Edutopia – Diplomátszerzek

Pályakezdő tanár vagy? Így éld túl az első éved

Az Edutopia cikkének szerzője, Audra Lynam – aki maga is az első évét tölti a tanári pályán angol irodalom tanárként egy dél-dakotai iskolában –, öt jótanácsot ajánl pályakezdő társainak.

 

1. Az önértékelés és a tanári munka szétválasztása

Nyomasztónak tűnhet, amikor szembesülsz azzal, hogy mások szerint miként kellene tanítanod, mit kellene elérned az adott osztállyal. Lynam szerint azzal lehet elkerülni azt, hogy összenyomva érezd magad a tengernyi felelősség súlya alatt,

[kiemelt]ha szétválasztod a saját személyes értékeidet attól, hogy képes vagy-e mások elvárásainak megfelelően teljesíteni.[/kiemelt]

Ennek legjobb módja, ha van kellő önismereted, illetve van elegendő önbizalmad. Ha nehezen tudod beazonosítani, hogy a valódi éneddel szemben tulajdonképpen ki vagy az iskolában, akkor jó lehet, ha leírod, hogy mik jellemeznek téged, illetve azt is, hogy milyen a „tanári éned”.

A legfontosabb dolog, hogy

[kiemelt]tegyél valamit olyat, amivel az igazi énedet megélheted, és nem csak tanárként vagy jelen.[/kiemelt]

Így például csatlakozhatsz hobbiddal kapcsolatos online csoportokhoz. Ha ezeket az úgymond ünnepi pillanatokat beépíted a napi rutinodba, akkor az segíthet abban, hogy a kritikák és a valódi éned elkülönüljenek egymástól.

 

2. Találd meg a módját annak, miként tudsz felállni egy hiba után!

A hibázás utáni talpra állás fontos összetevője, hogy azonosítsd, mivel teheted helyre a hibádat. Ez minden egyes eset alkalmával másként nézhet ki, de a hirtelen felindulásból való cselekvés helyett a megoldások hideg fejjel történő átgondolkodása biztosan jobb eredményt hoz. Az ilyen helyzetekre a legjobb megoldás – Lynam szerint –, ha egyfajta cselekvési tervet készítünk a következő hasonló helyzetre.

A másik lényeges módja annak, hogy támogasd magad a tanári pályád kezdetén, ha a hibákon megfelelő módon lépsz túl. Ebben különösen nagy szerepe van annak, hogy urald a netán elszabaduló érzelmeidet. Az egyik módszer erre, amit az Edutopia-cikk szerzője használ, a tudatos légzés.

Egy pályakezdő tanár számára az első év kihívásokkal teli időszak lehet. (Fotó: 123rf)

 

3. Kapcsolj ki a nap végén!

Egy nehéz nap után fontos, hogy legyen valami, ami feldobja a hangulatodat. Lehet az önmagaddal törődés szellemi, érzelmi, akár fizikai síkon is. Ez a szokás azonban csak akkor hoz kellő eredményt, ha rendszeressé válik, beépül a napi rutinodba.

Továbbá segíthet túllépni a munkával kapcsolatos esetleges szorongásaidon. De egy közeli családtaggal vagy baráttal való rendszeres telefonbeszélgetés is nagyban segítheti a stresszes helyzetek kezelését.

 

4. Fejleszd az iskolán kívüli énedet!

A tapasztalatok szerint a régóta a pályán lévő tanárokra jellemző, hogy

[kiemelt]az iskolán kívüli életben is erős identitással rendelkeznek, vagyis létezik az életüknek egy olyan szelete, ami a tanári hivatás mellett is fontos szerepet tölt be a mindennapjaikban.[/kiemelt]

Ez például lehet sport, hobbi, vagy rendszeres önkéntes munka is.

[kiemelt]Az iskolán kívüli életed, identitásod és az azokhoz kapcsolódó közösségekhez való kötődés segíthet túllendülni a munkád során előforduló nehézségeiden.[/kiemelt]

Bár nehéz időt szakítani az iskolán kívüli tevékenységekre, mégis érdemes őket beépíteni a napi rutinba. A heti időbeosztásban célszerű ezekre az iskolán kívüli dolgaidra egy olyan idősávot kialakítani, amely szent és sérthetetlen. Ezzel lényegében azt segíted elő, hogy a tanításon kívüli dolgokban is kiteljesedhess, és örömöt találj.

 

5. Alakíts ki valódi kapcsolatokat a kollégáiddal!

Az elsőéves tanárok számára a tanári testületen belüli elszigeteltség valós probléma lehet. A mindennapos mókuskerék megnehezítheti a tanárok számára, hogy valódi kapcsolatot teremtsenek egymással. Pedig ez az egyik leghatékonyabb módja, hogy túllépjünk a kiégésen.

Sokat segíthetnek azok a kollégák, akikhez a nehéz helyzetekben fordulhatsz. A tapasztaltabb tanárok valószínűleg már maguk is voltak hasonló helyzetben, így el tudják mondani, miként lehet azokat a legjobban kezelni.

 

Az önbizalomhiány a tanárokat is sújtja

Magyarországon nemcsak a kezdő tanárok, hanem a társadalom jelentős része is önbizalomhiánnyal küzd – legalábbis a felmérések szerint. Erre reagálva Komócsin Laura mestercoach, a Business Coach Kft. alapító ügyvezető igazgatója ÖNbizalomNövelde néven, programsorozatot indított. A kezdeményezés célja, hogy a magyarok önbizalomszintje 2025-re elérje a nemzetközi átlagot.

Az Edutopia tanároknak szóló tanácsadó jellegű cikkeiből korábban azt is szemléztük, amely három olyan vitamodellt ajánl fel, amelyek jól használhatók magyar- vagy egyéb közismereti órák során, ha azok célja éppen az érvelési technikák, a vitakultúra fejlesztése.

 

Így lehet játékosan megtartani a STEM-ismeretek órát

Mire használhatók a STEM-ismeretek a suliban?

A STEM nemcsak a természettudományos, technológiai, mérnöki és matematikai tárgyakat jelenti, hanem egyúttal egy olyan hatékony módszert is, amely támogatja a tanulást bármely tantárgy esetében. A STEM-ismeretek segítik a digitális tudás fejlesztését, és olyan tanulási tapasztalatokat nyújtanak a diákoknak, amelyek felkészíthetik őket azokra a szakmákra, amelyek a jövőben keresettek lehetnek.

Az oktatási módszerekkel foglalkozó amerikai szakportál, az Edutopia nyolc olyan eszközt, platformot mutatott be, amelyekkel a STEM-ismeretek könnyen integrálhatók az órákba.

  1. Birdbrain Technologies

Az Edutopia-cikk tanárként is dolgozó szerzője azt emelte ki a Birdbrain Technologies cég oktatásban használható termékeivel kapcsolatban, hogy az általa órákon alkalmazott STEAM-módszer (az elnevezés a STEM-ismeretek kreatív, élményalapú tanítással való ötvözésének rövidítése) használata során nyolcadikos diákjai a Birdbrain Technologies Hummingbird Robot nevű eszközével tanultak meg programozni. Amikor például a francia és a spanyol kultúrára volt a téma az órákon, akkor a diákok az eszköz segítségével olyan projekteket készítettek, amellyel be tudták mutatni, amit tanultak.

A Birdbrain Technologies több terméke is felhasználható a STEM-ismeretek tanításánál (Fotó: Birdbrain Technologies)

A Birdbrain másik terméke, a Finch Robot szintén jól használható bármely tantárgy oktatásánál. A Finch segítségével a diákok jobban megismerkedhetnek a mesterséges intelligencia és a robotika területével.

[kiemelt]Olyan programokat írhatnak, amelyek segítségével a robot képes felismerni képeket, hangokat, és arra reagálni is tud.[/kiemelt]

  1. CODE.org

A Code.org weboldal (amelynek van magyar nyelvű verziója is!) számos lehetőséget (alkalmazás-, játék- és weblabort) kínál az általános és középiskolás diákok számára a programozással, informatikával való ismerkedés terén. A kurzusok között évfolyamra bontva lehet válogatni.

[kiemelt]A Code.org révén akár egy alkalmazást is tervezhetnek az osztályuk számára a diákok.[/kiemelt]

  1. CSFirst 

A CSFirst platformján a tanárok számos olyan megoldást találhatnak, amelyek segíthetik az informatika oktatását. A cikk szerzője is számos ötletet kapott innen. Diákjaival kipróbálta a CS First Unplugged megoldást is, ami azt mutatja meg, hogy az informatikát miként és mennyi mindenre lehet használni.

  1. Elementari 

Az Elementari egy olyan platform, amely történetmesélésre (storytelling) és programozásra egyszere használható.

[kiemelt]A diákok könyvet készíthetnek, és interaktív történetek létrehozásával tanulhatnak a programozásról.[/kiemelt]

Az Elementari remekül használható bármilyen tantárgy esetén arra, hogy segítsen a diákoknak elmesélni egy élményt, tapasztalást. Emelett egy adott projeten való együttműködést is elősegíti, és fokozza a kreativitást.

Számos eszköz, platform segíti a STEM-ismeretek játékos módon történő átadását. (Fotó: 123rf)

  1. GoldieBlox 

A GoldieBlox által kínált lehetőségek révén a lányok jobban bevonhatók a STEAM területére. Emellett a platform csináld magad (DIY) ötleteket is felkínál a diákoknak.

  1. Ozobot és a STEM-ismeretek

Az Ozobot egy parányi robot, amely például matematika tanításánál használható ötleteket kínál fel. Az Ozobot használatával kétféle módon lehet programozni. A képernyő nélküli kódolásnál filctollak és színkódok segítségével alkotnak labirintusokat a diákok. A számítógép-alapú használatnál pedig a diákok beprogramozhatják a piciny robotot.

Számítógéppel is programozható az Ozobot piciny robotja (Fotó: Ozobot)

Az Ozobot segítségével például egy könyvről szóló összefoglalót is illusztrálhatnak a tanulók. Beprogramozhatják úgy a mozgó Ozobotot, hogy az megáll az idővonal adott pontjain, ahol elmeséli az odaillő történetet.

  1. Marty robot

Marty egy humanoid robot, amely többféle lehetőséget kínál a programozás megismerésére. A lábán lévő infravörös érzékelőkkel reagál színes kártyákra, így képernyő nélküli programozást tesz lehetővé.

[kiemelt]A diákok gyorsan megalkothatnak egy olyan programot, amellyel Marty járni, táncolni vagy beszélni tud.[/kiemelt]

Marty robot képernyő nélküli programozást tesz lehetővé (Fotó: robotical.io)

  1. Scratch 

Az ingyenes és magyarul is elérhető Scratch révén a diákok történetet mesélhetnek el, játékot alkothatnak, valamint az animáció terén mélyedhetnek el. A Scratch honlapján elérhető bemutatkozó írás szerint a platform a világ legnagyobb programozó közössége gyerekeknek. 

A Z-generáció a STEM-ismeretek terén: van még hova fejlődni

A programozás és egyéb digitális készségek oktatása azért is lehet kiemelt feladat a jövő nemzedékének oktatásában, mert bár az Alfa és a Z-generációról azt gondoljuk, hogy szinte az anyatejjel együtt készen kapják a digitális tudást, a kapcsolódó természettudományokban nem teljesítenek elég jól.

[kiemelt]Jellemző, hogy sajnos a 18-21 évesek több mint fele azt sem érti például, mi valójában a mesterséges intelligencia. Erről is olvashatsz abban a cikkünkben, amelyben Hortobágyi Ágoston digitális stratéga járta körül a TikTok-generáció digitális készségeivel kapcsolatos kérdéseket.[/kiemelt]

Tippek magyartanároknak, hogy a diákok élvezzék az órákat

Samantha Shane, az angol irodalmat oktató New Jersey-i tanár az Edutópián megjelent cikkében három vitamódszert ajánl, amivel szerinte a diákok a hagyományos keretek között zajló órákhoz képest aktívabban, nagyobb lelkesedéssel vehetnek részt egy adott témakör feldolgozásában.

1.  Gondolatok, kérdések és felismerések

Ezt a módszert azután érdemes egy adott téma megvitatására alkalmazni, miután egy kapcsolódó szöveget vagy könyvrészletet már elolvastak a diákok. A módszer lényege, hogy a tanár felírja a táblára a „gondolatok”, „kérdések” és „felismerések” szavakat, a csoportokba osztott diákok pedig ötletbörzét tartanak arról, hogy az adott témával kapcsolatban miket javasoljanak a felírt három kategóriába.

Érdemes arra törekedni, hogy mielőtt a diákok a táblára írnák az ötleteiket, először a saját csoportjaikban folytassák le a brainstormingot. Ez segíthet abban, hogy minél átgondoltabb hozzászólásokat alkossanak, és minél jobban elmélyedjenek az adott témakörben.

[kiemelt]A csoportokban folyó előzetes brainstorming révén a diákok egymás között begyakorolhatják álláspontjaik, kérdéseik megfogalmazását, valamint megtanulhatják, miként tudnak egymás meglátásaira építeni.[/kiemelt]

A csoportban zajló ötletbörze az osztálytársak egymás közti kapcsolatteremtését is elősegíti.

A javasolt módszer szerint a csoportokba osztott diákok először egymás között tartanak ötletbörzét, mielőtt gondolataikat megosztják az egész osztállyal (Fotó: 123rf)

A módszer alkalmazásának példájaként Frankenstein témáját hozta fel Samantha Shane, aki szerint a diákok a gondolatok kategóriájába például azt írhatják fel a táblára, hogy „Victor Frankenstein tette elítélendő”. A kérdések közé az kerülhet, hogy „Ki a felelős a szörnyért, amelyet Victor teremtett?”, a felismeréseknél pedig az, hogy a téma „kapcsolódik a biológia óra aktuális témájához, a klónozáshoz”.

A diákok ezen hozzászólásai aztán a vita alapjául szolgálnak.

[kiemelt]Ez a módszer elősegíti a kritikus gondolkodást, a vitában való félelem nélküli részvételt.[/kiemelt]

– jegyzi meg az Edutopia-cikk szerzője.

A tanár számára pedig abban segít ez a módszer, hogy megismerheti, miként gondolkodnak a diákjai egy adott témáról, és milyen szinten értik azt.

2. Gondolattérkép (mind map)

[kiemelt]Ebben a vizualitásra épülő módszerben a tábla közepére egy központi gondolatot ír fel a tanár, amiből további gondolatok ágaznak majd ki a diákok hozzászólásai révén.[/kiemelt]

Hasonlóan egy fa lombkoronájához, minden elágazásból további gondolatok születnek. Ezt a módszert egy fogalom bevezetésénél érdemes alkalmazni, vagy akkor, ha az a cél, hogy a diákok egy adott definíciót továbbgondoljanak, kapcsolódásokat találjanak más fogalmakhoz. 

A módszer úgy működik, hogy a diákok kapnak egy központi gondolatot, s azt kell bővíteniük saját ötleteikkel. Érdemes itt is előzetes brainstormingot tartaniuk a csoportokban dolgozó diákoknak, mielőtt megosztanák azt a táblán az egész osztállyal. Az is megoldás lehet, ha a tanár vázolja fel a különböző, egymáshoz kapcsolódó fogalmakat, s ezután a diákok megvitatják milyen összefüggés áll fenn köztük.

A módszer kezdeti alkalmazásánál érdemes olyan témakört felvázolni a diákok számára, amelyben otthonosan érzik magukat, ez lehet például a zene vagy a filmek. Majd ahogy egyre jobban használják a diákok a módszert, komolyabb témák, például az éppen tárgyalt irodalmi mű központi kérdései is felvázolhatók gondolattérképen.

3. Harkness módszer

[kiemelt]Ennél a módszernél a diákok egy kört alkotva ülnek le egymással szemben, és közösen vitatnak meg egy témakört a tanár minimális felügyelete mellett.[/kiemelt]

Így a diákok feladata a kérdések, csoportnormák kialakítása, a moderálás és a részvétel nyomon követése.

A tanár nem vesz részt a vitában, azonban előzetesen érdemes tippeket adnia a diákoknak, miként célszerű egy ilyen vitafórumot megrendezni. A végén pedig a diákok saját maguk értékelik egymás aktivitását a vitában.

Egy másik cikkünkben azzal kapcsolatban gyűjtöttünk össze tippeket, hogy miként lehet a csapatmunkát gördülékenyebbé tenni.