Szeptember végén Brassóban rendezték meg a térség legfontosabb, több mint fél évszázados múltra visszatekintő ipari elektronikai és mozgásvezérlési konferenciáját. A Power Electronics and Motion Control Konferencia a szakterület egyik legjelentősebb nemzetközi tudományos seregszemléje, ahol a teljesítményelektronika, a vezérlések, a villamos hajtások, a robotika és a kapcsolódó területek kutatási témái kerülnek terítékre.

A konferencia az 1970-es években magyar indíttatásra jött létre, hogy a téma nyugat- és a kelet-európai szakembereinek közös fórumot teremtsen. Azóta a program a legrangosabb villamosmérnöki szakmai szervezet, az IEEE égisze alatt világkonferenciává nőtte ki magát. Az idei eseményre több mint 200 résztvevő érkezett a világ 30 országából, 150 cikkel és előadással – olvasható a Széchenyi István Egyetem közleményében.

A konferencián a legjobb tudományos cikk és előadás (Best Paper Award) különdíját a Széchenyi István Egyetem három kutatója-oktatója nyerte el:

• dr. Fodor Dénes, az intézmény Teljesítményelektronika és Villamos Hajtások Tanszékének tanszékvezetője, Járműipari Kutatóközpontja e-Mobilitás Központjának tudományos vezetője
• Szalay István jelenlegi doktoranduszhallgató
• dr. Enisz Krisztián egykori doktoranduszhallgató 

Szalay István, a Széchenyi István Egyetem doktorandusza és dr. Fodor Dénes, az intézmény Teljesítményelektronika és Villamos Hajtások Tanszékének tanszékvezetője a díjjal (Fotó: Széchenyi István Egyetem/Horváth Márton)

Világszabadalom is lehet a kutatásból

A díjazott kutatás a villamos motorok érzékelő nélküli szabályozása témájában kínál újszerű, gazdaságilag is nagy jelentőséggel bíró megoldást. A publikáció azt vizsgálja, hogy a forgójeladó, azaz a szöghelyzet-érzékelő – amely elengedhetetlen a hajtás szabályozásához – miként váltható ki nagyfrekvenciás jelbefecskendezéssel. Ezzel feleslegessé válik a hajtásláncban egy mechanikus érzékelő alkalmazása, amellyel a hajtás alkatrészköltsége csökken, megbízhatósága pedig növekszik.

„A cikk igazi innovációja, hogy a mágnespolaritás érzékelő nélküli felismerésére is megoldást ad, ezért a kutatási eredményünk világviszonylatban is különlegességnek számít” – mondta Szalay István.

[kiemelt]A díjnyertes tanulmány szerzői úgy vélik: a kidolgozott módszerük egyedisége okán világszabadalmi oltalom megszerzésére is alkalmas.[/kiemelt]

Nemzetközileg elismert hazai kutatók

Magyar kutatók nemzetközi sikere kapcsán nemrégiben írtunk arról, hogy egyedüli magyarként Nagy Péter, a Műegyetem kutatója nyert el támogatást az Európai Kutatási Tanács fiatal kutatóknak kiírt idei kiválósági pályázatán. A BME vegyészmérnöki és biomérnöki karának tudományos munkatársa öt évre 1,2 millió eurós (közel félmilliárd forintos) támogatást kapott a kvantumkémiai számítási eljárások kidolgozását célzó pályázatával.

Arról is beszámoltunk, hogy a világ legidézettebb kutatóinak idei listáján öt magyar tudós szerepel, közülük négynek hazai egyetem az elsődleges intézménye. Míg az Állatorvostudományi Egyetem kutatóprofesszora, Horváth Tamás elsődleges intézményeként a Yale Egyetem van feltüntetve a rangsor adatbázisában.