Samantha Shane, az angol irodalmat oktató New Jersey-i tanár az Edutópián megjelent cikkében három vitamódszert ajánl, amivel szerinte a diákok a hagyományos keretek között zajló órákhoz képest aktívabban, nagyobb lelkesedéssel vehetnek részt egy adott témakör feldolgozásában.
1. Gondolatok, kérdések és felismerések
Ezt a módszert azután érdemes egy adott téma megvitatására alkalmazni, miután egy kapcsolódó szöveget vagy könyvrészletet már elolvastak a diákok. A módszer lényege, hogy a tanár felírja a táblára a „gondolatok”, „kérdések” és „felismerések” szavakat, a csoportokba osztott diákok pedig ötletbörzét tartanak arról, hogy az adott témával kapcsolatban miket javasoljanak a felírt három kategóriába.
Érdemes arra törekedni, hogy mielőtt a diákok a táblára írnák az ötleteiket, először a saját csoportjaikban folytassák le a brainstormingot. Ez segíthet abban, hogy minél átgondoltabb hozzászólásokat alkossanak, és minél jobban elmélyedjenek az adott témakörben.
[kiemelt]A csoportokban folyó előzetes brainstorming révén a diákok egymás között begyakorolhatják álláspontjaik, kérdéseik megfogalmazását, valamint megtanulhatják, miként tudnak egymás meglátásaira építeni.[/kiemelt]
A csoportban zajló ötletbörze az osztálytársak egymás közti kapcsolatteremtését is elősegíti.
A javasolt módszer szerint a csoportokba osztott diákok először egymás között tartanak ötletbörzét, mielőtt gondolataikat megosztják az egész osztállyal (Fotó: 123rf)
A módszer alkalmazásának példájaként Frankenstein témáját hozta fel Samantha Shane, aki szerint a diákok a gondolatok kategóriájába például azt írhatják fel a táblára, hogy „Victor Frankenstein tette elítélendő”. A kérdések közé az kerülhet, hogy „Ki a felelős a szörnyért, amelyet Victor teremtett?”, a felismeréseknél pedig az, hogy a téma „kapcsolódik a biológia óra aktuális témájához, a klónozáshoz”.
A diákok ezen hozzászólásai aztán a vita alapjául szolgálnak.
[kiemelt]Ez a módszer elősegíti a kritikus gondolkodást, a vitában való félelem nélküli részvételt.[/kiemelt]
– jegyzi meg az Edutopia-cikk szerzője.
A tanár számára pedig abban segít ez a módszer, hogy megismerheti, miként gondolkodnak a diákjai egy adott témáról, és milyen szinten értik azt.
2. Gondolattérkép (mind map)
[kiemelt]Ebben a vizualitásra épülő módszerben a tábla közepére egy központi gondolatot ír fel a tanár, amiből további gondolatok ágaznak majd ki a diákok hozzászólásai révén.[/kiemelt]
Hasonlóan egy fa lombkoronájához, minden elágazásból további gondolatok születnek. Ezt a módszert egy fogalom bevezetésénél érdemes alkalmazni, vagy akkor, ha az a cél, hogy a diákok egy adott definíciót továbbgondoljanak, kapcsolódásokat találjanak más fogalmakhoz.
A módszer úgy működik, hogy a diákok kapnak egy központi gondolatot, s azt kell bővíteniük saját ötleteikkel. Érdemes itt is előzetes brainstormingot tartaniuk a csoportokban dolgozó diákoknak, mielőtt megosztanák azt a táblán az egész osztállyal. Az is megoldás lehet, ha a tanár vázolja fel a különböző, egymáshoz kapcsolódó fogalmakat, s ezután a diákok megvitatják milyen összefüggés áll fenn köztük.
A módszer kezdeti alkalmazásánál érdemes olyan témakört felvázolni a diákok számára, amelyben otthonosan érzik magukat, ez lehet például a zene vagy a filmek. Majd ahogy egyre jobban használják a diákok a módszert, komolyabb témák, például az éppen tárgyalt irodalmi mű központi kérdései is felvázolhatók gondolattérképen.
3. Harkness módszer
[kiemelt]Ennél a módszernél a diákok egy kört alkotva ülnek le egymással szemben, és közösen vitatnak meg egy témakört a tanár minimális felügyelete mellett.[/kiemelt]
Így a diákok feladata a kérdések, csoportnormák kialakítása, a moderálás és a részvétel nyomon követése.
A tanár nem vesz részt a vitában, azonban előzetesen érdemes tippeket adnia a diákoknak, miként célszerű egy ilyen vitafórumot megrendezni. A végén pedig a diákok saját maguk értékelik egymás aktivitását a vitában.
Egy másik cikkünkben azzal kapcsolatban gyűjtöttünk össze tippeket, hogy miként lehet a csapatmunkát gördülékenyebbé tenni.
