döntés – Diplomátszerzek

Vidéki egyetem vagy főváros? – A valóság a sztereotípiák mögött

A közösségi médiában erről gyakran leegyszerűsített képek jelennek meg. Budapestet sokszor pörgő, lehetőségekkel teli városként mutatják be, a vidéki egyetemeket pedig családiasabb, „lassabb” közegként. A valóság ennél jóval árnyaltabb.

A főváros előnye: kapcsolatok, lehetőségek, intenzitás

Budapest mellett az egyik legerősebb érv kétségtelenül az, hogy rengeteg lehetőség koncentrálódik ide:

  • gyakornoki helyek,
  • multinacionális cégek,
  • startupok,
  • kulturális események,
  • konferenciák,
  • szakmai networking,
  • és diákmunkák.

Sok hallgató számára ez különösen fontos, mert már egyetem alatt szeretne kapcsolatokat építeni vagy szakmai tapasztalatot szerezni. A fővárosi egyetemek környezetében általában gyorsabb a munkaerőpiaci kapcsolódás is. Egy marketinges, informatikus vagy gazdasági hallgató például könnyebben találhat gyakornoki pozíciót vagy részmunkaidős munkát.

A nagyvárosi közeg emellett inspiráló is lehet. Sokan szeretik azt az érzést, hogy „mindig történik valami”, és hogy rengeteg különböző közeghez tudnak kapcsolódni.

A főváros árnyoldala: túlterheltség és megélhetési nyomás

Budapest ugyanakkor sok szempontból intenzív környezet. A magas albérletárak, a hosszú utazások, a zsúfoltság és a folyamatos pörgés mentálisan is megterhelő lehet.

Sok elsőéves hallgatót meglep, mennyire fárasztó a nagyvárosi ritmus:

  • napi másfél óra utazás,
  • párhuzamos munka és egyetem,
  • magas megélhetési költségek,
  • és az állandó „produktivitási nyomás”.

A fővárosban könnyebb elveszni is. Egy nagyobb egyetemen előfordulhat, hogy valaki hosszabb ideig nehezebben talál közösséget vagy személyesebb kapcsolatokat oktatókkal.

A nagy szabadság ugyanis nagyobb önállóságot is igényel.

A vidéki egyetemek egyik legnagyobb ereje: a közösség

A vidéki egyetemek mellett az egyik leggyakoribb pozitív tapasztalat a közösségi élmény. Sok hallgató számol be arról, hogy családiasabbnak érzi a közeget:

  • könnyebb kapcsolatot kialakítani oktatókkal,
  • gyorsabban alakulnak baráti társaságok,
  • és erősebb lehet az évfolyamkohézió.

Ez különösen fontos lehet azoknak, akik nehezebben nyitnak új közösségek felé vagy tartanak attól, hogy egy nagyvárosi egyetemen „csak egy ember lesznek a tömegben”.

A vidéki városokban az élet gyakran átláthatóbb és kiszámíthatóbb:

  • rövidebb utazások,
  • olcsóbb megélhetés,
  • nyugodtabb környezet,
  • és sokszor lassabb tempó jellemző.

Ez nem feltétlenül „unalmasabb”, inkább más ritmus.

A vidéki egyetemek sem „kevesebbek”

Az egyik legmakacsabb sztereotípia, hogy a fővárosi intézmények automatikusan „erősebbek”. Valójában Magyarországon számos vidéki egyetem rendelkezik kiemelkedő kutatási vagy szakmai területekkel: mérnöki, agrár, orvosi, informatikai, vagy természettudományos képzésekben.

Sok vidéki intézmény ráadásul erős ipari kapcsolatokkal dolgozik együtt, különösen regionális vállalatokkal és kutatóközpontokkal. A munkaerőpiacon pedig egyre kevésbé csak az intézmény neve számít. A gyakorlati tapasztalat, a nyelvtudás, a projektek és a készségek legalább ennyire fontosak.

Milyen szempontokat érdemes valóban nézni?

Sokan kizárólag presztízs alapján próbálnak dönteni, pedig az egyetemi élményt rengeteg hétköznapi tényező befolyásolja.

Érdemes végiggondolni például:

  • milyen életmód illik hozzád,
  • mennyire fontos a nyüzsgés,
  • szeretnél-e munka mellett tanulni,
  • mennyire bírod a nagyvárosi tempót,
  • szükséged van-e erősebb közösségi háttérre,
  • vagy mennyire fontos a család közelsége.

Nincs univerzálisan „jobb” választás. Van, aki Budapesten érzi motiváltnak magát, más pedig egy nyugodtabb egyetemi városban tud igazán fejlődni.

Az egyetemválasztás valójában életmódválasztás is

Az egyetemi évek identitásformáló időszakok. Nem csak azt tanulod meg, amit az órán leadnak, hanem azt is:

  • hogyan élsz önállóan,
  • hogyan építesz kapcsolatokat,
  • hogyan osztod be az idődet,
  • és milyen közegben működsz jól.

Az OECD felsőoktatási elemzései szerint a hallgatói jóllét és az egyetemi környezet minősége jelentősen befolyásolja a tanulmányi teljesítményt és a lemorzsolódás kockázatát. Vagyis nem csak az számít, „hol jobb a diploma”, hanem az is, hol tudsz hosszú távon kiegyensúlyozottabban működni.

Könnyű belecsúszni abba, hogy az ember mások elvárásai alapján próbál dönteni. A valóság viszont az, hogy ugyanaz a közeg valakinek inspiráló, másnak kimerítő lehet. És talán ez a legfontosabb: az egyetem nem csak arról szól, milyen diplomát kapsz a végén, hanem arról is, milyen emberré válsz közben.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

5+1 film, ami tanít valamit az útkeresésről

A filmek ebben meglepően sokat tudnak segíteni. Nem azért, mert megmondják a választ, hanem mert megmutatják, hogy mások is ugyanazokkal a kérdésekkel küzdenek. Ezek a történetek gyakran közelebb visznek önmagadhoz, mint egy strukturált, tanácsokat tartalmazó lista.

1. Holt költők társasága

Ez a film egy szigorú, hagyományokra épülő iskolában játszódik, ahol a diákok élete előre megírt pályán halad. Egy új tanár azonban teljesen más szemléletet hoz: arra ösztönzi őket, hogy gondolkodjanak önállóan, kérdőjelezzék meg az elvárásokat, és keressék meg a saját hangjukat. Ez a változás fokozatosan, mégis erőteljesen alakítja át a diákok hozzáállását.

A történet egyik legerősebb rétege az, ahogyan bemutatja a külső nyomás és a belső vágyak közötti konfliktust. Sok diák pontosan ebben a helyzetben van: tudja, mit várnak el tőle, de nem biztos benne, hogy az az ő útja. A film nem idealizálja ezt a dilemmát, inkább megmutatja, milyen következményei lehetnek annak, ha valaki elindul a saját irányába.

Forrás: Wikipedia

A „carpe diem” gondolat itt nem klisé, hanem egy nagyon konkrét kérdés: mersz-e élni a lehetőségeiddel, amikor még bizonytalan vagy? Ez az, ami miatt a film ennyire időtálló, és ezért működik ma is, különösen pályaválasztás előtt.

2. A boldogság nyomában

Ez a történet egy olyan emberről szól, aki a lehető legnehezebb helyzetből próbál kitörni. Nincs biztos anyagi háttér, nincs stabil pont, mégis kitart egy cél mellett, miközben napról napra kell megküzdenie a bizonytalansággal. A film egyik legfontosabb üzenete, hogy a siker mögött sokszor láthatatlan küzdelmek állnak.

Ami igazán erőssé teszi a mondanivalóját, az a realitás. Nem a tipikus, „egyik napról a másikra megváltozik minden” típusú történet. Inkább azt mutatja meg, milyen, amikor hosszú ideig nincs visszajelzés, nincs sikerélmény, mégis tovább kell menni. Ez a fajta kitartás sokkal közelebb áll a valósághoz, mint a gyors sikertörténetek.

Diákként azért lehet különösen fontos, mert segít újragondolni azt, mit jelent előrébb jutni. Nem mindig az számít, hol tartasz most, hanem az, hogy hajlandó vagy-e dolgozni azon, amerre menni szeretnél, még akkor is, ha az út bizonytalan.

3. Lady Bird

A Lady Bird egy végzős gimnazista lány történetét követi, aki szeretne kitörni a megszokott környezetéből, de közben maga sem tudja pontosan, mit keres. Ez az ambivalencia végig jelen van: egyszerre vágyik változásra és kapaszkodik abba, amit ismer.

A film különlegessége, hogy nem próbál nagy tanulságokat levonni. Inkább apró jeleneteken keresztül mutatja meg az útkeresést: barátságokon, családi konfliktusokon, kisebb döntéseken keresztül. Ettől lesz hiteles, mert pontosan olyan, mint a valóság – sokszor zavaros, néha ellentmondásos.

A pályaválasztás itt nem egy konkrét döntés, hanem egy folyamat része. A film segít megérteni, hogy teljesen rendben van, ha még nem áll össze minden. Az irány gyakran csak később válik egyértelművé.

4. Lelki ismeretek

A Lelki ismeretek elsőre egy könnyed animációs filmnek tűnik, de valójában az egyik legmélyebb történet a hivatásról és az élet értelméről. A főszereplő egy zenész, aki egész életében egyetlen célra fókuszált, és amikor végre eléri, rájön, hogy a valóság nem teljesen olyan, mint amit elképzelt.

Forrás: Wikipedia

A film egyik legfontosabb kérdése, hogy valóban egyetlen nagy cél határozza-e meg az életünket. A válasz sokkal árnyaltabb. Az apró élmények, a hétköznapi pillanatok és a kapcsolatok legalább annyira meghatározók, mint egy karrierút.

Ez különösen fontos lehet akkor, amikor úgy érzed, meg kell találnod azt az egy bizonyos dolgot. A film segít lazítani ezen a nyomáson, és megmutatja, hogy az élet nem egyetlen döntés köré szerveződik.

5. Good Will Hunting

Ez a film egy kivételes tehetségű fiatal története, aki mégsem tud mit kezdeni a saját lehetőségeivel. A probléma nem a képességek hiánya, hanem az, hogy nem hisz abban, hogy érdemes élni velük. Ez egy olyan dilemmát mutat meg, amiről kevesebbet beszélünk.

A történet középpontjában egy mentor–diák kapcsolat áll, amely fokozatosan bontja le a főszereplő belső falait. A beszélgetések során nem kész válaszokat kap, hanem kérdéseket, amelyek arra kényszerítik, hogy szembenézzen saját félelmeivel.

A film egyik legerősebb üzenete, hogy a legnagyobb akadály sokszor nem kívül van. A bizonytalanság, az önbizalomhiány vagy a kudarctól való félelem könnyen visszatarthat attól, hogy elindulj. Ez az, ami miatt különösen erős történet pályaválasztás előtt.

+1. Életrevalók

Az Életrevalók első ránézésre egy különleges barátság története, valójában azonban sokkal többről szól: arról, hogyan találod meg a helyed akkor is, ha kívülállónak érzed magad. A film egyik főszereplője egy hátrányos helyzetből érkező fiatal, aki látszólag teljesen céltalanul sodródik, majd egy váratlan lehetőség teljesen új irányba viszi.

A történet ereje abban rejlik, hogy nem klasszikus karrierépítős narratívát követ. Nem arról szól, hogy valaki megtalálja álmai szakmáját, hanem arról, hogyan kezd el felelősséget vállalni, jelen lenni és kapcsolódni másokhoz. Ez a változás fokozatos, és sokszor apró helyzeteken keresztül válik láthatóvá.

Diákként azért különösen érdekes, mert megmutatja: nem minden fejlődés látványos vagy előre megtervezett. Néha egy helyzet, egy ember vagy egy tapasztalat indít el egy olyan irányba, amit előre nem is láttál. És ez teljesen rendben van. Az út sokszor nem ott kezdődik, ahol eltervezted.

Amikor nem a cél számít, hanem az út

Ezek a filmek nagyon különböző történeteket mesélnek el, mégis van bennük egy közös pont: egyik sem ad egyértelmű, kész megoldást. Inkább azt mutatják meg, hogy a bizonytalanság természetes része az útnak, és sokszor épp ebből születnek a fontos döntések.

A pályaválasztásról könnyű úgy gondolkodni, mint egy egyszeri, végleges döntésről. A valóság inkább egy folyamat, amelyben folyamatosan alakul, hogy merre mész tovább. Ezek a filmek segítenek abban, hogy ezt ne problémának, hanem lehetőségnek lásd.

Ha most úgy érzed, nem tudod pontosan, mit akarsz, az nem lemaradás. Inkább egy olyan állapot, amelyben még nyitva vannak az utak. És néha pont ez adja a legtöbb szabadságot.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

Hogyan befolyásolják fiatalon az érzelmeid a döntéseidet?

Az egész gyerekkora jellemző folyamat, hogy évről évre új dolgok (is) kezdenek érdekelni bennünket. Bizonyos tevékenységek és témakörök egy idő után érdektelenek lesznek, mások egy életen át végigkísérnek minket. A „mi leszel, ha nagy leszel” típusú gondolataid folyamatosan változnak. Sőt, az sem egyedi, ha egy ponton túl rájössz: fogalmad sincs, mivel szeretnél foglalkozni. Nagyjából középiskolás korodra kezd el kialakulni egy kép arról, ami tartósan prioritást élvez az életedben. 

 

Az első nagy döntés

14 éves korodra már megfigyelhetted, melyik tárgyak érdekelnek jobban, milyen hobbik vonzanak, miről szeretsz olvasni, vagy videókat nézni. Persze, fellángolások ilyenkor bőven akadnak, amikről azt hiszed, örök életedben ezt szeretnéd csinálni. Később ez gyakran változhat, esetleg rájöhetsz, hogy ami korábban hobbi volt, amint kötelező lesz, már közel sem olyan élvezetes. 

Milyen érzelmek relevánsak egy pályaorientációs döntés kapcsán? (Fotó: 123rf)

Már a középiskola kiválasztása is fontos lépés a későbbi tanulmányaid és munkakarriered szempontjából. Ha tagozatos iskolát választasz, akkor már picit elköteleződsz egy irányban. Hiszen ha emelt szinten tanulsz egy tantárgyat, emelt érettségivel könnyebb lesz számodra az ehhez tartozó szakokra bejutni a felvételi idején. Azért ne keseredj el! Ha a középiskola végére rájössz, mégsem a kedvenced a kiemelt tárgyad, szorgalommal más irányba is továbbtanulhatsz az egyetemen. Ez ugyanúgy igaz az egyetemi alapszakokra is.

Szerencsére a mesterszak kiválasztásánál, pár plusz követelmény teljesítésével ismét változtathatod a szakodat bizonyos keretek között. Ahogy tizenévesen nehéz volt eldönteni, mivel szeretnél foglalkozni, úgy a húszas éveid elején meggondolhatod magadat. A jó hír, hogy mint Rab Árpád jövőkutató is mondta, nem kell életünk végéig ugyanazt csinálnunk, akár 10-20 évente is válthatunk.

 

Milyen érzelmekre érdemes hallgatni pályaorientáció kapcsán?

Ha szerencséd van, a középiskoládban tartanak pályaorientációs heteket, ahol bepillantást nyerhetsz bizonyos munkakörök hétköznapjaiba. Akár ez az egy hét is olyan tapasztalatokkal gazdagít, ami segíthet. Akár a már dolgozó ismerőseiddel folytatott beszélgetések is elindíthatnak benned egy gondolatmenetet. Arra azonban fontos odafigyelni, hogy ne csak az első lelkesedés alapján válassz szakirányt. Attól, hogy egy olyan személy, akire felnézel, imádja a munkáját, még nem biztos, hogy neked is az való. Mindig alaposan nézz utána a követelményeknek, hogy milyen képességek szükségesek, és milyen személyiségtípusoknak való az adott munka.

Ugyanez igaz arra, amikor a szüleid szeretnék befolyásolni a döntésedet. Elsőre kézenfekvőnek tűnhet, hogy ők jobban tudják, mi jó neked, de ez nem minden esetben igaz. Ha nehezedre is esik az elvárásaiknak ellentmondani, akkor is érdemes. Nem ők fogják kijárni az egyetemet és azt a munkát végezni életük végéig, hanem te. Később könnyen megbánhatod, hogy konfliktuskerülés miatt hagytad magad meggyőzni. 

A barátaidra is csak egy bizonyos szintig hallgass, amikor azon tanakodsz, merre tanulj tovább. Előfordulhat, hogy a legjobb barátod együtt szeretne veled tanulni az egyetemen. Ha nem is egy szakon, de legalább ugyanott. Ez abban az esetben nem gond, ha valóban ugyanolyan beállítottságúak vagytok, azonos pályatervekkel. Esetleg mind a két titeket érdeklő szak megtalálható az adott egyetemen. Viszont, csak azért ne dönts egy olyan intézmény mellett, ami nem a legmegfelelőbb számodra, hogy egy helyen tanuljatok. A kapcsolatotok akkor is megmarad, ha más irányban indultok is tovább. Ilyen érzelemnek nem szabad befolyásolnia a racionális döntéseidet.

 

Mi a helyzet, ha már egyetemre jársz?

Azt hinnéd, hogy már sínen vagy, ha elkezted az alapszakot. Ám ilyenkor is érhetnek olyan hatások, amelyek miatt átgondolod a tanulmányaidat. Ha nem úgy megy az egyetem, ahogy szeretnéd, megviselnek a vizsgák, akkor könnyen szakirányváltáson, vagy akár az egyetem elhagyásán törheted a fejedet. Érdemes ilyenkor megkülönböztetni a kiégést attól, amikor valóban nem a megfelelő szakon tanulsz. Az erős negatív érzelmektől hajlamos lehetsz olyan döntéseket hozni, amelyeket később megbánhatsz. Az egyetemi tanulmányok előnyeit szem előtt tartva kell felmérni a helyzetet, nem egy kisebb kudarcra koncentrálva.

Legyél akárhány éves, a nagyobb horderejű döntéseknél a saját érzelmeidet is felül kell vizsgálni egy józanabb, racionálisabb szemszögből. Érdemes hosszú távra tekinteni és sosem elhamarkodottan dönteni. Vedd figyelembe a környezeted véleményét, de mindig prioritást élvezzen, ami számodra a legelőnyösebb út.

Így tanultok ti! Innováció a tanulásban – hiánypótló kutatás

A kutatás keretében egy kérdőíves felmérést végeztünk, amely az UNI weboldalán, a HÖOK közreműködésével az egyetemi HÖK-ök Facebook-oldalain és a Mateking.hu levelezőlistáján keresztül jutott el a célközönségünkhöz. A kitöltésre március 19. és április 18. között volt lehetőség.

Összesen 1704, természetesen a célcsoportunknak megfelelő kitöltője volt az általunk három nagyobb témakörre bontott kérdőívnek. Így az elemzésünk alapját az ő válaszaik jelentik, és a minta – ennek megfelelően – reprezentatívnak tekinthető. A kérdőívben zárt (feleletválasztós, Likert-skála) és nyílt kérdések egyaránt megtalálhatók voltak.

 

Kik töltötték ki? 

Az 1704 kitöltő közel 70 százaléka nő volt, míg korosztály tekintetében a válaszadóink 78 százaléka a 18–23 év, 17 százaléka 27–29 év közötti, a fennmaradó 5 százalék pedig 30 év feletti. A legtöbb kitöltő a BGE-n folytatja tanulmányait (15,7 százalék), de nagy volt az érdeklődés a BME (10,1), az ELTE (8,2), a PTE (7,7), az SZE (7,3), a DE (6,9) és az SZTE (6,3) hallgatóinak körében is. 

Ahogy azt az 1. ábra is szemlélteti, a legtöbb kitöltő (32,3 százalék) a 2021/22-es tanévben kezdte meg tanulmányait.

[kiemelt]A kitöltők harmada a gazdaságtudományok képzési terület valamely szakán tanul, de a műszaki és az informatikai területen tanulók között is magas volt a kitöltési arány (előbbinél 13,8, utóbbinál 10,3 százalék).[/kiemelt]

A válaszadók közel 92 százaléka nappali munkarendben folytatja tanulmányait, 82 százalék állami ösztöndíjas finanszírozási formában. A legtöbben alapképzést végeznek (74,3 százalék), de a válaszadók között voltak osztatlan (10,3 százalék) és mesterképzésben (7,7) részt vevők is.

 

Miért lesz kedvenc egy tárgy, egy kurzus? 

Kérdőívünkkel arra is választ kerestünk, hogy mi a legjobb az egyetemi életben (2. ábra). Nem meglepő, hogy a legtöbb kitöltő a kapcsolatépítést, az ismerkedést jelölte meg – a válaszadók 87 százaléka gondolja ezt az egyetemi élet egyik legnagyobb hozadékának. Ettől az aránytól kissé elmaradva, de a többivel összevetve ugyancsak sokuknak fontos, hogy az egyetemi évek alatt érdekes tárgyakat, kurzusokat látogathatnak.

A válaszadók kedvenc tantárgyai nagyon széles spektrumot fednek le, azonban ezek áttekintésénél érdekesebb azt megvizsgálni, hogy miért az adott tantárgyra tekintenek kedvencként.

[kiemelt]A válaszok elemzése azt mutatja, hogy a tantárgyak, kurzusok gyakorlatorientáltsága, valamint a tanár, az oktató felkészültsége, illetve sok esetben a személyisége az, ami miatt szerethetővé válik egy-egy tantárgy, kurzus. Természetesen ezek mellett markánsan megjelenik a hallgatók érdeklődési körének jelentősége is.[/kiemelt]

 

Hol, miként tanulsz a legszívesebben? 

Kérdőívünkkel azt is fel szerettük volna térképezni, hogy milyen környezetben, milyen módszerekkel tanultok a legszívesebben vagy épp leghatékonyabban. A legnépszerűbb tanulási környezetnek a saját szoba bizonyult (a kitöltők úgy gondolják, hogy ez szinte teljes mértékben igaz rájuk). 

[kiemelt]Ettől lényegesen elmarad a könyvtár vagy az egyetem területén kifejezetten a tanulásra kialakított helyiség.[/kiemelt]

A legalacsonyabb értékelést a kollégiumi tanulószoba kapta – még kávézókban, éttermekben is jobban szeretnek tanulni a diákok (legalábbis az adataink alapján), mint a kollégiumi tanulószobákban.

 

Mennyit tanultok hetente?

Azt is megvizsgáltuk, hogy általában mennyi időt töltenek a kitöltők tanulással, készüléssel egy héten. A legtöbben (28 százalék) 3-5 órát vagy 5-10 órát (26 százalék) szánnak tanulásra, készülésre egy héten, és körülbelül 16-16 százalék fordít 3 óránál kevesebbet vagy 10-15 órát erre. Ez esetben is azoknak az aránya a legalacsonyabb, akik heti 15 óránál is többet tanulnak (13 százalék). Ebben a fejezetben arról is olvashatsz, hogy képzési területenként hogyan alakul a tanulásra szánt idő.

 

Mit szeretnétek a végzést követően? 

A karriercélok kialakítása nem könnyű. A kérdőívben olyan kérdéseket is feltettünk, amelyek alapján felvázolhatjuk a jövőről alkotott elképzeléseiteket. Így azt is igyekeztünk feltérképezni, hogy vajon hogyan jelölitek ki az utat, mi segít hozzá a választáshoz. 

Megkérdeztük, hogy a végzést követően milyen munkakörülményeket szeretnétek – ezt a 3. ábra is szemlélteti. Nem meglepő, hogy a legmotiválóbb tényezőnek a magas fizetés bizonyult – a válaszadók 86 százaléka gondolja ezt így. Ezenkívül kimagaslóan fontosnak tűnik az is, hogy milyen a közösség, mennyire „jó fejek” a kollégák, illetve hogy adottak-e előrelépési lehetőségek.

Középmezős tényezőnek tekinthető, hogy a munkaadó biztosít-e utazási lehetőséget, hogy olyan-e a főnök, akire fel lehet nézni, valamint hogy biztosítottak-e belső képzések. A részmunkaidő lehetősége, illetve a jó kompenzációs csomagok kevésbé jelentek meg markánsan a megjelölt válaszok között.

 

Vállalkozás, mint lehetőség!

Arról is megkérdeztük a kitöltőket, mennyire érzik, hogy a tanulmányaik során olyan készségeket sajátíthattak el, amelyek egy vállalkozás indításához, fenntartásához szükségesek. 

Erre a kérdésre 870 válaszadó egy ötfokozatú skálán értékelte e felvetést, a feleletek átlaga 2,68. Jelentős eltérés mutatkozik azonban, ha képzési területenként vizsgáljuk e kérdést.

[kiemelt]Leginkább a gazdaságtudományok, a jogi és az agrár képzési terület hallgatói/végzettjei érzik úgy, hogy a tanulmányaik során olyan készségeket sajátíthattak el, amelyek egy vállalkozás indításához, fenntartásához szükségesek, míg ez legkevésbé a bölcsészet-, az orvos- és egészségtudomány, illetve a pedagógusképzés képzési területekre jellemző.[/kiemelt]

 

Mi alapján választasz továbbtanuláskor?

Kérdőívünkkel azt is szerettük volna feltárni, hogy a középiskola után mi alapján választanak felsőoktatási intézményt a felvételizők. Leginkább az adott intézményről szerzett információk alapján hozzák meg ezt a döntést a fiatalok, de figyelembe veszik az egyetem elhelyezkedését, a végzést követő várható fizetést, illetve a saját tanulmányi eredményeiket. 

[kiemelt]A legkevésbé a barátok és a tanárok tanácsai vannak hatással erre az elhatározásra. A döntés meghozatalához szükséges információkhoz leginkább az egyetemek weboldalán, a nyílt napokon, illetve az intézmények közösségimédia-felületein jutnak hozzá. [/kiemelt]

A válaszadók 42 százaléka szerint nehéz volt a felkészülés az érettségire. Azt is megkérdeztük, hogy mit tettek meg az érettségi sikeres teljesítéséért, illetve többletpontok szerzéséért: a legtöbben (közel 69 százalék) nyelvvizsgát szereztek, de magas volt azon válaszadók aránya is, akik használtak valamilyen online felületet a felkészülés során (51 százalék), külön tanárhoz jártak (49) vagy az iskolában jártak érettségi előkészítőre (42).