Az ENSZ 1992-ben nyilvánította március 22-ét a víz világnapjává, célul tűzve ki, hogy ez az élethez nélkülözhetetlen természeti kincs a közgondolkodás részévé váljon. Egyúttal felhívni a figyelmet arra, hogy a vízvédelem mindannyiunk felelőssége.

Hogy állunk a vízzel?

Ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, akkor 2050-re az emberiség mintegy fele él majd vízhiányos régióban. A világ népességének gyarapodása és ezzel együtt az energiafogyasztás növekedése ugyanis exponenciálisan növeli a víz iránti igényt. Erről Áder János volt köztársasági elnök, az ENSZ Víz- és Klímaügyi Vezetői Testületének tagja, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumának elnöke beszélt New Yorkban.

Ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, akkor 2050-re az emberiség mintegy fele él majd vízhiányos régióban. (Fotó: 123rf)

Mi több, a március 22-én esedékes ENSZ-csúcstalálkozó előtt kiadott, mérföldkőnek számító jelentés világszerte a pazarló vízgazdálkodás befejezését sürgeti. Hét pontban foglalták össze a teendőket – írja a Makronóm.

A világ ma távolabb van a 2015 végén Párizsban elhatározott klímacéloktól, mint az elfogadásuk pillanatában. Ugyanez igaz a fenntartható fejlődés 15 céljától, amelynek egyik pontja a vízről és higiéniáról szóló célkitűzés volt. Ezt is abban az évben fogadták el a világ országai, de abban sem történt előrelépés – mondta Áder János.

Szerencsére Magyarország sok tekintetben előrelépett, a szennyvizek 95 százaléka például tisztítva kerül vissza a környezetbe. A tennivalók között azonban ott van például Közép-Magyarország elsivatagosodásának megállítása, a súlyos, a hazai gazdaságot is érintő aszályok kezelése, a meteorológiai információs rendszer fejlesztése, valamint a víziközműhálózat korszerűsítésének felgyorsítása – sorolta Áder János.

Te mit tehetsz?

A vízkészletek megóvásához nélkülözhetetlen a hulladék csökkentése, az illegális hulladéklerakás felszámolása. Tudtad, hogy te is segíthetsz például illegális szemétlerakatok felszámolásában, ha letöltöd a HulladékRadar applikációt, és jelzed, hol találtál ilyet?

Azért, hogy valóban te legyél a változás, választhatsz például olyan szakirányokat, amelyek a környezet védelmét vagy a modern vízgazdálkodást célozzák. Valószínűleg nem mondunk újat azzal, hogy ezekre az ismeretekre nagy szükség lesz a következő évtizedekben!

[kiemelt]Általánosságban igaz, hogy ma még nem tudni, pontosan milyen szakmákra lesz szükség pár évtized múlva. A „vizesek”, azaz a vízügyi szakemberek munkája viszont mindaddig nélkülözhetetlen lesz, amíg a víz, illetve a víz körforgása a földi lét egyik legfontosabb alapját jelenti. A jövő vízgazdálkodása alapvetően fogja meghatározni a világ fejlődését, gazdasági teljesítőképességét, élelmiszerbiztonságát, környezeti állapotát és a lakosság életminőségét.[/kiemelt]

A környezetmérnöki szakon például környezetmérnök diplomát szerezhetsz, ami azt jelenti, hogy korszerű természettudományos, ökológiai, műszaki, gazdasági és menedzsment ismeretek birtokába kerülsz.

A képzést 2023 szeptemberben elindító intézmények:

• Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar,
• Debreceni Egyetem Műszaki Kar,
• Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Környezettudományi és Természetvédelmi Képzések Központ,
• Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar,
• Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kar,
• Óbudai Egyetem Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar,
• Pannon Egyetem Mérnöki Kar,
• Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar,
• Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar,
• Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar.

A „vizesek”, azaz a vízügyi szakemberek munkája mindaddig nélkülözhetetlen, míg a víz, illetve a víz körforgása a földi lét egyik legfontosabb alapját jelenti. (Fotó: 123rf)

Választhatsz célzottabb szakmát is, amilyen például a vízügyi üzemeltetési mérnök. Ilyen szakon idén ősszel az alábbi képzőhelyek hirdettek meg felvételt:

• Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kar,
• Pannon Egyetem Mérnöki Kar.

A mezőgazdasági vízgazdálkodási mérnöki szak is rendkívül fontos ismereteket ad át a jövő generációi számára.

A képzést 2023 szeptemberben elindító intézmények:

• Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar,
• Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Környezettudományi és Természetvédelmi Képzések Központ,
• Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar.

Mezőgazdasági vízgazdálkodási és környezettechnológiai mérnökökre is nagy szükség lesz a következő évtizedekben. Ilyen képzés a következő helyeken indul most ősszel:

• Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar,
• Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar.

Víztudományból jeles

A „vízügyesek” képzésével foglalkozó egyik legrégebbi intézmény a bajai, amely 2017 óta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karaként működik. A kar az Eötvös József Főiskola Vízellátási és Környezetmérnöki Intézetének, valamint Vízépítési és Vízgazdálkodási Intézetének a Nemzeti Közszolgálati Egyetembe történő beolvadásával jött létre. A kar jogelődjeinek köszönhetően több mint 50 éves múltra tekint vissza. A bajai vízügyi képzés országos hírű és jelentőségű, az ágazat egyik legfontosabb utánpótlási bázisa.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.