A középszintű magyar érettségit legtöbben a könnyebbek közé sorolják. Mégis vannak olyan részek, amelyekre nem árt alaposan odafigyelned, hogy a lehető legjobb eredményt érhesd el és ezzel jó pontokat kapj a felvételi eljárás során. Az emelt szintű magyar nyelv és irodalom érettségi azonban már más tészta. A feladatok sokkal komplexebbek és több tárgyi tudásra is szükséged lesz, ha sikeresen akarod venni az akadályt. Most minden technikai tudnivalót elárulunk.
Mi a közös az emelt és a közép szintű magyar érettségiben?
A magyar érettségi mindkét szinten írásbeli és szóbeli vizsgából áll. Az írásbeli emelt és középszinten is 240 percig tart és 100 pontot ér. Míg a szóbeli az előbbi esetben 20 perc, utóbbiban pedig 15 perc, és 50-50 pontot lehet szerezni rajtuk. A töri érettségik összehasonlításáról szóló cikkünkben már említettük, hogy a legális puskázási lehetőségeket érdemes kihasználni. A magyar érettségik során ez nem más, mint az írásbeli során használható helyesírási szótár és a szóbeli alatt igénybe vehető szöveggyűjtemény és más könyvek. Bár első hallásra nem tűnnek valami nagy mentőövnek, ne feledd, hogy a helyesíráson sok pontot lehet veszíteni, ha figyelmetlen vagy.
Mint minden vizsgánál, itt is sokat segíthet a korábbi évek feladatsoraival történő gyakorlás. (Fotó: Pexels)
Mit kell tudni a közép szintű magyar érettségiről?
Középszinten az első feladatlap egy szövegértési, nyelvi feladatsor, a második pedig a szövegalkotás, ismertebb nevén az esszé. Ez utóbbi nem más, mint egy műértelmező vagy témakifejtő írás, amelyet 400-800 szó terjedelemben kell megalkotnod. Az írásbeli vizsga egészével kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a helyesíráson összesen 8 pontot, az írásképen pedig 2 pontot lehet veszíteni. Ezért érdemes odafigyelned és akár lassabban is haladnod, szükség esetén belenézve a helyesírási szótárba. Időd lesz bőven, hiszen a feladatlapra 90, az esszére pedig 150 perced lesz.
A szóbeli vizsga 15 percet vesz igénybe és két tételt kell kifejtened ez idő alatt. Egyet magyar nyelvből, egyet pedig irodalomból. Két, 20 tételből álló tételsorból kell kettőt húznod, amelyet az iskolád állít össze. A nyelvtani tételért 15 pontot, az irodalomért pedig 25 pontot kaphatsz. A vizsgáztató (középszinten a saját tanárod) figyelembe veszi, hogy milyen választékosan fogalmazol, helyesen használod-e az odaillő kifejezéseket és akár 10 ponttal is jutalmazhatja, ha a feleleted nyelvi minősége megfelelő.
Miben különbözik az emelt szintű vizsga?
Az első különbség a feladatok és az időkeret elosztása. Az írásbeli részen rendelkezésre álló 240 perces keret itt nincs megosztva, vagyis az első rész után nem szedik be a feladatlapot. Egyben megkapod az egészet és te osztod be az idődet. Ez elsőre jól hangzik, de a nagyobb szabadság nagyobb felelősséggel is jár, figyelj, hogy ne fuss ki az időből. Az időből kifutni nem is olyan nehéz, hiszen emelt szinten több dolgod lesz, mint középen. A 40 pontos szövegértési és műveltségi feladatsor után ugyanis két szövegalkotási feladat is vár rád. Egy műértelmező és egy reflektáló, összesen 60 pontért. A szóbeli vizsgáról már minden tudnivalót említettünk a korábbiakban, mindössze azt érdemes megjegyezned, hogy a tételsor ebben az esetben központilag összeállított.
Néhány tipp a készüléshez
Mint minden vizsgánál, itt sem elhanyagolható a korábbi évek feladatsoraival történő gyakorlás, a tudomány is bebizonyította, hogy a mintafeladatokból való tanulás a leghasznosabb. Emelteseknek nem árt tudni, hogy míg középszinten nem elvárás életrajzok ismerete, emelt szinten ezek a követelményekhez tartoznak. Univerzális tippünk, hogy olvassatok minél többet. Bár többezer oldalas világirodalmi műveket lehet, hogy nem lesz időtök már tömegével elolvasni. Viszont az ajánlott irodalomlista tele van novellákkal, színdarabokkal, amelyekkel anélkül bővíthetitek az esszéírásnál hasznos fejbeli tárházat, hogy rengeteg időtök rámenne.
A követelményekkel kapcsolatos bármilyen további kérdéssel kapcsolatban olvassátok el az Oktatási Hivatal oldalát.
