Íme a mesterséges intelligencia terjedésének várható hatásai – a Corvinus is rámozdult

A Budapesti Corvinus Egyetem 13 kutatója is részt vett mesterséges intelligencia és egyéb felforgató technológiák hatásainak átfogó vizsgálata címmel kiadott könyv összeállításában. E kötet szerkesztője, dr. Kovács Zoltán alezredes így nyilatkozott: „rendkívül értékes magyar szellemi tőke gyűlt össze a könyv révén a mesterséges intelligencia területén, nemcsak személyenként, hanem csoportként is”.

A Corvinus kutatói is aktív részt vállaltak

A könyv összesen tizennyolc olyan témát ölel fel, amelyre a mesterséges intelligencia jelenleg hatást gyakorol, az oktatástól az egészségügyön át a pénzügyekig és a munkaerőpiacig, az energiaipartól az emberi együttműködéseken át a jogi és katonai vonatkozásokig. A Budapesti Corvinus Egyetem 13 kutatója és a KNBSZ szerzői mellett olvashatók tanulmányok az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Neumann János Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Széchenyi István Egyetem munkatársaitól is.

„Szakmai oldalról még mindig a hurráoptimista innovációs lendület a jellemző, a felvetődő etikai-erkölcsi kihívásokat gyakran felszínes látszatmegoldásokkal (iránymutatások, etikai kódexek, etikai bizottságok és laza szerveződések súlytalan egyvelegével) igyekeznek mederben tartani. A tudományos világ pedig szintén naiv optimizmussal hisz a felmerülő problémák kezelhetőségében, és rendszeresen megmarad a technológiai részletekben rejlő problémák aprólékos vizsgálatánál” – olvasható például a könyv egyik esszéjében, amit Csáki Csaba írt az MI kockázatainak szisztematikus felméréséről.

Csak a minőség számít – ez a szerzők mottója

A kiadvány célja, hogy segítsen a társadalom tagjainak, a szakmai és a politikai döntéshozóknak felismerni, hogy milyen alapvető és gyors ütemű változások állnak előttünk a mesterséges intelligencia fejlődése nyomán. Úgy látták ugyanis, hogy bár a szakirodalom gazdag, az nem elég közismert, az MI jelentőségét sokszor így is végzetesen alábecsüli, és gyakran csak elszigetelt hatásokat vizsgál. Kovács Zoltán szerint a mesterséges intelligencia által kiváltott hatások nem pusztán katonai vagy biztonsági kérdések, hanem egy olyan terület, amit csakis átfogóan, holisztikusan és interdiszciplinárisan érdemes vizsgálni.

A helyzet megváltoztatására 2021-ben nyílt kutatást hirdettek meg a magyar egyetemi fórumokon. A pályázóktól a már ma is rendelkezésre álló, úgynevezett „gyenge” vagy „szűk” mesterséges intelligencia hatásainak vizsgálatát kérték – ez a számítógépes rendszernek azt a képességét jelenti, hogy az embernél hatékonyabban tud elvégezni egy szűken meghatározott feladatot. A most megjelent tanulmánykötet ennek az eredményeit foglalja össze, amelyekből Budapesti Corvinus Egyetem kutatói 11 esszét írtak, kizárólagos vagy társszerzőként.

Nem tudunk eleget beszélni az MI kapcsán

„A kutatási idő alatt néhány workshopot is rendeztünk, ahol mindenki megoszthatta, hogy hol tart a kutatása. Ezek nagyon jól sikerültek, nagyon élénk beszélgetések, viták alakultak ki. Szeretném, ha a kötet megjelenése után folytatódna a szakmai diskurzus további szakértőkkel. Nem tudunk eleget beszélni erről a témáról” – mondta a szerkesztő. A létrejött tanulmánykötet jó eszköz arra, hogy segítsen mind a szakembereknek, mind az érdeklődő laikusoknak a témában a megfelelő kérdéseket feltenni. A szerkesztő maga is sok olyan következtetéssel, eredménnyel találkozott a könyv előkészítésekor, amely meglepte, nem gondolt rá korábban, de nem akar részrehajló lenni, ezért nem hozott erre példát – helyette az érdeklődőket biztatja az elolvasására.

További részletek:

https://makronom.eu/2023/10/10/konferencia-mesterseges-intelligencia/

A kötetben szereplő corvinus tanulmányok:

– Kovács Zoltán–Gurály Roland: A mesterséges intelligencia és egyéb felforgató technológiák hatásait vizsgáló munkacsoport eredményei

– Csáki Csaba: A mesterséges intelligencia elterjedéséből adódó kockázatok szisztematikus vizsgálata

– Zorkóczy Miklós: A mesterséges intelligencia az egészségügyben – jogi, etikai, gazdasági szempontok

– Bokor Tamás: A mesterséges intelligencia alkalmazása az oktatásban – kihívások és következmények technológiainvariáns szempontból

– Márton András: Felforgató technológiák az energiaiparban

– Miskolczi Márk–Kökény László: MiI-t hoz a jövő? – munkaerőpiaci változások a személyközlekedés terén

– Bagó Péter: Az automatizáció hatása a pénzügyekben – pénzügyi rendszerek biztonsága – algoritmikus kereskedelem

– Kovács Eszter: Újragondolt termelés: a digitalizáció, az automatizáció és a robotizáció hatásai a globális ellátási láncokra

– Trautmann László–Baranyi Dániel Martin–Balogh Attila: A mesterséges intelligencia és a munka politikai gazdaságtana

– Marciniak Róbert–Baksa Máté: Emberi és gépi hálózatok: a digitális technológiák és a mesterséges intelligencia hatása a szereplők együttműködésére

– Balogh Zsolt György: Az MI-rendszerek ellenőrzése, felügyelete és monitorozása

Fotók: 123rf.hu és Corvinus.hu

Tengerentúli csapatok nyerték a budapesti nemzetközi üzleti esetversenyt

Idén 5. alkalommal rendezte meg a Central European Case Competition (CECC) nemzetközi esettanulmány-versenyt a Case Solvers startup vállalkozás és a Budapesti Corvinus Egyetem. Közép-Európa egyik legnagyobb üzleti esettanulmányi versenyén 16 csapat kapott meghívást olyan rangos üzleti iskolákból, ahol nagy hagyománya van az esetoldásnak.

5, illetve 24 órás esetet kellett megoldani

Az idei évben a diákok 8 országból érkeztek Ausztráliától kezdve Szingapúron át az Egyesült Államokig. Az üzleti esetverseny során egy 5, illetve egy 24 órás esettanulmányt kellett megoldaniuk a 4 fős csapatoknak, majd prezentálniuk a szakmai zsűri előtt.

[kiemelt]Az 5 órás, a Magyar Zene Házáról szóló esettanulmány trófeáját a kanadai Ivey Business School, míg a 24 órás Navitasoft eset első díját az amerikai University of Southern California csapata vihette haza.[/kiemelt]

A verseny során 5, illetve 24 órás esettanulmányt kellett megoldaniuk a 4 fős csapatoknak, majd prezentálniuk a szakmai zsűri előtt (Fotó: Corvinus)

A Magyar Zene Házának a célja a zene széles körben történő népszerűsítése Magyarországon. A diákok által megoldott esettanulmány is ehhez a küldetéshez kapcsolódott. Hiszen olyan kérdésekre kellett választ adniuk, mint például hogyan lehet a társadalmi célok szem előtt tartásával, magas minőségű, teltházas programokat szervezni elérhető jegyárak mellett. Milyen fenntartható finanszírozási modell irányába mozduljon el a Zene Háza, miközben az említett célok is teljesülnek? Milyen piaci jellegű bevételi forrásokat alakíthat ki a Zene Háza, miközben nem sérül a társadalmi misszió?

A nemzetközi csapatok szépen és logikusan felépített megoldásokat vittek a szakmai zsűri elé, több csapat nemzetközi összehasonlítást és elemzést végzett, olyan neves kulturális intézmények működését tekintette át, mint a Sydney-i Operaház, a Louvre vagy a Tate Modern. A csapatok által javasolt megoldások érintették a magas minőségű kiterjesztett, játékosított edukáció, az online és offline zenei programok területét is.

A Central European Case Competition 24 órás esete a Navitasoft legújabb platformjáról, az úgynevezett Energy Market of Things platformról szólt. Az eset megoldása során a csapatoknak három kulcskérdésre kellett választ adniuk. Egyrészt, hogyan léphet be a vállalat a német piacra? Milyen szegmenst és eszközöket célozzon meg a piacra lépés során? Másrészt, mi a megfelelő üzleti modell, amelyre a platform a jövőbeli növekedését építheti? Végül, hogyan szólítsa meg a vállalat a felhasználókat és hogyan nézzen ki a felhasználói onboarding folyamat? A csapatok a partneri kapcsolatokra és a fogyasztók edukációjára helyezték a hangsúlyt.

A Case Fest versenyt a Corvinus csapata nyerte meg

Tavaly ősszel beszámoltunk arról, hogy a CECC társrendezője, a Case Solvers által tavaly első ízben megrendezett Case Fest esetmegoldó diákversenyt a Corvinus hallgatóiból álló négyfős csapat nyerte meg. A verseny az energiahatékonyságról, illetve annak termékfejlesztési aspektusáról szólt. A Corvinus diákjai a rezsiszámlát csökkentő termofüggönyre vonatkozó termékötlettel szerezték meg az első helyet.

A Case Solvers egy budapesti székhelyű startup vállalkozás, amely az esetmódszeren keresztül történő készségfejlesztést és mérést tűzte a zászlajára. Az elmúlt 10 évben 33 országban képzett tehetséges diákokat és munkavállalókat az esetmódszer segítségével.

Fontos nemzetközi akkreditációt kapott a Corvinus számvitel mesterszakja

Az öt évre szóló akkreditáció eredményeként a Corvinus számvitel mesterszakján 2023. január 1. után végzett hallgatók az angol nyelvű ACCA-vizsga négy tárgyából automatikus felmentést kapnak. Ezek:

vállalkozás és technológia,
vezetői számvitel,
pénzügyi számvitel,
társasági és üzleti jog.

A fenti négy tárgyra vonatkozó felmentésen túl az akkreditáció fontos eredménye, hogy megnyílt a lehetőség további tárgyak elismertetésére is. Az egyetem várakozása szerint hamarosan további két tárgyra vonatkozó egyenértékűséget ismer el a nemzetközi szervezet, tovább növelve ezzel a corvinusos hallgatók számvitel mester oklevelének értékét – derül ki a Corvinus közleményéből.

Előnyt jelent a munkaerőpiacon

[kiemelt]Az ACCA-képesítés nagy presztízsű, angol nyelven megszerezhető szakmai minősítés. Ennek birtokában jelentős előnyre lehet szert tenni a munkaerőpiacon, megkönnyíti az előmenetelt.[/kiemelt]

Az akkreditáció jelentős előnyt adhat a munkaerőpiacon. (Fotó: 123rf)

Az 1904-ben alapított ACCA a világ legnagyobb számviteli és pénzügyi szakembereket tömörítő testülete. 178 országban van jelen, összesen több mint 241 ezer minősült taggal – amelyhez hároméves szakmai tapasztalatot is igazolni kell –, valamint több mint 542 ezer diákkal.

A Corvinus intézményi és képzési akkreditációi

A Budapesti Corvinus Egyetem a magyar gazdaság- és társadalomtudományi egyetemek közül egyetlenként két nemzetközi intézményi akkreditációval rendelkezik: a 2022-ben megszerzett amerikai AACSB-minősítéssel a világ üzleti iskoláinak legjobb 6 százalékba kerülhetett be, az AMBA-akkreditációval pedig az MBA-képzés színvonalát ismerték el.

A nemzetközi képzésakkreditációk közül pedig az ACCA mellett a Corvinus angol nyelvű Business and Management alapképzési szakja és az Executive MBA programja elnyerte az EFMD európai vezetőképző szervezet képzésakkreditációját. Emellett az angol és a magyar nyelvű közgazdálkodás és közpolitika mesterképzési szak az EAPAA-akkreditáció birtokosa, amelyet a közigazgatási programok európai akkreditációs szervezete állít ki.

Fontos nemzetközi rangsorokban szerepelnek a Corvinus képzései

Tavaly ősszel beszámoltunk arról, hogy a Corvinus egyedüli hazai intézményként 2022-ben is felkerült a Financial Times világ legjobb menedzsment képzését tartalmazó listájára. A Vezetés és szervezés mesterszakjával a 98. helyet szerezte meg a top 100-as rangsorban.

Arról is írtunk, hogy az egyetem a 12. helyen végzett a világ egyik legelismertebb vezetőképzési rangsorában, a QS 2023 Masters in Managementben. A CEMS MIM programot több üzleti szakkal együtt végezhetik kettősdiploma-programként a Corvinus diákjai.

Egy külön cikkben összefoglaltuk azt is, hogy mit kell tudnod, ha pénzügy és számvitel szakra szeretnél felvételizni.

A Corvinus: tíz milliárdokban mérhető pénzügyi és kimagasló szellemi hatás

Magyarországról egyedüliként, ismét nemzetközi BSIS (Business School Impact System) minősítéssel ismerték el a Budapesti Corvinus Egyetem hozzájárulását a helyi és regionális gazdasági-társadalmi fejlődéshez. Az oktatási intézmény hatását hét területen elemzik: pénzügyi, oktatási, üzletfejlesztési, szellemi, társadalmi, továbbá a régió imázsára, valamint az iskola regionális ökoszisztémájára gyakorolt hatás.

Jelenleg 19 országból összesen 62 intézmény rendelkezik a határozott időre szóló hatástanúsítvánnyal, köztük a svájci St. Gallen-i Egyetem vagy a holland Erasmus Egyetem Rotterdam School of Management intézménye.

[kiemelt]A Budapesti Corvinus Egyetem az első intézmények egyike volt, amely vállalta, hogy megméretteti magát az eljárásban. Az egyestem 2014, majd 2018 után idén harmadjára is megszerezte a minősítést.[/kiemelt]

A Corvinus kiváló karrierperspektívát nyújt

„Büszkeség számomra ilyen átfogó és strukturált módon látni eredményeinket. A BSIS-jelentés leszögezte: a Corvinus Egyetemen végzettek munkaerőpiaci esélyei kiválóak. Köszönhetően az intézmény elismertségének és magyarországi vezető pozíciójának. A dokumentum azt is kiemelte: a magyar tőzsdén jegyzett nagyvállalatok felsővezetőinek nagy része itt végzett. Tehát a Corvinus kiváló karrierperspektívát nyújt. Mindezek jól mutatják egyetemünk megkerülhetetlen beágyazottságát a hazai gazdasági életbe – mondta Anthony Radev, a Budapesti Corvinus Egyetem elnöke.

A BSIS jelentése hangsúlyozza: a Corvinus Egyetem alapítványi működése, az ebből következő jelentős és stabil pénzügyi háttere lehetővé teszi, hogy az egyetem hosszú távra tervezzen, és stratégiáját megvalósítsa.

A jelentés különösen nagyra értékelte a Corvinus előrelépését a szellemi hatás terén. (Fotó: Corvinus)

Akár egy magyar város

A dokumentum szerint az egyetem tekintélyes gazdasági értékteremtő erőt jelent a hazai felsőoktatási ágazatban. Ehhez számszerűsítette az egyetem pénzügyi hatását, amelyet több mint 170 milliárd forintra becsült évente. Az összeg három tényezőből adódik össze. Az egyik a közvetlen bevétel (intézményi költségvetés, beruházások). A másik a közvetett pénzügyi hatás (intézménnyel kapcsolatba kerülők, például diákok, hozzátartozóik, vendégprofesszorok, konferenciarésztvevők). Végül a multiplikátorhatás (hatásszorzó) is beleszámít.

[kiemelt]A Corvinus éves pénzügyi hatása így megfeleltethető egy közepes magyarországi város (például Szentendre vagy Jászberény) teljes lakossága által megkeresett éves jövedelemnek a magyar átlagfizetéssel számolva.[/kiemelt]

A jelentés különösen nagyra értékelte a Corvinus előrelépését a szellemi hatás terén.

[kiemelt]A legutóbbi, 2018-as BSIS-eljárás óta ötszörösére nőtt a kutatási termelékenység. De számottevően emelkedett a PhD-védések, a szerzői és társszerzői könyvek, a konferenciaelőadások száma is.[/kiemelt]

A dokumentum arra is kitér, hogy az egyetemen erősödnek a nemzetközi kutatási együttműködések, a kutatási rendezvények láthatóbbakká válnak, és egyre több embert vonzanak – jelentette ki Takáts Előd rektor.

A környezetre gyakorolt hatást nézik

A 2013-ban létrehozott BSIS rendszert az Európai Unió által támogatott, nemzetközi üzleti iskolai akkreditációs testület, az EFMD (European Foundation for Management Development) egy évtizede működteti. A FNEGE (a francia Nemzeti Üzleti Oktatás Vezetéséért Egyesület) szervezettel együttműködésben. A BSIS-minősítést az EFMD tagjai szerezhetik meg. Célja annak meghatározása, hogy egy iskola milyen mértékben hat a helyi környezetére. A Corvinus 2023-as BSIS-jelentése az egyetem honlapján teljes egészében elolvasható.

César Hidalgo: Vezető egyetem lehet a Corvinus Európában

A Budapesti Corvinus Egyetem idén januárban indította el új, világszínvonalú, adattudománnyal és gazdasági komplexitással foglalkozó laboratóriumát, a Kollektív Tanulási Központját Cesar Hidalgo vezetésével.

A Corvinus Kollektív Tanulási Központjának (CCL) vezetője a neves professzor Cesar Hidalgo, aki a gazdasági komplexitás, a hálózatok, az innováció és az adattudomány területén nagy tapasztalattal és szakértelemmel rendelkezik.

César Hidalgo a Magyar Nemzetnek adott interjúban azt mondta, pozitív benyomásokat szerzett arról, hogy az egyetemen mindenki ugyanazt azt a célt akarja elérni: nemzetközi elismertséget a Corvinusnak. Hozzátette: segíteni akarnak a nemzetközi tudósok idecsábításában, javítani akarják a Corvinuson végzett kutatások hatásfokát.

A Corvinus Kollektív Tanulási Központjának (CCL) vezetője a neves professzor Cesar A. Hidalgo lesz, aki így gyakran látogat Magyarországra. (Fotó: Cesar A. Hidalgo/Facebbook)

César Hidalgo segít a karrierépítésben

A világhírű tudós arról is beszélt, hogy szeretné beindítani a fiatal kutatók karrierjét. Úgy látja, sok tehetség van az egyetemen, és fontos neki, hogy összekösse őket a megfelelő emberekkel. Emellett azt akarja, hogy a hallgatók jó tanulási tapasztalatokkal gazdagodjanak, továbbá olyan készségeket sajátítsanak el, amelyekkel megállják a helyüket a munkaerőpiacon.

[kiemelt]César Hidalgo szerint Magyarországról is lehetséges világszínvonalú kutatást végezni. Úgy fogalmazott, hogy öt éven belül a Corvinus vezető üzleti és gazdasági egyetem lehet Kelet-Európában, de akár az egész kontinensen.[/kiemelt]

Az egyetemet remekül irányítják, a vezetőség nagyon elszánt arra, hogy bevonzza a tehetséges diákokat és fejlessze a kutatási kapacitását – vélekedett. Annak a véleményének adott hangot, hogy a Corvinus jó irányba halad. A még jobb kiteljesedés érdekében érdemes világszínvonalú szakembereket az egyetemre csábítani, amihez a feltételek adottak, különösen a Corvinus Institute for Advanced Studies keretében.

A mesterséges intelligencia használata

César Hidalgo a mesterséges intelligenciát használó ChatGPT-t egy kiváló nyelvi modellnek gondolja, ami a mögötte lévő matematikai eszköztár alapján képes meggyőző mondatokat alkotni. Úgy fogalmazott, ezt a technológiát ő nem írásra szereti használni. Hanem arra, hogy visszacsatolást kapjon a saját alkotásáról.

A tudós a mesterséges intelligenciát egy mikroszkóphoz hasonlította, ami ténylegesen lehetővé teszi, hogy a részecskék láthatóvá váljanak. Úgy fogalmazott: most a Budapesti Corvinus Egyetemmel nemzetközi vezető szerepre törnek a gazdaság megértéséhez szükséges mesterségesintelligencia- és adattudomány használatában.

Érdekelnek az üzleti esetoldó versenyek? Indul a regisztráció az OEV-re

Idén 24. alkalommal rendezik meg az Országos Esettanulmány Versenyt (OEV). A nemzetközi üzleti esetoldó versenyekhez hasonlóan a diákoknak az OEV-en is egy adott céghez kötődő komplex, valós vállalati problémát kell megoldaniuk. Továbbá az általuk javasolt megoldást prezentálniuk is kell vezető iparági szakemberek előtt.

Az OEV Magyarországon a legrégebbi, legtöbb egyetemet, egyetemi hallgatót és hazai piacvezető vállalatot bevonó esetoldó versenynek számít.

A versenyre február 20. és március 5. között regisztrálhattok az OEV weboldalán – derül ki a Corvinus közleményéből.

Nappalis, legalább 3. félévüket megkezdő diákok jelentkezhetnek

A versenyre négyfős csapatok jelentkezhetnek, amelynek tagjai olyan hallgatók, akik:

magyar vagy határon túli magyar nyelvű intézménybe járnak,
az egyetem rendelkezik közgazdaságtudományi és gazdálkodástudományi képzéssel,
a jelentkezők legalább harmadik aktív vagy passzív félévüket kezdték meg,
nappali tagozaton tanulnak.

A tavalyi OEV dobogós csapatai (Fotó: OEV/Facebook)

Az első vagy más néven online fordulót március 1-12. között rendezik meg. A regisztrált csapatoknak közel két hét áll rendelkezésére megoldani az esettanulmányt. Ha egy egyetemről több, mint három csapat jelentkezik, ott belső fordulót is rendeznek március 13-17. között. Egy adott egyetemről ugyanis legfeljebb három csapat juthat be az előválogatóba.

Az országos döntőt április 1-3. között tartják, ahová 12 csapat kerül be. A három napon át tartó eseményen a csapatoknak 33 órája lesz megoldani egy esettanulmányt.

Tavaly az első három helyen corvinusos csapat végzett

A tavalyi OEV-et a Corvinus csapata nyerte meg. Sőt, a 2022-es verseny második és harmadik helyét is egy corvinusos csapat szerezte meg.

2022-ben az OEV első fordulójának esetét a Lime biztosította, amelynek témája a köztereken kihelyezett rollerek logisztikája és kihasználtságuk optimalizációja volt. A döntőben pedig az ásványvízgyártó Szentkirályi által megadott esetet kellett megoldani.

Az OEV-et a Corvinus EVK Szakkollégiumának tagjai szervezik. A tavalyi verseny egyik főszervezője Forgács Benjámin volt, aki 2022 januárjában végzett gazdaságinformatikus alapszakon a Corvinuson. Szerinte az elmúlt évek tapasztalata alapján kijelenthető, hogy az esettanulmányi versenyek assessment centerekké nőtték ki magukat. Nyugat-Európában már egyre jobban elterjedt, hogy a vállalatok (akár saját szervezésű) esetoldó versenyeken toboroznak fiatal szakembereket a cégükhöz – mondta a corvinusonlineblog.hu-nak.

Az assessment center az új munkatársak kiválasztása során alkalmazott módszer. Célja, hogy a jelöltek várható beválását felmérjék. A jelölteket a betöltendő munkakörre jellemző feladatok elé állítják. Viselkedésükből, reakcióikból a munkáltató arra következtethet, miként boldogulnának az adott munkakörben.

Segít a digitalizáció? Meglepő válasz a Corvinustól

A nemzetközi szakirodalom szerint a digitalizáció az üzleti teljesítmény javításának legfőbb forrása. A hazai feldolgozóipari cégeknél azonban egyelőre nem mutatható ki ez a pozitív kapcsolat – állapítja meg a Corvinus kutatóinak közreműködésével készült elemzés.

A Corvinus kutatói (Losonci Dávid, Lőrincz László és Demeter Krisztina) társszerzőjükkel 2510 feldolgozóipari cég adatai alapján elemezték a digitalizációban alkalmazott technikák hazai elterjedtségét és azok kapcsolatát az üzleti teljesítménnyel. (A digitalizációra sokszor Ipar 4.0-ként is hivatkoznak.) A tanulmány a Közgazdasági Szemle idei januári számában jelent meg.

Az elemzés a feldolgozóipari szektor – 10 főnél nagyobb – cégeinek egyharmadát vizsgálta a fémfeldolgozóktól a gépgyártáson keresztül az élelmiszer- és vegyiparig.

Van hova fejlődni a digitalizáció terén

A tanulmány azt mutatta ki, hogy

[kiemelt]Magyarországon nincs egyértelmű kapcsolat a feldolgozóipari vállalatok digitalizációja és az üzleti teljesítmény mutatói között.[/kiemelt]

Specifikusan a működési hatékonyságot (például a készletmenedzsment) és a nyereségesség szintjét vizsgálták.

A digitalizáció az üzleti teljesítmény javításának legfőbb forrása – bár itthon ez még kevésbé látszik (Fotó: 123rf)

Az elemzés következtetése szerint ennek oka többek között az ország vagy a régió egyedisége lehet – olvasható a Corvinus közleményében. Korábbi kutatások szerint ugyanis Magyarország a fejlett országokhoz képest lemaradásban van a digitalizációban. Így a kutatók szerint elképzelhető, hogy a hazai digitalizációs beruházások még nem jutottak el abba a fázisba, hogy megtérüljenek, ha egyáltalán elkezdődtek.

A feldolgozóipari cégek tizedének van csak webshopja

A digitalizáció technikáinak elterjedtségében nagyon jelentősek a különbségek a feldolgozóiparban. A szektorban működő cégek 77 százalékának van weboldala, webshopja viszont csak alig több mint tizedüknek.

A vállalatok több mint harmadánál vannak használatban a menedzsment munkáját támogató e-business szoftverek és elektronikus adatcsere-megoldások. Ugyanilyen arányban rendelkeznek a cégek IT-személyzettel és képeznek ki infotechnológiai ismeretkörben munkatársakat.

Ipar 4.0-megoldások: kevés cég jártas benne

A sokszor az Ipar 4.0-hoz kötött megoldások kapcsán (big data, gépi tanulás, 3D nyomtatás) egyelőre kevés cégnek van tapasztalata.

[kiemelt]A kutatók a digitalizáció legmagasabb átlagos értékét a gyógyszeriparban találták. Átlag feletti szintet mutat az autóipar, a számítógép- és elektronikai ágazat, valamint az italgyártás is.[/kiemelt]

A 3D nyomtatás a legjobban az autó-, műanyag-, fémipari és villamos berendezések gyártásában terjedt el, a robotok pedig az autó- és járműgyártási ágazatokban, jellemzően a nagyobb cégekben.

A digitális tudások egyre inkább elengedhetetlenné válnak, ezek erősítik és teszik versenyképesebbé, valamint a válságokkal szemben ellenállóbbá a jövő munkavállalóit. Erről Bíró Pál, a Google Magyarország Country Managere beszélt abban az interjúban, amit vele, valamint Vadász Zita Marával, a Grow with Google program korábbi, a Digitális Kereskedelmi Szövetség (DKSZ) jelenlegi vezetőjével készített az UNIside. Az interjú, amelyben a digitális tudás jelentőségéről is szó esik, az UNI 2022 nyári számában jelent meg.

Tudtad? Ezek az angol nyelvű szakok először indulnak az országban

Corvinus: Új angol nyelvű alap-, és mesterszakok

A Budapesti Corvinus Egyetem számos olyan alap-, illetve mesterszakot indít angol nyelven, amelyek eddig még nem voltak elérhetők Magyarországon. Ami az alapszakokat illeti, két ilyen képzés indul el a 2023–24-es tanévben. Ezek:

Filozófia, politika, gazdaság szak (Philosophy, Politics, Economics)
Üzleti adattudomány szak (Data Science in Business)

Mesterszakok terén pedig hat új – országosan egyedülálló – mesterszakot is indít a Corvinus angol nyelven. Ezek:

Politikai gazdaságtan (Political Economy)
Gazdasági-viselkedéselemzés (Economic Behaviour Analysis)
Diplomácia (Diplomacy)
Marketingstratégia és innováció (Marketing Strategy and Innovation)
Haladó ellátásilánc-menedzsment (Advanced Supply Chain Management)
Közösségi kormányzás (Public Governance)

A politikai gazdaságtan és a gazdasági-viselkedéselemzés kivételével a mesterszakokat egyéves képzés keretében hirdeti meg az egyetem.

Egyre több angol nyelvű képzést hirdetnek meg a hazai egyetemek (Fotó: 123rf)

[kiemelt]A Corvinusról elmondható, hogy alapszakjainak több mint felét, a mesterképzéseknek pedig csaknem kétharmadát angolul vagy angolul is elindítja.[/kiemelt]

BME: külön segítik az angol szaknyelv elsajátítását

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) is elindít egy olyan angol nyelvű alapszakot, amelyet eddig még nem hirdettek meg az országban. Ez a fizikus-mérnök szak (Physicist-Engineer BSc programme), amivel az innovatív k+f vállalatok szakemberhiányára reagál a Műegyetem.

A BME új képzésének nyelve a k+f-terület elvárásaihoz igazodva lett az angol

[kiemelt]A középszintű nyelvtudás azonban már elegendő a tanulmányok megkezdéséhez, mert a hallgatók sok magyar nyelvű segítséget kapnak.[/kiemelt]

Az angol szaknyelv így fokozatosan is elsajátítható – olvasható a BME új képzéséről szóló oldalán.

Mit is takar ez? Az első évben az előadások magyar nyelvű felvételeit és jegyzeteit is biztosítja az egyetem. A teljes képzés során pedig magyar nyelvű konzultációt és számonkérési lehetőséget adnak a magyar anyanyelvű hallgatóknak. Emellett nyelvi és szaknyelvi kurzusokat is kínál a BME az angol nyelvtudás, tudományos fogalmazás, illetve a prezentációs és kommunikációs készségek fejlesztésére.

ÁTE: nem mérik fel előzetesen a nyelvtudás szintjét

Az Állatorvostudományi Egyetem (ÁTE) pedig nemcsak hazai, hanem európai szinten is egyedülállónak számító szakot, a kutató-zoólogus osztatlan képzést indítja el 2023 szeptemberétől angol nyelven.

Bár a képzés nyelve angol, a nyelvvizsga nem felvételi követelmény. 2023-ban a nyelvtudás szintjét sem méri fel előzetesen az egyetem.

Az ÁTE-n amúgy a világ 34 országából érkezett külföldi hallgatók száma jelenleg meghaladja a magyar diákokét.

Ne feledd, a szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre február 15-ig lehet jelentkezni.

Érdekel a kommunikáció és média képzés? Felvételire fel!

Bekerülési arányok – nem csak a média szakokra

A társadalomtudomány képzési területre több mint 3700-an jelentkeztek első helyen, akiknek a 90 százaléka (kb. 3400 fő) került be a választott képzésre.

Közel sem csak a média miatt keresettek az alábbi egyetemek

A területen a legkeresettebb intézmény az Eötvös Loránd Tudomány-egyetem (ELTE-BTK, ELTE-TÁTK, ELTE-ÁJK) közel 1000 első helyes jelentkezővel, akik közül valamivel több mint 800 diák kezdhette meg ősszel az egyetemi tanulmányait.
Jelentős képzőhelynek számít még a Budapesti Corvinus Egyetem (Corvinus), ahová majdnem 600-an jelentkeztek első helyen.

Itt a területi átlagnál jóval élesebb volt a verseny, a jelentkezőknek ugyanis csak körülbelül a felét vették fel.
A Szegedi Tudományegyetemet (SZTE-BTK, SZTE-ETSZK, SZTE-JGYPK, SZTE-ÁJK) a területre jelentkezők harmada választotta, akiknek a 90 százaléka be is jutott ezekre a karokra.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE-BTK) és a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE-KKK) iránt érdeklődők még jobb esélyekre számíthattak, ugyanis azt a 300 jelentkezőt, akik első helyen ezeket a képzőhelyeket jelölték meg, kivétel nélkül felvették mindkét intézménybe.

1500 fő feletti jelentkező a média és kommunikáció szakokra

Népszerű szakok közt a média és a kommunikáció
A képzési területen meghirdetett legnépszerűbb szak a kommunikáció- és médiatudomány 1500 feletti jelentkezőszámmal, akiknek valamivel több mint a háromnegyede került be a képzésre.
A második legnépszerűbb a nemzetközi tanulmányok szak 1000 körüli első helyes jelentkezővel és 85 százalékos bekerülési aránnyal.

Társadalomtudományi képzés nyitóképe (Forrás: UNI kiadvány)

Az ezen a képzésen sikerrel diplomázók a nemzetközi kapcsolatok szakértője szakképzettséget szerzik meg. Mivel ez nem széles körben ismert képzettség, érdemes tudni, hogy a képzés lényege a nemzetközi kapcsolatok világában eligazodni képes, a nemzeti és a regionális érdekeket megfelelően képviselni tudó, a globális problémák iránt érzékeny, az európai integrációs folyamatból származó kihívások kezelésére alkalmas, más kultúrák megismerésére nyitott értelmiségiek képzése. Olyanoké, akik hazai vagy nemzetközi vállalati, illetve kormányzati és nem kormányzati szervezeteknél képesek nemzetközi kapcsolattartásra, a kreatív problémakezelésre és az összetett feladatok rugalmas megoldására.

Nem csak a média szak létezik…

Ennél jóval ismertebb szakma a szociológusi alapképzés, amely a harmadik legnépszerűbb szak volt a természettudományi területen. Ide lehetett a legkönnyebben bekerülni: az első helyen jelentkező 460 főből mindenkit felvettek.

Ponthatárok a média és más szakok esetén

A kommunikáció- és médiatudomány szak népszerűségét az is mutatja, hogy 16 különböző intézményben, illetve karon hirdették meg, átlagosan 370 körüli ponthatárral, amely jelentősen eltért az egyes intézmények között. A legkönnyebben a KJE-re (280 ponttal), a legnehezebben pedig az ELTE-BTK-ra (438 ponttal) lehetett bekerülni. A nemzetközi tanulmányok szakot 13 különböző intézményben, illetve karon hirdették meg, amelyek ponthatáraiban az előbbihez hasonló mintázatok figyelhetők meg. A szakra a legkönnyebben szintén a KJE-n (280 ponttal), a legnehezebben pedig a Corvinus-on (448 ponttal) lehetett bekerülni. Szociológián némileg alacsonyabb (340) volt az átlagos ponthatár, de a szakot hirdető 9 különböző intézmény között szintén jelentős eltérések voltak. A legalacsonyabb ponthatárt (300) a PTE-BTK, a legmagasabbat (421) pedig a Corvinus hirdette ki.

Ha a részletes rangsorok, pontszámok is érdekelnek, akkor vásárold meg kiadványunkat itt.

Kiválóságok
A területen a Corvinus felvett diákjai hozták a legmagasabb (többletpontok nélkül 360 feletti) pontátlagot, de kiemelkedtek az ELTE karainak és a BME-GTK-nak a hallgatói is (350 körüli átlaggal). Kimagasló (közel 100 százalékos) arányban teljesítettek jelesre legalább egy emelt szintű érettségit a SOE-BPK-ra, az IBS-re, a Corvinus-ra és az ELTE karaira felvettek. Többletpontok terén szintén a Corvinus-osok teljesítettek a legjobban.

Nemzetköziség a területen

Nemzetközi közeg szempontjából említésre méltó a DUE 60 százalékos, a METU-ÜKT és a PTE-BTK közel egyharmados, illetve a Corvinus és az ELTE-TÁTK 20 százalékos külföldi hallgatói aránya. Az ELTE karain, az SZTE-BTK-n és a BME-GTK-n a tanulóknak a képzési területi átlagnál jelentősen magasabb hányada vesz részt külföldi részképzésben.

Kutatói tevékenységben a PE és az ELTE vezet

Kutatói termelékenység szempontjából kiemelkedik a PE-MFTK és az ELTE karai, utóbbiak érték el a legnagyobb nemzetközi hatást (idézettséget) is a területen.

Diplomaszerzés után irány a média, vagy más terület!

A társadalomtudomány képzési területen diplomát szerzők átlagosan 69 százaléka diplomát igénylő munkakörben dolgozhat.
A kommunikáció- és médiatudományt végzettek leginkább újságíróként, HR-esként, kommunikációs munkatársként, illetve piackutató, reklám- és marketingcégeknél helyezkednek el.
Nemzetközi tanulmányok végzettséggel sok menedzseri és elemzői álláslehetőség adódik, szociológusként pedig elemzői vagy asszisztensi feladatokat lehet találni a szociális munkás és a menedzseri munkakör mellett.

Társadalomtudományi diplomával a mesterszakos továbbtanulás az egyik általános megoldás: a szociológia szakot végzettek 52, a nemzetközi tanulmányokon végzettek 43, a kommunikáció- és médiatudomány szakosok 27 százaléka ment tovább mesterszakra.

Alapképzési szakok

filozófia, politika, gazdaság szak
informatikus könyvtáros szak
kommunikáció- és médiatudomány szak
kulturális antropológia szak
nemzetközi tanulmányok szak
politikatudományok szak
szociális munka szak
szociálpedagógia szak
szociológia szak

Mesterképzések

Társadalomtudományi diplomával a mesterszakos továbbtanulás általános megoldás. A társadalomtudomány képzési területen 22-féle mesterképzés közül lehet választani. Ezek a következők:

egészségpolitika, tervezés és finanszírozás szak
humánökológia szak
interdiszciplináris családtudomány szak
Kelet-Ázsia tanulmányok szak
kisebbségpolitika szak
kommunikáció- és médiatudomány szak
könyvtártudomány szak
környezetpolitika és menedzsment szak
közösségi és civil tanulmányok szak
közpolitika szak
kulturális antropológia szak
nemzetközi tanulmányok szak
összehasonlító helyi fejlesztési tanulmányok szak
politikai gazdaságtan szak
politikatudomány szak
survey statisztika és adatanalitika szak
szociális munka és szociális gazdaság szak
szociális munka szak
szociálpedagógia szak
szociálpolitika szak
szociológia szak
társadalmi-viselkedéselemzés szak

„Kontraproduktív döntés” – A Corvinus rektora az Erasmus-ügyről

Mint ismert, az Európai Bizottság döntése értelmében az alapítványi fenntartású hazai egyetemek nem kaphatnak friss támogatásokat az EU által finanszírozott Erasmus+ oktatási csereprogramból, valamint a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból.

Brüsszel a lépést a jogállamiság védelmével indokolta: az érintett egyetemeket ugyanis közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok működtetik. A modellt váltott felsőoktatási intézményekre így nem vonatkoznak az uniós közbeszerzési szabályok. Azt is kifogásolták, hogy az alapítványok kuratóriumainak a kormánnyal szoros kapcsolatban álló személyek is a tagjai.

Az Erasmusnál nem merülhet fel korrupció gyanúja

A Project Syndicate nemzetközi véleményoldalon megjelent közös cikkben a Budapesti Corvinus Egyetem rektora, Takáts Előd, valamint Mohácsi Nagy Piroska, a London School of Economics and Political Science vendégprofesszora ír az Erasmus-ügyről.

Kifejtik: az EU-nak „lehetséges korrupció és összeférhetetlenség esetén” jogi felhatalmazása és kötelessége van arra, hogy megfelelő intézkedéseket hozzon, beleértve bizonyos pénzügyi források befagyasztását vagy visszavonását is.

[kiemelt]Szerintük amíg a milliárd eurós infrastrukturális projekteknél felmerülhetnek jelentős korrupciós vagy összeférhetetlenségi kockázatok, addig az Erasmus+ és a Horizont Európa programok esetében nem lehet erről beszélni.[/kiemelt]

Az Erasmus+ ugyanis érvelésük szerint nem nyújt nagyobb alapítványi támogatásokat, csak egyéni ösztöndíjakat biztosít a hallgatóknak. A Horizont Európa pedig ugyan valamivel magasabb összegeket folyósít – átlagosan mintegy 1 millió eurót –, azonban ezeket körülbelül ötfős kutatócsoportoknak nyújtja több éven keresztül.

Ne a diákokat büntessék!

Az Erasmus+ oktatási csereprogram előnyeiről szólva hangsúlyozzák: számos bizonyíték van arra, hogy a különböző kultúrákkal való találkozás nyitottabbá és toleránsabbá teszi a fiatalokat. Miként támogatja az olyan európai értékeket, mint a demokrácia és a jogállamiság az, hogy a magyar diákokat megakadályozzák abban, hogy ilyen tapasztalatokat szerezzenek? – teszik fel a kérdést.

Az Erasmus+ oktatási csereprogram egyéni ösztöndíjakat biztosít a hallgatóknak (Fotó: europa.eu)

„Az EU-nak fel kell lépnie azokkal szemben, akik a destabilizálására törekednek, de az Erasmus+ hallgatói és a Horizont Európa kutatói nem ilyenek. Ha megbüntetik őket országuk vezetőinek lépései miatt, azzal magát Európát büntetik. Az Európai Bizottságnak ezért sürgősen vissza kell vonnia a magyarországi intézmények finanszírozásának leállításáról szóló döntését. Minden magyar diákot és kutatót vissza kell helyeznie az uniós programokba” – írják véleménycikkük végén.

A fiatalok háromnegyede elítéli a felfüggesztést

A Társadalomkutató múlt heti felmérése szerint a brüsszeli döntésről értesülők kétharmada (65 százalék), azon belül a 18-29 éves korosztály több mint háromnegyede (77 százalék) elítéli a magyar diákok uniós egyetemeken való tanulását támogató Erasmus-program felfüggesztését – számolt be a Mandiner.

Az idei programokat nem érinti a felfüggesztés

Az Educatio kiállításon Hankó Balázs államtitkár hangsúlyozta: „minden körülmények között megvédjük a magyar hallgatókat, kutatókat, őket sérelem nem érheti”.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a brüsszeli döntéssel kapcsolatban korábban azt közölte: ha nem vezetnek eredményre az Erasmus+ ösztöndíjjal kapcsolatos tárgyalások az EU-val, akkor a kormány saját forrásból kifizeti az ösztöndíjak költségét.

Ami biztos, hogy idén zavartalanul valósulhatnak meg az Erasmus+ programjai. A Kulturális és Innovációs Minisztérium közölte: az Európai Bizottság döntése a jelenleg futó csereprogramokat nem érinti: az erre vonatkozó pénzügyi keretek biztosítottak, így a hallgatókat semmilyen hátrány nem érheti.

Friss gazdasági képzések Székesfehérváron

A fenti híreket jelentette be Kovács Levente rektor és Cser-Palkovics András polgármester a térség középiskolai vezetőinek tartott tájékoztató fórumon Székesfehérvár megyeszékhelyen. Az Alba Regia Műszaki Kar duális képzései mellett a Keleti Károly Gazdasági Kar 2023 szeptemberében induló szakjairól, a felvételi eljárásról, valamint a többletpontok rendszeréről is szó volt a találkozón – de ne szaladjunk ennyire előre.

Átvették a Budapesti Corvinus Egyetem Székesfehérvári campusát

Az Óbudai Egyetem 2023. január 16-án hivatalosan is átvette a Budapesti Corvinus Egyetem Székesfehérvári campusát a feladatot ellátó munkatársakkal, valamint az ingatlanokkal együtt. Így folytatódhat az ott megkezdett felsőoktatási és tudományos kutatási tevékenység.

Az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar szervezésével a Keleti Károly Gazdasági Kar szakmai gondozásában 2023 szeptemberétől indítanak új szakokat.

Amint azt az UNIside megírta: ma minden harmadik mérnök az Óbudai Egyetemen végez.

Gazdálkodási és menedzsment BA, vállalkozásfejlesztés MSc

Garai-Fodor Mónika dékán tájékoztatása szerint gazdálkodási és menedzsment alapszak (BA), valamint a vállalkozásfejlesztés mesterképzés (MSc) is indul idén. A 2023-as felsőoktatási felvételi eljárásban az említett szakokra már jelentkezhetnek is a hallgatók, nappali és levelező munkarendre is, valamint szeptembertől a duális képzési forma is elérhető.

Székesfehérvár (Fotó: Unsplash)

A gazdálkodási és menedzsment alapszakon a választható specializációk a digitális pénzügyek, továbbá a projektmenedzsment és a B2B marketing. A vállalkozásfejlesztés mesterszakon nappali és levelező munkarendben ismerhetik meg a hallgatók az elméleti és gyakorlati vállalkozásfejlesztési és innovációs ismereteket, miközben tudatosan fejlesztett vezetői készségeket sajátíthatnak el.

Mechatronikai Tudományos és Innovációs Park

Az új épületek az Óbudai Egyetem fejlesztésében, az Alba Regia Műszaki Kar szakmai közreműködésével megvalósuló Mechatronikai Tudományos és Innovációs Park létrehozásában is szerepet kapnak – tudatta Györök György dékán. A beruházás a helyi kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység erősödését célozza, valamint támogatja a helyi gazdaság növekedési lehetőségeit.

Hét keresztféléves szakirányú képzés közül lehet választani a Corvinuson

A már meglévő diplomára épülő, mélyebb szaktudást biztosító szakirányú továbbképzéseket az alábbi hét szakon hirdeti meg 2023 februárjától a Budapesti Corvinus Egyetem:

Zöld Föld (a fenntarthatóság elvének komplex alkalmazására felkészítő pedagógus szakvizsga)
Bankmenedzser
Beszerzési menedzsment/szakközgazdász
Fintech Menedzsment specialista/szakközgazdász
Ingatlanmenedzser/szakközgazdász
Kulturális turisztikai menedzser/szakközgazdász
Vállalati belső és vezetői coach (angol nyelven)

A képzések egy kivételtől eltekintve két félévesek, míg a Zöld Föld esetében négy szemeszteren át tart a program.

A Corvinus E épületének látképe a budai oldalról a Szabadság híddal (Fotó: Budapesti Corvinus Egyetem)

[kiemelt]A szakirányú továbbképzés felsőfokú végzettségre és szakképzettségre épül, jelentkezni alap- vagy mesterfokozattal, egyetemi vagy főiskolai szintű végzettséget biztosító oklevéllel lehet.[/kiemelt]

A szakirányú továbbképzést teljesítő hallgatók speciális szakirányú tanúsító oklevelet kapnak.

A képzések árából kedvezményt adnak az egykori Corvinus-hallgatóknak, illetve ha egy cégtől legalább 3 munkatárs jelentkezik a képzésekre – derül ki a Corvinus tájékoztatójából.

Arról már korábban beszámoltunk, hogy a 2023–24-es tanévben három olyan angol nyelvű szakot indít a Corvinus, amelyek eddig még nem voltak elérhetők Magyarországon. Közülük kettő (a Philosophy, a Politics, az Economics és az üzleti adattudomány) alapszakként, míg a politikai gazdaságtan mesterszakként indul el. A 2023 szeptemberében induló képzésekre február 15-én éjfélig lehet jelentkezni.

Három új képzést indít a Corvinus – Ilyen szakok még nem voltak Magyarországon

Mindhárom – Nyugat-Európában, illetve az USA-ban igen népszerűnek számító – szak angol nyelvű lesz, ezzel tovább nő az angol képzések aránya az egyetemen.

[kiemelt]Az egyetem alapszakjainak több mint felét, a mesterképzéseknek pedig csaknem kétharmadát ugyanis angolul vagy angolul is elindítja.[/kiemelt]

PPE képzés: a „miniszterelnök-képző” szak

A két új alapképzés közül a PPE (Philosophy, Politics, Economics) szak a gazdaság, a társadalom és a politika egymással összefüggő kérdéseit filozófiai megalapozással tárgyalja hat félévben – olvasható a Corvinus közleményében.

Az angolszász képzési hagyományokat követő szak elsősorban azok számára lehet vonzó, akik a politika, a gazdaság, a tudomány irányába szeretnének továbblépni elemzőként, vezetőként vagy tudósként.

A felvételihez az alábbi tárgyak közül kettőben kell érettségit tenni, az egyiket emelt szinten:

magyar nyelv és irodalom,
matematika,
társadalomismeret,
filozófia,
történelem,
egy idegen nyelv (angol, francia, német, olasz, orosz, spanyol).

Budapesti Corvinus Egyetem, C épület (Fotó: Budapesti Corvinus Egyetem)

A PPE szak alapjait jelentő három szakterületet mintegy 100 éve kezdték együtt oktatni az Oxfordi Egyetemen. A Corvinus honlapján olvasható cikk ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy az Oxfordi Egyetemen végezte el ezt a szakot például David Cameron, korábbi brit miniszterelnök, valamint Tony Abbott, volt ausztrál kormányfő, továbbá Bill Clinton korábbi amerikai elnök is elkezdte a képzést.

„Egyik ismerősöm tréfásan miniszterelnök-képzőnek hívja ezt a szakot, mert neves és magas pozícióba jutó emberek jártak oda. Az Oxfordi Egyetem az az Oxfordi Egyetem, de nekünk is nagyon nagy ambícióink vannak ezzel a szakkal kapcsolatban. Nem véletlenül jutnak ilyen magas beosztásba az ott végzett emberek, hiszen három különböző látásmódot kapnak a filozófia, a politikatudomány és a közgazdaságtan területén” – mondta Szántó Richárd, a Corvinus alapképzésekért felelős dékánja, aki azt is megjegyezte, hogy Közép-Európában is csak néhány helyen érhető el ez a képzés.

Finanszírozás: Corvinus Ösztöndíj vagy 700 ezer Ft/félév önköltségi díj

Üzleti addattudomány

A másik új angol nyelvű alapszak, az üzleti adattudomány (Data Science in Business) az adatelemzésen alapuló szakértői munkához, üzleti adatok professzionális elemzéséhez szükséges tudást fogja biztosítani.

A PPE-hez hasonlóan a Data Science in Business szak is három komplex alappillérből áll: van egy módszertani pillére, ami a matematikai és a statisztikai alapokat foglalja magába, míg az informatikai pillére az elemzésekhez szükséges informatikai tudást biztosítja.

A legtöbb alapszaktól eltérően az üzleti adattudománynál nyolc félév a képzés ideje, az utolsó félévben szakmai gyakorlat zajlik.

Az üzleti adattudomány szak elindításával a Corvinus célja az, hogy olyan szakembereket képezzen, akik ismerik az adatelemzéshez és modellezéshez szükséges módszertani, informatikai és üzleti hátteret, képesek ezeket ötvözni, és a problémák megoldásában önállóan alkalmazni.

Ezekre a pozíciókra képez a szak:

data scientist,
business analyst,
data analyst,
finance analyst.

Az üzleti adattudomány alapszakon végzett hallgatók rendelkezni fognak gazdálkodási és döntéselméleti, matematikai-statisztikai, informatikai ismeretekkel és mindezeket horizontálisan is egybe tudják majd kapcsolni – áll a Corvinus közleményében.

A felvételinél kötelező az emelt szintű matematika érettségi, valamint az alábbi tárgyak közül egynél legalább középszintű érettségi:

gazdasági ismeretek,
történelem,
informatika.

Finanszírozás: Corvinus ösztöndíj, vagy költségtérítés: 900 000 Ft/félév

Politikai gazdaságtan

A politikai gazdaságtan (Political Economy) mesterképzésre a közgazdaságtudományi és társadalomtudományi alapszakokról – illetve később a majdani PPE-alapszakról is – azoknak a hallgatóknak a jelentkezését várják, akik vezetők szeretnének lenni gazdasági vagy politikai területen. A négy féléves szakon három specializáció választható:

közép- és kelet-európai,
európai uniós,
nemzetközi.

A politikai gazdaságtan mesterdiplomát megszerzők a Corvinus célkitűzése szerint képessé válnak a gazdasági és politikai események és jelenségek komplex értelmezésére, elemzések készítésére, valamint társadalmi rendszerek és rezsimek mély összehasonlító elemzésére.

Fontos kiemelni, hogy a Political Economy mesterszak nem keverendő össze a Political Economics-szal, amely formalizáltabban, a közgazdaságtudomány nyelvén elemez politikai-társadalmi intézményeket és folyamatokat – hangsúlyozza a Corvinus honlapjának szakot bemutató cikke.

A végzett hallgatónk alábbi területeken helyezkedhetnek el:

államigazgatás,
elemző intézetek,
önkormányzatok,
pártok,
sajtóorgánumok,
közvéleménykutató és multinacionális cégek.

Finanszírozás: Corvinus Ösztöndíj vagy 750 ezer Ft/félév önköltségi díj

Másutt is jönnek új képzések

Pár hete megírtuk, hogy a Műegyetem is indít egy olyan angol nyelvű képzést, a fizikus-mérnök alapszakot 2023 szeptemberétől, amely először lesz elérhető a hallgatók számára Magyarországon.

A Debreceni Egyetemen pedig 2023 szeptemberétől kortárs könnyűzene alapszak indul el. Ilyen képzés sem volt még Magyarországon, illetve Közép-Kelet-Európában sem.