átlagjövedelem – Diplomátszerzek

Informatika képzési terület

Alapképzési szakok:

 

Az informatika képzési területen alapképzésen 4 szak közül választhatnak a felvételizők. A havi bruttó átlagjövedelem tekintetében a legmagasabb pályakezdő fizetésre 

diplomásai  számíthattak a 2019-es adatok alapján. A képzési terület iránt érdeklődők szaktól függően több felsőoktatási intézmény mellett dönthetnek, amelyek között megtalálhatók fővárosi és vidéki intézmények is.

Fotó: 123RF

 

Intézményi ranglista

A diploma megszerzését követően elérhető pályakezdő átlagbért véve rangsorképző indikátornak.

Az informatika képzési területen a 2017/18-as tanévben végzettek havi bruttó átlagjövedelme a 2019-es adatok alapján közel 488 ezer forint, és bár jelentős eltérés mutatkozik az egyes intézmények között, más képzési területekhez képest az informatika képzési területen diplomát szerzett munkavállalók magasabb havi bruttó kezdő jövedelemre számíthatnak. Csak a nappalisokat nézve a legmagasabb fizetése a BME-n végzetteknek volt, esetükben ez az összeg a havi 607 ezer forintot is meghaladta. A havi bruttó átlagjövedelem tekintetében második helyen az SZE áll közel 550 ezer forinttal, míg a harmadik pozíciót az OE foglalta el 540 ezerrel. 

A képzési terület valamely szakán alapképzésben diplomát szerzők 86 százaléka kezd dolgozni a végzést követően, átlagosan 1,1 hónapon belül. Jelentős részüknek (94 százalékuknak) sikerül diplomás munkakörben elhelyezkednie – két intézmény kivételével ez az arány minden egyetemnél 90 százalék vagy afölötti. 

Az alapképzésben résztvevők körülbelül 13 százaléka dönt úgy a végzést követően, hogy munka mellett folytatja a tanulmányait. A továbbtanulás leginkább a BME (33 százalék) és a Corvinus (29 százalék) diplomásaira jellemző.

 

A top 3 egyetem 

A BME-n diplomát szerzők havi bruttó átlagjövedelme több mint 607 ezer forint, és ezzel az intézmény a végzést követően elérhető várható diplomás pályakezdő bért vizsgáló képzési területi ranglistánk első helyét foglalja el. A végzést követően a diplomások kicsivel kevesebb mint egy hónapon belül már munkába is állnak, és igen magas arányban (97 százalékban) végeznek diplomás munkát. Az informatika képzési területen a BME a nagyobb képzési intézmények közé tartozik, a vizsgált időszakban 347-en szereztek itt diplomát. 

Az SZE-n diplomát szerzők havi bruttó átlagjövedelme 550 ezer forint, és ezzel az egyetem a képzési területi ranglista második helyére került. Igen magas arányban (90 százalékban) végeznek diplomás munkát. Az első munkavégzésig eltelt hónapok számának tekintetében az SZE-n diplomát szerzők vezetik a listát: a végzést követően általában fél hónapon belül már munkába is állnak.

Az OE-n diplomát szerzők havi bruttó átlagjövedelme közel 540 ezer forint, és ezzel az intézmény a képzési területi ranglista harmadik helyét foglalj el. A végzést követően a diplomások magas arányban (98 százalékban) végeznek diplomás munkát, és egy hónapon belül munkába is állnak. 

 

Az informatika képzési területen végzettek munkaerőpiaci helyzete

Az informatika képzési területen alapképzésben végzettek nem túl magas aránya, mindössze 4 százaléka tanult külföldön is (például Erasmus-program keretében) a képzés alatt. Ugyanakkor a képzés során (a végzés előtt) a hallgatók több mint kétharmada végzett szakmai munkát, valamint magas azon tanulók aránya is (63 százalék), akik a diplomaszerzést megelőzően nem szakmai munkát (is) végeztek.

A végzést követően a diplomások leginkább Budapesten (35 százalék) vagy Pest megyében (11 százalék) dolgoznak és/vagy folytatják a tanulmányaikat. Az alapképzést követően túlnyomórészt (94 százalékban) a versenyszférában helyezkednek el, és a végzettek mindössze körülbelül 6 százaléka vállal munkát a közszférában, nonprofit vagy egyéb jellegű foglalkoztatónál. 

Magas azon végzettek aránya a képzési területen, akik alkalmazottként vannak jelen a munkaerőpiacon (89 százalék). Jellemző, hogy munkájukkal összességében elégedettek az informatika képzési területen diplomát szerzők (81 százalék).

Orvos- és egészségtudomány képzési terület

Alapképzési szakok

  • ápolás és betegellátás szak
  • digitális fogászati tervezés szak
  • egészségügyi gondozás és prevenció szak
  • egészségügyi szervező szak
  • orvosi diagnosztikai analitikus szak

Osztatlan mesterképzési szak

  • általános orvos szak
  • fogorvos szak
  • gyógyszerész szak

 

Az orvos- és egészségtudomány képzési területen alapképzésen 5, míg osztatlan mesterképzésen 3 szak közül választhatnak a felvételizők. A havi bruttó átlagjövedelem tekintetében a legmagasabb fizetésre 

diplomásai számíthattak, ám fontos, hogy ezen adatok még az állami alkalmazásban álló orvosok nagyarányú bérrendezését megelőzően képződtek, igaz mind a közszféra, mint a versenyszféra adatait tartalamazzák. A képzési terület iránt érdeklődők szaktól függően több felsőoktatási intézmény mellett dönthetnek, amelyek között megtalálhatók fővárosi és vidéki intézmények.

Intézményi ranglista

A diploma megszerzését követően elérhető átlagbért véve rangsorképző indikátornak.

Az orvos- és egészségtudomány képzési területen a 2017/18-as tanévben végzettek havi bruttó átlagjövedelme (2019-es adatok alapján) közel 364 ezer forint, azonban jelentős eltérés mutatkozik az egyes intézmények között. Csak a nappalisokat tekintve a legmagasabb fizetése az SE-n végzetteknek volt, esetükben ez az összeg a havi 395 ezer forintot is meghaladta. A havi bruttó pályakezdő átlagjövedelem tekintetében második helyen az SZTE áll közel 392 ezerrel, míg a harmadik pozíciót a DE foglalja el 358 ezer forinttal.

A képzési terület valamely szakán alapképzésben diplomát szerzők 87 százaléka kezd dolgozni a végzést követően, átlagosan 2 hónapon belül. A végzettek 82 százalékának sikerül diplomás munkakörben elhelyezkednie, ez az arány az SE-n, az SZTE-n és a PTE-n végzettek között a legmagasabb.

Az alapképzést elvégzők körülbelül 13 százaléka dönt úgy, hogy a végzést követően munka mellett folytatja a tanulmányait, ez az arány az ME-n (18 százalék), a GFE-n (15) és a DE-n (13) a legmagasabb.

 

A top 3 egyetem 

Az SE-n diplomát szerzők havi bruttó átlagjövedelme közel 395 ezer forint, ezzel az intézmény a végzést követően elérhető várható diplomás pályakezdő bért vizsgáló képzési területi ranglistánk első helyét foglalja el. A végzést követően a diplomások kicsivel kevesebb mint két hónapon belül munkába is állnak, és 92 százalékban végeznek diplomás munkát. Az orvos- és egészségtudomány képzési területen (többek között a végzettek számát tekintve) az SE a legnagyobb képzési intézmény: a 2017–18-as tanévben 957-en szereztek itt diplomát. Az SE hallgatói átlagosan több mint nyolc aktív félév alatt végzik el az alapképzést.

Az SZTE-n diplomát szerzők havi bruttó átlagjövedelme közel 392 ezer forint, ezzel az egyetem a képzési területi ranglista második helyére került. A végzést követően a diplomások kicsivel kevesebb mint két hónapon belül munkába is állnak, és 95 százalékban végeznek diplomás munkát. Az SZTE az orvos- és egészségtudomány képzési terület tekintetében a nagyobb képzőintézmények közé sorolandó: a 2017–18-as tanévben 448-an szereztek itt diplomát. A ranglistánkon szereplő hét intézmény közül az SZTE hallgatói végzik el az alapfokú tanulmányaikat a legkevesebb számú aktív félév alatt (8,1 félév).

A DE-n diplomát szerzők havi bruttó átlagjövedelme közel 358 ezer forint, ezzel az intézmény a képzési területi ranglista harmadik helyét foglalja el. A végzést követően a diplomások körülbelül két és fél hónapon belül állnak munkába, és 87 százalékban végeznek diplomás munkát. Az orvos- és egészségtudomány képzési területen a DE is a nagyobb képzési intézmények közé tartozik: a 2017–18-as tanévben 629-en szereztek itt diplomát.

 

Az orvos- és egészségtudomány képzési területen végzettek munkaerőpiaci helyzete

Az orvos- és egészségtudomány képzési területen alapképzésben végzettek mindössze 4 százaléka tanult külföldön is (például Erasmus-program keretében) a képzés alatt. A képzés során (a végzés előtt) a hallgatók körülbelül fele végzett szakmai és közel 60 százaléka nem szakmai munkát. 

A végzést követően a diplomások körülbelül 26 százaléka Budapesten vagy Pest megyében helyezkedik el és/vagy folytatja tanulmányait. Az alapképzést követően jellemzően inkább a  közszférában helyezkednek el (ez a végzettek 56 százalékára igaz), 33 százalékuk vállal munkát a versenyszférában és körülbelül 11 százalékuk nonprofit vagy egyéb jellegű foglalkoztatónál. Magas azon végzettek aránya a képzési területen, akik alkalmazottként vannak jelen a munkaerőpiacon (90 százalék). Munkájukkal összességében elégedettek az orvos- és egészségtudomány képzési területen diplomát szerzők (87 százalék).

Pedagógusképzés képzési terület

Alapképzési szakok

  • csecsemő- és kisgyermeknevelő szak
  • gyógypedagógia szak
  • konduktor szak
  • óvodapedagógus szak
  • szakoktató szak
  • tanító szak

Osztatlan mesterképzési szak

  • osztatlan tanári képzés szak

 

A pedagógusképzés képzési terület 6 alapképzési, míg egy osztatlan mesterképzési szakot kínál. A havi bruttó átlagjövedelem tekintetében a legmagasabb fizetésre: 

  • az osztatlan tanári képzés (262 ezer forint) és 
  • a konduktor szak (248 ezer forint)

diplomásai számíthattak a 2019-es adatfelvételkor. A képzési terület iránt érdeklődők szaktól függően több felsőoktatási intézmény közül választhatnak, amelyek között megtalálhatók fővárosi és vidéki intézmények.

Intézményi ranglista

A diploma megszerzését követően elérhető átlagbért véve rangsorképző indikátornak.

A pedagógusképzés képzési területen a 2017/18-as tanévben végzettek havi bruttó átlagjövedelme (2019-es adatok alapján) mintegy 229 ezer forint, azonban eltérés mutatkozik az egyes intézmények között. Csak a nappalisokat nézve a legmagasabb fizetése az ME-n végzetteknek volt, esetükben ez az összeg a havi 279 ezer forintot is meghaladta. A havi bruttó átlagjövedelem tekintetében második helyen az SE áll közel 248 ezerrel, míg a harmadik pozíciót a GFE foglalja el 243 ezer forinttal. 

A képzési terület valamely szakán alapképzésben diplomát szerzők 88 százaléka kezd dolgozni a végzést követően, átlagosan 1,7 hónapon belül. A végzettek több mint 88 százalékának sikerül diplomás munkakörben elhelyezkednie.

Az alapképzést elvégzők 14 százaléka dönt úgy, hogy a végzést követően munka mellett folytatja a tanulmányait is, ez az arány az SZE-n (24 százalék), az EKKE-n (18) és az ELTE-n (17) a legmagasabb.

 

A top 3 egyetem 

Az ME-n diplomát szerzők havi bruttó átlagjövedelme közel 279 ezer forint, ezzel az intézmény a végzést követően elérhető várható diplomás pályakezdő bért vizsgáló képzési területi ranglistánk első helyét foglalja el. Magas azon végzettek aránya, akik diplomás munkakörben helyezkednek el (91 százalék), valamint kiemelendő, hogy az ME-n végzettek jellemzően nem folytatják tanulmányaikat a diplomaszerzést követően.

Az SE-n diplomát szerzők havi bruttó átlagjövedelme közel 248 ezer forint, ezzel az egyetem a képzési területi ranglista második helyére került. Az SE-nél is magas azon végzettek aránya, akik diplomás munkakörben helyezkednek el (90 százalék), azonban az ME-vel ellentétben az SE-n diplomát szerzők 10 százaléka dönt úgy, hogy munka mellett folytatja a tanulmányait.

A GFE-n diplomát szerzők havi bruttó átlagjövedelme közel 243 ezer forint, ezzel az intézmény a képzési területi ranglista harmadik helyét foglalja el. A GFE hallgatói a pedagógusképzés képzési terület valamely alapszakát átlagosan 6,7 aktív hónap alatt végzik el. A végzést követően a diplomások 89 százalékban végeznek diplomás munkát. 

 

A pedagógusképzés képzési területen végzettek munkaerőpiaci helyzete

A pedagógusképzés képzési területen alapképzésben végzettek 7 százaléka tanult külföldön is (például Erasmus-program keretében) a képzés alatt. A képzés során (a végzés előtt) a hallgatók körülbelül fele végzett szakmai, valamint 60 százaléka nem szakmai munkát. 

A végzést követően a diplomások magas aránya, körülbelül harmada Budapesten vagy Pest megyében helyezkedik el és/vagy folytatja a tanulmányait. Az alapképzést követően – a tanulmányok jellegéből adódóan is – jellemzően a közszférában helyezkednek el (ez a végzettek 68 százalékára igaz), 16 százaléka vállal munkát a versenyszférában és körülbelül 16 százalékuk nonprofit vagy egyéb jellegű foglalkoztatónál. Magas azon végzettek aránya a képzési területen, akik alkalmazottként vannak jelen a munkaerőpiacon (90 százalék). Munkájukkal összességében elégedettek a pedagógusképzési területen diplomát szerzők (82 százalék).

Sporttudomány képzési terület

Alapképzési szakok:

  • edző szak
  • rekreáció és életmód szak
  • sportszervezés szak

A sporttudomány képzési területen 3 alapképzési szak közül választhatnak a felvételizők. A havi bruttó átlagjövedelem tekintetében a legmagasabb fizetésre 

  • a sportszervező szak (287 ezer forint) és 
  • a rekreációszervezés és egészségfejlesztés szak (248 ezer forint)

diplomásai számíthattak a 2019-es adatfelvétel során. A képzési terület iránt érdeklődők szaktól függően több felsőoktatási intézmény mellett dönthetnek, amelyek között megtalálhatók fővárosi és vidéki intézmények.

Intézményi ranglista

A diploma megszerzését követően elérhető átlagbért véve rangsorképző indikátornak.

A sporttudomány képzési területen a 2017/18-as tanévben végzettek havi bruttó átlagjövedelme (2019-es adatok alapján) közel 256 ezer forint, azonban jelentős eltérés mutatkozik az egyes intézmények között. Csak a nappalisokat nézve a legmagasabb fizetése az EKKE-n végzetteknek volt, esetükben ez az összeg a havi 316 ezer forintot is meghaladta. A havi bruttó átlagjövedelem tekintetében második helyen az SZE áll 270 ezerrel, a harmadik pozíciót az ELTE foglalja el 269 ezer forinttal. 

A képzési terület valamely szakán alapképzésben diplomát szerzők 76 százaléka kezd dolgozni a végzést követően, átlagosan 1,9 hónapon belül. A végzettek 53 százalékának sikerül diplomás munkakörben elhelyezkednie, ez az arány a TE-n (71 százalék) és a DE-n (63) diplomát szerzettek között a legmagasabb.

Az alapképzést elvégzők körülbelül 20 százaléka dönt úgy, hogy a végzést követően munka mellett folytatja a tanulmányait, ez az arány a TE-n (30 százalék) és a DE-n (27) végzettek körében a legmagasabb.

 

A top 3 egyetem 

Az EKKE-n diplomát szerzők havi bruttó átlagjövedelme közel 316 ezer forint, ezzel az intézmény a végzést követően elérhető várható diplomás pályakezdő bért vizsgáló képzési területi ranglistánk első helyét foglalja el. A végzést követően a diplomások kicsivel kevesebb mint két hónapon belül már munkába is állnak, azonban a többi képzési területhez képest alacsony a diplomás munkakörben elhelyezkedők aránya (51 százalék). Az EKKE hallgatói átlagosan több mint 8 aktív félév alatt végzik el az alapképzést.

Az SZE-n diplomát szerzők havi bruttó átlagjövedelme közel 270 ezer forint, ezzel az egyetem a képzési területi ranglista második helyére került. A végzést követően a diplomások kicsivel kevesebb mint két hónapon belül már munkába is állnak, 41 százalékukra jellemző, hogy diplomás munkakörben helyezkednek el. Az SZE hallgatói átlagosan közel 7 aktív félév alatt végzik el az alapképzést.

Az ELTE-n diplomát szerzők havi bruttó átlagjövedelme közel 269 ezer forint, ezzel az intézmény a képzési területi ranglista harmadik helyét foglalja el. A végzést követően a diplomások körülbelül 1,7 hónapon belül állnak munkába, 59 százalékukra jellemző, hogy diplomás munkát végeznek. A sporttudomány képzési területen az ELTE a nagyobb képzési intézmények közé tartozik: a 2017–18-as tanévben 128-an szereztek itt diplomát.

 

A sporttudomány képzési területen végzettek munkaerőpiaci helyzete

A sporttudomány képzési területen alapképzésben végzettek magas aránya, közel 10 százaléka tanult külföldön is (például Erasmus-program keretében) a képzés alatt. A képzés során (a végzés előtt) a hallgatók körülbelül fele végzett szakmai és 71 százaléka nem szakmai munkát. 

A végzést követően a diplomások körülbelül 29 százaléka Budapesten vagy Pest megyében helyezkedik el és/vagy folytatja tanulmányait. Az alapképzést követően jellemzően a versenyszférában helyezkednek el (ez a végzettek 67 százalékára igaz), 12 százaléka vállal munkát a közszférában és körülbelül 21 százalékuk nonprofit vagy egyéb jellegű foglalkoztatónál. 

Magas azon végzettek aránya a képzési területen, akik alkalmazottként vannak jelen a munkaerőpiacon (85 százalék). Munkájukkal összességében elégedettek a sporttudomány képzési területen diplomát szerzők (67 százalék), azonban ez a mutató alacsonyabb, mint sok más képzési területnél.

Társadalomtudomány képzési terület

Alapképzési szakok

  • filozófia, politika, gazdaság szak
  • informatikus könyvtáros szak
  • kommunikáció- és médiatudomány szak
  • kulturális antropológia szak
  • nemzetközi tanulmányok szak
  • politikatudományok szak
  • szociális munka szak
  • szociálpedagógia szak
  • szociológia szak

 

A társadalomtudomány képzési területen 9 alapképzési szak közül választhatnak a felvételizők. A havi bruttó átlagjövedelem tekintetében a legmagasabb fizetésre 

  • a nemzetközi tanulmányok szak (345 ezer forint) és 
  • a politikatudományok szak (337 ezer forint)

diplomásai számíthattak a 2019-es adatfelvétel során. A képzési terület iránt érdeklődők szaktól függően több felsőoktatási intézmény mellett dönthetnek, amelyek között megtalálhatók fővárosi és vidéki intézmények.

Intézményi ranglista

A diploma megszerzését követően elérhető átlagbért véve rangsorképző indikátornak.

A társadalomtudomány képzési területen a 2017/18-as tanévben végzettek havi bruttó átlagjövedelme (2019-es adatok alapján) közel 287 ezer forint, azonban jelentős eltérés mutatkozik az egyes intézmények között. Csak a nappalisokat nézve a legmagasabb fizetése az SZE-n végzetteknek volt, esetükben ez az összeg a havi 328 ezer forintot is meghaladta. A havi bruttó átlagjövedelem tekintetében második helyen a Corvinus áll kicsivel több mint 313 ezerrel, míg a harmadik pozíciót a KRE foglalja el közel 313 ezer forinttal. 

A képzési terület valamely szakán alapképzésben diplomát szerzők 70 százaléka kezd dolgozni a végzést követően, átlagosan 1,9 hónapon belül. A végzettek 68 százalékának sikerül diplomás munkakörben elhelyezkednie, ez az arány a PTE-n (81 százalék) és a PPKE-n (80) végzettek között a legmagasabb.

Az alapképzést elvégzők körülbelül 21 százaléka dönt úgy, hogy a végzést követően munka mellett folytatja a tanulmányait is, ez az arány az SZTE-n (27 százalék) és a Corvinuson (26) a legmagasabb.

 

A top  egyetem 

Az SZE-n diplomát szerzők havi bruttó átlagjövedelme közel 328 ezer forint, ezzel az intézmény a végzést követően elérhető várható diplomás pályakezdő bért vizsgáló képzési területi ranglistánk első helyét foglalja el. A végzést követően a diplomások magas arányban (73 százalék) végeznek diplomás munkát.

A Corvinuos diplomát szerzők havi bruttó átlagjövedelme több mint 313 ezer forint, ezzel az egyetem a képzési területi ranglista második helyére került. A végzést követően a diplomások körülbelül kétharmadának sikerül diplomás munkakörben elhelyezkednie. A Corvinus a társadalomtudományi képzési terület tekintetében a nagyobb képzőintézmények közé sorolandó: a 2017–18-as tanévben 294-en szereztek itt diplomát. A Corvinus hallgatói átlagosan 6,3 aktív félév alatt végzik el az alapképzést a társadalomtudományi képzési területen.

A KRE-n diplomát szerzők havi bruttó átlagjövedelme a Corvinus-szal szinte megegyezően közel 313 ezer forint, ezzel az intézmény a képzési területi ranglista harmadik helyét foglalja el. A végzést követően a diplomások 57 százalékának sikerül diplomás munkakörben elhelyezkednie. A KRE hallgatói átlagosan 6,1 aktív félév alatt végzik el az alapképzést a társadalomtudományi képzési területen (a ranglistánkon szereplő intézmények közül a KRE-n a legalacsonyabb ez a mutató).

 

A társadalomtudomány képzési területen végzettek munkaerőpiaci helyzete

A társadalomtudomány képzési területen alapképzésben végzettek magas aránya, közel 10 százaléka tanult külföldön is (például Erasmus-program keretében) a képzés alatt. A képzés során (a végzés előtt) a hallgatók körülbelül fele végzett szakmai, 67 százaléka nem szakmai munkát. 

A végzést követően a diplomások körülbelül 53 százaléka Budapesten vagy Pest megyében helyezkedik el és/vagy folytatja tanulmányait. Az alapképzést követően jellemzően a versenyszférában helyezkednek el (ez a végzettek 67 százalékára igaz), 21 százalékuk vállal munkát a közszférában és körülbelül 12 százalékuk nonprofit vagy egyéb jellegű foglalkoztatónál. 

Magas azon végzettek aránya a képzési területen, akik alkalmazottként vannak jelen a munkaerőpiacon (87 százalék). A munkájukkal összességében elégedettek a társadalomtudomány képzési területen diplomát szerzők (87 százalék).

Természettudomány képzési terület

Alapképzési szakok

  •     biológia szak
  •     biotechnológia szak
  •     fizika szak
  •     földrajz szak
  •     földtudományi szak
  •     kémia szak
  •     környezettan szak
  •     matematika szak

 

Az természettudomány képzési területen 8 alapképzési szak közül választhatnak a felvételizők. A havi bruttó átlagjövedelem tekintetében a legmagasabb fizetésre 

  • a fizika szak (408 ezer forint) és 
  • a kémia szak (361 ezer forint)

diplomásai számíthattak a 2019-es adatfelvétel során. A képzési terület iránt érdeklődők szaktól függően több felsőoktatási intézmény mellett dönthetnek, amelyek között megtalálhatók fővárosi és vidéki intézmények.

Intézményi ranglista

A diploma megszerzését követően elérhető átlagbért véve rangsorképző indikátornak.

A természettudományi képzési területen a 2017/18-as tanévben végzettek havi bruttó átlagjövedelme (2019-es adatok alapján) közel 290 ezer forint, azonban eltérés mutatkozik az egyes intézmények között. Csak a nappalisokat nézve a legmagasabb fizetése az ELTE-n végzetteknek volt, esetükben ez az összeg a havi 326 ezer forint. A havi bruttó átlagjövedelem tekintetében a második helyen a PTE áll 305 ezerrel, míg a harmadik pozíciót az SZTE foglalja el közel 269 ezer forinttal. 

A képzési terület valamely szakán alapképzésben diplomát szerzők 54 százaléka kezd dolgozni a végzést követően, átlagosan 2,2 hónapon belül. A végzettek közel kétharmadának sikerül diplomás munkakörben elhelyezkednie, ez az arány az EKKE-n (100 százalék) és az ELTE-n (79) a legmagasabb.

Az alapképzést elvégzők körülbelül negyede dönt úgy, hogy a végzést követően munka mellett folytatja a tanulmányait, ez az arány az ELTE-n (29 százalék) és az EKKE-n (25) a legmagasabb.

 

A top 3 egyetem 

Az ELTE-n diplomát szerzők havi bruttó átlagjövedelme 326 ezer forint, ezzel az intézmény a végzést követően elérhető várható diplomás pályakezdő bért vizsgáló képzési területi ranglistánk első helyét foglalja el. A végzést követően a diplomások két hónapon belül már munkába is állnak, és 79 százalékban végeznek diplomás munkát. A természettudomány képzési területen (többek között a végzettek számát tekintve) az ELTE a legnagyobb képzési intézmény: a 2017–18-as tanévben 445-en szereztek itt diplomát. Az ELTE hallgatói átlagosan 7,7 aktív félév alatt végzik el az alapképzést.

A PTE-n diplomát szerzők havi bruttó átlagjövedelme 305 ezer forint, ezzel az egyetem a képzési területi ranglista második helyére került. A végzést követően a diplomások átlagosan 2,3 hónapon belül már munkába is állnak, 66 százalékuknak sikerül diplomás munkakörben elhelyezkedniük. 

Az SZTE-n diplomát szerzők havi bruttó átlagjövedelme közel 269 ezer forint, ezzel az intézmény a képzési területi ranglista harmadik helyét foglalja el. A végzést követően a diplomások körülbelül 2,2 hónapon belül állnak munkába, 71 százalékuknak sikerül diplomás munkakörben elhelyezkednie. A természettudomány képzési területen az SZTE a nagyobb képzési intézmények közé tartozik: a 2017–18-as tanévben 242-en szereztek itt diplomát.

 

A természettudomány képzési területen végzettek munkaerőpiaci helyzete

A természettudomány képzési területen alapképzésben végzettek alacsony aránya, mindössze 4 százaléka tanult külföldön is (például Erasmus-program keretében) a képzés alatt. A képzés során (a végzés előtt) a hallgatók körülbelül 40 százaléka végzett szakmai és közel 60 százaléka nem szakmai munkát. 

A végzést követően a diplomások körülbelül 37 százaléka Budapesten vagy Pest megyében helyezkedik el és/vagy folytatja a tanulmányait. Az alapképzést követően jellemzően a versenyszférában helyezkednek el (ez a végzettek 72 százalékára igaz), 22 százaléka vállal munkát a közszférában és körülbelül 6 százalékuk nonprofit vagy egyéb jellegű foglalkoztatónál. 

Magas azon végzettek aránya a képzési területen, akik alkalmazottként vannak jelen a munkaerőpiacon (87 százalék). Munkájukkal összességében elégedettek a természettudomány képzési területen diplomát szerzők (67 százalék), azonban ez a mutató elmarad a többi képzési területre jellemzőtől.