BME VIK Archívum | Diplomátszerzek

Az OTDK szerepe a tudományos utánpótlásban – interjú az Informatikatudományi Szekció ügyvezető elnökével

Hogyan indult a pályája? Mindig is mérnök szeretett volna lenni?

Nagyon sok minden érdekelt, a filozófia, történelem, közgazdaságtan, és végül is talán a mérnöki pálya volt az, ami a legkevésbé vonzott. A családi hátterem miatt az akkori politikai környezetben nem sok esélyem volt a bölcsész szakokra felvételizni. Végül a hangmérnökség mellett döntöttem, mert úgy gondoltam, ez ötvözheti a humán érdeklődésemet a műszaki tudománnyal, és egy mérnöki szakra talán nagyobb esélyem van bejutni. Fel is vettek, de hamar rájöttem, hogy a hangmérnökség nem nekem való. Egy jó hangmérnöknek értenie kell a zenéhez, én viszont ebben sosem voltam igazán tehetséges. Ráadásul a szakma rengeteg utazással, esti munkával járt volna, ami hosszú távon nem vonzott. Egy idő után egyre inkább azt éreztem, hogy a folyamatos tanulás és vizsgázás egyfajta mókuskerék, amiből ki szeretnék lépni.

Akkoriban hirdettek meg TDK-projekteket az egyetemen, ami felkeltette az érdeklődésemet. Három oktatóhoz is elmentem és végül Gordos Géza professzor úr témája volt számomra a legérdekesebb. Így kerültem a beszédkutatás világába – és azóta is ezen a területen dolgozom, immár több mint 40 éve. Jelenleg a Beszédkommunikáció és intelligens interakciók laboratóriumot vezetem a BME-n. Mindig is arra törekedtem, hogy nálam okosabb emberekkel vegyem körül magam. Fiatal, tehetséges hallgatókkal dolgozni nemcsak szakmailag inspiráló, hanem hosszú távon is előnyös – talán így később kezdek majd szellemileg leépülni. Az elmúlt évtizedekben számos OTDK-nyertes és Fulbright-ösztöndíjas hallgatóm volt, ami külön büszkeség számomra.

Mikor kezdett el foglalkozni az OTDK szervezésével?

Elég hamar bekapcsolódtam a TDK-ba. 1990 és 2000 között BME VIK TDK-titkárként, majd 2000-től TDK-elnökként és az OTDK Informatikai szakmai bizottságának tagjaként veszek részt a szervezésben. 2021 elején dőlt el, hogy a 2025-ös informatikai OTDK szekciót mi szervezzük a BME VIK-en. Azóta foglalkozunk a kapcsolódó feladatokkal. Lassan itt az ideje, hogy továbbadjam a stafétabotot a következő generációnak.

Az Informatikatudományi OTDK szervezői 2024. április 9-én vették át megbízólevelelüket Weiszburg Tamástól, az OTDT elnökétől és Réger Mihálytól, az OTDT alelnökétől. (Fotó: Faragó László)

Hogyan változott az OTDK az elmúlt években az informatika szekció szemszögéből?

Az egyik legjelentősebb változás az infrastruktúra fejlődése. Korábban a dolgozatokat papíron kellett beadni, postázni, majd bírálatra küldeni. Emlékszem, hogy hatalmas dobozokban utaztak a pályaművek. Ma már minden elektronikusan történik: a dolgozatok leadása, a bírálat, sőt még a szakdolgozatok esetében is alig van szükség nyomtatott példányra. Ez hatalmas előrelépés. Az elmúlt OTDK-n mintegy 150 dolgozat volt az informatika szekcióban, idén már 205 pályamű érkezett be. Ez komoly szervezési kihívásokat jelent, hiszen ennyivel több bírálóra és zsűritagra van szükség. Az informatika dinamikusan fejlődik, így az OTDK tematikája is folyamatosan változik. Különösen nagy változást hozott a mély neurális hálózatok áttörése 2012 körül. Mi ezt korán felismertük a BME-n, és 2016 óta oktatjuk ennek gyakorlati alkalmazását. Ma már szinte nincs is olyan tagozat, ahol ne használná valaki ezt az eszközrendszert.

Fontos kiemelni, hogy sokan összekeverik a mesterséges intelligenciát és a neurális hálózatokat, pedig ezek nem szinonimák. A mesterséges intelligenciát én úgy definiálom, hogy az emberi kognitív funkciók gépi megvalósítása és/vagy kiterjesztése. Ez azt jelenti, hogy egyes emberi funkciókat már teljesen automatizálhatunk, mint például a műholdas képfeldolgozást, amelyben a gépi látás átvette az emberi szem szerepét.

Nem egyszerű a szekcióbeosztás, de még mindig könnyebb, mint két évvel ezelőtt, amikor volt Mesterséges intelligencia I., II., III. stb., és mindenki meg volt sértve, hogy miért nem máshova van beosztva. Ma már pontosabb kategóriákat használunk: van, aki a mesterséges intelligencia algoritmusait, van, aki az architektúráját vizsgálja, más az optimalizálását vagy a szoftverét. És tulajdonképpen itt visszaértünk oda, hogy azok a klasszikus területek, amik az informatikai területen egyébként is léteztek, például a gépi látás, a nyelv és beszédfeldolgozás, a hálózatok, azok továbbra is működnek, így az új eszközrendszereket használó dolgozatokat gond nélkül be tudjuk kategorizálni.

Lát-e jelentős különbséget a korábbi és a mostani kutatási témák között?

A mesterséges intelligencia jelenleg az egyik legdinamikusabban fejlődő terület, és ez természetesen a tudományos kutatásokban is erőteljesen megmutatkozik. Új algoritmusok, architektúrák jelennek meg szinte naponta, ezeknek a feldolgozásában a matematikusoknak is komoly szerepe van. Azt viszont látni kell, hogy az egyetemeknek bárhol a világon nehéz labdába rúgnia a nagy cégekkel szemben. Ma már a legkorszerűbb technológiák – mint például a Transformer architektúra – nem akadémiai kutatócsoportoktól, hanem nagy technológiai vállalatoktól származnak. Az egyetemekkel szemben ezek a cégek több ezer szakértőt foglalkoztatnak egy-egy témakörben, beleértve egyetemi professzorokat is, és ők döntik el, hogy mely eredmények válnak nyilvánossá. Az is érdekes, hogy sok esetben a nyíltság csak látszólagos. Például az OpenAI nevében is benne van, hogy open, azaz nyitott, számos eredményüket mégsem hozzák nyilvánosságra. Egy nagyobb modell építése akár másfél-kétmilliárd forintos nagyságrendű költséget is jelenthet, amit egy magyar egyetemi kutatócsoport nem tud finanszírozni.

A magyar cégek is nehezen döntenek arról, hogy ekkora összeget fordítsanak-e saját modellek fejlesztésére, vagy inkább a máshol létrehozott, gyakran nyíltan elérhető megoldásokat adaptálják. Természetesen van tudományos kihívás az ilyen modellek alkalmazásában, összehasonlításában és értékelésében is, de a kutatók számára egyre nehezebb önálló, igazán úttörő eredményeket elérni ezen a területen. A magyar kutatók azonban mindig is ügyesen megtalálták azokat a területeket, ahol labdába lehet rúgni.

A TDK nem egy egyszeri teljesítmény, hanem a tehetséggondozás része. (Fotó: Geberle Berci Photography)

Hogyan tudják segíteni az OTDK-n részt vevő hallgatókat abban, hogy kutatásaik később publikációvá vagy akár piacképes termékké fejlődjenek?

A TDK nem egy egyszeri teljesítmény, hanem a tehetséggondozás része. Egy diák és egy témavezető jellemzően csapatban dolgoznak, és a kutatásuk egy állomása a TDK. Ez továbbfejlődhet akadémiai publikációvá vagy akár vállalkozássá is. Jó példa erre a Tresorit, amely egy TDK-projektből indult, majd sikeres startup lett, végül pedig a svájci posta vásárolta fel jelentős összegért. (A Tresorit titkosítással működő, felhőalapú fájlmegosztó- és kollaborációs szolgáltatás, amely magas szintű biztonságot kínál partnereinek a fájlok kezelésére, tárolására, szinkronizálására és továbbítására. – a szerk.)

Az utóbbi időben az OTDK is nyitottabb lett a gyakorlati innovációk felé. Az innOtdk kezdeményezés például azokra a pályázatokra fókuszál, amelyek kifejezetten ipari vagy gyakorlati felhasználásra alkalmasak. Emellett a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán is gondolkodunk egy olyan rendezvény létrehozásán, amely célzottan olyan hallgatóknak szólna, akik gyakorlatorientáltak, kütyümániások, szeretnek kézzelfogható, működő dolgokat létrehozni. Egyfajta kiegészítése lenne az akadémiai kutatásoknak, de ez az ötlet még nem forrta ki magát.

A BME és a Villamosmérnöki és Informatikai Kar kimondottan nyitott az innovációs projektek támogatására. Az egyetem Felsőoktatási Innovációmenedzsment és Együttműködési Központja (FIEK) összeköti az ötletgazdákat befektetőkkel és ipari szereplőkkel. Ugyanakkor az üzleti mentorálás még fejlesztésre szorul, hiszen az amerikai vagy izraeli startup-kultúrához képest Magyarországon még kevésbé kialakult az a támogató hálózat, amely segítené a vállalkozások piacra lépését és növekedését.

Milyen ipari és akadémiai együttműködések segítik az idei OTDK megvalósítását és szakmai színvonalát?

Állami szinten az OTDT, vagyis az Országos Tudományos Diákköri Tanács önálló jogi entitásként sokat segít és gyorsít a folyamatokon. Ők biztosítják az alapfinanszírozást, amely nagyjából a szekciók költségeinek egyharmadát fedezi. A fennmaradó kétharmad ipari támogatásokból érkezik.

Fontos kiemelni, hogy ipari támogatók nélkül nem tudnánk díjakat biztosítani a diákok számára. Ez kari szinten is igaz: a BME Villamoskari TDK-n is nagy szükség van támogató cégekre, amelyek akár kisebb összeggel, de hozzájárulnak a tehetséggondozáshoz.

Az ipari támogatások nagy része közvetlenül a hallgatók javát szolgálja, például díjazás formájában. Az OTDK esetében azonban további költségek is felmerülnek, mint a szállás, étkezés, ajándéktárgyak és egyéb szervezési kiadások. Mivel az esemény mérete is jelentős, ezért a rendezvény megszervezése komoly erőforrásokat igényel. Ebben rengeteg önkéntes munka is szerepet játszik. Tehát kulcsfontosságú az ipari és akadémiai összefogás az OTDK sikeres megvalósításához.

Miben lesz más a 2025-ös OTDK az előző évekhez képest?

A 2025-ös OTDK több szempontból is különleges. Bár a fő tartalom változatlan, idén 23 tagozat lesz, 8 tagozat fut majd párhuzamosan a három időblokkon belül. Nagy újdonság, hogy az OTDT-nek köszönhetően az előadások élő streamen, online is követhetők lesznek – bár továbbra is érdemes személyesen részt venni, hiszen a helyszíni jelenlét lehetőséget ad kapcsolatépítésre, beszélgetésekre, közvetlen tapasztalatcserére.

Folyamatban vannak tárgyalások céges bemutatókról és céglátogatásokról is, illetve a résztvevők használhatják a BME infrastruktúráját, és lehetőségük lesz a campus felfedezésére is.

Az OTDK nemcsak a hallgatóknak és oktatóknak szól, hanem az ipari szereplőknek, középiskolásoknak és tanáraiknak is hasznos lehet. Valójában bárkit szívesen látunk, ez nem egy zártkörű klub, nincs belépődíj. A rendezvény remek alkalom arra, hogy betekintést engedjünk a tudományos és szakmai világba, hogy az érdeklődők lássák, milyen témák foglalkoztatják a legkiválóbb diákokat, és akár kapcsolatokat is építhessenek a jövő szakembereivel.

Új dékán a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar élén

Az új dékán szakmai pályafutása

Imre Sándor 1993-ban szerezte meg okleveles villamosmérnöki diplomáját a BME-n, és azóta folyamatosan az egyetemen dolgozik. Jelenleg a Hálózati rendszerek és Szolgáltatások Tanszék vezetője, valamint 2020 óta a Kvantuminformatikai Nemzeti Laboratórium szakmai vezetője. 2023 óta az MTA Műszaki Tudományok Osztályának elnöki tisztjét is betölti. Szakterülete a mobil- és kvantuminformatika, amelyen belül az optikai hálózatok optimalizálásától a rádiós hálózatokon keresztül a kvantumkommunikációs rendszerek fejlesztéséig terjed.

Különös figyelmet fordít a tehetséggondozásra

Fontosnak tartja a kutatás, fejlesztés, innováció összekapcsolását az egyetemi oktatással, számos egyetemi tantárgyat és gyakorlati képzést dolgozott ki. Különös figyelmet fordít a tehetséggondozásra, több száz diplomamunka és TDK-dolgozat témavezetése fűződik a nevéhez. Oktatói és oktatásszervezői munkája mellett 16 EU-s projektben, valamint több tucat nemzetközi és hazai kutatási együttműködésben vett részt. Több mint 230 publikációja jelent meg.

Imre Sándor (Fotó: BME)

A jövő évtől központi szervezésű lesz a gólyatábor a BME-n

A munkacsoport minden hozzá beérkező bejelentést kivizsgál. Ennek érdekében belső kommunikációs csatornát nyit, amelyről a BME hallgatói tájékoztatást kapnak, továbbá

[kiemelt]új, egységes szabályozást készít, hogy megelőzze, illetve megakadályozza a visszaélések lehetőségét. Az új szabályozás középpontjában a biztonság, a közösségépítés és az elfogadás lesz.[/kiemelt]

Mint ismert, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának 2024-es bodajki gólyatábora először azzal került be a hírekbe, hogy a szervezők kitiltották az óvszert a táborból, később pedig a részt vevő diákok megalázó bánásmódról számoltak be a táborral kapcsolatban különböző fórumokon, bár a BME tájékoztatása szerint, hivatalos panasz eddig nem érkezett hozzájuk.

Fotó: BME VIK

A BME jövő évtől új modell szerint, központilag szervezi a gólyatábort

A BME közleménye szerint a jövőben a rendezvény alapelveit, fókuszpontjait az új szabályok határozzák meg, hogy valóban egy teljeskörűen biztonságos, a hallgatóknak jó élményt adó eseményen vehessenek részt a diákok. Fontos, hogy a tervezett esemény építsen az eddigi rendezvények értékeire, de a megújulás része a szemléletváltás annak érdekében, hogy az esemény egyetemkezdő fesztiválként támogassa a közösségépítést, segítse a középiskola és az egyetem közötti átmenetet és megalapozza a sikeres egyetemi tanulmányokat.

A tábor programjait úgy alakítja ki az intézmény, hogy mindenki egyenlő eséllyel vehessen részt azokban, figyelembe véve az egyéni különbségeket, legyenek azok kulturális, szociális vagy egészségügyi természetűek. A táborban jelen lesz az egyetem támogató, segítő szolgálata is pszichológusokkal, mentálhigiénés és beilleszkedést támogató tanácsadást is nyújtva, hogy a hallgatók a nap minden szakában fordulhassanak hozzá kérdéseikkel, problémáikkal.

A BME továbbfejleszti a hallgatókat támogató szolgáltatásokat, amelynek pszichológus munkatársaihoz év közben is bármikor fordulhatnak nehézségeikkel, problémáikkal a hallgatók, és ahol azonnal hathatós segítséget kapnak az egyetemtől.

Forrás: BME Rektori Kabinet, Kommunikációs Igazgatóság

Ha valaki jól érzi magát, az jobban teljesít – interjú Charaf Hassannal, a BME VIK dékánjával

Kezdjük egy általános reflexióval az informatikai munkaerőpiacról. Dinamikusan fejlődő terület, de az elmúlt időszakban az informatikai vállalkozások jót és rosszat is megéltek. Sokan kezdenek dolgozni az egyetem alatt, majd nem fejezik be azt. Mit gondol, lehet diploma nélkül boldogulni az informatika világában?

Én nem hiszek abban, hogy diploma nélkül bárki is képes boldogulni a tudásalapú világban akár Európában, akár Ázsiában, de kivételek mindig vannak és lesznek! 

A BME nemzeti kincs, a mértékadó felsőoktatási általános és szakterületi nemzetközi rangsorokban a 200–800. hely között szerepel, azaz a világelithez tartozik. Intézményünk a piaci igényekre azonnal tud reagálni, legyen szó az üzemmérnök-informatikus, az űrmérnökképzésről vagy a BIM-rendszerekhez értő szakemberek oktatásáról. 

Charaf Hassan

A Bprof üzemmérnök-informatikus képzéssel sikerült hamar választ adnunk egy piaci igényre, amely sokkal nagyobb gyakorlatorientáltságot igényel. Komoly kihívást jelentett a számunkra az új megközelítés: jóval több, másfélszer annyi gyakorlati rész van benne, mint a többi képzés első két évében. A másik jellegzetessége ennek a képzési formának, hogy hidat jelent az ipar, az informatikai ipar, informatika ágazat és az egyetem között. 

Tehát az első év az alapozás: matek, fizika, informatika, programozás, adatbázisok, hálózat. A második évben tanulják az alkalmazott mesterséges intelligenciát, és specializálódnak a hallgatók. Azt szoktam mondani, hogy az utolsó év első felében három és fél napot töltenek a diákok a partnercégnél, a másik felében négyet, és akkor fél lábbal már kint is vannak az iparban. Az a tapasztalatunk, hogy az adott gyakorlati helyen az esetek 87 százalékában el is helyezkednek a tanulóink. Erre a képzésre jelentkeznek azok is, akiknek már van egy BSc/BA vagy MSc/MA diplomája, azaz ők már tudják, mit jelent az egy életen tartó tanulás fogalma. 

[kiemelt]Azok közé tartozom, akik nem értenek egyet azzal, hogy a mostani korosztály rosszabb, mint a miénk. Nem rosszabb és nem is jobb, egyszerűen más. A betonbiztos alapot a BME kezdettől fogva adja, és ebből a minőségből nem engedünk.[/kiemelt]

Mit gondol pontosan a mostani egyetemista korosztályról?

Azt, hogy vállalkozó szelleműek, igényeik és álmaik vannak. Azt szoktam mondani a családomban, hogy engem az tart életben, hogy fiatalok között vagyok és tanulok tőlük folyamatosan. Engem egy dolog érdekel: a csillogó szemek száma, ez az, ami nagyon motivál. 

Ön indult a BME-n a rektorválasztáson. Mi motiválta ebben?

Nagyon fanatikus vagyok a BME iránt, én itt váltam felnőtté. Dékánként, hazai és nemzetközi projektek vezetésében szerzett vezetési és menedzseri tapasztalataimat az egyetem javára szeretném hasznosítani. Nem hiszek sem a „langyos vízben”, sem a „takarék üzemmódban”. Abban hiszek, hogy a bevételeket növelni kell, valamint abban, hogy a tisztességes működéshez szükséges erőforrásokat meg kell és meg lehet teremteni. Meggyőződésem szerint erre képesek is vagyunk, és ilyen szellemben készítettem el a pályázatomat.

Charaf Hassant választotta rektorjelöltnek a Műegyetem szenátusa

Milyen fejlesztések valósultak meg, vagy vannak tervben a karon?

Nagyon sok innováció van. Az egész BME campust saját 5G-hálózattal fedtük le, ez azt is jelenti, hogy saját környezetünk van a különböző megoldások fejlesztéséhez és teszteléséhez.

Nemrég jelent meg a felsőoktatási törvényben a mikrotanúsítvány fogalma. Ahhoz, hogy ennek érvényt szerezzünk, meg kellett teremtenünk az infrastruktúrát. Terveink szerint az összes képzésünk minden kurzusát egy platformon kínáljuk a külvilág felé, ahogyan más nagy nemzetközi egyetemek teszik. Ha csak alapszinten van szüksége valakinek egy-egy tudáselemre, azt így el tudja érni. Természetesen itt is érvényes, hogy csak akkor jár a kredit, ha valóban teljesítette a résztvevő a kritériumunkat. Erre a célra kialakítottunk egy vizsgatermet, amelyben jelenleg 60 gép van, ez teszi lehetővé a helyszíni, jelenléti vizsgát. 

Mit gondol az intézmény jövőjével kapcsolatban?

Széchenyi Istvánnak van egy mondása, mégpedig az, hogy merjünk nagyok lenni. Álmodni szabad. A BME helye a nemzetközi porondon van, és én szeretnék odáig eljutni, hogy Európa top 10 műegyeteme közé tartozzunk. Ennek eléréséhez az én elhivatottságomon túl szükséges a fenntartó partnersége, akinek tulajdonképpen meg kell értenie, hogy nemzeti érdek az egyetemünk szárnyalása. Ebben a munkában az ipartól is a partnerséget várom. Egy partneri programot szeretnék bevezetni, amelynek a középpontjában a tudástranszfer és a tapasztalatátadás van.

[kiemelt]A felsőoktatás mint üzleti tevékenység eddig el volt hanyagolva az egyetemeken. Ipari szereplőkkel együtt megvalósítandó stratégiában gondolkodom. Abban, hogy azt tartsuk szem előtt, hogy hová akarunk eljutni, és mindenkinek az az érdeke, hogy a BME a világban a csúcsra jusson. Azt gondolom és hiszem, hogy tíz év alatt odáig el is lehet jutni.[/kiemelt]

Szerintem ez egy valós értékajánlat az állam, a fenntartó, az ágazatirányító felé, és ennek eléréséhez invesztíció szükséges. Az egyetem érdeke a jövő, ez pedig három pontban elmondható: partneri viszony a fenntartóval, win-win szituáció az iparral és hit a környezetünkben. Ez a három, tehát a fenntartó, az ipar és a hit, ami jellemzi a BME-t. Mindennek a legfontosabb építőeleme pedig a hallgatói populáció. Mi szerencsések vagyunk, mert az ország legjobbjai jönnek hozzánk.

Az egyetemünk egyedisége abban rejlik, hogy nagyon sok, egymástól független, illetve függő kompetencia is egy helyen van ahhoz, hogy bármilyen szakmai megoldást meg tudjunk valósítani. Az innovatív, befektető egyetemben hiszek, abban, amely képes befektetni a jövő fiataljaiba, képes új értékeket alkotni és nyitni a piacra, hogy ebből bevételt termeljünk. 

Egyértelműen a BME az első számú műszaki egyetem az országban. 

Hogyan kapcsolódik a diákokhoz?

Imádok a hallgatók között lenni, és az ő oldalukon állok. A BME-nek a szakmai erények mellett a másik erőssége a stabil hallgatói jogosítványok léte. Egy dolgot szoktam nekik mondani, hogy legyenek egységesek, mivel az nagyon fontos. Arra törekszünk, hogy az egyetemünk ne csak az a hely legyen, ahol tanulni, hanem ahol lenni is jó. A BME-n szerintem növelni kell az interakcióra inspiráló közösségi terek számát, mert ha valaki jól érzi magát az egyetemen, az jobban is teljesít. 

Hogy áll a kar, illetve az egyetem kollégiumi helyekkel?

Kevés, bár jóval több a törvényi minimumnál. Mintegy 4000 férőhelyünk van arra a 20 ezer hallgatóra, aki nálunk tanul. Ez 20 százalék, de a tervek között szerepel, hogy a duplájára emeljük. 

A diplomaátadó beszédemben mindig azt mondom a végzetteknek, hogy legyenek büszkék és legyenek hálásak a családjaiknak, akik támogatták ezt a tevékenységet, mert nélkülük nem tudtak volna eljutni a diplomáig. Beiratkozáskor ezért is kötünk szövetséget a szülői fórumon az édesanyákkal és édesapákkal. A diákoknak ugyanis mind a család, mind az egyetem oldaláról szükséges a támogatás, hogy sikereket érjenek el. 

Névjegy:

  • 57 éves, nős, három gyermek édesapja.
  • Okleveles villamosmérnöki diplomát 1992-ben, PhD-fokozatot 1998-ban szerzett a BME-n, ugyanitt habilitált 2013-ban,
  • 2017 óta az MTA doktora, 2016-tól a BME VIK Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, 2019-től a Villamosmérnöki és Informatikai Kar dékánja.
  • Többek közt a HUN-REN Irányító Testület, a Mesterséges Intelligencia Koalíció elnökségi, a Magyar Innovációs Szövetség elnökségi, a Nemzeti Laboratóriumok Szakmai Tanácsadó Bizottságának tagja.
  • A Vodafone Alapítvány elnöke.

Az interjú eredetileg az UNI in&out 2024 Nyár kiadványban jelent meg.

Különleges ajánlat hírlevélre feliratkozóknak

Amennyiben feliratkozol hírlevelünkre, akkor UNI in&out 2024 NYÁR magazinunkat 50%-kal olcsóbban vásárolhatod meg!

https://diplomatszerzek.hu/termek/uni-inout-2024-nyar/

Tízszeres letöltési sebesség? Új távlatokat nyitó technológiát mutatott be a 4iG és a BME

A kormány célja, hogy 2030-ra Magyarország az EU tíz digitálisan legfejlettebb országa közé tartozzon és az európai 5G fejlesztések egyik központjává váljon, valamint, hogy hazánk a világ élvonalába tartozzon az 5G bevezetése, elterjedése és gyakorlati alkalmazása területén – mondta el a technológiát bemutató sajtótájékoztatón Fábián Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára.

Miért fontosak ezek a fejlesztések?

A vállalati felhasználás területén a technológiának köszönhetően új korszakba léphetnek az IoT, Ipar 4.0 megoldások és a felhőalkalmazások. A digitális gazdaság mára a teljes GDP legalább 25 százalékát adja, a fejlett technológiák – úgy mint a Big Data, a mesterséges intelligencia, vagy az 5G – használata pedig a gazdaságok legfontosabb kitörési pontjává vált.

A 6 GHz-es frekvencián működő 5.5G technológia által kínált sebességnek köszönhetően a lakossági felhasználók számára széles körben elérhetővé válhatnak a jövőben a különböző 3D vagy akár a nagy felbontású VR/AR alkalmazások. 

A 6 GHz-es frekvenciatartomány, a bemutatott új antenna technológiával ötvözve új távlatokat nyit a mobilszolgáltatók számára azáltal, hogy a meglévő bázisállomások fejlesztésével a jelenleg használatos, 3,5 GHz-en alapuló 5G technológiával nyújtott adatsebesség akár tízszeresét is elérhetik. A laboratóriumi körülmények között végzett mérésekkel a 4iG Csoport mérnökeiből, valamint a BME VIK kutatóiból álló munkacsoport 10 Gbps feletti adatátviteli sebességet regisztrált. 

Forrás: 4iG

BME VIK készen áll a bővítésre

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen telepített berendezések elsősorban kutatási célokat szolgálnak, hogy segítsék a jövő hálózati megoldásainak és szakembereinek szakmai fejlődését. Emellett, a 4iG nyugat-balkáni leányvállalatainak közreműködésével, a tesztidőszak a tiranai és podgoricai műszaki egyetemek kutatóinak szintén lehetőséget nyújt az új technológia megismerésére és tanulmányozására.

A 6 GHz-es rádiós adatátviteli elrendezés csak egy kísérleti demonstráció. Az idei Mobile World Congress (Barcelona) eseményei és az új technológia iránti fokozott ipari érdeklődés ugyanakkor azt jelzi, hogy a 6 GHz hamarosan a mobilhálózatokban is megjelenhet és a felhasználók számára valósággá válik a gigabites mobilinternet. A BME VIK készen áll a meglévő 5G hálózatának az új technológiával bővítésére, annak érdekében, hogy bekapcsolódjunk az 5.5G mobil alkalmazások fejlesztésébe és innovációjába.” – mondta Dr. Charaf Hassan, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának dékánja.

BME VIK: „A piacnak dolgozunk, nem a polcoknak”

Az informatika érdekel? Itt valós, piaci tudást kapsz – interjú a BME-VIK dékánjával

– Az új felvételi rendszerben hogyan változnak az informatika területén, közelebbről az önök karán az elvárások, a ponthatárok?

A felvételi pontszámítás nem csak az informatika retületén új, de az új rendszere 2024-től lép életbe, ám már most el kell kezdeni a középiskolások, a pedagógusok és a szülők tájékoztatását az új szabályokról. A BME-VIK kiemelt helyet foglal el a szakterületén mind a BSc-, mind az MSc-képzésekben, a felvettek átlagpontszáma országosan itt a legmagasabb. A BME valamennyi szakán 320 pont lesz a minimumponthatár, valamint egy tantárgyból kötelező lesz az emelt szintű érettségi. Pluszpontokat ér a nyelvvizsga, a második emelt szintű érettségi, az OKTV-eredmények, a digitális kompetencia és a szakmai tapasztalat.

– Ha sok a jó jelentkező, növelhető a felvehető létszám?

A kapacitásaink határát feszegetjük. A 2022–23-as tanévben közel 1200 új hallgató kezdte meg a tanulmányait a karon.

– Hogyan oszlik meg ez a létszám a szakok között?

A villamosmérnöki BSc-képzés 350 diákkal, a mérnökinformatikus BSc-képzés 740-nel, az informatikai üzemmérnöki pedig csaknem 90 fővel indult el az idén ősszel.

– Hogyan viszonyulnak egymáshoz ezek a szakok – benne az informatika?

Különleges helyzetben vagyunk, hisz egyetlen karon belül szervezzük az egymással amúgy is szorosan összefüggő villamosmérnöki és mérnökinformatikus-képzést, ami önmagában is hatalmas előny a hallgatók számára.

– Mi a helyzet a harmadik szakkal – itt az informatika oktatás milyen szerepet kap?

A harmadik az üzemmérnök-informatikusi, ez a képzés erősen gyakorlatorientált. Ez is BSc-diplomát ad, ugyanakkor hét helyett csak hat féléves. Ez azt jelenti, hogy a 60-40 százalék elmélet-gyakorlat arány ezen a szakon fordított.

– Milyen téren jelent ez könnyebbséget a hallgatóknak?

A matematikai és a fizikai ismeretekből ezen a szakon sem engedünk, de a mérnöki felsőoktatásban jellemző fajsúlyos természettudományiból itt kevesebb kredit is elegendő. Sokkal nagyobb hangsúlyt fektetünk a hardveres, illetve a szoftveres ismeretekre, azaz a kapcsolódó gyakorlatorientált tantárgyakra. Fontos különbség továbbá, hogy az, aki az első négy félévet „túléli”, az ötödiket és a hatodikat, pontosabban annak 70 százalékát „terepen” töltheti. A diákjaink döntő többsége állásajánlatot kap attól a cégtől, ahol a gyakorlati idejét töltötte.

Charaf Hassan dékán – fotó: Uni In&Out 2023 – Kőhalmi Péter

– Mi a helyzet a mesterszakokkal a mérnök és az informatika területein?

Nem könnyű a helyzetünk, hiszen a nálunk végzett mérnökök, mérnökinformatikusok olyannyira kapósak a munkaerőpiacon, hogy nagy kihívás őket újabb négy félévre az egyetemen tartani. Ennek ellenére a végzősök 70-80 százaléka jelentkezik mesterképzésre, és ezzel az aránnyal kiemelkedünk az országos átlagból. A BME-VIK sikeres elvégzése ugyanis egy olyan „útlevél”, amely szinte bármely céghez nagy esélyeket biztosít a felvételre.

– Sok hallgató megy külföldre a tanulmányai alatt?

A tanulmányok alatt természetesen Erasmus-ösztöndíjjal és több más opcióval lehet külföldön tanulmányokat folytatni, de az alapképzésben tanulók kevéssé használják ki ezt a lehetőséget. Féléváthallgatás inkább a mesterképzésen jellemző. Az adminisztratív szabályok egyébként az utóbbi években úgy változtak, hogy a korábbinál könnyebb a külföldön teljesített tantárgyakat itthon elfogadtatni. A mesterképzés új tantervét pedig úgy alakítottuk ki, hogy a korábbinál is rugalmasabban lehessen teljesíteni a tantárgyakat, ezáltal ösztönözve a tanulói mobilitást.

– A diploma megszerzését követően mennyire lehet Magyarországon tartani az informatika területén végzett fiatal, diplomás szakembereket?

Erre nem tudok igazán örvendetes választ adni. Azt gondolom ugyanakkor, hogy nem az egyetemek dolga, hogy versenyképes munkalehetőségeket biztosítsanak végzett mérnökeinknek, mérnök-informatikusainknak.

– Milyen a külföldi, illetve a női tanulók aránya az informatika területén?

A BSc-képzési területeken angolul is folyik az oktatás, és a tanulóink mintegy 15 százaléka külföldi. A német nyelvű képzésben magyar diákok vesznek részt, akik a villamosmérnöki szakon a Karlsruhei Egyetemmel közös diplomát szerezhetik meg. Örömmel jelentem, hogy a nők aránya mintegy 12 százalékra emelkedett az elmúlt években.

– Melyek azok a különleges értékajánlatok, amelyeket a már említett szakmai profizmuson túl kínálnak az önökhöz járó diákoknak?

A karunk közösségi élete is kellően unikális. Először is az elsőéves hallgatókat mintegy kétszáz felsőbb évfolyamos diák mentorálja. Ez főként azt jelenti, hogy a gólyáknak nálunk nagyságrendekkel könnyebb beilleszkedniük, bekapcsolódniuk az egyetemi életbe, mint más felsőoktatási intézményekben. A legendás VIK-bulikon túl foci- és squashbajnokságokat szervezünk, nem is szólva a rengeteg szakmai rendezvényről és programról mind a kollégiumban, mind a szakkollégium keretein belül.

– Úgy tudom, bár elsősorban az informatika a fúkusz, de Önök a vállalkozási szemléletformálást is kiemelten kezelik.

Az első között voltunk az országban, ahol a fiatal, vállalkozó szellemű hallgatóknak nemcsak erős kommunikációs ismereteket és gyakorlatot oktatunk, de arra is lehetőséget adunk, hogy innovatív ötleteiket, projektjeiket vállalkozássá formálják. A Z épület tizedik emeletén Z10 néven működik a házon belüli inkubátorunk, amelyben jelenleg 38 startup-vállalkozás működik. Félévente egyszer jelentkezhetnek ide a hallgatók, ahol mentorálást biztosítunk, illetve a Hiventures magvető programjában a legjobbak 15-15 millió forintos induló befektetéssel is gazdagodhatnak.

– Ezek szerint a BME-VIK valóban nem pusztán elméleti szakembereket képez?

Mi nem a „polcoknak” végzünk kutatásokat, hanem a piacnak, a gazdaságnak dolgozunk. A tanulóinknak így a kezdetektől fogva hasznos tudást adunk át, és a mindennapokban is kiválóan hasznosuló gyakorlati kutatásokat, fejlesztéseket végzünk az egyetemen, a laborokban is. Nem véletlen, hogy

olyan óriáscégekkel működünk szorosan együtt, mint a Bosch, az Audi, a Siemens, a Nokia vagy az Ericsson. Mérnökképzési elvünk az elméleti és gyakorlati ismereteket egyforma hangsúllyal tiszteletben tartó szemlélet továbbvitele.

– Erre az együttműködésre milyen gyakorlati példát tud mondani?

Az önvezető autó példáját tudnám felhozni, amely nálunk nem csupán egy virtuális modell, hanem a valóságban is létező szerkezet, amely bebizonyította, hogy önállóan is képes közlekedni. Egy-egy ilyen modell kifejlesztésében technológiai előnyeink is szerepet kapnak, mivel nálunk található az ország egyik dedikált, nem nyilvános, azaz magunk által kezelhető, tuningolható-hekkelhető 5G-hálózata.

Névjegy:

  • 56 éves, nős, három gyermek édesapja.
  • Okleveles villamosmérnöki diplomát 1992-ben, PhD-fokozatot 1998-ban szerzett a BME-n, ugyanitt habilitált 2014-ben.
  • 2017 óta az MTA doktora, 2016-tól a BME-VIK Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára,
  • 2019-től a Villamosmérnöki és Informatikai Kar dékánja.
  • Többek közt az Ipar 4.0 Nemzeti Technológia Platform és a Mesterséges Intelligencia Koalíció elnökségi, a Nemzeti Laboratóriumok
  • Szakmai Tanácsadó Bizottságának tagja.
  • A Vodafone Alapítvány elnöke.

A teljes interjú, amelyben a BME VIK dékánja sok mindent elárul a kar „kellően unikális” közösségi életéről is, az UNI 2023 kiadványban jelent meg.

A kiadvány megrendelhető az UNIside portálon keresztül.

Fotó: UNI 2023 In&Out kiadvány, Kőhalmi Péter

A diploma sok helyen már alapelvárás – a műszaki területen is

Miért döntöttél a továbbtanulás és konkrétan a műszaki egyetem és a mérnöki szak mellett, mi motivált?

A továbbtanulás számomra magától értetődő dolog volt, a gimnázium pedig minden segítséget megadott abban, hogy a sikeres felvételi után helyt tudjak állni az egyetemen. A matek és a többi „reálos” tárgy szeretete és a szak sokszínűsége, szerteágazó lehetőségei vonzottak leginkább a műszaki pálya és azon belül a villamosmérnökség felé. Ezért választottam a BME VIK-et. 

 

„Általánosságban is jó diáknak lenni, hiszen meghosszabbíthatjuk a gondtalanabb, felelősségektől mentes éveinket.” (Fotó: Balogh Berta)

 

Mit ad számodra a műszaki egyetem a tudáson kívül?

A tanulás mellett számtalan közösségi program szerveződik az év során. A BME-n a szakkollégiumok, diákkörök közül mindenki megtalálhatja az érdeklődéséhez legközelebb állót. Szerintem nagyon jó lehetőség az ingyenes pszichológiai tanácsadás is, érdemes kihasználni. Általánosságban is jó diáknak lenni, hiszen meghosszabbíthatjuk a gondtalanabb, felelősségektől mentes éveinket – nem is beszélve a diákigazolvány birtoklásának előnyeiről.

 

Mit gondolsz, miért lesz majd jó diplomásnak lenni?

Több lehetőség adott a munkaerőpiacon. A diploma sokszor olyan alapelvárás, ami nélkül nem is hallgatnak meg állásinterjún. Ez igaz a műszaki területre is. Ezen kívül az egyetem egyedi nézőpontot, rálátást ad az adott területre, ami kizárólag munkatapasztalattal nehezen megszerezhető.

 

Mit javasolsz azoknak, akik még nem tudták eldönteni, megcélozzanak-e valamilyen egyetemet, vagy inkább dolgozni menjenek? Működhet vajon a kettő egymás mellett?

Ez több dologtól is függ, a megcélzott egyetemi szaktól kezdve az anyagi helyzeten át az egyéni képességekig. Alapvetően működhet az egyetem és a munka egymás mellett, bár bizonyos szakokon, főleg az első évben, nem ajánlják ezt. Mindenképp fontos a jó időbeosztás, az elkötelezettség az adott szak iránt. Ha ezek megvannak, hosszú távon jó eséllyel kifizetődő lesz az a pár év, amit az egyetemi tanulmányokra fordítunk.

BME VIK: „A piacnak dolgozunk, nem a polcoknak”

A BME VIK kiemelt helyet foglal el a szakterületén mind a BSc-, mind az MSc-képzésekben, a felvettek átlagpontszáma országosan itt a legmagasabb.

A kar dékánja az idei felvételi eljárással kapcsolatban az UNI 2023 című kiadványban megjelent interjúban elmondta, hogy a BME valamennyi szakán 320 pont lesz a minimumponthatár, valamint egy tantárgyból kötelező lesz az emelt szintű érettségi. Pluszpontokat ér a nyelvvizsga, a második emelt szintű érettségi, az OKTV-eredmények, a digitális kompetencia és a szakmai tapasztalat.

 

Mi nem a „polcoknak” végzünk kutatásokat, hanem a piacnak, a gazdaságnak dolgozunk. (Fotó: Kőhalmi Péter)

 

Különleges helyzetben a BME VIK

Charaf Hassan arról is beszél: különleges helyzetben vannak, hisz egyetlen karon belül szervezzik az egymással amúgy is szorosan összefüggő villamosmérnöki és mérnökinformatikus-képzést. Ez önmagában is hatalmas előny a hallgatók számára.

A harmadik az üzemmérnök-informatikusi szak, ez a képzés erősen gyakorlatorientált. Ez is BSc-diplomát ad, ugyanakkor hét helyett csak hat féléves. Ez azt jelenti, hogy a 60-40 százalék elmélet-gyakorlat arány ezen a szakon fordított.

 

A munkaerőpiacon kiemelt jelentőségű az itt szerzett diploma

A mesterszakokkal kapcsolatban a dékán megjegyzi: „Nem könnyű a helyzetünk, hiszen a nálunk végzett mérnökök, mérnökinformatikusok olyannyira kapósak a munkaerőpiacon, hogy nagy kihívás őket újabb négy félévre az egyetemen tartani. Ennek ellenére a végzősök 70-80 százaléka jelentkezik mesterképzésre, és ezzel az aránnyal kimagaslunk az országos átlagból. A BME-VIK sikeres elvégzése ugyanis egy olyan „útlevél”, amely szinte bármely céghez nagy esélyeket biztosít a felvételre.”

Egy korábbi interjúban a BME VIK dékánja úgy fogalmazott: „az itt szerzett diploma olyan, mint egy világútlevél”.

A Charaf Hassannal készült interjúban szóba kerül még egyebek között a vállalkozási szemléletformálás, amelyben a kar nagyon erős, vagy a gyakorlatorientáltság is. Ez utóbbival kapcsolatban a dékán úgy fogalmaz: Mi nem a „polcoknak” végzünk kutatásokat, hanem a piacnak, a gazdaságnak dolgozunk.

A teljes interjú, amelyben a BME VIK dékánja sok mindent elárul a kar „kellően unikális” közösségi életéről is, az UNI 2023 kiadványban jelent meg. A kiadvány megrendelhető az UNIside portálon keresztül.