államtitkár – Diplomátszerzek

Kinevezték a Kulturális és Innovációs Minisztérium új államtitkárát

Varga-Bajusz Veronika jogász végzettségű, 2015-2018 között ifjúságügyi főosztályvezetőként dolgozott, majd a Miniszterelnöki Kormányirodán az oktatási szakterület ügyeivel foglalkozott. Ezt követően, 2020-ban nevezték ki az Erasmus+ Programot és más felsőoktatási ösztöndíjakat kezelő Tempus Közalapítvány főigazgatójának, majd 2023. február elseje óta felsőoktatásért felelős helyettes államtitkárként a Kulturális és Innovációs Minisztériumban dolgozik.

Varga-Bajusz Veronika

Varga-Bajusz Veronika 2023. február elseje óta dolgozott felsőoktatásért felelős helyettes államtitkárként a Kulturális és Innovációs Minisztériumban. (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

Hankó Balázst kérték fel a Kulturális és Innovációs Minisztérium vezetésére

Ahogy korábban megírtuk, Csák János kulturális és innovációs miniszter két év után váratlanul lemondott pozíciójáról. Helyét az eddig felsőoktatásért, innovációért, szakképzésért és felnőttképzésért felelős államtitkár, Hankó Balázs vette át.

Hankó Balázst kérték fel a Kulturális és Innovációs Minisztérium vezetésére

[kiemelt]Hankó köszönetet mondott Csák János leköszönő miniszternek, akitől az elmúlt években sokat tanult a vezetésről és a diplomáciáról. „Az ő munkáját kívánom folytatni” – hangsúlyozta.[/kiemelt]

„Mivel azt akarjuk, hogy legyenek sikeresebbek a magyar fiatalok, versenyképes egyetemek, XXI. századi szakképzés kell. Meggyőződésem, hogy egyetemeinknek, szakképzésünknek, felnőttképzésünknek, innovációnknak a magyar gazdaság szolgálatában kell állnia. Azon fogok dolgozni a számok nyelvén, hogy legyen egy egyetemünk 2030-ra a világ legjobb 100 intézménye között, legalább három az Európai legjobb 100-ban. Célom, hogy Magyarország legyen Európa 10 leginnovatívabb országa között. Jó alapjaink vannak, gondoljunk csak a gyógyszerészként általam jól ismert magyar gyógyszeriparra” – fogalmazott Hankó Balázs.

Varga-Bajusz Veronika nemrég a Kossuth Rádióban beszélt, hogy a rugalmasabb, versenyképesebb felsőoktatásban a felvételi is rugalmasabbá vált; az volt a cél, hogy az egyetemek jobban meg tudják választani, kikkel kívánnak együtt dolgozni és a diákok is szélesebb palettáról dönthessenek.

Felidézte: az intézményeknek 2023-ban már lehetőségük volt arra, hogy maguk döntsenek a minimumpontokról, és arról, melyik képzésükhöz kérnek emelt szintű, és melyikhez középszintű érettségit. Az 500 pontos rendszer megmarad, azon belül azonban idén száz intézményi pontot vezetnek be, így az intézmények döntenek arról, mit értékelnek plusz ponttal – közölte a helyettes államtitkár.

Itt olvashatsz róla bővebben:

Varga-Bajusz Veronika: rugalmasabb lett a felsőoktatási felvételi rendszer

Hankó Balázs: Pályázatra fel!

A 2022 decemberétől a felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért, felnőttképzésért felelős államtitkár hivatalos Facebook-oldalán buzdította a start-upok tulajdonosait, hogy ötleteikből csináljanak üzletet.

Hankó Balázs buzdítja a hazai start-uposokat. (Fotó: https://www.facebook.com/hankobalazsallamtitkar)

„Start-upok, pályázatra fel! Ehhez mi 5 milliárdos pályázatot biztosítunk a start-up cégeknek. De nem csak pályázatot adunk, hanem inkubációs támogatást, ahol segítséget adunk, és a pályázati forrást megsokszorozzuk. Legyen a magyar kreativitásból, ötletből üzlet.” – mondja Facebook-oldalán Hankó Balázs.

Hankó Balázs államtitkár a sport mellett érvelt

Az államtitkár szerint fontos a jó tanulmányi eredmények eléréséhez a jó egészség

„Amikor az egyetemek megújításának nekikezdtünk, itt az elmúlt évek során, az új modell az nem csak azt jelenti, hogy versenyképesebbek, rugalmasabbak az egyetemek, és haladunk előre a nemzetközi ranglistán.

Hankó Balázs nyilatkozik. (Fotó: facebook.com/hankobalazsallamtitkar)

Tizenkét egyetemünk van a világ legjobb öt százalékában. Jó az egyetemi világ, jó a magyar tudomány, híresek a magyar tudósok. És hogyan születnek a nagy gondolatok? A nagy gondolatok akkor születhetnek, amikor mozgunk, sportolunk, futunk, mert a futás az kifejezetten alkalmas arra, hogy átgondoljuk mindazt, ami történik.

Az egyetem is sport. Nemcsak azt jelenti, hogy jól kell tanulni, nemcsak azt jelenti, hogy jól kell kutatni. Támogatjuk az egyetemi sportot, két és fél milliárd forinttal támogatjuk az egyetemi sportot, hogy minél többen sportoljatok, minél többeteknek legyen a mindennapok része a sport.” – nyilatkozta az államtitkár a saját Facebook-oldalán.

Erősíti a versenyképességet az egyetemi modellváltás

Hol történt a bejelentés?

A politikus Szegeden nyilatkozott arról, hogy hazánk egyetemeinek tudományos teljesítménye erősödik.

A Szegedi Tudományegyetemen rendezett ’Kiszámíthatóság és normativitás’ című értekezlet előtt a közmédiának azt mondta, az elmúlt évek során az egyetemek kezdeményezésére olyan új modell alakult ki Magyarországon, amely autonóm, versenyképes, fenntartható és kiszámítható.

Hankó Balázs bejelentést tett. (Fotó: semmelweis.hu)

 

Versenyképesség

A kormány megduplázta a felsőoktatási intézmények fedezését, és ehhez olyan szempontokat kapcsolt, amelyek hazánk megrendelői szerepét úgy tudják biztosítani, hogy az ország versenyképessége, gazdasági előnye biztosított legyen.

Az új modell lehetővé teszi a műszaki–, természettudományos–, mérnöki– és informatikai terület erősítését, a gazdaság és az egyetemek jobb összekapcsolását, valamint a magyar kiválóság megjelenítését a nemzetközi erőtérben.

 

Nemzetközi mobilitás

Az államtitkár megmondta, hogy a kormány kiáll a nemzetközi mobilitási programok mellett, kiemelten fontosnak tartja a magyar kutatók részvételét a nemzetközi együttműködésekben, és ezeket folyamatosan biztosítani is kívánja.

Hankó Balázs leszögezte, a magyar kormány nemcsak beszél az európai értékekről, hanem az egyetemek „megemelésével” tesz is érte a mindennapokban.

 

(Forrás: MTI)

A Magyar Felsőoktatás Napja – jó ma egyetemistának lenni

Az indoklás szerint mindez nagyban elősegíti a magyar felsőoktatás történelmi korokon átívelő nemzetközi úttörő szerepének hangsúlyozását, így a magyar tudomány eredményei, a magyar felsőoktatás nemzeti örökséggé válnak.

 

Centenáriumi tanévnyitó a Pécsi Tudományegyetemen

A Magyar Felsőoktatás Napja alkalmából rendezett Centenáriumi Tanévnyitó Ünnepi Szenátusi Ülésen dr. Miseta Attila rektor ünnepélyesen megnyitotta a 2023/24-es tanévet szeptember elsején, a dr. Halasy-Nagy József aulában.

A PTE rektora elmondta: a 656 éve alapított és 100 éve Pozsonyból Pécsre helyezett egyetemet korábban és most is kihívások sora éri, azonban az intézmény meg tudott azokkal küzdeni. Úgy vélte, az elkövetkező években az egyetemeknek komoly szerep juthat a világban terjedő betegségek, az éghajlatváltozás és a gazdasági kihívásainak leküzdésében.

Péterffy Attila, Pécs polgármestere elmondta, hogy a város közösségének legfontosabb motorja az egyetem és az intézmény. A tanévnyitón köszöntötték a PTE nemrégiben állami, illetve városi díjakkal kitüntetett polgárait és oktatóit, továbbá átadták az egyetem legjelesebb díjait.

A Magyar Felsőoktatás Napját 2017 óta ünneplik. (Fotó: 123RF)

 

Hankó Balázs: egyre versenyképesebbek a magyar egyetemek

Hankó Balázs a Magyar Felsőoktatás Napján, az egyetem tanévnyitó ünnepi szenátusi ülésén hangsúlyozta: jó ma egyetemistának lenni és ünnepelni Magyarországon, mert akinek diplomája van, szinte azonnal, átlagosan 36 nap alatt kap munkát, méghozzá olyat, ami „minimum másfélszeres bérszorzót” jelent.

A magyar egyetemek még az egyre erősödő nemzetközi versenyben is folyamatosan javítanak pozíciójukon, és számos mutató tekintetében eredményesebbek, mint korábban – hangoztatta a felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért, felnőttképzésért felelős államtitkár pénteken, a Pécsi Tudományegyetemen.

Az államtitkár kiemelte, hogy idén 33 százalékkal nőtt az egyetemekre felvettek száma, meghaladva a 106 ezret. Hozzátette, az idei volt a legsikeresebb felvételi Magyarországon az elmúlt tíz évben. Kitért arra is, hogy a megújított felvételi rendszer lehetőséget ad a hátrányos helyzetből az egyetemre kerülésre és a bennmaradásra is, ezzel a lehetőséggel pedig idén kiemelkedően sokan éltek.

 

Cél, hogy 2030-ra legyen magyar egyetem a világ 100 legjobbja között

Hankó Balázs köszöntőjében kihangsúlyozta: azért is van ok az ünneplésre, mert a magyar egyetemek még az egyre erősödő nemzetközi versenyben is folyamatosan javítanak pozíciójukon. Ismertetése szerint, míg négy éve hét, két éve pedig kilenc volt, ma már tizenegy magyar intézmény van a világ egyetemeinek legjobb öt százalékában.

Mindezek azt mutatják, hogy versenyképességi fordulat valósult, illetve valósul meg a magyar felsőoktatásban – mondta.

Célként jelölte meg, hogy 2030-ra lesz magyar egyetem a világ legjobb 100 egyeteme között, és három magyar egyetem Európa 100 legjobbja között. További cél, hogy 2030-ra megduplázódjon a külföldi hallgatók száma, elérve így a 80 ezret, ezért biztosítanak folyamatosan fedezetet a nemzetközi csereprogramokra és erősítik a nemzetközi kutatási együttműködéseket.

Hankó Balázs a legújabb felvételi eredményekről mondott beszédet

Hankó Balázs felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért, felnőttképzésért felelős államtitkár Facebook-oldalán beszélt az idei felvételi sikeréről.

Az idei felvételi rendkívül sikeres volt. (Fotó: Pixabay)

„A pótfelvételi eredményeinek kihirdetésével lezárult az elmúlt 10 év legsikeresebb felvételije. Hiszen több mint 100 ezren, egészen pontosan 106 691-en nyertek felvételt a megújult, versenyképes, vonzó magyar felsőoktatásba. Arról már a Pont Ott Partin hírt adtunk, hogy 28 százalékkal nőtt a felvettek száma július végén. De köszönhetően annak, hogy az idei évben a pótfelvételi során kétszer annyian jutottak be az egyetemekre, mint tavaly, így egyharmaddal, azaz 33 százalékkal több diák kezdi meg tanulmányait szeptemberben, mint történt ez tavaly. Egy magyar nagyváros lélekszámának megfelelő diák szavazott bizalmat a megújult felsőoktatásnak, melynek egyetemei a világ élvonalában vannak. Mi több, Európában egyedülálló az, hogy idén szeptembertől 10-ből közel nyolcs diák állami ösztöndíjjal kezdheti meg tanulmányait. Örömteli hír az is, hogy kiemelkedően sokan jelentkeztek pedagógusképzésre, illetve a matematika, természettudomány, műszaki és informatikai területekre is. Mindezt úgy sikerült elérnünk, hogy a tavalyi évhez képest a felvettek esetében a pontszámok középértéke hat ponttal emelkedett, azaz értékesebb pontokkal lehetett bekerülni a magyar felsőoktatásba. Egyszóval jó ma magyar egyetemistának lenni.”

Az eredeti videó itt érhető el. Őszintén gratulálunk minden felvett diáknak, és sikeres egyetemi éveket kívánunk!

Ösztöndíj tanároknak is: a jövő a tehetséges fiatalokra épül

Cél a tehetséggondozás támogatása ösztöndíj keretében

Az államtitkár kiemelte: „Liszt Ferenc, Szentgyörgyi Albert, Neumann János vagy Karikó Katalin mind olyan honfitársaink, akiknek nevét az egész világon ismerik. Közös bennük, hogy tehetségüket Magyarországon felfedezve indultak el pályájukon. Ha ma megkérdeznék tőlük, hogy ki volt az, aki karrierjük elején segítette, támogatta őket, válaszaikban közös lenne, hogy mentoraik nélkül nem sikerült volna elérniük céljaikat.”

A programmal olyan szakemberek munkáját szeretnék támogatni, akik kiemelkedő eredményeket érnek el a tehetséggondozásban, például szakkörök, tudásműhelyek vezetésével vagy versenyre felkészítéssel – fogalmazott Hornung Ágnes.

[kiemelt]A most kezdődő tanévben több mint 1600-an élhetnek majd a lehetőséggel, amelynek részletei az emet.gov.hu honlapon találhatók.[/kiemelt]

A Kulturális és Innovációs Minisztérium a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelővel együttműködésben a Nemzeti Tehetség Program végrehajtásának 2023-2024. évi cselekvési programja alapján nyílt pályázatot hirdet tehetséggondozó pedagógusok, oktatók támogatására.

(Fotó: 123RF)

10 hónapon át 75 ezer forint havonta

A pályázat célja a magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz, informatika (digitális kultúra), vagy ének-zene szakos, a tehetséggondozásban részt vevő pedagógusok, oktatók megbecsülése, szakmai elismerése, a tehetséggondozás keretében végzett szakmai tevékenység ösztönzése ösztöndíj-támogatás formájában.

A pályázat elbírálásánál fontos szempont, hogy a pályázó:

  • magyarországi középfokú oktatási intézményben legalább 3 éves, pedagógus- vagy oktatói munkakörben szerzett szakmai gyakorlattal rendelkezik, és jelenleg is magyarországi középfokú oktatásban tanít,
  • magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz, informatika (digitális kultúra), vagy ének-zene szakos tanár végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező, és ezen szakján aktív tanári, oktatói tevékenységetfolytató pedagógus,
  • tehetséggondozó területen kiemelkedő tevékenységet folytat.

 

A nyertes pályázó 2023. szeptember 1-től 2024. június 30-ig 75 000 Ft/hó mértékű ösztöndíj-támogatásban részesül.

28 százalékkal nőtt a felvettek száma tavalyhoz képest

Hankó Balázs kihangsúlyozta, hogy a számok azt mutatják, hogy jól működik a megújult felsőoktatás, ami a felvételiben nagyobb szabadságot és felelősséget adott a felsőoktatási intézményeknek tavalyhoz képest.

Kiemelte, hogy a rugalmas felvételi a magyar gazdaság és társadalom érdekében működik, majd hozzátette, hogy a felvettek nagy része várhatóan diplomát is szerez, ugyanis az egyetemekkel olyan minőségi és teljesítmény-elszámolási rendszert alakítottak ki, ami csökkenti a lemorzsolódást és segíti a diplomaszerzést.

[kiemelt]Elmondta, hogy 126 449 felvételizőből 94 785-öt vettek fel, és tíz felvett jelentkezőből 8 diák állami ösztöndíjjal kezdi meg tanulmányait, azaz körülbelül 14 ezerrel több diáknak biztosítanak a teljes képzésre vetítve átlagosan hatmillió forint állami ösztöndíjat.[/kiemelt]

Ezt követően kiemelte, hogy 43 százalékkal nőtt a vidéki egyetemekre felvettek száma: idén már minden második diákot ilyen intézménybe vettek fel tavalyhoz képest.

A Debrecen-Miskolc-Nyíregyháza háromszögbe idén négyezerrel több diákot vettek fel, a Dunaújvárosi Egyetemen 130 százalékkal nőtt a felvettek száma, a kecskeméti Neumann János Egyetemen 71 százalékos az emelkedés, a veszprémi Pannon Egyetemen 58 százalék, a Soproni Egyetemen pedig 76 százalék.

Hankó Balázs sajtótájékoztatót tart a felsőoktatási ponthatárokról.
(Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

Az államtitkár elmondta: tartották az ígéretünket, miszerint 10 jelentkezőből, 7 és felet felvesznek. Majd hozzátette, hogy 34 százalékkal nőtt a műszaki, természettudományi, mérnöki és informatikai területre (MTMI) felvettek száma, azaz minden negyedik felvett a MTMI-területre került be. Műszaki területen 44 százalékos a növekedés, az agrárium területén 28 százalékos, a pedagógusképzésben pedig 67 százalékos, vagyis minden második felvett jelentkező a kiemelten preferált szakokra került be.

[kiemelt]A pedagógusképzést illetően 10 514 jelentkezőt vettek fel, ami az elmúlt hat év legjobbja „azaz van pedagógus-utánpótlás”, a gazdaságtudományi területen pedig 22 százalékkal több a felvettek száma.[/kiemelt]

Hankó Balázs arról is beszélt, hogy a kormányzat célja nem más, mint hogy munka mellett is lehessen diplomát szerezni, a diploma ugyanis másfélszeres bérszorzót jelent. Kihangsúlyozta, hogy idén több mint 20 ezer, 30 évnél idősebb diákot vettek fel, azaz 84 százalékkal növelték a munka mellett tanulni vágyók számát a felvettek között.

Szólt arról is, a felvettek 62 százaléka modellváltó intézményben kezdi meg tanulmányait. A legtöbb diákot az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem vette fel. Átlag felett nőtt a hátrányos helyzetű régiókból felvettek száma.

[kiemelt]Az államtitkár elmondta azt is, vettek fel 77 éves diákot germanisztikára, 73 évest dizájnernek, 72 évest informatikatanárnak és 70 évest jogásznak.[/kiemelt]

Vanó Renáta, az Oktatási Hivatal felsőoktatási elnökhelyettese felhívta a figyelmet arra, hogy pótfelvételi idén is lesz; akit nem vettek fel vagy nem adott be jelentkezést az általános eljárásban, az még megteheti. A pótfelvételire július 27-étől lehet jelentkezni elektronikusan, de csak egy jelentkezési helyet lehet megjelölni – fűzte hozzá. Jelezte, hogy a pótfelvételi eredményeit augusztus végén hirdetik majd ki.

A Felnőttképzők szövetsége a METU-n tartotta legutóbbi szakmai napját

Az államtitkár nyilatkozata az eseményről

Hankó Balázs a hivatalos Facebook-oldalán tett közzé bejegyzést a Felnőttképzők szövetsége eseményéről, február 17-én.

„A felnőttképzés, szakképzés, felsőoktatás egymást jól kiegészítő területek, direkt társadalmi, gazdasági kapcsolódási pontjai vannak.

A felnőttképzés gyors reagálási lehetőséget nyújt a folyamatosan változó munkahelyi elvárásokhoz. Ezért olyan rövid és specializált képzésekre van szükség, amelyek lehetőséget adnak a munkáltatóknak az aktuális gazdasági helyzethez való minél gyorsabb igazodáshoz, másrészt hozzájárulnak a magyar munkavállalók elhelyezkedésének megvalósításához.

A szakmai napon megfogalmazott cél a folyamatosan változó világ aktuális gazdasági igényeit kiszolgáló képzési rendszer megerősítése.”

Hankó Balázs a hivatalos Facebook-oldalán tett közzé bejegyzést a Felnőttképzők szövetsége eseményéről (Fotó: Facebook)

Mit kell tudni a szervezetről?

A Felnőttképzők szövetsége 1992-ben jött létre 42 tagszervezet részvételével, azóta pedig megtöbbszörözte tagjainak számát, 2023-ban közel 160 fős tagság döntő hányadát képviselő vállalkozások mellett számos iskola, non-profit szervezet és egyetem is megtalálható, ezzel a hazai felnőttképzés legnagyobb szakmai érdekképviseletét végzik.

 

Mikor volt és hol a legutóbbi szakmai napja a szervezetnek?

A Felnőttképzők szövetsége a legutóbbi szakmai napját 2023. február 16-án tartották a Budapesti Metropolitan Egyetemen, tisztújító közgyűléssel egybekötve.

 

Kik szólaltak fel?

  • Hankó Balázs (államtitkár, KIM)
  • Zsuffa Ákos (elnök, FVSZ)
  • Pádár Tivadar (alelnök, FVSZ)
  • Fülöp Anita (vizsgaközpont vezető, SzFSzC)
  • Bertalan Tamás (Observans Kft.)

A diploma értékes, egyetemistának lenni jó Magyarországon!

Minden évben, így 2023-ban is február 15-ig lehet jelentkezni az ősszel induló felsősoktatási képzésekre. Cikkünkben összeszedtük, miért éri meg ma Magyarországon a felsőoktatásban tanulni, és hogy miért állítjuk azt, hogy a diploma értékes.

 

Változások a felvételiben

Mint ismert, a kormány korábbi döntése alapján több szempontból megváltozik a felsőoktatás felvételi rendszere. A módosítások egy része 2024-től lép hatályba, de vannak 2023-ban élesedő változások is.

A 2023-tól érvényes legfontosabb változások a következők:

  • Az egységes minimum ponthatárokat eltörlik, helyette az intézmények szakonként határozhatják meg, hogy mi az a minimum pont, amivel felvételt nyerhet egy-egy hallgató.
  • Fontos, hogy alap- és osztatlan képzésekre jelentkezőknek általános felvételi követelményként már nem kötelező legalább egy emelt szintű érettségit tenniük. Helyette adott szakoknál az intézmények dönthetnek arról, hogy milyen szintű érettségit fogadnak el. A középszintű érettségit is elfogadó intézmények és szakok listája itt található.
  • Megszűnik a jogszabályi minimum ponthatár (eddig alapképzésen és osztatlan képzésen 280, felsőoktatási szakképzésen 240 és mesterképzésen 50 pont volt). Ez nyilván nem azt jelenti, hogy alacsonyak lesznek a ponthatárok a legnépszerűbb szakokon, azt viszont igen, hogy egyes szakokon alacsonyabb lehet, mint a korábbi években.

A felsőoktatási intézmények a rendelet megjelenése óta közleményben, illetve saját honlapjukon ismertették az általuk megszabott felvételi változásokat, érdemes tehát az áhított felsőoktatási intézmény saját oldalán is tájékozódni.

A felvételi rendszer változásával kapcsolatban minden fontos információt egy helyen megtalálnak az érdeklődők az UNIside híroldalon.

Sehol  ennyi állami ösztöndíjas

 

Jelentős, 80 százalékos bérelőnye van annak, aki diplomával helyezkedik el. (Fotó: 123rf)

 

A felvételi rendszerének változásait az indokolja, hogy ma már a felsőoktatási intézmények 80 százalékában a hallgatók olyan intézményekbe járnak, melyek alapítványi vagy egyházi fenntartásúak, de minden esetben egyre nagyobb részben eredményeik alapján finanszírozottak. Ezek az intézmények 2022-ban harminc, 2023-ben negyven, 2024-ben pedig ötven százalékban a számukra meghatározott teljesítményindikátorok alapján kapják a támogatást. A kormány azt vallja: ahol a lehetőség, ott legyen a felelősség is – mondta az UNIside-nak adott videóinterjújában a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért felelős államtitkára.

Hankó Balázs kifejtette: idén szeptemberben is 300 alap- és osztatlan, illetve 300 mesterképzés közül lehet választani. „Emellett 148 angol nyelvű és 8 német nyelvű képzésünk indul idén. A felsőoktatás rugalmasságát és a munkaerőpiaci igényekhez való igazodását mutatja, hogy idén először számos egyéves mesterképzésre is lehet jelentkezni. Ezek azok a képzések, amelyekhez már nem kellett előzetes akkreditációt kérniük az egyetemeknek” – emelte ki.

Mint az UNIside-nak nyilatkozva hozzátette: Magyarország kiemelkedik Európában és a világon azzal, hogy a felsőoktatásban tíz hallgató közül nyolc állami ösztöndíjjal tanulhat. „Ez az arány 2010-ben 69 százalék volt, s azóta tovább emelkedett. Az állami ösztöndíj mellett ráadásul 33 különböző ösztöndíjat kínálnak, mintegy 70 milliárd forintból, 170 ezer hallgatónak” – mutatott rá Hankó Balázs.

A magyar felsőoktatás színvonalát mutatja, hogy a diploma megszerzését követően átlagosan 36 nap alatt munkát talál egy pályakezdő fiatal. Emellett, jelentős, 80 százalékos bérelőnye van annak, aki diplomával helyezkedik el.

 

A sikeres felsőoktatás a sikeres Magyarország kulcsa

Az államtitkár az Educatio kiállításon tartott beszédében elmondta: Magyarország sikeressége többek között azon múlik, hogy sikeres-e a felsőoktatás. Ezért alakítják át a képzési kereteket, és segítik az együttműködést egyetem és ipar között, hogy az egyéni munka helyett a projektmunka, az egyéni tanulás helyett a csoportmunka kerüljön előtérbe. A tanár–diák viszonylatban egyre inkább kollegialitás kezd kialakulni a hallgatók és oktatók között, akik közös kutatási programokba kapcsolódnak be, közös prezentációkban vesznek részt, közös publikációkat készítenek. Hankó Balázs szerint a hallgatók jövőformáló képessége és az egyetemeken születő innovációk akkor jók, ha azok a magyar gazdaságot erősítik és a társadalmi kihívásokra találnak megoldást.

Egy diplomás ma 36 nap alatt helyezkedik el Magyarországon. (Fotó: MTI)

 

„Magyarországon jó ma egyetemistának lenni” – jelentette ki az államtitkár. A hallgatók választanak egyetemet, ők döntik el, hogy mit tanulnak, szabadon szervezhetik az életüket egy 300 ezres közösségben, ahol az oktató és a hallgató nem tanár és diák, hanem kollégák, akik együtt felelnek Magyarország jövőképességéért.

 

Az Erasmusból nem engedünk

A felsőoktatásért felelős államtitkár mindenkit megnyugtatott, hogy a már futó, illetve az idén induló mobilitási programok biztosítottak. Tavaly év végén az erre vonatkozó keretszerződések az egyetemekkel is meg lettek kötve. Ami pedig az idei Erasmus-programokat illeti, bíznak abban, hogy az Európai Bizottságot meggyőzik majd azok a tények, amelyeket a magyar kormány a felsőoktatás teljesítményével kapcsolatban megküld. Ha nem, a magyar kormány saját forrásból állja a 2024-es Erasmus-pályázatok költségeit. Magyar oktatót, kutatót, hallgatót hátrány nem érhet – húzta alá Hankó Balázs.

Az Erasmus-programokkal kapcsolatos fejlemények ügyében megszólalt a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) is. Ők közleményükben úgy fogalmaznak: „A felsőoktatás Erasmus nélkül elképzelhetetlen”.  Hozzátették: a modellváltással kapcsolatban van helye kritikának, hiszen a HÖOK is számtalan javaslatot fogalmazott meg az elmúlt években. A hibák rendezése érdekében folytatott vitáknak azonban nem lehet tárgya a hallgatók oktatáshoz vagy egyes szolgáltatásokhoz, például csereprogramokhoz való hozzáférése.

 

A tudás soha nem volt ennyire értékes

 

Szerencsére egyre tovább élünk, így nem kell életünk végéig ugyanazt csinálnunk, akár 10-20 évente is válthatunk. (Fotó: Rab Árpád)

 

Az UNIside új, egyetemi rangsorát tartalmazó UNI 2023 in&out kiadványban számos érdekes interjú olvasható egyetemi és cégvezetőkkel, illetve a felsőoktatáshoz valamilyen módon kapcsolódó szakemberekkel.  Rab Árpád jövőkutató, egyetemi oktató egyebek között arról beszélt, hogy a tudás soha nem volt még ennyire értékes. Azt is mondja, hogy „a jövőben azok lesznek igazán sikeresek, akik képesek kritikusan gondolkodni, jó kérdéseket feltenni, s ami a legfontosabb: biztos tudásuk van, bármilyen szakterületről is legyen szó”.

A jövőkutató kiemelte: „ha az ember azt csinálja, amit szeret, sokkal könnyebben lesz benne sikeres”. A pályaválasztással kapcsolatban pedig így fogalmaz: „a dilemma egyébként csak látszólagos, mert szerencsére egyre tovább élünk, így nem kell életünk végéig ugyanazt csinálnunk, akár 10-20 évente is válthatunk. Ma már nem szükséges végleges döntést hozni 18 évesen, hogy ez vagy az leszek, a mozgástér jóval nagyobb, mint akár csak néhány évtizede. Az oly sokat emlegetett rugalmasság azt jelenti, hogy van választási lehetőségem, mert van tudásom és élek is vele”.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

Sokat léptek előre a hazai egyetemek a nemzetközi rangsorokban

Hankó Balázs államtitkárral készült interjú teljes egészében az UNI 2023 kiadványban olvasható, amely még megrendelhető.

A modellváltás révén az intézmények finanszírozása is átalakult. Mik a tapasztalatok az elmúlt egy év alapján, melyek a legfontosabb eredmények?

A modellváltással párhuzamosan az egyházi fenntartású intézmények esetén is az alapítványiakhoz hasonló teljesítmény- és minőségalapú finanszírozási rendszert alakítottunk ki, amelyben az intézményeket oktatási, kutatási és harmadik missziós indikátorok mentén értékeljük. Olyan területek tartoznak ide, mint a lemorzsolódást csökkentő kezdeményezések, a kredit-előrehaladás gyorsítását célzó intézkedések vagy az, hogy az intézmény végzettjei a képesítésüknek megfelelően helyezkednek-e el a munkaerőpiacon. Azt is nézzük – természetesen intézményspecifikusan –, hogyan alakulnak az intézmények kutatás-fejlesztési-innovációs vagy vállalati bevételei. Milyen a tudományos teljesítményük, valamint hogyan működnek a társadalmi missziós vállalásaik teljesítésében, mint amilyen a tehetséggondozás vagy a hátrányos helyzetű hallgatók részvétele a felsőoktatásban. Ezen túl vannak az egyetemi sportélet támogatására és a nemzetköziesítésre vonatkozó indikátoraink is. Az intézményeknél az első évben a források 30, a következő évben a 40, majd az 50 százaléka függ a minőségi és teljesítménymutatóktól.

Folyamatban van az első év teljesítményértékelése, amely alapján azt állapíthatjuk meg, hogy

[kiemelt]az indikátorok 70 százalék felett teljesültek. Ez azt jelzi, hogy jó irányba indult el az oktatási, kutatási minőség, ugyanakkor további javulás szükséges a kitűzött célok eléréséhez.[/kiemelt]

Ha kívülről, a nemzetközi rangsorok mércéjén át nézzük a magyar felsőoktatást, akkor is láthatók az előrelépések, hiszen míg két évvel ezelőtt hét intézményünk szerepelt a nemzetközi ranglistán a top öt százalékban. Most már tizenegy jutott be az elit körbe, ahová a hallgatók kétharmada jár. Kiemelkedően jó példa erre a Semmelweis Egyetem, amely a THE idei rangsorában a 236. helyen szerepel, az OECD-országok egyetemei között a 209., az EU-ban a 64., régiós összevetésben pedig az első.

 

Milyen változásokra számítanak a felvételi rendszer átalakításával?

Az elmúlt két évben alapvetően változott meg a magyar felsőoktatás szerkezete: már a diákok háromnegyede nem állami fenntartású intézménybe jár. Kétharmaduk a 21 modellváltott egyetem egyikében, harmincezren pedig egyházi fenntartású intézményekben tanulnak. A felvételi eddigi rendszere jellemzően az állami fenntartás melletti működéshez illeszkedett. Azonban mind a hallgatók, mind pedig az intézmények megelégedésére ismert volt néhány olyan gyakorlat, amely a művészet, művészetközvetítés-, sporttudomány képzési területen a gyakorlati vizsgákat részesítette előnyben.

Hankó Balázs: A felvételinél a legnagyobb változás a 100 intézményi pont, amelynél az intézmények szakonként eldönthetik, hogy mire adnak többletpontot. (Fotó: Uniside)

A változás lényege, hogy ahol a lehetőség, legyen ott a felelősség. Tehát autonómiát adunk az intézményeknek, és ezzel együtt lehetőséget a diákoknak. Ezen elvi cél tulajdonképpen arról szól, hogy

[kiemelt]az intézményi egyediség megjelenhessen abban az 500 pontban, amely a hallgató felvételiztetése során adható. Így a tanulók ezen intézményi egyediség alapján tudjanak dönteni.[/kiemelt]

Kicsit másképp fogalmazva: legyen meg a találkozási pont az intézmény és a diák között, amiből kialakulhat a „kémia”. Az olyan egymáshoz való kapcsolódás, amely az elkövetkező években számtalan helyzetben, a nehéz vizsgaidőszakban, a zh-időszakban tovább tudja segíteni a hallgatót. Ezeket a találkozásokat kívántuk megteremteni az új felvételivel.

 

Mennyiben változnak a pontszámok?

Marad 2024-től is az 500 pontos felvételi rendszer, amely felett csak az önkéntes katonai szolgálat után járó 16/32/64 többletpont érvényesíthető. A 100 tanulmányi ponton belül a magyar, a matematika, a történelem és az idegennyelv megmarad. Azonban az ötödik tanulmányi tárgyat – vagy akár többet – az intézmény jelölheti meg. Legfeljebb 100 pont járhat az alapvető érettségi tárgyak teljesítésének százalékos átlaga alapján is, amelyek megegyeznek az előzőekben felsoroltakkal. Tehát azzal, hogy az ötödik érettségi tárgyat itt is a felsőoktatási intézmény jelölheti meg, a képzési területhez illeszkedően. Természetesen itt is több ötödik tárgyból választhat a jelentkező.

A 200 érettségi pont esetén ugyancsak az intézmények dönthetnek arról, hogy emelt vagy középszintet várnak el, valamint arról is, hogy milyen érettségi mátrixú tantárgyakat kérnek az adott szakra. Míg a 200 pontban egy emelt szintű érettségi egy százaléka egyenlő 1 felvételi ponttal, addig egy középszintű 1 százaléka egyenlő 0,67-tel. Ez azt jelenti, hogy egy 100 százalékos középszintű érettségi 67 pontot jelent, míg egy 100 százalékos emelt szintű 100-at. Az is megmarad, hogy mindig a jelentkezőnek legkedvezőbb pontszámítási módszert kell alkalmazni.

[kiemelt]A legnagyobb változás a 100 intézményi pont, amelynél az intézmények szakonként eldönthetik, hogy mire adnak többletpontot. Szóbeli felvételit tartanak, motivációs levelet kérnek, idegennyelv-tudást, munkatapasztalatot számítanak be, figyelembe veszik-e a hátrányos helyzetet, az önkéntes munkát.[/kiemelt]

Esetleg a regionális, térségi specialitásokat, a sportaktivitást, a tudományos, tanulmányi versenyt súlyozzák vagy akár az emelt szintű érettségiért további pontokat adnak.

 

Mindez keresztülfut az Oktatási Hivatalon?

Minden az Oktatási Hivatal központi koordinációján keresztül történik. Az intézményi többletpontok esetén a pont meghatározója a felsőoktatási intézmény lesz, majd ennek a pontnak az értékét közlik az Oktatási Hivatallal. Ami változatlan maradt: ugyanúgy megmarad az Oktatási Hivatal koordinációja, a hat jelentkezési hely, amelyben lehet hat állami ösztöndíjas és hat önköltséges jelentkezés. Valamint ugyanúgy az OH felületén keresztül kell beadni a jelentkezéseket.

 

A 2023-as felvételi rendszerben is lesznek változások?

Igen, de ezeknek az alapvetése az, hogy a jelenlegihez képest csak könnyíteni lehet.

[kiemelt]Megszűnik a kötelező minimumpontok rendszere, de az intézmény továbbra is meghatározhat minimumpontot. 2023-ban azonban ez csak az eddigiekkel egyező vagy alacsonyabb lehet, míg 2024-től, ha az intézményi stratégia ezt megkívánja, akár emelkedhet is.[/kiemelt]

Az intézményeknek már 2023-tól lehetőségük van arra, hogy ott, ahol eddig emelt szintű érettségi volt a követelmény, középszintűt írjanak elő. Ahol eddig középszintűt írtak elő, ott nem lehet emelt szintűre váltani, csak 2024-től, hogy megfelelő felkészülési időt biztosítsanak a diákoknak. Értelemszerűen 2023-ban a 100 pontok rendszere nem változik a jelenlegihez képest.

 

A kormány másik, viszonylag friss, felsőoktatást érintő rendelkezése, hogy a nyelvvizsgakötelmet eltörölte. Mik a részletszabályok és korábban hogyan alakultak a számok?

A kabinet – szintén az intézményi autonómiát erősítve –, nyáron döntött arról, hogy a felsőoktatási intézmények és azok fenntartói határozhatják meg, hogy milyen nyelvi követelményeket írnak elő az egyes képzésekhez. Így a javasolt szabályozásban a diplomához kötelező középfokú nyelvvizsga helyett az adott intézmények képzési szabályozásának megfelelően határozzák meg a nyelvi követelményeket.

Az elmúlt évek során az érettségiben egyre magasabb nyelvi követelményeket és kompetenciát kérnek a fiataloktól, amelynek eredményeképpen az elsőévesek általános nyelvismerettel lépnek be a felsőoktatásba. Ezt követően nem a nyelvvizsga-követelmény előírása a fontos. Hanem az, hogy az adott hallgatónak a szakterületén releváns szakmai irodalmat feldolgozni képes, arról idegen nyelven véleményt írásban és szóban kialakítani tudó nyelvi kompetenciája legyen.

Hankó Balázs: a világ élvonalában a magyar felsőoktatás

Ritka az az ország, ahol tíz egyetemistából nyolc állami ösztöndíjjal kezdheti meg tanulmányait. Az állami ösztöndíj mellett ráadásul 33 különböző ösztöndíjat kínálnak, mintegy 70 milliárd forintból, 170 ezer hallgatónak – emelte ki Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára.    

Egy diplomás ma 36 nap alatt helyezkedik el Magyarországon, és a bérelőnye is jelentős, több mint 80 százalékos. (Fotó: MTI)

Diplomával könnyebb elhelyezkedni

„Egy diplomás ma 36 nap alatt helyezkedik el Magyarországon, és a bérelőnye is jelentős, több mint 80 százalékos” – mutatott rá Hankó Balázs. Hozzátette: azt szeretnék elérni, hogy 2030-ra „legyen egy olyan egyetemünk”, amit a világ legjobb 100 egyeteme között tartanak számon, és legyen három olyan, amelyik az Európai Unió legjobb 100 egyeteme között szerepel.

Magyarországon jó ma egyetemistának lenni – jelentette ki Hankó Balázs az MTI tudósítása szerint. Mint fogalmazott, a hallgatók választanak egyetemet, ők döntik el, hogy mit tanulnak, szabadon szervezhetik az életüket egy 300 ezres közösségben, ahol az oktató és a hallgató nem tanár és diák, hanem kollégák, akik együtt felelnek Magyarország jövőképességéért.

Ez szükséges a fiatal és innovatív tehetségek sikeréhez!

A sikerhez, illetve ahhoz, hogy egy fiatal vállalkozó megtalálja a számítását itthon, rengeteg dologra van szükség. E témáról – mint ismert – számos kutatás, írott anyag és persze előadás is szól, ám ahogy az a FIVOSZ az Év Fiatal Vállalkozója elnevezésű, november végén megtartott rendezvényén elhangzott, kimondottan érdemes azoktól a vállalkozóktól és vállalatoktól tanulni, amelyek már végigjárták a sikerhez vezető rögös utat – írja a Makronóm minapi cikkében.

A konferencián számos előadó beszélt az anyagi sikerhez és a társadalmi elismeréshez vezető útról, illetve annak kihívásairól. György László a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára a fiatalokhoz szólva a Makronóm Intézet Évtized nyertesei kutatásának eredményeit kiemelve foglalta össze. (Ez a kutatás az 1000 legsikeresebb magyar tulajdonú vállalattal készült mélyinterjúk alapján azonosítja azokat a tényezőket, amelyekkel a leginkább rátermett vállalatok meghódíthatják a nemzetközi piacokat, illetve régiós multikká válhatnak.) A  6 pontban a sikeres vállalkozások jellemzőit.

Ezek a siker fő összetevői!

A Makronóm Intézet Évtized nyertesei kutatásának tanulsága szerint ez lehet vállalkozói siker 6 legfontosabb összetevője.

1. Befektetés új technológiákba, illetve képzésekbe

György László szerint a kutatás talán legfontosabb tanulsága, hogy az Évtized nyertesei befektetnek a tudásba, az új technológiákba. Náluk ugyanis az immateriális javak (jellemzően a tudástőke pénzben kifejezett összege) hatszorosa (!) a magyar átlagnak. Ez azt is jelenti, hogy minden innovatív vállalkozás nagyjából annyit ér, mint amekkora a benne megtestesülő, jogilag levédhető szellemi vagyon. Az államtitkár példaként azt a vállalkozót hozta fel példaként, aki az épületek színes kivilágításának különleges rendszerét alkotta meg és ötletét levédette és később sikerre vitte, fel tudta kelteni a nemzetközi befektetők figyelmét és mintegy 350 milliárd forintért értékesítette üzletét egy multinacionális világítástechnikával is foglalkozó nagyvállalatnak. Ehhez pedig lényegében egy erős ötlet, kitartó megvalósítás és egy első körös piacra vitel volt szükséges.

2. Rendszeres és nagymértékű export

Ahogyan az előző pontban már szó volt róla, az Évtized nyerteseit az is megkülönbözteti a többi versenytársaiktól, hogy ők agilis és proaktív módon, azaz hatalmas lendülettel támadják az export piacokat. Az államtitkár itt Észtország példáját említette, amely hosszú évekkel előttünk jár pusztán azért, mert az ottani startupok, innovatív cégek már a megalakulásuk pillanatában rá vannak szorítva arra, hogy sikeresek legyenek az export piacokon. A 10 milliós Magyarországon az észt innovátorokhoz képest a magyaroknak több a piaci lehetőségük, ám nem úszható meg az, hogy egy vállalkozás teljes erővel az export piacok felé forduljon, amennyiben itthon kicsiben sikeresnek bizonyul a modellje. Az Évtized nyertesei kutatásban részt vevő vállalatok 72 százaléka rendszeresen exportál, egyharmaduknál exportból származik az árbevétel több, mint fele.

3. Dedikált, képzett munkaerő az innovációs és az export területekre

Az elsőként említett két összetevő nem sokat ér akkor, ha egy alapító egy emberként szeretne mindent megvalósítani. A feltalálók, illetve a céget alapító kreatív ötletemberek sokszor azt gondolják, hogy egy személyben egy cégépítés minden aspektusát kézben tudják tartani. György László szerint ugyanakkor kulcsfontosságú már a kisebb startupoknál is, de különösen a pár éves, már bizonyítottan erős termékkel, szolgáltatással rendelkező cégek esetén, hogy mind az alaptermék (szolgáltatás) további fejlesztésére, valamint az export piacok minél intenzívebb meghódítására muszáj nagy tapasztalattal rendelkező és kitartó munkatársakat dedikálni. Enélkül ugyanis éppen az a két legfontosabb összetevő veszik el a cégépítés során, amely hosszabb távra kijelölhetné egy kisvállalat erősségeit.

4. Jó együttműködés az oktatással

Az Évtized nyertesei abban is különböznek a hazai vállalatok többségétől, hogy igen szoros együttműködésre törekszenek; sőt, ilyeneket ki is alakítanak a felsőoktatási és/vagy a szakképző intézményekkel. Egy-egy ilyen együttműködésnek több szintű hozadéka van. Egyfelől a mai munkaerőhiányos helyzetben a tehetséges tanulók legjobbjait könnyebb elcsábítani az adott innovatív céghez. Ezen túlmenően akár az egyetemek, akár a szakmát adó intézmények oktatási programjában is helyet kaphatnak azok a kutatások és fejlesztések, amelyekkel az oktatási intézmények látványosan hozzá tudnak járulni akár már a kisebb vállalatok sikeréhez is. Talán nem minden fiatal tudja, hogy az első szakmáját bárki lényegében térítésmentesen megszerezheti, valamint ösztöndíjjal támogatja az állam a vállalatok képzési igényeinek kielégítését. A kisvállalkozók 50 főig 70 százalékos támogatást kapnak arra, hogy fiatal kollégáik szakképesítést szerezhessenek. Egy szakképző intézménybe járó fiatal már a második évtől nettó 100 000 forint körüli ösztöndíjat vihet haza, amennyiben az intézménnyel együttműködő vállalatnál tölti tanulással egybekötött gyakorlati idejét.

5. Jól fizetett munkatársak

Az Évtized nyertesei abban is különböznek a nagy átlagtól, hogy nagyon jól megfizetik a munkatársaikat. Itt nem arra kell gondolni, hogy 10-20 százalékkal magasabbak a fizetések náluk, hanem arra, hogy a tehetségek jelentősen többet keresnek az átlagnál. E vállalatok ugyanis gyakorlatilag visszaforgatják a megtermelt nyereségüket a humán tőkébe. Tehát nem sajnálják a pénzt arra, hogy a nagyobb hűség és a hatékonyabb munka reményében kiemelten megfizessék kollégáikat. György László aláhúzta, hogy ebben a vállalati körben bruttó 633 ezer forint a medián bér. Ez azt jelenti, hogy ebben a céges körben jellemzően a dolgozók fele 633 ezer forint felett keres.

6. Optimizmus, megoldáskeresés, vízió

Az első öt pont is nagyon lényeges, ám ezek az összetevők mit sem érnének megfelelő vezetői attitűd nélkül – emelte ki az államtitkár. Az Évtized nyertesei tehát olyan tulajdonosokkal és olyan vezetőkkel indulnak harcba a következő években, akik a kifogások helyett minden körülmények között a megoldást keresik. Az azonban nem elegendő, hogy ezek az elhivatott emberek optimistán tekintsenek a jövőbe, hanem az is szükséges, hogy pontosan tudják mit szeretnének elérni és meg van az a víziójuk arra, hogy céljaikat miképpen szeretnék megvalósítani. A fentiekből nyilvánvaló, hogy kifejezetten kitartó és szorgalmas vezetők és tulajdonosok ők, ugyanakkor van egy további, ugyancsak lényeges tulajdonságuk is. Ez utóbbi az, hogy ők nem félnek a változó világtól, azaz a mai kihívásokkal bőven terhelt világban sokkal inkább lehetőségeket látnak a fejlődésre, sem mint a vállalkozást potenciálisan megszűnéssel fenyegető összetevőket.

fiatal innovatív

kép forrása: www.pixabay.com/hu

Nyitóképünk forrása: FIVOSZ (a FIVOSZ az Év Fiatal Vállalkozója 2022. november végi díjátadója, balról jobbra Balázs Gábor és Sinkó Gergő (a Most-Épker csoport alapítói), jobbra Kovács Patrik, a FIVOSZ elnöke)

UNIside webshop

Webshop: Uniside Kiadvány vásárlás

Hírlevél

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Minden héten válogatott tartalmainak kapod meg, hogy naprakészek lehess oktatási, egyetemi, innovációs témákban.

Impresszum

Felelős kiadó az UNIside Kft. ügyvezetője
Kiadja az UNIside Kft.

Felelős szerkesztő
Török Sára

Szabályozó szervezet

  1. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
  2. 1015 Budapest, Ostrom u. 23-25.
  3. (+36 1) 457 7100

Adatkezelési tájékoztató | Diplomátszerzek.hu