Ez a cikk eredetileg az UNI in&out 2024-es nyári számában jelent meg.
Mit tart a kar legfontosabb jellemzőinek, amelyek a hasonló karoktól megkülönbözteti önöket?
Az egyetem minden mérés szerint ez az ország legjobb egyeteme, hiszen két Nobel-díjas tudóst mondhat magáénak. A Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar ugyancsak minden értékelés szerint a legszínvonalasabbak között szerepel, egyes összehasonlításokban országosan az első, és a nemzetközi rangsorokban is előkelő helyen jegyzik. Fontos megemlíteni, hogy a kar nagyon élhető, kifejezetten pezsgő életet élő városba integrálódik. A Condé Nast egyik mérése a tíz legjobb európai egyetemi település között emlegette Szegedet, olyanokkal együtt, mint Oxford vagy Cambridge.
Miért vonzó ez a képzési terület és az itteni szakok a fiatalok számára?
A vonzerőt leginkább az adja, hogy miközben a társadalmat folyamatos és intenzív változások jellemzik, és a munkaerőpiac is folyamatosan módosul, megnőtt az igény az olyan típusú képzések iránt, amelyek egyrészt többféle területen és munkakörben is alkalmazható készségeket fejlesztenek, másrészt segítik az itt végzetteket, hogy változó környezetben, rugalmasan helytálljanak. A társadalom átformálódása egyfajta értékválsághoz is vezet, és emiatt egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy érdemes a hagyományos értékekhez fordulni.
Milyen fejlesztések voltak, illetve lesznek a karon?
Folyamatosan új, a kor kihívásait figyelembe vevő képzéseket indítunk, különféle szinteken, alapképzésektől a specializációkon át a mesterszakokig. Ilyen az angol nyelvű, egyébként is nagy népszerűségnek örvendő pszichológiaképzés beindítása, a művészettörténet-képzés, a Design- és Művészetmenedzsment MA elindítása.
De most létesül Szegeden az ország eddigi legnagyobb beruházása, a BYD. Ennek megfelelően tervezzük a kínai és japán nyelvi képzést, amely jól illeszkedik az eddigi széles körű (angol, német, francia, spanyol, olasz) nyelvi képzéseink sorába.
Milyen perspektívát kínálnak, ennek a képzési területnek milyen jövője van?
A mesterséges intelligencia korában egyre nyilvánvalóbb lesz, hogy a bölcsészettudományok szerepe megnő. Újra előtérbe kerülnek az olyan, hagyományosan a művészetet és a bölcsészettudományt érintő témák, amelyekre a technológiai és gazdasági robbanásban nem figyeltünk, de amelyekről kiderül, hogy talán előbbre valók, mint a fejlődés maga, hiszen abban segítenek, hogy emberhez méltó életet tudjunk élni. Az élet nagy kérdéseire nincs végső válasz, ezeket minden kor, minden ember saját magának kell megalkossa – itt nem csupán a gépi válasz nem segít, de az sem, ha a hagyományos, elfogadott feleleteket mechanikusan, átgondolatlanul kívánjuk átörökíteni. Belátható, milyen értéket jelent, ha tudunk róla, hogy a keresés során más korok, kultúrák mire jutottak, hogyan küzdöttek meg a feladattal, illetve ha tudjuk, hogyan ismerjük meg saját magunkat, saját kultúránkat – amelyben a válaszaink értelmet nyernek.
Mennyire gyakorlatorientált az SZTE képzése? Milyen vállalati együttműködéseik vannak?
Jó néhány képzésünknek vannak gyakorlatorientált elemei, a legnagyobb előnyünk – pontosan a munkaerőpiaci elvárások gyors változása és kiszámíthatatlansága miatt – abban rejlik, hogy az itt végzettek több területen megállják a helyüket, mivel kommunikációs készségeik, erkölcsi érzékük, komplex problémalátásuk, kritikai gondolkodásuk és társadalmi felelősségérzetük jellemzően igen erős. Nyugodtan mondhatom, hogy gyakorlatilag minden területen keresik a bölcsészhallgatókat, és ez egyre inkább világjelenség.
Milyen gyorsan találnak állást a végzőseik, és milyen jövedelemre, karrierre számíthatnak, akik itt végeznek?
Az SZTE-n a 2020–21-es tanévben végzett alapképzéses bölcsészek 61 százaléka továbbtanult. Akik munkát keresnek, átlagosan két hónapon belül, ami kifejezetten kiemelkedő mérték, azaz a nyári szünet után már munkába tudnak állni. Ráadásul 82 százalékuk a versenyszférában helyezkedik el, ami pontosan mutatja a diploma értékét.
Milyen támogatásokra számíthat az, aki nem az önök egyetemének a városában élt eddig?
Az ösztöndíjlehetőségek listája igen hosszú, több szociális alapú és tanulmányi ösztöndíjra pályázhatnak a hallgatók.
Ehhez hozzá kell tenni a külföldi tanulóknak szóló Stipendium Hungaricum programot, amelynek segítségével jó néhány külföldi diák érkezik Szegedre.
Mennyire elterjedt az, hogy más régiókból jelentkeznek önökhöz?
Jellemzően Szeged vonzáskörzetéből érkeznek hozzánk hallgatók, és a végzettek több mint a fele itt is marad. Ugyanakkor nő az ország más területéről érkezők száma, személyes tapasztalatom, hogy sokan az egyetem és a város kifejezetten diákbarát légköre miatt érkeznek a fővárosból hozzánk. Az alap- és mesterképzéseinken, valamint a doktori programjainkon tanuló külföldi tanulók száma egyre növekszik.
Gyenge Zoltán
- Nős, két gyermeke van.
- Alapdiplomáját a József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerezte 1986-ban.
- 1989-ben filozófia szakos diplomát szerezett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen.
- 1995-ben a filozófiatudományok kandidátusa lett, habilitációját 2000-ben védte meg.
- 2005-től az MTA Doktora, 2006-tól egyetemi tanár.
- 1986-tól a Szegedi Tudományegyetemen tanít.
- 2014 és 2017 között az SZTE BTK általános dékánhelyettese.
- 2017-től az SZTE BTK dékánja.
- A Magyar–Német Filozófiai Társaság alapító tagja.
- 2015-től 2018-ig a Magyar Filozófiai Társaság elnöke.
