2024 Archívum | Diplomátszerzek

Jön az olimpia: mitől lesz különleges a párizsi ötkarikás játékok?

Az idei nyitóünnepséget július 26-án rendezik meg, de nem a hagyományos módon: a sportolók a Szajna egy 6 kilométer hosszú szakaszán hajókkal vonulnak fel egy háromórás showműsor keretében. A cirkusz, a tánc, a képzőművészet és a zene világából több száz művész vesz részt a helyi idő szerint fél nyolckor kezdődő műsorban, mely a Trocadéro lángjának meggyújtásával ér véget. Az ünnepségre mintegy 600 ezer embert várnak, akik részesei lehetnek ennek a lenyűgöző látványnak.

Látvány és innováció

A párizsi olimpia nemcsak a sportolók és a szurkolók számára lesz emlékezetes, hanem magának a városnak is, amely hetekre a világ figyelmének középpontjába kerül. A szervezők igyekeznek a lehető leglátványosabb és leginnovatívabb eseményt megrendezni, amely méltó folytatása lesz az eddigi olimpiák hagyományának, ugyanakkor új szintre emeli azokat.

A fenntarthatóság jegyében ez lesz az első olyan nyári olimpia, ahol minden eseményt már meglévő vagy ideiglenes létesítményekben rendeznek. A színpadokat és dobogókat később újrahasznosítják, ezzel csökkentve az esemény ökológiai lábnyomát.

A győztesek különleges érmekkel gazdagodnak

A 2024-es olimpia dobogósai különleges érmeket kapnak majd, amelyekbe az Eiffel-torony felújítása során lecserélt vasdarabokat is beépítették. Az Eiffel-torony világszerte ismert szimbólum, és a szervezők szerették volna, ha a legjobb sportolók Párizs egy darabját is hazavihetik.

Francia szellemiség és történelem

A kabala a francia szellemiséget és történelmet testesíti meg. A nagy francia forradalom idején elterjedt, füles frígiai sapkáról mintázott alakok, a „Frígek“ a köztársaság és a szabadság szimbólumai. A két piros ruhás alak szeme trikolor kokárdát formáz, amely még inkább kiemeli a francia nemzeti identitást és büszkeséget.

A 2019 végén bemutatott Párizs 2024 logónak három fő motívuma és jelentése van. Az első az aranyérem, a győzelem örök jele. Emellett az olimpiai láng is szerepel benne, ami a sporton keresztül egyesíti az embereket. Végül egy emberi arc is látható, amely Marianne-t, Franciaország szimbólumát ábrázolja, aki az egyenlőség és testvériség eszméit testesíti meg.

Az olimpiák történetében először fordul elő, hogy az olimpiai és a paralimpiai játékokon ugyanazt a logót használják, csak az alatta lévő címer változik: az olimpiai karikák helyett a paralimpiai logó, az agito lesz látható.

A nagy francia forradalom idején elterjedt, füles frígiai sapkáról mintázott alakok, a „Frígek“ a köztársaság és a szabadság szimbólumai. (Fotó: facebook.com/olympics)

Különleges maratoni útvonal

A párizsi olimpia maratonja különleges útvonalon halad majd, amely az 1789-es nagy francia forradalom fontos helyszíneit is érinti. A forradalom fontos momentuma volt az „asszonyok menete”, amelynek során a párizsi nők az éhezés és az élelmiszerhiány miatt Párizsból Versailles-ba vonultak. A szervezők a nők előtt azzal szeretnének tisztelegni, hogy a menet útvonalának egy részét is a futóverseny távjába illesztik, így a futók nemcsak a sport, hanem a történelem egy darabját is átélhetik.

Az olimpiai ötkarikás játékok történetében először a maratoni távon tömegfutást rendeznek majd. A mindenki számára nyitott útvonalon ezúttal nemcsak versenysportolók mérettethetik meg magukat, hanem az elszánt amatőrök is. Míg az olimpiai maratont napközben rendezik, a normál maratont alkonyatkor. A szervezők szerették volna, ha a kötöttségek nélküli futás a szabadságot jelképezi. 

A magyar részvétel már 19 sportágban biztos

Egy hónappal a 2024-es párizsi olimpia kezdete előtt Magyarország 19 sportágban rendelkezik hivatalosan kvótával vagy részvételhez szükséges szinttel, összesen 170 indulási joggal. Négy csapat, köztük a férfi és női vízilabda- és kézilabda-válogatott is részt vesz a játékokon. 

Az úszócsapat létszáma jelenleg 22 fő, de a váltókban még lehetnek változások. Lovaglásban hosszú idő után először két magyar indulhat, míg öttusában négy versenyző képviseli az országot. Atlétikában még zajlik a kvalifikáció, cselgáncsban várhatóan öt versenyző indulhat.

Magyar versenyzők nem lesznek jelen súlyemelésben, BMX freestyle-ban, gördeszkában, sportmászásban és breaktáncban. 

Kovács Sarolta olimpiai bronzérmes, világbajnok öttusázó kivételes karriert mondhat magáénak, ami mellett két egyetemet is elvégzett: a Kodolányi János Egyetemen gazdálkodás és menedzsment szakon tanult, 2022 júniusában pedig öttusa szakedzői diplomát szerzett a Testnevelési Egyetemen. Vele készült interjúnkat itt olvashatod:

Az olimpikon öttusázó, aki tanulni is szeret

JVSZ – „Innovációra Magyar! – íme a hazai sikerek és a támogatások

A JVSZ üzleti szövetség „Innovációra Magyar! címmel, közel 120 fő részvételével tartott nívós eseményt május 9-én. A 17 kiemelkedő szakértő 12 előadáson és 3 páros előadáson keresztül hozta közelebb az érdeklődőkhöz az innováció rendkívül szerteágazó témáit, kihívásait és kifejezetten hazai sikertörténeteit.

(tovább…)

Ezekből a tárgyakból már nem lehet érettségizni 2024-ben – De mi jön helyettük?

Az érettségi vizsga egy fontos mérföldkő az életben, amely lehetővé teszi a diákok számára, hogy bizonyítsák az iskolai tanulmányaik során szerzett tudásukat és felkészültségüket. Magyarországon az érettségi egy komoly és alapos vizsgasorozat, amelynek eredményei jelentősen befolyásolhatják a továbbtanulási lehetőségeket és a jövőbeli karrier kilátásokat.

Így változik az érettségi 2024-ben

Nemrég írtunk róla, hogy mi változik 2024-ben a magyar-, történelem és matematikaérettségi tekintetében. A magyarérettségi I. vizsgarészébe bekerült egy irodalmi feladatlap, a rövid gyakorlati szöveg megírása azonban már nem szerepel a feladatok között. A matematika- és történelemérettségi ugyanúgy épül fel, ahogy eddig, változások csak a témakörökben történtek. Erről korábbi cikkünkben olvashatsz bővebben:

Így változik az érettségi 2024-ben

 

Kötelező vizsgatárgyak

Ahogy eddig, továbbra is kötelező magyar nyelv és irodalomból, történelemből, matematikából és idegen nyelvből érettségi vizsgát tennie a diákoknak. A vizsgatárgyak 2024. május-júniusi vizsgaidőszaktól érvényes vizsgakövetelményei az Oktatási Hivatal weboldalán olvashatók.

Választható vizsgatárgyak

A négy kötelező érettségi tantárgy mellett egy ötödik, választható tárgyból is vizsgáznia kell a tanulóknak. Szakgimnáziumban tanulók számára ez a szakgimnázium ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgy, ami képesítő vizsgával kiváltható. Technikumban az érettségi vizsga kötelezően választandó vizsgatárgya helyett szakmai vizsgát kell tenni. Vannak olyan tantárgyak, amiket a módosítások előtt és után is választhattak a tanulók. Ilyen például a biológia, a kémia, a dráma, az ének-zene, a fizika, a földrajz, a hittan, a mozgóképkultúra és médiaismeret, a testnevelés vagy a vizuális kultúra.

Ahogy eddig, továbbra is kötelező magyar nyelv és irodalomból, történelemből, matematikából és idegen nyelvből, valamint egy választott tárgyból érettségi vizsgát tennie a diákoknak. (Fotó: 123RF)

A 2024-es érettségi vizsgaidőszakban öt olyan tárgy választható, amik az eddigi években még nem szerepeltek a vizsgatárgyak között. Ezek a következők:

  • állampolgári ismeretek
  • közigazgatási ismeretek
  • fenntarthatóság
  • bibliaismeret-baptista hittan
  • digitális kultúra (informatika helyett)

Az alábbi tárgyakból 2024. január 1-je után már nem lehet vizsgát tenni:

  • emberismeret és etika
  • ember- és társadalomismeret, etika
  • társadalomismeret
  • művészettörténet
  • népművészet
  • pszichológia
  • utazás és turizmus

A kötelező és választható tárgyak teljes listája az Oktatási Hivatal weboldalán olvasható. 

2024-től nemcsak az érettségiben, hanem a felvételi pontszámításban is változások történtek. Az 500 pontos felvételi rendszer megmarad ugyan, de az egyetemek ez évtől nagyobb mozgásteret kapnak abban, hogy mely tantárgyakat fogadják el, és milyen pluszteljesítményért adnak többletpontot. Erről itt olvashatsz bővebben:

Emlékeztető: változott az egyetemi pontszámítás módszertana!

Így változik az érettségi 2024-ben

Magyarérettségi

A magyarérettségi az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint az eddigiekhez hasonlóan két részből áll, kitöltésére összesen 240 percet kapnak a diákok középszinten és emelt szinten egyaránt.

Középszinten az I. feladatlap kitöltésére 90 perc áll rendelkezésre, ehhez az érettségizők nyomtatott helyesírási szótárt igen, szöveggyűjteményt nem használhatnak. A vizsgalap egy szövegértési-nyelvi feladatsorból, és egy irodalmi feladatlapból áll. A korábbi években megszokott rövid gyakorlati szöveg megírása a 2024-es érettségin már nem szerepel a feladatok között. Az irodalmi feladatlap kérdései nemcsak műcímekre, műfajokra, költőkre és írókra kérdezhetnek rá, hanem a kötelezően megtanult memoriterekre is.

A II. vizsgarészben korábban három fajta szövegalkotás közül lehetett választani: érvelés, egy mű értelmezése, vagy egy összehasonlító elemzés. 2024-től a II. vizsgarész egy műértelmező szövegalkotás, ami középszinten egy irodalmi mű értelmezését, vagy egy témakifejtő esszé megírását takarja, ezek közül a vizsgázó szabadon választhat. A feladat megoldására a középszinten vizsgázóknak 150 perc áll rendelkezésére. Ennél a vizsgarésznél szabadon használható irodalmi szöveggyűjtemény is, amit az iskola biztosít a diákok számára. 

Emelt szinten a teljes vizsgafeladat megoldására 240 perc áll a diákok rendelkezésére, amit szabadon oszthatnak be. Míg az I. feladatrész a középszinthez hasonló feladatokból áll, a II. feladatrész egy adott mű több szempontú elemzését, vagy két mű több szempont szerinti összehasonlítását jelenti, emellett egy érvelő vagy véleménykifejtő szöveget is meg kell alkotniuk a vizsgázóknak. A magyarérettségivel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a helyesírási hibákért, valamint a csúnya írásképért pontlevonás jár.

A magyarérettségi az eddigiekhez hasonlóan két részből áll, kitöltésére összesen 240 percet kapnak a diákok középszinten és emelt szinten egyaránt. (Fotó: 123RF)

Történelemérettségi

A történelemérettségi a magyarhoz képest keveset változott, az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a korábbi évekhez hasonlóan mind közép-, mind pedig emelt szinten két részből épül fel. 

Középszinten az I. vizsgarészben egyszerű, rövid választ igénylő feladatok megoldása vár a vizsgázókra, míg a II. vizsgarészben egy 100-130 szavas, rövid szöveg és egy 210-260 szavas hosszú szöveg megalkotása a feladat. A teljes vizsgára 180 perc áll a diákok rendelkezésére.

A feladatsor két rövid, egyetemes történelemre vonatkozó feladatot (amelyek közül az egyik az 1849-ig tartó, a másik az 1849 utáni korszakokkal kapcsolatos) és két hosszú, magyar történelemre vonatkozó feladatot (amelyek közül az egyik az 1849-ig tartó, a másik az 1849 utáni korszakokkal kapcsolatos) tartalmaz. A vizsgázónak a négy feladatból kettőt kell választania: egyet az egyetemes történelemre vonatkozó két feladat közül, és egyet a magyar történelemre vonatkozó két feladat közül. Arra azonban figyelni kell, hogy a két választott feladat a két különböző korszakhoz tartozó témáról szóljon. 

Emelt szinten a teljes vizsgára 240 perc áll rendelkezésre. Az I. feladatrészben a középszinthez hasonlóan rövid, egyszerű feladatokat kell megoldani 100 perc alatt. A II. feladatrészben hat esszéfeladat közül hármat kell választaniuk az emelt szinten vizsgázóknak: egy 110-130 szavas rövid esszét, ami az egyetemes történelemmel foglalkozik, egy 240-290 szavas hosszú esszét, ami a magyar történelemmel foglalkozik, valamint egy 290-340 szavas komplex esszét. Ez utóbbi esetében az ókortól napjainkig bármelyik időszakkal foglalkozhatnak a megadott témákból válogatva.

A középszinten vizsgázók az egész írásbeli vizsgához, míg az emelt szinten vizsgázók a II. feladatrészhez használhatnak kronológiai adattáblázatot nem tartalmazó középiskolai történelmi atlaszt. Ezt az iskola nem biztosítja, a vizsgázónak kell magával vinnie. 

Bár a vizsga felépítése a régi maradt, a témakörökben itt is voltak változások. A középszintű érettségiben előfordulhat többek között az amerikai függetlenségi háború vagy az Aranybulla, amelyek korábban az emelt szintű témakörök közé tartoztak. Emellett a munkajoggal és pénzügyi ismeretekkel foglalkozó tétel átkerült az állampolgári ismeretek érettségihez. Az emeltszinten érettségizőknek tudniuk kell az előre megadott plusz adatbázisban szereplő személyeket, fogalmakat, időpontokat és eseményeket is. 

A 2024. május-júniusi vizsgaidőszaktól érvényes vizsgakövetelmények szerinti mintafeladatok elérhetők az Oktatási Hivatal weboldalán. (Fotó: 123RF/Canva)

Matematikaérettségi

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a matekérettségi a korábbiakhoz hasonlóan két részből áll. Ennek kitöltésére középszinten 180 perc, míg emelt szinten 240 perc áll rendelkezésre.

A középszintű vizsgán az I. feladatlap kitöltésére 45 percet kapnak a vizsgázók, ezután a feladatlapokat a felügyelő tanár összegyűjti. A vizsgalap 10-12 feladatot tartalmaz, amely az alapfogalmak, definíciók, egyszerű összefüggések ismeretét ellenőrzi. A II. feladatlap megoldására 135 perc áll a diákok rendelkezésére. Az A rész három, egyenként 9-14 pontos feladatból áll, míg a B rész három, egyenként 17 pontos feladatot tartalmaz, amiből a vizsgázóknak kettőt kell megoldania. 

Az emelt szintű vizsgán a vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az I. és a II. rész, illetve az egyes feladatok között, és megoldásuk sorrendjét is szabadon választhatja. Az I. részfeladatsor négy feladatból áll, melyekkel a vizsgázó összesen 51 pontot szerezhet. A II. részfeladatsor öt, egyenként 16 pontértékű feladatból áll, melyekből a vizsgázónak négyet kell kiválasztania és megoldania.

A matematikaérettségit illetően a történelemhez hasonlóan szerkezeti változás nem történt, az új NAT miatt a témakörökben történt változás, közép- és emelt szinten egyaránt. A középszintű matekérettségibe bekerültek olyan gazdasági számítások, mint a gyűjtőjáradék, a törlesztőrészlet, a megtakarítási, befektetési és hitelfelvételi lehetőségek és azok kockázati tényezőivel kapcsolatos feladatok, valamint a kvartilisek, mint statisztikai fogalom. Az idei évtől a vizsgázóknak behatóbban ismerniük kell a különböző diagramtípusokat, valamint fel kell ismerniük a grafikus manipulációkat is.

A 2024. május-júniusi vizsgaidőszaktól érvényes vizsgakövetelmények szerinti mintafeladatok megtekinthetők a linkre kattintva, az Oktatási Hivatal weboldalán.

Varázslatos visszatérés: Loreena McKennitt európai turnéval újra Budapesten

Bejelentették, hogy a világhírű Loreena McKennitt, a többszörösen díjazott kanadai énekesnő és dalszerző, 2024-ben 24 állomásos tavaszi európai turnéja keretén belül Budapestre is ellátogat.

McKennitt és zenész társai 2024. március 6-án indítják el a “Visit Revisited turnét” Eindhovenben, Hollandiában, majd április 8-án zárják Londonban. Közben fellépnek Németországban, Svájcban, Franciaországban, Olaszországban, Ausztriában, Belgiumban, Magyarországon és Lengyelországban is. A turné a Juno-díjas The Visit című albumának évfordulóját ünnepli, amelyet erdetileg 1991-ben adtak ki Kanadában, 1992-ben nemzetközi sikereket ért el a Warner Music Group gondozásában. Ez az album hozta meg számára a nemzetközi népszerűséget, az album igazi mérföldkő volt a művésznő életében, azóta is töretlen sikerrel hódítja és gyarapítja rajongóit világszerte. A művésznő 2021 szeptemberében megjelentette a The Visit: The Definitive Edition című albumát, amely az eredeti The Visit albumának 30. évfordulóját ünnepelte. A deluxe, limitált kiadású album kibővített zenei anyaggal debütált és igazi kuriózum a négy CD- audio Blu-ray és a szakmai visszatekintő illusztrált könyvével, melyben újraélt emlékek és korábban sosem publikált anyagok találhatók. A Visit Revisited turné első “felvonása”2022. szeptemberében vette kezdetét mely tíz előadásból állt Kelet-Kanadában.

„Az utolsó alkalom, amikor Európában léptem fel, az 2019-ben volt, és azóta sok minden történt. Csodálatos érzés lesz jövő tavasszal visszatérni Európába és újra találkozni a sok ismerős arccal, akiket hiányoltam ezekben a zűrzavaros időkben” – mondta McKennitt.

A fellépők közül McKennittet: Caroline Lavelle (cselló), Brian Hughes (gitár), Hugh Marsh (hegedű) és Dudley Phillips (basszusgitár) kísérik.

Loreena McKennitt eklektikus keveréke a kelta zenének, a popnak, a folknak, pályafutása alatt több mint 14 millió albumot adott el világszerte. Felvételei arany-, platina- és többszörös platina státuszt értek el 15 országban és négy kontinensen. Kétszer jelölték Grammy-díjra és két Juno-díjat nyert, valamint Billboard International Achievement Awardot. Ismerősen mozog a világ legelismertebb és történelmi jelentőségű koncerttermeiben, a Carnegie Halltól a híres Alhambra-palotáig Granadában, Spanyolországban, de fellépett már a késői majestás “Her Late Majesty Queen Elizabeth II. és His Majesty King Charles III”, valamint más államfők előtt.

A koncerten olyan élményben lehet részünk, amely szívből jövő muzsikával ajándékoz meg bennünket. Ezen az eseményen a béke, nyugalom és lelki csend hangjai mellett egy varázslatos emlékutazás részeseivé válhatunk, mely mesés zenei tájakra kalauzol. A tradicionális kelta zene világa egy harmonikus atmoszférában tárul elénk, ahol mélyen megélt és átélt dalokon keresztül elmerülhetünk az érzésekben. Az előadás minden pillanatában átélhetjük a kiegyensúlyozott és egyedülálló előadói teljesítményt. Ez a koncert egyedi módon fonódik össze a hangulattal, és feledhetetlen élményt nyújt, melyben magunk is aktív részeseivé válhatunk.

Zenei karrierén túl McKennitt elismerést kapott számos figyelemre méltó jótékonysági kezdeményezésért, többek között:

• Cook-Rees Memorial Alap a Vízkeresésért és Biztonságért
• Falstaff Family Centre
• A Royal Canadian Air Force (tiszteletbeli ezredese)

2004-ben McKennitt megkapta a Kanada Rendjét, és 2013-ban Franciaország Nemzeti Művészetek és Levéltárak Lovagja lett.

A jegyek 2023. szeptember 8. délelőtt 10 órától érhetők el az Eventim.hu oldalon és Tex országos jegyirodáiban.

Link: https://www.eventim.hu/hu/jegyek/loreena-mckennitt-koncert-budapest-mvm-dome-613602/event.html
A koncert szervezője a Green Stage Production iroda, melynek mottója:
„A Földünk védelme, és ezért tudatos célunk, minden általunk megrendezésre kerülő koncert, előadás megvalósításához szükséges energiafelhasználások adataiból kiszámíthassuk az adott események Ökológiai lábnyomát, ezen számítások eredményeként pedig annyi fát ültessünk hazánkban, amely ezt a keletkezett öko lábnyomot ellensúlyozni képes”.

2024 tavaszának európai turné menetrendje

március 6. – Eindhoven, Hollandia – Muziekgebouw
március 7. – Hannover, Németország – Kuppelsaal
március 8. – Erfurt, Németország – Messehalle
március 9. – Bremen, Németország – Metropol Színház
március 11. – Stuttgart, Németország – Beethovensaal
március 12. – Nürnberg, Németország – Meistersingerhalle
március 13. – Frankfurt, Németország – Alte Oper
március 14. – Genf, Svájc – Theatre Lemen
március 15. – Zürich, Svájc – The Hall
március 17. – Párizs, Franciaország – Salle Pleyel
március 20. – Brescia, Olaszország – Gran Teatro Morato
március 21. – Padova, Olaszország – Gran Teatro Geox
március 23. – Bécs, Ausztria – Stadthalle F
március 24. – Budapest, Magyarország – MVM Dome
március 25. – Katowice, Lengyelország – NOSPR
március 27. – Lipcse, Németország – Quarterback Immobilien Arena
március 28. – Hamburg, Németország – Laeiszhalle
március 29. – Berlin, Németország – Tempodrom
március 30. – Utrecht, Hollandia – TivoliVredenburg
március 31. – Brüsszel, Belgium – Cirque Royal
április 02. – Amszterdam, Hollandia – Carre Színház
április 05. – Düsseldorf, Németország – Mitsubishi Electric Halle
április 06. – Antwerpen, Belgium – Stadsschouwburg
április 08. – London, Egyesült Királyság – The Palladium

 

Változások a felvételi pontszámításban

Továbbra is 500 lesz a maximális pontszám, amit összegyűjthetsz a középiskolai évek során. Kisebb súllyal esnek majd latba azonban a tanulmányi eredményeid: míg eddig 200 pontot számítottak, 2024-től már csak 100-at fognak. Ezzel szemben az érettségi eredményeid 200 pont helyett 300-at fognak érni.

Fotó: 123RF

A 100 többletpontról a felsőoktatási intézmények 2024-től maguk dönthetnek. Ezt “akár szóbeli vizsgán, akár sport, művészeti vagy bármilyen más társadalmi tevékenység alapján ítéli oda a hallgatónak” – fogalmazott Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter.

[kiemelt]Az nem változik, hogy továbbra is hat helyre adhatod be a jelentkezésedet felvételizéskor.[/kiemelt]

Jelentős változás azonban, hogy a felsőoktatási intézmények ettől kezdve maguk dönthetik majd el, hogy ragaszkodnak-e a nyelvvizsgához. “A jövőben a kötelező nyelvvizsga-kötelezettség helyett, a képzés során kell az egyetemeknek biztosítania a megfelelő nyelvi kompetenciákat! A változás következtében a nyelvvizsgáztatás és nyelvoktatás területén is nő a felsőoktatási intézmények autonómiája, ugyanakkor gondoskodniuk kell arról, hogy hallgatóik rendelkezzenek az adott szakon szerezhető szakképzettség gyakorlásához szükséges idegen nyelvi ismeretekkel.” – írta Facebook-posztjában Csák János.

[kiemelt]Mindezek mellett eltörlik a kötelező alsó ponthatárt, az egyetemek arról is maguk dönthetnek majd.[/kiemelt]

Az intézkedésekkel azt a célt próbálják szolgálni, hogy később versenyképesebbek legyetek a munkaerőpiacon. Hiszen, annak köszönhetően, hogy a kiválasztásotok pontosabbá válik, nagyobb eséllyel olyan szakra nyertek felvételt, melyet megfelelő időn belül el tudtok végezni, nem fogtok csúszni, és az elhelyezkedésetek is könnyebb lesz, ami nagyon fontos szempont.