Olimpiai bajnok, családanya és okleveles sportdiplomata

Szász Emese a 2016-os riói olimpiai játékokon aranyérmet szerzett párbajtőrvívásban, most pedig sikerrel védte meg szakdolgozatát a győri Széchenyi István Egyetem sportdiplomácia szakirányú továbbképzésén. Tanulmányai mellett egy ikerpár büszke édesanyja, illetve a szintén olimpiai bajnok Szilágyi Áronnal karöltve a Vasas vívószakosztályának társelnöke. Így most is azon dolgozik, hogy a jövő nemzedékének képviselői is megismételhessék az ő sikereit. Gyermekeit is a sport szeretetére neveli, de a párbajvívást nem akarja rájuk erőltetni. A 2024-es nyári játékokkal kapcsolatban is bizakodó: „ Azt várom, hogy vívásban lesz három érmünk, amiből legalább egy arany, a teljes magyar csapat esetében pedig hat elsőséget remélek. Persze egy olimpián bármi megtörténhet – jó is, rossz is –, de bárhogy is alakul, végig nagyon fogok szurkolni mindenkinek.”

Színvonalas képzés élsportolóknak Széchenyi István Egyetemen

„A sport az életem, már aktív versenyzőként biztosan tudtam, hogy pályafutásom lezárását követően is szeretnék maradni a kaptafánál. Ellátogattam a budapesti sportdiplomáciai konferenciára, mert régóta érdekel ez a terület. Itt ajánlotta figyelmembe a Széchenyi-egyetem két féléves képzését annak alapítója, dr. Kovács Barnabás, akit korábban még barcelonai főkonzulként ismertem meg. Jelentkeztem hát, ami kitűnő döntés volt, mert jól használható tudást szereztem, például a protokoll terén” – mondta Szász Emese, aki kiemelten pozitívnak tartja a  Széchenyi István Egyetem képzésének gyakorlatiasságát, és a nagy szaktekintélyű előadók munkáját.

Szász Emese a Széchenyi István Egyetem győri campusán. (Fotó: Dudás Máté)

Olimpia, fenntarthatóság és tapasztalat első kézből

Az olimpikon szakdolgozatának címe „Három olimpia, három út” volt, így első kézből tapasztalta, hogyan szerveznek olimpiát Pekingben, Londonban és Rióban.

„Három, különböző kontinenseken megrendezett világjátékról van szó, amelyek szervezői merőben eltérő utakat választottak a beruházások kezelésétől egészen az újrahasznosításig. Egy rendezés megannyi kérdést vet fel: mennyi energiát használunk el? Mi lesz a létesítményekkel? Hogyan hasznosíthatók az olimpiai falu lakásai? A korábbi példák fajsúlyos tapasztalatokkal szolgálnak a jövőre nézve a környezettudatosság és a fenntarthatóság szempontjából. Ezek pedig az ötkarikás mozgalom életében is kiemelkedő fontosságú témák, nem véletlenül érezhető irányváltás már a rendező város kiválasztásánál is, amelyben a fenntarthatóság az egyik legfőbb szemponttá lépett elő” – így foglalta össze tanulmányának témáját a sportvezető.

A jövő kihívásai és a megoldandó feladatok ellenére is lelkesen szurkol az olimpiák alatt és reméli, hogy az olimpiai eszme terjesztésében kamatoztathatja majd a Széchenyi István Egyetemen megszerzett sportdiplomáciai tudását is.