A sanghaji rangsorként ismertté vált, évente kiadott listát 2003-ban kezdte megjelentetni a sanghaji Jiao Tong Egyetem, majd 2009 óta már a ShanghaiRanking Consultancy – egyetemektől és kormányzati szervektől – független tanácsadó cég állítja össze. Az egyetemek tudományos, kutatási teljesítményét értékelő ARWU-ban az alábbi hat szempont alapján eltérő súlyozás mellett rangsorolják az egyetemeket:

1.  A fizikai, kémiai, orvosi, közgazdasági Nobel-díjas, illetve matematikai Fields-érmes öregdiákok száma (10 százalék)
2.  A fizikai, kémiai, orvosi, közgazdasági Nobel-díjas, illetve matematikai Fields-érmes oktatók, kutatók száma (a díj elnyerésekor az intézményben oktató kitüntetetteket veszik számításba) (20 százalék)
3.  A legtöbbet idézett kutatók (Highly Cited Researchers) száma (a Clarivate elemző cég által összeállított jelentés alapján) (20 százalék)
4.  A Nature és a Science folyóiratokban megjelent tanulmányok száma (a bölcsészeti, társadalomtudományi képzésekre specializálódott egyetemeket e mutatóban nem értékelik, más indikátoroknál osztják el az itteni súlyozást) (20 százalék)
5.  A tudományos idézettségi indexekben (Science Citation Index-Expanded, illetve Social Science Citation Index) szereplő tanulmányok száma (20 százalék)
6.  Az egy oktatóra, kutatóra jutó tudományos teljesítmény (első öt indikátor súlyozott eredménye elosztva az oktatók, kutatók számával) (10 százalék)

Az ELTE megőrizte első helyét a hazai egyetemek között

A lista összeállításakor több mint 2500 egyetem tudományos, kutatási tevékenységét vizsgálják meg, közülük minden évben ezer intézmény kerül fel a listára. Magyarországról négy egyetem szerepel az idei – augusztus közepén megjelent – rangsorban. Közülük holtversenyben a legjobb helyezést az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), illetve a Semmelweis Egyetem (SE) érte el, miután mindkét egyetemet a 601-700. helyre rangsorolták. A harmadik helyre a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) (701-800. helyezés), míg a negyedikre a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) (901-1000. helyezés) került.

Photo: 123rf

Tavaly szintén ez a négy hazai egyetem szerepelt a listán. 2021-ben az ELTE mellett az SZTE érte el a legjobb helyezést (601-700. pozíció), míg az SE 701-800., a BME 801-900. helyre került. 2018 óta ez a négy egyetem minden évben szerepelt a rangsorban, 2018-2020 között pedig a Debreceni Egyetem is felkerült a listára.

A Harvard 20 éve az első helyen

A globális rangsor első tíz helyéből nyolcat amerikai intézmények foglalnak el, a top10-be rajtuk kívül még két angol egyetem – Cambridge (4.) és az Oxford (7.) – került be. A ranglistát a Harvard vezeti, immár 20. éve végez az első helyen. Utána a Stanford, majd a Massachusetts Institute of Technology (MIT) következik. A top5-ben még a Cambridge-nek és a Berkeley Egyetemnek jutott hely. A top5-ben tavalyhoz képest annyi változás történt, hogy az MIT és a Cambridge helyet cserélt egymással a 3-4. helyen.

Az EU-ban a legjobb helyezést ismét a Paris-Saclay érte el a 16. pozíciójával, utána nem sokkal a zürichi ETH következik (20. helyezés). Ausztriából 13, Lengyelországból 11, Csehországból 8 egyetem fért fel az ARWU listájára.

Egy, a nyáron megjelent másik felsőoktatási világrangsorban, a Quacquarelli Symonds (QS) londoni elemző cég listáján a hazai egyetemek közül a Szegedi Tudományegyetem érte el a legjobb helyezést (551-560. pozíció). Az 1422 intézményt tartalmazó listára Magyarországról 11 egyetem fért fel, közülük kettő most először szerepelt a rangsorban.