Július 23-án este nyolc órakor hirdették ki a felvételi ponthatárokat. A másnapi sajtótájékoztatón Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter elmondta, hogy a megújult felsőoktatásnak köszönhetően rekordszámú gólyát üdvözölhetnek az egyetemek országszerte. Minden második diák vidéki intézményben kezdi meg a tanulmányait, és a felvettek négyötöde állami ösztöndíjasként.

Hankó Balázs a július 24-i sajtótájékoztatón (Fotó: UNIside)

De azoknak is volt még esélye bekerülni a vágyott szakra, akik júliusban nem kapták meg a „mosolygós fejes” üzenetet. Vanó Renáta, a felsőoktatásért felelős elnökhelyettes a Pannon Egyetem Gyárkertben tartott rendezvényén elmondta, hogy a pótfelvételi lehetőségek és az alternatív tanulmányi utak új irányokat nyithatnak meg.

Rekordokat döntött a pótfelvételi eljárás

A 2025-ös pótfelvételi során számos szakra volt lehetősége jelentkezni azoknak, akik az általános eljárásban nem tették vagy nem nyertek felvételt sehova. Negyvennégy felsőoktatási intézmény hirdetett meg önköltséges képzéseket, de emellett harminchat egyetemen vagy főiskolán adhattak be állami ösztöndíjas helyekre is jelentkezést a diákok. Az eljárás során csak egyetlen képzést lehetett megjelölni, azonban egynek számított az adott szak ösztöndíjas és önköltséges formája.

Többek között a Corvinus, a BME, a Debreceni Egyetem, az ELTE, a Miskolci Egyetem, az NKE, az Óbudai Egyetem vagy a Szegedi Tudományegyetem is nyitott meg helyeket a pótfelvételi eljárásban. A jelentkezési határidő augusztus 7. volt, az eredményeket augusztus 27-én hirdetik ki. A folyamat az E-felvételi rendszerében zajlott, és a határidőig minden szükséges dokumentumot fel kellett tölteni, csak úgy volt érvényes a jelentkezés.

A Debreceni Egyetem épülete (Fotó: UNIside / Török Sára)

A lehetőséggel idén 16.500 diák élt, ami a közel 130 ezres általános felvételi eljárásbeli jelentkezőszámmal együtt soha nem látott eredményt hozott. A pótfelvételi során szintén az orvosi, az informatikai, a műszaki és a gazdaságtudományi területek, valamint pedagógusképzések voltak a legnépszerűbbek.

A lifelong learning jelentősége

Pintér Lívia, az UNIside alapítója és ügyvezetője augusztus 11-én beszélt a felvételiről és a pótfelvételiről a TrendFM Reggeli Monitor műsorában. Többek között elmondta, hogy ezeken a rekordszámokon nem kell meglepődni. Egyrészt az élethosszig tartó tanulásról való kommunikáció miatt sokan jelentkeznek az idősebb generációkból is a felsőoktatásba, másrészt a megújuló egyetemek által biztosított körülmények és lehetőségek is egyre vonzóbbak.

A munkavállalók mobilitását és versenyképességét is elsősorban az teremti meg, hogy részt vettek-e valamilyen felsőoktatási képzésben. Ráadásul a végzettség, a diploma a fizetésben is megmutatkozik: nagyjából kétszeres bérszorzót jelent, területtől függően. Sokan emiatt akár munka mellett is bekapcsolódnak a felsőoktatásba – az általános eljárásban minden ötödik felvett hallgató harminc év feletti volt, és a pótfelvételi során is nagy számban jelentkeztek ebből a korosztályból.

Továbbá az sem véletlen, hogy a pedagógusképzésben idén jelentős fellendülés tapasztalható. Ez összefüggésben áll a történelmi léptékű béremeléssel, ráadásul az NKE tavaly létrejött Nemeskürty István Tanárképző Karán kialakított új képzési terv módszertana és gyakorlatorientáltsága is vonzóbbá teszi a pályát.

Fotó: Facebook / Nemeskürty István Tanárképző Kar – Csanaki László

A 2025-ös felvételi adatok szerint az óvodapedagógus képzés volt a harmadik legnépszerűbb szak, a gyógypedagógus pedig a hatodik. Szintén nagy népszerűségnek örvend a rövidciklusú pedagógusképzés, ahol egy, másfél vagy két év alatt a már meglévő alapképzettségükhöz kapnak egy tanári diplomát a hallgatók. Az általános eljárásban jelentkezők 60 százaléka ilyen képzésben vesz részt szeptembertől.

Ember vagy gép?

Az interjúból az is kiderült, hogy nem helytálló az a nézőpont, amely a mesterséges intelligenciának tulajdonítja a tanulmányok feleslegessé válását, illetve a munkahelyek megszűnését. Pintér Lívia kifejtette: a számok idén is azt igazolták, hogy az AI rohamos fejlődése mellett is szükség van az általános műveltségre és a felsőoktatásra. Az ott elsajátított lexikális tudás és gyakorlati tapasztalatok nélkül ugyanis a ChatGPT sem használható megfelelően és hatékonyan.

Ezt a közel százezer, már felvett hallgatón túl a pótfelvételi népszerűsége is igazolja. A számos alap-, mester- és osztatlan képzés között ráadásul több intézményben is meghirdettek olyanokat, melyek az általános felvételi eljárásban nem szerepeltek. Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola például elindít egy négy féléves, állami ösztöndíjas hittanár-nevelőtanár mesterképzést, ahova olyan érdeklődőket várnak, akik pedagógusképzési területen legalább alapszakos diplomával rendelkeznek.

Diplomaosztó az AVKF-n 2025 júliusában (Fotó: Facebook / Apor Vilmos Katolikus Főiskola – Nagy Sándor)

Kiemelkedően magas ponthatárok

Az idei évben már a megváltozott felvételi eljárás alapján számolt pontokkal lehetett bekerülni a felsőoktatási intézményekbe. Azáltal, hogy nincsen minimumponthatár, illetve a pluszpontokat az intézmények maguk határozzák meg, jelentős mértékben változtak a ponthatárok is a korábbi évekhez képest. Ahogy az általános eljárás is meglepő eredményekkel szolgált július 23-án a legtöbb szak esetében, úgy az augusztus 27-én kihirdetésre kerülő pótfelvételi ponthatárokat sem lehet előre megjósolni.

A rekordszámú jelentkező és a megváltozott felvételi rendszer magával hozta azt is, hogy idén kiemelkedően magas ponthatárok voltak a legnépszerűbb szakokon. A Corvinuson például a térítésmentes alapképzésekre 433 pont alatt, az önköltséges helyekre 400 pont alatt nem lehetett bekerülni. Sőt, az intézményben meghirdetett kilenc alapszak közül hétnél náluk húzták meg a legmagasabb ponthatárt az adott szakot kínáló magyar egyetemek közül.

Az Óbudai Egyetemen a magas jelentkezőszám miatt esetenként akár 100 ponttal is több kellhetett a bekerüléshez a tavalyi határhoz képest. Ám a felvettek száma az alapszakos képzéseken így is 11 százalékkal nőtt. Az orvos- és egészségtudományi területen is magasak voltak a ponthatárok: a Semmelweis általános orvos osztatlan képzésére 427 pontra volt szükség az állami ösztöndíjas helyekhez.

Az általános és a pótfelvételi számokban

Az általános eljárásban tízből nyolc diák jutott be ösztöndíjas helyekre. A pótfelvételi számairól a Kulturális és Innovációs Minisztérium vasárnap osztott meg információkat az MTI-vel: az eljárás során a jelentkezők 35 százaléka jelölt meg államilag finanszírozott helyeket. A diákok háromnegyede alapképzést szeretne elkezdeni szeptemberben, 15 százalékuk mesterképzést, a maradék 10 százalék pedig az osztatlan és a felsőoktatási szakképzés között oszlik meg.

A pótfelvételi során a felvételizők 65 százaléka választotta valamelyik megújult intézményt, 19 százalékuk jelentkezett egyházi egyetemre vagy főiskolára, és 9 százalékuk állami egyetemen szeretne továbbtanulni.

A kiemelt kép forrása: Facebook / Budapest Park.