életpálya – Diplomátszerzek

„A változó környezetben kell folyamatosan megújulnunk” – interjú Kapusi Kálmánnal, a Debreceni Egyetem Könnyűzenei Intézetének igazgatójával

A cikk eredetileg az UNI in&out 2026 kiadványában jelent meg.

Miket tart a DE Könnyűzenei Intézet legnagyobb erősségeinek?

Legfontosabb jellemzőnk, hogy a könnyűzene iránt érdeklődő, zenei tapasztalatot szerzett hallgatókat egy egyedülálló, egyetemi szinten működő intézményben tudjuk oktatni a könnyűzenei műfajokban leggyakrabban használt hangszereken való játékra és az éneklésre. Ezenkívül bevezetjük őket a könnyűzenei zenekari játék és a stúdiótechnika világába. Magyarország egyik vezető egyetemének a része vagyunk, amely garantálja a hosszú távú működésünket és biztosítja a legmodernebb eszközök használatának lehetőségét, illetve hogy a diákok a legfelkészültebb oktatókkal találkozhassanak. A Debreceni Egyetem minden lehetséges erőforrásával azon dolgozik, hogy a könnyűzenei képzés erősödjön. Ezt szolgálja a közeljövőben megépülő Sport és Zene Társadalmi Innovációs Központ.

Milyen perspektívát kínálnak az ide érkezőknek? Mit gondol ennek a képzési területnek a jövőjéről?

Ma már nem elég, ha valaki jól gitározik vagy jól énekel. Rengeteg olyan tényező van, amellyel minden előadónak tisztában kell lennie, ha szeretne valamint elérni ezen a területen. Erre a pályára készít fel a kortárs könnyű- zene alapképzés, ahol a hallgatók egy olyan komplex tudáscsomagot kapnak, amelyet csak egy egyetemi képzés keretén belül lehet elsajátítani. A könnyűzene is egy szakma, amit lehet jól és rosszul művelni. Nem elég az alaptehetség, sok apró tudáselem van, amely ahhoz szükséges, hogy elindulhasson egy professzionális zenészkarrier. Az intézet oktatóinak a feladata, hogy minden fiatalban megtalálják a tehetséget, és ezekből az apró elemekből együtt építsék fel egyénre szabottan minden hallgató számára ezt a tudáscsomagot.

Mi az a legfontosabb képesség, amit egy fiatalnak ma el kell sajátítania, akár zenei előadóként, akár más területen szeretne érvényesülni?

Szerintem ma a legfontosabb képesség az alkalmazkodás és az önálló tanulás. Olyan gyorsan változik körülöttünk a világ – legyen szó a zeneiparról, a technológiáról vagy bármilyen szakmáról –, hogy az tud igazán érvényesülni, aki folyamatosan képes új dolgokat megtanulni és rugalmasan reagálni a változásokra. Ez nemcsak technikai tudást jelent, hanem azt is, hogy nyitottak vagyunk az új megközelítésekre, merünk kísérletezni és képesek vagyunk újraértelmezni magunkat. Ma már nem elég egy területen jónak lenni: fontos, hogy gyorsan, önállóan fejlődjünk és bátran alkalmazkodjunk a megváltozott körülményekhez.

Mennyire fontos a nemzetközi tapasztalat a könnyűzenei előadói pályán, és milyen lehetőségeket kínál erre a Debreceni Egyetem?

A Könnyűzenei Intézetnek van angol nyelvű képzése, rendszeres az érdeklődés külföldről, van is angol nyelven tanuló hallgatónk. Arra is van lehetőségünk, hogy partnerintézményekkel, cserediák-kapcsolatok révén lehetőséget biztosítsunk a tanulóinknak a külföldi képzésekben való részvételre. Jelenleg is van olyan énekes diákunk, aki Magyarországról elsőként vesz részt ilyen tanulmányi úton a Loyola University New Orleans egyetemen, amely kulturális sokszínűségével és magas színvonalú oktatásával kiemelkedik a művészeti egyetemek közül. Egy másik énekes hallgatónk nemrég jutott be a Tour Music Fest San Marinó-i elődöntőjébe. Ez egy európai szintű verseny, amelynek a két fordulóján már sikeresen túljutott.

Számos országban lépett fel szólista ként és különböző együttesek tagja ként, illetve tartott mesterkurzusokat külföldön. Ezeket a nemzetközi tapasztalatait hogyan tudja hasznosítani Magyarországon – gondolva itt elsősorban az intézetigazgatói tevékenységére?

Amikor külföldön játszik vagy oktat az ember, sokszor rácsodálkozik arra, hogy mi ezt vagy azt miért nem így csináljuk. Úgy gondolom, hogy ezek a külföldi tapasztalatok segítenek abban, hogy sokkal nyitottabban közelítsek bizonyos dolgok felé, hiszen nem biztos, hogy a jól bevált régebbi, tradicionálisnak gondolt modellek a mai felgyorsult világban is életképesek. Az intézet megjelenése, a hallgatók elvárásai, az oktatási anyag sem úgy néz már ki, mint amikor elindultunk. A környezetünk gyorsan változik, és nekünk ebben kell folyamatosan megújulnunk.

Hogyan jellemezné a hallgatói közösségi életet és az oktatók kapcsolatát a tanulókkal? A diákok a tanulás mellett hogyan tudják átélni az egyetemi életet?

Egy előadóművész képzése nem hasonlítható más egyetemi képzéshez, itt nagyrészt egyéni vagy kiscsoportos órák vannak. A hallgatói létszámból is adódóan az oktatók mindenkit név szerint ismernek, és a fő tárgyak tanárai egyfajta mentorként kísérik végig a hallgatók útját a tanulmányaik alatt. Az is gyakran előfordul, hogy közösen lépnek fel egy-egy produkcióban, ezzel is felkészítve őket a nagybetűs életre. A Debreceni Egyetemen a diákokat rengeteg közösségi program várja és nagyon sok szórakozási lehetőség közül választhatnak. A klasszikus egyetemi buliknak a Lovarda, a Kazánház és a Klinika klub ad otthont, ahol rendszeres koncertek, tematikus estek és közösségi programok zajlanak. A kultúra iránt érdeklődőknek ott vannak a kiállítások, a színházi és zenei programok, amelyeket az egyetem több helyszínen is kínál. A sportolni vágyók a modern UniFit edzőtermet, a DEAC sportegyesületet vagy a különböző egyetemi sportpályákat használhatják. A Nagyerdő és a Botanikus kert pedig kiváló hely a pihenésre és kikapcsolódásra. Emellett a diákszervezetek és a kollégiumok saját programokat, közösségi eseményeket és kirándulásokat is szerveznek, így mindenki megtalálja a számára megfelelő kikapcsolódási formát.

A kutatási területe az alapfokú művészetoktatásban tanuló hátrányos helyzetű diákok lemorzsolódásának a vizsgálata. Mi okozza ezt? Hogyan segíthet nekik egy mentor tanár?

A gyerekek motivációja sokszor azért csökken, mert nem kapnak elegendő sikerélményt, vagy túl nagy rajtuk a megfelelési kényszer. Emellett a családi háttér is meghatározó: ha nincs meg a gyakorláshoz szükséges idő, anyagi vagy érzelmi támogatás, könnyen háttérbe szorul a művészeti tanulás. Nagyon sok múlik a pedagógiai környezeten is: a módszerek frissessége, a tanár–diák kapcsolat minősége és az, hogy a gyermek kap-e valódi figyelmet és élmény szerű visszajelzéseket. És persze ott vannak a pszichológiai terhek is – az önbizalomhiány, a kudarctól való félelem, a túlterheltség. Összességében tehát nem egyetlen okról beszélünk, hanem arról, hogy a motiváció, a családi háttér, az intézményi feltételek és a gyermek lelki állapota mennyire támogatja vagy akadályozza egymást a hosszú távú kitartásban. A mentortanár kulcsszerepet játszik abban, hogy a tanuló motivált maradjon és sikerélményekhez jusson. Figyeli az egyéni fejlődését, érzelmi és gyakorlati támogatást nyújt, segít kezelni a frusztrációt és az önbizalomhiányt. Emellett közvetít a pedagógusok és a család között, koordinálja a tanuló programját, valamint olyan lehetőségeket biztosít, amelyek élményszerűvé és hasznos kihívássá teszik a művészeti tanulást. Így a gyermeket nem csak technikailag fejlesztik, ami jelentősen csökkenti a lemorzsolódás kockázatát. Külföldön is gyakori a lemorzsolódás az alapfokú művészetoktatásban, különösen a zenei képzésben. Kutatások szerint mindez csökkenthető, ha a tanulás élményszerű, diákközpontú, erősíti a gyermek autonómiáját és kompetenciaérzetét.

Mi az a gondolat vagy érték, amit ma is a legfontosabbnak tart átadni a diákoknak?

A hitelesség minden körülmények között. A technika megtanulható, a trendek jönnek-mennek, de az, ahogyan a zenéhez kapcsolódsz, egyedül a tiéd. Azt szeretném, ha megtanulnák bátor szívvel vállalni a saját hangjukat, játékukat, mert a művészet akkor ér célt, amikor hiteles és őszinte. A közönség legmélyebb rétegeit nem a tökéletesség, hanem a valódiság érinti meg.

Kapusi Kálmán

  • 2018 júliusa óta a Debreceni Egyetem Vonós tanszékének vezetője és a művész MA-képzések szakfelelő 2021-ben lett a Könnyűzenei Intézet igazgatója.
  • A Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézetében először gordonkatanár, majd szolfézstanár diplomát szerzett. 2000-2001-ben Grazban folytatott nagy bőgő tanulmányokat
  • Doktori fokozatát 2009-ben a Pozsonyi Zeneakadémián szerezte.
  • Kutatási területe az alap fokú művészetoktatásban tanuló hátrányos helyzetű diákok lemorzsolódásának a vizsgálata. Mentor tanárként is dolgozik.
  • Szólistaként és különböző együttesek tagjaként fellépett számos helyen, Spanyolországtól kezdve Lengyelországon és Szlovákián át egészen Izraelig és Kínáig.

Még több értékes tartalom vár!

Az UNI in&out 2026 kiadványban olyan témákban mélyedhetsz el, amik valóban számítanak – oktatásról, jövőről, karrierről. Digitális és print formátumban is elérhető a shop.uniside.hu oldalon!

„Pszichológusként a tajvani őslakosoktól is sokat tanultam” – interjú Antonia Bai pszichológussal és vállalkozóval

A cikk eredetileg az UNI in&out 2026 kiadványában jelent meg.

Hogyan sikerült elérned, hogy megkapd a Nemzeti Tajvani Egyetem Kiváló Diák díját, amelyet abban az évben mindössze tíz hallgató nyert el mintegy tízezer közül, és te voltál az egyetlen külföldi díjazott?

Mindkét nagyapám orvos volt, de akkorra már csak az egyikük élt. Ő a család többi tagjával együtt beszélt le arról, hogy az orvosi felé induljak. Hosszas családi beszélgetések után beláttam, hogy engem sokkal inkább az emberi lélek működése vonz, így az utolsó pillanatban a pszichológia felé fordultam. Ma már tudom, hogy ez volt a legjobb döntés, amit akkor meghozhattam. A Babeş–Bolyai Egyetem évei alatt egyre erősebben éreztem, hogy vonz a külföldi tanulmányok gondolata. Így kerültem más egyetemi társaimmal együtt egy ösztöndíjas nyelvprogramba Kínába, ahol egy évet éltem, és naponta 8-10 órát a kínait tanultam. Nem volt egyszerű időszak, de rengeteget tanultam, nemcsak a nyelvet, hanem a kultúrát is, olyan dolgokat, amelyeket könyvből nem lehet elsajátítani. Sokat hallottam a Nemzeti Tajvani Egyetem kiváló oktatási stílusáról és az elérhető ösztöndíjakról, így ez lett a cél, és a nyelvvizsgáknak, valamint a kiváló értékeléseknek köszönhetően elsőként vettek fel ösztöndíjjal a Nemzeti Tajvani Egyetemre. Ez hatalmas ugrás volt: bekerültem egy olyan felsőoktatási intézménybe, amelyet a világ 63. legjobbjaként tartanak számon. Végül, mivel mindig is szenvedéllyel tanultam, annyira jól sikerült elsajátítanom a kínai nyelvet, hogy gyakran tolmácsoltam minisztériumoknak. Ráadásul egy olyan világba csöppentem, amelynek két, egymástól teljesen eltérő arca van: az egyik oldalon a futurisztikus, technológiailag fejlett ázsiai nagyvárosok világa, a másikon pedig a visszahúzódó őslakos közösségek, amelyek ma is őrzik több ezeréves hagyományaikat. Egy fizetett egyetemi programnak köszönhetően később lehetőségem nyílt közel kerülni hozzájuk – már nemcsak mint érdeklődő turista, hanem mint szociálpszichológus-kutató. Végül ez a tapasztalat lett a Tajvanon töltött évek egyik legemlékezetesebb része.

Miért látták úgy a program szervezői, hogy külföldiként te vagy a megfelelő a tajvani őslakos közösségek mobilitásának és rezilienciájának kutatására?

A program szervezői úgy vélték, hogy külföldiként egyfajta hidat képezhetek a különböző nézőpontok között: könnyebben tudtam kapcsolatot teremteni mind az őslakos közösségek tagjaival, mind a helyi résztvevőkkel. Az őslakosok felém tanúsított nyitottsága és befogadása lehetővé tette, hogy beleolvadjak a közösség életébe, és hogy kölcsönösen tanuljunk egy mástól a kultúráinkról, a kitartásról és a rezilienciáról. Ez az élmény számomra annak is a bizonyítéka lett, hogy másnak lenni nem mindig hátrány, néha éppen ez ad lehetőséget arra, hogy kapcsolatot építsünk különböző világok között, és valami egészen újat csináljunk.

Ott kint sportpszichológusként is dolgoztál. Hogyan kell ezt elképzelni, mi volt a munka fókuszában?

Először egy sportpszichológus szupervizor mellett dolgoztam különböző programokban és egyetemi asszisztensként. Később önállósodtam, és saját pszichológiai programokat építettem fel különböző csapatok számára. Eljutottam a nemzeti íjász- és az úszóválogatotthoz is. Az egyik diákom és két edző, akikkel dolgoztam, később kijutott a londoni olimpiára, több tanítványom pedig országos bajnok lett, ami hatalmas szakmai és emberi élmény volt számomra.

Mi hozott haza, és miért pont az ingatlanpiaccal kezdtél el foglalkozni?

Már csaknem tíz év telt el, mire haza tértem. Egyrészt a család is hívott haza, másrészt felmerült, hogy az ingatlan- árak hamarosan elszabadulnak, ezért szerették volna, ha segítek egy új lakás vásárlásában. Az egész család egyetlen ingatlanba fektetett, így a siker vagy a kudarc gyakorlatilag teljes mértékben rajtam múlt – hatalmas volt a nyomás. Éppen ezért a piac feltérképezését nagyon komolyan vettem, és utólag látom, hogy ez a hozzáállás vált az egyik legfontosabb tanulási folyamatommá. Ahogy egyre jobban elmélyedtem ezen a területen, és láttam, hogyan épül fel az ingatlanpiac, valamint hogyan dolgoznak az ingatlanosok, megszületett bennem a gondolat, hogy érdemes hosszabb távon is ezen a területen maradni. Ma számomra két iparág tűnik különösen izgalmasnak és jövedelmezőnek: az egyik a mesterséges intelligencia, a másik az ingatlanpiac.

Hogyan fonódik össze a pszichológia finom érzékenysége az ingatlanok és a ruhatervezés világával?

Magamat igazán vállalkozó szellemű pszichológusnak írnám le. Ha valaki belevág egy vállalkozás vezetésébe, rengeteg hasznát veheti a pszichológiának, hiszen a munka középpontjában mindig az ember áll, legyen szó tárgyalásról, döntéshozatalról vagy csapatmunkáról. Az ingatlanpiacon éppúgy, mint a divat területén, különösen fontos a finom emberismeret: érezni, mikor mire érdemes felhívni a figyelmet, hogyan lehet a legjobban ráhangolódni egy leendő vásárlóra és meddig érdemes elmenni egy alku során. Ahhoz, hogy valaki valóban jó értékesítővé vagy vezetővé váljon, elengedhetetlen a pszichológiai érzék. A pszichológusi tevékenységem az elmúlt években egyre több különböző élethelyzetet és történetet hozott elém, a vállalati stressztől és a nárcisztikus kapcsolatoktól kezdve egészen a serdülőkori útkeresésig vagy az élsportolók mentális kihívásáig. Ezekből a tapasztalatokból született meg a gondolat, hogy elindítsam a blogomat is – egy olyan ki egészítő felületet, ahol új megvilágításban írok azokról a témákról, amelyekkel a klienseimmel folytatott munkában is gyakran találkozom.

Hogy látod a nemzedékek közötti különbségeket? A mai fiatalok mennyire mások, mint akár csak egy generációval korábban?

Nem szeretem túlságosan szétválasztani az embereket aszerint, hogy melyik nemzedékhez tartoznak, inkább az egységet keresem. Természetesen minden generáció egy kicsit más, de éppen ez adja az értékét. Néha előfordul, hogy ha elakadok valamiben, egy fiatalabb családtagom odajön, és pillanatok alatt, néhány gombnyomással megmutatja, hogyan lehet megoldani azt, ami nekem addig nem ment Az idősebbek viszont a tapasztalat és a bölcsesség hordozói: ők őrzik azt a tudást, ami segít felismerni a mintákat, mielőtt fájdalommá vagy szenvedéssé válnának. Ha a különböző generációk egymásra hangolódnak és egymástól tanulnak, abból valódi növekedés születik – a családban és a társadalomban egyaránt.

Mit tanácsolnál a jövő pszichológusainak, vagyis azoknak a diákoknak, akik erre a pályára vágynak?

Talán azt, hogy minél hamarabb és minél magabiztosabban tanuljanak meg angolul. Ez tényleg kulcsfontosságú, mert így tudnak hozzáférni a legfrissebb tudományos eredményekhez, hallgatni inspiráló előadásokat és olvasni olyan kutatásokat, amelyekből rengeteget lehet tanulni. Az angol nyelv ma már nemcsak egy plusztudás, hanem eszköz arra, hogy a világ bármelyik részéről elérhetővé váljon a tudás.

Kell-e tartani attól, hogy a pszichólógusokat leváltják az MI-megoldások?

Úgy gondolom, hogy most egy nagy átalakulás küszöbén állunk, hasonló an ahhoz, amikor megjelent az első személyi számítógép vagy az internet. Nyilván vannak munkahelyek, amelyeket a mesterséges intelligencia már most is átalakít. Ázsiában például láttam olyan éttermeket, ahol már robotok hozták ki a tálcákat az asztalokhoz, így jóval kevesebb felszolgálóra volt szükség – ők inkább a lepakolást és a logisztikát segítették. Ami a pszichológiát illeti, az MI sok mindenre képes: empatikus válaszokat adhat és sokszor hasznos tanácsokat is. Viszont a térben megélt emberi jelenlétet nem tudja pótolni. Nem képes érzelmi válaszokat megélni, és bár rengeteg információja van, a válaszai nem élettapasztalatból, hanem kognitív adatokból születnek. Az idei lisszaboni AI Web Summiton is szólt néhány előadás erről: bár a mesterséges intelligencia már rend kívül fejlett, még mindig nem tudjuk, hogyan adhatnánk neki valódi érzelmeket vagy hogyan taníthatnánk meg rezonálni egy másik emberrel. Ez továbbra is az egyik legnagyobb kihívás, és éppen ez teszi különlegessé és pótolhatatlanná az emberi mivoltunkat.

Hogyan látod, miként lehet megőriz ni az emberi jelenlétet a technológia rohamos fejlődése mellett?

Minden technológia lehet jó is, és rossz is, attól függ, hogyan használjuk. A telefon is lehet ártalmas, ha valaki folyamatosan a telefonjába merül, és a függőjévé válik. De lehet tudatos eszköz is, ahogy a dalai láma példája mutatja: ő beállított rajta egy emlékeztetőt, amely minden órában a boldogságra és a hálára emlékezteti. Ehhez hasonlóan az MI is csak egy eszköz, és nemcsak nekünk, pszichológusoknak, hanem mindannyiunknak érdemes megtanulnunk jól használni. Ha tudatosan integráljuk, rengeteget könnyíthet a munkánkon automatizálhatja a rutinfeladatokat, és teret adhat annak, ami igazán emberi bennünk: a kreativitásnak, az empátiának és a személyes kapcsolódásnak.

Miben érzed leginkább, hogy a külföldön szerzett tapasztalataid formálták a látásmódodat akár a pszichológusi munkádban, akár az életed más területein?

Amikor valaki hozzám fordul, az élethelyzetét mindig négy különböző szemszögből igyekszem átlátni.

  1. Az európai szemlélet A hagyományos, európai pszichológiai irányt a Babeş–Bolyai Egyete men sajátítottam el, ez az a szemlélet, amellyel Európában a legtöbben dolgozunk. Stabil, rendszerezett és racionális alapot ad a pszichológusi munkához.
  2. Az amerikai szemlélet A Tajvani Egyetemen folytatott tanulmányaim során irányadó volt az amerikai pszichológia. Ennek köszönhetően figyelemmel kísérem a legfrissebb tudományos és kísérleti eredményeket, hogy pontos kérdéseket tegyek fel, jó válaszokat adjak és időben felismerjek egy-egy összefüggést vagy tünetegyüttest.
  3. Az ázsiai szemlélet A Tajvani Egyetemen tanulmányaim részeként megismerkedtem az ázsiai pszichológiai gondolkodással, amely olyan fogalmakat helyez középpontba, mint a meditáció, a figyelem, a fókusz vagy a hála. Ezeket elméleti keretként, majd gyakorlatban (elvonulásokon) tanultam, de mély benyomást tettek rám, és ma is fontos részei a szemléletemnek.
  4. Az őslakos látásmód Az őslakos közösségek nemcsak túlélnek a természetben, hanem egy olyan érzékenységgel kapcsolódnak hozzá, amit mi, modern emberek sokszor már elfelejtettünk. Ők másképpen figyelnek, látnak és érzékelnek, más szinten figyelik a világot, és ez a fajta érzékenység segít abban, hogy tudatosabban éljünk.

Ezt a négy szemléletet nemcsak a munkámban, hanem a magán- életemben is alkalmazom. Nagyon hasznosnak bizonyulnak, mert egy statikus, elakadt helyzetet is gyorsan mozgásba tudnak hozni – valame lyik nézőpont vagy a kombinációjuk mindig segít, és ilyenkor a változás szinte azonnal elindul.

Antonia Bai

  • 40 éves.
  • Pszichológus, blogger és vállalkozó. Saját pszichológiai praxist vezet, blogjában a modern mentális egészség és a kultúrák közti élet témáiról ír. Olyan globális lelkületű em berekkel dolgozik, akik az egyensúlyt keresik. Emellett egy divatmárkát irányít és projektalapú ingatlanfejlesztésekkel foglalkozik.
  • A kolozsvári Babeş–-Bolyai Egyetem pszichológia szakán végzett 2009-ben. Kolozsvárt követően Ázsiában élt közel 10 évig, többek közt Kínában, Japánban és Tajvanon. Kínában 2009–2010 között járt a Csangcsun Egyetemre, majd 2011 és 2014 között a Nemzeti Tajvani Egyetemen szerezte a mesterdiplomáját szociálpszichológia szakon. Itt nyerte el a Kiváló Diák Díjat 2013-ban. Sportpszichológusként a tajvani nemzeti íjászcsapattal és a Nemzeti Úszómentő Szövetséggel is együtt dolgozott.

Még több értékes tartalom vár!

Az UNI in&out 2026 kiadványban olyan témákban mélyedhetsz el, amik valóban számítanak – oktatásról, jövőről, karrierről. Digitális és print formátumban is elérhető a shop.uniside.hu oldalon!

Érdekel a rendőrségi munka? Ezen a rendezvényen többet megtudhatsz róla!

Ha érdekel a rendőr, a szerződéses határvadász, a fegyveres biztonsági őr vagy az iskolaőr munkája, ne hagyd ki a szegedi rendőrségi állásbörzét! A helyszín a Rendőrképző Akadémia (Szeged, Bajai út 14.), ahol 10 és 14 óra között várnak mindenféle információval és színes programmal. 

Mindenképpen regisztrálj, ha mennél, és miért ne mennél, hiszen például első kézből tudhatsz meg mindent és kérdezhetsz bármit, például a képzésekről. Ezekről egyébként mi is írtunk már az UNI ez évi nyári számában a Kovács Marcell rendőr századossal készült interjúnkban

Mennyire vagy alkalmas a rendőrségi munkára?

Már most részt vehetsz egy előzetes orvosi/pszichológiai konzultáción. Akár egy pszichológiai tesztet is kitölthetsz, hogy megtudd, eséllyel pályáznál-e a rendőrséghez. Lesz kutyás és kommandós, valamint fegyverzettechnikai és bűnügy-technikai bemutató.

A közbiztonsági rendőrjárőr szakmai képzésre folyamatos a jelentkezés

Módod lesz megnézni mindenféle rendőrségi gépjárművet is közelről, sőt a drónok és a hőkamerák működését is elmagyarázzák. Ne felejts el azonban regisztrálni, mert csak azután engednek be az állásbörzére. 

Van miből választani!

A Magyar Rendőrség az ország más részén is számos munkalehetőséget kínál. Ezekről és az aktuális képzésekről folyamatosan informálnak karrieroldalukon. Például a szerződéses határvadász-képzésről, amit sikeresen elvégezve akár havi bruttó 400 ezer forintos fizetés is elérhető a stabil munkahely, az ingyenes munkahelyi egészségügyi ellátás és a cafetéria-juttatások mellett.  

A sokféle képzés között megtalálható az érettségire épülő, 10 hónapos közbiztonsági rendőrjárőr szakmai képzés is. Ide folyamatos a jelentkezés a Körmendi és a Miskolci Rendvédelmi Technikumban, valamint a Rendőrképző Akadémia Járőrképző adyligeti, illetve szegedi tagozatán. 

 

Izgalmas munkára vágysz? Legyél rendőr!

Ez az interjú az UNI 2022 nyári kiadványában jelent meg.

Jelenleg milyen képzésekből választhatnak azok, akik a rendőrségnél szeretnének szolgálatot teljesíteni?

A rendőr tiszthelyettes-képzésnek több formája létezik. A két éves technikumi képzés, amely előzetesen megszerzett tudás beszámítása esetén 1,5 vagy 1 év alatt is teljesíthető. Továbbá a 10 hónapos képzési idejű közbiztonsági rendőrjárőr-, valamint a határrendész- és útlevélkezelő rendőrjárőrképzés. A rendőrjárőrképzés kifejezetten a közterületi szolgálat ellátására készíti fel a járőröket, míg a tiszthelyettes technikumi képzés megalapozza a magasabb rendőri tiszthelyettesi beosztások eléréséhez szükséges tudást is.

[kiemelt]A technikumi képzés a tanév rendjéhez igazodva minden év szeptemberében, a rendőrjárőrképzés évente több alkalommal, 2022-ben áprilisban és szeptemberben indul.[/kiemelt]

Jelenleg bizonyos átstrukturálódást tapasztalunk a tíz hónapos képzés irányába, amely leginkább annak köszönhető, hogy ott az első két hónapban munkavállalói bért, a harmadik hónaptól kezdve már járőr illetményt kapnak a tanulók. A nappali tisztképzés a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a civil életből érkezők számára négy, a rendőrség hivatásos állományában szolgálatot teljesítők számára 3 évig tart. Az utóbbi esetben a tehetséges tiszthelyettesek közül kerülnek ki a hallgatók, akik úgy kezdik meg tanulmányaikat, hogy előtte már aktív szolgálatot láttak el a rendőrségnél. Ők az egyetemen töltött idő alatt végig az utolsó beosztásuk szerinti illetményt kapják.

Mi a jelentkezési korhatár és kiket várnak?

Technikusi és a négyéves felsőoktatási képzésre 18 és 25 év, a tíz hónapos képzés esetében 18 és 55 év közöttiek jelentkezését várjuk, akik rendelkeznek érettségivel, magyar állampolgársággal, büntetlen előélettel, valamint megfelelnek a fizikai, egészségügyi és pszichológiai alkalmassági követelményeknek. A három éves felsőoktatási tiszthelyettes képzés esetében a jelentkezési korhatár harminc év.

A rendőrjárőrképzés kifejezetten a közterületi szolgálat ellátására készíti fel a járőröket, míg a tiszthelyettes-technikumi képzés megalapozza a magasabb rendőri tiszthelyettesi beosztások eléréséhez szükséges tudást is. (Forrás: Facebook)

Hány főt tudnak felvenni az NKE tisztképzésére évente?

Az egyetemi képzésre beiskolázandó személyek számára a rendészetért felelős miniszter tesz javaslatot, a szak, a képzés szintje, munkarendje és a finanszírozási forma megjelölésével. A jövő évben a rendőrség vonatkozásában száztíz rendvédelmi tisztjelölt és negyven tehetséges tiszthelyettes vehető fel. 

Támogatják a képzések utáni továbbtanulást?

Természetesen igen. A 10 hónapos járőrképzésben szerzett szakképesítés például – moduláris továbbképzésekkel – a technikumi végzettséggel azonos szintre fejleszthető. A szakképzettséggel rendelkezők részére szaktanfolyamok elvégzése nyújtja az előrelépés lehetőségét a magasabb besorolási kategóriájú beosztások betöltéséhez. Ilyen például a bűnügyi vagy a körzeti megbízotti szaktanfolyam.

Határvadászok (Forrás: Facebook)

 

Tiszthelyettes kollégáinknak lehetőségük van jelentkezni a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának levelező, három éves alapképzéseire, valamint az elmúlt két évben indult 3 éves nappali alapképzéseire. A tiszti beosztásban lévő munkatársainknak az NKE Rendészettudományi Karának levelező 2 éves mesterképzése is elérhető. Jelenleg az állományból levelező alapképzésen közel ötszáz, levelező mesterképzésen több mint száz fő folytat tanulmányokat.

[kiemelt]Nyelvi képzéseken is részt lehet venni, melyek során angol, német, orosz és francia nyelvet tanulhatnak a jelentkezők 50-100 és 450 órában. A képzés ideje alatt a rendőrség a munkavállaló fizetését biztosítja.[/kiemelt]

A toborzás területén milyen lehetőségeket tudnak kihasználni?

A tényleges toborzási tevékenységet a rendőrség megyei szervei humán-igazgatási szolgálatainak munkatársai végzik. Ők a belügyi rendészeti pályaorientációs képzést folytató és egyéb középfokú végzettséget adó köznevelési intézményekkel és a foglalkoztatási osztályokkal is kapcsolatban állnak. Jelen vannak a regionális médiában, valamint az összes olyan helyi rendezvényen, ahol a toborzási igényeknek megfelelő célcsoport is jelen van. Egyre erősödünk a közösségi médiában is. Három éve, 2019-ben indítottuk el a „Legyél Te is rendőr” elnevezésű Facebook-oldalunkat, ahol nagyon népszerűek az élő bejelentkezéseink, valamint azok a posztok, amelyek a rendőrség nagy családjához csatlakozni vágyóknak nyújtott előnyökről szólnak.  Sokan keresnek meg minket emailben, messengeren keresztül, de az ingyenesen hívható zöld számunkra is számos hívás érkezik naponta, amelyek mindegyikére válaszolunk.

NÉVJEGY

Kovács Marcell rendőr százados

  • Az Országos Rendőr-főkapitányság Személyügyi Főigazgatóság Humánigazgatási Szolgálat Utánpótlás-tervezési Osztály vezetője. 
  • Hivatásos pályafutását több, mint 10 éve tiszthelyettesként kezdte meg. Szolgálati feladatai ellátása mellett levelező tagozaton végezte el a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar gazdaságvédelmi nyomozó szakirányú képzését, majd 2019-ben elsőtiszti kinevezésben részesült. 
  • 2011-től a Budapesti Rendőr-főkapitányság, majd 2014-től a Készenléti Rendőrség állományában közrendvédelmi szakterületen teljesített szolgálatot. 
  • 2017-től az Országos Rendőr-főkapitányság Személyügyi Főigazgatóság Humánigazgatási Szolgálat állományában humánigazgatási szakterületen látja el feladatait. 
  • Jelenleg a Rendőrség állományának utánpótlás-tervezésével foglalkozik.

 

„If you pay peanuts, you get monkeys.”

Ez az interjú az UNI 2022 nyári kiadványában jelent meg.

 

Milyen nyári munkalehetőséget, gyakornoki programot biztosít az önök ügyvédi irodája diákoknak?

Rendszeresen keresünk gyakornokokat, nem csak nyáron. A gyakornoki programunk célja, hogy a tanulókból később ügyvédjelöltek, majd ügyvédek legyenek.

A gyakornoki programunk öt éve működik, és jó tapasztalataink vannak. Érdekes, hogy már a gyakornokok felvételéhez is célszerű fejvadászt felvenni, mert 6-8 megszűrt, nagyon jó jelentkezőt küldenek.

Mit várnak el a céghez belépőktől, azaz a jogi területen belül mik az alapvető elvárások?

Azt várjuk el, hogy tudjanak és akarjanak is dolgozni. A többi menet közben kialakul, hiszen a gyakorlat kialakítja a szükséges egyéb képességeket. Úgy gondolom, hogy ha valaki szorgalmas és kellő alázattal áll a feladatokhoz, akkor biztosan mindent meg tud tanulni, és jó szakember lesz belőle.

Milyen alternatív foglakoztatási formákat vezettek be?

A gyakornokok kapcsán szerintem jó megoldást találtunk: évek óta iskolaszövetkezeten keresztül foglalkoztatjuk őket.

Mit gondol, milyen típusú fiataloknak való ez a pálya?

Bárki lehet jó ügyvéd, a lényeg, hogy szeressen ebben a szakmában dolgozni. Ezzel az egyetlen „tulajdonságával” mindent meg tud tanulni. Legyen szorgalmas, szeressen tanulni, fejlődni. Ezenkívül nincs más elvárás. Bármilyen habitusú, érdeklődési körű lehet.

Milyen sikerei vannak a cégnek, amelyek alapján vonzó munkahely lehet a fiatalok számára?

Jó ügyeken, jó ügyfeleknek, jó díjakért dolgozunk. Aki nálunk dolgozik, az szakmailag és emberileg is jól érzi magát, emellett igyekszünk jó fizetéseket is adni. Gyakornokként azért jó nálunk dolgozni, mert a gyakornokokra egyenként odafigyelünk, hogy kellőképpen motiváló feladatokat kapjanak, azaz fejlődhessenek, emellett szakmailag is jól érezzék magukat. Megmutatjuk azt is, hogy a gyakornoki munkájuk a „nagy egészbe” hogyan illeszkedik bele.

Mi jelenti önöknek a legnagyobb kihívást?

A megfelelő tudású és elkötelezettségű munkaerő megtalálása. 

Milyen életpályára készülhetnek az ebben az irányban továbbtanulók?

Nálunk a gyakornokok idővel ügyvédjelöltek, majd ügyvédek lesznek. Ügyvédnek lenni a világ legjobb dolga. Az előnye, hogy egész nap kihívásokkal teli, izgalmas feladatokon lehet dolgozni, amit jól meg is fizetnek. Igazi hátránya nincs is a szakmának azoknak, akik ezt elhivatottan végzik.

Eddig a munkaerőhiány volt a gond, most a koronavírus okozta válság után lassan épül újra a gazdaság. Önöket hogyan érinti a válság?

Szerencsére a koronavírus gyakorlatilag nem érintett minket, így továbbra is rengeteg munka és feladat van. Így természetesen szeretnénk továbbra is gyakornokokat felvenni. Szerintem szorgalmas, elkötelezett, becsületesen dolgozni akaró és tudó munkaerőre mindig szükség lesz.

Mit gondol a mai fiatalokról, pályakezdőkről? Milyennek tartják a mai Y és Z generációt?

Pontosan olyanok, mint a baby boomerek vagy az X generáció tagjai voltak. Vannak közöttük értelmes, szorgalmas és – most karcosan fogok fogalmazni – buta, lusta emberek. Azt kell nekünk, középkorúaknak a fiataloktól eltanulni, amiben ők kifejezetten jók. Például készségszinten használják a különböző technikai eszközöket, mondjuk a kép- és videószerkesztő programokat.

Mi az, amit még el lehet tanulni a fiataloktól?

Például én egy ingatlanhasználati megosztási szerződés mellékletét tollal és vonalzóval rajzoltam volna meg, ehhez képest az egyik gyakornokunk fél óra alatt összerakta képszerkesztővel. Gyönyörű lett, és nagyon könnyű sokszorosítani, csak ki kell nyomtatni. De egy további példa: a fiatalok az irodában is jobban odafigyelnek a klímavédelemre, például felhasználják a hulladékpapírt, a műanyag szemetet hazaviszik azért, hogy otthon szelektíven dobják ki, illetve lekapcsolják a villanyt, ha üres a tárgyaló. Ilyen apró dolgok is sokat számítanak, ezen a téren egész mások.

Fiatalok, frissek, energikusak, élettel töltik meg az irodát, és igenis sokat lehet tőlük tanulni.

Kitartanak a cég mellett?

Van olyan fiatal kolléga, aki már bő öt éve itt van, gyakornokként kezdte, most ügyvédjelölt, és ügyvédként is szeretne itt maradni, hosszú távra tervez.

Mi a helyzet a fizetések terén?

Folyamatosan figyeljük a piacot, hogy átlag feletti bért tudjunk adni, mert azt vallom, hogy egy munkavállaló pótlása sokkal többe kerül, mint amennyivel többet kell neki fizetni, hogy ne akarjon elmenni. Akkor inkább odaadjuk neki ezt a pluszpénzt, amíg itt van, azért, hogy ne a váltáson gondolkodjon, minthogy ugyanezt a pénzt a fejvadásznak fizessük ki, és az elejéről kelljen betanítanunk az új gyakornokokat.

Hogyan igyekeznek megtartani a jó, fiatal tehetségeket?

Normális munka, normális fizetés, normális légkör és korrekt főnökség. A legutóbbi a legfontosabb, és – tegyük hozzá – semmibe sem kerül. Nem értem, hogy miért nem alkalmazza ezt az egyszerű „eszközt” jó néhány cég.

Részt vesznek képzési programban?

Tekintettel arra, hogy a magyar jogi oktatás nagyon elméleti, a gyakornokok minden gyakorlati tudást nálunk sajátítanak el. Folyamatosan képezni kell őket, de szerencsére maguktól is tanulni akarnak.

Mit jelent a cég számára a munkáltatói márka fogalma?

Az employer branding nagyon fontos, megfelelő időt, energiát és pénzt kell rá áldozni, de nem ismerek olyan lényeges dolgot, ami mindezeket ne igényelné.

Tavaly egynapos biciklitúrán voltunk, az idén három és fél napot Nizzában töltöttünk a kollégákkal, de remélhetőleg lesz még egy izgalmas kenutúra is. Ezenkívül van céges karácsonyi vacsora, meg általában kellemes, barátságos, laza és fiatalos hangulat az irodában.

Kinek van nagyobb esélye elnyerni egy állást önöknél: a bent lévő fizetés nélküli gyakornoknak, vagy egy utcáról jelentkező pályakezdőnek?

A bent lévőkből lesz ügyvédjelölt, az utcáról nem veszünk fel ilyet. Nálunk természetesen a gyakornokok is rendes, tisztességes fizetést kapnak, senki sem dolgozik ingyen. Van erre egy angol mondás: „If you pay peanuts, you get monkeys.”

Mi a véleménye a dolgozni vagy tanulni szembenállásról?

A tanulás és a munka nem állnak szembe egymással, inkább kiegészítik egymást. Mindkettőre szükség van, hogy valakiből jó szakember legyen.

A pályakezdők esetén van-e olyan a gyakorlat, amit azért elvárnak?

Teljesen változók az igények, rugalmasnak kell lennünk.

Sok HR-es szerint e szakma legnagyobb kihívása, hogy a cégek munkavállalói élményt adjanak a munkavállalóiknak. Sőt, sokan azt mondták, hogy az új generációkhoz a munkáltatóknak kell alkalmazkodniuk, az elvárásaikat, a munkakörülményeket hozzájuk kell igazítaniuk. Mit gondol erről?

Ez teljesen helyénvaló, de mikor nem volt így? Amikor 25 évvel ezelőtt gyakornok voltam, én sem maradtam volna egy olyan helyen, ahol rossz munkákon arrogáns főnökök ugráltatnak hozzáértés nélkül, kevés pénzért.

Igaz, hogy a fiatalok fizetésbeli elvárásai elrugaszkodottak?

Eddig mindenkivel sikerült megállapodnunk. Nyilván előtte felmérjük a piacot, hogy mennyit keresnek a gyakornokok, az ügyvédjelöltek, az ügyvédek. A jó munkaerőt meg kell fizetni, ám az így is sokkal több pénzt termel, mint amennyibe kerül.

 

Névjegy

A Bóné Ügyvédi Iroda alapító vezetője.
25 év szakmai tapasztalata van.

  • A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán diplomázott, majd a buffalói Canisius College-ben MBA-képesítést szerzett.
  • Egy Big Four tanácsadónál és nemzetközi ügyvédi irodáknál dolgozott Budapesten, valamint az Egyesült Államokban.
  • 2012-ben alapította meg ügyvédi irodáját, ahol elsősorban M&A-tranzakciókon, befektetéseken dolgoznak, és nagy hangsúlyt helyeznek a startupvállalkozásokra.
  • Vezetőként az elkötelezett, szorgalmas munkában hisz. Minden szabadidejét a családjával tölti.