beszéd – Diplomátszerzek

Nagy István agrárminiszter is ünnepi beszéddel köszöntötte a Debreceni Egyetem újonnan felvett hallgatóit a tanévnyitó ünnepségen

Mit mondott a tanévnyitó ünnepségen az egyetem rektora?

Szilvássy Zoltán rektor úgy fogalmazott, hogy a most felvételt nyert hallgatóknak: „ez feltehetően életük egyik legfontosabb napja”, valamint hozzátette a tanévnyitó alkalmából, hogy „amit tőlünk megkapnak, az a tudás. Ezzel tudta magát megvédeni a történelem során Magyarország, ehhez kapcsolódóan pedig a 14 magyar Nobel-díj is beszédes információ. Önök megkapják ehhez a szükséges muníciót”.

Beszéde során kitért még arra, hogy a Debreceni Egyetem hogyan vészelte át az 1914-es kolerajárványt, és felhívta a diákok figyelmét a COVID19-járvány lehetséges új hullámára is.

Több neves ember is felszólalt a Debreceni Egyetem tanévnyitó ünnepségén. (Fotó: 123RF)

 

Az agrárium egy életpálya

Az eseményen jelen volt Nagy István agrárminiszter, aki szintén köszöntötte a hallgatókat. „Amikor a jövőről beszélünk, kihívásokról, akadályokról, lehetőségekről és új utakról beszélünk, és ez különösen igaz az agráriumra. Nemzetgazdasági és nemzetbiztonsági szempontból is fontos az ágazat. Az agrárium biztos megélhetést és karriert kínál, a fiatalok ezt látják, és egyre nagyobb a kereslet a képzett szakemberek iránt” – mutatott rá, megjegyezve: országosan több mint 4 ezer hallgató kezdi el agrártanulmányait ebben a tanévben.

Felhívta a figyelmet a ma legfontosabb területekre az ágazatban, melyek mind innovációra épülnek, de nem lettek volna képesek önálló válaszokat adni a tudományos kérdésekre a Debreceni Egyetem nélkül.

Gondolatait úgy zárta, hogy: „Először mindig vetni kell, hogy majd sikeresen aratni is lehessen”.

Immár 11 hazai egyetem van a világ legjobb 5 százalékában

Az Erdélyben, Tusnádfürdőn immár harminckettedik alkalommal megrendezett Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, azaz Tusványos zárónapján, július 22-én délelőtt Orbán Viktor ismét beszédet mondott. A mintegy háromnegyed órás felszólalás mondanivalójából azonban ezúttal csak két, az oktatással kapcsolatos, az egyetem tematikát is érintő mondandót emelünk ki.

A miniszterelnök egyik lényeges mondanivalója az volt, hogy 2010-ben Magyarországon még egy hazai egyetem sem volt benne a világ top 5 százalékában, 2022-ben azonban már 11-nek is sikerült bekerülnie a legjobbak közé.

Nem csak az egyetem a lényeg – nagyot nőtt a határon túli gyerekek oktatási-nevelési támogatása

Továbbá a külhoni, azaz határon túli magyar gyermekek oktatási-nevelési támogatása közel ötszörösére, 100 ezer forintra nőtt – emelte ki az oktatással kapcsolatban Orbán Viktor.

Hogyan nőtt közel ötszörösére a gyerekek támogatása ?

Április közepén megjelentek a nemzetpolitikai államtitkárság Szülőföldön magyarul programjának 2023-as felhívásai. Ebben a korábbi 22 400-ról évi 100 ezer forintra emelkedik a külhoni magyar gyerekek oktatási-nevelési támogatása. Ezt Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára jelentette be, április 11-én.

Az államtitkár szerint az alapvető nemzetpolitikai és nemzetstratégiai célokat a háború okozta nehéz gazdasági helyzetben sem adják fel, az anyanyelvi oktatás minden külhoni régióban a közösség megmaradásának a garanciája. Magáról a támogatásról az első Orbán-kormány idején döntöttek, és a státustörvény alapján a 2002/2003-as tanévtől biztosítják a közoktatás területén a nevelési, oktatási, valamint a tankönyv- és taneszköz-támogatást, illetve a felsőoktatásban a hallgatói juttatást. Ezen összeget mindig az adott tanév után folyósítják, így azt még az idén, a tervek szerint augusztus-szeptemberben megkapják az érintett családok.

Mi a célja ennek a támogatási formának?

E külhoni támogatás célja, hogy a szülők magyar tanítási nyelvű iskolába írassák a gyermekeket. Azok, akik ilyen intézménybe járnak, nagyobb eséllyel tartják meg magyar identitásukat – emelte ki az államtitkár.

A támogatást azok az erdélyi, felvidéki, vajdasági, kárpátaljai, horvátországi és muravidéki bölcsődések, óvodások, általános és középiskolás diákok, valamint főiskolai és egyetemi hallgatók kaphatják, akik a szülőföldjükön magyar nyelvű oktatásban, illetve nevelésben vesznek részt.

A felhívások a www.kulhonimagyarok.hu és a www.bgazrt.hu honlapon voltak elérhetők, és a támogatási kérelmeket 2023. május 24-ig kellett postára adni. Az előző, azaz a 2021/2022-es tanévben 211 246 gyermek és fiatal részesült ebben a dotációban. Potápi Árpád János felidézte, hogy 2010-től az óvodások számára is biztosítják a támogatást, amelyet 2021-ben a bölcsődések számára is megnyitottak, sőt hallgatói támogatás összegét is 22 400 forintra növelték akkor. (A program újabb átalakítását a kárpátaljai régióval kezdték, az ottani magyar gyermekeknek és fiataloknak már az idei év elején 100 ezer forintos támogatást biztosítottak a korábbi 22 400 helyett.)

Bölcsőde, iskola, egyetem

A nemzetpolitikai államtitkár beszámolt arról is, hogy a bölcsődétől a felsőoktatásig támogatják a külhoni magyar oktatási hálózatot. Ötven magyar középiskola, kollégium és szórványkollégium, nyolc külhoni magyar tannyelvű felsőoktatási intézmény, magyar kar működtetéséhez nyújtanak állandó támogatást.

A Nemzeti Újrakezdés Program keretében segítik az oktatási fejlesztések, programok, rendezvények megvalósítását, ami évi több mint 300 tevékenységet jelent. Kitért arra is, hogy több mint 1200 oktatási célú külhoni beruházás megvalósításához járultak hozzá az elmúlt időszakban. A Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program révén csaknem 900 óvoda és bölcsőde épül, jön létre, illetve újul meg a külhonban.

A tematikus évek keretében számos módszertani fejlesztést valósítottak meg a külhoni oktatási intézményekben, különböző felhívásokat hirdettek a diákok számára, a Miénk a város keretében pedig az idén közel 1500 gyerek játszott.

Nem csak egyetem támogatása valósul meg egy másik BGA Zrt. kezdeményezésben, a Határtalanul programban (a képen a program logója) – forrás: https://bgazrt.hu/

Nyitókép: facebook.com/tusvanyos

Versenyképes tudás, biztos jövő – Hankó Balázs a Miskolci Egyetem diplomaosztóján tartott beszédet

A Miskolci Egyetemen a 2022/2023 tanév II. tavaszi félévében az Állam- és Jogtudományi Karon (ÁJK) 302 fő szerzett diplomát, az Egészségtudományi Karon (ETK) 201 fő tett sikeres záróvizsgát. Az okleveleket Prof. Dr. Horváth Zita rektor, Prof. Dr. Csák Csilla, az ÁJK dékánja és Dr. Kiss-Tóth Emőke, az ETK dékánja ünnepi szenátusülésen adta át.

Hankó Balázs tartott beszédet a Miskolci Egyetem diplomaosztóján. (Fotó: Miskolci Egyetem)

„Legyetek büszkék arra, hogy egy olyan egyetemen kaptok ma diplomát, amely a világ harmincezer egyeteme közül a legjobb 5 százalékban van” – jelentette ki köszöntőjében Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért, felnőttképzésért felelős államtitkára. A hazai felsőoktatás jövőképéről fogalmazva elmondta: szeretnék elérni, hogy 2030-ra legyen olyan magyar egyetem, amely a világ legjobb 100 egyeteme között szerepel. Emellett legyenek olyan felsőoktatási intézmények, amelyek térségi küldetése úgy teljesedik ki, mint ahogy ezt a mindennapokban a Miskolci Egyetem teszi. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett: 2020-ban a miskolci universitas a megújulás, a modellváltás útjára lépett, amelynek hívószavai a versenyképesség, a rugalmasság és az autonómia.

A vidék súlyának és szerepének erősödését jelzi, hogy jelentősebb mértékben nőtt a fővároson kívüli, nem egyszer hátrányos régiókban működő egyetemekre jelentkezők száma, növekedett a munka mellett diplomát szerezni kívánók aránya. Hankó Balázs véleménye szerint: „jó ma magyar egyetemistának lenni, hiszen sikeres egyetemeken versenyképes tudást, a versenyképes tudással pedig biztos jövőt kaphatnak a diplomások”.

Az államtitkár kiemelte, „egyetem és innováció, egyetem és kreativitás, kéz a kézben jár”, ezért úgy döntöttek, hogy a Neumann János Programmal Magyarországot 2030-ra a világ huszonöt, azaz Európa tíz legjobb innovátora közé emelik. Mindezt az egyetemekkel, a hallgatókkal és a tanárokkal együttműködésben.

Az államtitkár hangsúlyozta: a kormány számára fontosak a magyar diákok és kutatók, ezért biztosítanak minden olyan forrást, amely a magyar kutatók további európai együttműködését jelenti, ehhez egy ötmilliárd forintos keretet is nyitottak.

Hozzátette, Erasmus lesz jövő június 30-ig és az azt követő időszakban is, mert az erre rendelkezésre álló keretek biztosítottak. Hankó Balázs kiemelte, kutatási és innovációs céljaik kiemelkedőek, a megújítás fókuszában pedig három kiemelt terület szerepel: az egészséges élet, a digitalizáció és az energiamegújítás, valamint az ezt segítő magyar agrárium felemelkedése. Hozzátette, a Miskolci Egyetem a Debreceni Egyetemmel közösen ad majd helyet az Európai Egyetemi Játékoknak, melynek sikeres megrendezéséhez a magyar kormány biztosította azt a 20,6 milliárd forintot, mely az infrastruktúra fejlesztéséhez szükséges.

Ne csak beszélj, értsd is meg, miért és hogyan!

A magyar szakosoknak, valamint az érettségire készülőknek igencsak ajánlott a magyar beszédtechnológiai kutatások eredményeit összefoglaló Magyar beszéd című honlap. A weboldal magyarul és angolul is elérhető, köszönhetően Olaszy Gábor villamosmérnöknek, fonetikusnak és Abari Kálmán programtervező matematikusnak, viselkedéselemzőnek.

Fotó: Pixabay

[kiemelt]A beszéd az egyik legbonyolultabb és legösszetettebb akusztikai produktuma az embernek. Ez a honlap segít betekintést nyerni beszédünk titkaiba.[/kiemelt]

A 20. századig csak vágyálma volt az emberiségnek, hogy megismerje a beszéd részletes szerkezetét, működését, felfogási és megértési mechanizmusát. Azóta nagy utat járt be a világ és jártak be a magyarországi kutatók, fejlesztők. A fonetikai és a beszédakusztikai kutatások, valamint a digitális technológia adta az alapját a beszéd digitalizálásának, a szövegből történő gépi beszédelőállítás megoldásának, a gépi beszédmegértés és automatikus leirat készítés megvalósulásának, valamint számos hétköznapi és speciális, beszédtechnológiára épülő alkalmazás megvalósulásának.

[kiemelt]A beszédtechnológia eredményei ma már 2022-ben az életünk szerves részévé váltak, hiszen a mobiltelefonok beszélnek, fordítanak, a médiában lehetővé vált az automatikus feliratozás.[/kiemelt]

A honlap egyik célja, hogy mintegy digitális multimédiás múzeumként bemutassa ennek a fejlődésnek a fontos állomásait. Másik célja, hogy – főleg oktatási céllal – bepillantást adjunk a fiataloknak a beszédtechnológia furcsa tudományába és inspiráljék őket az új gondolatokra. 

A honlaphoz kapcsolódik a A Magyar beszéd című könyv, amely 2010-ben az Akadémia Kiadónál jelent meg. A könyv 700 oldalon tartalmaz részletes adatokat a beszéddel kapcsolatos kutatásokról.

UNIside webshop

Webshop: Uniside Kiadvány vásárlás

Hírlevél

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Minden héten válogatott tartalmainak kapod meg, hogy naprakészek lehess oktatási, egyetemi, innovációs témákban.

Impresszum

Felelős kiadó az UNIside Kft. ügyvezetője
Kiadja az UNIside Kft.

Felelős szerkesztő
Török Sára

Szabályozó szervezet

  1. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
  2. 1015 Budapest, Ostrom u. 23-25.
  3. (+36 1) 457 7100

Adatkezelési tájékoztató | Diplomátszerzek.hu