A HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (HUN-REN KOKI) kutatói egy eddig ismeretlen agytörzsi területet fedeztek fel, amely központi szerepet játszhat az agy jutalmazó rendszerében. Az áttörést jelentő kutatás, amely a Science tudományos folyóiratban jelent meg, új lehetőségeket nyithat a mentális zavarok, úgy mint a szorongás, depresszió vagy szenvedélybetegségek kezelésében.

Az agy jutalmazó rendszere: miért fontos?

Az agyunk folyamatosan értékeli a külvilág ingereit, hogy eldöntse, mi hasznos vagy káros számunkra. Ez az érzékelési folyamat segít abban, hogy helyes döntéseket hozzunk, legyen szó veszélyes helyzetek elkerüléséről vagy éppen kellemes helyek, élmények kiválasztásáról. A jutalmazó rendszer működését az agy több, egymással szorosan együttműködő területe szabályozza.

Különös figyelem övezi az agy laterális habenula (egy agykéreg alatti struktúra a köztiagyban) nevű területét, amely érzelmeink és motivációink szempontjából kulcsszerepet tölt be. Amikor ez a terület aktiválódik, negatív érzelmeket generál, míg gátlása pozitív érzéseket eredményez. Túlzott működése szorongást és depressziót okozhat, míg gátlása hozzájárulhat az örömérzet kialakulásához.

Egy új agyterület felfedezése

A HUN-REN KOKI kutatói korábbi munkájuk során azonosították azt az agytörzsi idegsejtpopulációt, amely negatív élmények során aktiválja a laterális habenulát. Most egy új, eddig ismeretlen agytörzsi magot fedeztek fel, amelynek működése teljesen ellentétes: ez a terület kifejezetten gátló hatást gyakorol a laterális habenulára.

A kutatók az agytörzsi magot elhelyezkedése alapján szubventrikuláris tegmentumnak (SVTg) nevezték el. Külső kórdinációban, svájci és magyar kutatócsoportokkal együttműködve vizsgálták az SVTg szerepét az idegrendszeri folyamatokban.

Az SVTg szerepe a pozitív élményekben

Kísérleti egereken végzett vizsgálatok során a kutatók bebizonyították, hogy az SVTg aktivitása összefügg a pozitív élményekkel. Az egerek képesek voltak „kapcsoló” szerepet játszani saját SVTg-sejtjeik aktiválásában: ehhez egy egyszerű feladatot kellett teljesíteniük, amit szívesen és gyakran végeztek, mert az kellemes érzéssel járt.

Az SVTg működése nemcsak az éppen megélt pozitív élményeknél, hanem azok felidézésekor is fokozódott. Mesterséges serkentésével pedig szorongás csökkentő hatást értek el, ami bátrabb viselkedést eredményezett kísérleti környezetben. Ezzel szemben az SVTg gátlása rossz élményt és félelmet, szorongást keltett az állatokban, amelyek elkerülték azokat a helyeket, ahol ezt megtapasztalták.

Miért fontos az SVTg az emberi agyban?

A kutatás egyik legfontosabb eredménye, hogy az SVTg idegsejtjeit sikerült megtalálni a makákó majmok és az emberi agytörzsben is. Az SVTg feltérképezése áttörést jelenthet az élményeink feldolgozásának megértésében és az érzelmeink szabályozásában. Ez új lehetőségeket nyit a mentális egészségügyi kezelések terén, amelyek nagyobb hatékonysággal és kevesebb mellékhatással segíthetnek a pácienseknek.

A kutatás részleteit a Science folyóirat 2025. január 24-ei száma közölte.

Az akadémiai stressz is gyakori probléma, amelyet sok diák és egyetemista tapasztal a magas elvárások és nagy felelősség miatt. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk a témát, beleértve az okokat, tüneteket és a kezelési lehetőségeket.

Egyetem és mentális egészség: Hogyan maradj stabil, ha túl sok a stressz?