beruházás – Diplomátszerzek

Finisben a győri egyetem Tudományos és Innovációs Parkjának építése

Az utolsó üvegtábla is a helyére került a Széchenyi István Egyetem győri Tudományos és Innovációs Parkjának homlokzatán. A hatemeletes, mintegy négyezer négyzetméteres, teljesen őszre elkészülő létesítmény a központi campustól 500 méterre, az egykori Győri Keksz- és Ostyagyár volt telephelyén épül. A beruházás 6 milliárd 766 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásból valósul meg.

A „kockaépületet” alakítják át

A Tudományos és Innovációs Park a város ikonikus ipartörténeti emléke, a köznyelvben „kockaépületnek” nevezett ház átalakításával hozza létre a győri egyetem. Helyet kap benne többek között a Művészeti Kar Design Tanszéke, Digitális Fejlesztési Központja, a térség több meghatározó cége, illetve a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének Győr-Moson vármegyei irodája is – olvasható az egyetem közleményében.

Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke a bejáráson elmondta: a parkba betelepülő nemzetközi és hazai cégek, valamint az egyetem fizikai közelsége segíti majd a valós piaci igények kiszolgálását, az egyetem kutatásainak és képzéseinek folyamatos megújulását.

Őszre készül el teljesen a Tudományos és Innovációs Park épülete (Fotó: uni.sze.hu / Májer Csaba József)

[kiemelt]Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kiemelte: „Olyan innovációs környezet jön így létre, ami segíti a magyar startup vállalkozások növekedését, az egyetemi kutatói világ és az ipar közötti közvetlen, akadálytalan átmenetet, valamint az egyetemen kinevelődő tehetségeket abban, hogy nagyvállalati innovációs tevékenységekben vegyenek részt”.[/kiemelt]

Az Audival és a Boschsal is bővül az együttműködés

Alfons Dintner, az Audi Hungaria Zrt. igazgatóságának elmondta: az Audiban a kezdetek óta fontos szerepet játszanak a Széchenyi István Egyetemen végzett szakemberek. A cég a képzésből is kiveszi a részét, az együttműködés részeként indult el a Belsőégésű Motorok Tanszék, majd az Audi Hungaria tanszékcsoport, 2015-ben az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar, ezt követően pedig az Audi Hungaria Külső Tanszék. Kiemelte, 2155 mérnökük közel nyolcvan százaléka partneregyetemeiken végzett, több mint fele a Széchenyi Egyetemen.

Szászi István, a Bosch csoport magyarországi és Adria régióbeli vezetője elmondta: „A Széchenyi István Egyetemmel kötött stratégiai megállapodásunk értelmében a ZalaZONE után itt, a győri Tudományos és Innovációs Parkban is tudunk majd kooperálni egymással. Olyan ökoszisztémát szeretnénk közösen építeni, ahol a tudományos élet szereplőit és az ipari szakembereket kötjük össze, akik a legfejlettebb technológiákkal dolgozhatnak, megoszthatják tapasztalataikat, és tanulhatnak egymástól, ennek eredményeként pedig együtt válhatnak a jövő innovátoraivá”.

Bosch-kooperációk egyetemekkel

A Bosch hazai egyetemekkel való együttműködése kapcsán a napokban írtunk arról, hogy okoslabort adtak át a Hatvani Közösségi Felsőoktatási Képzési Központban. A Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE), a hatvani Robert Bosch Elektronika Kft. és a hatvani önkormányzat által közösen kialakított létesítmény mesterséges intelligenciával támogatott, ipar 4.0-s eszközökkel van felszerelve.

Továbbá pár hete nyitották meg a Bosch és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Innovatív Járműtechnológiák Kompetencia Központját a Műegyetem kampuszán, ahol az elektromos járművek hajtásláncainak fejlesztését végzik.

Szászi István hazai Bosch-vezérrel korábban készített interjúnkat itt olvashatjátok el.

Épül a Debreceni Egyetem gyógyszerészeti komplexuma, és a közelben van Komondor is, de ő nem kutya…

Kilenc milliárdos beruházás a Debreceni Egyetem területén

A mintegy 9 milliárd forintos beruházásból megvalósuló komplexum két fő részből áll majd. A 4400 négyzetméteres oktatási szárny a Debreceni Egyetem gyógyszerésztudományi karának tanszékeinek ad majd otthont.

[kiemelt]Itt alakítják ki a gyakorlati képzéshez és az oktató-kutató tevékenységhez szükséges laboratóriumokat. Továbbá itt kap helyet az Egészségipari Intézet is.[/kiemelt]

A tervek szerint októberben adják át a Debreceni Egyetem gyógyszerészeti komplexumát. (Fotó: unideb)

Az épület üzemi szárnyában, csaknem 2300 négyzetméteren a középüzemet helyezik el. Ez funkcionális élelmiszerek, étrendkiegészítők gyártóhelye lesz, de egészségipari kutatásokat is fognak végezni.

[kiemelt]A kutató és fejlesztő laboratóriumban a tervek szerint lehetőség nyílik törzskönyvezhető gyógyszerkészítmények létrehozására[/kiemelt]

– olvasható a Debreceni Egyetem közleményében.

A gyógyszergyártás teljes vertikuma egy helyen

A központban nemcsak az egyetem saját projektjeit valósítják meg. Az intézmény által létrehozott egészségipari klaszterhez csatlakozott ipari partnerek számára szintén biztosítanak kutatási és gyártási lehetőséget.

A Komplexum ünnepélyes alapkőletételén a gyógyszertudományi kar dékánhelyettese, az Egészségipari Intézet igazgatója, Bácskay Ildikó elmondta: az új létesítmény lehetőséget biztosít a hallgatóknak, hogy a gyógyszergyártás teljes vertikumát egy helyen ismerjék meg.

A hallgatók az órákon tanultakat a gyógyszertechnológiai laborokban kipróbálhatják, majd a kutatás-fejlesztési tevékenység eredményét le is tudják gyártani a középüzemben.

Minden ötödik külföldi hallgató Debrecenben tanul

A Debreceni Egyetem (DE) most kezdi „beépíteni” képzési rendszerébe a gyógyszergyárakat – mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára a komplexum alapkőletételén. Hankó Balázs kiemelte, a magyar felsőoktatási rendszer átalakításával – amely az egyetem, a város és a gazdaság szereplőinek együttműködésén alapuló „debreceni modell” alapján történt – autonóm, kiszámíthatóan és átláthatóan működő, versenyképes felsőoktatási intézmények jöttek létre.

Hankó Balázs felsőoktatásért felelős államtitkár a debreceni gyógyszerészeti komplexum alapkőletételén (Fotó: unideb.hu)

A 21 modellváltó, szabadabb, versenyképesebb egyetemre jár a hallgatók kétharmada – fogalmazott. A kiszámíthatóságot garantálja a 25 éves keretmegállapodás, és a források biztosítását szolgáló hatéves megállapodás – mondta. Megjegyezte, hogy a tavalyihoz képest megduplázták a felsőoktatás fejlesztésére fordítható összeget, ami az idén ezer milliárd forint.

[kiemelt]A csaknem 42 ezer külföldi hallgató közül minden ötödik a Debreceni Egyetemre jár – fűzte hozzá.[/kiemelt]

Hankó Balázs arról is beszélt, hogy a magyar felsőoktatás egyik sikere az orvosképzés, ami világakkreditációval rendelkezik, vagyis a magyar orvosdiplomát az Amerikai Egyesült Államokban is elfogadják.

A debreceni beruházás kapcsán elmondta azt is, hogy a magyar gyógyszeripar 2021-es árbevétele ezer milliárd forint volt, 200 milliárdot fordítottak kutatás-fejlesztésre, s a harmincezer gyógyszergyári dolgozóból 2500 kutatás-fejlesztéssel foglalkozik.

Szuperszámítógép a Debreceni Egyetem campusán

Az utóbbi időben több beruházást is átadtak a Debreceni Egyetemen. Január közepén számoltunk be arról, hogy Magyarország legerősebb szuperszámítógépét ide telepítették. A Komondor névre keresztelt berendezést az egyetem Kassai úti campusán, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) szuperszámítógép-központjában helyezték üzembe.

Az ország legnagyobb, főként oktatási célú e-sport-központját pedig novemberben adták át Debrecenben. Az egyetem Nagyerdei Stadionban kiépített létesítménye az e-sportolók kiszolgálása mellett főként az egyetem informatikai, műszaki képzéseit fogja segíteni.

Digitális oktatási tér épül a közszolgálati egyetemen

A több mint 2,3 milliárd forintos, uniós finanszírozású projekt célja, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) a képzések teljes vertikumát felölelő digitális oktatási tér jöjjön létre. Az így kialakított oktatási tér a rugalmasabb és hatékonyabb tanulást biztosító tudásmegosztási módszerekre épül majd.

A projekt 2022. szeptember 1-jén kezdődött, és 2026. február 28-ig tart.

[kiemelt]A beruházás legfontosabb eleme a pedagógiai-oktatásmódszertani megújulás, amely támogatja a hallgatói képességek fejlesztését és értékelését.[/kiemelt]

A projekt az egyéni tanulási utak mentorálását és a személyességen alapuló szakmai közösségek művelését is elősegíti – olvasható a közszolgálati egyetem közleményében.

Az NKE digitális fejlesztési projektje 2026 februárjában zárul. (Fotó: NKE)

Oktatási laborok korszerű szoftverkörnyezetben

„Legalább 4000 hallgató és munkatárs nyelvi- és digitáliskompetencia-fejlesztését, korszerű szoftverkörnyezetben működő oktatási laborok kialakítását célozzuk meg a projekt megvalósulásának időtartama során. Vagyis legalább akkora hangsúlyt fektetünk a készségek fejlesztésére, mint az infokommunikációs eszközökére” – mondta Budai Balázs Benjamin, a projekt szakmai vezetője, az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Közszervezési és Infotechnológiai Tanszékének vezetője.

Digitális fejlesztések másutt is

A napokban beszámoltunk egy másik hazai felsőoktatási intézmény, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen (MATE) zajló fejlesztésekről is. A MATE négy campusán korszerűsítik az épületeket, és fejlesztik a digitális infrastruktúrát. A 3,3 milliárdos beruházást szintén uniós forrásból valósítják meg.

Nemrégiben arról is írtunk, hogy a Pécsi Tudományegyetem természettudományi karán a Körber Hungária Gépgyártó idén felújít és digitális eszközökkel modernizál egy tantermet. Így a közgazdaságtudományi, valamint a műszaki és informatikai után a természettudományi lesz a harmadik kar a PTE-n, ahol egy csúcstechnológiájú tantermet adnak át a Körber jóvoltából.

Még jobb lesz a MATE-ra járni, fejlesztések indulnak a campusokon

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) két évvel ezelőtti létrejöttekor az volt a cél, hogy egy helyre koncentrálják az agrár-felsőoktatási intézményekben meglévő tudást és innovációs hátteret. Ezzel segítsék 21. századi színvonalon újjáépíteni a magyar agráriumot és élelmiszeripart. Erről Gyuricza Csaba, az egyetem rektora beszélt a sajtótájékoztatón, ahol bejelentették: 3,352 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásból fejlesztések indulnak. 

A MATE gödöllői, kaposvári, keszthelyi és szarvasi épületein infrastrukturális és energiahatékonysági fejlesztéseket hajtanak végre 2026-ig. Megújítják a gyakorlati oktatást segítő digitális infrastruktúrát is. Ennek részeként a hibrid oktatáshoz eszközöket is beszereznek – mondta a rektor.

 

Fejlesztések a legek egyetemén

 

Gyuricza Csaba megfogalmazása szerint a MATE a legek egyeteme. Közép-Európában a legnagyobb agrárfókuszú egyetem. Itthon a legnagyobb földrajzi kiterjedésű: kutatóbázisokkal együtt több mint ötven helyen van jelen. Az egyetemek között a világon a legnagyobb, 11 ezer hektáros földterülettel rendelkezik. 

A keszthelyi Georgikon Campus Európa egyik legrégebbi mezőgazdasági felsőoktatási intézménye, ami 1797-ben kezdte meg működését. (Fotó: MATE/Facebook)

 

A MATE az elmúlt másfél év alatt több mint 15 milliárd forint értékben fejlesztett, ebből 10 milliárdot tettek ki a gödöllői, sportot is érintő beruházások. Keszthelyen egymilliárd, Kaposváron pedig több százmillió forintot fordítottak oktatási terek, illetve kollégiumok fejlesztésére. Szarvason pedig nemrég adtak át egy 800 millió forintos öntözésfejlesztési, képzési célokat is szolgáló beruházást.

 

MATE: az innováció is fókuszban

 

Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke arról beszélt, hogy a MATE fontos szerepet játszik a hazai innovációban. 50 milliárd forint fölötti az az összeg, amelyet az egyetem fejlesztésre költött. Ebből csak az NKFIH-val fennálló szerződésállományuk 21 milliárdot tesz ki. 

Ebben vannak alapkutatáshoz kapcsolódó programok, intézményi képességfejlesztési projektek, vállalati kapcsolatokat erősítő területi fejlesztési programok és az úgynevezett nemzeti laborokhoz kapcsolódóak is. Az utóbbi a kísérleti megközelítésű kutatásoknak nyit nemzetközi dimenziót. Ez annál is fontosabb, mert a jövőt a kívülről látható erő mutatja meg.

A MATE erős az innovációban is, hiszen több mint ötven támogatott vállalati együttműködési programban vesz részt. Ezek piaci programok, melyek végeredménye konkrét termék.

A MATE diplomás pályakövetési rendszer (DRP) adatai szerint az egyetem aktív hallgatói elsődleges diplomaszerzési okként a szakmai, intellektuális fejlődést, valamint a várható magas jövedelmet jelölték meg. A szak- és intézményválasztási preferenciáiknál viszont a személyes érdeklődés, a jobb karrieresély, valamint a MATE jó híre jelent meg vezető indokként.

Így néz majd ki a Corvinus új campusa – Bemutatták a Ménesi úti komplexum látványterveit

Sajtótájékoztatón mutatták be a Corvinus Ménesi úti új campusának látványterveit, a komplexumot várhatóan jövő ősszel adják át. Barta Márton, az egyetem stratégiai vezetője elmondta: egyszerre 600-700 hallgató tud majd tanulni a campuson, amelyben az oktatási épületek mellett helyet kap még:

  • számos sport- és közösségi tér,
  • 11 ezer négyzetméteres park,
  • 180 férőhelyes kollégium,
  • az egyetem vállalkozásinkubációs programja,
  • az innovatív adattudományi projekteknek otthont adó Adattér,
  • innovációs műhelyek.

A campuson 180 férőhelyes kollégiumot is kialakítanak, amelynek tetőterasza is lesz (Fotó: Budapesti Corvinus Egyetem)

Új campus, 16 milliárd forintos beruházásból

A 2021 őszén megkezdett építkezés egy korábban is oktatási és kollégiumi funkciókat betöltő épületegyüttes (volt Államigazgatási Főiskola, majd BCE Közigazgatástudományi Kar, később NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar) átfogó felújítását jelenti – olvasható a projektbemutató prezentációban.

A campus felső kertje (Fotó: Budapesti Corvinus Egyetem)

[kiemelt]A beruházás összköltsége várhatóan mintegy nettó 16 milliárd forint lesz, amiből az állami támogatás 12 milliárd forintot tesz ki, míg bruttó 650 millió forint uniós forrásból érkezik.[/kiemelt]

A fennmaradó összeget a campus tulajdonosa, az egyetemet fenntartó és a fejlesztést irányító Maecenas Univesitatis Corvini Alapítvány finanszírozza.

A campus bejárati szárnya (Fotó: Budapesti Corvinus Egyetem)

A campus energetikai jellemzői:

  • a fűtési és hűtési energiafelhasználás több mint 50 százalékát megújuló energia fedezi,
  • a fűtést és a hűtést nagy hatásfokú talajszondás és levegő-víz hőszivattyú biztosítja,
  • az áramfogyasztás egy részét napelemek állítják elő.

A campus bejárati szárnya a két toronnyal (Fotó: Budapesti Corvinus Egyetem)

A campuson szociális eszközkölcsönző programot is indít az egyetem, hogy a hátrányos helyzetű hallgatók is hozzájuthassanak a távoktatáshoz szükséges eszközökhöz, például tablethez, vezeték nélküli headsethez vagy webkamerához – derül ki a Corvinus közleményéből.

Digitális fejlesztések

[kiemelt]Az infrastrukturális beruházáson kívül digitális fejlesztések is folynak az egyetemen, amelyek egy részét mintegy másfél milliárd forintos uniós támogatásból valósítják meg.[/kiemelt]

Major Péter, a Corvinus Hallgatói Szolgáltatások egységének vezetője ezzel kapcsolatban elmondta:

  • modernizálják a Neptun tanulmányi adminisztrációs rendszert,
  • tervek szerint bevezetik az online beiratkozást,
  • nyomonkövethetővé teszik a diákok számára a jelentkezéseket a külföldi részképzésekre, a szakmai gyakorlatokra,
  • a hallgatók naprakészen láthatják majd ösztöndíj-kérelmeik feldolgozását és a jogorvoslati folyamataikat.

Pár hete egy másik jelentős oktatási infrastrukturális fejlesztésről is beszámoltunk. Öt egyetem gyakorlóiskoláinak fejlesztése indult meg, miután összesen mintegy 5,6 milliárd forint támogatást nyertek el az uniós forrásokból finanszírozott Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programban (EFOP). Az ELTE hat, a Pécsi Tudományegyetem négy, a Széchenyi István Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Semmelweis Egyetem egy-egy gyakorlóiskolája újul meg az infrastruktúra modernizálása és a pedagógiai eszközrendszerek fejlesztése révén.