erasmus – Diplomátszerzek

Hankó Balázs: a magyar felsőoktatás az Európai Unió legautonómabb intézményei közé tartozik

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a magyar felsőoktatás pénzügyi, szervezeti, munkáltatói és akadémiai szempontból is az Európai Unió legautonómabb államai közé tartozik.

Hankó Balázs kiemelte, hogy a felsőoktatás szabályozása nemzeti hatáskör, a források elosztása Brüsszelben történik.

[kiemelt]”Mindazokat a módosítási javaslatokat, amelyeket Brüsszel 2022-ben megfogalmazott, a vonatkozó felsőoktatási szabályozások tartalmazzák. Az új modellben kezeltük a kuratóriumi tagok összeférhetetlenségének kérdését. Álszent módon olyan diktátumot fogalmaztak meg, hogy a magyar egyetemek fenntartó testületét, rektorait, professzorait kell kizárni”.[/kiemelt]

Az államtitkár úgy fogalmazott: „Éppen ezért indítottuk el azt a Pannónia Programot, amely viszont ajtókat nyit. Nem csak Európára, hanem a világra. Céljaira 10 milliárd forintot fordítunk, hogy az Erasmus+ által biztosított, és most Brüsszel által kizárt évi 4500-5000 helyett legalább 8000 diák, oktató ás kutató jusson el a világ vezető egyetemeire.”

Arra is kitért, hogy az éves szinten jelenleg 10 ezer fős csereprogramot 20 ezresre emelik.

[kiemelt]”Hiszünk abban, hogy a hazai szabályozás nemzetközi tapasztalatokon, a legjobb gyakorlatokon a magyar versenyképesség erősítése érdekében zajlik. Készen állunk az együttműködésre, arra, hogy fiataljaink érdekében közösen tudjuk megvalósítani mindazt, ami az EU alapító atyái számára a lényeget jelentette: együttműködést, kapcsolatokat, értékközösséget” – mondta Hankó Balázs.[/kiemelt]

Köszöntőjében Zupkó Gábor, az Európai Bizottság magyarországi képviseletvezetője, valamint Czibere Károly, a Tempus Közalapítvány kuratóriumi elnöke egyaránt optimizmusát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az európai intézmények és a magyar kormány közötti egyeztetések sikeresen zárulnak, és a Erasmus+ programot, amely 1987 óta támogatja az egyetemi együttműködéseket, újra igénybe vehetik a hazai diákok és kutatók.

Zupkó Gábor, az Európai Unió magyarországi képviseletének vezetõje beszédet mond az Erasmus+ ajtókat nyit elnevezésû budapesti konferencián. (MTI/Bruzák Noémi)

Zupkó Gábor kihangsúlyozta: „ez most egy jubileumi évben van, hiszen hazánk 20 éve csatlakozott az Európai Unióhoz. Ez a csatlakozás számos területen eredményezte azt, hogy élhetünk vívmányokkal, vehetünk részt közös programokban. Én azt gondolom, hogy az egyik ilyen sikeres program az Erasmus+.”

Az egész napos konferencián átadták az Erasmus+ nívódíjakat, ami hat szektorban a köznevelés, a szakérzés, a felsőoktatás, a felnőtt tanulás, az ifjúság és a sport területén megvalósuló programokat támogatja.

Pannónia Ösztöndíjprogram – új lehetőség

Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára az M1 Ma reggel című műsorában elmondta, hogy az ösztöndíjprogram lehetővé teszi, hogy a résztvevők nemcsak az európai, hanem a világ bármely pontján lévő egyetemére eljussanak.

Pannónia Ösztöndíjprogram célja

Az új program célja, hogy korrigálja azokat a hiányosságokat, amelyeket a korábban felfüggesztett Erasmus-programban tapasztaltak. Az egyik ilyen hiányosság az volt, hogy csak uniós országokba lehetett utazni, most viszont az Egyesült Államoktól a Közel-Keletig bárhová eljuthatnak a résztvevők.

Emellett Pannónia Ösztöndíjprogram rugalmasabb időtartamot kínál, lehetővé téve akár rövidebb, 1-2 hónapos mobilitást is. Fontos kiemelni, hogy a külföldi tanulmányok a magyar egyetemeken is elismertek lesznek, köszönhetően a kötelező kreditelismerésnek.

Elindul a Pannónia Program, a modellváltott egyetemek csereprogramja

A havi ösztöndíj összege

Az ösztöndíjprogramra összesen 10 milliárd forint áll rendelkezésre, amelyből közel 8000 diák, kutató és oktató részesülhet. A havi ösztöndíj nagyságrendileg 350-500 ezer forint lesz, amelyet a résztvevők megélhetésre fordíthatnak. Az összeg magasabb lesz, mint ami az Erasmus-programnál elérhető, így az érintetteknek könnyebb lesz a külföldi tartózkodás finanszírozása.

Varga-Bajusz Veronika azt is elmondta, hogy a modellváltó egyetemeknek januárig lehetett pályázni, és a Tempus Közalapítvány már döntött a felosztásról. Az egyetemek már kiírták belső pályázataikat, így a nyertesek szeptembertől kezdve utazhatnak a világ vezető egyetemeire.

Célok a jövőben

A kormány célja, hogy 2030-ra megduplázza a nemzetközi programokban résztvevők számát, elérve a 20 ezres létszámot. Emellett a Pannónia Ösztöndíjprogramot továbbra is fenntartanák, még akkor is, ha sikerül megállapodni Brüsszellel az Erasmus Program folytatásáról, hiszen a két program kiegészíti egymást.

Az Európai Unióval folytatott tárgyalásokról szólva Varga-Bajusz Veronika hangsúlyozta, hogy két fő céljuk van. Az egyik az, hogy a hazai modellváltó egyetemek hozzáférjenek a tavalyi évi pályázatokhoz, ehhez hosszabbítási engedélyre van szükség. A másik cél pedig az, hogy a kifogásolt problémákra – például a kuratóriumi tagok összeférhetetlenségére – megoldást találjanak.

Bár közeledtek az álláspontok, a magyar javaslatokra 4,5 hónapja nincs válasz Brüsszeltől, ami időhúzásnak tekinthető. Ezért döntöttek a Pannónia Ösztöndíjprogram elindításáról, amely egy új lehetőséget kínál a magyar egyetemi közösség számára.

 Forrás: MTI

Hankó Balázs az új nemzetköziesítési program indulásáról beszélt

Hankó Balázs kiemelte, hogy a program nemcsak európai, hanem Európán kívüli egyetemeken is lehetőséget nyújt tanulmányok folytatására, azaz ázsiai és észak-amerikai egyetemeken is. Az új kezdeményezés kiválósági alapú ösztöndíjakra is lehetőséget biztosít majd, amelyekre több mint 200 diák pályázhat majd, hogy a világ legjobb egyetemein tanulhasson.

Fiatal lány táskával a hátán áll háttal a kamerának egy külföldi városban.

Az új kezdeményezés kiválósági alapú ösztöndíjakra is lehetőséget biztosít majd, amelyekre több mint 200 diák pályázhat majd, hogy a világ legjobb egyetemein tanulhasson. (Fotó: 123rf)

Az államtitkár rámutatott, hogy az új program teljes mértékben elismeri a külföldi egyetemeken teljesített egyetemi krediteket, így a külföldi tanulmányok nem okoznak majd késedelmet az egyetemi tanulmányok befejezésében. Az ösztöndíj összege havi 350-500 ezer forintig terjed majd, és a program kiemelten támogatja a magyar gazdaság és társadalom számára fontos képzési területeket.

Az államtitkár bízik abban, hogy az új program elősegíti azt a kormányzati célt, hogy 2030-ra legalább egy magyar egyetem bekerüljön a világ legjobb 100 egyeteme közé, és három magyar egyetem a száz legjobb európai egyetem közé. Emellett a nemzetközi csereprogramokban részt vevő diákok számának megduplázását is tervezik, elérve az évi 20 ezret.

Hankó Balázs az Erasmus-ügyről szólva elmondta, hogy a kormány két hete javaslatot küldött az Európai Bizottságnak, azonban a válasz még várat magára.

Kiemelte, hogy az új csereprogram „jobb is és több is” lesz, mint az Erasmus, mivel a magyar egyetemek és diákok szempontjait jobban figyelembe veszi. A program az egyetemek közötti bilaterális kapcsolatokat erősíti, és olyan területekre fókuszál, amelyek a magyar gazdaság és emberek érdekeit szolgálják.

Az államtitkár továbbá hangsúlyozta a magyar felsőoktatás sikeres versenyképességi fordulatát az elmúlt években, megemlítve, hogy egyre több magyar egyetem szerepel a világ legjobb 5 százalékában. A nők részvételét a műszaki, természettudományos és informatikai területeken ösztönző kezdeményezésekről is beszélt, kijelentve, hogy a cél az, hogy 2030-ra az ilyen területeken tanuló nők aránya megduplázódjon.

Nem szűnik meg az Erasmus+ Magyarországon

Varga-Bajusz Veronika az Erasmus Napok rendezvényén a keddi nyílt napon beszélt  arról, hogy a KIM, az Erasmus+ program hazai megvalósításáért felelős Tempus Közalapítvány és a modellváltó egyetemek egyaránt mindent megtesznek annak érdekében, hogy az Erasmus+ program megmaradhasson ezekben az intézményekben is, és a hallgatók további generációi élhessenek ezzel a remek ösztöndíjlehetőséggel. 

A közelmúltban a Brüsszelben zajló tárgyalások azt a reményt keltették, hogy áttörésig is eljuthatnak, és sikerül rendezni a még fennálló kérdéseket az Erasmus-ügyben ősz végéig, nyilatkozta szeptemberben Navracsics Tibor. Arra törekednek, hogy felgyorsítsák a tárgyalásokat és mihamarabb megoldják a fennálló technikai problémákat. Remélhetőleg november végén megállapodásra jutnak majd, hogy zökkenőmentes legyen a magyar diákok Erasmus-ösztöndíjakban való részvétele, közölte szeptemberben az MTI.

Az Erasmus-kiutazásokat és a nemzetközi mobilitási lehetőségeket ezután is biztosítani fogják a hallgatók és az oktatók részére. (Fotó:123rf)

Most, Varga-Bajusz Veronika a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára leszögezte, tekintettel az Európai Bizottság döntésére, az Erasmus Napok ünneplése idén különösen nagy jelentőséggel bír: még nagyobb figyelem irányul a program fontosságára és értékeire. Beszédében elmondta, hogy a magyar diákok már a XIII. századtól kezdődően részt vettek az európai egyetemek életében, és ezt a kapcsolatot nem lehet megbontani. Céljuk, hogy egyre több magyar diák szerezzen úgy nemzetközi tapasztalatokat, hogy azokat itthon kamatoztassa – mondta.

Az Erasmus Napok ünneplése idén különösen nagy jelentőséggel bír: még nagyobb figyelem irányul a program fontosságára és értékeire. (Fotó:123rf)

A helyettes államtitkár elmondta, hogy 2024. június 30-ig folyamatosak az Erasmus-kiutazások, és a nemzetközi mobilitási lehetőségeket ezután is biztosítani fogják a hallgatók és az oktatók részére. Erre minden feltétel adott és semmilyen késedelem nem éri a hallgatókat, oktatókat – írja az MTI

 Az Erasmus+ mára egy 36 éves program, ami számos szektorban jelen van; úgy, mint a köznevelésben, a felnőttképzésben, az ifjúsági és szakképzés, továbbá a sport és a felsőoktatás területén. Idén 100 magyarországi program valósul meg az Erasmus Napok nemzetközi programsorozat keretében.

Ősz végéig áttörés várható Erasmus-ügyben

Navracsics Tibor, területfejlesztési miniszter és Bóka János, európai uniós ügyekért felelős miniszter közösen kiadott nyilatkozatában arról számolt be, hogy jó hangulatban folyt le Brüsszelben a Johannes Hahnnal, az Európai Bizottság költségvetésért felelős biztosával folytatott tárgyalásunk. Ez azt a reményt kelti, hogy talán az elkövetkező időszakban az áttörésig is eljuthatnak, és sikerül rendezni a még fennálló kérdéseket az Erasmus-ügyben ősz végéig, – olvasható az MTI közleményében.

Abban állapodtak meg a biztossal – Navracsics Tibor beszámolója szerint –

hogy felgyorsítják a tárgyalásokat és mihamarabb megoldják a fennálló technikai problémákat. Remélhetőleg november végén megállapodásra jutnak majd, hogy zökkenőmentes legyen a magyar diákok Erasmus-ösztöndíjakban való részvétele.

Remélhetőleg november végén megállapodásra jutnak majd, hogy zökkenőmentes legyen a magyar diákok Erasmus-ösztöndíjakban való részvétele. (Fotó: 123rf)

Hozzátette: a szerdai tárgyalások azt mutatták, hogy az Európai Bizottság rugalmasabb, mint korábban, olyan területeken is, ahol előzőleg a testület és a magyar kormány álláspontja eltért. Mint leszögezte, ezek a kérdések alapvetően nem az egyetemi kuratóriumok tagságára vonatkoznak.

Bóka János szerint a magyar kormány technikai és politikai szinten is kész konstruktívan és a lojális együttműködés szellemében folytatni a tárgyalásokat. (Fotó: 123rf)

„Az értelmezés, amelyben nagyon távol álltunk egymástól, az volt, hogy az európai uniós pénzek védelmére hivatott jogi eszköz használható-e olyan esetben is, amikor valójában európai uniós pénzek felhasználásáról nincsen szó. Vagyis egy általános szabályozást kellene-e nekünk az Európai Bizottság kívánságára bevezetni olyan esetben is, amikor az európai uniós pénzek közelben sincsenek, és nem is akarják használni őket, vagy pedig a mi megítélésünk szerint az eredeti jogi eszköz célját figyelembe véve egy olyan rendszert hozzunk létre, amellyel valóban az európai uniós eszközöket használni kívánó jogi személyeknek az összetételét, áttekinthetőségét vagy átláthatóságát is tudjuk szabályozni” – fogalmazott Navracsics Tibor az MTI közleményében.

Az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalásokon megerősítették, hogy a magyar kormány technikai és politikai szinten is kész konstruktívan és a lojális együttműködés szellemében folytatni a tárgyalásokat. „A bizottság maga is elvégzi a szakmai és a politikai értékelést, és kialakítja erről az álláspontját. Meggyőzően tudjuk igazolni, hogy amit a magyar kormány vállalt, azt időarányosan teljesítette”  – emelte ki Bóka János.

Navracsics: az őszi szemeszterben is lehet pályázni az Erasmus+ ösztöndíjakra

Navracsics Tibor magyar újságíróknak nyilatkozva közölte: arra kérte az Európai Bizottságot, küldjön levelet a nemzetközi mobilitási pályázatok koordinálását végző Tempus Közalapítványnak, amelyben megnyugtatja az egyetemistákat és a tagállami hatóságokat, hogy nincsen fennakadás az Erasmus+ programban való részvételben.

Közölte, a levél bizalomerősítő lenne, amely elmagyarázza, hogy az egyetemisták ugyanúgy pályázhatnak az őszi szemeszterben is az ösztöndíjakra, ahogyan eddig.

[kiemelt]Mivel nyárig megállapodás születhet ebben a kérdésben, a Horizont Európa és Erasmus+ program finanszírozása 2024 után is folyamatos lesz[/kiemelt]

– mondta a miniszter az MTI beszámolója szerint.

Elmondta továbbá, hogy a Horizont Európa programmal kapcsolatban már érkezett tisztázó levél az Európai Bizottság részéről, amely a konzorciumi partnerek és a magyar egyetemek számára is elmagyarázza, hogy egyelőre zökkenőmentesen mehet tovább a pályázás és a programban való részvétel. Ha nem születne megállapodás, az csak a jövőben okozhat problémát – tette hozzá.

 

Vita az összeférhetetlenségi szabályokról

A közérdekű alapítványok szabályozásával kapcsolatban folytatott megbeszéléséről Navracsics Tibor azt mondta: legfontosabb annak tisztázása, miként lehet elérni, hogy a közérdekű alapítványok formájában működő egyetemek is minél hamarabb részt vehessenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokban.

Közölte: a magyar fél most egy ezzel kapcsolatos javaslatot küld egyeztetésre Brüsszelbe, konszenzus esetén pedig benyújtja a módosító javaslatát, ami – mint mondta – rendezi a kérdést.

Navracsics Tibor a Veszprém-Balaton 2023. Európa Kulturális Fővárosa (EKF) programsorozat helyi rendezvényeit bejelentő sajtótájékoztatón, a balatonalmádi-vörösberényi Kolostorkertben kialakított közösségi tér átadásán 2023. március 17-én (Fotó: Vasvári Tamás/MTI)

Tájékoztatása szerint vita az összeférhetetlenségi szabályok esetében van az Európai Bizottsággal. E területen ugyanis még nem sikerült kellően meghatározni, hogy mely pozíciók összeférhetetlenek a kuratóriumi tagsággal – magyarázta.

Az egyszer megújítható kuratóriumi tagság mandátuma hosszával kapcsolatban a miniszter kiemelte: ennek meghatározása, valamint az, hogy a tagság megszűnését követően mennyi idővel vállalhat valaki újabb kuratóriumi tagságot, nem fogja hátráltatni a tárgyalások menetét, sem a megállapodást.

[kiemelt]Reményét fejezte ki, hogy hamar sikerül megállapodni az Európai Bizottsággal, és akár már április második felében a magyar parlament elé kerülhet a törvényjavaslat.[/kiemelt]

 

December óta nem jöhet friss támogatás az Erasmus+ programra

Mint ismert, az EU Miniszterek Tanácsának decemberi döntése értelmében az alapítványi fenntartású hazai egyetemek nem kaphatnak friss támogatásokat az EU által finanszírozott Erasmus+ oktatási csereprogramból és a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból.

Ennek ellenére – ahogy azt az Európai Bizottság is elismerte – az érintett hazai egyetemek pályázatokat továbbra is beadhatnak az Erasmus+ vagy a Horizont Európa programok keretében megszerezhető uniós támogatásokra.

Az alapítványi formában működő egyetemek kuratóriumi tagságáról február közepén mondtak le a miniszterek. A kormány ezt várta el a kuratóriumi tagsággal bíró államtitkároktól, helyettes államtitkároktól, közigazgatási államtitkároktól, miniszteri biztosoktól, kormánybiztosoktól is. A Tokaj-Zemplén térség fejlesztéséért felelős kormánybiztos, Wáberer György azonban a Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány kuratóriumi feladataira kívánt koncentrálni. Ezért kezdeményezte kormánybiztosi tisztségének megszüntetését.

A kormány március közepén azt is bejelentette, hogy azonnali ötmilliárdos támogatást kap kilenc modellváltott egyetem nemzetközi kutatói programokra. Ezeket érinti ugyanis az EU decemberi döntése, amely szerint nem kaphatnak új támogatásokat a Horizont Európa uniós kutatási és innovációs keretprogramból.

Ötmilliárdos támogatást kapnak a modellváltott egyetemek nemzetközi kutatói programokra

„A kormány azonnali, 5 milliárdos támogatást nyújt a magyar egyetemek kutatói programjainak előfinanszírozására. A segítséget azok az egyetemek kapják, amelyek Brüsszel diszkriminatív döntése kizárna a Horizont kutatási együttműködésekből” – fogalmazott közleményében a Kulturális és Innovációs Minisztérium.

[kiemelt]„Így 9 magyar egyetem 12 pályázata esetében nyílik meg a lehetőség arra, hogy társult tagként részt vegyen a kutatási együttműködésekben és végezzen olyan nemzetközi kutatásokat, amelyek költségeit Brüsszel egyelőre nem finanszírozza meg”[/kiemelt]

– olvasható a közleményben.

A kormány döntéséről Hankó Balázs felsőoktatásért felelős államtitkár a Facebook-oldalára feltöltött videóban is beszámolt.

A miniszterek lemondtak egyetemi kuratóriumi tagságukról

Az ügy előzménye január elejére nyúlik vissza. Ekkor derült ki, hogy az EU miniszteri tanácsának decemberi döntése értelmében a hazai alapítványi fenntartású felsőoktatási intézmények nem kaphatnak friss támogatásokat az EU által finanszírozott Erasmus+ oktatási csere-, valamint a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból.

Jelenleg nem ítélhető meg új uniós forrás a modellváltott egyetemek számára a Horizont programban (Fotó: 123rf)

Az egyik uniós kifogás a modellváltott egyetemekkel kapcsolatban az volt, hogy az érintett 21 intézmény csaknem felének kuratóriumaiban politikusok ülnek, és mandátumuk határozatlan időre szól. Ez ügyben eddig annyi történt, hogy február közepén lemondtak az alapítványi formában működő egyetemek kuratóriumi tagságukról a miniszterek.

Továbbá a kormány ezt várta el a kuratóriumokban tagsággal bíró államtitkároktól, helyettes államtitkároktól, közigazgatási államtitkároktól, miniszteri biztosoktól, kormánybiztosoktól is. Közülük Wáberer György, a Tokaj-Zemplén térség fejlesztéséért felelős kormánybiztos úgy döntött, hogy a jövőben a Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány kuratóriumi feladataira kíván inkább koncentrálni. Ezért lemondott kormánybiztosi tisztségéről.

Pályázni lehet, csak támogatás nem ítélhető meg a Horizont programra

Január végén az Európai Bizottság külön közleményt adott ki az ügyben. Ebben leszögezték: amíg a decemberi uniós döntés hatályban marad, az érintett 21 hazai egyetem számára nem ítélhető meg uniós forrás az Erasmus+ vagy a Horizont Európa program keretében. Ebben az időszakban azonban továbbra is pályázhatnak az uniós programokra.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium pedig azt közölte: az Erasmus-ügy a jelenleg futó diákcsereprogramokat nem érinti. Az erre vonatkozó pénzügyi keretek biztosítottak.

Itt az ingyenes EU-s vonatbérlet – Te is szeretnéd bejárni Európát?

Mi a vonatbérlet-kezdeményezés lényege?

Az Európai Bizottság által 2018 júniusában elindított DiscoverEU kezdeményezés lényege, hogy ingyenes vonatbérletet oszt ki 18 éves európai fiataloknak, amelyet szerte Európában felhasználhatnak utazásaikhoz. A pályázóknak feleletválasztós tesztet kell kitölteniük az EU-val és a fiatalokat megcélzó más uniós kezdeményezésekkel kapcsolatos általános ismereteikről. A Bizottság ezek alapján állítja fel a pályázók rangsorát, és osztja ki közöttük a bérleteket.

A program 2023 tavaszi fordulójában március 15. 12 órától március 29. 12 óráig lehet jelentkezni a DiscoverEU oldalán.

[kiemelt]A mostani körben az pályázhat, aki 2004. július 1. és 2005. június 30. között született (e két dátumot is beleértve).[/kiemelt]

Maximum 30 napig érvényes a vonatbérlet

A sikeres pályázók legfeljebb harminc napig utazhatnak majd 2023. június 15. és 2024. szeptember 30. között egyedül vagy legfeljebb öt fős csoportokban. A jegyek általában vonatra szólnak, de ez alól vannak kivételek, hogy a szigeteken vagy más távoli területeken élő fiatalok is részt vehessenek a programban (így busz, komp, illetve kivételes esetekben akár repülőgép is igénybe vehető).

Az ingyenes vonatbérletre március 15. és 29. között lehet jelentkezni. (Fotó: Canva)

750 magyar fiatal jut most ingyenes vonatbérlet birtokába

Minden EU-tagállam fiataljai számára meghatározott számú bérlet áll rendelkezésre az adott ország népességének az EU teljes lakosságához viszonyított aránya alapján.

Ujhelyi István európai parlamenti képviselő március 12-i sajtótájékoztatóján kiemelte:

[kiemelt]a mostani pályázati fordulóban 35 300 vonatbérletet osztanak szét, a magyaroknak várhatóan 750 bérlet jut majd ebből a keretből.[/kiemelt]

Az előző fordulóban ezer magyar fiatal kapott bérletet

A DiscoverEU 2022 októberi fordulójában az EU tagállamaiból, illetve az Erasmus+ programhoz társult nem uniós országokból (Észak-Macedónia, Izland, Liechtenstein, Norvégia, Szerbia, Törökország) összesen mintegy 161 ezer 18 éves fiatal jelentkezett, akik közül 47 700 fő kapta meg az ingyenes bérletet. Magyarországról 3906 jelentkező volt, közülük 1015 fő járt sikerrel.

A program elindítása óta eddig összesen közel 25 ezer magyar pályázott a kvóta szerint Magyarországnak járó eddigi közel 5 ezer vonatbérletre.

Erasmusos élmények egy vonatbérlet révén

A DiscoverEU a 2021–2027-es időszakra szóló Erasmus+ program része. A magyar fiatalok erasmusos tapasztalatairól, illetve további uniós utazási lehetőségekről ezekben a cikkekben írtunk:

Európai Uniós utazási lehetőségek fiataloknak, amiket kár kihagyni

Így duplázd meg az erasmusos élményeket – interjú

Erasmus+ élmények: Lisszabonban jártunk

Itthonra pedig érkezik a vármegyebérlet

Májustól két új bérlettípust (vármegyebérletet és országbérletet) vezetnek be a hazai közösségi közlekedésben, amelyeket vonaton, buszon, illetve HÉV-en lehet majd használni. A köz- és felsőoktatásban tanuló diákok 90 százalékos kedvezménnyel vehetik meg az új bérleteket.

A 30 napos érvényességű vármegyebérletet így diákként 945 forintért – vagyis ahogy a MÁV-csoport közleménye megjegyezte – nagyjából két gombóc fagyi árából lehet megvenni.

A 30 napos országbérletet pedig 1890 forintért árusítják. Vagyis „nagyjából egy vidéki mozijegy áráért” bebarangolhatják a diákok az egész országot vonaton, buszon, vagy HÉV-en, ami akár egy-két kirándulás alkalmával is könnyen megtérülhet.

Nem jött össze az Erasmus? Elmondhatod, mivel lehetne elősegíteni a kinti tanulmányokat

Az EU-s polgárok véleményét kérik

Az Európai Bizottság egy tanácsi ajánlásra (vagyis egy nem kötelező erejű jogi aktusra) vonatkozó javaslata kidolgozásához az uniós polgárok véleményét is várja arról, hogy mik a legfőbb akadályok a tanulmányi célú mobilitás terén.

Továbbá arra is kíváncsi a brüsszeli testület, hogy milyen eszközökkel lehetne a tanulmányi mobilitásban való részvételt elősegíteni – hívta fel a konzultációra a figyelmet Kalas Vivien, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa (NKE) Stratégia Kutatóintézetének kutatója.

Mit szeretnének tudni az Erasmus kapcsán?

[kiemelt]Az Európai Bizottság azt szeretné elérni, hogy az oktatás és képzés különböző szintjein tanulók és dolgozók körében növekedjen a mobilitási programokban részt vevők aránya.[/kiemelt]

Mindennek az egyik előfeltétele, hogy a külföldi tapasztalatszerzés útjában álló akadályokat a tagállamokkal közösen lebontsa – írta a ludovika.hu blogján közzétett bejegyzésében Kalas Vivien.

Az Erasmus-program 1987-es indulása óta közel 13 millióan tanultak, vettek részt képzésben, dolgoztak külföldön. (Fotó: 123rf)

Az uniós intézmény a javaslat véglegesítését megelőzően nyilvános konzultációt indított, melynek során valamennyi uniós polgár megnevezheti a legfontosabb visszatartó tényezőket. Emellett elmondhatja véleményét, miként lehetne elősegíteni azt, hogy minél többen vehessenek részt a tanulmányi mobilitási programokban.

Május 3-ig mondhatod el a véleményed

A konzultációs kérdőív – melyet május 3-áig bárki kitölthet – két nagyobb részből áll. Az első részében a Bizottság az otthonmaradás okaival kapcsolatban várja az észrevételeket. A kérdéseket több problémakör köré építette, mint például

  • információhiány,
  • anyagi nehézségek,
  • adminisztratív akadályok
  • külföldön szerzett képesítések elismertetésével kapcsolatos problémák.

A konzultáció második részében arra adhattok visszajelzést, milyen ösztönző intézkedésekre lenne szükség, milyen döntéseket kellene meghozniuk a tagállamoknak és a Bizottságnak, hogy segítsék a külföldi tanulmányi részvételt.

 

Közel 13 millió résztvevő

Noha megfelelő intézkedésekkel még tovább lehetne növelni a tanulmányi okokból külföldön hosszabb vagy rövidebb időt töltő polgárok számát, azt láthatjuk, hogy az ennek keretéül szolgáló egyik legfontosabb programban, az Erasmus+-ban egyre többen élnek a mobilitás lehetőségével – jegyzi meg az NKE kutatója.

[kiemelt]Az Európai Bizottság adatai szerint az Erasmus+-program keretében – annak 1987-es létrehozása óta – közel 13 millióan tanultak, vettek részt képzésben, dolgoztak külföldön.[/kiemelt]

Erasmus-ügy: továbbra is lehet pályázni a programra

Mint ismert, az EU Miniszterek Tanácsának decemberi döntése értelmében az alapítványi fenntartású hazai egyetemek nem kaphatnak friss támogatásokat az EU által finanszírozott Erasmus+ oktatási csereprogramból, valamint a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból.

[kiemelt]Ennek ellenére – ahogy azt az Európai Bizottság is elismerte – az érintett hazai egyetemek pályázatokat továbbra is beadhatnak az Erasmus+ vagy a Horizont Európa programok keretében megszerezhető uniós támogatásokra.[/kiemelt]

Továbbá a Kulturális és Innovációs Minisztérium azt közölte, hogy az uniós döntés a jelenleg futó csereprogramokat nem érinti. „Az erre vonatkozó pénzügyi keretek biztosítottak, így a hallgatókat semmilyen hátrány nem érheti”.

 

Erasmusos élményekről itt is olvashatsz

Erasmus-programmal kapcsolatos gyakorlati tudnivalókról, a diákok élményeiről ezekben a cikkekben olvashatsz:

Így duplázd meg az erasmusos élményeket – interjú

Erasmus+ élmények: Lisszabonban jártunk

5 nyomós érv amellett, hogy szakmai gyakorlatra menj Erasmussal

Wáberer György marad az egyetemi kuratóriumban, lemond a kormánybiztosi posztról

A Tokaj-Zemplén térség fejlesztéséért felelős kormánybiztos, Wáberer György a jövőben a Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány kuratóriumi feladataira kíván koncentrálni. Ezért kezdeményezte kormánybiztosi tisztségének megszüntetését – közölte a területfejlesztési miniszter az MTI-hez eljuttatott közleményében.

Wáberer György, a Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány kuratóriumi tagja (Fotó: Tokaj-Hegyalja Egyetem)

Mint ismert, az alapítványi formában működő egyetemek kuratóriumi tagságáról február 15-i hatállyal lemondtak a kormány miniszterei (Varga Judit, Lantos Csaba, Lázár János, Varga Mihály, Nagy István, Szijjártó Péter és Navracsics Tibor). Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter lemondásuk múlt heti bejelentésekor azt is közölte: a kormány azt várja el, hogy minden kormányzati tisztviselő (államtitkár, helyettes államtitkár, közigazgatási államtitkár, miniszteri biztos, kormánybiztos) is így járjon el.

Wáberer György azonban a mostani bejelentés szerint a kormánybiztosi posztjáról mondott le, így továbbra is a Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány kuratóriumi tagja maradhat.

Az ügyhöz kapcsolódik az is, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter február 15-én Facebook-oldalán közölte, hogy a múlt heti bejelentésnek megfelelően befejezte az Óbudai Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumi elnökeként végzett munkáját. 

Erasmus-ügy: 21 egyetem érintett

Január elején derült ki, hogy az EU miniszteri tanácsának decemberi döntése komoly hátrányba hozhatja a magyarországi alapítványi fenntartású felsőoktatási intézményeket. A döntés értelmében az érintett egyetemek nem kaphatnak friss támogatásokat az EU által finanszírozott Erasmus+ oktatási csere-, valamint a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból. 

Az egyik uniós kifogás az alapítványi fenntartású egyetemekkel kapcsolatban az volt, hogy az érintett 21 intézmény csaknem felének kuratóriumaiban politikusok ülnek, és mandátumuk határozatlan időre szól. Korábban ezzel kapcsolatban az Erasmus-ügyben Brüsszellel tárgyaló Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter azt közölte, hogy ezt a kérdést megfelelő szabályozással meg lehet oldani. „Két nem túl bonyolult jogszabály-módosításról van szó. Ezeket márciusban az Országgyűlés várhatóan elfogadja” – mondta a miniszter.

Az Erasmus+ futó programjait nem érinti az ügy

Pár hete az Európai Bizottság külön közleményt adott ki az ügyben. Ebben leszögezte: amíg a decemberi uniós döntés hatályban marad, az érintett 21 hazai egyetem számára nem ítélhető meg uniós forrás az Erasmus+ vagy a Horizont Európa program keretében, azonban ebben az időszakban továbbra is pályázhatnak az uniós programokra.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium pedig azt közölte: az Erasmus-ügy a jelenleg futó diákcsereprogramokat nem érinti. Az erre vonatkozó pénzügyi keretek biztosítottak.

Megduplázódott a magyar egyetemeken tanuló külföldiek száma

A Covid-járvány drasztikusan befolyásolta a nemzetközi felsőoktatási mobilitást és kapcsolatokat is. Világszerte jelentős korlátozásokat vezettek be. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a 2010–2011-es tanévhez képest a 2020–2021-es időszakban mégis kétszer annyi külföldi hallgató tanult a magyarországi felsőoktatásban.

 

Szívesen jönnek hozzánk a külföldi hallgatók

 

Az említett időszakban a nappali felsőfokú alap-, mester- és osztatlan képzéseken a külföldi tanulók száma 15 ezerről 32 ezer főre, az összes hallgatón belüli arányuk pedig 6,9 százalékról 17-re nőtt. A legtöbben (32 százalékuk) az egészségügyi képzési területen folytatták tanulmányaikat, 12 százalékuk a műszaki, tizedük pedig a társadalomtudományok képzési területen volt jelen a hazai felsőoktatásban. 

A külföldiek szívesen tanultak a nappali doktori képzéseken: itt a 2010–2011-es tanév óta a számuk a hétszeresére nőtt. Jelenleg csaknem háromezer külföldi diák vesz részt hazánkban doktori képzésben, így a nappali PhD-képzéseken tanulók közel harmada külföldi állampolgár – derül ki a KSH kiadványából.

Az OECD Education at a Glance 2021 kiadványa szerint a hazai felsőoktatásban a külföldiek aránya magasabb, mint az OECD-országok átlagában: Magyarországon nemzetközi összehasonlításban arányaiban is kimagasló a más államból érkező tanulók száma az egészségügyi és az agrárképzésben. 

 

Minden ország, így hazánk számára is fontosak a külföldi főiskolai, egyetemi diákok, hiszen hozzájárulásuk a nemzetgazdasághoz komoly tényező. (Fotó: 123rf)

Minden szinten, a legtöbb egyetemen tanul külföldi

A Kulturális és Innovációs Minisztériumtól kérésünkre kapott tájékoztatás szerint a 2021–2022-es tanévben a felsőoktatási hallgatók összlétszámának a 14,2 százaléka külföldi volt. Ez 37 077 fiatalt jelentett a 260 799-ből. 

Az ország 64 felsőoktatási intézményéből 61-ben tanulnak más országból érkezők. A 2021–2022-es tanév létszámadatai alapján a legtöbb, 6577 külföldi hallgatója a Debreceni Egyetemnek volt. Pécsett 4146, a budapesti Semmelweis Egyetemen 3968, az ELTE-n 3866, az SZTE-n 3767, a BME-n 2400, a Corvinuson 1728 külföldi tanult. A MATE-nal 1689, a BGE-nel 1085, az Állatorvostudományi Egyetemnek 1021, a Metropolitan Egyetemnek 970 külföldi hallgatója volt. De még a kisebb létszámmal működő egyházi intézményekben is voltak más országból érkezett hallgatók.

A legtöbb külföldi hallgatót az orvosképző intézmények, valamint főleg a nagyobb budapesti egyetemek fogadják.

 

Amire szükség van még a külföldi hallgatók bevonzásához

 

Minden ország, így hazánk számára is fontosak a külföldi főiskolai, egyetemi diákok. Hozzájárulásuk a nemzetgazdasághoz komoly tényező. A tehetségek megszerzése mellett ma már a bevételszerzés is központi szerepet tölt be az egyetemek számára a más országokból érkező tanulók toborzásával. Kutatások sokasága szerint a külföldiek jelenléte egy egyetem, az annak székhelyéül szolgáló város és tágabb értelemben a célország számára egyértelmű gazdasági hasznot jelent. Mindez közvetlenül a tandíjakban és a megélhetés során elköltött összegekben realizálódik. A befelé irányuló felsőoktatási mobilitás gazdasági hatásainak mérése című kutatás erre is rámutat.

A felsőoktatás nemzetközi jelentőségének növelése tehát nemcsak az egyetemek, de a régiónk és az ország számára is fontos cél. A külföldi hallgatók fogadásához, létszámuk növeléséhez járulnak hozzá a mobilitást segítő intézkedések, programok. Ezek további fejlesztése szükséges ahhoz, hogy még több más országból érkező diák tanuljon hazánkban. Szintén vonzó lehet a külföldiek magyarországi tanulmányai szempontjából a nemzetközileg jegyzett, versenyképes hazai felsőoktatási intézményrendszer. Illetve a felsőoktatásra fordított kiadások jelentős növekedése.

 

A KSH adatai szerint a 2010–2011-es tanévhez képest a 2020–2021-esben kétszer annyi külföldi hallgató tanult a magyarországi felsőoktatásban. (Fotó: 123rf)

Egyetemi rangsorok

 

Az első, 2013–2014-es Times Higher Education (THE) világrangsorba – amely 400 felsőoktatási intézményt tartalmazott – még nem került be egyetlen magyar egyetem sem. A ranglisták jelentősége az utóbbi 6-8 évben nőtt meg, és azokon egyre jobban szerepelnek a hazai felsőoktatási intézmények. A THE 2022-es listáján már 11 itthoni univerzitás szerepel, a Semmelweis Egyetem pedig bekerült a világ 200 legjobb felsőoktatási intézménye közé.

 

Európai Egyetemek Hálózata

 

Az Európai Egyetemi Szövetségekben való részvétel elősegíti a felsőoktatási intézmények bekapcsolódását az európai kutatási és innovációs térbe. Ez elengedhetetlen a magyar felsőoktatás versenyképességének növelése szempontjából.

Eddig 44 Európai Egyetemi Szövetség jött létre, amelyekben 340 felsőoktatási intézmény vesz részt 31 ország fővárosában és távoli régióiban, köztük az összes uniós tagállamban, valamint Izlandon, Norvégiában, Szerbiában és Törökországban.

E szövetségekben a hazai intézmények kiemelkedő számban vesznek részt. A 44 szövetségbe 11 kapcsolódott be, ami az újonnan létrejött szövetségekben részt vevő egyetemek számát tekintve a hatodik legjobb eredmény a tagállamok között.

A kormány kiemelten támogatja azon intézkedéseket, amelyek növelik a hazai és az európai felsőoktatás minőségét, teljesítményét, vonzerejét, valamint nemzetközi versenyképességét. Az első két pályázat után a 10 állami és vagyonkezelő alapítványi egyetem részére a kabinet 826 millió forint önrészt biztosított.

 

Egységes felsőoktatási programmenedzsment

 

Az 1996-ban létrehozott Tempus Közalapítvány 2022-től a Kulturális és Innovációs Minisztérium felügyelete alatt működő közhasznú szervezet, amely az általa kezelt programokon keresztül a legnagyobb mértékű mobilitást szervezi meg Magyarországon. A közalapítvány által kezelt pályázati programok az oktatás és a képzés minden szereplőjének kínálnak lehetőséget. 

Ezek közül a legnagyobb az Európai Unió Erasmus+ program, amely mobilitási és partnerségi projekteket támogat valamennyi oktatási és képzési szektorban, valamint az ifjúságügy és a sport területén. 

A Tempus Közalapítvány kezeli a közép-európai CEEPUS programot is, az EGT Alap Mobilitási ösztöndíjait, az államközi ösztöndíjakat, a Magyar Állami Eötvös Ösztöndíjat, a Collegium Hungaricum programot, a DAAD programot, a külföldi hallgatók magyarországi tanulmányait támogató Stipendium Hungaricum programot, valamint a Diaszpóra Felsőoktatási Ösztöndíjprogramot.

A Nemzeti Europass Központ Study in Hungary címen információs honlapot tart fenn a hazánkba érkező külföldi tanulók és oktatók számára, valamint Alumni hálózatot működtet a volt ösztöndíjasoknak. 

A Tempus Közalapítvány által kezelt Campus Mundi program ösztöndíjakkal járul hozzá a nemzetközi hallgatói mobilitás erősítéséhez, másrészt a hazai felsőoktatási intézmények diákvonzó képességének és nemzetköziesítésének támogatását szolgálja.

 

Stipendium és Diaszpóra

 

Magyar kormányzati eszköz a más országból érkező tanulók számának növeléséhez a Stipendium Hungaricum Program. Ennek célja, hogy elősegítse a hazai felsőoktatás nemzetköziesítését, minőségfejlesztését. Erősítse a tudományos elit nemzetközi kapcsolatait, növelje a felsőoktatási intézménynek kulturális sokszínűségét és népszerűsítse a világban a versenyképes magyar felsőoktatást. További fontos cél, hogy megalapozza a hazánkban végzett külföldiek személyes és szakmai kötődését Magyarországhoz. Potenciálisan elősegítve az itthoni sajátosságok és érdekek hazájuk elitjének körében való megismertetését, megértetését. Megalapozva ezáltal az adott országban hazánk gazdasági kapcsolatainak fejlesztéséhez, piacra jutási törekvései támogatásához szükséges kapcsolati tőkét.

A 2020–21-es tanévben a Stipendium Hungaricum-ösztöndíjasok száma 10 793 volt. Ez a hazánkban tanuló nemzetközi hallgatók 28,5 százaléka. Az előző évhez képest ötszázalékos a részarány-növekedés. A külföldiek száma e programnak is köszönhetően 2013-hoz képest 2020-ig 65 százalékkal nőtt (a 2019–20-as tanévben 38 422 fő volt).

A Diaszpóra Felsőoktatási Ösztöndíjprogram célja a magyar gyökerekkel büszkélkedő külföldi diákok magyar felsőoktatási intézményekben folytatandó tanulmányainak kiemelt támogatása teljes (alap-, mester-, doktori szint) és részképzésben egyaránt.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

Erasmus-ügy: nincsenek már a kuratóriumokban miniszterek

A kormány szerdai ülésének végén Varga Judit, Lantos Csaba, Lázár János, Varga Mihály, Nagy István, Szijjártó Péter és Navracsics Tibor miniszterek bejelentést tettek. Közölték: február 15-től nem folytatják tevékenységüket az egyetemi vagyonkezelő alapítványok kuratóriumaiban. Ezt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter mondta el a Kormányinfón az Erasmus-ügy kapcsán.

Meghatározott ideig szólhat a kuratóriumi tagság

A tárcavezető az MTI beszámolója szerint azt is közölte: „azt várjuk továbbá, hogy minden kormányzati tisztviselő járjon el így”. Tehát várhatóan távoznak a kuratóriumokból az államtitkárok, helyettes államtitkárok, közigazgatási államtitkárok, miniszteri biztosok, kormánybiztosok is.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón 2023. február 9-én. (Fotó: Illyés Tibor/MTI)

Gulyás Gergely azt mondta: szeretnének mielőbbi megállapodásra jutni Brüsszellel az Erasmus-ügyben. Ezzel kapcsolatban kiemelte: nincs akadálya annak, hogy tovább változtassanak a kuratóriumok összeférhetetlenségi szabályain. Leszögezte: ha kell, a kormány azon is kész módosítani, hogy a kuratóriumi tagok megbízatása ne élethosszig, hanem meghatározott ideig tartson.

Erasmus-ügy: 21 egyetem érintett

Január elején derült ki, hogy az EU miniszteri tanácsának decemberi döntése komoly hátrányba hozhatja a magyarországi alapítványi fenntartású felsőoktatási intézményeket. A döntés értelmében az érintett egyetemek nem kaphatnak friss támogatásokat az EU által finanszírozott Erasmus+ oktatási csere-, valamint a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból. 

Az egyik uniós kifogás az alapítványi fenntartású egyetemekkel kapcsolatban az volt, hogy az érintett 21 intézmény csaknem felének kuratóriumaiban politikusok ülnek, és mandátumuk határozatlan időre szól. Korábban ezzel kapcsolatban az Erasmus-ügyben Brüsszellel tárgyaló Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter azt közölte, hogy ezt a kérdést megfelelő szabályozással meg lehet oldani. „Két nem túl bonyolult jogszabály-módosításról van szó. Ezeket márciusban az Országgyűlés várhatóan elfogadja” – mondta a miniszter.

Az Erasmus+ futó programjait nem érinti az ügy

Pár hete az Európai Bizottság külön közleményt adott ki az ügyben. Ebben leszögezte: amíg a decemberi uniós döntés hatályban marad, az érintett 21 hazai egyetem számára nem ítélhető meg uniós forrás az Erasmus+ vagy a Horizont Európa program keretében, azonban ebben az időszakban továbbra is pályázhatnak az uniós programokra.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium pedig azt közölte: az Erasmus-ügy a jelenleg futó diákcsereprogramokat nem érinti. Az erre vonatkozó pénzügyi keretek biztosítottak.

Pontosítást adott ki Brüsszel az Erasmus-ügyben

„A Bizottság pontosítani kíván néhány, az uniós költségvetésnek a jogállamisági elvek magyarországi megsértésével szembeni védelmét szolgáló intézkedésekről szóló, 2022. december 15-i (EU) 2022/2506 tanácsi végrehajtási határozat gyakorlati végrehajtásával kapcsolatos elemet” – olvasható az Európai Bizottság közleményében.

Jelenleg nem írható alá új támogatási szerződés az alapítványi egyetemekkel

„A határozat értelmében az uniós költségvetés közvetlen, illetve közvetett irányítás keretében történő végrehajtása során tilos új jogi kötelezettségvállalást tenni a magyar közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal és az általuk fenntartott jogi személyekkel. (…) Amíg az intézkedés hatályban van, nem ítélhető oda szerződés a szóban forgó szervezetek számára, és nem írható alá új, az uniós költségvetést érintő jogi kötelezettségvállalás e szervezetekkel” – szól a közlemény.

Továbbra is pályázhatnak az alapítványi fenntartású egyetemek

A brüsszeli szakzsargonban megfogalmazott hivatalos közleményben ezt követően jön a lényeg. Ugyanis amíg a fenti intézkedés hatályban van, addig a decemberi tanácsi „határozat által érintett magyar szervezetek továbbra is jelentkezhetnek pályázati felhívásokra és részt vehetnek a közvetlen, illetve közvetett irányítás keretében megvalósuló különféle uniós programok – például az Erasmus+ vagy a Horizont Európa – értékelési és kiválasztási eljárásaiban”.

[kiemelt]Ez azt jelenti, hogy az érintett hazai egyetemek továbbra is beadhatnak majd pályázatokat az Erasmus+ vagy a Horizont Európa programok keretében megszerezhető uniós támogatásokra.[/kiemelt]

EU-s zászlók az Európai Bizottság brüsszeli épülete (Berlaymont) előtt (Fotó: 123rf)

„Azután, hogy a tanácsi végrehajtási határozatból eredő intézkedés visszavonása megtörténik, az odaítélés időpontjában a szervezetek nem fognak ezen indokból támogatásra nem jogosultnak minősülni, és így újra lehetségessé válik jogi kötelezettségvállalást aláírni velük” – folytatódik a közlemény. Vagyis, amint visszavonják a decemberi döntést, az alapítványi fenntartású egyetemekkel alá lehet majd írni az egyes uniós programokhoz kapcsoló EU-támogatás folyósítását biztosító szerződéseket.

A hozzánk érkező Erasmus-diákokat nem érinti az ügy

Az Európai Bizottság azt is egyértelművé tette a közleményben, hogy a decemberi tanácsi határozat a csereprogramokban Magyarországra érkező külföldi diákokat nem érinti. Mivel „az ilyen típusú mobilitás (»bejövő mobilitás«) a küldő országok szervezeteivel, azaz Magyarországon kívüli szervezetekkel aláírt támogatási megállapodások hatálya alá tartozik.”

Navracsics: márciusban jöhet a jogszabály-módosítás

Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter szerdán Brüsszelben tárgyalt az ügyben a kérdésért felelős uniós biztosokkal. A tárgyalások után lényegében ugyanezt nyilatkozta: „nem fenyegeti veszély az Erasmus+ oktatási és a Horizont Európa kutatási programok folytatását, folyamatosan lehet tovább jelentkezni a kiírt pályázatokra.”

Navracsics Tibor a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa (EKF) nemzetközi sajtótájékoztatóján a veszprémi Pannon Egyetemen 2023. január 21-én. (Fotó: Vasvári Tamás/MTI)

Navracsics Tibor egyben kiemelte: a magyar kormány tudja kezelni az Európai Bizottság aggályait az alapítványi fenntartású iskolákkal kapcsolatban. A brüsszeli testület problémaként jelölte meg azt, hogy az érintett 21 egyetem csaknem felének kuratóriumaiban politikusok ülnek, és mandátumuk határozatlan időre szól.

A miniszter ezzel kapcsolatban kihangsúlyozta, hogy a magyar kormány számára nem akadály ennek módosítása.

[kiemelt]Megfelelő szabályozással meg ezt lehet oldani (…) két nem túl bonyolult jogszabály-módosításról van szó. Ezeket márciusban az Országgyűlés várhatóan elfogadja[/kiemelt]

– mondta Navracsics Tibor.

A Corvinus rektora is megszólalt az ügyben

„Nehéz elképzelni ennél elhibázottabb és kontraproduktívabb döntést” – írta az Európai Bizottság magyarországi Erasmus+ programokat érintő döntéséről a Corvinus rektora. Takáts Előd, valamint Mohácsi Nagy Piroska, a London School of Economics and Political Science vendégprofesszora a Project Syndicate nemzetközi véleményoldalon jelentetett meg közös cikket a témában.

Szerintük amíg a milliárd eurós infrastrukturális projekteknél felmerülhetnek jelentős korrupciós vagy összeférhetetlenségi kockázatok, addig az Erasmus+ és a Horizont Európa programok esetében nem lehet erről beszélni.

UNIside webshop

Webshop: Uniside Kiadvány vásárlás

Hírlevél

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Minden héten válogatott tartalmainak kapod meg, hogy naprakészek lehess oktatási, egyetemi, innovációs témákban.

Impresszum

Felelős kiadó az UNIside Kft. ügyvezetője
Kiadja az UNIside Kft.

Felelős szerkesztő
Török Sára

Szabályozó szervezet

  1. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
  2. 1015 Budapest, Ostrom u. 23-25.
  3. (+36 1) 457 7100

Adatkezelési tájékoztató | Diplomátszerzek.hu