Több száz egyetemista gyűlt össze az országszerte számos helyen megtartott Pont Ott Partikon, hogy közösen várják az eredményeket. A Pannon Egyetem által szervezett országos központi rendezvényen többek között Hankó Balázs és Vanó Renáta, az Oktatási Hivatal felsőoktatásért felelős elnökhelyettese is részt vett.

„Rekordszámú gólya, sikeres fiatalok, mert megújult a felsőoktatás.” Ezekkel a szavakkal kezdte meg a sajtótájékoztatót július 24-én reggel Hankó Balázs a Kulturális és Innovációs Minisztérium épületében. A kihirdetett egyetemi ponthatárokkal közel 96 ezer jelentkezőnek és hozzátartozóiknak okoztak hatalmas örömet.

Hankó Balázs: közel 100 ezer diákot vettek fel idén a felsőoktatásba (Fotó: UNIside)

És bizony megéri a diploma: „minimum másfélszeres bérszorzó, műszakinál 1,8-as, informatikánál 2,2-es bérszorzó, azonnali elhelyezkedés, ami miatt van az, hogy még a munka mellett is sokan szereznek egy diplomát” – mondta el a miniszter. Ezt az is adatok alátámasztják, hiszen minden ötödik felvett hallgató harminc év feletti.

„Régebb óta fiatalok” az egyetemeken

„Az örök ifjúság elixírje nem más, mint az egyetemek, mint a sikeres magyar egyetemek” – reflektált Hankó Balázs az idei jelentkezők korbeli megoszlására. Ugyanis a legidősebb hallgató, aki 2025-ben felvételt nyert felsőoktatásba, egy 82 éves férfi: ő mérnökinformatikus képzésen folytat majd tanulmányokat szeptembertől.

De az egyetemisták között lesz egy 78 éves mentálhigiénés szakember hallgató, illetve egy 74 éves fenntarthatósági mérnök szakember is. Habár a legtöbb felvételiző a 18–19-es és a 20–29-es korcsoportból került ki, a „régebb óta fiatalok” is jelentős számban jutottak be az egyetemekre. Az ötvenes éveikben járók közül 2653-an, a 60–69 évesek közül 104-en, és a hetven év felettiekből heten kezdenek tanulmányokba szeptembertől.

A diákok négyötöde állami ösztöndíjas

Jelentős növekedés tapasztalható a jelentkezők számában a 2022-es évhez képest. Alapképzésben 43,3 százalékkal, mesterképzésben 44,2 százalékkal, míg osztatlan képzésben 17 százalékkal többen kezdik meg szeptemberben a tanulmányaikat. A felsőoktatási szakképzés népszerűsége viszont csökkent, negyedannyian jelentkeztek idén, mint 2022-ben.

A diákok négyötöde, pontosabban 74.156 hallgató kezdheti meg tanulmányait állami ösztöndíjasként, ami a tavalyi évhez képest 2500-al magasabb szám. Ez az arány Európában egyedülálló. Még a pótfelvételi eljárásban is megnyitnak plusz férőhelyeket, például a gazdasági, informatikai vagy pedagógusképzésben, illetve a sporttudományok területén is. Így akik nem nyertek felvételt, azok számára van még lehetőség ilyen formában beadni a jelentkezésüket augusztus 7-ig – mondta el Vanó Renáta.

Mindig szükség van a diplomásokra

A sajtótájékoztatón is bemutatott statisztikák alapján az elmúlt időszakban történt megújulás növelte a felsőoktatási intézmények vonzerejét. Három éve minden felvételi időszakban 120 ezer feletti jelentkező és több mint 90 ezer felvett diák volt. „Kellenek diplomás fiatalok” – válaszolta Hankó Balázs arra a kérdésre, amely a közel százezer gólya munkaerőpiaci hatásait firtatta.

A korábbi években is hasonlóan magas volt a felvettek létszáma, a diplomások átlagos elhelyezkedési ideje pedig még így is 42 nap, hiszen keresett területeken folytatnak tanulmányokat. A gazdasági és társadalmi igényekre reagáló felsőoktatásban a műszaki, természettudományi, mérnöki, informatikai, agrár és orvos-egészségtudományi területen folyó képzésekre 19 ezerrel több diák nyert felvételt, mint 2022-ben.

A képzések egyre jobban igazodnak a gazdasági és társadalmi igényekhez (Fotó: UNIside)

Az idei évben először a gazdasági terület a dobogó csúcsáról második helyre szorult vissza: a műszaki és informatikai területre közel 1500-al többen nyertek felvételt. A 2022-es évhez képest ez 5760 fős emelkedést jelent.

A pedagógusképzésben jelentős fellendülés tapasztalható, amely összefüggésben áll a történelmi léptékű béremeléssel is. Idén 5630 tanár kezdi meg a tanulmányait a felsőoktatásban. A rövidciklusú pedagógusképzés, ahol egy, másfél vagy két év alatt a már meglévő alapképzettségükhöz kapnak egy tanári diplomát a hallgatók, szintén nagy népszerűségnek örvend: a jelentkezők 60 százaléka ilyen képzésben vesz részt szeptembertől.

Kiemelkedő eredmények budapesti egyetemeken

A 2025-ös felvételi eljárásban továbbra is az ELTE vezet a jelentkezők és a felvettek számát tekintve. Több mint 18 ezer diák jelölte meg az intézményt, és ebből (minden korábbi rekordot megdöntve) szeptemberben összesen 12.583 új felvett hallgató kezdheti meg felsőfokú tanulmányait az ELTE-n. Alapszakra 7823, mesterszakra 3209, osztatlan szakra 1460, felsőoktatási szakképzésre 91 fő nyert felvételt. Legnagyobb létszámmal induló alap-, illetve osztatlan szakok a jogász (797), a programtervező informatikus (650), a gyógypedagógia (669) és a nemzetközi gazdálkodás (630).

A gazdasági területre jelentkező diákok negyede a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetemen kezdi meg a tanulmányait szeptembertől. Ezzel az intézmény szinte mindegyik szakján piacvezető tud marad, sőt növelheti is a piaci részesedését. Gazdaságtudományi területre mintegy 5000 fő nyert felvételt, ahol minden szakon 400 pont feletti volt az állami ösztöndíjas ponthatár. Társadalomtudományi szakokra 540-en, gazdaságinformatikára 420-an jutottak be, míg bölcsésznek vagy pedagógusnak 240-en tanulhatnak tovább a BGE-n.

Idén ősszel minden 4. gazdasági képzésre felvett hallgató a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetemen kezdi meg tanulmányait (Fotó: BGE)

A BME-n a szakok többségén a felvételi ponthatár jelentősen magasabb lett az egy évvel korábbinál. Ennek ellenére az alapképzési és osztatlan szakokon 4,3 százalékkal több jelentkező került be, a műszaki jellegű képzésekre felvettek létszáma pedig több mint 10 százalékkal nőtt. Ez nemcsak azt jelenti, hogy az intézmény képzései egyre népszerűbbek, hanem azt is, hogy a diákok egyre jobb átlagpontszámmal érkeznek a vezető magyarországi műszaki felsőoktatási intézménybe. A felvettek átlaga a szakok több mint 70 százaléka esetében 400-nál is magasabb, de nem ritka a 430, sőt 440 pont fölötti teljesítmény sem.

Rekordokat döntő felvételi pontszámok

A Semmelweis Egyetem hat karának magyar nyelvű képzéseire összesen 2175 hallgató nyert felvételt idén. 2005-en államilag támogatott, 170-en pedig önköltséges képzésre jutottak be, ahol az orvos- és egészségtudományi területen továbbra is a legmagasabbak voltak a ponthatárok. Az általános orvos osztatlan képzés volt a legnépszerűbb, ide végül 484 hallgató került be. Ebből 477-en állami ösztöndíjjal, amihez 427 pont kellett, 7-en pedig költségtérítéses formában, amihez 425 pontra volt szükség.

Az Óbudai Egyetem rektora, Prof. Dr. Kovács Levente elmondta, hogy 2021-ben megújult egyetemi struktúrájuk óta 78 százalékkal nőtt az intézménybe jelentkezők száma. Az idei ponthatárokat ennek fényében kiemelkedően magasan kellett meghúzni. Esetenként akár 100 ponttal is több kellhetett a bekerüléshez a tavalyi pontszámokhoz képest, de a felvettek száma az alapszakos képzéseken így is 11 százalékkal nőtt. A legtöbben mérnökinformatikus, villamosmérnöki, gépészmérnöki és építészmérnöki alapképzésre jutottak be.

Idén 78 százalékkal többen jelentkeztek az Óbudai Egyetemre, mint 2021-ben (Fotó: Óbudai Egyetem)

Ahogy Hankó Balázs is kiemelte, a Corvinus elérhető szakok zöménél itt lettek a legmagasabbak a felvételi ponthatárok az adott képzést kínáló összes egyetem közül. A térítésmentes alapképzésekre 433 pont alatt, az önköltséges helyekre 400 pont alatt nem lehetett bekerülni. A meghirdetett kilenc alapszak közül hétnél a Corvinuson húzták meg a legmagasabb ponthatárt az adott szakot kínáló magyar egyetemek közül. Ám tavalyhoz képest így is 361-gyel több térítésmentes helyet kínált és 25 százalékkal több diákot vett fel az intézmény. 2345-en kezdhetik meg itt szeptemberben a tanulmányaikat: Alapképzésen 1638, mesterképzésen 626, osztatlan képzésen pedig 81 hallgató.

A vidéki egyetemeken is fellendülés tapasztalható

A vidéki egyetemek is erősödtek: a 2025-ös évben minden második hallgató nem budapesti egyetemre jelentkezett. Habár továbbra is az ELTE van az első helyen a felvettek számát tekintve, azt rögtön három vidéki nagyvárosi intézmény követi: a debreceni, a szegedi és a pécsi egyetem.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem több városban is működik, de továbbra is a gödöllői kampusz a legnépszerűbb. A Szent István Campusra 1301, a Budai Campusra 740, a Kaposvári Campusra 807, a keszthelyi Georgikon Campusra 255, a gyöngyösi Károly Róbert Campusra 167, a Szarvasi Képzési Helyre pedig 25 fő nyert felvételt idén. A legnagyobb hallgatói létszámmal Kaposváron indul a gyógypedagógiai alapképzés, ahová 141 főt vettek fel, 312-es ponthatárral. A felsőoktatási szakképzésekre pedig még augusztus 15-ig várják a jelentkezéseket.

A veszprémi Pannon Egyetem tette a legnagyobb előrelépést az előző évhez képest: a kétezres felvételi létszámmal egy harminc százalékos emelkedést értek el. De Sopronban, Nyíregyházán, Debrecenben és Pécsen is tíz–tizenöt százalék közötti növekedés tapasztalható.

A Pannon Egyetem tartotta idén az országos központi Pont Ott Partit: a veszprémi Gyárkertben több százan várták együtt a ponthatárokat (Fotó: Pannon Egyetem)

Jelentős a bővülés egyes hiányszakmákban is

A Szegedi Tudományegyetemen a 2025-ös központi felvételi eljárásban 466 szakot hirdetettek meg, melyekre 8395-en jelentkeztek első helyen. Az idei eljárás során 6913-an nyertek felvételt az intézménybe: 4449-en alap-, 1232-en mester-, 1022-en osztatlan képzésen, 210-en pedig felsőoktatási szakképzésen kezdik meg tanulmányaikat. Az ösztöndíjas helyek száma bővült, különösen egyes hiányszakmákban, így ősszel 5692 diák tanulhat majd állami ösztöndíjjal. A felvételi eredmények alapján az SZTE további 200 önköltséges hallgató számára nyújt ezzel megegyező összegű támogatást.

Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola képzései közül az óvodapedagógus, valamint a csecsemő- és kisgyermeknevelő alapképzés volt a legnépszerűbb 2025-ben. A tavalyihoz képest mindkét szakot 40 százalékkal többen jelölték meg, és előbbi képzést 138-an, utóbbit 104-en kezdhetik meg szeptemberben. Ezenkívül több mint 60-an nyertek felvételt tanítóképzésre, és 86-an szociálpedagógia alapképzésére is. Az intézmény a 2025-ös pótfelvételin hirdeti meg először legújabb képzését, a hittanár–nevelőtanár rövid ciklusú, négy féléves mesterszakot. Ezzel és a pótfelvételivel kapcsolatos tudnivalókat néhány napon belül a főiskola honlapján is közzéteszik.

Idén 40 százalékkal többen jelentkeztek óvódapedagógus, valamint csecsemő- és kisgyermeknevelő képzésre (Fotó: AVKF)

Van lehetőség jogorvoslatra és pótfelvételire

Vanó Renáta elmondta, hogy az Oktatási Hivatal munkatársai közel egymillió adatot dolgoztak fel a felvételi eljárás során, köztük érettségiket, okleveleket és nyelvvizsga-bizonyítványokat. Ezalatt több mint 69 ezer esetben volt szükség hiánypótlási felszólítások kiküldésére, illetve 59 ezer telefonhívást bonyolítottak le a jelentkezők támogatása és orientálása érdekében.

Az Oktatási Hivatal több módon is segítette a hallgatókat a jelentkezés során (Fotó: UNIside)

Oktatási Hivatal felsőoktatásért felelős elnökhelyettese beszélt arról is, hogy a ponthatárok kihirdetését és a besorolási döntés rögzítését követően milyen lehetőségeik vannak a nem felvett jelentkezőknek.

Akik úgy vélik, hogy a pontszámításban hiba történt, azok 15 napon belül nyújthatnak be jogorvoslat iránti kérelmet. Ehhez nem kötelező személyes ügyintézést kezdeményezni, az e-felvételi rendszerébe is fel lehet tölteni a dokumentumot.

Akik nem jelentkeztek, vagy nem nyertek felvételt, azok számára július 30-án meghirdetik a pótfelvételit is. A felületen augusztus 7-ig tart a jelentkezési időszak, és augusztus 27-én derülnek ki a ponthatárok. A folyamat során egyetlen helyre nyújtható be a jelentkezés.

MCC Egyetemi Program: támogatás a tanulmányok mellett

A ponthatárok kihirdetésével a felvételt nyert hallgatókban a következő kérdések fogalmazódhatnak meg: Mit és hogyan fognak tanulni? Hogyan lehet a legtöbbet kihozni az egyetemi évekből? Miből finanszírozzák a lakhatást? Mire lesz elég az ösztöndíj?

Ezekre a kérdésekre ad választ a Mathias Corvinus Collegium Egyetemi Programja, amely térítésmentesen, az egyetemi tanulmányokat kiegészítve nyújt kiemelkedő szakmai és közösségi fejlődési lehetőséget a diákoknak.

A program Budapest mellett Debrecenben, Győrben, Miskolcon, Pécsett, Szegeden és Kolozsváron is elérhető. Jelentkezni azoknak a diákoknak érdemes, akik ezekben a városokban kezdik meg felsőfokú tanulmányaikat nappali tagozaton 2025 szeptemberétől.

A felvételi során a jelentkezők egy írásbeli szókincs- és logikatesztet töltenek ki, a szóbeli fordulóra pedig egy prezentációt kell készíteniük és előadniuk. Ennek témáját felvételi felületen meghirdetett lehetőségekből választják ki.

Hogy a ponthatárok kihirdetését követően minél több diák tudjon élni a lehetőséggel, az MCC 2025. augusztus 10. (vasárnap) 23:59-ig várja a különböző egyetemekre bekerült fiatalok jelentkezését.

A kiemelt kép forrása: MATE.