Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Archívum | Diplomátszerzek

Azonnal nagyon jó karrierutat és komoly fizetést ígér ez a terület – interjú Zaránd Gergellyel, a BME tudományos rektorhelyettesével

Ez a cikk eredetileg az UNI in&out 2025-ös számában jelent meg.

Egy kvantumtechnológiai konferencián találkoztunk. Hol tart ma ez a terület, és lényegében mi a kvantumtechnológia?

A kvantummechanikát aktívan alkalmazó új technológiákat nevezzük kvantumtechnológiának. Idetartozik a kvantumérzékelés, a  kvantumkommunikáció és persze a kvantumszámítógépek.

A kvantumkommunikáció és a kvantumszámítások „motorja” az úgynevezett „kvantumos összefonódás”. Ez azt jelenti, hogy egymástól távoli objektumok is egy olyan kvantumos állapotba tudnak kerülni, amikor „tudnak” egymásról. Ha az egyikkel történik valami, akkor a másikkal is azonnal történni fog valami. Ez olyasféle, mint egy távolhatás, ami nehezen fogható föl az ember számára. Az úgynevezett  kvantumteleportáció pont erre épül: szét kell osztani egy összefont kvantumbitpárt, és ennek segítségével lehetséges információt teleportálni egyik helyről a másikra. Ez egy olyan meglepő tulajdonsága a kvantummechanikának, amit eredetileg Einstein is ellentmondásosnak tartott. Amellett érvelt, hogy ez nem lehetséges, de a kísérletek végül azt mutatták, hogy Einsteinnek nem volt igaza.

A kvantumtechnológia itt van körülöttünk, minden nap használja szinte mindenki, csak nem tud róla: a GPS-műholdak például egy atomórát használnak, tehát egy nagyon nagy pontosságú időmérő van bennük, ami egy kvantumtechnológiai eszköz. Ezt használjuk ahhoz, hogy mondjuk a Google Mapsen megtaláljuk a helyünket, amikor utazunk.

A kvantumtechnológia ma olyan eredményeket és megoldásokat hoz, amelyeket évekkel ezelőtt még nem is tudtunk elképzelni: ma Kínának több ezer kilométeres kvantumkommunikációs hálózata van, és épül az európai kvantuminternet, az európai kvantumszámítógép, amiben mi is részt veszünk a Kvantuminformatika Nemzeti Laboratórium keretei között. Ma a kutatások egyik legizgalmasabb iránya, hogy a  kvantumszámítógépek hogyan tudnak a leghatékonyabban működni, és milyen fizikai megvalósítási formában, platformon.

Mit tanácsol annak a fiatalnak, akit ez a terület érdekelne, hol érdemes továbbtanulnia?

Kvantumtechnológiai képzés Magyarországon jelenleg a Műegyetemen folyik. A tavaly indult angol nyelvű fizikus-mérnök képzésünk Nanotechnológia és kvantumalkalmazások specializációja már a kvantumtechnológiai fejlesztésekre is felkészít. Emellett persze a nukleáris technológia, a fenntartható energetika vagy az adatelemzés az adattudomány területén is specializálódhatnak a fizikus-mérnök hallgatók, olyan területeken, ahol nagy az ipari kereslet.

A BME Fizikai Intézetének mik a legfontosabb jellemzői, miben más, mint a többi képzőhely Magyarországon, ahol fizikát, illetve az ehhez kapcsolódó speciális területeket lehet tanulni?

Különleges, hogy műszaki környezetben vagyunk, emiatt a kutatási tevékenységünk is olyan területekre koncentrál, amelyek nincsenek messze az alkalmazástól, vagy pedig közel állnak hozzá. Ilyen a nano-, a kvantumtechnológia, az optika, a kvantumoptika, a statisztikus fizika, a kvantumstatisztikus fizika és az adattudomány, ezek dominálnak a kutatásainkban.

Mennyiben alapkutatások ezek, és milyen partnervállalatok működnek közre ezekben a kutatásokban?

A mi intézetünknek fókusza még erőteljesen felfedező kutatás, a kutatásainknak a kétharmada, háromnegyede ebbe az irányba mutat, és durván az egynegyede az, amely kifejezetten alkalmazott vagy alkalmazásorientált kutatás. Itt gyakran ipari partnerekkel együtt dolgozunk. Kiemelt partnereink a Semilab, a Bosch, a 77 Elektronika, de sok más innovációra építő céggel van együttműködésünk. Magyarországon a vállalatok egyelőre nagyon nehezen finanszíroznak egyetemi kutatásokat. Sokkal nagyobb együttműködési hajlandóság van az oktatás területén. Nagy igény van jól képzett fizikusokra, fizikus-mérnökökre: azt tapasztaljuk, hogy nagyon keresettek a mi végzett hallgatóink, kifejezetten ipari partnerek kerestek meg bennünket, hogy indítsuk el a fizikus-mérnök képzést.

Mitől lesz vonzó ma a természettudomány egy fiatalnak, és mennyire látja ezen a területen a nők, a lányok szerepét?

A természettudomány szerintem nagyon izgalmas: azt próbálja megérteni, hogy hogyan és milyen törvények mozgatják a körülöttünk lévő világot. És ha megértettük ezeket a törvényeket, akkor használni tudjuk őket, és irányítani a segítségükkel, hasznosítani őket. Mi azt tapasztaljuk, hogy a lányok ugyanolyan jól, egyes területeken pedig még jobban is teljesítenek mint a fiúk, tehát jöjjön bátran, akit érdekel a fizika és a matematika. Nagyon jó, hogy egyre több lány választja ezt az irányt!

Milyen karrierre, jövedelemszintre számíthatnak általában azok, akik fizika szakon végeznek?

Azonnal nagyon jó karrierutat és komoly fizetést kapnak a frissen végzettek. Ez inkább számunkra gond, mert több doktoranduszra volna szükség, olyan fiatalra, aki bent marad a felsőoktatásban, és az egyetemi felfedező kutatásokban, de olyan nagy az ipari igény, hogy az ipari fizetésekkel nehéz versenyeznünk.

Zaránd Gergely

  • Egyetemi tanár, az MTA rendes tagja, a BME Fizikai Intézetének igazgatója, 2024 júliusától a BME tudományos rektorhelyettese.
  • Fizikusdiplomáját az ELTE-n és Párizsban szerezte 1992-ben. 1995-ben doktorált, majd 2006-ban az MTA doktora lett, 2007-ben habilitált. 2003 óta a BME egyetemi docense, 2007-től pedig egyetemi tanára.
  • Közel 25 éve foglalkozik kvantumáramkörök elméleti leírásával és mesterségesen tervezett kvantumrendszerekkel. Vendégkutatóként és vendégprofesszorként éveket töltött a legnevesebb nyugati és tengerentúli egyetemeken (Harvard, KIT Karlsruhe, FU Berlin, University of California, Davis), nevéhez fűződik több tervezett kvantumállapot jóslata. Több európai konzorciumban vett részt partnerként, számtalan hazai és nemzetközi pályázat vezetője.

Az egyetem sokat fejlesztett a szorgalmamon, és mérnöki látásmódot alakított ki bennem – diákinterjú Török Csongorral

Ez a cikk eredetileg a 2025-ös UNI in&out kiadványban jelent meg.

Mikor döntötted el, hogy ezt a pályát választod?

Már korábban elhatároztam, hogy műszaki területen szeretnék továbbtanulni. Mindig is vonzottak a természettudományok, de végül az alkalmazott tudományok mellett tettem le a voksom. Fontos volt számomra, hogy presztízse legyen a szakmámnak, és családi kötődés is szerepet játszott a döntésemben. Végül a biomérnöki szakot választottam, mert itt megvan az a kombináció, amit kerestem – a biológia és a kémia is jelentős szerepet kap benne.

Mit gondolsz a munka melletti tanulásról?

Jelenleg a HÖK-ben tevékenykedem, de a tanulmányaim mellett nem dolgozom. Úgy gondolom, hogy csak szakmai munkát érdemes vállalni, mert az hozzájárul a fejlődésemhez és a későbbi karrieremhez.

Mit gondolsz, hogyan lehet eredményesen felkészülni egy tudományos tanulmányi versenyre?

Egyetemen belül nem hallottam olyan előkészítőkről, amelyek tudományos tanulmányi versenyekre készítenének fel, így az ezekre való felkészülésről nincs tapasztalatom. Azt nem tudom idetartozik-e, hogy van például autóépítés-csoport meg informatikai versenyekre van felkészítő kurzus, de én nem nagyon hallottam klasszikus középiskolai felkészítőkről.

Mennyire tartod nehéznek a képzésed?

A képzésem elég nehéz. Bár nem olyan, mint egy orvosi vagy jogi, de komoly kihívásokat jelent, különösen a kötött időbeosztás miatt. Sok a laborgyakorlat, ami rengeteg időt és energiát igényel.

A személyiségfejlesztés területén mit ad neked az egyetem, az egyetemi élet?

Sokat fejlesztett a szorgalmamon, emellett mérnöki látásmódot alakított ki bennem. A logikai képességeim is rengeteget fejlődtek, és jobban belelátok abba, hogy milyen is a szakmai munka. Ezenkívül az egyetemi élet segített elsajátítani a soft skilleket és megismerni az egyetemi kultúrát.

Török Csongor (Fotó: UNI)

Nemzetközi diplomaátadó a BME-n: 135 végzős hallgató a világ minden tájáról

Inspiráló gondolatok egy világsikerű BME-alumnustól

Lám István, az IT-biztonság területén világsikerű Tresorit alapítója is a Műegyetemen végzett, és saját tapasztalataiból merítve adott útravalót a végzősöknek a nemzetközi diplomaátadó ünnepségen. Elmondása szerint sikere nemcsak a tanulmányain múlt, hanem az egyetemen szerzett kapcsolatokon és csapatmunkán is.

„A BME több, mint rengeteget tanulni és kihagyni a bulikat. A kapcsolatokról, az ambícióról is szól és arról a lendületről szól, amit másoktól kap, aki ide jár” – fogalmazott beszédében.

Lám István, a Tresorit alapítója arra biztatta a végzősöket, hogy használják fel a BME-n szerzett kapcsolataikat és építsék fel a saját csapatukat (Fotó: BME)

A BME: a világ minden tájáról vonzza a hallgatókat

A BME-n évente mintegy 1000 külföldi hallgató kezdi meg tanulmányait az angol nyelvű képzéseken. Összesen 56 angol nyelvű képzés (13 alapszak, 27 mesterszak, 13 doktori képzés) közül választhatnak a hallgatók. Az idei nemzetközi diplomaátadó ünnepségen 135 végzős kapta meg az oklevelét, legtöbben Azerbajdzsánból, Brazíliából és Pakisztánból érkeztek, de iráni, kenyai, kínai és ruandai hallgatók is szerepeltek a végzettek között. Az eseményen több ország nagykövetségének képviselői is tiszteletüket tették, köztük az azeri, a brazil, az egyiptomi, a kínai, a török és a vietnámi nagykövet.

„A BME már most célpontja a nemzetközileg elismert képzéseket kereső külföldi felvételizőknek. Az angol nyelvű képzéseink hallgatói is részt vehetnek az Erasmus és EELISA mobilitási programokban. A megújuló Műegyetem vezetése pedig elkötelezett az iránt, hogy tovább növelje a BME angol nyelvű képzésein részt vevő diákok arányát” – mondta Nemeslaki András, a BME nemzetközi rektorhelyettese.

A nemzetközi jelenlét nemcsak a hallgatói létszámban, hanem az egyetem kutatási és innovációs együttműködéseiben is megmutatkozik. A BME részt vesz számos nemzetközi projektben, amelyek célja a fenntarthatóság, az ipari digitalizáció és az okos technológiák fejlesztése. Az intézmény folyamatosan erősíti kapcsolatait a világ vezető egyetemeivel és kutatóintézeteivel, hogy a hallgatók a legmodernebb tudás birtokában léphessenek ki a munkaerőpiacra.

A BME nemzetközi diplomaátadó ünnepségén négy kontinens hallgatói kapták meg oklevelüket. Több mint 30 országból összesen 135 végzős vehette át diplomáját (Fotó: BME)

A tudás felelősség is: a jövő kihívásaira keresnek válaszokat

A BME nemcsak kiváló szakembereket képez, hanem a jövő innovátorait is. „A nagy lehetőségekkel azonban nagy felelősség is jár. Olyan világban élünk, amelynek sürgősen szüksége van az ötleteikre, vezetői képességeikre és elkötelezettségükre – hangsúlyozta a rektorhelyettes. – A klímaváltozás, az energiafenntarthatóság, a globális egészségügyi kihívások – csak néhány az innovatív megoldásokra váró sürgető problémák közül.”

A friss diplomásokhoz az Egyetemi Hallgatói Képviselet nevében Varga Kitti szólt búcsúzóul a nemzetközi diplomaátadó ünnepségen. Beszédében kiemelte, hogy a mai nap nemcsak az elmúlt időszakról, hanem a jövőről is szól. „A BME-n szereztetek diplomát, és ez elég nagy dolog. Nem azért, hogy terhet rakjak rátok, de most már egy olyan öregdiák-hálózat tagjai vagytok, amely tele van újítókkal, problémamegoldókkal és a világot megváltoztató emberekkel. De komolyan, az itt megszerzett készségek messzebbre visznek, mint azt el tudnátok képzelni.”

Charaf Hassan az új BME-modellről: A fenntartóváltás egyértelműen az egyetem magasabb szintre lépését segíti

Az új működési modell kialakításának terve több mint fél éves és az új BME rektor elmúlt időszakbeli munkáját ennek felépítése jelentősen meghatározta. A finishez közeledve Charaf Hassan kiemelte, hogy a jövőben is transzparenciára törekszik. Továbbra is fontosnak tartja az átfogó és széles körű párbeszédre épülő döntéshozatalt, és azt, hogy a BME a magyar és nemzetközi műszaki felsőoktatás meghatározó szereplője maradjon és ebben a szerepében meg is erősödjön.

Az egyedi BME-modell

A rektor a sajtó képviselőinek kijelentette, hogy a BME működtetését 2025. március 1-jétől a BME Fenntartó Zrt. veszi át. Mint fogalmazott, ennek meghiúsulására elég kicsi az esély, a cégbírósághoz ugyanis a napokban már beadták a szükséges dokumentumokat. A cég egyelőre 100 százalékos állami tulajdonban lesz megalapításakor, de rögtön utána értékesítésre is kerül. Az új fenntartó cég, átvéve az állam szerepét jelentős pénzügyi támogatást nyújt az egyetemnek, ezáltal magasabb lesz az a költségvetés, amelyből az új BME gazdálkodhat. Ennek azonban – ahogy az összes modellváltott egyetemen is történik – feltételei vannak, viszont ezeket a feltételeket, KPI-okat, közösen alakították ki a kormányzattal – tette hozzá.

Az új modell nemcsak a BME, hanem a hazai műszaki felsőoktatás jövőjére is hatással lesz. Mint azt Charaf Hassan az UNIside kérdésére elmondta, ezek a KPI-ok nem feltétlenül egyeznek meg a többi modellváltott egyetemmel kötött szerződésekben foglaltakkal, bár a BME-n is fontos, hogy olyan diákok kerüljenek be, akik végig is viszik a tanulmányaikat – utalt például a lemorzsolódás csökkentésére reflektáló indikátorra. A rektor elmondta, hogy a vállalások a nemzetközi szerepvállalás, a tudományos teljesítmény, valamint a minőségi képzés fenntartása köré szerveződtek. „Kiemelt vállalása a BME-nek, hogy a következő 6 év alatt az ipari bevételeit megháromszorozza” – árulta el Charaf Hassan.

Az új modell nemcsak a BME, hanem a hazai műszaki felsőoktatás jövőjére is hatással lesz (Fotó: 25. Educatio Kiállítás/BME Facebook oldala)

Az egyetem tehát nem alapítványi fenntartásba kerül, hanem egy céges finanszírozási struktúra jön létre, amelyben a magyar ipar nagyvállalatai is szerepet kaphatnak. „A korábbi egyeztetések alapján egyelőre egyedül a MOL emelhető ki, mint komoly érdeklődő.

A BME rektori pozícióját Charaf Hassan 2024 júliusa óta tölti be. Már megválasztásakor egyedi megoldásról beszélt, rektori pályázatában is a fejlődést és a struktúraváltást, egy az Erasmus ösztöndíjak és az EU-s források, például a Horizont-programok megtarthatóságát szem előtt tartó modellváltási megoldást keresett. És mint az azóta vele készített interjúinkból is kiderült, ezért folyamatos egyeztetéseket folytatott a kormánnyal, elsősorban Hankó Balázzsal, valamint azokkal a piaci szereplőkkel, nagyvállalatokkal, akik egyike, a MOL most valóban elkötelezett a BME piaci fenntartásában.

Mint a rektor elmondta, itthon a BME modellváltása egyelőre példanélküli, de érdemes tudni, hogy ez a formáció Európában és az USA-ban egyáltalán nem ritka. Fontos hangsúlyozni, hogy ebben a felállásban is garanciákat kell vállalni az autonómia fenntartására, éppen emiatt kiemelhető, hogy már most az új Zrt. felügyelő bizottságában is BME-hez kötődő szakemberek ülhetnek, valamint ez a garanciavállalás megvan a későbbi tulajdonosok esetében is.

Az állami fenntartás adottságainak egyirányú utcája

Charaf Hassan a beszélgetés során kifejtette, hogy az állami költségvetés egyre csökkenő mértékű támogatása miatt a BME nem tudott fejlődni az állami fenntartás keretei között. A rektor szerint az állam nem volt hajlandó további pénzügyi támogatásra, és nem kívánt többet adni az oktatási és kutatási szektor fejlesztésére, ha nem teljesülnek az új indikátorok, amelynek szükséges feltétele volt valamiféle modellváltás, a strukturák átalakítása, amelynek speciális megoldását adta a fent részletezett modellváltás, elsősorban az új rektor kezdeményezésére, amelyet természetesen a szenátus is támogatott

„Az államnak volt egyfajta megközelítése, de további teljesítményvállalás nélkül nem akart több pénzt adni, ezért az új keretrendszerben oktatási, kutatási és innovációs területen is indikátorokkal mérhető vállalásokat tesz az egyetem” – mondta Charaf Hassan és kifejtette, mennyire örül annak, hogy az állami fenntartás alól és a költségvetési szerveket kötő működési modellből kikerül az egyetem.

Mint mondta, az egy adottság, hogy a BME régi épületeinek fenntartása, karbantartása mindig is nehézséget jelent, de az, hogy költségvetési szervként minden évben szigorúan január 1. és december 31. között kellett gazdálkodniuk a forrásokkal, sokban megkötötte a kezüket, amikor a fejlesztések, kutatások eszközeinek beszerzése éven túli tervezést igényeltek.

A rektor szerint a céges fenntartói modell lehetőséget ad arra, hogy az egyetem a jövőben magánszektorral és ipari partnerekkel sokkal közvetlenebbül és hatékonyabban működjön együtt, valamint, hogy a dolgozók is kikerülhessenek március 1-jétől a munka törvénykövének hatálya alá, erősítve ezzel az egyetem gazdasági helyzetét.

Új lehetőségek és kihívások a BME számára

Bihari Péter oktatási rektorhelyettes a beszélgetés során kiemelte, hogy a BME hallgatóinak jelentős része, 60–70 százaléka már most is továbbtanul mesterszakon és az egyetemen marad. Szerinte ezért kulcsfontosságú, hogy a hallgatók hosszabb távra tervezzenek, és olyan oktatási környezetet kapjanak, amely valódi versenyelőnyt biztosít számukra a munkaerőpiacon. Beszélt arról is, hogy egyre több szak esetében érik el a diplomázók a milliós fizetési szintet, és nagyon hamar elhelyezkednek, ami azt mutatja, hogy a BME-s végzettség komoly többletértéket jelent. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy ennek fenntartásához folyamatos fejlesztésekre van szükség. A képzési portfólió bővítése is napirenden van, különösen olyan területeken, mint a mesterséges intelligencia, de ezekhez a fejlesztésekhez elengedhetetlen a fenntartóváltás. Az UNIside kérdésére azt is elmondta, hogy a KPI-ok teljesítéséhez szükség van a képzési módszerek fejlesztésére is. Mint kiemelte, egy felmérésből kiderült, hogy a diákok leginkább a kiscsoportos fókuszált oktatást priorizálják, ezt követi a projekt alapú oktatás, a harmadik helyen áll a frontális oktatás és az utolsón az online. Utóbbit természetesen kiegészítésként továbbra is használják, de az intézmény nagy tapasztalatú, kutató tanárainak előbbire való felkészítése is a következő időszak kihívása. Mint elhangzott a diplomatémáknak már ma is fele külső téma, a BME-VIK-en például 70 százalék, de ezt még tovább szeretnék ebbe az irányba terelni.

Egyre több szak esetében érik el a diplomázók a milliós fizetési szintet, és nagyon hamar elhelyezkednek, ami azt mutatja, hogy a BME-s végzettség komoly többletértéket jelent. (Fotó: 25. Educatio kiállítás/BME Facebook oldala)

Az ipari kapcsolatok megerősítése érdekében a BME minden hónapban egy-egy kari szerveződésű üzleti reggelit is tart, valamint egyre inkább fordul a KKV-k felé is. Ahogy a rektor fogalmazott, nem tartja kizártnak, hogy a MOL mellett kisebb befektetők is legyenek majd a fenntartó cégben, hiszen mint mondta, a diverzitás ezen a téren is fontosnak tartja.

A BME a közeljövőben tehát komoly változások elé néz, és addig is a belső folyamatok áttervezése, átalakítása, az amire fókuszál. Ahogy fentebb írtuk, az új fenntartói modell révén a BME lehetőséget kap arra, hogy ipari kapcsolatokat építsen, miközben megtartja az Erasmus és Horizont programokhoz való hozzáférést is.

Charaf Hassan, remélve a folyamatok stabil és előremutató rendezését, fontosnak tartotta, hogy korábban sajtóvisszhangot is kapott alacsony béreket az új modell kialakításának részeként rendezze. A közalkalmazotti bártáblából való kikerülés ugyanakkor érintette a dolgozók szabadságát és akinek az kedvezőbb, meghagyták a lehetőséget, hogy idén még aszerint kapja meg a szabadnapjait. Ezt követően és a többi munkavállalónak a munka törvénykönyve alapján adható napokat és plusz 5 napot biztosít az egyetem. Sokaknak ez még kötetlen munkaidővel is párosul, így a rektor szerint nem nagyon lehet ok panaszra. A január 1-jei bérfejlesztések nemcsak a tanárokat, hanem az egyetem többi dolgozóját is érintették: a tanársegéd és az adjunktus szintű fizetéseknél 60 százalékos, míg felső kategóriáknál, mint a docens, vagy tanár pedig durván 30 százalék körüli a most adott emelés. A béreket alapvetően emeltük, de ezek a fizetések még mindig elmaradnak a piaci szinttől. „Szerencsére sokaknak ez csak az alapbére, különböző projektekért, pályázatokért további kiegészítést is kapnak a kollégák” – tette hozzá. Mint hozzátette, nincs bérfeszültség sem, mert a Phd hallgatói ösztöndíj duplázással – ami bár számukra óriási emelés – még mindig a tanársegédi bér alatt marad így kicsivel.

Charaf Hassan kiemelte, hogy az új fenntartói modellben minden folyamat átlátható lesz, minden lépésről tájékoztatja a kollégákat. „Mindenért én vagyok a felelős, itt vagyok, lőjetek” – mondta, hozzátéve, hogy a cél továbbra is a minőségi oktatás és kutatás fenntartása.

A BME jövője és a minőség

A BME hosszú távú célja, hogy ne csak a magyar, hanem a nemzetközi műszaki oktatásban is kiemelkedjen. A rektor úgy véli: az egyetem jövőjét a minőség alapozza meg, és a modellel kapcsolatos döntések mind a BME sikeres jövőjét szolgálják.

Charaf Hassan hangsúlyozta: „Azt szeretnénk, hogy a BME legyen a budapesti MIT (Massachusetts Institute of Technology).” A rektor szerint az egyetem a jövőben globálisan is versenyképes szereplővé válhat, de továbbra is a BME marad az ország műszaki egyeteme. Charaf Hassan hozzátette: „Rendkívül bíztatónak tartom, hogy a MOL-os kollégákkal egyeztetve egyértelművé vált, hogy számukra is fontos az az érték, hogy a BME minőség megmaradjon.”

A felvételi követelmények továbbra is szigorúak maradnak: 320 pont alatt senki nem kerülhet be, és kötelező az emelt szintű érettségi is. A rektor hangsúlyozta, hogy nem engednek a minőségből, és nem fognak „mindenkit átrugdosni” a KPI-ok teljesítése érdekében.

BME Nyílt Nap: közel 6000 középiskolás regisztrált

Közel 6000 felvételi előtt álló diák regisztrált

2024. november 29-én tartják a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Nyílt Napját, amelyre közel 6000 középiskolás regisztrált, hogy betekintést nyerjen az egyetemi életbe és az itt elérhető képzési lehetőségekbe.

Sokszínű programok három helyszínen

A BME mind a nyolc kara három helyszínen mutatja be képzéseit és kutatási területeit. Az érdeklődők ismeretterjesztő előadásokon, kari tájékoztatókon, laborlátogatásokon és látványos technikai bemutatókon vehetnek részt. Emellett a látogatókat workshopok, campus-séták és minikoncertek is várják, hogy a diákok egy kicsit közelebbről megismerhessék az egyetemi élet sokszínűségét.

Középpontban a személyes élmények

A standoknál felsőéves hallgatók osztják meg tapasztalataikat az oktatásról, kutatásokról, ösztöndíjakról és a karrierlehetőségekről. A szakkollégiumok és versenycsapatok bemutatkozása mellett a diákok kiemelt partnerek standjainál a munkaerőpiaci lehetőségekről és gyakornoki programokról is tájékozódhatnak.

Érdemes felkeresni a BME online felületeit

A program részleteiről és a helyszínekről bővebb információ a BME hivatalos weboldalán, a bme.hu-n, valamint a BME felvételi portálján, a felvi.bme.hu-n érhető el. Az oldal hasznos eszközöket, például pontszámító kalkulátort és szakkeresőt is kínál, amelyek segíthetik a továbbtanulásra készülő fiatalokat.

Lendületben a megújuló Műegyetem

Lendületben a megújuló Műegyetem – interjú Charaf Hassannal, a BME rektorával

Az interjú eredetileg az UNI in&out Innováció 2024 kiadványban jelent meg.

Mik a BME erényei, a fő jellemzői a mai magyar innovációs ökoszisztémában, és hogyan illeszkedik az alap-, illetve az alkalmazott kutatásokhoz az itt folyó munka?

A BME szerencsés helyzetben van, mert a fókuszterületei, a kompetenciatérképe műszaki központú, természetesen kiegészítve természettudománnyal és nem utolsósorban a menedzsment-, illetve a gazdaságtudományi aspektus is jelen van. Ez utóbbi a Gazdaság-és Társadalomtudományi Kar révén, és az ő segítségükkel a műszaki eredmények üzletté transzformálhatók. A természettudományok kiemelten fontosak, főleg, ha a fizikára vagy a matematikára gondolunk. Az erős természettudományi alapoknak megkerülhetetlen a szerepük a műszaki alap- és alkalmazott kutatásokban is. Matematika nélkül a műszaki területen nem lehet boldogulni. A fizika kulcsszerepet tölt be, a rangsorokban előkelő helyen vagyunk a világban. A BME-nek minden szakmai, emberi, infrastrukturális, múltbeli adottsága megvan ahhoz, hogy a magyar gazdaság motorja legyen, főleg az innováció terén. A rektori pályázatomban kiemeltem, hogy nincs olyan ágazat az országban, amelyhez ne járulna hozzá a BME. 

Charaf Hassan Fotó: BME

Hol tartják a fókuszt, és milyen változásokra lehet számítani a rektori kinevezésével?

A kulcs a műszaki terület, és azon belül minden. Amennyiben megnézem a nyolc karunkat, közülük hat műszaki, egy természettudomány és egy gazdasági. Ezek szimbiózisban működnek egymással. Ha változásról szeretnék beszélni, akkor egy dolgot szeretnék kiemelni. Nem nyolc kis egyetem vagyunk, ez egy nagy egyetem, amelynek iránya és célja van. A BME brand köt minket össze, ezt erősítjük, egyetemcentrikus lesz a megközelítés minden területen. Ez is része a megújulási folyamatnak, a szemléletváltás egyik kulcseleme. Már most multidiszciplinárisak a megoldások, főleg az innovációban. Ahhoz, hogy kis műholdat tudjunk készíteni, szükség volt a gépész-, a villamosmérnök, az informatikus, az építőmérnök, a fizikus, a matematikus szaktudására, és kellettek a GTK-ról olyan kollégák is, akik tudják menedzselni a projektet. Egy prototípust mindenki össze tud rakni, de amikor az innovációról beszélünk, és tovább kell vinni az ügyet, ahhoz kell a multidiszciplinaritás. Szerencsés helyzetben vagyok, mert egy olyan intézményt képviselek, vezetek, aminek megvan a múltja, az összegyűlt tudása és az infrastruktúra, amire a jelenlegi állagától, állapotától függetlenül lehet és érdemes építeni. Minden adottságunk megvan ahhoz, hogy mi legyünk a magyar innováció mozgatórugói.

Milyen most futó innovációs vagy kutatási projekt van az egyetemen, amely kiemelkedő siker lehet?

Számos ilyen kutatás folyik a BME-n, például a napelemes fejlesztés. Vagy az újfajta fényforrás, aminek a segítségével új lehetőségeket nyitnak az orvosi diagnosztikában és a biztonsági szűrésekben. Több nemzeti laborban is kulcsszerepet játszunk. Ezekben az egyik indikátor, hogy milyen ipari együttműködéseink vannak. Sok olyan projektünk fut, amire azt lehet mondani, hogy nagy durranás lehet, de hogy melyikből lesz az, azt nehéz megmondani.

Eddig mi gátolta ezt?

Ehhez az eredményességhez, minőséghez, ami a BME-re jellemző, egy professzionálisabb innovációs ökoszisztéma kell, amit ki kell alakítani. Természetesen ez akkor működik jól, ha megfelelő tőkealapot tudunk hozzárendelni. Ezalatt azt értem, hogy akár egyetemi hatáskörben legyen egy olyan keret, amit kifejezetten arra allokálunk, hogy az innovációk létrejöhessenek. Azért hívtam tőkealapnak, mert bizonyos üzleti megközelítéssel azért jön létre, hogy a pénz minél hamarabb eredményhez vezessen, a másik pedig, ami szintén fontos, hogy megfelelő erőforrást tud biztosítani az innovatív megoldásoknak, hogy hamarabb kiderüljön, nagy durranás lesz-e vagy sem. 

Egy százszázalékosan egyetemi tulajdonban lévő tőkealap tudja megteremteni a professzionális működést, ami alatt létrejönnének a spin-offok, startupok. Ez azért fontos, mert ezáltal az intézmény egy újabb lábat növeszthet az egyetem vezetésének a kontrollja alatt.

Ami szintén fontos, hogy ezáltal tudunk cégszerű működést produkálni a külvilág felé, és ez garantálja azt a reszponzivitást, amit a partnercégek visszajelzéseiből tudunk, hogy igényelnek. Úgy gondolom, most nincs hiány az eredményekből, a projektekből, a potenciális kutatási eredményekből, ami fejlesztésre szorul, az az, ami ekörül van.

A reszponzivitást, a válaszkészséget említette. Ez azt jelenti, hogy egyfajta szolgáltató egyetemi modell felé mozdulnának el?

Két irányban is szolgáltatók vagyunk, a cégek kutatási együttműködéssel és partnerséggel való kiszolgálása mellett a felsőoktatás is egy szolgáltatás. A hallgatóknak minőségi oktatási szolgáltatást kell biztosítanunk. Fontos megemlíteni, hogy a magyar kkv-szektor megszólítása is nagyon fontos. 

Az utóbbiakat hogyan tervezik megszólítani?

Szeptembertől indítunk egy programsorozatot, amelynek keretében minden hónapban tartunk egy vállalati reggelit. Meghívjuk az adott kar partnereit, és bemutatjuk számukra, hogy milyen képzéseink, eredményeink vannak, milyen kutatási tevékenységgel foglalkozunk, illetve megismerjük az igényeiket is. 

A Műegyetem épülete (Fotó: BME)

Hogyan alakul az egyetem finanszírozási modellje? Mit tart esélyesnek a megvalósulásra?

A pályázati programom egyik eleme az volt, hogy milyen fenntartói modellt látok kivitelezhetőnek a BME esetén. A modellváltás nem cél, hanem eszköz, annak tekintem a pályázatomban leírt vízió megvalósítására. Ebben az egyházi kivételével három modellt felsoroltam. Az első – amelyre elég kicsi az esély – az állami fenntartás, némiképpen speciális kezelési szabályokkal. Van a hagyományosnak tekinthető alapítványi modell, de csak úgy, ha azt van lehetőség megvalósítani az EU-szankciók elkerülésével. A harmadik pedig az egyedi modell, amit BME-modellnek is lehet hívni, amely közelebb van a gazdasági társaságok által való fenntartói megközelítéshez. 

Fontos elmondani, hogy az EU-kapcsolatok nélkül nem tud működni a rendszer, ezért olyan modell kell, ami ezt a jelenlegi formában fenntartja. A harmadik megoldásról kezdtünk már beszélgetni az érdekelt felekkel, hogy hogyan jöhetne létre egy ilyen gazdasági entitás. Puhatolózások, érdeklődések voltak, áttekintették a különböző tanulmányokat, de igazi tárgyalások még nem kezdődtek meg. Ahogy elmondtam, a modellváltással kapcsolatosan csak akkor lehet folytatásról beszélni, ha olyan megoldást találunk, ami biztosíthatja, hogy a BME továbbra is pályázhasson a Horizon-program felhívásaira és az Erasmus-programnak is részesei maradjunk. Ennek a jegyében tárgyalunk a fenntartóval, és csak ilyen megoldást vitathatunk meg a szenátussal. 

A pénzügyi kérdések ezentúl nagyobb együttműködésben oldódhatnak meg azzal, hogy a kancellária közelebb költözött a rektorhoz?

A kancellária régi helyét, az R épületben megkapták a hallgatók, hogy egy diákközpontot hozzanak létre, hogy minél nagyobb legyen a mozgásterük, a közösségi tereik. A kancellár úrnak köszönet, hogy partner volt abban, hogy ezt a lépést együtt tegyük meg. Így egy légtérben vagyunk, közös a titkárságunk, egy bejárat van, az egyik bal, a másik jobb oldalon. Mi az egyetem érdekeit tartjuk szem előtt, egy egyetemet vezetünk közösen. 

Mi kell ahhoz, hogy valóban innovatív megoldások szülessenek?

Úgy gondolom, az innováció szélesebb spektrumot fed le. Amit én látok, az az, hogy a folyamat továbbvitele a fontos: kétirányú az innováció megközelítése. Az egyik az, hogy kutatunk egy témát, ott születik egy eredmény, erre építünk egy alkalmazást, és ez egy új terméket, szolgáltatást, gazdasági hasznot generál. A másik irány, ha van egy igény vagy egy ötlet, ami egy konkrét eredmény létrejöttét várja el, és ehhez végzünk kutatást, aminek a hátterét biztosítjuk. Azt szoktam mondani, hogy ez a reaktív, az előbbi meg a proaktív hozzáállás az innovációhoz. 

Hogy lehet elérni, hogy még többen jelentkezzenek a műszaki pályákra?

A BME-n tíz évvel ezelőtt 25 ezren tanultak, most 21-22 ezren. A demográfiai adottságok ellen nem tudok mit tenni. A rektori programomra tudok hagyatkozni ebben a kérdésben is, ami szerint pár éven belül duplájára szeretném emelni a külföldi hallgatók számát. Elindultak az ehhez szükséges megvalósítási lépések. Mind a rangsorokban való szereplésünk, mind pedig a külföldi tanulókból származó anyagi bevételek szempontjából fontos téma ez. Különböző középiskolai programokat is indítottunk tehetséggondozás és a szakmánk ismertetése érdekében. 

Miben lesz jobb a BME-vel vállalati partnerségben lenni, hogyan lesz ez szervezettebb?

Mindig is arra törekedett a BME, hogy az ipar felé reszponzív legyen, tehát időben válaszoljon az igényekre. A mai napig is vannak kritikák ezzel kapcsolatban. Sokan azt mondják, nem mindig tudják, kivel kell beszélni, melyik tanszék hová tartozik, mit tegyen, ha három-négy szakterületre is szüksége van. Már korábban létrehoztunk egy ilyen szervezetet az egyetemen, de más alapokra szeretném helyezni, hogy az intézmény interfésze az ipar felé egyértelmű legyen. 

Infrastrukturális fejlesztéseket, felújítást terveznek?

Vannak felújítandó épületeink. A költségvetési csoport azzal foglalkozik, hogy megvizsgálja, hogyan és mi alapján osszuk fel a forrásokat, hogy igazságosabb megoldást találjunk. A campus felújítása, az infrastruktúra fejlesztése érdekében az igények priorizálása a feladatunk; a kollégáink vizsgálják ezeket a kérdéseket.

Névjegy

  • 57 éves, nős, három gyermek édesapja.
  • Okleveles villamosmérnöki diplomát 1992-ben, PhD-fokozatot 1998-ban szerzett a BME-n, ugyanitt habilitált 2013-ban,
  • 2017 óta az MTA doktora, 2016-tól a BME VIK Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, 2019-től a Villamosmérnöki és Informatikai Kar dékánja.
  • Többek közt a HUN-REN Irányító Testület, a Mesterséges Intelligencia Koalíció elnökségi, a Magyar Innovációs Szövetség elnökségi, a Nemzeti Laboratóriumok Szakmai Tanácsadó Bizottságának tagja. 

Az UNI in&out Innováció 2024 elérhető a shop.uniside.hu weboldalon.

Abban tehetségesek a hallgatók, amit szeretnek csinálni: UNI in&out 2024 Nyár rangsorkiadvány

Új egyetemi rangsorkiadványunkban az MCC Tanuláskutató Intézet közreműködésével kérdőíves kutatást végeztünk, hogy folytatva az idén hároméves hagyományt, felmérjük az egyetemisták tanulási szokásait, annak érdekében, hogy a felsőoktatásba igyekvők számára iránymutatást adjunk jó gyakorlatokból.

„Szerettem ezzel a témával foglalkozni, és egyre jobb is lettem benne” – ezt a választ jelölték be a legtöbben (a kitöltők 53 százaléka) arra a kérdésre válaszolva, hogy miből, és hogyan fedezték fel, hogy tehetségesek valamiben. Tizenegy százalékuk mondta azt: valamilyen probléma megoldása közben, véletlenül jöttek rá, hogy tehetségesek valamiben. Összesen a válaszadók negyede (23 százalékuk) köszönheti tehetsége felfedezését szüleinek, barátainak vagy tanárainak. Csekély arányban mondták a megkérdezettek, hogy tehetségüket azáltal találták meg, hogy tanulmányi versenyen vettek részt.

[kiemelt] Az MCC-vel közös „Így tanultok ti” című kutatásunkban egyetemistákat kérdeztünk tanulási szokásaikról. A 2022 óta minden tavasszal elvégzett felmérésünk célja, hogy segítse az egyetemistákat és az egyetemre igyekvőket, hogy hatékonyabban tudjanak tanulni. Idén a szokásos tanulási motivációkon, technikákon túl a tehetséggondozásra is külön hangsúlyt fektettünk a kérdőív összeállítása során.[/kiemelt]

Az Így tanultok ti kutatásról részletesen itt olvashatsz:

Így tanultok ti! 2024 kutatás: milyen előnyökkel jár az önképző munka?

Az első újra a Semmelweis

Friss felsőoktatási rangsorunk szerint a magyarországi felsőoktatási intézmények összesített rangsorának első helyezettje a Semmelweis Egyetem (SE), második a Budapesti Corvinus Egyetem (CORVINUS), a harmadik pedig – az előző rangsorhoz képest helycserével – a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) lett. A tízes listán is bőven volt ranghelyváltozás, a nemzetközi publikációk számára és azok hatásaira vonatkozó indikátorok frissítésének köszönhetően. A tizedik helyről pedig egyenesen leszorította a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemet (MATE) a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE).

Íme az UNIside.hu 2024 tavaszi abszolút egyetemi rangsorának első 10 helyezettje:

  1. Semmelweis Egyetem (SE)
  2. Budapesti Corvinus Egyetem (CORVINUS)
  3. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME)
  4. Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE)
  5. Állatorvostudományi Egyetem (ATE)
  6. Debreceni Egyetem (DE)
  7. Szegedi Tudományegyetem (SZTE)
  8. Pécsi Tudományegyetem (PTE)
  9. Pannon Egyetem (PE)
  10. Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE)

A kiadványban a 16 képzési terület legjobb karait is rangsorolták (itt nem volt az első három helyen változás), amelyekben kiemelkedik például az informatikai képzési területen a BME-VIK, az ELTE-IK és a CORVINUS, a gazdaságtudományok képzési területen az ELTE-GTK, a CORVINUS, a PTK-KTK, a pedagógusképzés képzési területen a SZTE-TTIK, a SE-PAK, az ELTE-BGGYK, míg a műszaki képzési területen a BME-ÉPK, a BME-ÉMK, BME-VBK.

Fotó: Semmelweis Egyetem / Facebook

Az UNIside.hu rangsorának módszertana

Az UNIside rangsorának értéke, hogy bár egyre több egyetem kerül fel a nemzetközi rangsorok különböző nagy, és tematikus listáira, a módszertanban a nemzetközi kihívásokra való válaszkészséget is figyelme veszi, a tudományos idézetek számának, és azok hatásának mérésével.

A magyarországi felsőoktatási intézmények abszolút rangsorában a legtöbb intézmény szerepel, azok kivételével, amelyek nem indítanak alap- vagy osztatlan képzést és azok, amelyek csak hitéleti, művészeti és művészetközvetítési területen hirdetik képzéseiket. (Utóbbiaknál a jelentkezők és felvételizők kiválósága – a felvételi eljárás sajátos szempontjai miatt – nem lett volna összehasonlítható.) Ezeken kívül minden olyan intézményt rangsoroltunk, amelyek a 2023. évi általános és pótfelvételi eljárásban meghirdettek alap- vagy osztatlan képzést, és összesen legalább 10 fő nappali munkarendre felvett hallgatójuk volt.

A kiadvány az Oktatási Hivatal Felvételi adatbázisának adataiból egyedi kérésre összeállított és csoportosított adatállomány felhasználásával készült. A rangsorokat többféle bontás, közel 60 rangsortábla, 13 féle indikátor felhasználásával állítottuk össze annak érdekében, hogy a többféle szempont több oldalról támogathassa az egyetemválasztási döntést.

Vállalkozó fiatalokról készített elemzést a Makronóm Intézet

A fiatalok vállalkozóvá válásával foglalkozó kutatást elemzett az UNI in&out 2024 Nyár kiadványa számára a Makronóm Intézet, amelyben rávilágít arra is, hogy a családi vállalkozói háttér erős motivációt jelenthet a fiatalok számára, azonban az efféle háttérrel nem rendelkezők is képesek érvényesülni, amennyiben kellő mértékű inspirációval és kitartással rendelkeznek. A Globális Vállalkozói Monitor (Global Entrepreneurship Monitor – GEM) nemzetközi projekt legfrissebb, 2023-as adatai megmutatják azt is, hogy a társadalmi elismertség is jelenthet motivációt a fiatal vállalkozók számára.

[kiemelt] A lapot ezúttal Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, innovációért, szakképzésért és felnőttképzésért felelős államtitkára is megtisztelte köszöntőjével, Varga-Bajusz Veronika, felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár pedig interjút adott az UNI in&out 2024 tavaszi kiadásának.[/kiemelt]

„Minden képzési területnél a legnépszerűbb három szak egyikét meghirdető intézmény dékánjával, rektorával vagy valamely vezetőjével készítettünk interjút, idén például Gelencsér Andrással, a Pannon Egyetem rektorával, aki ismert a körforgásos gazdaság kapcsán hangoztatott nézeteiről, vagy a BME-n hamarosan megtartandó rektorválasztáson is induló Charaf Hassannal, a BME-VIK emblematikus dékánjával” – emelte ki Pintér Lívia, az UNIside.hu egyik alapítója, az UNIside főszerkesztője. Hangsúlyozta: „Az UNIside három éve azért jött létre, hogy széleskörű tájékoztatással segítse a diákok döntését. A tavasszal megjelenő lap szintén rangsorkiadvány, lényegében a decemberi nagy rangsorhoz hasonlóan egy évkönyv, amelynek középpontjában ezúttal a tehetséggondozás állt, saját kutatásunk is ennek a témának járt utána. Célunk, hogy 360 fokos képet adjunk egy-egy képzési területről, a mai magyar felsőoktatásról, a nemzetközi szempontokat is figyelembe véve” – tette hozzá.

A nemzetközi publikációs indikátorokkal frissített egyetemi rangsort is tartalmazó UNI in&out magazin interjúi közül kiemelendő például a Nestlé Hungária ügyvezetőjével készített, hiszen Noszek Péter tavaly az év menedzsere díjat is elnyerte, de kiemelhető még a BMW gyár képzési vezetőjével, Boros Botonddal megjelent interjú is. A sokakat érdeklő marketingszakma szépségeiről is mesélt az olvasóknak Ludvig Orsolya Stefanie, a Libri-Bookline Zrt. marketing- és kommunikációs igazgatója. A Magyar Zene Házáról Kissné Sápi Kingát, jogi koordináció és HR osztályvezetőt kérdeztük, egy különleges sportról és annak magyarországi helyzetőrél pedig Farkas Dániellel, az FTC Jaguars curling csapatának válogatott játékosával folytatott beszélgetésünkből kaphatnak képet az érdeklődők.

Amennyiben feliratkozol hírlevelünkre, akkor UNI in&out 2024 magazinunkat 50%-kal olcsóbban vásárolhatod meg!

https://diplomatszerzek.hu/termek/uni-inout-2024-nyar/

Most akár te is részt vehetsz a Nobel-díjas Krausz Ferenc előadásán!

2024. május 11-én tart előadást Krausz Ferenc a BME-n. A 2023-as fizikai Nobel-díjak egyik nyertese legújabb, jövőformáló kutatásairól is beszámol, melyek az attoszekundumos fényimpulzusok létrehozásában rejlő lehetőségeket és azok jövőformáló hatását állítják a középpontba. Az előadáson való részvétel regisztrációhoz kötött, melyet a BME felületén tölthetnek ki az érdeklődők.

 

Időpont: 2024. május 11. (szombat) 16:00 óra

Helyszín: Q épület, Simonyi Károly előadó

 

Kicsoda Krausz Ferenc?

Krausz Ferenc Németországban élő és kutató Nobel-díjas magyar fizikus. Számos tudományos intézet, köztük az Osztrák Tudományos Akadémia tagja, az MTA külső tagja és a Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója. Kutatócsoportja elsőként állított elő és mért meg attoszekundumos fényimpulzust, és használta fel az elektronok atomon belüli mozgásának feltérképezésére, megalapozva az attofizika tudományát. 

Krausz Ferenc 2023-ban Pierre Agostini és Anne L’Huillier kutatókkal megosztva fizikai Nobel-díjat kapott az általuk kifejlesztett attoszekundumos fényimpulzusokat létrehozó kísérleti módszerekért. (Fotó: MTI)

Párhuzamosan folytatott tanulmányokat a BME-n és az ELTE-n

Krausz Ferenc az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanult elméleti fizikát, ezzel párhuzamosan a Budapesti Műszaki Egyetemen villamosmérnöki tanulmányokat folytatott. Kutatómunkáját a BME Fizikai Intézetében kezdte Bakos József irányítása alatt a lézerfizika területén. Doktori fokozatát már a Bécsi Műszaki Egyetemen szerezte, ahol később docensként majd professzorként is dolgozott. 2003 óta a garchingi Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója. 2004-ben a müncheni Lajos–Miksa Egyetem kísérleti fizikai tanszékét is átvette. 2005 óta a Bécsi Műszaki Egyetem docense is. Szintén ebben az évben a Természettudományi Kar javaslatára a BME díszdoktorává avatta. 

Díjak és kitüntetések

Számos kitüntetés mellett megkapta már a Wittgenstein-díjat és a Leibniz-díjat is. 2022-ben elnyerte a fizikai Wolf-díjat két másik kutatóval megosztva, az ultragyors lézertudomány és attoszekundumos fizika területén végzett úttörő szerepéért. 2023-ban Pierre Agostini és Anne L’Huillier kutatókkal megosztva fizikai Nobel-díjat kapott az általuk kifejlesztett, „az elektronok anyagbeli viselkedésének tanulmányozására szolgáló, attoszekundumos fényimpulzusokat létrehozó kísérleti módszerekért”. 

Krausz Ferenc kutatócsoportjának sikerült előállítani és megmérni az attoszekundumos tartományba eső, vagyis kevesebb mint egy femtoszekundum ideig tartó ultrarövid fényimpulzusokat. Ez az áttörés lehetővé teszi az elektronok atomi léptékben folyó mozgásának valós idejű megfigyelését, ami számos területen, például az orvostudományban is nagy jelentőséggel bír. A vér molekuláris összetételének ultrarövid impulzusú lézertechnológián alapuló elemzése olyan lehetőségeket nyithat meg, amelyekkel korai stádiumban lehet felfedezni súlyos betegségek jeleit, még mielőtt azok tünetei nyilvánvalóvá válnának.

Kiemelt képünk forrása: MTI

Tényleg kockák a műegyetemisták? Titeket kérdeztünk, milyen a BME-n tanulni! BME Nyílt Nap

A BME Nyílt Napon egyszerre volt látható a műegyetemi képzés teljes palettája. Bemutatkoztak a versenycsapatok, a szakkollégiumok és a sportkörök. A kiemelt ipari partnereknél munkaerőpiaci kérdésekről, gyakornoki programokról lehetett érdeklődni. A látogatók találkozhattak a karok oktatóival, és közvetlenül kérdezhették a hallgatókat az eddigi tapasztalataikról. Vezetett túrán megnézhették a könyvtár impozáns olvasótermeit, és a Sportközpont helyszíneit, illetve laborlátogatások és előadások is szép számmal szerepeltek a programok között.

Karok és képzések bemutatkozása

Idén 27 alapszakon és 43 mesterszakon, műszaki, informatikai, természettudományi, gazdaság- és társadalomtudományi képzési területen, több szakon angol nyelvű képzéssel várja a jelentkezőket a BME. A Nyílt Napon mind a 8 kar önállóan is  képviseltette magát, a legtöbb képzési terület külön programmal készült.

Kovács Emília és Kovács Borbála Kinga mindketten a BME ipari terméktervező mérnöki szakon tanulnak. Arról kérdeztük őket, hogy milyen lányként műegyetemistának lenni: „Ezen a szakon sokan vagyunk lányok, egymást motiváljuk, amit nagyon szeretek, de amikor bekerülünk egy közös tárgyra, akkor látjuk, hogy ez nincs mindenhol így.” Hogy kinek ajánlanák ezt a képzést? „Szinte bárkinek, de főként annak, aki kreatívabb, aki a művészet vagy a gépészet iránt vonzódik, mert mindkettő benne van, jó kombinációja a kettőnek.” A nyílt napon azt mutatták be, milyen projektfeladatai leszek az ide jövő hallgatónak: „eleinte még könnyebb anyagokból kell dolgozni, például kartonból, de kiállítottunk egy csaptelepet is, ehhez már komolyabb műszaki tudásra van szükség negyedik félévben.” Jelentkezési lapokat is osztott a stand rajz előkészítőre, ami felvételi rajzvizsgára készítheti fel a felvételizőket.

A BME Nyílt Napon egyszerre volt látható a műegyetemi képzés teljes palettája. (Fotó: BME)

BME szakkollégiumok bemutatkozása

Szakkollégiumoknak is lehetősége volt megjelenniük a rendezvényen. Karniczki Márk, a BME gazdálkodás és management szakán tanul, és a Management Szakkollégiumot képviselte, ami a BME legrégebbi szakkollégiuma. A nyílt napra egy személyiségtesztet hoztak, „mi alapvetően vezetőképzéssel, vezetői készségfejlesztéssel foglalkozunk. Ennek keretében van egy önismereti képzés tréningünk. DISC személyiségteszttel készültünk, amiben a középiskolások meg tudják nézni, milyen személyiségtengelybe tartoznak.” A BME-sek vajon jellemzően inkább introvertáltak vagy extrovertáltak, kérdeztük őt: „Alapvetően introvertáltak és feladatközpontúak, de a management  szakkollégiumban a jövő vezetőit fejlesztjük, ez a mottónk, ezért itt fontos az extrovertált, gyors döntéshozó személyiségtípus is.”

Bemutatkoztak a versenycsapatok, a szakkollégiumok és a sportkörök. (Fotó: BME)

Sport – és szakkörök a BME-n

Gál Márton építmény-informatikát tanul a BME-n, a nyílt napon az egyetemi Műegyetemi Lacrosse Sportkört képviselte. Minden nyílt napon kint vannak, hogy megmutassák, mennyi lehetőséget tartogat az egyetemi élet. Ugyanis az egyetem nem feltétlenül csak a tanulásról szól, hanem nagyon sok öntevékeny kör működik; sportkörök, bulikörök, szociális körök. Kíváncsiak voltunk, hogy igaz e az a gonosz sztereotípia, hogy a műszakisok inkább kockulnak és kevésbé sportolnak. „Kétféle hallgató jön az egyetemre; egy, aki már versenyszerűen sportol régóta, és az, aki nem, de a kötelező testnevelés miatt kénytelen lesz előbb-utóbb. Mi a lacrosse sportot képviseljük; ez egy észak-amerikai sport, hasonlít a hokira, tekintve, hogy hoki jelentős szabályait ebből a sportágból vették át. Mindenkinek ajánljuk ezt a fizikai kontaktsportot.”

A Műegyetemi Lacrosse Sportkör csapata. (Fotó: Uniside)

Miért a BME? Nyílt napon voltunk, íme a vadonatúj felvételi tudnivalók

Változások a felvételi eljárásban

2024-től új számos változás lesz a felvételi eljárásban. Ez átszabta az intézmények felelősségét is, nyilatkozta Dr. Bihari Péter, oktatási rektorhelyettes a BME nyílt napjának sajtótájékoztatóján. Amíg a korábbi rendszerben országosan egységes feltételek szerint történt a pontszámítás, most a változatlan az alapstruktúra mellett (200+200+100 pont), nagyobb lett az intézményi mozgástér; a tanulmányi, az érettségi és főleg az intézményi pontok tekintetében is.

A BME sajtóbeszélgetésén Dr. Bihari Péter oktatási rektorhelyettes részletezte a felvételi eljárás változásait. (Fotó: BME)

Mi a BME elve az új felvételi kapcsán?

A Műegyetem fontosnak tartja, hogy az új felvételi eljárás miatt a bejutási felételek ne legyenek kedvezőtlenebbek, mint régen voltak. A választható komponensek közül ezért megtartja azokat, amiket korábban is lehetett választani, ezek egészülnek ki újabb lehetőségekkel. Intézményi pontok tekintetében is megtartotta az egyetem az eddigi többletpontokat, de adott esetben megemelte a kapható pontszámokat. Mi az, amire különösen nagy hangsúlyt fektet a BME a felvételizőknél?

  • Emelt szintű érettségi: a BME korábban is előírt bizonyos képzésein emelt szintű érettségit. Habár ez már nem kötelező, az egyetem megtartotta ezt a követelményt. Az emelt szintű érettségi tudatosságot, szorgalmat, a soft skillek erősítését jelenti, amelyek később megtérülnek, vélte az oktatási rektorhelyettes. Az az egyetem tapasztalata, hogy az emelt szintet teljesítő felvételizők később hallgatóként is jobban teljesítenek. 
  • Nyelvismeret: a Műegyetem képzési világában ma már nem lehet eligazodni magas nyelvismeret nélkül. Az oklevél kiállításához ugan ez nem lehet már feltétel, de nagyban hozzájárul a hallgatói sikerességhez; szakirodalmak, kutatások, külföldi képzésben való részvétel tekintetében is.
  • digitális kompetenciák: szintén fontosnak tartja az egyetem a magabiztos informatikai ismereteket, így az informatika vagy digitális kultúra mint érettségi vagy tanulmányi pont is számíthat a felvételinél, valamint informatikai vizsgáért intézményi pontot ad.

2023. november 24-i Nyílt Napján mind a 8 kar színes programokkal, előadásokkal, beszélgetésekkel, látogatásokkal várta az érdeklődő diákokat. (Fotó: BME)

Hogyan segíti a BME a felvételizőket?

Az új felvételi eljárás nagyobb terhet rak a diákokra és szülőkre, hiszen az eddigi egységes rendszer képzésenként változó pontszámításáról körültekintőbben kell tájékozódniuk. A műegyetem több ponton is a felvételizők segítségére kíván tenni:

A BME Nyílt Napján számos színes program mellett az új felvételi eljárásról is tájékoztatták a diákokat. (Fotó: BME)

Miért érdemes a BME-n tanulnod?

A BME erős brand, vélte az oktatási rektorhelyettes. A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) adatai azt mutatják, hogy a BME-s diploma munkaerőpiaci értéke képzési területenként akár 10-15-20 százalékkal is magasabb lehet más intézményekéhez képest. Továbbá a Műegyetem számára fontos, hogy egységben kezelje a képzéseket; ahol alapképzést indít, ott biztosít mesterképzést is. Az ezek közötti belső mozgást pedig kifejezetten ösztönzi, mivel ez növeli a munkaerőpiaci értéket. Így a hallgatók több területen is kipróbálhatják magukat, és az alapszaktól eltérő mesterképzést választhatnak. Kiemelten fontosak a nemzetközi lehetőségek. A mobilitási programokon keresztül a magyar hallgatók 43 ország, 498 partnerintézményében tanulhatnak a BME-n keresztül. Továbbá a BME nemzetközi szinten a rangsorokban 200-800. közötti helyezéseivel a világ egyetemeinek legjobb 2-6 %-ához tartozik, és a brit QS tudományterületi világrangsorában a mérnöki tudományok területén évek óta őrzi első helyét a magyarországi egyetemek közül.

 

Nyílt Napra vár a BME

Ha továbbtanulás előtt állsz, az egyetemekről számos információhoz hozzá juthatsz az interneten keresztül. Az egyetemi nyílt napokon viszont egészen más képet kaphatsz az intézményekről. A BME most arra hív, hogy személyes benyomásokat és tapasztalatokat gyűjts; járd be az épületet, találkozz az oktatókkal és a hallgatókkal, tekints bele az egyetemi élet működésébe.

A Nyílt Napon Műegyetemen induló valamennyi képzésről, a tanulmányok melletti szakmai fejlődési lehetőségekről, a hallgatói közéletről, sportról és szabadidős aktivitásokról is információt kaphatsz 8:00-15:00 között. November 24-én egyszerre mutatják be a teljes műegyetemi képzési palettát, találkozhatsz a karok oktatóival, közvetlenül kérdezhetsz a műegyetemi képzésben már részt vevő hallgatóktól, tapasztalataikról. Az esemény ingyenesen, regisztráció nélkül is látogatható, de néhány adattal egyszerűen jelentkezhetnek tanulók, szülők és tanárok is az eseményre a regisztrációs felületen.

A BME Nyílt Napján az egyetem minden kara bemutatkozik. (Fotó: https://felvi.bme.hu/)

Programok a Nyílt Nap alkalmával

Hivatalos megnyitó: a „K” épület (Műegyetem rakpart 3.) aulájában reggel 8:30-kor lesz az esemény hivatalos megnyitója. Az itt található összegyetemi standon minden kar képviselteti magát és tájékoztatást ad a napi előadásokról, elérhető szakirányokról és az egyetemi életről is.

Műegyetemi verenycsapatok és szakkollégiumok is részt veszenek a rendezvényen, akikkel a K épület aulájában találkozhatsz.

Munkaerőpiaci lehetőségek és gyakornoki programokról is tájékozódhatsz az egyetem kiemelt partnereinél a főépület Dísztermében.

A „Technikai érdekességek” kiállításon megnézheted az egyetem fejlesztéseit, bepillanthatsz kísérletekbe, kézbe vehetsz eszközöket, amiket a hallgatói évek során használsz majd.

Az egyetem könyvtárát, Sportközpontját vagy a campus kertjét is bejárhatod.

A Műegyetem mind a nyolc kara készül programokkal. A kari események részletes programkínálatáról egy programkeresővel tájékozódhatsz.

 

Olvasnál még a BME-ről? Három BME-n tanított képzés is szerepel a világ legjobb 1900 egyetemét feltüntető szakmai listán.

A legjobbak között tartják számon a BME gépész, villamosmérnök és matematikus képzését

Mi ennek a listának a neve, ahol a BME ilyen előkelő helyezést tudott elérni?

Ez az úgynevezett Global Ranking of Academic Subjects lista, amelyet nemrég hoztak nyilvánosságra. Ezen a lista a 2023-as szakterületi eredményeket tartalmazza. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) idén már három szakterületen is szerepel.

Igazán büszkék lehetünk a BME elért eredményeire. (Fotó: 123RF)

 

Hol helyezkednek el a különböző szakok ezen a listán?

A Global Ranking of Academic Subjects (GRAS) listáján a matematikaképzést idén a 201-300. legjobb képzés között tartják számon (akárcsak tavaly). A gépészképzést a 301-400. közötti helyre, a villamosmérnöki képzést pedig a 401-500. helyre rangsorolták.

 

Mi alapján készítik el a rangsort?

A lista elkészítéséhez a világ körülbelül 25000 egyeteme közül csak a legjobb 5000 intézményt vizsgálták (összesen 104 különböző országból) és abból is csak 1900 került a rangsorba. Az egyetemeket öt kategóriában – természettudományok, műszaki tudományok, élettudományok, orvostudományok, illetve társadalomtudományok – elemezték, 55 tudományos szakterületen. A szakterületi listák megtekinthetők a ShanghaiRanking GRAS oldalán.

 

A BME más idei rangsorban is remekelt idén

Mégpedig a QS 2023 márciusában publikált szakterületi rangsorában szerepelt kiválóan. A 20 ezer intézményt vizsgáló szervezet 224. helyre sorolta a világranglistán a BME-t az Engineering and Technology kategóriában.

Idén júniusban a QS világrangsorában pedig 100 helyet előrelépve a 741-750. helyen szerepelt.

Önvezető robotautók – kognitív mobilitás témájában erősít a BME és a Bosch

Nemzetközi kognitív mobilitás konferenciának adott otthont a Bosch Budapest Innovációs Kampusz. Ez, azaz a kognitív mobilitás egy új tudományterület, amely a jövő járműveinek és közlekedési hálózatainak tökéletesítésével foglalkozik, többek között a mesterséges intelligencia eszközével. Az eseményen bemutatkoztak a MOME Mobilty Lab által megálmodott futurisztikus járműdizájnok is. A Bosch innovatív partnerként tervezi a projekt támogatását a jövőben

Mi is pontosan az a kognitív mobilitás vajon?

A kognitív mobilitás az egyik legfrissebb tudományterület, amely a jövő járműveinek és közlekedési hálózatainak tökéletesítésével foglalkozik, többek között a mesterséges intelligencia eszközével. Hogyan formálja a jövő autóit és városait a kognitív mobilitás? Milyen szerepet kap ebben a mesterséges intelligencia? Ezekre a kérdésekre keresték a választ az IEEE Cognitive Mobility (Kognitív Mobilitás) Konferencia szakértői a Bosch Budapest Innovációs Kampuszon.

A Budapesten immár második alkalommal, október 19-20-án megrendezett nemzetközi Kognitív Mobilitás konferencia a közlekedés holisztikus megközelítését tartotta szem előtt: a különböző tudományterületek ötvözésével a hatékonyabb és biztonságosabb közlekedés legaktuálisabb témáira fókuszált. A közel 40 előadás olyan területeket érintett, mint például a forgalmi dugók a jövő autópályáin, a vizuális szmog hatása a járművezetőkre, a városi parkolóhely-foglalási szolgáltatás fejlesztése a vezetési magatartás alapján, vagy az évszakok hatása a kerékpáros balesetekre. A résztvevők emellett a kognitív mobilitás gyakorlati alkalmazásába is bepillantást nyerhettek: bemutatkozott a Bosch-BME Innovatív Járműtechnológiák Kompetencia Központ és a MouldTech Systems Kft. elektromos hajtásláncok fejlesztését célzó közös kutatás-fejlesztési projektje, valamint a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Mobility Lab-jének futurisztikus dizájnkoncepciói is.

Jövőbe mutat a BME és a Bosch kognitív mobilitás terén

„A Bosch vezető autóipari innovátorként elkötelezett a járművek és a közlekedés intelligens megoldásainak fejlesztése iránt, ezért örömmel vettünk részt szervezőként, előadóként és kiállítóként is a konferencián, és adtunk teret a rendezvénynek a Bosch Budapest Innovációs Kampuszon. A Bosch kognitív mobilitáshoz kapcsolódó megoldásait már ma is több mint 50 autómárka használja világszerte: fontosnak tartjuk, hogy az akadémiai szektorral összefogva részt vegyünk a mobilitás jövőjének formálásában, melyre a Kognitív Mobiltás konferencia kiváló lehetőséget teremtett” – mondta el Kemler András, a Robert Bosch Kft. műszaki területekért és a telephely működéséért felelős ügyvezető igazgatója.

„Vezető felsőoktatási intézményként a BME számára alapvető cél, hogy ne csak kövesse, hanem formálja a legújabb trendeket. A kognitív mobilitás lehetőséget ad a különböző tudományterületek egymást gazdagító összefogására, ezáltal fenntarthatóbb mobilitási formák létrehozására. A tapasztalatok az oktatási anyagba is bekerülnek, így az új megközelítés hatása a hallgatók segítségével megsokszorozódik” – mondta el Zöldy Máté DSc., a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedés- és Járműmérnöki Karának professzora.

Jövőbe mutató klasszikus: oldtimer versenyautóban (lásd nyitókép) bizonyít az elektromos hajtás

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karán idén tavasszal adták át a Bosch innovációs ökoszisztémájának részét képező Innovatív Járműtechnológiák Kompetencia Központot, melynek eszközei és szimulációs rendszerei egyedülállóak a hazai műszaki felsőoktatásban. A konferencián a résztvevők testközelből megismerhették a magyarországi Bosch csoport, valamint a Bosch-BME Innovatív Járműtechnológiák Kompetencia Központ és a MouldTech Systems Kft. együttműködésében zajló izgalmas eTipo kutatás-fejlesztési projektet is.

Kognitív mobilitás BME Bosch önvezető autózás alapja

A kognitív mobilitás valójában az önvezető autózás alapja – kép: Bosch.hu

A Kognitív Mobilitás konferencián mutatták be először az 1950-es éveket idéző, oldtimer formavilágú, ugyanakkor a legmodernebb hajtáslánccal felvértezett eTipo elektromos teszt-versenyautó második, továbbfejlesztett generációját, mely valós megmérettetéseken, hegyi pályákon tartott nemzetközi autóversenyeken is részt vesz. A Formula 1-es versenyautó külön érdekessége, hogy dobozos termékként meg is vásárolható a világpiacon.

A tesztjármű elektromos hajtásláncának összetevői modulárisan cserélhetők és valós működés közben tesztelhetők. A különböző elektromos komponensek így pontosabban mérhetővé, a hajtáslánc működése, melegedése, hatótávja optimalizálhatóvá válik. A szélsőséges versenykörülmények során zajló tesztelés is azt szolgálja, hogy később a sorozatgyártásba kerülő innovatív megoldások garantáltan helytálljanak az utakon.

A kognitív mobilitás mint élmény: közlekedés és design

Az esemény keretében bemutatkozott a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) Mobility Lab-jének gépjárműdizájn-projektje is. A konferencia résztvevői bepillantást nyerhettek a közlekedés jövőjének víziójába: a 3D-s modellek és a VR szemüveggel „körbejárható” tervek megmutatták, milyen futurisztikus formavilágot álmodtak meg a MOME hallgatói a 2040-ben közlekedő járműveknek. A MOME Formatervező szakának specializációjaként működő Mobility Lab, a Budapesti Műszaki Egyetemmel közös Micromobility oktatási program keretében nemcsak autókat, hanem elsősorban mikromobilitási eszközöket, illetve mobilitási élményt is terveznek a klasszikus formatervezés és a high-tech ötvözésével. A Bosch innovatív partnerként támogatja a BME-MOME projektjét, hogy a kreatív tervek a jövőben akár testet is ölthessenek.

UNIside webshop

Webshop: Uniside Kiadvány vásárlás

Hírlevél

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Minden héten válogatott tartalmainak kapod meg, hogy naprakészek lehess oktatási, egyetemi, innovációs témákban.

Impresszum

Felelős kiadó az UNIside Kft. ügyvezetője
Kiadja az UNIside Kft.

Felelős szerkesztő
Megyesi Judit

Szerzői jogok

A honlapon megjelent tartalmak, így cikkek, fotó- és videó alkotások, valamint egyéb szerzői művek csak a kiadó írásbeli engedélyével többszörözhetőek, közvetíthetőek, vagy tehetőek hozzáférhetővé a nyilvánosság számára.

A fentiek tiltó nyilatkozatnak minősülnek a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 36. § (2) bekezdésében foglaltak szerint.

Szabályozó szervezet

  1. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
  2. 1015 Budapest, Ostrom u. 23-25.
  3. (+36 1) 457 7100

Adatkezelési tájékoztató | Diplomátszerzek.hu