DE – Diplomátszerzek

Campus Talk: életérzés és tudomány a Debreceni Egyetemen

Véget ért az általános felvételi eljárás, a Dóczy utcai sportcampuson több száz fiatal várta izgatottan a ponthatárokat július végén. A felvételi eredmények alapján a Debreceni Egyetem megőrizte vezető szerepét a vidéki felsőoktatási intézmények között, országosan pedig a második legnépszerűbb.

A Debrecen Televízió Campus Talk című egyetemi magazinműsorában Németh Kevin, a DEHÖK nemrég megválasztott elnöke, valamint Molnár Dániel, a Doktorandusz Önkormányzat elnöke idézte fel hallgatói emlékeit, emellett felhívták a figyelmet az ország legnagyobb gólyatáborára is. Mint fogalmaztak: a DE a legek egyeteme, mely nemzetközi szinten is kimagasló színvonalú kínálattal várja a hallgatókat.

A beszélgetésben érintették, milyen kihívások várják az egyetemistákat a tanulmányaik legelején, a Hallgatói Önkormányzat hogyan tud segíteni a lemorzsolódás elkerülésében, valamint szó esett a yoUDay előkészületeiről, az egyetem nemzetközi népszerűségének hátteréről, a doktori képzésről és a tudományos életpálya támogatásáról is.

A Debreceni Egyetem nemcsak egy felsőoktatási intézmény, hanem egy közösség és egy életérzés – összegezték a hallgatók.

Tudományos tábor a jövő kutatóinak

Az idei tudományos táborba rekordszámú résztvevő érkezett. A harmincöt középiskolás a két hét alatt megismerkedik a Debreceni Egyetem oktatási struktúrájával, kínálatával és mentoraik irányításával tanulmányozza a különböző orvos-biológiai kutatásokat, vizsgálati módszereket.

Forrás: DE

A táborba azon szeptembertől végzős diákok jelentkezhettek, akik érdeklődnek a tudományok iránt, kiemelkedően teljesítenek biológia és kémia/fizika tantárgyakból, továbbá szeretnének az általános orvos, fogorvos vagy gyógyszerész szakok valamelyikén továbbtanulni.

Forrás: DE

– A táborban a diákok bepillanthatnak a kutatás különleges világába, amely az egyik legfontosabb hajtóereje az orvostudomány fejlődésének. Az Általános Orvostudományi Kar nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a hallgatókat minél hamarabb bevonjuk a tudományos életbe. Ezt szolgálja a tudományos diákkör, a különböző tehetséggondozó programok, tréningek. A tudományos kutatás módszertanával való ismerkedést nem lehet elég korán kezdeni, a középiskolában ezt már meg lehet alapozni – emelte ki Németh Norbert, a DE Általános Orvostudományi Kar oktatási dékánhelyettese a tábor szerdai megnyitóján.

Forrás: DE

Muszbek László, a DE ÁOK Laboratóriumi Medicina Intézet Klinikai Laboratóriumi Kutató Tanszékének professor emeritusa, a tábor alapítója felidézte, hogy az eseményt először 2009-ben rendezték meg az érdeklődő középiskolásoknak. A tábor sikerét jelzi, hogy a résztvevők közül sokan a Debreceni Egyetemen folytatták tanulmányaikat, ahol kiteljesedett a tudományos tevékenységük.

Forrás: DE

Kappelmayer János, a Sántha Kálmán Szakkollégium igazgatója, a Laboratóriumi Medicina igazgatója arról beszélt, hogy a diákok életre szóló, meghatározó élményeket szerezhetnek a táborban.

A középiskolások az első két nap közös elméleti előadásokon, illetve izgalmas gyakorlatokon vesznek részt, ezután a különböző intézeteknél tutoruk segítségével kezdik el a munkát – ismertette Bereczky Zsuzsanna, a Klinikai Laboratóriumi Kutató Tanszék vezetője, a táborozók elméleti oktatásának szervezője.

Vigh Barbara, a Sántha Kálmán Szakkollégium hallgatói elnöke hozzátette: délutánonként és esténként különböző közösségi programokat, illetve gyakorlati jellegű szakmai programokat is szerveznek a diákoknak.

A rendezvény a diákok által tartott összefoglaló előadásokból álló mini konferenciával zárul, ahol beszámolhatnak a táborban szerzett személyes és szakmai tapasztalataikról.

Csokoládé – szerintem Te is szereted, nem csak Gombóc Artúr – DE kutatás

 

A PomPom meséinek emlékezetes hőse, Csukás István csodálatos rajzfilmfigurája, Gombóc Artúr nem válogatott, ha csokoládé került elé. „Kerek csokoládé,  szögletes csokoládét, hosszú csokoládé, rövid csokoládé, gömbölyű csokoládé – mindegyik a kedvence volt… De a hazai vevők válogatósak, hogy milyet szeretnek az édességből. A Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának docense, Kiss Marietta vezetésével zajlott az a kutatás, amely a csokoládéfogyasztási trendeket vizsgálta Magyarországon.

Nem kell a cukormentes, a hagyományos tejcsokoládét szeretik a legjobban a magyarok – többek között ezt bizonyítja a Debreceni Egyetem kutatójának átfogó felmérése. Az Appetite folyóiratban megjelent közleményért a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány Publikációs Díját is elnyerte Kiss Marietta, a Gazdaságtudományi Kar docense.

Persze sokan elsősorban a vizsgadrukk idején fogyasztanak a kelleténél többet, ahogyan ez az alábbi cikkünkből is kiderül.

Agyserkentő ételek + sok folyadék = fél siker a vizsgákon

Nem mindegy, melyik csokoládé a kedvenc

Az egészségtudatosság globális térnyerésével a gyártóknak egyre nagyobb figyelmet kell fordítani arra, hogy megfeleljenek a folyamatosan változó fogyasztói igényeknek. Ez különösen igaz az olyan népszerű fogyasztási cikkek piacára, mint a csokoládé. Egyre több olyan termék jelenik meg a boltok polcain, melyek az édesség egészségesebb alternatíváinak nevezhetők: cukormentes, csökkentett cukor- vagy zsírtartalmú változatok, illetve különböző funkcionális csokoládék hozzáadott proteinnel és egyéb tápanyagokkal. Emellett egyes kereskedelmi márkák saját márkás termékei egyre nagyobb részesedéssel rendelkeznek a forgalomból. Kutatásunk során a táblás csokoládék fogyasztói preferenciáit vizsgáljuk. Kíváncsiak voltunk arra, hogy mennyiben befolyásolja a választásban a vásárlókat a márka, az ár, a típus (tej, ét vagy fehér), illetve az, hogy cukormentes-e – részletezte Kiss Marietta, a DE GTK Marketing Tanszék megbízott vezetője.

A hazai és a nemzetközi szakirodalom feltárása után

ötszáz embert kérdeztek meg a primer kutatás során a csokoládéfogyasztási szokásaikról. A felmérés első részében a fogyasztók márkahűségét vizsgálták, a második rész pedig azt tárta fel, hogy négy különböző táblás csokoládé közül melyiket vásárolná meg a válaszadó bizonyos helyzetekben.

Milka vagy Boci, e két klasszikus csokoládé volt az étlapon

Két gyártói (Milka, Boci), valamint két kereskedelmi márka (Spar, Tesco) különböző tej-, ét- és fehércsokoládéja közül választhattak a felmérésben résztvevők, melyek csomagolásán szerepelt a termék ára és a cukortartalma is, tehát látták azt is, mennyire egészséges az adott édesség.

A csokoládé szeretete bennünk él :) a kép illusztráció - fotó: Pixabay

A csokoládé szeretete bennünk él 🙂 a kép illusztráció – fotó: Pixabay

Mit mutattak az eredmények?

Eredményeink azt mutatják, hogy a válaszadók egyértelműen a gyártói márkákat részesítették előnyben a bolti márkákkal szemben. A négy csokoládé közül a legkedveltebb a Milka volt, majd a Boci, a Spar és végül a Tesco terméke. Az általunk kidolgozott, hazánkban egyedülálló statisztikai számítások után kiderült, hogy nemcsak a Milkát szeretik a legjobban, hanem azért is fizetnének a négy közül a legtöbbet. A csokoládé típusát illetően azt találtuk, hogy a tejcsokoládé kapta a legpozitívabb értékelést, amelyet az ét- és a fehér csokoládé követett. Kimutattuk továbbá azt is, hogy a fogyasztók a cukortartalmú csokoládét részesítik előnyben a cukormentes termékekkel szemben. Előzetes várakozásainknak megfelelően a termék árának emelkedése pedig negatívan hat a fogyasztók által érzékelt hasznosságra – összegezte a fiatal kutató.

A tanulmány szerint a márkahűség leginkább a fiatal és magasan képzett válaszadókra jellemző, akik a gyártói márkás termékeket preferálják. A fogyasztók választását pedig legnagyobb mértékben (57 százalékban) a csokoládé ára határozza meg, majd a termék márkája, a típusa és csak végül a cukortartalma.

A hazánkban egyedülálló kutatás eredményei az Appettite című folyóiratban jelentek meg angol nyelven, The connection between manufacturer and private label brands and brand loyalty in chocolate bar buying decisions – A hybrid choice approach címmel. A közleményért Kiss Marietta megkapta a Gróf Tisza István a Debreceni Egyetem Alapítvány Publikációs Díját.

Forrás: Debreceni Egyetem, Fotó: Pixabay

Szüksége van az agyadnak a csokoládéra, vagy ez csak egy mítosz? Kiderül az alábbi írásunkból!

Így tápláld az agyadat, hogy jól működjön!

A bajor autógyár együtt dolgozik a Debreceni Egyetemmel

Az aláírást követően Hans-Peter Kemser, a BMW Manufacturing Hungary Kft. elnök-vezérigazgatója, Kossa György, az egyetemet fenntartó Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke, Papp László, Debrecen polgármestere, valamint Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora sajtótájékoztatót tartottak.

Képzés most és később a BMW-nél

A mostani megállapodás kerete és alapja lesz a jövőbeli együttműködés módszereinek. Nem szabad elfelejteni, hogy a BMW-nek hosszú távú tervei vannak Debrecenben, és nem meglepő, hogy magasan képzett szakemberekkel kívánnak együttműködni.

Ezt a cikket elolvashatja szakmatszerzek.hu portálon is.

Kossa György, az egyetemet fenntartó Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta: “A Debreceni Egyetem számára nagy lehetőség, hogy segíthet és támogathat egy ipari tevékenységet folytató gazdasági társaságot abban, hogy hozzáadott értékkel évszázados hagyományt vigyen tovább.”

A sajtótájékoztatón megjelent Papp László, Debrecen polgármestere, aki szerint történelmi időszakot élünk, hiszen olyan változások, átalakulások zajlanak, amelyek következményeit, hogy milyen pozitív hatással lesznek az életükre, még az ott élők sem mindig értik. A polgármester üdvözölte, hogy az egyetem és a BMW segítségével talán sikerül a talentumokat, a tehetséges fiatalokat helyben tartani.

Volt már együttműködés a képzés színvonalának fenntartásáért

2019-ben a BMW együttműködési megállapodást kötött a Debreceni Szakképzési Centrummal (DSzC). Ennek a megállapodásnak köszönhetően a duális képzés keretében szeptembertől százan kezdik meg a tanulást a BMW-nél. A tervek szerint ezt a számot a következő években háromszázra növelik.

A kép illusztráció – foto: szakmatszerzek.hu

(MTI)

fotó: szakmatszerzek.hu

A tanári pálya vonz? A gyógypedagógia a legnépszerűbb!

Mekkora volt a ponthatár a tanári szakokon?

280 és 369 – ennyi volt a két szélsőérték a tanári felvételi ponthatárokban 2021-ben a gyógypedagógiai szakokon.

Bekerülési arányok a tanári szakokra

A területen a legkeresettebb intézmény az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE-BDPK, ELTE-BGGYK, ELTE-TÓK) 600 fölötti első helyes jelentkezővel, akiknek a jelentős része (86 százalék) be is került a képzésekre.

Nagy képzőhelynek számít még a Szegedi Tudományegyetem (SZTE-BBMK, SZTE-BTK, SZTE-JGYPK) és a Debreceni Egyetem (DE-BTK, DE-GYGYK, DE-ZK) 200 körüli, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem (EKKE-PK) és a Pécsi Tudományegyetem (PTE-BTK, PTE-KPVK, PTE-MK) 150 feletti jelentkezőszámmal.

A legnehezebb az EKKE-PK-ra volt bejutni, ide csak a jelentkezők nagyjából 70 százalékát vették fel.

Ne csak tanuljunk, de tanítsunk is együtt, könnyedén.  (Fotó: Pixabay)

Népszerű szakok a tanári pályán

A képzési területen meghirdetett legnépszerűbb szak a gyógypedagógia 600 feletti elsőhelyes jelentkezővel, akiknek több mint 90 százaléka bekerült a képzésre. A második legnépszerűbb a óvodapedagógus szak, ahová a több mint 500 első helyes jelentkező háromnegyedét vették fel. A harmadik pedig a tanító szak, ahova közel 300-an jelentkeztek és 80 százalékuk került be.

Ha a részletes rangsorok, pontszámok is érdekelnek, akkor vásárold meg kiadványunkat itt.

Ponthatárok: hová volt könnyű bejutni?

A gyógypedagógia szakot 8 különböző intézményben, illetve karon hirdették meg, átlagosan 300 körüli ponthatárral, amelyben jelentős eltérések voltak az intézmények között.

A legkönnyebben az ME-BTK-ra (280 ponttal), a legnehezebben pedig az ELTE-BGGYK-ra (369 ponttal) lehetett bekerülni. A tanító szakot 9, az óvodapedagógusit pedig 8 különböző intézményben, illetve karon hirdették meg.

A ponthatárok hasonlóan alakultak a különböző intézményekben és nem haladták meg jelentősen a minimális 280 pontot. Tanító szakra a legkönnyebben a DRHE-re (280 ponttal), a legnehezebben pedig a PTE-KPVK-ra (304 ponttal) lehetett bekerülni. Az óvodapedagógus szakot pedig az SZTE-JGYPK indította a legalacsonyabb (280), az ELTE-TÓK a legmagasabb (290) ponthatárral.

Kiválóságok a tanári képzésekben

Kimagasló (többletpontok nélkül közel 400-as) pontátlagot hoztak a területen az SZTE-BBMK, a DE-ZK, az SZE-MUK és a PTE-MK felvett hallgatói. A DE-BTK, a PTE-BTK, az ELTE-BGGYK és az SZTE-BTK karon kerültek be a legnagyobb arányban (90-100 százalék) legalább egy tárgyból jeles értékelésű emelt szintű érettségivel, míg a többletpontok tekintetében a SE-PAK felvettjei teljesítettek a legjobban.

Nemzetköziség a tanári pályákon

Nemzetközi szempontból kiemelkedik az SZTE-BBMK és a SE-PAK, ahol relatíve magas a külföldi tanulók aránya, illetve az ELTE-BGGYK, az ELTE-TÓK és a PTE-BTK, ahol a hallgatóknak a képzési területi átlagnál jelentősen magasabb hányada vesz részt külföldi részképzésben.

Nem könnyű, sok türelem kell hozzá, de szép hivatás a tanári pálya (Fotó: UNI kiadvány)

Lehetőségek a diplomaszerzés után

A pedagógusképzés végzett hallgatói alapvetően szakmán belül helyezkednek el, szinte mindenki diplomás munkakörben. Ez azt mutatja, hogy a pedagógusok keresettek a munkaerőpiacon, valamint hogy elhivatottak a pálya iránt. Az óvodapedagógus szak végzettjei szinte kivétel nélkül a saját szakmájukban vállalnak állást, a tanító alapszakosok tanítóként (néha tanárként) helyezkednek el. A gyógypedagógia friss diplomásai jellemzően gyógypedagógusként és logopédusként dolgoznak.

Alapképzési szakok

  • csecsemő- és kisgyermeknevelő szak
  • gyógypedagógia szak
  • konduktor szak
  • óvodapedagógus szak
  • szakoktató szak
  • tanító szak

Műszaki pálya: itt nagyon jól kereshetsz!

Bekerülési arányok a műszaki képzési területre

Majdnem 7 ezren jelöltek meg első helyen valamilyen szakot a műszaki képzési területről, és körülbelül a 83 százalékuk (mintegy hatezer fő) került be a választott képzésre.

A legfontosabb, legérdekesebb mutatók

83 százalék – e képzési területen nagyjából ennyi volt az elsőhelyes jelentkezők bekerülési aránya 2021-ben.

A műszaki képzési területen diplomát szerzők több mint 80 százalékban elégedettek a munkájukkal.

A terület legkeresettebb intézményei

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME-GPK, BME-GTK, BME-KJK, BME-VBK, BME-VIK, BME-ÉMK, BME-ÉPK) közel 3000 elsőhelyes jelentkezővel.

Nagy képzőhelynek számít még a Óbudai Egyetem (OE-AMK, OE-BGK, OE-KGK, OE-KVK, OE-RKK, OE-YBL), amelynek a karai közel 1000 jelentkezőt hoztak és

A Széchenyi István Egyetem (SZE-AHJK, SZE-GIVK, SZE-ÉÉKK), ahol 800 főt meghaladó volt a jelentkezők száma.

Szintén nem elhanyagolható a terület szempontjából a Debreceni Egyetem (DE-MK, DE-TTK) 600 fölötti, illetve a Pécsi Tudományegyetem (PTE-MIK) mintegy feleennyi jelentkezővel.

Az előbbi intézmények mindegyikében hasonló, nagyjából 85 százalékos bekerülési arányra lehetett számítani. A műszaki képzési területre 8300 hallgatót vettek fel az idén, ez 2020-hoz képest 16 százalékos emelkedés.

Melyek az elérhető műszaki képzőhelyek, szakok?

A hazai felsőoktatási intézmények jelenleg 26-féle szakon oktatnak műszaki tudományokat alapképzésen. Ezek rendkívül széles skálán mozognak, van tehát választási lehetősége annak, akit ez a terület érdekel.

Ha a részletes rangsorok, pontszámok is érdekelnek, akkor vásárold meg kiadványunkat itt.

Ezek a népszerű szakok

A képzési területen meghirdetett szakok közül a legnépszerűbb a gépészmérnöki volt, közel 1200 első helyes jelentkezővel és 87 százalékos bekerülési aránnyal. A második az építészmérnöki szak, ahol némileg kiélezettebb volt a verseny: a több mint 1000 elsőhelyes jelentkező körülbelül 60 százalékát vették fel. Harmadik helyen a villamosmérnöki szak áll szintén 1000 körüli jelentkezővel és jóval magasabb (90 százalék feletti) bejutási eséllyel.
A mechatronikai mérnöki szak ugyancsak népszerű volt a területen, ahol a 600 főt meghaladó első helyes jelentkező 80 százaléka kezdhette meg az egyetemi tanulmányait.

Ponthatárok a műszaki képzésben

A gépészmérnöki szakot 13 különböző intézményben, illetve karon hirdették meg, átlagosan 290-es ponthatárral. Ez hasonlóan alakult a különböző intézményekben, bár voltak eltérések. A legkönnyebben a PE-MK-ra (280 ponttal), a legnehezebben pedig az ELTE-IK-ra (320 ponttal) lehetett bekerülni.
Az építészmérnöki szak esetén jóval magasabb, 370-et meghaladó volt az átlagos ponthatár, és jelentősen eltért a szakot hirdető öt különböző intézmény között. A legkönnyebben a DE-MK-ra (320 ponttal), a legnehezebben pedig az BME-ÉPK-ra (422 ponttal) lehetett bejutni.
A mechatronikai mérnöki szakot hét különböző intézményben, illetve karon hirdették meg, átlagosan 300 körüli ponthatárral. Itt volt a legnagyobb szórás, míg a PE-MK-ra 280, a BME-GPK-ra csak 429 ponttal lehetett bejutni.
A villamosmérnöki szakot hirdető 9 különböző intézményben közelebb voltak egymáshoz a ponthatárok, a legalacsonyabb a ME-GÉIK-n (280), a legmagasabb a BME-VIK-n (310) volt a bekerülési határ.

műszaki képzési terület

Majdnem 7 ezren jelöltek meg első helyen valamilyen szakot a műszaki képzési területről (Fotó: 2023 UNI In&Out kiadvány)

Kiválóságok a műszaki képzési területen

A legmagasabb (többletpontok nélkül 330 feletti) pontátlagokat a területen a BME és a PPKE-ITK felvett hallgatói hozták, és ők kerültek be a legnagyobb arányban (80 százalék fölött) legalább egy tárgyból jeles értékelésű emelt szintű érettségivel is, míg a többletpontok tekintetében az NKE-VTK felvettjei teljesítettek a legjobban.

Nemzetközi lehetőségek a területen

A területen képzést hirdető több intézményben is nagy arányban képeznek külföldi diákokat, különösen a DE karain, az ELTE-IK-n és a PTE-MIK-n. Nemzetközi légkör szempontjából kiemelkednek a BME karai és az NKE-VTK, ahol a hallgatóknak a képzési területi átlagnál jelentősen magasabb hányada vesz részt külföldi részképzésben.

Kutató szeretnél lenni?

Kutatói tevékenység szempontjából a területen kiemelkednek a BME karai és az ELTE-IK, amelyek az utóbbi öt évben megjelent közleményeket tekintve a legtermékenyebbek voltak, míg a legnagyobb nemzetközi hatást (idézettséget) az ELTE-IK mellett az OE karai érték el.

Melyek a gyakorlatorientált képzések?

A legnépszerűbb szakokat tekintve a leendő gépész-, jármű-, villamos- és mechatronikai mérnököknek legalább hat heti időtartamot elérő, szakmai gyakorlóhelyen szervezett szakmai gyakorlat az előírás.

A műszaki képzési területtel kapcsolatos legújabb rangsorokat az UNI 2023 kiadványunkban olvashatjátok el, amit itt tudtok megvásárolni.

https://diplomatszerzek.hu/termek/uni-inout-2023-1-resz/

Lehetőségek diplomaszerzés után

A műszaki képzés kiemelkedő elhelyezkedési és bérezési esélyeket ad. Jellemző, hogy a munkájukkal összességében elégedettek a műszaki képzési területen diplomát szerzők (83 százalék).
A műszaki képzési területen alapképzésben végzettek viszonylag magas aránya, 6 százaléka tanult külföldön is (például Erasmus-program keretében) a képzés alatt. A képzés során (a végzés előtt) a tanulók 64 százaléka végzett szakmai munkát, és körülbelül ugyanilyen azon hallgatók aránya (67 százalék), akik nem szakmai munkát (is) végeztek.
A végzést követően a diplomások leginkább Budapesten (35 százalék) vagy Pest megyében (11) helyezkednek el és/vagy folytatják a tanulmányaikat. Az alapképzést követően 93 százalékban a versenyszférában kezdenek dolgozni, a végzettek mindössze körülbelül 5 százaléka vállal munkát a közszférában, valamint 2 százaléka nonprofit vagy egyéb jellegű foglalkoztatónál. Magas azon végzettek aránya a képzési területen, akik alkalmazottként vannak jelen a munkaerőpiacon (92 százalék).
A gépészmérnök-hallgatók 45 százaléka tanul tovább mesterszakon, 69 százalékuk munkát vállal, 15 százalékuk további tanulás mellett teszi ugyanezt. Ők gépész-, tervező- vagy folyamat-mérnökként helyezkednek el.
A villamosmérnöki szakon végzettek 70 százaléka dönt a munkavállalás mellett, kevesebb mint a felük tanul tovább mesterképzésen. Munkát főként fejlesztőmérnöki, szoftverfejlesztői és mérnökgyakornoki munkakörökben vállalnak.
A járműmérnökök legnagyobb része mérnök-gyakornokként kezd dolgozni, esetleg különféle mérnöki munkaköröket tölt be.
A Profession.hu felmérése szerint a BME egykori tanulói elsősorban projektmenedzsmenti, gépészmérnöki, programozói és fejlesztői területen helyezkedtek el. A bérigényeket tekintve pedig – az összes hazai egyetem közül – a BME által kiállított diplomások várják el később a legmagasabb összeget. A felsőfokú végzettséget szerzett munkavállalók átlagos nettó fizetési igénye közel 396 000 forint havonta.

Mesterképzések e területen

Az alapképzéseknél is sokkal szélesebb körű lehetőségeket kínálnak az egyetemek műszaki karjai mesterképzésen: 41-féle szakból választhat, aki mélyíteni akarja a tudását vagy specialistává szeretne válni. Ezek között van olyan hagyományos szak mint a villamos-, a kohó- vagy a járműmérnöki és olyan viszonylag fiatal, modern szakirány is, amilyen az infobionika-mérnöki, az űr- vagy a biomérnöki.

Alapképzési műszaki szakok

  • anyagmérnöki szak
  • biomérnöki szak
  • biztonságtechnikai mérnöki szak
  • energetikai mérnöki szak
  • építészmérnöki szak
  • építőmérnöki szak
  • faipari mérnöki szak
  • gépészmérnöki szak
  • ipari termék- és formatervező mérnöki szak
  • jármű-üzemmérnöki szak
  • járműmérnöki szak
  • könnyűipari mérnöki szak
  • környezetmérnöki szak
  • közlekedésmérnöki szak
  • logisztikai mérnöki szak
  • mechatronikai mérnöki szak
  • molekuláris bionika mérnöki szak
  • műszaki földtudományi szak
  • műszaki menedzser szak
  • repülőmérnöki szak
  • tesztmérnöki szak
  • tűzvédelmi mérnöki szak
  • vegyészmérnöki szak
  • villamos-üzemmérnöki szak
  • villamosmérnöki szak
  • vízügyi üzemeltetési mérnöki szak

Osztatlan mesterképzési szak

  • építészmérnöki szak

 

Nyitókép forrása: nyomtatott UNI In&Out kiadvány, 2023 tavasz 

Orvos- és egészségtudomány képzési terület

Alapképzési szakok

  • ápolás és betegellátás szak
  • digitális fogászati tervezés szak
  • egészségügyi gondozás és prevenció szak
  • egészségügyi szervező szak
  • orvosi diagnosztikai analitikus szak

Osztatlan mesterképzési szak

  • általános orvos szak
  • fogorvos szak
  • gyógyszerész szak

 

Az orvos- és egészségtudomány képzési területen alapképzésen 5, míg osztatlan mesterképzésen 3 szak közül választhatnak a felvételizők. A havi bruttó átlagjövedelem tekintetében a legmagasabb fizetésre 

diplomásai számíthattak, ám fontos, hogy ezen adatok még az állami alkalmazásban álló orvosok nagyarányú bérrendezését megelőzően képződtek, igaz mind a közszféra, mint a versenyszféra adatait tartalamazzák. A képzési terület iránt érdeklődők szaktól függően több felsőoktatási intézmény mellett dönthetnek, amelyek között megtalálhatók fővárosi és vidéki intézmények.

Intézményi ranglista

A diploma megszerzését követően elérhető átlagbért véve rangsorképző indikátornak.

Az orvos- és egészségtudomány képzési területen a 2017/18-as tanévben végzettek havi bruttó átlagjövedelme (2019-es adatok alapján) közel 364 ezer forint, azonban jelentős eltérés mutatkozik az egyes intézmények között. Csak a nappalisokat tekintve a legmagasabb fizetése az SE-n végzetteknek volt, esetükben ez az összeg a havi 395 ezer forintot is meghaladta. A havi bruttó pályakezdő átlagjövedelem tekintetében második helyen az SZTE áll közel 392 ezerrel, míg a harmadik pozíciót a DE foglalja el 358 ezer forinttal.

A képzési terület valamely szakán alapképzésben diplomát szerzők 87 százaléka kezd dolgozni a végzést követően, átlagosan 2 hónapon belül. A végzettek 82 százalékának sikerül diplomás munkakörben elhelyezkednie, ez az arány az SE-n, az SZTE-n és a PTE-n végzettek között a legmagasabb.

Az alapképzést elvégzők körülbelül 13 százaléka dönt úgy, hogy a végzést követően munka mellett folytatja a tanulmányait, ez az arány az ME-n (18 százalék), a GFE-n (15) és a DE-n (13) a legmagasabb.

 

A top 3 egyetem 

Az SE-n diplomát szerzők havi bruttó átlagjövedelme közel 395 ezer forint, ezzel az intézmény a végzést követően elérhető várható diplomás pályakezdő bért vizsgáló képzési területi ranglistánk első helyét foglalja el. A végzést követően a diplomások kicsivel kevesebb mint két hónapon belül munkába is állnak, és 92 százalékban végeznek diplomás munkát. Az orvos- és egészségtudomány képzési területen (többek között a végzettek számát tekintve) az SE a legnagyobb képzési intézmény: a 2017–18-as tanévben 957-en szereztek itt diplomát. Az SE hallgatói átlagosan több mint nyolc aktív félév alatt végzik el az alapképzést.

Az SZTE-n diplomát szerzők havi bruttó átlagjövedelme közel 392 ezer forint, ezzel az egyetem a képzési területi ranglista második helyére került. A végzést követően a diplomások kicsivel kevesebb mint két hónapon belül munkába is állnak, és 95 százalékban végeznek diplomás munkát. Az SZTE az orvos- és egészségtudomány képzési terület tekintetében a nagyobb képzőintézmények közé sorolandó: a 2017–18-as tanévben 448-an szereztek itt diplomát. A ranglistánkon szereplő hét intézmény közül az SZTE hallgatói végzik el az alapfokú tanulmányaikat a legkevesebb számú aktív félév alatt (8,1 félév).

A DE-n diplomát szerzők havi bruttó átlagjövedelme közel 358 ezer forint, ezzel az intézmény a képzési területi ranglista harmadik helyét foglalja el. A végzést követően a diplomások körülbelül két és fél hónapon belül állnak munkába, és 87 százalékban végeznek diplomás munkát. Az orvos- és egészségtudomány képzési területen a DE is a nagyobb képzési intézmények közé tartozik: a 2017–18-as tanévben 629-en szereztek itt diplomát.

 

Az orvos- és egészségtudomány képzési területen végzettek munkaerőpiaci helyzete

Az orvos- és egészségtudomány képzési területen alapképzésben végzettek mindössze 4 százaléka tanult külföldön is (például Erasmus-program keretében) a képzés alatt. A képzés során (a végzés előtt) a hallgatók körülbelül fele végzett szakmai és közel 60 százaléka nem szakmai munkát. 

A végzést követően a diplomások körülbelül 26 százaléka Budapesten vagy Pest megyében helyezkedik el és/vagy folytatja tanulmányait. Az alapképzést követően jellemzően inkább a  közszférában helyezkednek el (ez a végzettek 56 százalékára igaz), 33 százalékuk vállal munkát a versenyszférában és körülbelül 11 százalékuk nonprofit vagy egyéb jellegű foglalkoztatónál. Magas azon végzettek aránya a képzési területen, akik alkalmazottként vannak jelen a munkaerőpiacon (90 százalék). Munkájukkal összességében elégedettek az orvos- és egészségtudomány képzési területen diplomát szerzők (87 százalék).

UNIside webshop

Webshop: Uniside Kiadvány vásárlás

Hírlevél

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Minden héten válogatott tartalmainak kapod meg, hogy naprakészek lehess oktatási, egyetemi, innovációs témákban.

Impresszum

Felelős kiadó az UNIside Kft. ügyvezetője
Kiadja az UNIside Kft.

Felelős szerkesztő
Török Sára

Szabályozó szervezet

  1. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
  2. 1015 Budapest, Ostrom u. 23-25.
  3. (+36 1) 457 7100

Adatkezelési tájékoztató | Diplomátszerzek.hu