Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Archívum | Oldal 2 a 3-ből | Diplomátszerzek

Itt a QS és az ARWU – két fontos rangsorban is első lett az ELTE

 A magyar egyetemek közül  két mérvadó felsőoktatási világrangsorban is az Eötvös Loránd Tudományegyetem végzett első helyen a magyarországi egyetemek közül. A QS, Quacquarelli Symonds idén debütáló európai rangsorában a 208. helyet szerezte meg, az augusztusban nyilvánossá tett ARWU, közismertebb nevén a sanghaji rangsorban egy kategóriát javítva tavalyi eredményén az 501-600. helyre került. Mindkét eredményével a hazai mező élén szerepel, így az ELTE lett a legjobb magyar egyetem.

A közel húsz éve egyetemi rangsorokat készítő Quacquarelli Symonds (QS) idén először közölte kifejezetten európai egyetemeket listába rendező rangsorát. A régió 42 helyszínén összesen 690 intézményt vizsgált a lista elkészítéséhez. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem az összesített rangsorban a 208. helyet szerezte meg, ezzel az eredménnyel pedig a legjobb magyar felsőoktatási intézménynek számít. Magyarországról összesen 15 egyetem került be a rangsorba.

A QS listáján szereplő TOP 5 magyar egyetem:

1.       Eötvös Loránd Tudományegyetem 208. hely

2.       Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 238. hely

3.       Szegedi Tudományegyetem 242. hely

4.       Debreceni Egyetem 258. hely

5.       Pécsi Tudományegyetem 325. hely

A QS európai rangsorának legelőkelőbb helyeit a brit egyetemek uralják, az első 10-ből hét pozícióban. Első helyen az angliai Oxfordi Egyetem áll, amit az ETH Zurich majd a szintén brit Cambridge-i Egyetem követ. Kelet-Európából a prágai Károly Egyetem és a Varsói Egyetem érte el a legjobb eredményt.

A QS szempontjai

A listára olyan intézmények kerülhettek fel, amelyek átfogó képzési programot kínálnak jelenléti oktatás biztosításával az alapképzéstől a posztgraduális képzésig. A rangsor összeállításakor szempont volt az akadémiai hírnév, az oktatók reputációja és a tudományos cikkidézettség mellett a fenntarthatóság is. A QS rangsora fontos európai értéknek tartja nemzetköziesítést és a mobilitást, így más listákhoz képest előtérbe helyezte módszertanában ennek szerepét. A rangsorolásban így új kategóriaként bevezette a nemzetközi hallgatók sokszínűségére vonatkozó mérőszámot.

Egy másik lista: az ARWU, itt is első az ELTE

Az ELTE már augusztusban sikeresen szerepelt az ARWU, közismertebb nevén a sanghaji rangsor listáján, amelyben az 501-600. helyre került egy kategóriát javítva tavalyi eredményén. Ezzel szintén a legjobb helyezést elérő felsőoktatási intézmény lett Magyarországon. A befolyásos világrangsorba hazákból még három intézmény került be a világ legjobbjai közé, a Semmelweis Egyetem a 601-700-as, a Szegedi Tudományegyetem a 701-800-as, míg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a 901-1000-es csoportba jutott.

[kiemelt]A három legbefolyásosabb világrangsor egyébként a Shanghai Ranking Consultancy (Academic Ranking of World Universities; ARWU), a Quacquarelli Symonds (QS) és a Times Higher Education (THE) által készített rangsorok. Mindegyik szervezet más módszerek és kritériumok alapján méri a felsőoktatási intézményeket.[/kiemelt]

 

QS magazin rangsor - fotó: https://www.facebook.com/quacquarellisymonds/photos

QS magazin rangsor – fotó: https://www.facebook.com/quacquarellisymonds/photos

Videó: Fesztivállal indította a szemesztert a BME

Tűzforró 🔥🔥🔥 hangulatú fesztivállal indította a szemesztert a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – BME 👨‍🎓📑👩‍🎓@unibme.official
Azahriah zenéjétől még a kezek is lángra lobbantak! ⚡⚡⚡ @paulsonati
Koncertek közben a hallgatókat kérdeztük karrierlehetőségekről, egyetemi életről, közösségépítő fesztiválozásról.

A BME Egyetemi Napok @bmeenapok koncertjein elbúcsúztatták a nyarat a hallgatók 🎸🎷🎧, most már jöhet a tanulás. 😉 #UNIside #fesztivál #bme

UNIside
Felsőoktatási magazin, hogy minden a helyére kerüljön.
🎓 diploma
💹 karrier
🥼tudomány
🌎 fenntarthatóság
🥇 sikerek
💲 pénzügyek
🎸 fesztivál

💻 https://diplomatszerzek.hu/
https://www.facebook.com/uniside.hu
📸
https://www.instagram.com/uniside.hu

Maradj fitt – sportolási lehetőségek az egyetemen

Budapesti Corvinus Egyetem

A Corvinus Egyetemen a Testnevelési és Sportközpont, valamint a Közgáz Sportklub és Diáksportkör foglalja egybe a lehetőségeket. Az intézményben két kötelező félév testnevelés van, amit az első négy félév alatt kell teljesíteni. A hallgatók nagyjából 30 különböző sport közül választhatnak, ezek közül a legnagyobb eredményeket röplabdában, kosárlabdában és vízilabdában szokták elérni.

„Itt tényleg a sakktól kezdve a kajak-kenun át van futball, tollas, kondi, különböző tánc, valamint önvédelmi órák, tehát viszonylag széles spektrumú a kínálatunk.” /Tóth Valter – Közgazdász Online/

 

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME)

A BME Sportközpont 2012. szeptembere óta várja az érdeklődőket 4000 nm²-en számtalan szolgáltatással, melyeket diákok, nyugdíjasok, valamint a BME-n hallgatók és dolgozók kedvezményesen vehetnek igénybe. A lehetőségek tárháza hatalmas, a Sportközpont honlapján megtalálható órarend segíthet a választásban. A Sporttelepen műfüves focipálya, atlétika pálya, téli szezon során 3 db fedett teniszpálya várja az látogatókat. A Sportközpont az egyetem közvetlen közelében (a campus területén), a Sporttelep kicsivel távolabb, de szintén a XI. kerületben található. A Műegyetemi Atlétikai és Football Club (MAFC) számos szakosztálya várja az érdeklődőket.

A mozgás nagyon fontos az egyetemi évek alatt is. (Fotó: 123RF)

 

Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE)

Az ELTE-n is lehetőség van a sportolásra mind a Budapesti, mind a Szombathelyi képzési helyek hallgatói számára. A Budapesti Egyetemi Atlétikai Club (BEAC) az ELTE hivatalos sportegyesületeként várja az érdeklődőket. A hallgatókat kreditet érő kurzusok, különböző sportágak és szakosztályok várják. Szeptember 11. és 15. között kerül megrendezésre a BEAC szervezésében az ELTE Sport7, ahol közel 40 sportágat próbálhatnak ki hallgatók és dolgozók egyaránt. Az egyetem 2023-as Sportkisokosa szintén segítséget nyújthat a sportágak közti eligazodásban. Az ELTE Sport Kft. több sporttelepen biztosít pályaidőt oktatási, kutatási, valamint szabadidősport célokra. A szombathelyi képzési hely hallgató számára a Szombathelyi Egyetemi Sportegyesület (SZOESE) biztosít lehetőséget a sportolásra.

 

Debreceni Egyetem

A Debreceni Egyetemen több, mint egy évtizeddel ezelőtt kezdődött el az a sportfejlesztési program, aminek nyomán az egyetem az egyik legeredményesebb intézmény lett az országos egyetemi bajnokságok tekintetében. A kötelező testnevelés mellett lehetőség van a hobbi sportra is, valamint különböző szabadidős sportprogramok, versenyek, táborok kerülnek megszervezésre a hallgatók és az egyetem dolgozói számára egyaránt. Az egyetemi, illetve az egyetemmel kapcsolatos sporttevékenységek összefogója és működtetője, valamint a sporttudományi kutatások elősegítője a Sporttudományi Koordinációs Intézet, mely 2015. szeptembere óta működik.

 

Miért jó sportolni?

Akinek a mindennapjai szerves része a sport, annak biztosan nem kell elmagyarázni, milyen pozitív hatásai vannak az életünkre. A többiek kedvéért lássunk néhány okot a teljesség igénye nélkül, miért is jó nekünk, ha elkezdjük felfedezni a sportolás világát:

  • Természetes hangulatjavító – Egy stresszes nap után nagyon jó feszültséglevezető lehet a mozgás, futás, egy rövid edzés. Sport hatására a szervezet többek között endorfint is termel, amit „boldogsághormon”-ként emlegetnek.
  • Fitten tart fizikailag és mentálisan is – A sport javítja az állóképességet, megerősítheti az izmokat és a keringési rendszert is, valamint növeli az energiaszintet. Paradox módon segít a fáradtságérzet leküzdésében.
  • Segíti az alvást – Egy aktív nap után szinte biztos, hogy könnyebben elalszol este, az éjszakai alvásod minősége is jobb lesz.
  • Magabiztosságot ad – Gondoljunk csak a lépésről lépésre elért eredményekre, a javuló testképre. Ezek mind-mind önbizalmat adnak.
  • Közösséget épít – Leginkább a csapatsportok előnye, hogy az edzések és versenyek közben a csapattagokból összetartó, egymást támogató kör kovácsolódik.

Az egyetemisták legjobban várt eseménye: a diplomaosztó

Budapesti Corvinus Egyetem

A diplomaosztók időpontjai a különböző karokon 2023. július 24-e és július 28-a közé esnek.

 

Budapesti Metropolitan Egyetem

Az iskola ősszel adja át az okleveleket a 2023 tavaszi félévben lediplomázott diákoknak.

Minden egyetemista arra a pillanatra vár, hogy az ég felé dobhassa ezt a kalapot. (Fotó: 123RF)

 

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

A különböző szakokon végzettek különböző időpontokban vehetik át diplomáikat:

  • Villamosmérnöki és Informatikai Kar: 2023. szeptember 15.
  • Természettudományi Kar: 2023. szeptember 22.
  • Építészmérnöki Kar: 2023. szeptember 29.
  • Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar: 2023. szeptember 30.
  • Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar: 2023. október 6.
  • Gépészmérnöki Kar: 2023. október 13.
  • Építőmérnöki Kar: 2023. november 10.

 

Eötvös Loránd Tudományegyetem

Az ELTE is különböző időpontokban rendez diplomaosztó ünnepségeket, azonban itt minden végzős júliusban kapja kézhez „munkája gyümölcsét”.

 

Nemzeti Közszolgálati Egyetem

A kari diplomaosztó ünnepséget július 14-én tartják.

 

Óbudai Egyetem

Az Óbudai Egyetemen a végzett hallgatóknak karonként ütemezve adják át az okleveleket júliusban.

 

Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem

Az oklevelek átadásának tervezett időpontja 2023. július 8-a.

Amit tudnod kell, ha fizika szakra mennél

Ha a fizika a Te világod, mutatjuk: fizikus végzettséggel hol helyezkedhetsz el?

Tanulmányaik végeztével a fizikusok a műszaki és gazdasági életben, valamint az államigazgatásban irányító, szervező részfeladatokat látnak el, továbbá  fizikai jelenségeket valósítanak meg  laboratóriumi körülmények között, amiket mérésekkel mutatnak be. Az ezzel kapcsolatos álláshirdetések közül sok tanári, programozó fizikusi, anyagköltség elemzői, tesztmérnöki munkák találhatók.

A leggyakrabban betöltött munkakörök, amelyekben elhelyezkedhetsz, például rendszergazda, tanár, labortechnikus, minőségirányítási mérnök. 

 

Hírességek a fizika világából

Ki más lehetne az első a fizika nagyjai bemutatása során mint Albert Einstein. A német Nobel-díjas elméleti fizikust a 20. század legnagyobb tudósaként tartják számon. Az ő nevéhez fűződik a relativitáselmélet, de nagyban hozzájárult a kvantummechanika, a statisztikus mechanika és a kozmológia fejlődéséhez is. 1921-ben a fényelektromos jelenség törvényszerűségeinek felismeréséért Nobel-díjjal jutalmazták. Az ő ikonikus, a világra nyelvet öltő arcképe az egyik legismertebb a világon. A hétköznapi emberek a zseni szinonimájaként emlegetik nevét, de zsenialitását a szakemberek sem vitatják. A Time folyóirat 1999-ben az évszázad emberévé választotta. 

[kiemelt]Érdekesség, hogy fizikusok és matematikusok között elterjedt egy humoros érték-mérce, az ún. “Einstein-szorzó”. Aki közvetlenül találkozott és kezet fogott Einsteinnel, annak 1-es az Einstein-szorzója. A hármas szorzó azt jelenti, hogy kezet fogott azzal, aki kezet fogott azzal, aki kezet fogott Einsteinnel. Vagyis az értékszám a kézfogási kapcsolódási pontok számát jelzi.[/kiemelt]

 

Nem maradhat ki a másik legismerebb fizikához kapcsolódó név, Stephen Hawking sem, angol elméleti fizikus. Születése napja éppen Galilei halálának 300. évfordulója volt, amelyről ő maga többször is büszkélkedett. Az elméleti fizikában elért eredményeiért 1978-ban Albert Einstein-díjat kapott. 1982-ben a Brit Birodalom Érdemrendje díjjal jutalmazták, 1985-ben pedig pápai kitüntetést is kapott. 

Művei közül Az idő rövid története, A világegyetem dióhéjban és A mindenség elmélete című könyvei rendkívül nagy népszerűségnek örvendenek világszerte.  Motoros neuronbetegségét már 21 éves kora előtt diagnosztizálták nála, amelynek következtében súlyosan mozgáskorlátozottá vált, eleinte kerekesszékbe kényszerült, később minden mozgásszervi képességét elvesztette. Ápolók segítségével tudott élni, végül csak szemét, arcizmait és egy ujját tudta csak mozgatni.  Egyik tanítványának köszönhetően motoros gépek is rendelkezésére álltak, ennek segítségével tudott kommunikálni. Nehézségei ellenére aktív fizikus, író és közéleti személyiség volt. Halálának napja (március 14.) Albert Einstein születésének évfordulója, mindkét híres tudós 76 évet élt.

Életéről 2014-ben életrajzi film készült A mindenség elmélete címmel. 

Milyen szakképzettséget ad a fizika szak?

  • Fizikus

 

Jelenleg az országban az alábbi intézményekben érhető el ez a képzés:

Angolul jelenleg a BME képzésén (itt csak fizikus-mérnöki képzésen), illetve a PTE-n választhatod ezt a szakot Physicist néven. 

 

Ezekből a tantárgyakból jó, ha erős vagy, ha ezt a szakot nézted ki magadnak:

  • Kötelező érettségi követelmények:
      • fizika (közép v. emelt szintű érettségi)
  • És még ezek közül egy érettségi választása:
    • biológia, kémia, földrajz, informatika, matematika, természettudomány, (közép vagy emelt szintű érettségi)
  • Akad olyan intézmény, ahol a vizsgák közül legalább egyet emelt szinten kell teljesíteni. További követelmények jelentkezésnél, ha:

 

Milyen előképzettség segít a bejutásban?

Célszerű olyan már eleve olyan középiskolát választanod, ahol indítanak reál tagozatos osztályt, de egy nem szakos gimnáziumban is előnyre tehetsz szert, ha az utolsó két évedben fakultációnak választod a fizikát.

2024-től a többletpontokat felváltják az intézményi pontok, vagyis 100 pont esetében az egyetemek maguk dönthetik el, mire adnak plusz pontokat a diákoknak.

Képzési terület:

 

Mennyi időbe telik a képzés?

  • 6 félév

 

Milyen specializációi vannak, és azoknak milyen szakterületei?

Intézményenként változhat, hogy milyen specializációra van lehetőséged ezen a  szakon, illetve, hogy hány fős alap létszámmal indítanak el egy szakirányt. 

  • A BME-n két specializáció közül választhatnak a hallgatók: kutatófizikus és alkalmazott fizika. Az alkalmazott fizika specializáción a képzés súlypontja eltolódik a gyakorlati hasznosítás irányába, mely lehetőséget nyújt az alapképzési diplomával való elhelyezkedésre, és egyúttal felkészíti a hallgatókat a fizikus mesterképzési szakon belül a nanotechnológia és anyagtudomány, a nukleáris technika, az optika és fotonika, valamint orvosi fizika specializációira. A felsőbb évfolyamokon egyes specializációs kurzusok angol nyelvűek.
  • Az ELTÉ-n az első év után,
  • A PTE-n a 3. vagy a 4. félévtől, 
  • Az SZTE-n a 2. vagy a 3. félévtől választhatnak a hallgatók specializációt.

A specializációkról bővebben az adott egyetem honlapján is érdemes tájékozódni. 

A fizikusok a műszaki és gazdasági életben, valamint az államigazgatásban irányító, szervező részfeladatokat látnak el. (Fotó: 123RF)

Milyen tudományágakra és szakterületekre épül a képzés?

  • általános természettudományi ismeretek (matematika, informatika és elektronika, természettudományos alapismeretek)
  • fizika szakmai ismeretei

 

Mit tud egy fizika szakon végzett hallgató?

  • Ismeri a fizika alapvető összefüggéseit, törvényszerűségeit, és az ezeket alkalmazó matematikai, informatikai eljárásokat.
  • Átlátja a tudományos eredményeken alapuló fizikai elméleteket, modelleket.
  • Tisztában van a fizika lehetséges fejlődési irányaival és határaival.
  • Rendelkezik természettudományos alapismeretekkel és az erre épülő gyakorlat elemeinek ismeretével, és rendszerezni tudja azokat.
  • Tudja és alkalmazza azokat a terepi, laboratóriumi és gyakorlati anyagokat, eszközöket és módszereket, amelyekkel a szakmáját alapszinten gyakorolni tudja.
  • Birtokában van annak a tudásnak, amelynek alkalmazása szükséges természeti folyamatok, természeti erőforrások, élő és élettelen rendszerek szakterületéhez tartozó alapvető gyakorlati problémáinak megoldásához.
  • Tisztában van a fizika fogalomrendszerével és terminológiájával.
  • Érti és átlátja azokat a vizsgálható folyamatokat, rendszereket, tudományos problémákat, amelyeket aztán megfelelő, a tudományos gyakorlatban elfogadott módszerekkel tesztel.

 

Mivel foglalkozik egy fizikus?

  • Fizikai jelenségek megértésével, az azokkal kapcsolatos adatgyűjtéssel, az adatok feldolgozásával, valamint a feldolgozáshoz szükséges szakirodalom használatával.
  • Fizikai elméleteket, elveket és törvényszerűségeket alkalmaz.
  • A fizika területén szerzett tudása alapján képes az egyszerűbb fizikai jelenségek laboratóriumi körülmények között történő megvalósítására, mérésekkel történő bemutatására, igazolására.
  • Mérési eredményeket értékel ki, elemez, dokumentál.
  • Szakterületének kérdéseit azonosítja be.
  • Tudását alapvető gyakorlati problémák megoldására alkalmazza, beleértve azok számításokkal történő alátámasztását is.
  • Fejlesztési folyamatok fizikán alapuló részének tervezését és szervezését végzi.
  • A szakjának megfelelően releváns adatok összegyűjtését és értelmezését végzi, amelyek alapján megalapozott véleményt tud alkotni társadalmi, tudományos vagy etikai kérdésekről.
  • Természettudományos alapokon nyugvó érvelés képességével rendelkezik.

 

Hol tanulhatsz tovább, ha itt végzel?

Olyan szakokon tanulhatsz tovább, mint anyagtudomány, fizikus, geofizikus, csillagász, meteorológus mesterképzések. A megfelelő plusz tárgyak teljesítésével az alapszakodtól valamennyire eltérő mesterképzést is választhatsz, ez esetben kreditbeszámításra is van lehetőséged. Így olyan szakok is szóba jöhetnek, mint alkalmazott matematikus, biotechnológia, környezettudomány, matematikus, molekuláris biológia, vegyész mesterszakok.

 

A természettudományokkal kapcsolatos legújabb rangsorokat az UNI 2023 kiadványunkban olvashatjátok el, amit itt tudtok megvásárolni

További részleteket a szakról a felvi.hu oldalán olvashattok.

 

Amit tudnod kell, ha építőmérnöki szakra mennél

Az építőmérnöki végzettséggel hol helyezkedhetsz el?

Építőmérnökként főleg építő vagy építész irodákban, építkezésekkel foglalkozó cégeknél tudsz elhelyezkedni, de akár magánvállalkozásba is kezdhetsz.

A leggyakrabban betöltött munkakörök, amelyeket elláthatsz: építőmérnök, építőipari egység vezetője, építő- és építésztechnikus, műszaki rajzoló, szerkesztő, mérnök vagy építőipari szakmai irányító, felügyelő.

A leggyakrabban betöltött munkakörök, amelyeket elláthatsz építőmérnöki képesítéssel: építőmérnök, építőipari egység vezetője, építő- és építésztechnikus (Fotó: 123rf)

Továbbá olyan munkaköröket is betölthetsz, mint építésvezető, munkahelyi mérnök, tervezőmérnök, műszaki előkészítő, statikus tervező, művezető, műszaki asszisztens, vezető, építéshatósági ügyintéző. A listát hosszan lehetne folytatni, hiszen nagyon sokrétű álláslehetőségeket kínál a műszaki terület. 

 

Híres építőmérnökök

John Smeaton (1724–1792) brit építőmérnök volt, hidak, csatornák, kikötők és világítótornyok tervezéséért volt felelős. Smeaton volt az első önjelölt „építőmérnök”, és gyakran az „építőmérnökök atyjának” tartják. Továbbá gépészmérnök és kiváló fizikus is volt egyben.

A Széchenyi lánchíd budai hídfője és a Váralagút a Clark Ádám téren (Fotó: 123rf)

Clark Ádám, azaz Adam Clark (1811–1866) skót mérnök volt, a budapesti Széchenyi lánchíd építésének vezetője és a budai Váralagút tervezője. 1834-ben Adam Clark a Hunter & English gépgyárában gépépítő mérnökként dolgozott. Itt ismerkedett meg Széchenyi Istvánnal, aki akkor Londonban a Duna szabályozásához szükséges gépeket rendelte meg. Széchenyi Clarkra bízta ezeknek a gépeknek a felállítását és a gépmunka vezetését. 1835-ben a budapesti lánchíd építéséhez művezető mérnöknek nevezték ki, egyúttal ő lett a híd tervezésével és a hídépítés fő vezetésével megbízott William Tierney Clark hidrotechnikus helyettese. Továbbá részt vett az első köztéri szökőkút, az első pesti sétatér építésében is. Megtervezte az első budai vízvezetéket, amelyet azonban pár év múlva le kellett bontani. Utolsó nagy műve a budai Váralagút volt, melynek végleges kivitelezési terveit 1851-ben készítette el, William Tierney Clark budapesti irodájának korábbi tervei alapján. Amikor a terveket elfogadták, az alagútépítő társaság bizottsága őt bízta meg a mű építésének vezetésével és kinevezte főmérnöknek is.

 

Milyen szakképzettséget ad az építőmérnöki szak?

  • Építőmérnök.

 

Jelenleg az országban az alábbi intézményekben érhető el ez a képzés:

Angolul jelenleg a DE és a SZE képzésén választhatod ezt a szakot Civil Engineering néven.

 

Ezekből a tantárgyakból jó, ha erős vagy, ha ezt a szakot nézted ki magadnak:

Egy építőmérnök ismeri az építőmérnöki gyakorlatban alkalmazott alapvető tervezési elveket és módszereket (Fotó: 123rf)

Milyen előképzettség segít a bejutásban?

Célszerű már eleve olyan középiskolát választanod, ahol indítanak matek vagy reáltagozatos osztályt. De egy nem tagozatos gimnáziumban is előnyre tehetsz szert, ha az utolsó két évedben fakultációnak választod a matekot és/vagy a fizikát.

2024-től a többletpontokat felváltják az intézményi pontok. Vagyis 100 pont esetében az egyetemek maguk dönthetik el, mire adnak plusz pontokat a diákoknak. Szakképzésért intézményi pontot azonban továbbra is adhatnak az egyes egyetemek.

 

Képzési terület: 

 

Mennyi időbe telik a képzés?

  • 8 félév.

 

Milyen specializációi vannak, és azoknak milyen szakterületei?

Intézményenként változhat az, hogy milyen specializációra van lehetőséged ezen a szakon illetve, hogy hány fős alaplétszámmal indítanak el egy szakirányt.

 

Milyen tudományágakra és szakterületekre épül a képzés?

  • természettudományi ismeretek
    • (matematika, fizika, mechanika, kémia),
  • gazdasági és humán ismeretek
    • (közgazdaságtan, vállalkozási és menedzsment ismeretek, államigazgatási és jogi ismeretek),
  • általános építőmérnöki ismeretek
    • (anyagismeretek, építőmérnöki ábrázolás, geodézia, geoinformatika, geotechnika, magasépítési, mélyépítési, közlekedési és vízi létesítmények, települési és környezetmérnöki ismeretek).

 

Milyen gyakorlati követelményei vannak a szaknak?

A szakmai gyakorlat legalább hat hét időtartamot elérő, szakmai gyakorlóhelyen szervezett gyakorlat. A szakmai gyakorlat kritérium követelmény.

 

Mit tud egy építőmérnöki szakon végzett hallgató?

  • Az építőmérnöki szakterületen leggyakrabban alkalmazott szerkezeti anyagokat, azok tulajdonságait és alkalmazásuk feltételeit ismeri.
  • Ismeri az építőmérnöki gyakorlatban alkalmazott alapvető tervezési elveket és módszereket.
  • Jártas az alapvető építéstechnológiai eljárásokban, az alkalmazott munka- és erőgépek működési elveiben továbbá ismeri a talajmechanikai, alapozási elveket, módszereket.
  • A gyakorlatban leggyakrabban használatos mérési és alapvető földmérési eljárásokat, azok eszközeit, műszereit, mérőberendezéseit ismeri.
  • Ismeri a híd-műtárgy építési-fenntartási szakmai elméleti gyakorlati módszereket.
  • A szakterületéhez kapcsolódó informatikai és infokommunikációs módszerekkel, eljárásokkal tisztában van.

Az építőmérnöki szakma teljes területén műszaki vezetői tevékenységet végzi el, építési műszaki ellenőri tevékenységet végez (Fotó: 123rf)

Mivel foglalkozik egy építőmérnök a mindennapokban? 

  • Az építőmérnöki szakma teljes területén műszaki vezetői tevékenységet, továbbá építési műszaki ellenőri tevékenységet végez. Ezeken túl építési, akadálymentesítési, fenntartási és üzemeltetési, vállalkozási és szakhatósági feladatokat lát el.
  • Alkalmazza az építőmérnöki tervezés modelljeit és számítási módszereit.
  • Műszaki módon (pl. rajzban) kommunikál.
  • A mérnöki létesítmények viselkedését és a mérnöki munkát befolyásoló jelenségeket megérti.
  • Településüzemeltetési feladatokat és a településmérnöki tevékenységek körébe tartozó építőmérnöki részfeladatokat lát el.

 

Hol tanulhatsz tovább, ha itt végzel?

Mesterképzésen elsősorban olyan szakokon tanulhatsz tovább, mint:

  • településmérnöki,
  • szerkezet-építőmérnöki
  • infrastruktúra-építőmérnöki
  • építményinformatikai mérnöki,
  • földmérő- és térinformatikai mérnöki szak.

A megfelelő plusz tárgyak teljesítésével az alapszakodtól valamennyire eltérő mesterképzést is választhatsz. Így olyanok is szóba jöhetnek, mint az építész, gépészmérnöki, létesítménymérnöki, mechatronikai mérnöki, hidrogeológus mérnöki, közlekedésmérnöki, műszaki menedzser, sportmérnöki, villamosmérnöki, bánya- és geotechnikai mérnöki, biztonságtechnikai mérnöki, energetikai mérnöki, épületgépészeti és eljárástechnikai gépészmérnök, faipari mérnöki, anyagmérnöki, földtudományi mérnöki, gépészeti modellezés, ipari terméktervező mérnöki, kohómérnöki, űrmérnöki vagy egészségügyi mérnöki szak.

 

A műszaki képzéssel kapcsolatos legújabb rangsorokat az UNI 2023 kiadványunkban olvashatjátok el, amit itt tudtok megvásárolni

További részleteket a szakról a felvi.hu oldalán olvashattok.

Amit tudnod kell, ha mechatronikai mérnöki szakra mennél

A mechatronikai mérnöki végzettséggel hol helyezkedhetsz el?

Mechatronikai mérnökként főleg műszaki területen, erre specializálódott cégeknél, az iparban tudsz legjobban elhelyezkedni.

A leggyakrabban betöltött mechatronikai mérnöki munkakörök, amelyeket elláthatsz: ipari tevékenységet folytató egység vezetője, gépészmérnök, villamosmérnök (elektronikai mérnök) (Fotó: 123rf)

A leggyakrabban betöltött munkakörök, amelyeket elláthatsz: ipari tevékenységet folytató egység vezetője, gépészmérnök, villamosmérnök (elektronikai mérnök), alkalmazásfejlesztő, mérnök, szoftverfejlesztő vagy egyéb műszaki foglalkozású alkalmazott.

 

Híres mérnökök, akik nélkül a mechatronikai mérnökök nem lennének

A mechatronika a gépészet, az elektronika, elektrotechnika és a számítógépes irányítás egymás hatását erősítő összeolvadása. Az angol elnevezés a gépészmérnök és villamosmérnök fogalmakból ered: mechanical engineering és az  electronic engineering szavaiból szármarmazik a „mechatronics” szó.

James Watt skót feltaláló és gépészmérnök, a gőzgép fejlesztésével lényegesen hozzájárult az ipari forradalomhoz. Róla nevezték el a teljesítmény mértékegységét (watt) az SI rendszerben.

James Eckford Lauder: James Watt és a gőzgép (Fotó: Wikipédia)

Zipernowsky Károly magyar mérnök, a transzformátor egyik feltalálója. A transzformátor egy olyan villamos gép, amely a váltakozó árammal szállított villamos teljesítmény feszültségét és az áramerősségét alakítja át.

 

Milyen szakképzettséget ad a mechatronikai mérnöki szak?

  • Mechatronikai mérnök.

 

Jelenleg az országban az alábbi intézményekben érhető el ez a képzés:

Angolul jelenleg az OE képzésén választhatod ezt a szakot Mechatronical Engineer néven.

 

Ezekből a tantárgyakból jó, ha erős vagy, ha ezt a szakot nézted ki magadnak:

A mechatronikai mérnök jártas az alapvető mechatronikai tervezési elvekben, módszerekben (Fotó: 123rf)

Milyen előképzettség segít a bejutásban?

Célszerű már eleve olyan középiskolát választanod, ahol indítanak matek vagy reál-tagozatos osztályt. De egy nem szakos gimnáziumban is előnyre tehetsz szert, ha az utolsó két évedben fakultációnak választod a matekot, a fizikát vagy az informatikát.

2024-től a többletpontokat felváltják az intézményi pontok. Vagyis 100 pont esetében az egyetemek maguk dönthetik el, mire adnak plusz pontokat a diákoknak. Szakképzésért intézményi pontot azonban továbbra is adhatnak az egyes egyetemek.

 

Képzési terület: 

 

Mennyi időbe telik a képzés?

  • 7 félév.

 

Milyen specializációi vannak, és azoknak milyen szakterületei?

Intézményenként változhat az, hogy milyen specializációra van lehetőséged ezen a szakon illetve, hogy hány fős alaplétszámmal indítanak el egy szakirányt.

  • A BME-n specializálódásra legkorábban a negyedik félév sikeres lezárása után van lehetőség. Választható specializációk:
    • biomechatronika,
    • gépészeti modellezés,
    • kiberfizikai rendszerek,
    • mechatronikai szerkezetek elemzése,
    • okos eszközök tervezése,
    • optomechatronika.
  • A DE-n választható specializációk:
    • ​mechatronikai rendszerek specializáció,
    • audiovizuális (A/V) specializáció.

 

Milyen tudományágakra és szakterületekre épül a képzés?

  • természettudományi ismeretek,
  • gazdasági és humán ismeretek,
  • mechatronikai mérnöki szakmai ismeretek.

 

Milyen gyakorlati követelményei vannak a szaknak?

A szakmai gyakorlat legalább hat hét időtartamú, szakmai gyakorlóhelyen szervezett gyakorlat. A szakmai gyakorlat kritérium követelmény.

 

Mit tud egy mechatronikai mérnöki szakon végzett hallgató?

  • Ismeri a mechatronika szakterületen alkalmazott anyagokat, azok előállítását, jellemzőit és alkalmazásuk feltételeit.
  • A mechatronikai, elektromechanikai, informatikai, mozgásszabályozási rendszereket, szenzorokat és aktuátorokat ismeri, valamint azok szerkezeti egységeit, alapvető működésüket mind gépészeti, mind elektrotechnikai, mind irányítástechnikai megközelítésből.
  • Jártas az alapvető mechatronikai tervezési elvekben, módszerekben, ezen belül a gépészeti és finommechanikai konstrukciók, valamint az analóg és digitális áramkörök tervezésének alapjaiban.
  • Ismeri az alapvető gépészeti, villamos- és irányítástechnikai rendszerekkel kapcsolatos számítási, modellezési, szimulációs módszereket.
  • Használni tudja a számítógépes irányítás, mérésadatgyűjtés, beágyazott rendszerek, optikai érzékelés, képfeldolgozás eszközeit, részegységeit, alapvető tervezési és programozási módszereit.

Irányítja és ellenőrzi a szaktechnológiai gyártási folyamatokat a minőségbiztosítás és minőségszabályozás elemeit szem előtt tartva (Fotó: 123rf)

Mivel foglalkozik egy mechatronikai mérnök a mindennapokban? 

  • Alkalmazza a mechatronikai, elektromechanikai, mozgásszabályozási termékek és technológiák tervezéséhez kapcsolódó alapvető számítási, modellezési elveket, módszereket, mind gépészeti, mind elektrotechnikai, mind irányítástechnikai megközelítésből.
  • Értelmezi és jellemzi a mechatronikai rendszerek szerkezeti egységeinek, elemeinek felépítését, működését, az alkalmazott rendszerelemek kialakítását és kapcsolatát mind gépészeti, mind elektrotechnikai, mind irányítástechnikai megközelítésből.
  • Irányítja és ellenőrzi a szaktechnológiai gyártási folyamatokat a minőségbiztosítás és minőségszabályozás elemeit szem előtt tartva.
  • A meghibásodások diagnosztizálását, a megfelelő hibaelhárítási eljárás kiválasztását végzi el mind gépészeti, mind elektrotechnikai, mind irányítástechnikai megközelítésből.

 

Hol tanulhatsz tovább, ha itt végzel?

Mesterképzésen elsősorban olyan szakokon tanulhatsz tovább, mint:

  • mechatronikai mérnöki,
  • gépészeti modellezés,
  • űrmérnöki,
  • sportmérnöki,
  • építményinformatikai mérnöki
  • autonóm járműirányítási mérnöki szak.

A megfelelő plusz tárgyak teljesítésével az alapszakodtól valamennyire eltérő mesterképzést is választhatsz. Így olyanok is szóba jöhetnek, mint a gépészmérnöki, villamosmérnöki, az energetikai mérnöki, épületgépészeti és eljárástechnikai gépészmérnök, ipari terméktervező mérnöki, létesítménymérnöki, műszaki menedzser, mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki, logisztikai mérnöki, biztonságtechnikai mérnöki, anyagmérnöki, faipari mérnöki, közlekedésmérnöki szak, kohómérnöki, matematikus,  alkalmazott matematikus, anyagtudomány, fizikus vagy egészségügyi mérnöki szak.

 

A műszaki képzéssel kapcsolatos legújabb rangsorokat az UNI 2023 kiadványunkban olvashatjátok el, amit itt tudtok megvásárolni

További részleteket a szakról a felvi.hu oldalán olvashattok.

Amit tudnod kell, ha villamosmérnöki szakra mennél

Villamosmérnöki végzettséggel hol helyezkedhetsz el?

Villamosmérnökként főleg műszaki területen, erre specializálódott cégeknél, az iparban tudsz legjobban elhelyezkedni.

A leggyakrabban betöltött munkakörök, amelyeket elláthatsz: villamosmérnök (energetikai vagy elektronikai mérnök), telekommunikációs mérnök, szoftver- és alkalmazásfejlesztő, informatikai és kommunikációs rendszerek felhasználóit támogató technikus.

A leggyakrabban betöltött munkakörök, amelyeket elláthatsz: villamosmérnök, telekommunikációs mérnök, szoftver- és alkalmazásfejlesztő (Fotó: 123rf)

Továbbá olyan munkaköröket is betölthetsz villamosmérnöki végzettséggel, mint szoftverfejlesztő mérnök, tesztmérnök, szoftvermérnök, projektmérnök, programozó, kutató-fejlesztő mérnök, tesztlabor mérnök, elektromos karbantartó mérnök vagy villamos üzemviteli mérnök. A listát hosszan lehetne folytatni, hiszen sokrétű álláslehetőségeket kínál a műszaki terület. 

 

Híres villamosmérnökök

A híres villamosmérnökök között sok feltaláló is akad. A magyarok között ilyen volt Gábor Dénes Nobel-díjas fizikus és villamosmérnök, a holográfia feltalálója. A holográfia egy olyan a fény hullámtermészetén alapuló képrögzítő eljárás, amellyel a tárgy struktúrájáról tökéletes térhatású, vagyis háromdimenziós kép hozható létre.

Kandó Kálmán magyar mérnök pedig a vasútvillamosítás úttörője volt. A nagyfeszültségű háromfázisú, ipari frekvenciájú váltakozóáramú vontatás első alkalmazója volt a mozdonyoknál. Továbbá a fázisváltót is ő dolgozta ki.

Tihanyi Kálmán fizikus és villamosmérnök, az ikonoszkópot alkotta meg. A modern, nagy felbontású televíziórendszer feltalálója is egyben, amelynek alapja az általa kidolgozott zseniális megoldás, ami töltésfelhalmozásként vagy töltéstárolásként ismert.

Zipernowsky Károly magyar mérnök, a transzformátor egyik feltalálója. A transzformátor egy olyan villamos gép, amely a váltakozó árammal szállított villamos teljesítmény feszültségét és az áramerősségét alakítja át.

Jelenet a Feszültség című filmből (Fotó: 101 Studios)

A Feszültség (The Current War) című történelmi drámát Thomas Edison, George Westinghouse és Nikola Tesla 19. századi versenye ihlette arról, hogy milyen elektromos áramellátó rendszert alkalmazzanak az Egyesült Államokban országszerte. Tesla Edison legszorgalmasabb munkatársa volt, de az egyenáramú gépek fejlesztése után Tesla pénzügyi viták miatt elhagyta Edisont, és váltakozó áramú rendszerének találmányi jogát eladta George Westinghouse-nak. Az úgynevezett „áramok harca” során a gyakorlatban is bebizonyosodott, hogy Tesla váltakozóáramú rendszerének és gépeinek használata előnyösebb az egyenáramúaknál. Ma már az egy-, illetve többfázisú váltakozó áramú elektromos rendszert és az indukciós motort az ipari és háztartási eszközökben világszerte alkalmazzák.

 

Milyen szakképzettséget ad a villamosmérnöki szak?

  • Villamosmérnök.

 

Jelenleg az országban az alábbi intézményekben érhető el ez a képzés:

Angolul jelenleg az OE képzésén választhatod ezt a szakot Electrical Engineer néven.

 

Ezekből a tantárgyakból jó, ha erős vagy, ha ezt a szakot nézted ki magadnak:

Egy villamosmérnök jártas az elektronika, az infokommunikáció, az irányítástechnika, az elektronikai technológia és a villamos energetika alapvető tervezési elveiben (Fotó: 123rf)

Milyen előképzettség segít a bejutásban?

Célszerű már eleve olyan középiskolát választanod, ahol indítanak matek vagy reál-tagozatos osztályt. De egy nem szakos gimnáziumban is előnyre tehetsz szert, ha az utolsó két évedben fakultációnak választod a matekot és/vagy a fizikát.

2024-től a többletpontokat felváltják az intézményi pontok. Vagyis 100 pont esetében az egyetemek maguk dönthetik el, mire adnak plusz pontokat a diákoknak. Szakképzésért intézményi pontot azonban továbbra is adhatnak az egyes egyetemek.

 

Képzési terület: 

 

Mennyi időbe telik a képzés?

  • 7 félév.

 

Milyen specializációi vannak, és azoknak milyen szakterületei?

Intézményenként változhat, hogy milyen specializációra van lehetőséged ezen a szakon illetve, hogy hány fős alaplétszámmal indítanak el egy szakirányt.

  • A BME-n a beágyazott és irányító rendszerek specializáció, az intelligens kommunikáció specializáció, a mikroelektronikai hardvertervezés és integráció specializáció és a fenntartható villamos energetika specializáció között választhatsz.
  • Az SZTE-n az alapképzésben a specializáció választása általában a 2. vagy a 3. félévben történik.

 

Milyen tudományágakra és szakterületekre épül a képzés?

  • természettudományi ismeretek
    • (matematika, fizika, informatika, villamosipari anyagismeret),
  • gazdasági és humán ismeretek
    • (közgazdaságtan, menedzsment és vállalkozás-gazdaságtan, jogi ismeretek, az intézmény hagyományainak és lehetőségeinek megfelelő további gazdasági és humán alapismeretek) 14–30 kredit,
  • villamosmérnöki szakmai ismeretek
    • [villamosságtan (elektrotechnika, hálózatok és rendszerek), elektronika, digitális technika, programozás, szakmai alapismeretek (híradástechnika, méréstechnika, irányítástechnika, mikroelektronika, elektronikai technológia, villamos energetika), laboratórium, az intézmény hagyományainak és lehetőségeinek megfelelő további, a törzsanyag részét képező ismeretek].

 

Milyen gyakorlati követelményei vannak a szaknak?

A szakmai gyakorlat legalább hat hét időtartamú, szakmai gyakorlóhelyen szervezett gyakorlat. A szakmai gyakorlat kritérium követelmény.

 

Mit tud egy villamosmérnöki szakon végzett hallgató?

  • Ismeri a villamosmérnöki szakterület legfontosabb elméleteit, összefüggéseit és ezek terminológiáját, ismeret- és tevékenységrendszerének alapvető tényeit, határait, korlátait.
  • A szakterületen használt tervezési elveket és alkalmazott anyagokat, azok előállítását és alkalmazásuk feltételeit ismeri. Továbbá a használt berendezések, eszközök működési elveit, szerkezeti egységeit. A mérési eljárásokat, azok eszközeit, műszereit, mérőberendezéseit.
  • Jártas az elektronika, az infokommunikáció, az irányítástechnika, az elektronikai technológia és a villamos energetika alapvető tervezési elveiben, módszereiben és eljárásaiban.
  • Ismeri a villamos szakterülethez szervesen kapcsolódó logisztikai, menedzsment, környezetvédelmi, minőségbiztosítási, információtechnológiai, jogi, közgazdasági szakterületek alapjait, azok határait és követelményeit.

Villamosmérnöki végzettséggel elektronikai berendezések és rendszerek tervezését analizálását, hibajavítását végezheted (Fotó: 123rf)

Mivel foglalkozik egy villamosmérnök a mindennapokban? 

  • Elektronikai alkatrész- és mikroelektronikai ismereteire alapozva analóg és digitális áramkörök rutinszerű tervezését és kivitelezését végzi el.
  • Villamos és nem villamos mérési módszereket alkalmaz.
  • Főbb villamosipari anyagok és technológiák felhasználását igénylő feladatokat és villamosenergia-ellátás, -tárolás és -átalakítás folyamatához kapcsolódó feladatokat old meg.
  • Elektronikai berendezések és rendszerek tervezését analizálását, hibajavítását végzi el.
  • Alkalmazza a villamos gyártmányokhoz és gyártmányfejlesztésekhez kapcsolódó számítási, modellezési elveket és módszereket.
  • Meghibásodásokat diagnosztizál, az elhárítási műveleteket kiválasztja.
  • Mérnöki feladatokat old meg (tervezés, fejlesztés, üzembe helyezés, üzemeltetés, szolgáltatás, karbantartás).

 

Hol tanulhatsz tovább, ha itt végzel?

Mesterképzésen elsősorban olyan szakokon tanulhatsz tovább, mint:

  • villamosmérnöki,
  • űrmérnöki,
  • építményinformatikai mérnöki,
  • védelmi infokommunikációs rendszertervező,
  • autonóm járműirányítási mérnöki szak.

A megfelelő plusz tárgyak teljesítésével az alapszakodtól valamennyire eltérő mesterképzést is választhatsz. Így olyanok is szóba jöhetnek, mint a matematikus, alkalmazott matematikus, anyagtudomány, fizikus, gépészmérnöki, mechatronikai mérnöki, info-bionika mérnöki, anyagmérnöki, bánya- és geotechnikai mérnöki, biztonságtechnikai mérnöki, energetikai mérnöki, épületgépészeti és eljárástechnikai gépészmérnök, faipari mérnöki, gépészeti modellezés, ipari terméktervező mérnöki, kohómérnöki, létesítménymérnöki, műszaki menedzser, olaj- és gázmérnöki, sportmérnöki vagy egészségügyi mérnöki szak.

 

A műszaki képzéssel kapcsolatos legújabb rangsorokat az UNI 2023 kiadványunkban olvashatjátok el, amit itt tudtok megvásárolni

További részleteket a szakról a felvi.hu oldalán olvashattok.

Amit tudnod kell, ha építészmérnöki szakra mennél

Az építészmérnöki végzettséggel hol helyezkedhetsz el?

Építészmérnökként főleg építész irodákban, építkezésekkel foglalkozó cégeknél tudsz elhelyezkedni, de akár magánvállalkozásba is kezdhetsz.

A leggyakrabban betöltött munkakörök, amelyeket elláthatsz: építészmérnök, építőmérnök, építőipari egység vezetője, építő- és építésztechnikus, műszaki rajzoló, szerkesztő, mérnök vagy építőipari szakmai irányító, felügyelő.

A leggyakrabban betöltött építészmérnöki munkakörök, amelyeket elláthatsz: építészmérnök, építőmérnök, építőipari egység vezetője, építő- és építésztechnikus, műszaki rajzoló (Fotó: 123rf)

Továbbá még olyan munkaköröket is betölthetsz, mint műszaki előkészítő, tervező, építésvezető, építészeti rajzoló, műszaki asszisztens, vezető vagy építész tervező. A listát hosszan lehetne folytatni, hiszen nagyon sokrétű álláslehetőségeket kínál a műszaki terület. 

 

Híres építészek

Számtalan híres magyar építészünk van, akiknek főleg Budapesten, de országszerte is rengeteg híres épülete áll. A teljesség igénye nélkül említünk meg pár igazán nagy nevet.

Ybl Miklós (1814–1891) a 19. század egyik legnagyobb magyar mestere, a historizmus európai jelentőségű képviselője volt. Legismertebb művei a budapesti Magyar Állami Operaház, a Fővámház, a Várkert Bazár vagy a Szent István-bazilika. Tiszteletére alapították 1953-ban az évenként kiosztott építészeti Ybl Miklós-díjat, amely az építészeti tevékenységért kapható legrangosabb hazai szakmai kitüntetés.


A Magyar Állami Operaház Budapest egyik legjelentősebb 19. századi műemléke. Neoreneszánsz stílusban épült Ybl Miklós tervei alapján. (Fotó: 123rf)

Steindl Imre (1839–1902) a magyar Országház, a Parlament tervezője. De az ő műve még a Margit híd hídfői és az ELTE Múzeum körúti egyetemi épületei is. Steindl követője volt kora stílusának, a romantikus életszemléletben gyökerező historizmusnak.

Schulek Frigyes (1841–1919) alkotásai közé tartozik a budavári Halászbástya és a János-hegyen az Erzsébet-kilátó. Az ő nevéhez fűződik még a várban a Mátyás-templom neogótikus átépítése is. Stílusa a historizmus volt, bizonyos eklektikus elemekkel.

Lechner Ödön (1845–1914) építész, a magyar stílusú szecesszió úttörője. Jellegzetes épületei Budapesten az Iparművészeti Múzeum, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet vagy a Postatakarékpénztár.

Kós Károly (1883–1977) népies stílusú építész. A Fővárosi Állat- és Növénykert több pavilonját is ő tervezte. A budapesti Kós Károly tér lakóépületei is az ő nevéhez fűződnek, amely a Barátok közt tévésorozat külső jelenetei helyszínéül is szolgált. Sztánai lakóháza a „Varjúvár” és a később róla elnevezett budai Városmajor utcai iskola is hűen tükrözi jellegzetes építészetét.

Makovecz Imre (1935–2011) a magyar organikus építészet megteremtője, a Magyar Művészeti Akadémia alapítója. Híres alkotásai közé tartozik a Pázmány Péter Katolikus Egyetem piliscsabai épületegyüttese, a Stephaneum, a Pancho Aréna vagy a Makói Hagymatikum Gyógyfürdő.

Így jártam anyátokkal – Ted Mosby (Fotó: 20th Century Fox Television)

A filmekben és sorozatokban meglepően sokszor találkozhatunk építészekkel, bár a munkájukba ritkán láthatunk bele. Sokszor csak úgy ábrázolják őket, hogy nagy tervezőasztalok előtt görnyedve hosszasan rajzolnak vagy óriási tervrajzokkal szaladgálnak. Néhány példát azért megemlítünk, ahol többet is láthatunk a munkájuk körülményeiből. Ilyen Ted Mosby az Így jártam anyátokkal című sorozatban, vagy Keanu Reeves karaktere a Ház a tónál című filmben. A Pokoli torony katasztrófafilmben pedig a világ legmagasabb felhőkarcolójának átadására készülnek, ahol Paul Newman alakítja az egyik építészt.

 

Milyen szakképzettséget ad az építészmérnöki szak?

  • Építészmérnök.

 

Jelenleg az országban az alábbi intézményekben érhető el ez a képzés:

Angolul jelenleg nem indul alapképzés, de ezen a néven található: Architectural Engineering.

 

Ezekből a tantárgyakból jó, ha erős vagy, ha ezt a szakot nézted ki magadnak:

Egy építészmérnök széles körben használatos épületszerkezeteket, termékeket, technológiákat alkalmazza munkája során. (Fotó: 123rf)

Milyen előképzettség segít a bejutásban?

Célszerű már eleve olyan középiskolát választanod, ahol indítanak matek vagy rajz tagozatos osztályt. De egy nem tagozatos gimnáziumban is előnyre tehetsz szert, ha az utolsó két évedben fakultációnak választod a matekot és/vagy a rajzot.

2024-től a többletpontokat felváltják az intézményi pontok. Vagyis 100 pont esetében az egyetemek maguk dönthetik el, mire adnak plusz pontokat a diákoknak. Szakképzésért intézményi pontot azonban továbbra is adhatnak az egyes egyetemek.

 

Képzési terület: 

 

Mennyi időbe telik a képzés?

  • 7 félév.

 

Milyen specializációi vannak, és azoknak milyen szakterületei?

Intézményenként változhat az, hogy milyen specializációra van lehetőséged ezen a szakon illetve, hogy hány fős alap létszámmal indítanak el egy szakirányt.

 

Milyen tudományágakra és szakterületekre épül a képzés?

  • kreatív készségfejlesztési, művészeti és műveltségi, humán és társadalomtudományi, valamint természettudományos, műszaki, gazdasági és jogi ismeretek és segédtudományok,
  • építészmérnöki szakmai ismeretek,
    • (épülettervezés, építészettörténet, várostörténet, településtervezés, tartószerkezetek, épületszerkezetek, építőanyagok, épületgépészet, építéskivitelezés-szervezés, épületfizika és energetika, építészeti ábrázolás, építészeti informatika).

 

Milyen gyakorlati követelményei vannak a szaknak?

A szakmai gyakorlat legalább hat hét időtartamú, az intézmény által elfogadott szakmai gyakorlóhelyen (tervezési vagy kivitelezési-beruházási környezetben) teljesített gyakorlat. Ennek további követelményeit a tanterv határozza meg. A szakmai gyakorlat kritérium követelmény.

 

Mit tud egy építészmérnöki szakon végzett hallgató?

  • Rálátása van az építészethez kapcsolódó humán tudományokra, az építészetre ható társadalmi folyamatokra.
  • Ismeri az építészet történet fontosabb korszakait, alkotásait, a kortárs építészet és társművészetek megjelenési formáit, rálátása van a települések fejlődésének történetére.
  • Az építészeti tervezés alapelveit és az építési tevékenység minőségbiztosítási módszereit ismeri, rálátása van a minősítési rendszerekre.
  • Érti az ember, az épített és a természeti környezet közötti alapvető kapcsolatokat és kölcsönhatásokat, ismeri az épületek tervezésének alapelveit, lépéseit.
  • Ismeri a jellemző épületfajták fontosabb funkcionális, társadalmi és jogszabályi követelményeit. Továbbá a az épületek alapvető konstruálási és méretezési elveit, jellemző megoldásait, az építés anyagainak tulajdonságait, különös tekintettel az épületfizikai, tűzvédelmi és egyéb szabványokban rögzített műszaki követelményekre.
  • Megfelelő ismerettel rendelkezik az építést szolgáló egyéb mérnöki szakismeretek területén.
  • Jártas az építészeti ábrázolás és a műszaki dokumentációk fajtái, a korszerű számítógépes tervkészítés és dokumentálásban.

Egy építészmérnök jártas az építészeti ábrázolás és a műszaki dokumentációk fajtái, a korszerű számítógépes tervkészítés és dokumentálásban. (Fotó: 123rf)

Mivel foglalkozik egy építészmérnök a mindennapokban? 

  • Értelmezi és jellemezi az építészeti tervek és alkotások funkcionális rendszereit, szerkezeti egységeit, elemeinek felépítését, működését, és ezek egymással való kapcsolatát.
  • Közreműködik az építési tevékenységhez kapcsolódó feladatokban, a tervezési és kivitelezési folyamat szereplőiből álló munkacsoportokkal együttműködik.
  • A széles körben használatos épületszerkezeteket, termékeket, technológiákat alkalmazza munkája során.
  • Megérti, alkalmazza és közreműködik a magasépítési tartószerkezetek és épületszerkezeti, valamint épületgépészeti megoldások kivitelezésében.
  • Az épületmegvalósítási, épületfenntartási folyamatokat megszervezi, előkészíti, irányítja, követi és ellenőrzi.
  • Műszaki dokumentációt készít, a vonatkozó ábrázolási szabályokat és szabványokat alkalmazva, továbbá építészeti rajzokat, valós és virtuális modellezést és prezentációt készít.
  • Építészeti informatikai eszközöket és szoftvereket használ költségvetések és organizációs tervek elkészítésére.

 

Hol tanulhatsz tovább, ha itt végzel?

Mesterképzésen elsősorban olyan szakokon tanulhatsz tovább, mint:

  • építész,
  • építőművész,
  • településmérnöki,
  • építményinformatikai mérnöki,
  • belsőépítész tervezőművész szak.

A megfelelő plusz tárgyak teljesítésével az alapszakodtól valamennyire eltérő mesterképzést is választhatsz. Így olyanok is szóba jöhetnek, mint az épületgépészeti és eljárástechnikai gépészmérnök, létesítménymérnöki, műszaki menedzser, anyagmérnöki, sportmérnöki, kohómérnöki, űrmérnöki, villamosmérnöki, ipari terméktervező mérnöki vagy egészségügyi mérnöki szak.

 

A műszaki képzéssel kapcsolatos legújabb rangsorokat az UNI 2023 kiadványunkban olvashatjátok el, amit itt tudtok megvásárolni

További részleteket a szakról a felvi.hu oldalán olvashattok.

Amit tudnod kell, ha gépészmérnöki szakra mennél

A gépészmérnöki végzettséggel hol helyezkedhetsz el?

Gépészmérnökként főleg műszaki területen, erre specializálódott cégeknél, az iparban tudsz legjobban elhelyezkedni.

A leggyakrabban betöltött munkakörök, amelyeket elláthatsz: gépészmérnök, minőségbiztosítási mérnök, mérnök, műszaki rajzoló, szerkesztő, szoftverfejlesztő. (Fotó: 123rf)

A leggyakrabban betöltött munkakörök, amelyeket elláthatsz: gépészmérnök, minőségbiztosítási mérnök, mérnök, műszaki rajzoló, szerkesztő, szoftverfejlesztő vagy egyéb műszaki foglalkozású alkalmazott.

Továbbá még olyan munkaköröket is betölthetsz, mint tervezőmérnök, folyamatmérnök, konstruktőr, projektmenedzser vagy -vezető, gépész tervező, technológus, CAD mérnök, gyártómérnök, termelésvezető, karbantartó mérnök, projektmérnök, műszaki szakértő vagy épületgépész mérnök. A listát hosszan lehetne folytatni, hiszen nagyon sokrétű álláslehetőségeket kínál a műszaki terület. 

 

Híres gépészmérnökök

George Stephenson (1781–1848) angol gépészmérnök a tökéletesített gőzmozdony feltalálója. Első kezdetleges műve egy olyan jármű volt, amely peremes kerekeinek köszönhetően a síneken maradt, és 4 kilométeres óránkénti sebességgel nem kevés, 30 tonnás terhet tudott elvontatni. A Stockton–Darlington-vasútvonal 1825. szeptember 27-én nyitotta meg kapuit, ez volt az első alkalom, hogy gőzmozdonyt alkalmazó vasúton megindult az utasforgalom. Stephenson tökéletesített gőzmozdonyának nyomtávja 1435 mm volt, ami a mai normál nyomtáv szabványa, jelenleg a világ vasúthálózatának több mint 60%-a ezt alkalmazza.

Az első személyszállító kocsi Európában 1830-ban, George Stephenson gőzmozdonya (Fotó: Wikipédia)

Rudolf Diesel (1858–1913) német gépészmérnök a róla elnevezett „öngyulladó belsőégésű motor” (azaz a róla elnevezett dízel motor) feltalálója. Külön érdekesség, hogy szülei kívánsága ellenére lett gépészmérnök. Belsőégésű motorjára 1892. február 23-án kapott szabadalmat. Ez a szabadalom a gáztörvényeken alapult levegősűrítéssel működő, gyújtógyertya nélküli, tehát öngyulladásos, belsőégésű motorokat írta le. 1893-ban közzétette elméleti munkáját a hőerőgépekről. A motort eredetileg „olajmotornak” nevezték, mivel általában gázolajat használ fel. A Diesel-motor az autókban visszaszorul ma már, ám – tökéletesített formában – máig népszerű teherautókban, hajókban és más nagy tömegű járművekben, főleg kis fogyasztása, egyszerű felépítése és nagy forgatónyomatéka miatt.

 

Milyen szakképzettséget ad a gépészmérnöki szak?

  • Gépészmérnök.

 

Jelenleg az országban az alábbi intézményekben érhető el ez a képzés:

Angolul jelenleg a MATE képzésén választhatod ezt a szakot Mechanical Engineering néven.

 

Ezekből a tantárgyakból jó, ha erős vagy, ha ezt a szakot nézted ki magadnak:

Milyen előképzettség segít a bejutásban?

Célszerű már eleve olyan középiskolát választanod, ahol indítanak matek vagy reál-tagozatos osztályt. De egy nem szakos gimnáziumban is előnyre tehetsz szert, ha az utolsó két évedben fakultációnak választod a matekot és/vagy a fizikát.

2024-től a többletpontokat felváltják az intézményi pontok. Vagyis 100 pont esetében az egyetemek maguk dönthetik el, mire adnak plusz pontokat a diákoknak. Szakképzésért intézményi pontot azonban továbbra is adhatnak az egyes egyetemek.

 

Képzési terület: 

 

Mennyi időbe telik a képzés?

  • 7 félév.

 

Milyen specializációi vannak, és azoknak milyen szakterületei?

Intézményenként változhat az, hogy milyen specializációra van lehetőséged ezen a szakon illetve, hogy hány fős alap létszámmal indítanak el egy szakirányt.

  • A BME-n az alapképzési szakokon specializálódásra legkorábban a negyedik félév sikeres lezárása után van lehetőség.
  • Az ELTE-n a szak specializáció nélkül is elvégezhető, gyártástechnológia irányultsággal.

Rutin szakmai problémák azonosítását, azok megoldásához szükséges elvi és gyakorlati háttér feltárását és megoldását végzi el. (Fotó: 123rf)

Milyen tudományágakra és szakterületekre épül a képzés?

  • természettudományi ismeretek
    • (matematika, mechanika, mérnöki fizika, műszaki kémia, általános műszaki ismeretek),
  • gazdasági és humán ismeretek
    • (gazdálkodási és menedzsment ismeretek, minőségbiztosítás, környezettudatosság és energiagazdálkodás, államigazgatási-szakmagyakorlói jogi ismeretek, humán ismeretek),
  • gépészmérnöki szakmai ismeretek
    • (információtechnológiai, anyagtudományi, gépészeti tervezési és modellezési, gyártástechnológiai, hő- és áramlástani, elektrotechnikai, mérés- és irányítástechnikai, biztonságtechnikai, üzemeltetési és karbantartási ismeretek).

 

Milyen gyakorlati követelményei vannak a szaknak?

A szakmai gyakorlat legalább hat hét időtartamot elérő, szakmai gyakorlóhelyen szervezett gyakorlat. A szakmai gyakorlat kritérium követelmény.

 

Mit tud egy gépészmérnöki szakon végzett hallgató?

  • Jártas a műszaki szakterület műveléséhez szükséges általános és specifikus matematikai, természet- és társadalomtudományi elvek, szabályok, összefüggések és eljárások terén.
  • Behatóan ismeri a gépészeti szakterületen alkalmazott szerkezeti anyagokat, azok előállításának módszereit, alkalmazásuk feltételeit.
  • Alapvetően ismeri a gép-tervezési elveket és módszereket, gépgyártástechnológiai, irányítástechnikai eljárásokat és működési folyamatokat.
  • Alkalmazni tudja a gépészeti termék-, folyamat- és technológiai tervezés kapcsolódó számítási, modellezési elveit és módszereit.
  • Átfogóan ismeri az alkalmazott munka- és erőgépek, gépészeti berendezések, eszközök működési elveit, szerkezeti egységeit.
  • Alkalmazói szinten ismeri a gépészetben használatos mérési eljárásokat, azok eszközeit, műszereit, mérőberendezéseit.
  • Ismeri a gépészeti szakterülethez szervesen kapcsolódó logisztikai, menedzsment, környezetvédelmi, minőségbiztosítási, információtechnológiai, jogi, közgazdasági szakterületek alapjait, azok határait és követelményeit.
  • Értelmezni, jellemezni és modellezni tudja a gépészeti rendszerek szerkezeti egységeinek, elemeinek felépítését, működését, az alkalmazott rendszerelemek kialakítását és kapcsolatát.

Egy gépészmérnök műszaki rendszerek és folyamatok alapvető modelljeit alkotja meg. (Fotó: 123rf)

Mivel foglalkozik egy gépészmérnök a mindennapokban? 

  • Az adott műszaki szakterület legfontosabb terminológiáit, elméleteit, eljárásrendjét alkalmazza az azokkal összefüggő feladatok végrehajtásakor.
  • Rutin szakmai problémák azonosítását, azok megoldásához szükséges elvi és gyakorlati háttér feltárását és megoldását végzi el.
  • Műszaki rendszerek és folyamatok alapvető modelljeit alkotja meg.
  • Alkalmazza a gépészeti rendszerek üzemeltetéséhez kapcsolódó műszaki előírásokat, a gépek, gépészeti berendezések beállításának, üzemeltetésének elveit és gazdaságossági összefüggéseit.
  • Irányítja és ellenőrzi a szaktechnológiai gyártási folyamatokat, a minőségbiztosítás és minőségszabályozás elemeit szem előtt tartva.
  • A gépészeti meghibásodások diagnosztizálását, az elhárítási műveletek kiválasztását, javítástechnológiai feladatok megoldását végzi el.

 

Hol tanulhatsz tovább, ha itt végzel?

Mesterképzésen elsősorban olyan szakokon tanulhatsz tovább, mint:

  • gépészmérnöki,
  • épületgépészeti és eljárástechnikai gépészmérnök,
  • gépészeti modellezés,
  • alapanyag-gyártási folyamatmérnöki,
  • építmény-informatikai mérnöki,
  • létesítménymérnöki,
  • mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki,
  • autonóm járműirányítási mérnöki szak.

A megfelelő plusz tárgyak teljesítésével az alapszakodtól valamennyire eltérő mesterképzést is választhatsz. Így olyanok is szóba jöhetnek, mint az energetikai mérnöki, mechatronikai mérnöki, ipari terméktervező mérnöki, bánya- és geotechnikai mérnöki, egészségügyi mérnöki, ipari terméktervező mérnöki, kohómérnöki, könnyűipari mérnöki, közlekedésmérnöki, logisztikai mérnöki, műanyag- és száltechnológiai mérnöki, olaj- és gázmérnöki, olajmérnöki, sportmérnöki, vegyészmérnöki, villamosmérnöki, faipari mérnöki, gyógyszervegyész-mérnöki vagy űrmérnöki szak.

 

A műszaki képzéssel kapcsolatos legújabb rangsorokat az UNI 2023 kiadványunkban olvashatjátok el, amit itt tudtok megvásárolni

További részleteket a szakról a felvi.hu oldalán olvashattok.

Amit tudnod kell, ha nemzetközi gazdálkodás szakra mennél

Nemzetközi gazdálkodás végzettséggel hol helyezkedhetsz el?

A közgazdászok idegen nyelven is magas szinten tárgyalóképes gazdasági szakemberek, akik közgazdasági, alkalmazott gazdaságtudományi és módszertani ismereteik és a specializációk keretében megszerzett tudásuk birtokában képesek a nemzetközi vállalkozói tevékenység végzésére és irányítására. Az ezzel kapcsolatos álláshirdetések közül sok kötődik fejlesztési tervek kidolgozásához, költségek tervezéséhez és koordinációjához, termékfejlesztési projektek minőségügyi tartalmainak kezeléséhez, illetve ügyfelekkel való kapcsolattartáshoz.

 

A leggyakrabban betöltött munkakörök, amelyekben el tudsz helyezkedni nemzetközi gazdálkodás alapszakkal például: nemzetközi beszerző, értékesítő, projektvezető, telepvezető, költségvetési koordinátor, adótanácsadó. A mesterfokozat elvégzése után stratégiai tervezőként, banki tanácsadóként, innovációs munkatársként vagy export menedzserként is megtalálhatod a neked való munkahelyet.

A mesterfokozat elvégzése után stratégiai tervezőként, banki tanácsadóként, innovációs munkatársként vagy export menedzserként is megtalálhatod a neked való munkahelyet. (Fotó: 123rf)

Milyen szakképzettséget ad a nemzetközi gazdálkodás szak?

  • Közgazdász nemzetközi gazdálkodás alapszakon.

 

Jelenleg az országban az alábbi intézményekben érhető el ez a képzés:

Angolul jelenleg a BGE, a Corvinus, az ELTE, az IBS, a PE, a SOE és a TPF képzésén választhatod ezt a szakot Economist in International Business néven.

 

Ezekből a tantárgyakból jó, ha erős vagy, ha ezt a szakot nézted ki magadnak:

  • Kötelező érettségi követelmények, amelyek közül kettőt kell választanod:

 

Milyen előképzettség segít a bejutásban?

Célszerű a gimnáziumi évek második felében valamelyik tárgyból (vagy akár két tárgyból) fakultációt választanod, hiszen ha legalább egy tárgyból emelt szintű érettségit teszel, azzal előrébb juthatsz a felvételi versenyben.

2024-től a többletpontokat felváltják az intézményi pontok, vagyis 100 pont esetében az egyetemek maguk dönthetik el, mire adnak plusz pontokat a diákoknak. 

Az itt végzett hallgatók később nemzetközi vállalkozói tevékenység végzésére és irányítására is alkalmasak. (Fotó: 123rf)

Képzési terület:

 

Mennyi időbe telik a képzés?

  • 8 félév.

 

Milyen specializációi vannak, és azoknak milyen szakterületei?

Intézményenként változhat, hogy milyen specializációra van lehetőséged ezen a szakon, illetve, hogy hány fős alap létszámmal indítanak el egy szakirányt. 

  • A Corvinuson a hallgatók választásai alapján indítják a specializációkat,
    • Mint ahogy az Edutuson és a Tomori Pál Főiskolán is.
  • A BGE-n a 4. félév után választhatók specializációk,
  • A Debreceni egyetemen az 5. félévtől.
  • A Wekerle Sándor Üzleti Főiskolán a mintatervben meghatározott és az intézmény által az adott tanévben meghirdetett specializációk közül választhat a hallgató. A választható specializációk közül egy mindig indul, a továbbiak indításának feltétele az intézmény által meghatározott minimum létszám.

 

A specializációkról bővebben az adott egyetem honlapján is érdemes bővebben tájékozódni. 

 

Milyen tudományágakra és szakterületekre épül a képzés?

  • közgazdaságtani, módszertani és üzleti ismeretek,
    • (matematika, statisztika, informatika, mikro- és makroökonómia, nemzetközi gazdaságtan, pénzügytan, vállalati gazdaságtan, gazdasági jog, marketing, számvitel menedzsment, üzleti kommunikáció, szaknyelv, környezet-gazdaságtan, egyéb alapozó üzleti ismeretek),
  • társadalomtudományi ismeretek,
    • (európai uniós, általános és gazdasági jogi ismeretek, gazdaságtörténet, szociológia, pszichológia, filozófia),
  • nemzetközi gazdálkodási szakmai ismeretek,
    • (nemzetközi kereskedelemi és gazdasági intézmények, világgazdasági folyamatok és régiók, külgazdasági politika, elemzés és piacfejlesztés, nemzetközi pénzügyek, nemzetközi ügyletek, nemzetközi marketing, interkulturális menedzsment, az Európai Unió közösségi politikái, nemzetközi tárgyalási technikák, nemzetközi etikett, protokoll, továbbá választható specializációk). 

Milyen gyakorlati követelményei vannak a szaknak?

  • A BGE-n két féléves szakmai gyakorlatot kell teljesíteni, rugalmas időbeosztással. A gyakorlat egyik féléve kiváltható külföldön folytatott tanulmányokkal, amihez a BGE széles partneregyetemi kínálatot és többféle ösztöndíjat biztosít (ERASMUS+, Campus Mundi, saját ösztöndíjak).

A közgazdászok idegen nyelven is magas szinten tárgyalóképes gazdasági szakemberek (Fotó: 123rf)

Mit tud egy nemzetközi gazdálkodás szakon végzett hallgató?

  • Ismeri a gazdaságtudomány alapvető, átfogó fogalmait, elméleteit, tényeit, nemzetgazdasági és nemzetközi összefüggéseit, a releváns gazdasági szereplőkre, funkciókra és folyamatokra vonatkozóan. Tisztában van a gazdaságtudomány alapvető szakmai szókincsével legalább két idegen nyelven.
  • Tudja a gazdaság mikro és makro szerveződési szintjeinek alapvető elméleteit és jellemzőit, továbbá birtokában van az alapvető információ-gyűjtési, matematikai és statisztikai elemzési módszereknek.
  • Átlátja és érti a nemzetközi szállítmányozás, a nemzetközi pénzügyi folyamatok beazonosítására alkalmas szakértői tudás alapjait, a szakterület szerint releváns információgyűjtési, elemzési és probléma megoldási módszereket, ezek alkalmazási feltételeit és korlátait.
  • Tisztában van a nemzetközi vállalkozásokhoz kapcsolódó más (jogi, területfejlesztési, oktatási) szakterületek alapjaival.
  • Érti és átlátja a gazdaságpolitika, a külkereskedelmi folyamatok, a külgazdasági politika alapvető funkcióit, determinációit és céljait. A hatékony munkavégzéshez szükséges ismeretekkel rendelkezik az Európai Unió működésével kapcsolatban.
  • Használni tudja az adatok bemutatásának táblázatos és grafikus módjait.

 

Mivel foglalkozik egy nemzetközi gazdálkodás szakon végzett közgazdász?

  • Gazdasági tevékenységet, projektet tervez, szervez, kisebb vállalkozást, gazdálkodó szervezetet, irányít és ellenőriz.
  • A tanult elméletek és módszerek alkalmazásával tényeket és alapvető összefüggéseket tár fel, rendszerez és elemez, önálló következtetéseket, kritikai észrevételeket fogalmaz meg, döntés-előkészítő javaslatokat készít. 
  • Követi és értelmezi a világgazdasági, nemzetközi üzleti folyamatokat, a gazdaságpolitika és a szakterület szerint releváns, kapcsolódó szakpolitikák, jogszabályok változásait, azok hatásait.
  • Szállítmányozási és külkereskedelmi folyamatok komplex következményeit határozza meg.
  • Szállítmányozáshoz, külkereskedelmi folyamatokhoz gazdasági tevékenységet tervez, szervez.
  • Projektben, csoportos feladatmegoldásokban vesz részt, együttműködik más szakterületek képviselőivel (mérnökökkel, külkereskedőkkel).
  • Nemzetközi, multikulturális környezetben dolgozik és ehhez könnyedén alkalmazkodik.

Hol tanulhatsz tovább, ha itt végzel?

Olyan mesterképzéseken tudsz továbbtanulni, mint a nemzetközi gazdaság- és gazdálkodás, családpolitika- és humán szakpolitikák gazdaságtana, ellátásilánc-menedzsment, marketing, nemzetközi adózás, nemzetközi fejlesztés, regionális és környezeti gazdaságtan, számvitel, turizmus-menedzsment, vállalkozásfejlesztés szak.

A megfelelő plusz tárgyak teljesítésével az alapszakodtól valamennyire eltérő mesterképzést is választhatsz, ez esetben kreditbeszámításra is van lehetőséged. 

További részleteket a szakról a felvi.hu oldalán olvashattok.

Amit tudnod kell, ha kommunikáció- és médiatudomány szakra mennél

A kommunikáció- és médiatudomány végzettséggel hol helyezkedhetsz el?

A későbbi elhelyezkedésed nagyban függhet a specializációdtól. Ha a közéleti kommunikáció érdekel, akkor inkább a médiában érdemes körbenézned, ha pedig a szervezeti kommunikáció vonz jobban, akkor nagyobb cégeknél, állami szerveknél is találhatsz állást, esetleg még marketinges területen is sikered lehet. De akár szabadúszóként vagy külsős munkatársként is dolgozhatsz a KKV szektorban.

A leggyakrabban betöltött munkakörök, amelyeket elláthatsz: újságíró, rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő, marketing- és PR-ügyintéző, piackutató, reklám- és marketingtevékenységet tervező/szervező (Fotó: 123rf)

A leggyakrabban betöltött munkakörök, amelyeket elláthatsz: újságíró, rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő, marketing- és PR-ügyintéző, piackutató, reklám- és marketingtevékenységet tervező/szervező, kereskedelmi ügyintéző, irodai adminisztrátor.

Továbbá még olyan munkaköröket is betölthetsz, mint projektmenedzser, -vezető, marketingmenedzser, kommunikációs asszisztens, rendezvényszervező, vágó, szerkesztő-riporter, kommunikációs szakértő, social media manager, sajtóreferens, szerkesztő vagy online szerkesztő. A listát hosszan lehetne folytatni, hiszen nagyon sokrétű a kommunikáció szakon végzettek álláslehetőségei.

 

Híres újságírók és médiaszakemberek

A médiában szereplő újságírók, műsorvezetők örvendenek a legnagyobb ismertségnek, főleg ha a tévében helyezkednek el. Számtalan magyar és nemzetközi példát lehetne említeni. Frei Tamás újságíró, író, műsorvezető riportfilmjeivel és riportműsoriaval lett ismert. Friderikusz Sándor Prima Primissima-díjas újságíró, riporter, televíziós műsorvezető és szerkesztő pedig nagyon színes repertoárral rendelkezik. A beszélgetős, szórakoztató közéleti műsoroktól kezdve, politikai és kulturális elemző műsorokon át dokumentum-riportműsorig számtalan különböző tartalmat vezetett már.

Híradósok között ikonikus párosnak számít Erős Antónia és Szellő István, aki az RTL Klub Híradójának első műsorvezetője volt, 1997-ben. Reggeli rádiós műsorvezetőként és tévésként Bochkor Gábor rádiós és televíziós műsorvezető vagy Sebestyén Balázs televíziós és rádiós személyiség a legismertebbek hazánkban.

Megszámlálhatatlan tévéműsor és film szereti a szerkesztőségek és tévétársaságok életét bemutatni. Az Oscar-díjas Spotlight – Egy nyomozás részletei egy oknyomozó újságíró csapat igaz történet alapján készült nyomozását mutatja be. A The Morning Show drámasorozat egy reggeli hírműsor mögötti szereplőket és kultúrát vizsgálja.

Merész csajok (The Bold Type) (Fotó: Universal Television)

Az újabb generációt pedig remekül bemutatja a Merész csajok (The Bold Type) című vígjáték- és dráma-sorozat, ahol egy nemzetközi női magazin szerkesztőségébe láthatunk be, ahol a leáldozóban lévő nyomtatott kiadványok kihívásait és az online felületek előretörését láthatjuk. A három ifjú főszereplő közül az egyik újságíróként szeretne előrébb jutni szerkesztői pozícióba, a másodiknak social media igazgatóként kell a nyilvánosság súlyával megbirkóznia, a harmadik hősnőnek pedig a pályamódosítás merész lépésével kell megküzdenie.

 

Milyen szakképzettséget ad a kommunikáció- és médiatudomány szak?

  • Kommunikátor.

 

Jelenleg az országban az alábbi intézményekben érhető el ez a képzés:

Angolul jelenleg a BGE, a Corvinus, a METU, a PE és a PTE képzésén választhatod ezt a szakot Communication and Media Science néven.

 

Ezekből a tantárgyakból jó, ha erős vagy, ha ezt a szakot nézted ki magadnak

Egy kommunikátor kezeli a nyomtatott és a digitális szakirodalmi forrásokat, a társadalomtudományi és médiakutatási adatbázisokat és a működtetésükre szolgáló eszközöket (Fotó: 123rf)

Milyen előképzettség segít a bejutásban?

Érdemes olyan középiskolát választani, ahol a humán tárgyakat részesítik előnyben. Továbbá hasznos faktra is járnod a sima tanórák mellett abból a tárgyból, amelyikből emeltezni szeretnél az érettségin.

Figyelem: 2024-től a többletpontokat felváltják az intézményi pontok. Vagyis 100 pont esetében az egyetemek maguk dönthetik el, mire adnak plusz pontokat a diákoknak. Szakképzésért intézményi pontot azonban továbbra is adhatnak az egyes egyetemek.

 

Képzési terület: 

 

Mennyi időbe telik a képzés?

  • 6 félév.

 

Milyen specializációi vannak, és azoknak milyen szakterületei?

Intézményenként változhat az, hogy milyen specializációra van lehetőséged ezen a szakon illetve, hogy hány fős alaplétszámmal indítanak el egy szakirányt.

  • A Corvinuson digitális közélet specializáció és szervezeti kommunikáció között lehet választani specializációt.
  • A DE-n a bölcsészettudomány képzési terület alapképzési szakjain háromféle specializálódási lehetősége van a hallgatóknak, amelyek létszámfüggően indulnak el. Választhatják:
    • az alapképzési szak további speciális ismereteit vagy,
    • egy másik szak 50 kredites képzésének felvételét vagy,
    • a bármely alapképzési szakhoz felvehető specializációt (finn, Mediterrán Európa (neolatin kultúrák).
  • AZ ELTE-n az alapképzési szak általános és szakirányos/specializációs ismeretei mellett kötelezően választani kell a differenciált szakmai ismeretek közül.
  • A KRE-n a Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék által meghirdetett egy kötelező specializáción felül még egy specializáció vagy egy másik tanszék által meghirdetett olyan specializáció is elvégezhető, amit a kommunikáció- és médiatudomány alapszakos hallgatók felvehetnek.
  • Az SZTE-n lehetőség van a szakon belül, illetve más szakterületen specializációt vagy minor képzést (szakosodási modult) választani, amely intézményen belüli modulválasztási eljárásban történik.

 

Milyen tudományágakra és szakterületekre épül a képzés?

  •  kommunikációs és társadalomtudományi alapismeretek,
    • [ember és társadalom, társadalmi kommunikáció, társadalomtudományi alapismeretek, szociálpszichológiai alapismeretek; alapozó gyakorlatok modul, kommunikációs szakmai kompetencia-fejlesztés (írásos és mediális gyakorlati kommunikációs ismeretek, kommunikációs kutatásmódszertani ismeretek)];
  • kommunikációs elméleti és gyakorlati stúdiumok,
    • (kommunikációs színterek, a kommunikáció elméletei és modelljei, kommunikációs intézmények működése és intézmények kommunikatív működése, a kommunikáció mediális aspektusai, kultúra és kommunikáció, vizuális kommunikáció, szakmai gyakorlati ismeretek).

 

Milyen gyakorlati követelményei vannak a szaknak?

A szakmai gyakorlat a kommunikáció különböző színterein lévő intézményekben eltöltött legalább 80 órás gyakorlat.

 

Mit tud egy kommunikáció- és médiatudomány szakon végzett hallgató?

  • Ismeri a társadalomtudományi fogalomkészlet minden fontosabb elemét, érti az összefüggéseket, amelyek a társadalom és a társadalmi kommunikáció szaktudományos értelmezésének az alapját képezik.
  • Áttekintéssel rendelkezik a szakterülethez tartozó társadalmi létszférák, azaz az intézmények mint a gazdaság, politika, tudomány, művészet, moralitás, vallás, nyelv, jog normatív rendszereiről és működési gyakorlatáról.
  • Magabiztos módszertani tudással rendelkezik, érti és átlátja a módszertani innováció lehetőségeit és perspektíváit.
  • Jártas a kommunikáció és média területét meghatározó társadalmi, strukturális, gazdasági és politikai folyamatok legfontosabb tényezői terén.
  • Ismeri és érti a kommunikáció és médiatudomány által vizsgált társadalmi jelenségek és alrendszereik működési mechanizmusait.

Egy kommunikátor a kommunikációs szinteken és színtereken feltárt tényeket elemzi, és az eredményekből kibontható összefüggéseket feltárja (Fotó: 123rf)

Mivel foglalkozik egy kommunikátor a mindennapokban? 

  • Eligazodik a szakterületének mélyebb összefüggései és a gyakorlat által felvetett konkrét társadalmi, kommunikációs és médiatudományi problémák, valamint azok lehetséges megoldási módszerei között.
  • Kezeli a nyomtatott és a digitális szakirodalmi forrásokat, a társadalomtudományi és médiakutatási adatbázisokat és a működtetésükre szolgáló eszközöket.
  • A társadalmi kommunikáció alapvető elméleteinek és koncepcióinak szintetizáló összevetésére képes, racionális érvek kifejtésére, vagyis a kommunikáció különböző színterein zajló viták során véleménye megformálására és véleményének megvédésére.
  • Az elméleti és a gyakorlati munkája során megismert kommunikációs szinteken és színtereken feltárt tényeket elemzi, és az eredményekből kibontható összefüggéseket feltárja.
  • A gyakorlati alkalmazhatóság szintjén képes szakterületére vonatkozó (személyközi, csoportos, nyilvános, szervezeti, kultúraközi és tömegkommunikáció) döntéshozatali folyamatokban döntéseket hozni.

 

Hol tanulhatsz tovább, ha itt végzel?

Mesterképzésen elsősorban olyan szakokon tanulhatsz tovább, mint:

  • kommunikáció- és médiatudomány,
  • kulturális antropológia,
  • közösségi és civil tanulmányok,
  • kulturális örökség tanulmányok,
  • mentálhigiénés közösség- és kapcsolatépítő,
  • design- és művészetmenedzsment szak.

A megfelelő plusz tárgyak teljesítésével az alapszakodtól valamennyire eltérő mesterképzést is választhatsz. Így olyanok is szóba jöhetnek, mint a kreatív írás és művészeti kritika, politikatudomány, szociológia, nemzetközi tanulmányok, társadalmi-viselkedéselemzés, magyar nyelv és irodalom, irodalom- és kultúratudomány, történelem, történeti muzeológia, kulturális örökség tanulmányok, szemiotika, színháztudomány, filmtudomány, szociális munka, hungarológia, környezetpolitika és menedzsment, művészeti instruktor, közpolitika, survey statisztika és adatanalitika szak.

 

Az egyetemek, főiskolák 2023 őszén induló képzéseire az első helyes jelentkezések alapján a kommunikáció- és médiatudomány szak a top 10 között szerepel. A társadalomtudományi képzéssel kapcsolatos legújabb rangsorokat az UNI 2023 kiadványunkban olvashatjátok el, amit itt tudtok megvásárolni

 

További részleteket a szakról a felvi.hu oldalán olvashattok.

Amit tudnod kell, ha gazdálkodási és menedzsment szakra mennél

Gazdálkodási és menedzsment végzettséggel hol helyezkedhetsz el?

A közgazdászok olyan szakemberek, akik alkalmazott gazdaságtudományi és módszertani ismereteik és gyakorlati tudásuk birtokában képesek a gazdálkodó szervezetek és intézmények működési folyamatainak és gazdasági kapcsolatainak megismerésére, tervezésére, elemzésére. Az ezzel kapcsolatos álláshirdetések közül sok kötődik könyvelési, pénzügyi, gazdasági területhez. Beszerzőket, bérszámfejtőket, könyvelőket folyamatosan keresnek a nagyobb cégek, de olyan pozíciók is megtalálhatók, mint gazdasági vezető, piackutatási elemző, pénzügyi asszisztens, közbeszerzési referens, kockázatkezelő vagy elemző.

A leggyakrabban betöltött munkakörök, amelyekben el tudsz helyezkedni gazdálkodási és menedzsment alapszakkal a következők: projektmenedzser, számviteli ügyintéző, könyvelő, adótanácsadó, HR szakértő, értékesítő, bérszámfejtő, költségvetési koordinátor. És még számtalan más pozíció, hiszen ez egy olyan jolly joker szak, amellyel a munkaerőpiacon pillanatok alatt találsz hozzád illő munkát. 

 

Milyen szakképzettséget ad a gazdálkodási és menedzsment szak?

  • Közgazdász gazdálkodási és menedzsment alapszakon

Egy közgazdász követi és értelmezi a világgazdasági, nemzetközi üzleti folyamatokat. (Fotó: 123rf)

Jelenleg az országban az alábbi intézményekben érhető el ez a képzés:

 

Economist in Business Administration and Management néven további információkat találhatsz a szakról, amelyet (gazdálkodási és menedzsment szak angol nyelven címmel) angol nyelvű képzéseken túlnyomó részt vidéken, az alábbi intézményekben indítanak el:

 

  • a BGE Pénzügyi és Számviteli Karán Budapesten,
  • a Corvinuson Budapesten,
  • az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán Egerben,
  • a Gál Ferenc Egyetem Gazdasági Karán Békéscsabán,
  • a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Képzések Központjában Gödöllőn,
  • a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karán Miskolcon,
  • a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karán Veszprémben,
  • a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán Pécsett,
  • a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karán Szegeden,
  • és a Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karán Győrött.

Olyan mesterképzéseken tudsz továbbtanulni, mint az ellátásilánc-menedzsment, marketing, vagy pénzügy mesterszakok. (Fotó: 123rf)

Ezekből a tantárgyakból jó, ha erős vagy, ha ezt a szakot nézted ki magadnak:

  • Kötelező érettségi követelmények:

 

Milyen előképzettség segít a bejutásban?

Célszerű a gimnáziumi évek második felében valamelyik tárgyból fakultációt választanod, hiszen ennél a szaknál különösen fontos, hogy legalább egy tárgyból emelt szintű érettségit tegyél, amellyel előrébb juthatsz a felvételi versenyben.

2024-től a többletpontokat felváltják az intézményi pontok, vagyis 100 pont esetében az egyetemek maguk dönthetik el, mire adnak plusz pontokat a diákoknak. 

 

Képzési terület:

 

Mennyi időbe telik a képzés?

  • 7 félév.

 

Milyen specializációi vannak, és azoknak milyen szakterületei?

Intézményenként változhat, hogy milyen specializációra van lehetőséged ezen a szakon illetve, hogy hány fős alap létszámmal indítanak el egy szakirányt. 

  • A Corvinuson a hallgatók választásai alapján indítják a specializációkat,
    • Mint ahogy az Edutuson és a Nyíregyházi Egyetemen is.
  • A BGE-n a 3. vagy a 4. félév után választhatók specializációk, a DE-n az 5. félévtől, a MATE-n a 3. félévtől.
  • A Wekerlén az adott félévben az intézmény által meghirdetett specializációk közül választhatnak a hallgatók.

 

A specializációkról bővebben az adott egyetem honlapján is érdemes bővebben tájékozódni. 

 

Milyen tudományágakra és szakterületekre épül a képzés?

  • közgazdaságtani, módszertani és üzleti ismeretek
    • (matematika, statisztika, informatika, mikro- és makroökonómia, nemzetközi gazdaságtan, pénzügytan, vállalati gazdaságtan, gazdasági jog, marketing, számvitel menedzsment, üzleti kommunikáció, szaknyelv, környezet-gazdaságtan, egyéb alapozó üzleti ismeretek).
  • társadalomtudományi ismeretek
    • (európai uniós, általános és gazdasági jogi ismeretek, gazdaságtörténet, szociológia, pszichológia, filozófia).
  • gazdálkodási és menedzsment szakmai ismeretek
    • (vállalati pénzügyek, számvitelelemzés, emberi erőforrás gazdálkodás, marketing menedzsment, vezetés és szervezés, értékteremtő folyamatok menedzsmentje, döntéselmélet és módszertan, kontrolling, üzleti etika, stratégiai tervezés, termelésmenedzsment, folyamat- és minőségmenedzsment, humánerőforrás-menedzsment, team-menedzsment, közmenedzsment, szervezésmódszertan, információgazdálkodás, továbbá választható specializációk).

Egy közgazdász rendelkezik alapvető vezetési és szervezési, valamint projekt, illetve kis- és közepes vállalkozások indításához szükséges ismeretekkel. (Fotó: 123rf)

Mit tud egy gazdálkodási és menedzsment szakon végzett hallgató?

  • Ismeri a gazdaságtudomány alapvető, átfogó fogalmait, elméleteit, tényeit, nemzetgazdasági és nemzetközi összefüggéseit, a releváns gazdasági szereplőkre, funkciókra és folyamatokra vonatkozóan. Tisztában van a gazdaságtudomány alapvető szakmai szókincsével legalább egy idegen nyelven.
  • Ismeri és érti a gazdálkodási folyamatok irányításának, szervezésének és működtetésének alapelveit és módszereit, a gazdálkodási folyamatok elemzésének módszertanát, a döntés-előkészítés, döntéstámogatás módszertani alapjait.
  • Tisztában van a gazdaság mikro és makro szerveződési szintjeinek alapvető elméleteivel és jellemzőivel, továbbá birtokában van az alapvető információ-gyűjtési, matematikai és statisztikai elemzési módszereknek.
  • Ismeri a projektben, teamben, munkaszervezetben való együttműködés, a projekt vezetés szabályait és etikai normáit.
  • Tisztában van a szervezetek és intézmények létrehozására, struktúrájuk, szervezeti magatartásuk kialakítására és változtatására vonatkozó alapelvekkel és módszerekkel.
  • Rendelkezik alapvető vezetési és szervezési, valamint projekt, illetve kis- és közepes vállalkozások indításának előkészítésére, indítására és vezetésére vonatkozó ismeretekkel.

 

Mivel foglalkozik egy gazdasági és menedzsment alapszakon végzett közgazdász?

  • Gazdasági tevékenységet, projektet tervez, szervez, kisebb vállalkozást, gazdálkodó szervezetet, irányít és ellenőriz.
  • Tényeket és alapvető összefüggéseket tár fel a tanult elméletek és módszerek alkalmazásával. Rendszerez és elemez, önálló következtetéseket, kritikai észrevételeket fogalmaz meg, döntés-előkészítő javaslatokat készít, döntéseket hoz rutin- és részben ismeretlen – hazai, illetve nemzetközi – környezetben is.
  • Követi és értelmezi a világgazdasági, nemzetközi üzleti folyamatokat, a gazdaságpolitika és a szakterület szerint releváns, kapcsolódó szakpolitikák, jogszabályok változásait, azok hatásait. Ezeket figyelembe veszi elemzései, javaslatai, döntései során.
  • Projektben, csoportos feladatmegoldásban vesz részt, a gyakorlati tudás, tapasztalatok megszerzését követően azokban vezetőként a tevékenységet vezeti, szervezi, értékeli, ellenőrzi.
  • A gyakorlati tudás, tapasztalatok megszerzését követően kis- és közepes vállalkozást, illetve gazdálkodó szervezetben szervezeti egységet vezet.

 

Hol tanulhatsz tovább, ha itt végzel?

Olyan mesterképzéseken tudsz továbbtanulni, mint az ellátásilánc-menedzsment, marketing, nemzetközi gazdaság és gazdálkodás, pénzügy, turizmus menedzsment, vállalatgazdaságtan, vállalkozásfejlesztés, vagy vezetés és szervezés mesterszakok. A megfelelő plusz tárgyak teljesítésével az alapszakodtól valamennyire eltérő mesterképzést is választhatsz, ez esetben kreditbeszámításra is van lehetőséged. 

 

A természettudománnyal kapcsolatos legújabb rangsorokat az UNI 2023 kiadványunkban olvashatjátok el, amit itt tudtok megvásárolni

További részleteket a szakról a felvi.hu oldalán olvashattok.