albérlet – Diplomátszerzek

Fenntartható konyha diákként – lehetséges?

Egy egyetemista vagy kollégista számára ez különösen fontos kérdés lehet, hiszen a szűkebb költségvetés és a limitált konyhai lehetőségek miatt sokszor kreatívabban kell megoldani a mindennapi étkezést. A jó hír az, hogy a fenntarthatóbb konyha sok esetben pénzt és időt is spórolhat – erre emlékeztet minket június 18-a is, a fenntartható gasztronómia napja.

A fenntartható étkezés nem a tökéletességről szól

Sokan azért érzik távolinak ezt a témát, mert úgy gondolják, csak teljes életmódváltással lehet „jól csinálni”. Valójában a fenntartható gasztronómia egyik alapelve éppen az, hogy a kis változtatásoknak is van jelentőségük.

A környezetterhelés szempontjából például hatalmas probléma az élelmiszer-pazarlás. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete szerint a világon megtermelt élelmiszer jelentős része végül hulladékká válik. Ez nemcsak kidobott ételt jelent, hanem elvesztegetett vizet, energiát és alapanyagokat is.

Diákként már az is sokat számíthat, ha valaki tudatosabban vásárol, nem rendeléssel old meg minden étkezést, felhasználja a maradékokat és előre tervez néhány napra. A fenntarthatóbb étkezés sokszor inkább szemlélet, semmint szigorú szabályrendszer.

A kollégiumi konyha túlélőüzemmódján túl

A kollégiumi főzésnek megvan a maga legendás világa: instant tészta, mikrós vacsorák és a hajnali kreatív megoldások a bulik után. Közben egy minimálisan felszerelt konyhában is lehet meglepően jól és fenntarthatóan étkezni.

Az egyik legfontosabb lépés az előre gondolkodás. Ha valaki minden nap próbál újabb ételeket kitalálni, általában több pénzt költ, és több alapanyag is megy kárba.

Kollégiumi környezetben különösen jól működhetnek:

  • egyedényes ételek
  • nagyobb adagban készíthető fogások
  • egyszerű tésztaételek
  • levesek
  • rizses vagy bulguros alapételek
  • szezonális zöldségekre épülő receptek

A maradékok kreatív felhasználása sokszor a legpraktikusabb fenntarthatósági lépés.

A bevásárlásnál kezdődik minden

A fenntartható konyha egyik kulcsa a tudatos vásárlás. Sok diák úgy költ többet a szükségesnél, hogy közben a megvett élelmiszer egy része végül a kukában landol.

Segíthet például:

  • bevásárlólista készítése
  • kisebb mennyiségek vásárlása
  • szezonális alapanyagok választása
  • impulzusvásárlások csökkentése
  • az akciók tudatos kezelése

A „megveszem, mert olcsó volt” stratégia sokszor több pazarláshoz vezet, ha az adott étel végül nem fogy el. A szezonális alapanyagok általában olcsóbbak, frissebbek és kisebb környezeti terheléssel járnak. Nyáron például könnyebben lehet olcsón zöldségekhez és gyümölcsökhöz jutni, ami kollégiumi környezetben is sok egyszerű étel alapja lehet.

A húsfogyasztás kérdése nem fekete-fehér

A fenntartható gasztronómiáról szóló beszélgetésekben gyakran előkerül a húsfogyasztás témája. A kutatások szerint bizonyos húsipari folyamatok valóban jelentős környezeti terheléssel járnak, közben ez nem jelenti azt, hogy egyik napról a másikra mindenkinek teljesen át kellene alakítania az étrendjét.

Már kisebb változtatások is számíthatnak:

  • heti egy-két húsmentes nap
  • több hüvelyes fogyasztása
  • szezonális zöldségek előtérbe helyezése
  • egyszerű növényi alapú receptek kipróbálása

A lencse, bab, csicseriborsó vagy zab például olcsó, tápláló és kollégiumi körülmények között is könnyen használható alapanyag lehet.

Fenntarthatóbb konyha kevés pénzből

Sokan úgy érzik, hogy a környezettudatos étkezés drága. Valójában sok fenntartható szokás kifejezetten pénztárcabarát.

Például:

  • az otthoni főzés általában olcsóbb, mint a rendszeres rendelés
  • a maradékmentés és a muncholás csökkenti a kidobott pénzt
  • a nagyobb adagok előre főzése időt és energiát spórol
  • az egyszerű alapanyagokra épülő receptek sokszor olcsóbbak

A közös főzés is jó megoldás lehet. Kollégiumban vagy albérletben sokan közösen vásárolnak alapanyagokat vagy együtt főznek nagyobb adagokat. Ez olcsóbb és közösségi élményként is működik.

Az étkezés és a mentális jóllét kapcsolata

Egyetemistaként az étkezés gyakran háttérbe szorul a határidők és vizsgák mellett. Pedig a rendszeres, kiegyensúlyozott étkezés a koncentrációra és az energiaszintre is hatással van.

A folyamatos energiaital – kávé – instant tészta kombináció rövid távon működhet, hosszabb távon viszont sokan érzik a következményeit:

A fenntartható konyha ebből a szempontból saját magunkkal szembeni fenntarthatóságot is jelenthet. A diákoknak ritkán van tökéletesen felszerelt konyhája, korlátlan ideje vagy végtelen költségvetése. A fenntarthatóbb étkezés náluk leginkább azt jelenti, hogy tudatosabban kezdenek gondolkodni az ételekről, a vásárlásról és a pazarlásról. Már néhány apró szokás is jelentős különbséget hozhat hosszú távon – a pénztárcában, a mindennapi rutinban és a környezetterhelésben is.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

Budapest drága, de Debrecen sem olcsó: mennyibe kerül egy egyetemi város?

Ha közelebbről megvizsgáljuk a tanulók büdzséjét azonnal látszik, hogy a havi mérleg nyelve szinte mindig ugyanott dől el. Az egyik legkritikusabb tétel rendszerint a lakhatás. Aki kollégiumban lakik, egészen más helyzetből indul, mint aki albérletet keres. Aki lakótárssal osztozik, szintén máshogy számol, mint az, aki egyedül bérel lakást.

A 2026 tavaszi albérletpiaci adatok alapján Budapest továbbra is a legdrágább a nagy egyetemi városok között: a kiadó lakások bérleti díjának középértéke nagyjából 260 ezer forint körül alakult. Ez önmagában nem meglepő. Az már inkább, hogy Debrecen sem marad sokkal le: ott körülbelül 220 ezer forintos medián bérleti díjjal lehetett számolni. Vagyis a cívisváros ma már nem az a „jóval olcsóbb vidéki választás”, ahogy sokan korábban gondoltak rá.

Győr szintén a drágább vidéki egyetemvárosok közé tartozik, nagyjából 200 ezer forintos albérleti irányszámmal. Ez részben érthető is: erős ipari és vállalati környezet veszi körül, ami a munkaerőpiacot élénkíti, de a lakhatási költségeket is magasabban tarthatja.

Szeged valamivel kedvezőbb képet mutat, körülbelül 180 ezer forintos szinttel. Pécsen ennél is alacsonyabb, nagyjából 165 ezer forintos albérleti irányszámmal lehet számolni. A vizsgált városok közül Miskolc a legolcsóbb: ott a bérleti díjak középértéke körülbelül 130 ezer forint körül volt.

A különbség tehát jelentős. Budapest és Miskolc között a lakhatásban akár havi 130 ezer forint is lehet az eltérés. Ez egy tanév alatt már több mint egymillió forint különbséget jelenthet. A teljes lakásra vonatkozó medián bérleti díj persze nem azonos azzal, amit egy hallgató ténylegesen kifizet. Lakótársakkal megosztott albérlet esetén a havi lakhatási teher jóval alacsonyabb lehet, míg egyedül bérelt garzon esetén közelebb kerülhet a városi mediánhoz. Ezért az egyetemválasztásnál nemcsak a városi átlagárat, hanem a kollégiumi férőhelyeket, a szobabérleti piacot és az ingázási lehetőségeket is érdemes vizsgálni.

Az étkezésen csúszik el a legtöbb havi büdzsé

Az étkezés kevésbé látványos tétel, mint az albérlet, mégis sokszor ezen múlik, hogy a hónap végére marad-e pénz.

Ugyanabban a városban két hallgató teljesen más összeget költhet. Aki főz, menzázik, ritkán rendel és tudatosan vásárol, nagyjából havi 70–90 ezer forintból is kihozhatja az étkezést. Aki vegyesen főz, néha kifőzdében eszik, annak inkább 90–120 ezer forintos havi kiadással érdemes számolnia. Aki gyakran rendel, rendszeresen kávézik, és sokszor vesz ebédmenüt, könnyen 130 ezer forint fölé kerülhet.

Itt már nem feltétlenül a város a döntő, hanem az életmód. A napi egy kávé, egy péksüti, egy gyors ebéd vagy egy esti rendelés külön-külön nem tűnik soknak. Havi szinten viszont ezekből lesz az a plusz 30–50 ezer forint, ami már komolyan megterheli a hallgatói költségvetést.

A drágább város néha többet is ad

A megélhetési költségek csak az egyik oldalt mutatják. A másik oldal az, hogy milyen lehetőségeket kínál a város.

Budapest ebben külön kategória. Drága, zsúfolt, lakhatásban nehéz terep, de sok szaknál itt van a legtöbb gyakornoki hely, multinacionális cég, ügynökség, startup, kutatóhely, civil szervezet és részmunkaidős lehetőség. A főváros tehát épp azért lehet vonzó, mert sokaknak gyorsabb belépőt adhat a munkaerőpiacra.

Győr más típusú lehetőséget kínál. Az ipari, műszaki, logisztikai és vállalati kapcsolatok miatt különösen érdekes lehet azoknak, akik mérnöki, gazdasági vagy műszaki menedzsment irányban gondolkodnak. Nem olcsó város, de bizonyos szakoknál a helyi céges háttér sokat számíthat.

Debrecen az elmúlt években nagy egyetemi és gazdasági központtá vált. Ez erősíti a város vonzerejét, de a lakhatási költségekben is látszik. Szeged és Pécs inkább a klasszikus egyetemvárosi életérzést adják: élhetőbb méret, erős hallgatói közeg, kedvezőbb lakhatás. Miskolc pedig költségszempontból a legvonzóbb, de ott különösen fontos megnézni, hogy az adott szakhoz milyen gyakornoki vagy szakmai lehetőségek kapcsolódnak.

Egy egyetemi város értékét három dolog együtt adja: mennyibe kerül ott élni, mennyit lehet mellette keresni, és milyen szakmai ajtókat nyit ki.

Ezért az egyetemválasztás ma már gazdasági döntés is. Nem elég azt nézni, melyik szak tetszik, vagy melyik intézménynek jobb a híre. Azt is érdemes kiszámolni, mennyibe kerül az út a diplomáig.

Menekülnél a méregdrága pesti albérletek elől? – 8 város épp most válik a régióban központi településsé

Nem véletlen, hogy egyre többen néznek szét a városhatáron túl. De hova érdemes költözni, ahol nem csak aludni lehet, hanem élni is? A Budapesti Corvinus Egyetem legújabb kutatása pontosan ezt vizsgálta, és arra jutott, hogy nyolc település épp most lép szintet, és válik valódi központtá.

A térkép átrajzolódik

A kutatók szerint el lehet felejteni a „klasszikus” alvóváros koncepciót. Az agglomerációban már nyolc olyan város is van, amely stabil gazdasági hátteret, munkahelyeket és szolgáltatásokat kínál. A tanulmány szerint ide tartozik délnyugaton – ahol a gazdaság a legerősebb – Budaörs, Törökbálint és Diósd alkotta hármas, északon Budakalász, Szentendre, Dunakeszi és Vác, míg északkeleten Gödöllő.

Ezek a települések azért emelkednek ki, mert már „tágabb vonzáskörzetet” szolgálnak ki – azaz nem kell mindenért Budapestre rohangálni, legyen szó bevásárlásról, ügyintézésről vagy szórakozásról.

Lakhatás és karrier

A KSH adatai szerint a Budapestről kifelé irányuló vándorlás folyamatos, és ebben a fiatal felnőttek is vastagon érintettek. A matek egyszerű: míg Budapest belső kerületeiben (pl. II., V.) az átlagos bérleti díj 340-370 ezer forint körül mozog, addig a külső kerületekben és az agglomeráció bizonyos részein 160-200 ezer forint körüli árakkal lehet találkozni. Ez havi szinten akár 200 ezer forint különbséget is jelenthet.

A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a gazdaság decentralizálódik. Nem feltétlenül kell a Deák térig utazni egy jó állásért. A délnyugati zónában (Budaörs környéke) kifejezetten erős a munkaerőpiac.

Amire figyelni kell

Mielőtt aláírod a bérleti szerződést, van egy technikai részlet, ami döntő lehet: van autód? A Corvinus kutatása rávilágít, hogy a jelenlegi központok kialakulásában az autópályák közelsége sokkal fontosabb szerepet játszik, mint a vasút. Az északnyugati zóna (pl. a Pilis egyes részei) fejlődését épp a nehézkes elérhetőség és a keresztirányú kapcsolatok hiánya lassítja. Bár a vasúti kapcsolat fontosnak tűnhet, kisebb a gazdaságszervező ereje, és leginkább csak az alvóváros-funkciót támogatja.

A jövő befektetései: Hová érdemes most figyelni?

Aki 5-10 évre tervez, vagy akár lakásvásárlásban gondolkodik annak különösen érdekes lehet, hogy a tanulmány megnevez néhány „rejtett tartalékot”.

Fót és Budakeszi: Ezek a települések kiemelkedő alközponttá válhatnak a jövőben, köszönhetően annak, hogy egyre több magasan képzett lakos költözik oda.

A „HÉV-tengely”: Pomáz, Solymár és Pilisvörösvár összekapcsolódhat, ha elkészül az M0-s északnyugati szakasza. Szentendre pozícióját pedig a HÉV régóta ígért modernizálása erősítheti meg.

A Déli zóna: Bár a délkeleti rész városiasodása még elmarad, olyan helyek, mint Dabas vagy Százhalombatta, erős munkaerőpiaci központok, amelyek idővel lakó- és rekreációs központtá is válhatnak.

Az agglomerációba költözés ma már nem feltétlenül „száműzetés” a városon kívülre. Az elemzés szerint az új centrumok képesek csökkenteni a tipikus nagyvárosi hátrányokat, mint a dráguló lakhatás vagy a szmog.

Kulcs a zsebben – Mit árul el rólunk az első „saját” otthon?

A fejlődéslélektan szerint a késői serdülőkor és a fiatal felnőttkor egyik központi feladata az autonómia kialakítása. Ez nem egyszerre történik, hanem apró lépésekben.

Önállóság a kollégiumban

A kollégium ebben a folyamatban gyakran egyfajta átmeneti térként működik. Van benne szabadság, de van benne keret is. A közös terek, a szobatársak és az állandó társas jelenlét erősen formálja a társas készségeket. A szociálpszichológiai kutatások szerint azok a fiatalok, akik intenzív közösségi környezetben élnek, gyorsabban tanulják meg a kompromisszumkészséget, a konfliktuskezelést és a határok kijelölését.

Ugyanakkor a kollégiumi lét pszichés terhelést is jelenthet. Az állandó zaj, a kevés privát tér és a folyamatos alkalmazkodás könnyen túlterhelheti az introvertáltabb személyiségeket. A környezeti pszichológia szerint a személyes tér hiánya hosszabb távon feszültséget és kimerülést okozhat, még akkor is, ha a társas élmények pozitívak. Ez az oka annak, hogy sok diák ambivalens érzésekkel gondol vissza a kollégiumi évekre.

Albérlet, avagy privát tér már fiatalon

Az albérlet ezzel szemben gyakran a teljesebb önállóság szimbóluma. A saját időbeosztás, a csend, a személyre szabható tér mind erősíti a kontrollérzetet. A pszichológiai kutatások azt mutatják, hogy ennek megélése csökkenti a stresszt, és növeli az önbizalmat. Az első albérlet sok fiatal számára annak bizonyítéka, hogy képes egyedül működtetni a mindennapjait. Bevásárlás, számlák, rendtartás – ezek mind láthatatlan, mégis fontos tanulási folyamatok.

Az albérleti életnek azonban megvan a maga árnyoldala is. A kevesebb spontán társas inger miatt könnyebben megjelenhet a magány érzése, különösen egy új városban. A társas kapcsolatok fenntartása több tudatosságot igényel, mert nem adja magától értetődően a közösség. A mentálhigiénés kutatások szerint a fiatal felnőttek magányélménye gyakran nem a kapcsolatok hiányából, hanem azok szervezetlenségéből fakad.

Melyik jobb döntés egyetem alatt?

Fontos látni, hogy a kollégium és az albérlet nem jó vagy rossz választás, hanem eltérő pszichológiai igényekre ad választ. Van, aki a közösségből töltődik, és van, akinek a biztonságos egyedüllét ad stabilitást. Az alkalmazkodás nem azt jelenti, hogy minden körülmény ideális, hanem hogy az ember megtanul együtt élni a választása következményeivel. Ez önmagában is az önállósodás része.

Az első otthon nem végleges döntés, csupán tapasztalatszerzés. A fiatal felnőttkor egyik legnagyobb tanulsága, hogy az igények változnak. Ami az első évben működik, a harmadikban már nem biztos. A pszichológia ezt fejlődési rugalmasságnak nevezi, és az egyik legfontosabb védőfaktorként tartja számon a mentális jóllét szempontjából.

A kollégiumi szoba és az albérlet kulcsa végső soron ugyanahhoz az ajtóhoz vezet. Ahhoz, amin belépve valaki elkezdi megérteni, hogyan szeretne élni, kapcsolódni és teret adni önmagának. Ez az első otthon igazi pszichológiai jelentése.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

Kényelmi tippek a kollégiumba, albérletbe költözőknek

A szűkös lakhely megoldókulcsa a tervezés

A kicsi lakásokkal és szobákkal az a probléma, hogy minden centiméter számít. Ha bútorozott lakásba költözöl, ezen már nem kell törnöd a fejed, de így is át kell gondolnod, mik azok a létfontosságú dolgok, amiket magaddal viszel. Használj ki minden tárolási lehetőséget, mehetnek kosarak és dobozok a szekrények tetejére, az ágy alá, vagy ahol éppen kihasználatlan helyet találsz. Ezek sokat segítenek abban, hogy az összkép rendezett maradjon.

Otthonos kuckó

Szinte biztos, hogy a saját szobád lesz az a hely, ahol a legtöbb idődet töltöd, főként, ha kollégiumba költözöl, vagy több emberrel osztozol a lakáson, így erre kell a legtöbb figyelmet fordítanod. Rendezd be úgy, hogy otthon érezd magad benne.

Vigyél magaddal kellemes ágyneműt, puha plédet és kispárnákat, esetleg éjjeli lámpát, amik segítik a pihenést. Ha nincs a szobában, tehetsz le szőnyeget – apróságnak tűnik, de sokat javít az otthonosság érzetén. Legyen egy jól berendezett tanulósarkod, ahol van helyed a laptopnak, jegyzeteknek, ahol van megfelelő világítás. Ha szereted a hangulatfényeket, beszerezhetsz néhány égősort is, sokat dobnak a látványon.

Egy szűkös albérletet is feldobhat némi hangulatvilágítás (Fotó: 123RF)

Lehet, hogy szükséged lesz elosztókra és hosszabbítókra, mert a régebbi lakásokban kevés a konnektor. Dekoráld a szobát úgy, hogy ne érezd magad idegenként benne, mert ez lesz az a hely, ahol kipihened az egyetemi élet fáradalmait, feltöltődsz és a vizsgáidra készülsz.

Hogy ne éhezz…

Akár kollégium, akár albérlet, a konyhán valószínűleg több emberrel kell osztoznod. Az otthonosság érzését segíti elő, ha van saját tányérod, bögréd, evőeszközöd, de a legtöbb lakásban ezeket megtalálod. Ugyanez igaz a saját főzőedényre, serpenyőre, fakanálra is.

Hasznos lehet még a jól záródó műanyag doboz, a vízforraló, a melegszendvicssütő, a kenyérpirító, valamint sok egyetemista egyik legjobb barátja, a kávéfőző. Mikrót általában már mindenhol találsz, a rohanós hétköznapokon szükség is lesz rá.

A fürdőszoba titkai

Erre a helyiségre is igaz, hogy szinte biztos, hogy nem egyedül fogod használni. Érdemes beszerezni neszesszereket, kosarakat a pipereholmijaid tárolására, így elkerülheted, hogy összecseréld őket valakiével, és mindig kéznél is lesznek.

Hajszárítót szinte sehol nem biztosítanak, ha hosszú a hajad, erről ne feledkezz meg! Ha nincs mosógép, érdemes körülnézned, hogy milyen mosodai lehetőségek vannak a környéken, így nem kell több kiló szennyes ruhát cipelned, ha hazautazol.

Tisztaság – fél egészség

Talán nem kell külön hangsúlyozni, de ez is az önállósodás része – tarts rendet magad körül! Sok albérletben biztosít a főbérlő porszívót, de ha nem, érdemes egy kisebbet beszerezned, gyorsabb és alaposabb, mintha kézzel söprögetnél.

Ugyanez kell a kollégiumi szobába is, a legkisebb típus éppen elegendő lesz. A tisztítószereket, takarítóeszközöket szintén tarthatod egy tárolókosárban a fürdőben vagy a mosogató alatt, a kollégiumban még kevesebbre lesz ezekből szükséged.

A budapesti lakáspiac nem olcsó, de még mindig verhetetlen a régióban – elemzésünk

Ez a cikk eredetileg az UNI In&Out 2025-ös nyári kiadványában jelent meg.

A budapesti lakáspiac az utóbbi években folyamatosan az érdeklődés középpontjában állt. Az ingatlanárak növekedése az egyetemre készülő, önálló életet kezdő diákok családjait különösen érzékenyen érinti. A jó hír azonban, hogy – bár az árak emelkednek – európai és régiós összehasonlításban Budapest még mindig kedvező helyzetben van. Lássuk, mit mutatnak a legfrissebb elemzések és mire érdemes készülni!

BUDAPEST A RÉGIÓ EGYIK LEGKEDVEZŐBB NAGYVÁROSA

Az ingatlan.com nemrégiben megjelent elemzéséből az derül ki, hogy Budapesten a használt társasházi lakások átlagos négyzetméterára már 2024 második felében átlépte az 1 millió forintos lélektani határt, azóta pedig fokozatos drágulás jellemezte a fővárosi lakáspiacot. Ez első hallásra ijesztő lehet, ha azonban a közép-európai fővárosokkal vetjük össze, Budapest továbbra is a legkedvezőbb árú nagyvárosok közé tartozik. Prágában például az átlagos négyzetméterár több mint ennek kétszerese, mintegy 2,2 millió forint, Varsóban pedig 1,5 millió forintot kell fizetni egy négyzetméterért. Pozsony is magasabb árakkal dolgozik; a magyar fővárosnál csak Bukarest olcsóbb a maga 850 ezer forintos átlagárával. Ez a régiós helyzet abból a szempontból is érdekes, hogy Budapesten átlagosan 7,8 évnyi nettó jövedelem kell egy 50 négyzetméteres használt lakás megvásárlásához, míg Prágában ugyanez 11,7 évnyi átlagkeresetet jelent, Varsóban pedig 10 évet kell dolgozni érte. Ezek a mutatók azért fontosak a magyar lakáskeresők számára, mert itthon még mindig sokkal inkább a saját lakás megszerzése az életcél, mint más nyugat-európai országokban.

EURÓPA KÖZÉPMEZŐNYÉBEN

Ha szélesebb képet nézünk és Európa nagyvárosaival hasonlítjuk össze Budapestet, akkor látható, hogy bár jelentősen megemelkedtek az árak az utóbbi években, európai viszonylatban még mindig nem nevezhető extrém drágának a magyar főváros. A Portfolio adatai szerint, míg Budapest belvárosában átlagosan 1,5 millió forintos négyzetméterárral számolhatunk, addig Párizsban és Münchenben ez 5 millió, Londonban 7-8 millió, Zürichben pedig közel 9 millió forint. Athén és Bukarest ugyanakkor olcsóbbnak számítanak Budapestnél, a legkedvezőbb árakat pedig – nem meglepő módon – a háború sújtotta Kijevben találjuk, ahol az átlagos négyzetméterár a belvárosban 700–800 ezer, a külvárosban pedig 400–500 ezer forint körül alakul. Budapest így a középmezőnyhöz tartozik, amelynek oka részben a forint gyengülésében keresendő, valamint abban, hogy a kontinensen szinte mindenütt komoly mértékű áremelkedések voltak megfigyelhetők az utóbbi években.

MI A HELYZET AZ ALBÉRLETÁRAKKAL?

Miközben az ingatlanárak folyamatosan emelkednek, a bérleti díjak terén – az albérletet kereső fiatalok örömére – éppen fordított a helyzet. A zenga.hu elemzése szerint 2025 első negyedévében Budapesten nem emelkedtek, hanem kis mértékben még csökkentek is az albérletárak, így jelenleg egy átlagos méretű, belvárosi, egyetemista élethez ideális 35-45 négyzetméteres lakás 210-240 ezer forintos havidíjjal kibérelhető. A külső kerületekben ennél nagyságrendekkel olcsóbban, akár havonta 170-180 ezer forintért is lehet megfelelő otthont találni. Ez jelentős könnyebbség lehet az egyetemi évek alatt, hiszen a lakhatás költsége a diákoknak és családjaik számára kritikus tényező.

A bérleti díjak tekintetében Budapest szintén kedvezően áll a régióban: a budapesti átlagbér 45 százalékát teszi ki egy 50 négyzetméteres albérlet, míg Varsóban ez az arány már 53 százalék, Pozsonyban pedig 57 százalék. Nyugat-Európa több nagyvárosában – például Berlinben, Bécsben, Zürichben, Londonban és Amszterdamban – a lakosság jelentős része bérlakásban él, egyes helyeken a bérlők aránya akár az 50 százalékot is eléri. A bérleti díjak tekintetében London belvárosa vezeti a listát: egy kétszobás lakás havonta több mint 1 millió forintnyi fontba kerül, megelőzve még Zürichet is. A külvárosokban persze „kedvezőbb” a helyzet, de itt is 800 ezer forint körüli összeget kell fizetni  mindkét városban. Budapest, Athén és Bukarest az olcsóbb városok közé tartoznak az albérletárak tekintetében, ugyanakkor ez nem feltétlenül jelent könnyebbséget, hiszen ezekben a városokban a jövedelmi szint is jóval alacsonyabb. „Az a tény, hogy a régiónkban a jövedelmek jelentős részét viszik el a bérleti díjak és lakhatási költségek, hozzájárulnak ahhoz is, hogy a közép-európai országokban az emberek túlnyomó többsége a saját tulajdonú ingatlanában lakik” – erősíti meg a fenti állításunkat az ingatlan.com szakértője, Balogh László is.

SOK A BEFEKTETŐ, A XIII. KERÜLET A LEGNÉPSZERŰBB

A budapesti ingatlanpiacot egyre inkább a befektetési célú vásárlások dominálják. A Duna House friss adatai szerint a fővárosban 2025 elején a lakásvásárlások közel 45 százaléka befektetési céllal történt, míg vidéken minden harmadik tranzakció mögött áll hasonló szándék. Ez különösen fontos információ azoknak a családoknak, akik a továbbtanuló gyerekeik számára keresnek lakást, hiszen azt jelenti, hogy jelentős konkurenciával kell számolniuk a vásárlások során.

A legkeresettebb kerületek rangsora is változóban van: 2025 márciusában kiemelkedően magas, 24,4 százalékos aránnyal a XIII. kerület lett a legnépszerűbb az ingatlanvásárlók körében, megelőzve a klasszikusan befektetői körben kedvelt Terézvárost (VI.) és Erzsébetvárost (VII.). A XI. kerület (Újbuda), amely korábban stabilan a legnépszerűbbek között szerepelt, most a negyedik helyre került, míg az ötödik helyen a II. kerület áll.

Jelentősen nőtt a kereslet a nagyobb, 80 m² feletti lakások iránt, miközben a korábban népszerű 40-60 m²-es lakások értékesítési forgalma érezhetően csökkent.

REKORDTEMPÓBAN CSERÉLNEK GAZDÁT AZ INGATLANOK

Vásárláskor érdemes figyelembe venni azt is, hogy mennyi idő alatt tud gazdát cserélni egy-egy ingatlan. Az idei év első három hónapjában szinte soha nem látott gyorsasággal cseréltek gazdát a budapesti lakások – derül ki az ingatlan.com elemzéséből. A fővárosi panellakások  átlagosan mindössze 31 nap alatt keltek el, ami a tavalyi 91 naphoz képest harmadannyi időt jelent. Ilyen gyors tempót utoljára 2015 elején látott a piac. A téglaépítésű lakások eladásához átlagosan 68 nap kellett, míg egy évvel korábban több mint 100 nap volt a jellemző. A társasházi lakások 56 nap alatt találtak új tulajdonosra, ami szintén tízéves rekordközeli érték.

A szakértők szerint a gyors értékesítések mögött egyrészt a befektetők fokozott aktivitása, másrészt a korábban elhalasztott vásárlások pótlása áll. Az élénkülés látványos jele, hogy sok esetben a vevőknek gyorsan kellett dönteniük, különösen a népszerű kerületekben és  lakástípusoknál. Ugyanakkor az elemzés arra is figyelmeztet, hogy a következő hónapokban a kereslet fókusza várhatóan a saját célra vásárlókra helyeződik át, akiknél szűkebb lehet a vásárlóerő – így az eladási idők újbóli növekedésére is számítani lehet az év második felében.

Most egy percre sem dőlhetnek hátra a diákok, ponthúzás után pár nap alatt elkapkodják a legjobb albérleteket

A legaktívabb időszak

Pontosan ezért azok számára, akiknek a lakhatása még nem biztosított a tanévre, fel kell készülniük, hogy elindul az albérletkeresési roham. Az adott egyetemekhez legközelebb fekvő, még le nem foglalt albérleteket minden évben azonnal elkapkodják ilyenkor.

Évről évre július vége, augusztus eleje az albérletpiac legaktívabb időszaka, hiszen a felsőoktatási felvételi ponthatárok bejelentését követően óriási mozgolódás kezdődik el a leendő hallgatók körében. A tökéletes albérlet megszerzése ráadásul idén egy fokkal nehezebb is lehet, hiszen 2023-ban összességében 126 449-en jelentkeztek a felsőoktatásba, ami tavalyhoz képest 34 százalékos emelkedés, továbbá 2011 óta a legmagasabb szám. A tegnap napvilágra került adatokból pedig kiderül, hogy 28% nőtt a felsőoktatásba felvételt nyertek száma.

Fontos gyorsan lépni, mert hamar elkapkodják az egyetemünkhöz legközelebbi albérleteteket. (Fotó: GDN Ingatlanhálózat)

Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa rámutatott, a diákok nem dőlhetnek hátra akkor sem, ha felvételt nyertek az általuk megjelölt intézménybe, mert rekordgyorsasággal elkapkodják az egyetemekhez közeli, ár-érték arányban kiemelkedőnek mondható bérleményeket.

„Több tízezer fiatal kereshet az elkövetkező napokban, hetekben magának új otthont az egyetemi évekre, ezért hatalmas lesz a verseny a lakásokért. Az albérletpiac főszezonjában gyorsan kell döntéseket hozni, érdemes előre alaposan átgondolni a preferenciákat, és egy pillanatig sem szabad habozni, ha a diákok megtalálják a számukra megfelelő bérleményt” – mutatott rá a szakember.

Ő azt javasolja, hogy minden esetben a hirdetésben megjelölt kaució és az első havi bérleti díj összegével a zsebükben érkezzenek a hallgatók a kinézett albérletbe, hogy azonnal le tudják azt foglalni.

[kiemelt]Jellemző ugyanis, hogy akár az egy napos gondolkodási idő is túl soknak bizonyul és a leleményesebb jelentkezők elhappolják a megtekintett ingatlant.[/kiemelt]

Elmondta azt is, egyre gyakrabban fordul elő az is, hogy a jó áron kínált albérleteket akár vakon is hajlandóak kivenni a diákok, ha épp nincsenek a közelben, annak érdekében, hogy véletlenül se csússzanak le az ajánlatról.

 

De mibe kerülhet most egy diáknak az albérlet?

Ami az árakat illeti, Gadanecz Zoltán arról beszélt, az elmúlt egy évben fokozatos áremelkedésnek lehettünk szemtanúi az albérletpiacon, amiben közrejátszott az is, hogy a magas hitelkamatok miatt sokan elhalasztották a vásárlást, így a kereslet a bérlemények irányába terelődött.

„Egy másfél, két szobás, körülbelül 50 négyzetméteres albérlet ára szinte egész Budapesten meghaladta már a havi 200 ezer forintot, és alighanem ez lesz az új normális. A piacra rázúduló diáktömeg pedig azt hozhatja magával, hogy a tulajdonosok még tovább emelnek, így az átlagárak akár már szeptemberben érzékelhetően feljebb kúszhatnak néhány százalékkal. Ez is azt mutatja, hogy muszáj a felsőoktatásba felvételt nyert diákoknak mielőbb cselekedniük, mert lehet, hogy később csak rosszabb állapotban, rosszabb helyen lévő bérleményt tudnak majd kivenni, azt is csak drágábban” – zárta gondolatait a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa.

A ponthúzás utáni első megpróbáltatás – Hol fogok lakni?

Kollégiumi jelentkezés

Aki úgy érzi, menne neki a közösségi élet, annak érdemes pályázni a kollégiumi férőhelyekre. Ezeket általában szociális alapon osztják ki, de minden kollégium felvételi rendszere eltérő. Néhány helyen csak államilag támogatott hallgatók, máshol önköltséges formában tanulók is pályázhatnak. A jelentkezéshez szükség lesz az érettségi bizonyítványra, a szülők jövedelemigazolására, illetve ha van olyan testvéred, aki még iskolába jár, az ő tanulói jogviszonyát igazoló papírjára is. Fontos lehet még az egyetem és a bejelentett állandó lakcím távolsága, amit szintén igazolni kell. Ha van ilyened, mellékelni kell a hátrányos helyzetről szóló papírokat is, hiszen ezek is pontot érnek a felvételi eljárás során. Jelentkezni az egyetemi hallgatói rendszeren keresztül (Neptun) lehet.

A kollégiumi lakhatás egyik előnye a közösség, a másik pedig az albérletekhez viszonyított lényegesen kedvezőbb ár.

A kollégium olcsóbb, azonban az albérlet komfortosabb. (Fotó: 123RF)

 

Albérlet, mint opció

Ha a kollégiumi felvételi nem sikerül, a másik lehetőség az albérlet. Nem meglepő módon a lakhatás költségei Budapesten a legmagasabbak, azonban a többi egyetemi városban sincsenek könnyű helyzetben, akik erre az útra lépnek. Az árak évről évre változnak, de sajnos folyamatos emelkedést mutatnak. A kereslet leginkább augusztus második felében nő meg, amikor kiderül a kollégiumi felvételik eredménye is. Ilyenkor megugranak a bérleti díjak is, így ha tudod, hogy biztosan albérletben szeretnéd folytatni az életet, érdemes már most elkezdened a keresgélést.

Budapesten a X., XVII. és XXI. kerületben a legkedvezőbbek az albérletek árai, míg a belvárosban, vagy az egyetemekhez közel értelemszerűen lényegesen magasabbak. Érdemes azonban azt is végiggondolni, hogy egy külső kerületben a lakhatás olcsóbb, az egyetemre való bejutás viszont lényegesen több időt is igénybe vehet.

Az UNI 2023 in&out nyári kiadványa is hasznos olvasnivalót tartalmaz az albérletárak alakulásával kapcsolatban.

 

Albérletkeresés

Kezdheted a keresgélést a közösségi oldalakon, oszthatsz meg hirdetést a saját oldaladon, hátha egy ismerősödnek van egy jó tippje vagy egy ismerőse, aki segíteni tud. Találhatsz célirányos albérletkereső csoportokat, de itt nagyon gyorsnak kell lenni, ugyanis a jó lakásokra gyorsan lecsapnak.

A másik lehetőség, hogy az internetes hirdetésfigyelő oldalakat használod. Itt beállíthatod, hogy a számodra megfelelő hirdetésekről automatikus értesítést kapj. Ha észreveszel olyat, ami számodra megfelel, érdemes felvenni rögtön a kapcsolatot a hirdetővel, erre a legjobb út, ha telefonon hívod. Mindenképpen olvasd át a hirdetést, ne tegyél fel olyan kérdéseket, amikre a válasz ebben szerepel. Ha kérdeznek, ne érezd tolakodásnak, és válaszolj a legjobb tudásod szerint.

A dohányzás vagy a háziállat megnehezíti a helyzetet, azonban ha hosszabb távra szeretnéd kivenni a lakást, az előnyt jelenthet. Fogj össze a családdal, vond be őket is a keresésbe, illetve kereshetsz magadnak társakat, akikkel később meg tudjátok osztani egymás között a bérleti díjat. Tartsd szem előtt, hogy csak olyan lakás bérlésére jelentkezz, aminek a díját hosszú távon is fizetni tudod, ugyanis a lakhatási szerződés idő előtti felmondása sokszor nagy anyagi vonzattal jár.

Még mindig drágulnak az albérletek – nem csak a diákoknak

Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa szerint az albérleti kereslet növekedése mögött elsősorban az állhat, hogy sokan úgy érzik: nem éri meg hitelt felvenni a jelenleg magas lakáshitel kamatok miatt.

Az albérletek oldalán a kínálat nem növekszik, miközben a kereslet számottevő, ami az árak felfelé történő korrekcióját eredményezi.

[kiemelt]Az érdeklődők manapság hajlandóak a belépő kategóriához képest érezhetően többet fizetni egy jó paraméterekkel rendelkező, különösen fővárosi kiadó lakásért, amely megfelel az igényeiknek, és kellemes otthonként szolgál számukra.[/kiemelt]

Gadanecz Zoltán szerint a jövőben több tényező is befolyásolhatja az ingatlanpiacot. Például az áremelkedés folytatódhat, vagy ha a piac helyreáll – a várhatóan csökkenő kamatok mellett –, akkor mégis többen dönthetnek a lakásvásárlás mellett a bérlés helyett.

Az albérletek árai országszerte emelkednek

Az Ingatlan.com április végén, az albérletek piacáról közzétett adatai szerint az elmúlt hónapokban érezhetően nőttek az árkülönbségek Magyarországon belül az albérletek esetében. Ez a trend 2023 tavaszára is fennmaradt, bár jelentősen lassuló ütemben.

Idén márciusban a közép-dunántúli régióban 1,5 százalékkal csökkentek a lakbérek. Ezzel
párhuzamosan a Nyugat-Dunántúlon 0,2 százalékos, Észak-Magyarországon 0,9 százalékos drágulás következett be. A dél-dunántúli, az észak-alföldi és dél-alföldi vármegyékben viszont az országos átlagot meghaladó 1,3-1,9 százalékos drágulás ment végbe.

[kiemelt]Április végén Budapesten az átlagos bérleti díj 220 ezer forintot tett ki. A vármegyeszékhelyek közül a legnagyobb kínálat Debrecen, Szeged és Miskolcon található, ezekben a városokban 150 ezer, 125 ezer és 100 ezer forint volt a bérleti díj április végén. Lásd a részletek kapcsán az alábbi táblázatot is.[/kiemelt]

Albérletek árai országszerte – Forrás: Ingatlan.com 2023. április

Balogh László a Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az Uniside.hu megkeresésére elmondta: a 220 ezer forintos átlagos április végi budapesti bérleti díj 10 ezer forinttal haladja meg a márciusi végi szintet. A legdrágább városrész továbbra is a szűken vett pesti belváros, azaz az V. kerület 320 ezer forintos átlaggal.

Az elegáns budai rész, a II. kerület 300 ezer forinttal áll a második helyen, a harmadikon holtversenyben van az I., a VI. és a XII. kerület 250 ezer forintos átlagos lakbérrel. A legolcsóbban havi 134-140 ezer forintért a külső pesti és budai részeken, a XVII., a XX. és XXIII. kerületben mennek most az albérletek.

—

A témáról részletesen olvashattok a 2023. május végén megjelenő UNI In&Out kiadványban, illetve korábbi kiadványainkban is van szó az albérleti trendektől.

Kiadványainkat megvásárolhatjátok itt.

Költözés egy egyetem miatt: belevágjak-e?

Hogyha az áhított intézmény az ország másik felében található, akkor bizony nem lehet ingázni: költözni kell. Az viszont biztos, hogy nem mindenkinek való egy ilyen helyzet. Most segítünk neked néhány nézőponttal, hogy el tudd dönteni, vajon a te esetedben mi lehet a megfelelő választás.

TIPP: Ha több egyetem között hezitálsz, akkor gyere el január 12–14-e között az Educatio kiállításra, ahol az UNIside is ott lesz! 

Dönts a költözés mellett, ha….

  • Vágysz az önálló életre és a szabadságra. Fiatal felnőttként ez egy természetes vágy, de például egy szigorúbb szülői páros esetében igazán nagy fellélegzés lehet, ha több tered van.
  • Szeretsz új helyeket felfedezni és keresed az új kalandokat, a szokatlan helyezeket, illetve jól viseled a változásokat. Felfedezhetsz egy számodra ismeretlen országrészt (vagy akár országot). Így várhatóan jóval több új kapcsolatot szerzel majd, mintha a szülővárosdhoz közeli intézményben kezdenél el tanulni. Aki viszont nagyon nehezen viseli a komfortzónája elhagyását, annak ez is nehéz lesz.
  • Tudsz időt szorítani a munkára a tanulás mellett. Akár kollégiumba, akár albérletbe költözöl, otthon lakni mindig olcsóbb. Így – ha csak a szüleid nem vállalják az összes költséged kifizetését – szinte biztosan el kell menned majd dolgozni.
  • Nem esik nehezedre megosztani az élettered másokkal. Számíts rá, hogy nagy valószínűséggel csak szoba- vagy lakótársakkal fogod tudni megoldani a lakhatásod.
  • A választott szakod csak egy helyen indul az országban. Ha biztos vagy abban, hogy mit szeretnél tanulni, akkor semmiképp ne add fel az álmaidat egy ilyen kihívás miatt.

Költözés = határtalan szabadság?

Bár elsőre úgy tűnik, hogy a teljes szabadságot fogod élvezni, tudd, hogy lesznek majd eddig ismeretlen kötelességek és feladatok, amik alól nem bújhatsz ki. Teljesen a saját lábadon kell megállnod: főznöd, mosnod, takarítanod kell magadra és feltehetően apróbb szívességeket sem tudsz majd kérni senkitől az első időben. (Az viszont kétségtelen, hogyha valaki a szülői házból repül ki, akkor sok szempontból nagyobb lesz a mozgástere.)

Ha a költözés mellett teszed le a voksod, a szabadságod mellett a felelősséged is nőni fog. (Fotó: Freepik)

Inkább keress egy közelebbi egyetemet, ha…

  • Introvertált vagy. Minden eddiginél nagyobb szükséged lesz arra, hogy új kapcsolatokat építs ki, így, ha szélsőségesen befelé forduló típus vagy, akkor neked nem ajánlott egy ekkora környezetváltozás.
  • A kényelem és a biztonság kiemelten fontosak számodra. Természetes, hogy egy új környezeteben kiszolgáltatottabb leszel, mint otthon.

Bárhogy is dönts, ne felejtsd: nincs rossz döntés! Az egyetemi élet csodálatos, legyen a kiválasztott szak közel vagy távol az otthonodhoz.

Albérletkisokos: erre a két dologra figyelj, ha most lakást vagy szobát keresel!

A nagy lakás-, szoba-, szobatárskeresési szezon szeptemberben és októberben már lefutott ugyan, ám lehet, hogy neked még csak most lesz szükséged egy az otthonodtól távoli „tanuló főhadiszállásra”. Az is előfordulhat, hogy az elmúlt években vagy hónapokban sikerült már helyet találnod, illetve az sem kizárt, hogy a kollégiumot untad meg. Esetleg az energiatakarékossági intézkedések miatt kell elhagynod a kolidat, és albérlet után nézned. Egy szó, mint száz, ha most (újra) lakást vagy szobát keresel, akkor teljesen új helyzettel találod magad szembe! 

Forrás: Unsplash

Igaz, hogy az energiaárak drasztikus megemelkedése miatt a rezsiköltségek több, nagy lakás esetén elszállhattak, ám az ide nyár végi, ősz eleji bérbeadói optimizmus is elszállt velük együtt. 

A fentiekből két nagyon lényeges dolog következik amit mindenképpen szem előtt kell tartanod, ha mostanság keresel egy otthonos kis tanulókuckót. 

1. tipp: Az albérlet fűtése

Nagyon figyelj oda, hogy egy nagyvárosi, egyedi fűtéses (konvektoros vagy cirkós), nagy méretű, két-három szobás, esetleg még nagyobb lakás esetén, ha többen laktok benne, akkor könnyen kicsúszhattok a kedvezményes (értsd: nagyon olcsó) gázárakból!

Könnyen előfordulhat, ha nem vagy eléggé körültekintő, akkor ezen a télen egy olcsónak tűnő, mondjuk 40-50 ezer forintos szoba díja mellé, akár ugyanekkora összegű(!) rezsiköltség is társulhat…

Ezzel a veszéllyel a távfűtéses lakásokban egyelőre nem kell számolni, akkor sem, ha a fűtésed egyedileg mérhető. Hosszabb távon azonban mindig figyelj oda, ha egy nagyobb alapterületű lakásba szeretnél – jellemzően sokadik lakóként – beköltözni. Könnyen megvezethetnek ugyanis, és nagyon nehéz lesz kimagyarázni ezt a rezsikockázatot!

2. tipp: Gyanús árak

Az albérleti díjak jelentős mozgásban vannak manapság, azaz eléggé nagy változások történnek a piacon. Lényegében ez is a rezsiköltségek látványos megemelkedéséhez kapcsolódik. Amennyiben gyanúsan olcsón kínálnak neked, vagy akár nektek (ha többen egyszerre kerestek) kiadó nagyobb lakásokat, esetleg házakat, akkor kiváltképp legyél óvatos! 

A fent részletezetthez hasonló „rezsi-csapdába” csalhatnak téged is. Érdemes ugyanis tudnod, hogy egy konvektoros, vagy akár egy régebbi gázkazánnal felszerelt két-három szobásnál (mintegy 60-70 négyzetméter) nagyobb és egyben korszerűtlen ablakokkal ellátott, nem új vagy nem újszerű lakás téli gázszámlája nagyon könnyedén meghaladhatja a 100-150 ezer forintot is egyetlen hónap alatt! 

Vagyis hiába csábító a havi bérleti díj, a hatalmas rezsiköltségen könnyedén elbukhatod az első látásra olcsónak tűnő lakás minden árelőnyét!

4 lakberendezési tárgy, amit semmiképp ne vegyél új albérletbe

A legtöbb albérlet nem tart örökké, főleg, ha időközben lehetőséged van jobb lakásba költözni. Legyen szó fekvésről, méretről, lakótársakról – vagy azok hiányáról – és még sorolhatnánk. Éppen ezért jobb a kezdetektől olyan tárgyakkal körbevenni magad, amiket szívesen fogsz majd látni, akár évtizedek múlva is, a saját lakásodban is.

Szőrös, bolyhos szőnyeg az albérlet átka

Kényeztetően puhák és legtöbbször meglepően olcsóak ezek a szőnyegek – főleg az egyik svéd bútoráruházban – ennek ellenére soha ne vedd meg őket. Elsőre jó ötletnek fog tűnni, sőt, ha hazaviszed, imádni fogsz rajta mezítláb lenni, viszont van egy sötét oldaluk.

Nincsen olyan porszívó vagy szőnyegporoló, ami ki tudná őket tisztítani. Ott fogsz rajta térdepelni, és a porszívó csövével közvetlen közelről próbálod majd kiszívni belőle a koszt, de nem fog kijönni. Úgy fogsz járni, mint Ágnes asszony, soha, de soha nem lesz tiszta…

albérlet

Forrás: Unsplash.com

Művirág

Legyen cserepes, vagy vázába rakott szálas, a művirág csak porfogónak lesz jó. Még azt az örömöt sem nyújtja, amit egy gyarapodó növény ad. Vegyél igazit, porolgatás helyett locsolgatni kell, megéri.

Óriási ruhásszekrény, ami akkora, mint az albérlet

Sok a cuccod? Találtál egy nagy szekrényt, ami olcsó is? Ne vedd meg! Lehet, hogy most pont befér az albérletedbe, de semmi garancia nem lesz arra, hogy magaddal tudod vinni a következő helyre. Emellett meg csak arra fog ösztönözni, hogy rengeteg ruhát és más cuccot összegyűjts, amire nincs szükséged.

Fekete laminált bútorok

Kifinomultak, modernek, elegánsak és kitűnő porfogók ezek a bútorok. Legyen szó íróasztalról, dohányzóasztalról vagy polcról, valószínűleg nem hetente, hanem naponta kell majd port törölnöd rajtuk. Sajnos a városi lakások mindig porosak lesznek, és ezek a bútorok mindig erre fognak emlékeztetni.

UNIside webshop

Webshop: Uniside Kiadvány vásárlás

Hírlevél

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Minden héten válogatott tartalmainak kapod meg, hogy naprakészek lehess oktatási, egyetemi, innovációs témákban.

Impresszum

Felelős kiadó az UNIside Kft. ügyvezetője
Kiadja az UNIside Kft.

Felelős szerkesztő
Török Sára

Szabályozó szervezet

  1. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
  2. 1015 Budapest, Ostrom u. 23-25.
  3. (+36 1) 457 7100

Adatkezelési tájékoztató | Diplomátszerzek.hu