Minden eddiginél többen jelentkeztek idén magyarországi felsőoktatási intézményekbe: összesen 129 730 fő adta be felvételi kérelmét. Ez az elmúlt 13 év legmagasabb jelentkezési száma – jelentette be Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium vezetője hétfőn Gödöllőn, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen tartott sajtótájékoztatón.
Mi áll a növekedés hátterében?
A miniszter kiemelte, hogy a 2023-as és 2024-es év is erős számokat hozott, de idén a jelentkezők száma megközelítette a 130 ezret. Ennek oka több tényezőre vezethető vissza: a magyar felsőoktatás megújulása, az egyetemek nemzetközi versenyképessége, valamint a kormányzati intézkedések, amelyek támogatják a hallgatókat.
Ezek közé tartozik a 30 év alatti, gyermeket vállaló édesanyák és édesapák számára bevezetett állami ösztöndíj, valamint a nekik biztosított egyéni tanrend. Emellett Magyarország egyetemei közül már 12 intézmény tartozik a világ legjobb felsőoktatási intézményeinek öt százalékába, ami szintén vonzóvá teszi a továbbtanulást.
A jelentkezési adatok azt mutatják, hogy egyre többen vágnak bele a felsőoktatásba hátrányos helyzetű térségekből. (Fotó: Hankó Balázs Facebook oldala)
Egyre több hátrányos helyzetű és szakképzésből érkező hallgató
A jelentkezési adatok azt mutatják, hogy egyre többen vágnak bele a felsőoktatásba hátrányos helyzetű térségekből: 2022-höz képest 50 százalékkal nőtt ezekből a régiókból jelentkezők száma. Ezzel párhuzamosan a szakképzésből felsőoktatásba jelentkezők száma is 57 százalékkal emelkedett.
Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért felelős államtitkára a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában hangsúlyozta, hogy a vidéki egyetemek szerepe is felértékelődött, hiszen minden második hallgató vidéki intézményt választott.
Növekvő érdeklődés a pedagógus- és műszaki képzések iránt
A szakirányok népszerűsége is változik: az elmúlt három évben 20 ezerrel nőtt a műszaki és természettudományos képzésekre jelentkezők száma. A pedagógusképzés is vonzóbbá vált, hiszen több mint 12 ezerrel többen jelentkeztek ide, mint 2022-ben. A tanári szakokon 170-200 százalékos növekedés tapasztalható, az MTMI (matematikai, természettudományos, műszaki és informatikai) tanárképzésekre jelentkezők száma pedig megháromszorozódott.
A tanári szakokon 170-200 százalékos növekedés tapasztalható. (Fotó: Hankó Balázs Facebook oldala)
Támogatott tanárképzés – megújult ösztöndíjprogram
A tanárképzés népszerűségét növeli a Klebelsberg ösztöndíjprogram is, amelynek keretében megemelt támogatási összegek érhetők el. A hallgatók mostantól 100-150 ezer forintos ösztöndíjat kaphatnak, amennyiben kevésbé népszerű szakterületen tanulnak vagy hátrányos helyzetű régióban vállalnak munkát. Ennek hatására a pályázók száma megháromszorozódott, legutóbb már 1500-1600-an nyújtottak be kérelmet.
A legidősebb jelentkező 83 éves
Az adatokból az is kiderül, hogy egyre többen térnek vissza a felsőoktatásba idősebb korban: 2022-höz képest 45 százalékkal nőtt a 30 év feletti jelentkezők száma, így ma már minden negyedik jelentkező ebbe a korosztályba tartozik. Idén 31 966-an adták be jelentkezésüket 30 év felett, és a legidősebb jelentkezők 81 és 83 évesek voltak.
A magyar felsőoktatás vonzó perspektívát kínál a hallgatók számára. (Fotó: Hankó Balázs Facebook oldala)
A felsőoktatás jövője
A rekordot döntő jelentkezési számok és a támogatási rendszer sikere azt mutatja, hogy a magyar felsőoktatás vonzó perspektívát kínál a hallgatók számára. A bővülő lehetőségek, az egyetemi rangsorokban való előrelépés és a célzott ösztöndíjak mind hozzájárulnak ahhoz, hogy egyre többen válasszák az egyetemi tanulmányokat, függetlenül attól, hogy fiatal pályakezdőként vagy későbbi életkorban döntenek a továbbtanulás mellett.
