Debreceni Egyetem – Diplomátszerzek

Tárlat idén diplomát szerzett mesterszakos építész hallgatók terveiből

Vági János, a Debreceni Egyetem (DE) Műszaki Kar (MK) Építészmérnöki Tanszék vezetője a megnyitón hangsúlyozta, hogy az építészet közügy, a társadalommal folytatott párbeszéd elengedhetetlen. Ezért szeretnék az Építészmérnöki Tanszék tevékenységét, hallgatóik munkáit a debreceniekkel minél jobban megismertetni.

„Nagyon fontosak ezek a kapcsolatok, üzeneteinkkel szeretnénk a lakossághoz, a döntéshozókhoz és minden olyan szereplőhöz mindinkább eljutni, akik az építészet használói. Ez is egy ilyen alkalom, ahol az MSc diplomamunkákat lehet megtekinteni, az itt kiállítók már okleveles építészek” – fogalmazott Vági János.

Puskás István, Debrecen kulturális területért felelős alpolgármestere elmondta: az épített örökséggel foglalkozó legkülönbözőbb diskurzusok az utóbbi időszakban örvendetes módon élénk részét képezik a város közéletének.

„Végignéztem az idei diplomamunkákat, melyek között vannak debreceni érintettségűek is. Az ember agya azon kezd járni, hogy vajon mit lehetne ezekkel kezdeni, merthogy abszolút érvényes, akár megvalósítható építészeti válaszok, például foghíjtelkekre” – osztotta meg gondolatait az alpolgármester.

Gábor István, Debrecen főépítésze kiemelte: jelentős dolgok történtek az építészmérnök-képzésben Debrecenben az elmúlt időszakban, melynek köszönhetően egy olyan közép-európai kultúrtér alakult ki, aminek pillanatnyi lenyomata a mesterképzés diplomaterveinek a bemutatása.

„Ezeket a munkákat végignézve az a jó érzés fogott el, hogy a mostani fiatalságban sokkal nagyobb potenciál van, mint ami az elmúlt évtizedekben mutatkozott” – vélekedett Gábor István.

A kiállítás a nyár végéig látogatható az Új Városháza Galériában.

——

A cikkben szereplő fotók és a kiemelt kép forrása: Debreceni Egyetem.

EKÖP-konferencia: a jövő tudósainak bemutatkozása

Az állami forrásból gazdálkodó Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Program (EKÖP) keretében olyan alapképzésben, mesterképzésben vagy doktori képzésben részt vevő hallgatók, valamint fiatal oktatók, kutatók kapnak támogatást, akik felsőoktatási intézményben eredményes kutatói tevékenységet folytatnak. A program célja a hazai kutatói utánpótlás nevelése, a tudományos pályán való elindulás, majd pályán tartás segítése.

A konferencián 14 szekcióban hazai és külföldi előadóktól összesen csaknem 150 előadás hangzott el orvos- és egészség-, agrár-, bölcsészet-, társadalom-, műszaki-, valamint természettudományos témakörökben.

Az Orvos- és Egészségtudományok Szekcióban például a fej-nyaki daganatok kialakulását és lezajlását befolyásoló tényezőkről esett szó, az Agrártudományok Szekcióban a mesterséges intelligencia a kukoricatermesztésben történő alkalmazásáról beszélt az egyik előadó, míg a Bölcsészettudományok Szekcióban azt fejtette ki az egyik résztvevő, hogy miként jelentek meg a magyarok az első keresztes hadjárat forrásaiban.

Az EKÖP konferencia megnyitóján Kun Ferenc, a Debreceni Egyetem (DE) tudományos elnöke elmondta: a konferencia az ösztöndíjprogram által támogatott kutatási időszak lezárása, ugyanakkor nem számonkérésként, hanem a fiatal kutatók eredményeinek közös ünnepeként érdemes tekinteni rá.

„Az EKÖP a kiválóság programja, de a kiválóság itt nem egyszerűen a korábban elért jó teljesítmény elismerését jelenti. Az ösztöndíj nemcsak jutalom a múltért, hanem bizalom és előleg a jövőre. Bizalom abban, hogy az ösztöndíjasok képesek új kérdéseket feltenni, kitartóan dolgozni, szembenézni a kutatómunkával együtt járó bizonytalansággal, és eredményeikkel hozzájárulni saját tudományterületük, valamint a Debreceni Egyetem tudományos teljesítményének fejlődéséhez” – hangsúlyozta Kun Ferenc.

Kun Ferenc felhívta a figyelmet: a program egyik fontos értéke, hogy a kutatói életpálya szinte valamennyi szakaszát támogatja, az alap- és mesterszakos hallgatóktól a doktoranduszokon és doktorjelölteken át a doktori fokozat megszerzése után pályájukat építő fiatal oktatókig és kutatókig.

„Önök nemcsak egy ösztöndíjprogram kedvezményezettjei, hanem a Debreceni Egyetem saját tudományos utánpótlását jelentik. Önök közül kerülhetnek ki a jövő oktatói, kutatócsoport-vezetői, innovátorai és szakmai műhelyeinek meghatározó tagjai” – fogalmazott Kun Ferenc.

Varga Zsolt, a DE tudományos főigazgatója arról számolt be, hogy a következő tanévi EKÖP pályázatra már beérkeztek a pályázatok, elindult azok elbírálása, mely augusztusban lezárul. A nyertesek értesítést kapnak. A szeptember 1-jén kezdődő jogviszonyoknál az első folyósítás október elején történik.

——

A cikkben szereplő fotók és a kiemelt kép forrása: Debreceni Egyetem.

„A lélek útján próbálok segíteni” – interjú Gábor-Vígh Vanda kommunikációs szakemberrel, általános és családügyi mediátorral

Már hosszú évek óta a médiában voltál, amikor úgy döntöttél, hogy mediátor leszel. Hogy jött az ötlet?

A pályám elején a Magyar Televízió regionális stúdiójában dolgoztam Debrecenben, ahol híradóztam és magazinműsorokat készítettem. Hét évig voltam ott, és egyszer „megörököltem” a Támasz című havonta jelentkező magazint. Ez egy szociális irányultságú műsor volt: egészségügyi intézményeket és olyan szervezeteket mutattunk be, amelyekről fontosnak tartottuk, hogy minél többen tudjanak. Ez a fajta szellemiség, hogy valamihez „támaszt” adjunk, tulajdonképpen velem maradt. Aztán 2016-ban a Debreceni Egyetemen elvégeztem az általános és családügyi mediátor szakirányú továbbképzést, majd le is diplomáztam. Ez a pálya azért is vonzott, mert igazából mindig az emberi lélek érdekelt.

A Campus Rádióban már hetedik éve megy a Lélektér című műsorod. Ennek kapcsán mire vagy a legbüszkébb?

A műsor egyik része portréjellegű beszélgetés. Nagyon sok ismert embernek vannak olyan tapasztalatai, hogy már pusztán az is segíthet másoknak, ha ezekről hallanak. Meg ismerhetik, hogy a sikeres emberek milyen életeseményekkel hogyan küzdöttek meg, vagy miként élnek meg mindennapi, esetleg nem éppen hétköznapi helyzeteket. Engem mindig az érdekelt, hogyan lehet a nehézségekből erőt meríteni, mit lehet továbbvinni belőlük, fel tudjuk-e ismerni, hogy milyen mélyebb értelme van az életünk történéseinek, és mit tudunk azokból tanulni. A Lélektér magazinban emel lett sokakat érintő témákkal foglalkozunk, aminek a testi-lelki egészség megőrzése a célja. Volt már szó gyászfeldolgozásról, alkoholizmusról, családon belüli bántalmazásról, válásról, nárcizmusról, örökbefogadásról, mediációról, de beszélgettünk már hasznos időbeosztásról, kapcsolati tanácsokról vagy akár demenciáról is. Sokfélék a témák, mert az életben is sokféle helyzettel és megoldandó feladattal állunk szemben.

Én azt szeretném, hogy tudjunk segíteni, kapaszkodót nyújtani azoknak, akik az adott problémában érin tettek. Azt szoktam mondani, hogy a nő vérem orvos, a bátyám építész, a hú gom vegyész, és én vagyok az, aki nem bírja a vért, de én is segíteni akartam. Úgyhogy én a lélek útján próbálok segíteni, és nagyon hálás vagyok a Jóistennek, hogy erre az útra terelt. A vendégeimmel is szerencsés vagyok. Csodálatos emberekkel ülhetek le hétről hétre beszélgetni. A hét év alatt mintegy háromszázan fordultak meg a stúdiókban. Nagyon hálás vagyok nekik, hogy rám szán ták az idejüket, de még inkább azért, hogy megnyíltak. Bepillantást engedtek olyan mély megélésekbe, amihez nagy bátorságra van szükség, és még akkor is, ha valaki ismert ez sosem könnyű. Ilyenkor elfelejtődik, hogy mindez egy rádiófelvétel, egyszerűen csak két ember beszélget az élet nagy kérdéseiről. És ennek fantasztikus hangulata van.

Épp ezen beszélgetések miatt lehet mondani, hogy mediátorként is kicsit más vagy, mint a többiek?

Ha van párhuzam, az az, hogy legyek akár a rádióstúdióban vagy a mediátori üléseken, az én munkám akkor ér valamit, ha az, aki velem szemben ül, úgy érzi, őszintén beszélhet az érzéseiről, mert biztonságos és megtartó közegben van. Ezt az érzést nekem kell közvetíteni. És én ezt igyekszem megadni, hiszen akkor tudjuk a konfliktusokat feloldani, ha kibeszéljük őket. Lehet ez családi, iskolai, esetleg gazda sági vita is. A mediátor nem mondja meg a két konfliktusban álló félnek, hogy mit kell csinálni, és azt sem, hogy kinek van igaza. Nem tanácsadó, nem döntőbíró, de még csak nem is „igazságtevő”. Abban segít, hogy az egyén – vagy a két fél – maga ássa ki a saját megoldásait. Addig kérdez, amíg a felek saját lehetőségei láthatóvá nem válnak, ez pedig nagyon nehéz számukra. Mert benne lenni a problémában és egy teljesen más szemszögből ránézni ugyanarra a helyzetre, ráadásul érzelmekkel, fájdalmakkal, sértettséggel, az nagyon lelket próbáló helyzet. Ezért jó, ha valaki külső szemmel pártatlanul, elfogulatlanul segít a béke útján haladni. És ha egyszer jól megtanuljuk, hogyan lehet a békét kialakítani, azt egy egész életen át alkalmazhatjuk.

Persze családügyi mediátorként sem gondolom, hogy minden kapcsolat megmenthető. De azt igen, hogy érdemes törekedni arra, hogy úgy bánjunk mindig a másikkal, ahogy nekünk is jólesne. Ha csak ennyit magukkal visznek a haragban állók egymással, akkor már ért valamit a munkám. Mediátorként számomra különösen fontos a gyerekek szempontja. Ha egy konfliktusban azt el tudom érni – kérve, beszélgetve, partnerséget keresve a szülőkkel –, hogy egy kisgyerek békében, szeretetben, biztonságban legyen, akkor úgy állok fel egy sokszor háromórás beszélgetésből, hogy volt értelme. És vannak nagyon szép visszajelzések is. Olyan is előfordul, hogy valaki úgy jön be mediációra, hogy azt mondja: „ennek semmi értelme”. Elfáradt, mivel tíz éve harcol a másikkal, és már csak hallgatnak egymás mellett. Aztán abban a biztonságos térben egyszer csak ki tud mondani olyan sérelmeket, amiket addig talán soha, és ez már önmagában óriási lépés.

Mediátorként miként látod: az emberek életében mik a legjellemzőbb problémák?

Az alaphelyzet sokszor az, hogy nem tudunk jól kommunikálni és nem tudjuk jól kifejezni az érzéseinket. Azt még elmondjuk, hogy dühösek vagyunk, de legtöbbször ezt is bántón, viszont azt már kevésbé, hogy miért. Azt meg pláne ritkán mondjuk el párbeszédalapon, hogy mit szeretnénk változtatni, mit kérünk a másiktól és mit vállalunk mi, hogy az adott helyzet működőképes legyen és mindenkinek megfeleljen. Sokszor látom, hogy hiányzik az alapvető tisztelet a kapcsolatokból, mindenféle emberi kapcsolatból, pedig enélkül semmi nem képes működni. Bántják egymást az emberek sokszor mindenféle indok vagy alap nélkül, sok az agresszió, csak meg kell nézni, hogy mi történik az utakon. És itt ugyanazt tudom mondani, hogy úgy kellene kezel ni a többi embert, ahogy nekünk is jólesne. Abban is nagyon hiszek, hogy a gyerekkori sérüléseket fontos kezelni, mert az emberek továbbviszik őket. Nagyon sok párkapcsolati vagy házassági probléma abból fakad, hogy régi lelki sebek aktiválódnak újra. Volt olyan mediációs esetem, ahol a jelenlegi konfliktus gyökere egészen odáig vezetett vissza, hogy valakinek traumatikus gyermekkori élményei voltak az édesapjával kapcsolatban, és valójában nem is a férjére volt dühös. Volt olyan is, hogy egy 16 éves fiú kérte a mediációt, mert az édesanyjával való konfliktusát szerette volna rendezni. Végtelenül büszke voltam rá. Azt mondta, hogy „valami nem jól működik, és van segítség”. Az tán azt is kérte, hogy az édesapjával is üljenek le beszélni, pedig a szülők már évek óta külön éltek.

Ha egy pályaválasztás előtt álló fiatal abban gondolkodik, hogy ebbe az irányba nyisson, mit tanácsolnál neki?

Sok más szakmabelihez hasonlóan én is azt vallom, hogy ezen az úton alapos önismeret nélkül nem érdemes elindulni. Mindannyiunknak vannak sérülései, hozott mintái és terhei, ezeket először ki kell ismerni és helyre kell tenni, utána lehet igazán hatékonyan segíteni másoknak. A Támasz műsorral már elindult ennek az útja bennem: megérintett, hogy ezzel akarok foglalkozni. Nem vagyok biztos benne, hogy ezt nagyon fiatalon jól tudtam volna csinálni. A mediáció nem véletlenül szakirányú képzés: kell hozzá előképzettség, azaz egy már meglévő diploma, ami nem baj, ha közel áll a témához. Leginkább pszichológus-, pedagógus- vagy kommunikációs végzettségűeknek ajánlanám. És bár mindenki „mediált” már valamilyen értelemben – kibékített testvéreket, barátokat, szomszédokat –, profi szinten a nehéz benne az, hogy nem adhatok igazat még akkor sem, ha belül látom, hogy valahol „kibillent” a helyzet. Lehet, hogy szakmailag érzékelem, hogy hol vannak hiányok, hol kéne fejlődni, de nem az én dolgom kimondani a megoldást, nekik kell meglátniuk. Ez a legnehezebb és egyben a legszebb része.

Milyen készségek kellenek ehhez a munkához?

Empátia és jó emberismeret, még ha ez kicsit közhelyesen hangzik. Ami még fontos, az az értő figyelem. Nagyon kell tudni hallgatni és figyelni arra, amit mondanak, és arra is, hogy mi az, amiről inkább hallgatnak. Amikor valaki olyan nehézségeket, sérelmeket sorol, amikről talán soha nem beszélt korábban, akkor óriási felelősség, hogy meddig megyek vele, hová vezetem, hol fogom meg a folyamatot. Jól és megfelelő ritmusban kell kérdezni. És persze kell hozzá tanulás is: pszichológiai, családrendszeri, kommunikációs, sokszor jogi alapismeretek.

Szerinted a mai fiatalok mennyi re nyitottak arra, hogy szakemberhez forduljanak, ha lelki problémáik vannak?

Azt látom, hogy egyre nyitottabbak, és ez nagyon jó. Ma már egyre kevésbé ciki segítséget kérni. Sőt, sokan ki fejezetten természetesen beszélnek arról, hogy pszichológushoz, coachoz, kineziológushoz járnak vagy másféle támogatást vesznek igénybe. Szerintem sokat számít, hogy közismert emberek is nyíltan felvállalják, nekik is szükségük volt segítségre. Persze a kérdés mindig az, hogy mit hoz valaki otthonról. Ha egy fiatal azt látja, hogy a szülőknek természetes, hogy a test mellett a lélekkel is foglalkozni kell, akkor neki is az lesz. A szülők felelőssége azért is nagy, mert nem azzal tanítjuk a gyereket, amit mondunk, hanem azzal, amit mutatunk. Ha apa és anya folyamatosan veszekszik, hiába mondjuk a gyereknek, hogy „ne bántsd a másikat”. A gyerek azt viszi tovább, amit lát. Közben viszont bízom a fiatalokban. Nagyon sokan tudatosak, ügyesek, jól használják az eszközöket – akár a mesterséges intelligenciát is – arra, hogy kapaszkodót találjanak.

A pályaválasztásról mit üzennél nekik? Mi a legnagyobb kihívás szerinted?

Az, hogy olyan szakmát válasszanak, ami valahogy elkíséri őket, miközben ma már sokkal kevésbé jellemző, hogy valaki egyetlen pályán marad egész a nyugdíjig. A váltás ma könnyebben megy, és ez sokszor segítség is. Nehéz megtalálni, hogy ki miben jó igazán. Ezért nagyon fontos lenne, hogy a gyereket kicsi korától figyeljék, hogy mihez van érzéke, mi érdekli, mihez nyúl szívesen. Ne a szülő be nem teljesült álmait vigye tovább, hanem azt, ami neki való. A szülő szerintem akkor segít jól, ha támogat. Hiszek abban, hogy az élet valahogy mindig visszatereli az embert arra a sínre, amin mennie kell. Nincs azzal semmi baj, ha valaki elvégez egy szakot, aztán rájön, hogy másfelé menne, hiszen attól még több lett. Lehet, hogy azt a tudást később egy egész váratlan helyzetben fogja használni, vagy majd egyszer továbbadja valakinek. Semmi nincs véletlenül.

Most is új területen próbálod ki magad, igaz?

Igen, megint hoztam egy kis váltást az életembe: írtam egy regényt. Jelenleg még kézirat formájában van, de az elmúlt egy évben elkészült, és már több könyvötlet is van a fejemben. Ez egy régi álmom volt. Kamaszkorom óta végigkísért az írás, aztán valahogy a beszéd, a kamera, a rádiózás került előtérbe, és most tértem vissza hozzá. Ez a regény is az emberi lélek rejtelmeit, az emberi kapcsolódásokat kutatja – nyilván nem véletlenül.

Ha röviden kellene megfogalmaznod, mi a legfontosabb üzeneted az emberek felé?

Talán az, hogy nincsenek egyedül, és hogy a nehézségeikkel nem kell magukra maradniuk. Lehet segítséget kérni. Lehet beszélni. Lehet változni. Lehet jóvátenni dolgokat. És a békesség – önmagunkkal és egymással – mindig egy lehetséges irány.

Gábor-Vígh Vanda

  • A debreceni Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskolán tanító-kommunikáció szakon végzett.
  • Első munkahelye a Magyar Televízió Debreceni Regionális Stúdiója, ahol híradós riporterként, majd magazinszerkesztő ként és műsorvezetőként dolgozott.
  • Később sajtóreferensként, valamint kommunikációs és PR-menedzserként dolgozott a DMJV Polgármesteri Hivatal, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat és a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kötelékében.
  • A mediátori munkája mellett jelenleg a debreceni FM90 Campus Rádió három különböző, a Városi Élet című közéleti, az Elixír nevű egészség ügyi és a Lélektér Vígh Vandával című mentálhigiénés témájú magazin szerkesztő-műsorvezetőjeként dolgozik. Utóbbi adása Budapesten, a Trend FM rádió műsorán is hallható.

Még több értékes tartalom vár!

Az UNI in&out 2026 nyár kiadványban olyan témákban mélyedhetsz el, amik valóban számítanak – oktatásról, jövőről, karrierről. Digitális és print formátumban is elérhető a shop.uniside.hu oldalon!

Különleges szakmai nap a debreceni gyógyszerészhallgatóknak

Bácskay Ildikó, Debreceni Egyetem (DE) Gyógyszerésztudományi Kar (GYTK) dékánja elmondta: az úgynevezett preklinikai gyakorlat keretében szervezett szakmai napon a gyógyszerfejlesztési kutatás-menedzsment MSc hallgatóinak az egyetemen megszerzett elméleti ismeretek biztosították azt a tudásbázist, amelyre a gyakorlati tapasztalatok épülhettek.

A felkészítő előadások során a hallgatók bepillantást nyertek a gyógyszerfejlesztés korai szakaszainak fő lépéseibe, különös tekintettel a preklinikai vizsgálatok jelentőségére. Ezt követően a nemzetközi szinten is elismert dunakeszi Aurigon Zrt-nél eltöltött nap során ezek az ismeretek kézzelfogható formában is megjelentek. A vállalat szakemberei bemutatták, miként történik egy új hatóanyag kiválasztása és vizsgálata, valamint milyen követelményeknek kell megfelelni a klinikai fázisba lépés előtt.

Az interaktív program lehetőséget adott arra is, hogy a hallgatók kérdéseken és konkrét példákon keresztül mélyítsék el tudásukat. Szó esett például a toxikológiai vizsgálatok fontosságáról, valamint az in vitro és in vivo modellek alkalmazásáról.

„Ez az egymásra épülő elméleti és gyakorlati képzés jelentősen hozzájárult a hallgatók szakmai fejlődéséhez és segítette őket abban, hogy átfogóbb képet kapjanak a gyógyszerfejlesztés komplex világáról” – tette hozzá Bácskay Ildikó dékán.

A hallgatókat Ráduly Zsolt adjunktus, a DE Gyógyszeripari Ökoszisztéma Központ munkatársa vezette.

——

A cikkben szereplő fotó és a kiemelt kép forrása: Debreceni Egyetem.

Őssejtekből képeztek csontsejteket debreceni kutatók

A modern fogászat és traumatológia egyik legnagyobb kihívása a sérült vagy hiányzó csontszövet pótlása. Bár ma már számos csontpótló anyag áll rendelkezésre, ezek nem minden esetben képesek tökéletesen utánozni a természetes csontregeneráció folyamatát. Emiatt világszerte intenzív kutatások folynak olyan megoldások fejlesztésére, amelyek a szervezet saját gyógyító mechanizmusait használják fel a csontképződés elősegítésére.

Az őssejtek különleges tulajdonsága, hogy megfelelő körülmények között különböző sejttípusokká képesek alakulni. A kutatók ezért régóta vizsgálják, miként lehet ezeket a sejteket csontképző sejtekké differenciálni.

Hrubi Edit, a Debreceni Egyetem Fogorvostudományi Karának adjunktusa a hirek.unideb.hu-nak elmondta: a közelmúltban lezárult kutatásuk során fogbél eredetű őssejtekkel dolgoztak. Ezek az egyéb okból eltávolított bölcsességfogakból viszonylag egyszerűen kinyerhetők, és megfelelő körülmények között képesek csontképző sejtekké átalakulni.

A kutatás során a szakemberek olyan genetikai információt juttattak az őssejtekbe, amely lehetővé teszi, hogy azok a csontképződésben szerepet játszó fehérjéket termeljenek. Az így létrehozott sejtek egy BMP-2/7 nevű heterodimer fehérjét képesek előállítani.

„A fogbélből kinyert őssejtek fehérjetermelését egyfajta be- és kikapcsoló rendszerrel szabályozzuk. A sejtek csak akkor kezdik el termelni a BMP-2/7 heterodimert, amikor doxiciklint, egy jól ismert antibiotikumot adunk hozzájuk. Ez lehetőséget teremthet arra, hogy a jövőben pontosabban szabályozzuk, mikor és milyen mértékben induljon el a csontképződés” – magyarázta Hrubi Edit.

A technológia jelenleg még kísérleti fázisban van. A BMP-homodimer fehérjéket (a BMP-2 és a BMP-7) ugyan már alkalmazzák bizonyos csontsebészeti beavatkozások során, azonban a tapasztalatok szerint nagy dózisban komoly mellékhatásokat is okozhatnak, például túlzott csontképződést vagy gyulladásos reakciókat.

„A fogbél eredetű őssejtek a regeneratív gyógyászat egyik fontos alapját képezhetik a következő években. Az eljárás hosszabb távon új lehetőségeket nyithat a fogászatban és más orvosi szakterületeken is. A technológia segíthet például az implantációt megelőző csontpótlásban vagy akár nagyobb csontdefektusok helyreállításában” – tette hozzá az adjunktus.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy a klinikai alkalmazásig még hosszú út vezet. Az eljárás biztonságosságának és hatékonyságának igazolásához további állatkísérletekre, valamint humán vizsgálatokra lesz szükség.

A DE FOK kutatócsoportja többéves kutatási tapasztalattal rendelkezik a csontképződést elősegítő növekedési faktorok, különösen a BMP-fehérjék, valamint különböző scaffold rendszerek vizsgálata terén, amelyet a közeljövőben in vivo kísérletekkel kíván tovább bővíteni.

Hrubi Edit hangsúlyozta, hogy a témával foglalkozó szakembereket Hegedűs Csaba, a Fogorvostudományi Kar egyetemi tanára vezette. A munkában együttműködött Tőzsér József, az Általános Orvostudományi Kar Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet egyetemi tanára, Nagy Gergely a DE ÁOK tudományos munkatársa, illetve Tóth Ferenc, a FOK korábbi munkatársa.

A felfedezésért a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány és a Debreceni Egyetem Publikációs Díjat adományozott a kutatócsoportnak. A kutatásról szóló angol nyelvű tudományos közlemény a Biomolecules című folyóiratban jelent meg, amely teljes egészében itt olvasható.

——

A cikkben szereplő fotók és a kiemelt kép forrása: Debreceni Egyetem.

QS-rangsor: hazai egyetemek és európai csúcstalálkozó

A QS értékelési rendszere kilenc mutató alapján méri az egyetemek teljesítményét. A legnagyobb súllyal az akadémiai elismertség (30 százalék) és a tudományos publikációk idézettsége (20 százalék) szerepel, emellett figyelembe veszik a munkaadók véleményét (15 százalék), az oktató–hallgató arányt (10 százalék), valamint 5–5 százalékban a végzettek karriereredményességét, a külföldi hallgatók arányát, a nemzetközi oktatók és kutatók arányát, a kutatási együttműködések nemzetközi beágyazottságát és a fenntarthatósági teljesítményt is.

10 magyar egyetem a rangsorban

A világrangsor élén idén sem történt változás: az első helyet ismét az amerikai Massachusetts Institute of Technology (MIT) szerezte meg. A második pozíciót holtversenyben a brit Imperial College London és az amerikai Stanford University foglalja el, őket pedig az Oxfordi Egyetem, a Harvard Egyetem és a Cambridge-i Egyetem követi.

A rangsorra 10 magyar felsőoktatási intézmény került fel. A magyar dobogós egyetemek (az ELTE, a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem) rendkívül szoros versenyben állnak egymással: valamennyien az 590–640. hely közötti sávban találhatók, több mint száz pozícióval megelőzve a többi magyar intézményt, miközben összpontszámuk között mindössze pártized pontnyi különbség mutatkozik.

A DE BTK sikere a QS szakterületi rangsorán

A rangsorban hazánkból szerepel még a BME (751-760, hely), a Pécsi Tudományegyetem (791-800. hely), valamint a MATE, az Óbudai Egyetem, a Széchenyi István Egyetem, a Pannon Egyetem (1001-1200. hely) és a Miskolci Egyetem (1401+ kategória).

A teljes felsőoktatási ranglista ide kattintva érhető el.

A Széchenyi István Egyetem lesz Európa egyik legjelentősebb felsőoktatási fórumának házigazdája

A győri Széchenyi István Egyetem ad otthont 2026. június 23–25-én a QS Higher Ed Summit: Europe 2026 konferenciának, amely Európa egyik legjelentősebb felsőoktatási szakmai fóruma. A rendezvényre több mint 500 egyetemi vezetőt, kutatót, iparági szakembert és döntéshozót várnak a világ számos országából, hogy közösen keressenek válaszokat a felsőoktatást érintő legfontosabb kihívásokra. A tanácskozás középpontjában a versenyképesség, az innováció, a nemzetközi együttműködések, a mesterséges intelligencia, valamint az ipar és az egyetemek kapcsolatának erősítése áll.

A konferencia megrendezése jelentős nemzetközi elismerés a Széchenyi István Egyetem számára, hiszen a QS a világ egyik legismertebb felsőoktatási minősítő szervezete. Az esemény azt is jelzi, hogy a győri intézmény egyre meghatározóbb szereplővé válik az európai felsőoktatási térben, amit az elmúlt évek nemzetközi rangsorai is alátámasztanak. A szervezők szerint a csúcstalálkozó kiváló lehetőséget biztosít arra, hogy az egyetem bemutassa oktatási, kutatási és innovációs eredményeit, miközben tovább erősítheti nemzetközi partnerkapcsolatait és hozzájárulhat a kontinens felsőoktatásának jövőjéről szóló szakmai párbeszédhez.

Az angol nyelvű konferencia első napjának, az Advanced Business Skills Forum-nak Győr ad otthont. A programot a QS alapító elnöke, Nunzio Quacquarelli nyitja meg, aki előadásában arra tér ki, milyen készségekre és kompetenciákra lesz szükségük a felsőoktatásban tanulóknak az elkövetkező két évtizedben ahhoz, hogy az iparban is értékes munkát végezhessenek. A fórum fő előadását pedig Michael Breme, a győri Audi Hungaria igazgatóságának elnöke tartja. A résztvevők emellett a védelmi, az innovációs és az informatikai szektor több elismert hazai és nemzetközi képviselőjét hallgathatják meg.

A konferencia második és harmadik napját Budapesten tartják. A fórum fő témája Európa tehetség- és innovációs előnyének erősítése: a központi témák – többek között – az európai felsőoktatás versenyképessége, az ipari-egyetemi együttműködések, a mesterséges intelligencia és a digitális transzformáció és a munkaerőpiaci relevancia lesznek.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

Bács Zoltán: sokat elértünk, de van még hova fejlődni

Bács Zoltán mindennapjainak 38 éve része a debreceni felsőoktatás. 1988-ban kezdte meg tanulmányait a Debreceni Agrártudományi Egyetem agrármérnöki szakán, vállalatgazdasági szakirányon, majd 1993-tól már PhD-hallgatóként csatlakozott a DATE éppen alakuló Számviteli és Pénzügyi Tanszék csapatához, majd megjárva a ranglétra fokait egyetemi tanársegédi, adjunktusi és docensi éveket követően 2017-ben lett egyetemi tanár. Oktatói pályájának 1994 óta minden héten elmaradhatatlan része a számvitel oktatása kezdetben szeminárium, később előadás formájában, amelyet a mai napig megtart a hallgatóknak. A számvitelhez, a pénzügyhöz és magához az oktatói léthez fűződő kapcsolatában is fontos szerepet játszott Kozma András professzor és Kosztolányi Lászlóné docens mentorálása.

„Kozma professzor úrtól és Kosztolányiné tanárnőtől tanultam meg annak a szakmának, a számvitelnek és a pénzügynek az alapjait az egyetemen, ami aztán meghatározó lett az életemben, mind az oktatás és a tudomány, mind a gazdasági élet és a megélhetés területén. Kozma professzor ráadásul a végzés után hónapokon keresztül győzködött, hogy vágjak bele az akkor újonnan induló PhD-képzésbe, amit nem volt könnyű elfogadni, mivel már egyetemista éveim végén is dolgoztam, hogy a már fiatal családapaként – feleséggel, kis gyerekkel, hitellel terhelve – tudjak valamennyire haladni. Így kellett arról dönteni, hogy az akkori fizetésem nagyjából egy harmadát jelentő PhD-ösztöndíjra cseréljem a fizetést tanulmányokkal, új életpályával. A feleségem bírt rá végül, hogy ne a napi problémákat vegyem előre, hanem döntsek úgy, ahogy valójában szeretnék, és a hosszú távú egyetemi életpályát válasszam. Kozma professzornak mindig hálás leszek a kitartó győzködésért és a későbbi támogatásért is. Így lehettem az Agrártudományi Egyetem, aztán a Debreceni Egyetem polgára, oktatója, és járhattam végig az egyetemi utat évtizedeken keresztül. Az oktatás az alapja az egyetemi létemnek, ezért ezt semmilyen feladat és beosztás mellett nem hagytam abba, ez alapfeltétel volt mindig abban, hogy bármi mást is elvállaljak. A hallgatókkal való napi, heti kapcsolat felfrissíti és némileg fiatalabban is tartja az embert lelkében biztosan” – idézte fel a kezdeti éveket Bács Zoltán.

Az oktatói tevékenység mellett a kezdetektől szívügye a hallgatói élet. Hallgatóként részt vett a rendszerváltásban és azt követően a hallgatói érdekképviselet átformálásában is, de a politika közvetlenül sosem érdekelte. 1996-ban az akkor még különálló egyetemek (Debreceni Agrártudományi Egyetem, Debreceni Orvostudományi Egyetem, Kossuth Lajos Tudományegyetem, Ybl Miklós Műszaki Főiskola, Tanítóképző Főiskola, a hajdúböszörményi Főiskola) hallgatói önkormányzatai segítségével és gazdasági tapasztalatait használva közösen hozták létre a Hajdúsági Hallgatói Önkormányzatok Kulturális Egyesületet, amelynek szervezésében egy intézményeken átívelő összefogás nyomán, pályázati forrásból, a KLTE gesztorságával felújították és hallgatói kulturális központtá alakították a korábban szovjet laktanyaként használt Kassai úti Campuson a Lovarda épületét.

„Ez a hallgatói összefogás az egységes universitas megalakulásának előszobája volt. Az integrációs előkészületek évekig folytak az Universitas Egyesülés kereteiben az akkori intézményvezetők részvételével, de ahogy lenni szokott, a hallgatóknak nem volt annyi egyeztetni valójuk, nem volt annyi érdekütközésük, sőt, a semmiből kellett valamit létrehozni, így hamar ment a közös platform megalapítása. Tulajdonképpen az egyesület, sőt akkor még minden egyetemi HÖK-höz tartozóan egy-egy egyesület megalapítása annak érdekében történt, hogy adószámmal rendelkező szervezetekként hivatalosan és szabályosan tudjanak működni a rendszerváltás utáni évtizedben. Az egyetemen belül szinte lehetetlen volt az államháztartás keretei között megszervezni egy-egy hallgatói rendezvényt, de igény már akkor is nagy volt rá. Az 1998-as tokaji és az 1999-es hajdúszoboszlói EFOTT is egyesületi rendezés volt, bár 1998-ban a HAHA és a többi egyesület már megalapította a Debreceni Campus Kft-t ami később, 2002-ben – akkor még kormányzati engedéllyel – egyetemi tulajdonú Kht. lett. Ennek 2004-ig az ügyvezetője is voltam, de lemondtam, mivel tanszékvezető lettem a Számviteli és Pénzügyi Tanszéken. Később a Kht. forma kivezetése után a cég Nonprofit Közhasznú társaság lett, amit az állam 2007-ben elvett az egyetemtől, majd eladás útján 2010-ben visszaadta. Szóval azok az előzmények máig is hatással vannak az egyetem egészére” – ismertette a professzor.

A már egyesült Debreceni Egyetem vezetésébe 2007-ben került be Bács Zoltán, amikor Nagy János professzortól lehetőséget kapott arra, hogy az agrárcentrum stratégiai elnökhelyetteseként képviselje a centrumelnököt, aki akkoriban kormányzati megbízása révén sokat volt távol az intézménytől. Ez a tapasztalat alapozta meg a későbbi vezetői tevékenységét.

„Akkor, 38 évesen nagyon meglepett és megtisztelt, hogy Nagy János centrumelnök úr megbízott bennem, és stratégai centrumelnök helyettesként számított rám. Mivel ő a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. igazgatótanácsának elnökeként sok időt volt távol, nagyon sok egyetemi ügyben kellett részt vennem az Agrárcentrumot képviselve, és az időszak igazán jó iskola volt a hallgatói oldal után az egyetemi vezetői oldal és a debreceni összefüggésrendszer további megismerésében is. Persze a korábbi országos kapcsolatok sem maradtak el, sőt fejlődtek és mélyültek bármelyik kormányzati ciklusra is tekintünk az elmúlt 30 évben” – mutatott rá Bács Zoltán.

Jelentős mérföldkövet és új kihívást jelentett a 2011-es esztendő, amikor Fábián István rektor mellett lett gazdasági főigazgató.

„Nehéz időszak volt, mivel az állam az akkori új kormánnyal és az új államháztartási törvénnyel nem könnyítette meg az egyetemek működését, sőt komoly elvonások is történtek abban az időszakban. Szilvássy Zoltán rektori éveinek első évében (2013) közösen alakítottuk azt a munkamegosztást és gazdálkodási, egyetemvezetési rendszert, amely azóta, közel másfél évtizede működik. Ez megosztja a feladatot és a felelősséget a rektor és a gazdasági vezető között, vagyis valójában ekkortól kezdtük el lerakni a később Kancellária néven működő Gazdasági Főigazgatóság működésének és gazdálkodásának alapjait” – ismertette az egyetemi vezető.

A 2014-es esztendő alapvető változást hozott az állami törvényi szabályozásban a kancellári rendszer bevezetésével. A meghallgatásokon és az egyeztetéseken sikerült azt elérni, hogy Bács Zoltán folytathassa azt a munkát, amit korábban megkezdett, így gazdasági főigazgatóból kancellár maradhatott, ami nem sok egyetemen fordult elő akkoriban. Az intézmény fejlődése ezután is töretlen volt.

„A Debreceni Egyetemen létrehozott modell sikerének talán az lehet a titka, hogy mi magunktól alakítottuk ki a munkamegosztást a vezetésben, és hosszabb időn keresztül tudtunk vinni egy startégiát; az egyetem egyre inkább kialakuló gazdasági stabilitása pedig olyan nyugalmat hozott, ami engedte, hogy mindenki a munkára koncentráljon. Persze a jövedelmek nagyon szoros korrelációban voltak az állami költségvetéssel, a működés szabályai az államháztartással, de szerencsére a gazdasági konjunktúra kívül is érzékelhető volt abban az időben, nem voltak a korábbihoz hasonló elvonások és nagyüzemben valósultak meg a pályázatok is. Aki akart, azok közül sokan tudtak plusz munkát végezni, és az által plusz jövedelemhez is jutni. Nagyon nagy lépést jelentett a korábban kényszerből, vagy egyéb megfontolások alapján kiszervezett szolgáltatások következetes visszaszervezése, a szolgáltató cégek egyetemi tulajdonba vonása, ami alapvetően meghatározta a külső körülményektől való függetlenedést és a gazdaságosabb működés megvalósítását” – fejtette ki Bács Zoltán.

A kancellári rendszer bevezetése után a 2021-es modellváltás volt az intézmény gazdasági átalakulásának következő meghatározó lépcsőfoka. A fenntartó alapítvány belépése és az intézmény gazdálkodásának átalakítása egészen új dimenziókat nyitott meg az egyetem előtt.

„Az államháztartáson kívüli működésért 20 évet küzdött a mindenkori vezetés, miközben az MTA már 2006-ban megkapta működési vagyonát. 2009-ben már majdnem sikerült egy megoldás, de aztán a 2011-es új államháztartási törvény a startvonalra sorolt vissza bennünket. Ugyanebben az évben az Európai Bizottság is jelezte a magyar kormányzatnak, hogy az egyetemek versenyképessége nem képzelhető el abban a szabályrendszerben. Újabb 10 év után lehetőség nyílt arra, hogy az egyéves állami költségvetéshez, négyéves választási ciklushoz igazodó és így hosszú távú stratégiát lehetővé nem tevő rendszert elhagyjuk. Ez gyakori modell Európában és a világban is. Nálunk olyan elemek is belekerültek, amivel sokan nem értettek egyet, de nem alapvető modellhiba, hanem szabályozási probléma. Bízunk benne, hogy ha ennek meglesz a jövőbeni megoldása, akkor a mi terveink is valóra válhatnak, és tovább tudjuk vinni az évtizedre szóló fejlődési stratégiát. Évek óta beszélünk róla, hogy az egyetem negyedik lába az oktatás, kutatás és betegellátás mellett az innováció, a vállalati kapcsolatok és a saját tudományos-technológiai Science Parkunk fejlesztése. Ehhez szükség van az autonómiára, amelyben most a független szakértői vizsgálat szerint is Európa élmezőnyébe tartozunk a pénzügyi, a szervezeti és a munkáltatói autonómia terén is” – vélekedett az egyetemi vezető.

Bács Zoltán a pályázatában is leírta, hogy egy új, menedzserszemléletű vezetést képzel el, amelyben kiemelt szerep jut az oktatási elnöknek és a kutatási elnöknek is.

„A munka megosztása miatt és a területek élén állók fontosságának megítélése miatt lényeges, hogy a klasszikus egyetemi munka két kiemelt területét elnökök irányítsák, ahogy a betegellátást is egy elnök, a Klinikai Központ elnöke irányítja. Nagyon sok feladat van mindegyik téren, ezt egy kézből nem lehet elvégezni, éppen elég koordinálni. A koordinációhoz és a stratégia alakításához, végrehajtásához a rektori szerep kell, a rektort helyettesítő általános helyettes, és a horizontálisan tevékenykedő rektorhelyettesek, akik a nemzetközi és az ágazatfejlesztési téren tesznek hozzá a csapatmunkához. A Debreceni Egyetem mérete, szerteágazó tevékenysége és összetettsége indokolja azt, hogy ilyen vezetési struktúrában dolgozzunk. Az egyetemek nagy részénél nincs szükség ilyen tagoltságra, de nálunk ez már szinte követelmény, ha hatékonyan akarunk haladni. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy ez csak akkor fog működni, ha a szereplők komoly, bizalomra épülő együttműködésben dolgoznak megfelelő koordináció mellett. A kiemelt ágazatok terén és a küldetésnyilatkozatban is marad az egészségipar, benne minden érintett területtel és marad a műszaki, informatikai vonal is. Az egészségipar terén meg kell említeni, hogy a 2017-ben indult Felsőoktatás-Ipar együttműködésnek komoly eredményei kezdenek látszani az egyetem Science Parkjában. A kutatási irányok és az egyedülálló infrastruktúrák összefogásával olyan Egészségipari Innovációs Ökoszisztéma jön létre, ami párját ritkítja világszinten is. Sok éven át volt téma a debreceni oltóanyaggyár építése, de valójában az a projekt néhány évnyi előkészítés, építészeti és technológiai tervezés, kutatás-fejlesztés és építési elemek megvalósítása után már más célszintet kapott, miután az egyetem csak részben kapta meg az ahhoz szükséges finanszírozást, annak is az utolsó részletét még 2022-ben. A projektszerződés hosszadalmas, másfél éves egyeztetést követően módosításra került az állammal, és ma már nem gyárról beszélünk, hanem egy minden elemében az egyetemi tevékenységet, oktatást, kutatást, tanüzemi működést szolgáló Innovációs Ökoszisztéma fejlesztése a cél csökkentett programmal és csökkentett, a már megvalósult beruházási elemeket is magában foglaló korábbi finanszírozással (és a további finanszírozás elvetésével). Ez a hazai oltóanyaggyártást is megalapozó gyógyszeripari innovációs ökoszisztéma mint tudáscentrum létrehozását és fejlesztését szolgálja, melynek elemei: az elkészült Gyógyszerésztudományi Kar oktatási és laborépület; az építészetileg elkészült szilárd formátumú gyógyszerek (tabletta, kapszula) gyártására is alkalmas, gyakorlati képzést lehetővé tevő középüzem; az elkészült, baktériumokkal és vírusokkal kapcsolatos kutatás-fejlesztésre, valamint középüzemi gyártásra is alkalmas, gyakorlati képzést lehetővé tevő labor és középüzem (Pilot Labor); a hazai oltóanyag-előállítás kutatás-fejlesztési és gyártástechnológiai tudásának megalapozása, fejlesztése, működtetése” – sorolta a rektor.

Ugyancsak komoly feladat hárul majd az újonnan létrehozott Vállalati Koordinációs Központra és Fenntarthatósági Központra.

„A Debreceni Egyetem már a kétezres években több céget hozott létre (Universitas Kht, Campus Kht, DEAC Sport Kft, REOF, ami ma Youmed Kft, Nyári Egyetem Kft), ami akkoriban különleges volt a magyar felsőoktatásban. Ma már máshol is vannak egyetemi tulajdonú cégek, de Debrecenben egyre nagyobb mértékben kezdtünk el ezekre támaszkodni még jóval a modellváltás előtt is, éppen az egyetem államháztartási kötöttségei és a hatékonyabb működés miatt is. Sokféle céllal működnek ezek a cégek, vannak, amelyek az egyetem működését segítik és korábban magánszolgáltatók felé kiszervezett szolgáltatásokat vettek vissza egyetemi hatáskörbe (takarítás, őrzés, üzemeltetés, szállítás, élelmezés), vannak, amelyek önálló célfeladatot látnak el (sport, kultúra, rendezvényszervezés, külföldi hallgatók szervezése) és vannak olyanok, amelyek teljes mértékben piaci működésre fókuszálnak (tudáshasznosítás, kereskedelem, gyártási tevékenység). Az intézményi társaságok és leányvállalataik száma meghaladja az ötvenet, összesen több tízmilliárdos gazdálkodást visznek, más szemlélet kell hozzájuk, mint az egyetem intézményként történő működtetéséhez, ezért indokolt a Vállalati Koordinációs Központ léte és központi szerepe. A fenntarthatóság egy másik olyan terület, ami ma már önálló figyelmet érdemel ezért lett új Fenntarthatósági Központ a szervezeti struktúrában. Ennek feladata az ESG-szempontok feltérképezése, érvényesítése, az ez irányú stratégia fejlesztése, amely az egyetemünkön sok éves munkát ad a résztvevőknek, de nagyban segítheti a hatékony és környezetre érzékeny működést. Valójában a Healthy Campus Platinum minősítésünk is értelmezhető ebben a fogalomkörben, amivel a világ élvonalában vagyunk, azon néhány tucat intézmény között, akik már ezt elérték, sőt meg is újították” – tájékoztatott Bács Zoltán.

Hozzátette, hogy a sport csak egy területe annak az egyetemfejlesztési stratégiának, amit kimondva-kimondatlanul két évtizede képviselnek, és amelynek az alapja egy reális helyzetértékelés és egy vágyak által vezérelt, de nem elérhetetlen célkitűzés.

„A helyzet az, hogy Debrecen egy magyar vidéki város, egy hátrányos helyzetű európai régióban, amelyen belül az egyetem nemzetközi elismertségre törekszik, és el akarja hitetni a magyar és külföldi hallgatókkal, hogy érdemes ez egyetem égisze alatt éveket eltölteni. Érdemes, mert minőségi oktatást kap, valamint biztonságos és megfelelő szintű életfeltételeket biztosítunk számára, amibe a lakhatás, a szabad idő, a kultúra és a sport is beletartozik. Ezért fejlesztettük az egyetemen a klubhálózatunkat, ezért fejlesztjük a könyvtárat, a tanulótereket, az egyetemi kultúrát és a sportot is. A sport amerikai mintára egy önálló brand, egy közösségszervező erő, legyen szó versenysportról, vagy szabadidős sportról, de mi ráadásul oktatást és tudományt is csinálunk belőle. Ennek is, mint megannyi másnak a titka a kitartó és hosszú időn keresztül történő fejlesztés, amiben hisz egy közösség, tesz érte és folyamatosan értékeli azt, hogy hol tart és hova szeretne még elérni. Már sokat elértünk, de van még hova fejlődni. Remélem, hogy 10 év múlva az egyetem éppen félúton lesz abban a fejlődésben, ahová 20 év múlva szeretnénk eljutni, megerősödve a nemzetközi rangsorokban, amihez most leginkább a külső megítélés javítása szükséges. Modern oktatási módszerek alkalmazása, népszerű hallgatói célintézmény itthon és külföldön, erős egészségipari és járműipari fókusz megtartva az egyéb specialitásokat, figyelemre méltó kutatási eredmények, működő Science Park, összetartó és büszke közösség, ezek jellemezik majd a Debreceni Egyetemet reményeim szerint. Mindenhol, ahol az egyetem égisze alatt működik valami. Az egyetem közössége, Szenátusa teljes mértékben támogatja ezt a folyamatot, engem is támogatott a rektori pályázat során, amit ez úton is köszönök és amit mindaddig együtt csinálunk, amíg a közösség, oktatók, hallgatók, dolgozók is ezt akarják” – fogalmazott Bács Zoltán rektor.

——

A cikkben szereplő fotók és a kiemelt kép forrása: Debreceni Egyetem.

Gitárpárbaj és popikonok a DE első könnyűzenei diplomakoncertjén

Újabb fontos mérföldkőhöz érkezett a Debreceni Egyetem könnyűzenei képzése. Csütörtökön este Magyarország első könnyűzenei diplomakoncertjén mindent bele kellett adniuk a színpadon a hallgatóknak, hiszen a vizsgáztatók a zenekari produkciót, a színpadi megjelenést és az előadásmódot is ugyanolyan szigorúan figyelték, mint a hangszeres, vagy az énekes teljesítményt. Az első végzős évfolyam, mint ahogy a korábbi, félévzáró vizsgakoncerteken, most is nagyon magas szintet ugrott meg, a telt házas oDEon egyetemi színházban vizsgadrukk nélkül örömzenéltek.

A koncertet felvezető megnyitón Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora egyedülálló sikertörténetként mutatta be a szak elindulását és beágyazódását az egyetem képzési portfóliójába. Beszédében minden oktatónak és egyetemi vezetőenek megköszönte azt a munkát, mely alapot teremtett arra, hogy a hallgatók vizsgát tehettek az oDEonban.

„A Debreceni Egyetem vezetésében az a terv fogalmozódott meg 2017-ben, hogy a hagyományosan erős zeneművészeti képzés mellett a könnyűzene is helyet kapjon a felsőoktatásban. A képzés országos szinten is mintaprojektté vált, így teljesen jogosan hivatkozhatunk magunkra úgy, mint az első egyetemi szintű könnyűzenei szakkal büszkélkedő magyar felsőoktatási intézmény. Ez a koncert tökéletesen megmutatja, hogy a hosszú és küzdelmes előkészületek ismeretében milyen hatalmas eredményt értünk el, ugyanakkor a siker, a nagyfokú hallgatói érdeklődés egyáltalán nem meglepő, hiszen pontosan erre számítottunk. Olyan tehetségek jelennek meg a képzésben, akik már eleve tudtak zenélni, de évről évre egyre jobbak lesznek és egyre többet tudnak a zenéről” – fogalmazott a rektor.

Lakatos Péter, a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kar dékánja elmondta, hogy ez egy nagyon régóta várt pillanat, hiszen az egyetem hosszú éveken át tervezte a szak elindítását, most pedig elérkezett az idő arra, hogy az első évfolyam a diploma megszerzéséért zenéljen.

„Hálás vagyok, hogy része lehettem a képzés elindulásának. Volt szerencsém ezt a gárdát az összes vizsgáján hallani, végig követhettem azt, ahogyan emberileg és zenei tudás szempontjából változnak, fejlődnek. Büszke vagyok erre a csapatra és arra, amit elértek. Fontos kiemelni a komolyzenészek olykor kritikai, máskor támogató hozzáállását, mely jelentős mértékben segítette ennek a különleges képzésnek a megvalósulását” – tette hozzá a kari vezető.

Kapusi Kálmán, a Debreceni Egyetem Könnyűzenei Intézetének igazgatója köszöntőjében arról beszélt, hogy a szak minden várakozást felülmúlóan érte el azt a célt, hogy minél több professzionális zenész kerüljön ki az egyetemről. Hozzátette, a diplomakoncert egy ünnep, ami egyben fontos történelmi pillanat is az egyetem életében.

„Az elmúlt években olyan szakmai műhely épült fel, melynek az volt a feladata, hogy a könnyűzenei előadóművészetet egyetemi szintű és államilag elismert diplomával, magas szakmai követelményekkel támogassa. Ma este ennek a közös munkának lehettünk szem- és fültanúi. Ez a koncert egy több éves tanulási folyamat koronája. Az a pillanat, amikor a megszerzett tudás, a művészi fejlődés, a kitartó munka és a személyes alkotói út a színpadon találkozott a közönséggel” – jelentette ki az intézetigazgató.

Tóth Ákos, a DE Könnyűzenei Intézetének igazgatóhelyettese, a Zeneművészeti Kar kari igazgatója kiemelte, hogy a képzés népszerűsége a kezdetek óta töretlen. Felsorolta azokat az eredményeket, melyeket az intézet hallgatói értek el: külföldi ösztöndíj az USA-ban, saját kiadású dalok videoklippekkel, intézeti hallgatói zenekar megalakítása. Utóbbi együttes egyébként az idei Campus Fesztivál Nagyszínpadán nyitja majd a koncertek sorát.

„A tervezési és előkészítési időszakban voltak olyan pillanatok, amikor úgy tűnt, hogy nem tudjuk elérni a célunkat, de mindig volt egy momentum, ami minden alkalommal túllendített bennünket a nehézségeken. A diplomakoncert gondolata jelentette a legfőbb motivációt és erőt, elképzeltük, milyen lesz, amikor eljutunk ehhez az estéhez, ami már nem csak álom, hanem valóság. Az, hogy egy tudományegyetem ilyen rövid idő alatt ilyen szintű sikertörténetet írjon ezen a szakterületen, az önmagában hatalmas elismerést érdemel. Ezt a sikert csapatmunka nélkül nem lehetett volna elérni” – mondta az igazgató-helyettes.

Az este során a diplomaszerzés előtt álló fiatal könnyűzenészek olyan előadók dalait szólaltatták meg az oDEon színpadán, mint például Alicia Keys, Rúzsa Magdi, a Creedance Clearwater Revival, a The Darkness, Presszer Gábor, Cserháti Zsuzsa, Dua Lipa vagy Whitney Houston – sőt, saját szerzeményekkel is készültek. Az eseménynek különleges fellépői is voltak, ugyanis a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kar kiváló vonósai is csatlakoztak a záróvizsgázó könnyűzenészekhez.

A diplomakoncerten a vizsgabizottsági tagok között egy hazai sztárzenész is helyet foglalt, a fiatalok teljesítményének értékelésében Charlie is közreműködött. Mint mondta: az egyetem könnyűzenészei megtalálták a saját hangjukat és világszínvonalú produkciókat mutattak be a színpadon.

A hagyományos vizsgákkal ellentétben a diplomakoncerten nem volt eredményhirdetés, a napokban egyéni záróvizsgákon már számot adtak tudásukról a hallgatók, a két vizsga átlaga jelenti majd a végső vizsgajegyet, amiről a későbbiekben tájékoztatják a diplomázó könnyűzenészeket.

A cikkben szereplő fotók és a kiemelt kép forrása: Debreceni Egyetem.

Vb-címet ünnepelhetett a debreceni informatikus hallgató

A neves nemzetközi képzőközpontokat magában foglaló konzorcium, a Leading Learning Partner Association által szervezett Digital Skills Cup négy kategóriában, a felhasználói és a szakértő szintű mesterséges intelligencia, az IT Security (kiberbiztonság), valamint az IT Developer (szoftverfejlesztés) terén kínált lehetőséget a résztvevők digitális ismereteinek tesztelésére. Az online térben rendezett döntőt regionális küzdelmek előzték meg, ezek győztesei kvalifikálták magukat az utolsó, mindent eldöntő fordulóra. A hazai versenyt S M Sadman Sakib Sayor, a Debreceni Egyetem Informatikai Kar végzős programtervező informatikus BSc-s hallgatója nyerte, aki ezzel jogot szerzett arra, hogy a nemzetközi világdöntőben is bizonyítson.

A bangladesi származású hallgató 2023-ban kezdte meg tanulmányait a Debreceni Egyetem Informatikai Karán. Tanulmányai során sikeresen teljesítette a kar ITS Cybersecurity felkészítő kurzusát, majd a nemzetközileg elismert Certiport ITS Cybersecurity ipari tanúsítványt is megszerezte.

„Büszke vagyok arra, hogy képviselhettem Magyarországot és az egyetemet a nemzetközi porondon. Különösen fontosnak tartom az ipari tanúsítványok megszerzésének lehetőségét. Bangladesben korlátozottak az ilyen lehetőségek, ezért nagyra értékelem, hogy a Debreceni Egyetemen olyan nemzetközileg elismert tanúsítványokat szerezhettem, melyek egyszerre járulnak hozzá a szakmai fejlődésemhez és a kompetenciáim hiteles igazolásához. A kurzus és az ipari vizsga is jelentős segítséget nyújtott a versenyre való felkészülésben” – mondta.

A felkészítő kurzus kidolgozója, Szabó Ákos szerint a hallgató sikere jól mutatja a program gyakorlati hasznosságát és bizonyítja, hogy a megszerzett tudás nem csak a tanúsító vizsgákon, hanem nemzetközi versenykörnyezetben is sikeresen alkalmazható. Hozzátette: a kar célja, hogy korszerű, a piaci elvárásoknak megfelelő és nemzetközileg is elismert tudást adjon a hallgatóknak.

Sadman nemzetközi sikere kapcsán Hajdu András, az Informatikai Kar dékánja kifejtette, hogy a DEIK három éve foglalkozik nemzetközi ipari tanúsítványokhoz kapcsolódó képzésekkel és vizsgáztatással, hallgatók és külső érdeklődők számára egyaránt kínál felkészítő képzéseket, és Certiport partnerként vizsgaközpontot működtet lehetővé téve, hogy az egyetemisták helyben tehessenek nemzetközileg elismert szakmai vizsgákat.

„Fontos törekvésünk volt, hogy a nemzetközi képzési trendek, tematikák és számonkérési, beszámolási formák is megjelenjenek az Informatikai Karon, így hallgatóink a reguláris egyetemi képzésen túl olyan elvárásokkal és mérési rendszerekkel is találkozhatnak, melyek nemzetközi szinten meghatározóak. A globális szemlélet javítja a hazai hallgatók agilitását és mobilitását, valamint hozzájárul ahhoz is, hogy az innovációra épülő kutatás-fejlesztési és piacra viteli lehetőségek még erőteljesebben jelenjenek meg a kar szakmai ökoszisztémájában. Sadman világbajnoki címe kiváló példája annak, hogy a tehetség, a szorgalom, a korszerű szakmai felkészítés és a nemzetközi mércékhez igazodó képzési környezet együtt kimagasló eredményekhez vezethet” – hangsúlyozta a kari vezető.

A Leading Learning Partner Association által szervezett és a Microsoft, valamint az Amazon Web Services által koordinált versenyen hatvannégy országból több mint négyezerháromszázan vettek részt, közülük 959-en indultak az IT Security kategóriában.

——

A cikkben szereplő fotók és a kiemelt kép forrása: Debreceni Egyetem.

Innovációs kapcsolatépítés Sencsenben

A program során a Debreceni Egyetem kutatói közvetlen betekintést kaptak a dél-kínai Greater Bay Area innovációs környezetébe, ahol az egyetemi kutatás, a technológiai vállalkozásfejlesztés, a tehetséggondozás és az ipari alkalmazások szorosan összekapcsolódnak. A delegáció tagjai olyan intézményekben és vállalatoknál jártak, melyek a mesterséges intelligencia, az IoT, az oktatástechnológia, a hangalapú AI-megoldások és a digitális ipari fejlesztések területén aktív szereplők.

A Debreceni Egyetemet Hajdu András, az Informatikai Kar dékánja, Bérczes Tamás Márton gazdasági és külkapcsolati dékánhelyettes, valamint Harangi Balázs tudományos és pályázati dékánhelyettes képviselte. A magyar delegáció tagjai volt még Baranyi Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem CIAS professzora, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Chinese University of Hong Kong által alapított Chinese-Hungarian AIM vezetője.

„A szakmai út egyik legfontosabb célja az volt, hogy közvetlen tapasztalatokat szerezzünk arról, miként működik a világ egyik vezető innovációs térségében az egyetemi kutatásra épülő vállalkozásfejlesztés. A látogatás megerősítette, hogy az informatika, a mesterséges intelligencia, az adatalapú technológiák és az ipari digitalizáció területén jelentős lehetőségek nyílhatnak a nemzetközi együttműködésekre a közös kutatás-fejlesztési projektek, a hallgatói és oktatói mobilitási lehetőségek, az ipari partnerségek, valamint a startup- és technológiatranszfer területén” – fogalmazott Hajdu András, a Debreceni Egyetem Informatikai Kar dékánja.

A magyar küldöttség ellátogatott a Hong Kong Science Parkba is, ahol megismerkedtek a hongkongi innovációs és technológiai fejlesztési ökoszisztémával, valamint a Chinese University of Hong Kong mesterséges intelligencia-kutatóközpontjaként működő Centre for Perceptual and Interactive Intelligence, vagyis a CPII központ működésével. A CPII kutatási területei közé tartozik többek között a gépi látás, a beszéd- és nyelvtechnológia, az ember-gép interakció, az egészségügyi mesterséges intelligencia, az okosvárosi alkalmazások és az ipari automatizáció.

A hongkongi programok során a delegáció az egyetemi laborok meglátogatása mellett az állami szféra képviselőivel is egyeztetéseket folytatott a hongkongi kormány tehetségvonzó és -támogató irodájában, a Hong Kong Talent Engage-nél (HKTE). A megbeszélések középpontjában a kétirányú kapcsolódási lehetőségek álltak: egyrészt a tehetséges magyar fiatalok kínai innovációs ökoszisztémában való megjelenésének támogatása, másrészt a kínai cégek magyarországi és európai terjeszkedésében való együttműködési lehetőségek. Emellett a felek a magyarországi inkubációs lehetőségekről is egyeztettek.

A DE szakemberei látogatást tettek a fiatal vállalkozók, technológiai cégek, kutatás-fejlesztési projektek és határon átnyúló innovációs együttműködések támogatására létrejött sencseni Qianhai EHub startup- és innovációs parkban, a Chinese University of Hong Kong kutatás-fejlesztési és technológiatranszfer-bázisaként működő sencseni kutatóintézeteiben, valamint a magas hozzáadott értékű iparágakra fókuszáló innovációs központban (CUHK InnoHub for New Quality Industries) is. Az itt zajló tevékenységek 70 százaléka AI, 20 százaléka egészségügyi, 10 százaléka pedig robotika fókuszú. Utóbbiban olyan inkubált high-tech vállalkozásokkal, köztük unikornis cégekkel is találkoztak és folytattak megbeszéléseket, mint a Tuya Smart, a LaSense Technology Limited, a Manifold Tech, a CocoRobo és a VoiceAI.

A delegáció tagjai megfigyelhették, hogyan kapcsolódik össze az egyetemi kutatás, az alkalmazott fejlesztés és az ipari együttműködés egy nemzetközi kutatóintézeti struktúrában, hasznosítható ismereteket szereztek az új technológiai iparágak, startupok és egyetemi eredetű innovációk fejlődésének támogatásával, a technológiatranszfer, az ipari kapcsolatok, a startup-inkubáció és a nemzetközi kutatási együttműködések fejlesztési lehetőségeivel kapcsolatban.

——

A cikkben szereplő fotók és a kiemelt kép forrása: Debreceni Egyetem.

Már lehet jelentkezni a DE Műszaki Kar nyári táborába

A MűszaKis Tábor kiemelt célja, hogy a középiskolások testközelből tapasztalhassák meg a Debreceni Egyetem Műszaki Karán zajló életet, megismerkedjenek a különböző mérnöki és műszaki szakokkal, laborokkal, oktatókkal és hallgatókkal. A résztvevők így könnyebben eligazodhatnak a továbbtanulási lehetőségek között, és megalapozottabb döntést hozhatnak későbbi felvételi jelentkezésük során. A program emellett lehetőséget ad arra is, hogy a diákok közvetlen élményeken keresztül fedezzék fel, milyen is a Debreceni Egyetem Műszaki Karának közössége, szemlélete.

A tábor egyik újdonsága a gyárlátogatási lehetőség, amely során a résztvevők valós ipari környezetben is betekintést nyerhetnek a mérnöki szakmák mikéntjébe és a modern technológiák alkalmazásába.

A tábor teljes mértékben ingyenes, ráadásul a részvételért a felvételi eljárás során plusz 25 pont is jár, így a program nemcsak élményeket és tapasztalatot, hanem kézzelfogható előnyt is jelent a továbbtanulás előtt álló fiataloknak.

Akit érdekel a lehetőség, május 31-ig ezen az oldalon jelentkezhet.

——

A cikkben szereplő fotók és a kiemelt kép forrása: Debreceni Egyetem.

A leghatékonyabb középiskolákat díjazta a Debreceni Egyetem

A Debreceni Egyetem a gimnáziumokra és a szakképző intézményekre külön rangsort készített. Ehhez az Oktatási Főigazgatóság a technikumok esetében a nyelvvizsgával rendelkezők számát és a felvételi átlagpontszámot vette alapul, a gimnáziumok esetében pedig e két szempont mellett figyelemmel volt az adott tanévben érettségit tett diákok és a felvett, jogviszonyt megkezdett hallgatók arányára is.

A DE beiskolázási bázisintézményeként az a gimnázium és technikum részesülhetett anyagi támogatásban, amelyekből az adott év általános felvételi és pótfelvételi eljárása során kiemelkedő számban és eredménnyel nyertek felvételt hallgatók a Debreceni Egyetemre. A támogatás odaítélése során az egyetem figyelembe vette az intézmények rangsorban elért eredményeit, a 2025-ös eredményekhez képest mutatott előrelépést, valamint azt is, hogy az adott intézmény az előző évben szerepelt-e a támogatott intézmények között.

Idén a támogatásban részesíthető gimnáziumok rangsorában a Nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnázium végzett az élen, a díjazott szakképző intézmények közül pedig a Debreceni Szakképzési Centrum Vegyipari Technikum.

A Debreceni Egyetem megbízott oktatási elnöke, Fenyves Veronika köszöntőjében hangsúlyozta: az intézmény számára kiemelten fontos a tehetségek támogatása, a tudás megbecsülése és a közös értékteremtés, ezért örömteli, hogy hagyománnyá vált azoknak az iskoláknak az elismerése, melyek elhivatottságukkal és szakmai kiválóságukkal meghatározó szerepet töltenek be a leendő hallgatók felkészítésében és pályaválasztásában.

„A mai elismerés nem csupán a számokról, a statisztikákról és a rangsorokról szól, sokkal inkább annak a következetes és magas színvonalú pedagógiai munkának a megbecsülése, mely mögött elkötelezett intézményvezetők, pedagógusok, osztályfőnökök és közösségek állnak. Meggyőződésünk, hogy az egyetemi tehetséggondozás önmagában nem lenne eredményes az erős középiskolai tehetséggondozási alap nélkül. A középiskolákkal kialakult stratégiai partnerség túlmutat a beiskolázási adatokon, közös felelősséget vállalunk a jövő generációinak fejlődéséért, tudásáért és sikeréért” – fogalmazott a megbízott oktatási elnök.

Szilágyi-Asztalos Gyöngyi, a Debreceni Egyetem megbízott oktatási főigazgatója kiemelte: a fenntartó Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány, illetve az egyetem évek óta működteti a támogató és ösztönző rendszert, melynek elsődleges célja, hogy a felvételi adatok alapján kiemelkedő középiskolák ne csak elismerésben, hanem támogatásban is részesülhessenek.

„A program lényege, hogy valódi segítséget nyújtson az intézményeknek a tehetségfejlesztő, a pályaorientációs és a diákönkormányzat által szervezett programok megvalósításában. Az eredmények mögött valós és magas színvonalú pedagógiai munka, következetes intézményi stratégia áll, ugyanakkor ezek a kiemelkedő eredmények nem születhetnének meg a diákok fejlődését legmagasabb színvonalon támogató szakmai közösségek és műhelyek nélkül” – tette hozzá a megbízott főigazgató.

A meghatározott szakmai szempontok figyelembevételével a rangsorolási szempontoknak megfelelő tíz gimnázium és két technikum részesült a Debreceni Egyetem által megítélt támogatásban, valamint elismerő oklevelet kapott három olyan iskola, melyek a rangsorban elfoglalt helyük alapján támogathatóak lehetnének, de 2025-ben már részesültek az elismerésben.

A Debreceni Egyetem középiskolai felvételi rangsorai az alábbi linken tekinthetők meg. A díjazott intézmények listája a csatolt dokumentumban található.

A cikkben szereplő fotók és a kiemelt kép forrása: Debreceni Egyetem.

A Debreceni Egyetem hallgatója első lett a nemzetközi TDK-n

A Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem szervezésében, Budapesten rendezték meg április végén a 25. Nemzetközi Tudományos Diákköri Konferenciát (International Student Science Conference – ISSC). Testnevelés és sporttudomány szekcióban 2 évente, az OTDK köztes évében tartanak nemzetközi TDK-t, az idei volt a 25-dik alkalom. A Debreceni Egyetem Sporttudományi Koordinációs Intézet két hallgatója, Horváth Tamás (TTK) és Karap Bálint (BTK) vett részt a konferencián, valamint a Gazdaságtudományi Kart képviselve Mázik Laura.

A háromnapos konferencián alap-, mester- és doktori képzésben részt vevő hallgatók ismertették kutatási eredményeiket különböző tematikus tagozatokban, nemzetközi közegben. Az előadások a sportteljesítmény-élettan, az edzéselmélet, a sportpszichológia, valamint az egészségfejlesztés aktuális kérdéseit egyaránt érintették, tükrözve a sporttudomány sokszínűségét. A rendezvényen több mint száz résztvevő adta elő kutatását a világ különböző egyetemeiről.

A Debreceni Egyetemet képviselve Horváth Tamás (4. éves testnevelés-gyógytestnevelés tanár szakos hallgató) a Sport and Performance II. tagozatban Effects of Holistic Training on Sprint Speed, Explosive Power, and CODS in Youth Football Players című munkájával első helyezést ért el. (Témavezetői: Bíró Melinda és Müller Anetta). Karap Bálint (3. éves testnevelés-történelem tanár szakos hallgató) a Sport Management and Society tagozatban 3. helyezést ért el az Integrating Artificial Intelligence into Physical Education: Teacher Atitudes, Generational Differences, and Pedagogical Potential című témájával. (Témavezetői: Bíró Melinda és Müller Anetta). A Sportmenedzsment szekcióban Mázik Laura képviselte a DE Gazdaságtudományi Karát (3. éves gazdálkodás és menedzsment szakos hallgató) a From Performance to Health Preservation: Analyzing the Hungarian Dietary Supplement Market című előadással. Laura szépen helyt állt a nemzetközi mezőnyben. Témavezetője Müller Anetta volt.

——

A cikkben szereplő fotók és a kiemelt kép forrása: Debreceni Egyetem.