„Aki igazán szereti a táncot, megtalálja benne az útját” – interjú Fodorné Molnár Mártával, a Magyar Táncművészeti Egyetem rektorával
FreeUni Devecsai János 2026. július 01.

„Aki igazán szereti a táncot, megtalálja benne az útját” – interjú Fodorné Molnár Mártával, a Magyar Táncművészeti Egyetem rektorával

A Magyar Táncművészeti Egyetem világa kívülről sokak számára zárt és talán kissé misztikus közegnek tűnik. De vajon hogyan működik itt a képzés, milyen élet vár arra, aki ezt az utat választja? Erről beszélgettünk Fodorné Molnár Mártával, a Magyar Táncművészeti Egyetem rektorával.

Hogyan épül fel a képzés a Magyar Táncművészeti Egyetemen?

A mi képzési rendszerünkben egyszerre van jelen a klasszikus művészképzés és a hagyományosabb felsőoktatási struktúra. Az egyetem két nagy egységre tagolódik, a Táncművészképző Intézetre, illetve a Koreográfus- és Táncpedagógusképző Intézetre. A klasszikus balett szakirány ebből a szempontból egészen sajátos, hiszen ide már tízéves kortól felveszünk gyerekeket. Az első hat év tulajdonképpen egy előkészítő időszak, majd az utolsó három esztendőben a diákok párhuzamosan vesznek részt a gimnáziumi és az egyetemi képzésben. Ennek köszönhetően tizenkilenc éves korukra már BA-diplomát szerezhetnek. A modern tánc, a néptánc és a színházi tánc esetén később, jellemzően tizennégy éves korban kapcsolódnak be a tanulók, ott ötéves a képzés.

Miért ennyire fontos, hogy ilyen fiatalon diplomát kapjanak?

Először is, a táncművészet abszolút korspecifikus, másrészt a művészeti együttesek támogatási rendszerében sokat számít, hogy diplomás művészeket foglalkoztassanak, ezért a megszerzett oklevél valódi értéket jelent. Ezt a külföldi hallgatók családjai is pontosan látják: még akkor is ragaszkodnak ahhoz, hogy a gyermekük befejezze a képzést, amikor már szinte készen áll na arra, hogy leszerződjön egy társulathoz.

Mennyire átjárható ez a rendszer? Van lehetőség továbblépni más irányokba is?

Igen, és ez az egyetem egyik nagy erőssége. A táncművészeti alapképzés után lehet továbbmenni koreográfus mesterszakra vagy tánctanári képzésbe. Úgy épül fel a rendszer, hogy az erős szakmai alapokra később célzott pedagógiai vagy alkotói tudás épüljön rá. Emellett szakirányú továbbképzéseink is vannak, például stresszkezelés és kiégésmegelőzés témában.

Kiket keresnek a felvételin? Milyen adottságok számítanak igazán?

Ez szakonként eltérő. A legkisebbeknél, tehát a tízéves kor körül felvetteknél elsősorban a testi adottságokat és a fontosabb alapképességeket nézzük. Későbbi életkorban, például a koreográfusképzésbe való belépésnél viszont már komolyabb szakmai és elméleti háttérre van szükség. Nem elég a tehetség, kell egy táncnyelv ismerete, legyen az klasszikus balett, kortárs vagy néptánc, és egy komoly alapműveltség. Nehéz a nulláról elindítani valakit, ha korábban a kultúra, a művészetek meghatározó alakjaival, alapjaival sem találkozott. A felvételin ugyanakkor nem a hagyományos iskolai teljesítmény dominál. A mi szakjainkon nem az érettségi eredmény vagy a jegyek a döntők, ha nem az, hogy megvan-e az a tudás, az érzékenység, az adottság és a potenciál, amire valóban lehet építeni.

A táncművészképzésről sokan ma is azt gondolják, hogy egy nagyon kemény, lemondásokkal teli pálya. Mennyire igaz?

Van benne igazság, de szerintem ár nyalni kell. Kívülről valóban tűnhet nagyon szigorúnak, de aki ide bekerül, annak ez többnyire nem teher, hanem a világ közepe. Ezek a fiatalok általában örömforrásként élik meg a munkát, a napi órákat, a közösséget. Sokszor még az is nehéz nekik, ha né hány napra kiesnek ebből a ritmusból, mert hiányzik nekik a mozgás és az a közeg, amiben élnek.

Közben nyilván komoly belső munkát is igényel ez a pálya.

Így van. A fiataloknak idővel szem be kell nézniük a saját lehetőségeik kel és határaikkal. Nem mindenki lesz szólista, és nem is mindenki ugyanabban a társulatban találja meg a helyét. Az egyetemnek ebben is van feladata: segíteni kell abban, hogy a tanulóink reálisan lássák a saját útjukat; a lelki egészségükkel is foglalkoznunk kell.

Milyenek a mindennapok az egyetemen? Hogyan telik egy átlagos napjuk a hallgatóknak?

Elég feszes rendben. A gyakorlati órák általában reggel nyolctól kora dél utánig tartanak, utána van egy rövid ebédszünet, majd következnek a gimnáziumi vagy egyetemi elméleti órák, akár estig is. A külföldieknek ez különösen nagy kihívás lehet, mert sok esetben a saját országuk érettségi követelményeinek is meg kell felelni ük, miközben már nálunk tanulják az egyetemi tárgyakat.

Az egyetem nemzetközi jelenléte mennyire erős?

Egyértelműen erősödik. Közel nyolcszáz diákunk van, és majdnem tíz százalékuk külföldről érkezik. A klasszikus balett szakon különösen sok a nemzetközi tanuló, de a táncos- és próbavezető-képzésben is egyre növekszik az arányuk. Japán hagyományosan fontos bázisunk, de mostanában Kína és Korea felé is nyitunk. Az egyetem külföldi megítélése jó, ezt erősítik a nemzetközi kapcsolataink, a külföldi felvételik, valamint a Budapest Ballet Grand Prix. Erre a versenyre már több tucat országból jelentkeznek, ami egyszerre viszi az egyetem és a magyar táncművészet jó hírét szerte a világban.

Gondolom, a külföldi hallgatók jelenléte nemcsak lehetőség, hanem fel adat is.

Természetesen. A fogadásuk komoly szervezést igényel: szállásról, beilleszkedésről, nyelvtanulásról is gondoskodni kell, ráadásul sokszor nagyon fiatal gyerekekről van szó. Ez még inkább megmutatja, hogy milyen fontos az összetartó egyetemi közeg.

Mennyire tud közösséggé válni egy ennyire különböző hátterű hallgatói kör?

Tudatosan építjük a közösséget, mentorprogramunk is van. Ebben az idősebb tanulók segítik a fiatalabbakat. Ez a kollégiumi életben különösen fontos, és a külföldi diákoknál még inkább. Vannak évfolyamok, amelyek annyira összetartók, hogy a kevés szabadidejüket is együtt töltik, és később, a végzés után is megmarad közöttük ez a kapcsolat.

Van ma jövője a táncos pályának?

Igen, hiszen a tánc népszerűsége állandó, és a pályán túl is sokféle út nyílik meg azok előtt, akik ebből a közegből érkeznek. A diplomásaink több mint kilencven százaléka a végzettségének megfelelő területen helyezkedik el, a tanár szakosok esetén pedig gyakorlatilag teljes a foglalkoztatottság. Azonban fontos, hogy az egyetem a tánc határterületei felé is nyisson, például a táncmedicina vagy más kapcsolódó szakterületek irányába.

Meddig tarthat egy aktív táncos pálya?

Ez függ az adott műfajtól és a fizikai adottságoktól is. Általánosságban el mondható, hogy a kiemelt együttesekben körülbelül huszonöt aktív évvel lehet számolni, de modern táncban akár negyvenöt-ötvenéves korig is színpadon maradhat valaki. És ami legalább ilyen fontos: a táncos múltból hozott fegyelem, kitartás és munkabírás más területeken is kamatoztatható.

Mit ad a tánc annak, aki mégsem marad ezen a pályán?

Nagyon sokat, mivel a tánc nemcsak hivatás, hanem személyiségformáló erő is. Fegyelemre, empátiára, együtt működésre tanít. Megtanít felelősséget vállalni a másikért, és ad egy belső rendet, ami a mai, szétszórt és túlterhelt világban különösen nagy érték. Éppen ezért a tánc nemcsak annak fontos, aki ebből fog élni, hanem annak is, aki „csak” tanulja, mert örömöt, tartást és közösségi élményt ad.

Kinek ajánlanád ezt az utat?

Annak, aki valóban szereti a táncot. Ez a legfontosabb. Ha ehhez jó adottságok, kitartás és nyitottság társul, akkor a tánc nem pusztán kemény munka lesz, hanem boldogságforrás is. Olyan élmény, amit később a művész a közönségnek is tovább tud adni. És a tánc sokszínű világában mindenki megtalálhatja azt a formát, amely hozzá a legközelebb áll.

Fodorné Molnár Márta

  • Balettművész, balettpedagógus, koreográfus és egyetemi tanár.
  • Művészi pályáját követően a Magyar Táncművészeti Egyetem oktatója, 2011-től a Koreográfus- és Táncpedagógus-képző Intézet igazgatója. 2020-tól rektori kinevezéséig az intézmény rektorhelyettese. 2021 augusztusa óta az egyetem rektora, 2026 januárjától a Művészeti Egyetemek Rektori Székének elnöke.
  • Szakmai munkáját több rangos díjjal ismerték el, köztük Harangozó Gyula-díjjal, a Magyar Érdem rend Lovagkeresztjével és a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjével.

Még több értékes tartalom vár!

Az UNI in&out 2026 Nyár kiadványban olyan témákban mélyedhetsz el, amik valóban számítanak – oktatásról, jövőről, karrierről. Digitális és print formátumban is elérhető a shop.uniside.hu oldalon!

Ez is érdekelhet