Rekordszámú nevezés érkezett az idei Országos Tudományos és Innovációs Olimpiára (OTIO), amely a középiskolás diákok innovációs és kutatási tevékenységét támogatja. A verseny célja, hogy ösztönözze a fiatalokat a tudományos felfedezésekre és az ipari együttműködés erősítésére, ezzel is hozzájárulva Magyarország versenyképességének növeléséhez.

Több száz fiatal méretteti meg magát

A középiskolások tudományos és innovációs tevékenységét ösztönző Országos Tudományos és Innovációs Olimpia (OTIO) iránt minden eddiginél nagyobb az érdeklődés. A 34. alkalommal megrendezett versenyre rekordszámú nevezés érkezett – jelentette be Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) és a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) közös sajtótájékoztatóján Budapesten. Idén 296 csapat 428 fiatalja vesz részt a megmérettetésen, köztük 17 külhoni csapat is.

Innovációval a versenyképességi fordulatért

Hankó Balázs rámutatott: Európa versenyképességi hátrányba került, hiszen az 50 legnagyobb technológiai cégből mindössze négy található az EU-ban, miközben a kockázati tőke csupán 5 százaléka van jelen Európában. Az Egyesült Államok e téren 52 százalékot birtokol, míg Kína 40 százalékot. A tudományos teljesítmény is visszaesett, az elmúlt évtizedben 25 százalékról 18 százalékra csökkent. A miniszter szerint sürgető az innováció és a versenyképességi fordulat.

Stratégiai célok a fejlődés érdekében

A kormány célja, hogy Magyarország GDP-jének 3 százalékát innovációra fordítsa, csökkentse a nyugati országokhoz képest fennálló innovációs különbségeket, és fokozza az iparvállalatok és egyetemek együttműködését. Ehhez elengedhetetlen a rugalmasabb szabályozási környezet és a tehetséggondozás erősítése. Az elmúlt öt évben megduplázódott a doktoranduszok száma az egyetemeken, valamint a kutató-fejlesztők aránya a hazai iparvállalatoknál. A cél, hogy az egymillió lakosra jutó kutató-fejlesztők száma 6500-ról 9000-re emelkedjen. Az innovációs forrásokat az elmúlt tíz évben megháromszorozták, jelenleg 1042 milliárd forintot fordítanak erre a területre.

Gazdasági ösztönzők és programok

A magyar innovációs ökoszisztéma fejlesztése érdekében adókedvezményekkel segítik a vállalkozásokat, létrehozták a kutatási és innovációs alapot, valamint megújították a felsőoktatást. A Neumann János Program és a 1410 milliárd forintos keretösszeggel elindított Demján Sándor Program is ezt a célt szolgálja. Az innovációs programokra idén további 131 milliárd forint áll rendelkezésre.

A cél: Magyarország a 10 leginnovatívabb ország között

Hankó Balázs emlékeztetett: Magyarország célja, hogy 2030-ra Európa tíz leginnovatívabb országa közé tartozzon. Ezt támogatja a Magyar Innovációs Nagydíj és az OTIO is. A miniszter kiemelte: „A fiatalok sikere a nemzet sikere”, így az ország jövője szempontjából kulcsfontosságú a fiatal tehetségek támogatása.

Támogatás és mentorálás a tehetségek számára

Birkner Zoltán, a MISZ alelnöke elmondta, hogy idén 33. alkalommal hirdették meg a Magyar Innovációs Nagydíjat, amelyre február 10-ig várják a kis-, közép- és nagyvállalatok innovációs pályázatait. Az elmúlt években összesen közel 1500 pályamű érkezett be, és 248 innovációs díjat osztottak ki. A MISZ a tehetséggondozás terén is aktív szerepet vállal: az OTIO döntőseinek mentorálása mellett további szakmai programokat is szerveznek az ígéretes innovációs ötletek kidolgozásához és fejlesztéséhez.