érettségi Archívum | Oldal 14 a 15-ből | Diplomátszerzek

Agyserkentő ételek + sok folyadék = fél siker a vizsgákon

Ahogyan a szervezetednek általában, az agyadnak is rendszeresen üzemanyagra van szüksége. Az agyserkentő táplálékok közül számára a legfontosabb a glükóz, ami a cukor egy fajtája. Az agy a vérben lévő cukrot tudja felhasználni, amit szénhidrátból állít elő. 

 

Az éhes agyat etetni kell!

 

Az az ideális, ha a napi energiaszükséglet 50-55 százalékát szénhidrátok teszik ki. Ezért a szakemberek kiemelten fontosnak tartják a kellő mennyiségű szénhidrát-bevitelt, főleg a keményítőt tartalmazó, lisztből készült termékeket vagy krumplit. (Természetesen, ha cukorproblémád van, akkor jól ismered ezeket a folyamatokat, továbbá – reméljük – be is tartod a speciális diétát.)

Az agy nem képes glükózt tárolni, ezért rendszeresen fel kell töltened a glükózraktáraidat! Ha nem teszed, az fejfájással, a koncentráció csökkenésével, memóriazavarral, idegességgel, feszültséggel járhat, de akár szédülhetsz és alvásproblémáid is lehetnek. 

A szőlőcukrot csak rövid távú agyserkentő megoldás, mert az a belekből ugyan gyorsan a vérbe, így az agyba kerül, de utána gyorsan vissza is esik a vércukorszint és a koncentrálóképesség is. Sokkal hasznosabbak

a teljes kiőrlésű gabonafélékből, hüvelyesekből és zöldségfélékből származó szénhidrátok. 

Ahogyan a szervezetednek általában, az agyadnak is rendszeresen üzemanyagra van szüksége. (Forrás: 123rf)

Agyserkentő ételek széles tárháza

 

Az agynak zsírra is szüksége van, különösen Omega-3 zsírsavakra. Megállapították, hogy az Omega-3 hozzásegíti az agyat a keményebb munkájához, és javítja a mentális egészséget. Sok Omega-3 van a  tengeri halakban, a diófélékben és a növényi olajokban, valamint a tojásban, a baromfi- és a marhahúsban. 

Az agy számára nélkülözhetetlenek a fehérjék is, mert aminosavakból épülnek fel. Ezek a neurotranszmitterek építőkövei, azaz olyan hírvivő anyagoké, amelyek ingerületeket továbbítanak és így az idegrendszer információközvetítőiként működnek. Az agy által jól felhasználható fehérjéket tartalmaznak a húsok, a diófélék és magvak, a tejtermékek, a zab, a halak, a hüvelyesek (bab, lencse), a szójatermékek. 

Segít a koncentrációban még a fekete csokoládé, a fekete és a zöld tea, a koffein, de ez utóbbiakat érdemes nem túlzásba vinni, különösen, ha energiaital formájában fogyasztod.

 

Folyadékot, folyadékot!

 

A folyadék létfontosságú ahhoz, hogy az agyad működni tudjon, hiszen 73 százalékban vízből áll. Már akkor fáradtabbnak, dekoncentráltabbnak érezheted magad, ha a szervezeted hidratáltsága mindössze 1-2 százalékkal is csökken. Ne várd meg, amíg szomjas leszel, igyál meg minimum napi másfél liter folyadékot! Legyen nálad utántölthető palack, ez a legbiztosabb. Sokan applikációkat használnak arra, hogy a telefon figyelmeztessen a megfelelő folyadékbevitelre, ha másként nem megy, tölts le te is egy ilyen alkalmazást!

 

A tested egészéről se feledkezz meg!

 

Az agyserkentő ételek mellett a tested egészének megfelelő táplálásáról se feledkezz meg! A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének ajánlása szerint az egészséges táplálkozás négyféle összetevőből áll: gabonafélékből,  fehérjékből (húsból, halból vagy tojásból, tejből és tejtermékekből), zöldségekből és gyümölcsökből. Ha ezekből rendszeresen fogyasztasz, az azt is jelenti, hogy változatosan táplálkozol, és ha emellett még elegendő folyadékot is iszol, valamint mozogsz, már sokat tettél az egészségedért! Ha teheted, válaszd a minőségi élelmiszereket és italokat, lehetőleg olyanokat, amelyekben minél kevesebb a mesterséges, hozzáadott adalékanyag.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

A továbbtanulás a cél? Majdnem másfélszáz elismert egyetemi tanszék, intézet közül választhatsz!

Ha a továbbtanulás a célod, akármi legyen nálad az elsődleges szempont a választásnál, biztosan találsz ma Magyarországon olyan képzőhelyet, ami megfelel az elképzeléseidnek és a jövőbeni terveidnek. Akár a szakterületet, akár a területi elhelyezkedést helyezed a fókuszba. 

Vannak persze kivételek: ha például állatorvos szeretnél lenni, akkor idehaza egyetlen intézményt jelölhetsz meg: az Állatorvostudományi Egyetemet – amely intézmény az UNI idei intézményi rangsorában az első helyen végzett –, mert máshol nem képeznek állatorvosokat. 

De a legtöbb szakma, szakterület esetén válogathatsz, akár a szerint is, hogy szeretnél-e például elköltözni is otthonról, vagy maradnál ott, ahol gimibe, középiskolába jártál. A továbbtanulással kapcsolatban feltétlenül érdemes böngészned az UNIside friss rangsorát, vagy portálunk egyéb egyetemi rangsorait, mielőtt választanál!

 

Csaknem 70 egyetem várja a továbbtanulást tervezőket!

 

A FIR-listában szereplő 65 államilag elismert felsőoktatási intézmény többsége ugyan Budapesten található, de szép számmal működnek egyetemek és főiskolák vidéki városokban. Győrtől Veszprémen, Pécsen, Szegeden és Debrecenen át Sárospatakig szebbnél szebb, izgalmasabbnál izgalmasabb helyszínek várnak. Komoly felsőoktatási hagyománnyal rendelkező városok és olyanok is, ahol azért izgalmas élni, mert magad is részese lehetsz a helyi felsőoktatási környezet kialakításának. 

Ha állatorvos szeretnél lenni, akkor idehaza egyetlen intézményt jelölhetsz meg: az Állatorvostudományi Egyetemet, de más szakoknál nagy a választék (Forrás: Facebook-ATE)

A 65 intézmény közül 26 főiskola és 39 egyetem, illetve alkalmazott tudományok egyeteme. Az utóbbiak között van orvostudományi (Semmelweis), gazdasági (BGE) és sokféle más, a lényeg, hogy a felsőoktatási törvény szerint az az intézmény használhatja ezt a címet, amelyik legalább négy alapképzési szakon és két mesterszakon jogosult képzésre, valamint az oktatóinak, kutatóinak legalább 45 százaléka rendelkezik tudományos fokozattal.

 

Modellt váltott intézmények

 

Ha továbbtanulás a terved, érdmes tudnod: a felsőoktatási intézmények háromnegyede az úgynevezett modellváltó egyetemek, főiskolák közé tartozik. Fontos tudnod, hogy ma már az egyházi intézmények is – az alapítványi fenntartásúakhoz hasonlóan – teljesítmény alapon kapják finanszírozásuk egy részét. Tehát, jó ha tudod, hogy a modellváltott annyit tesz, az intézmény közérdekű feladatot ellátó közhasznú alapítvány fenntartásában működik. Így a korábbinál több szabadsága, de egyben több kötelezettsége lett az adott egyetemnek. A fő cél, hogy az adott intézmény oktatási színvonala, nemzetközi elismertsége növekedjen.

Ezekhez a célokhoz sokféle módon közelebb lehet kerülni, az alapítványi fenntartású intézmények pedig elkötelezettek abban, hogy ezek a célok teljesüljenek, hiszen finanszírozásuk egy részét (idén 30, jövőre 40, 2024-ben pedig 50 százalékát) a célokhoz rendelt indikátorok teljesülése alapján kapják.Vannak további egyetemek, főiskolák, amelyek megbízhatóságára, színvonalára egyebek mellett az jelent garanciát, hogy minisztériumi fenntartásban vannak, tehát az állam a működtetőjük. Ilyen többek között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem vagy a Közszolgálati Egyetem, amely közvetlenül a Miniszterelnökséghez tartozik. 

Jelentős az egyházi fenntartású intézmények száma is: 22 ilyen főiskola, egyetem működik ma Magyarországon. Ezek többségét valamelyik keresztény egyház működteti: például az Apor Vilmos Katolikus Főiskolát a Váci Egyházmegye, vagy a Sárospataki Református Teológiai Akadémiát a Tiszáninneni Református Egyházkerület. De van buddhista felsőoktatási intézmény is, a Tan Kapuja Buddhista Főiskola, az azonos nevű egyház fenntartásában. Ezekről az intézményekről is tudj meg minél többet, mielőtt a továbbtanulásról döntesz. 

Ha rossz az érettségid: alacsony ponthatáros és népszerűtlen szakok

Ne csüggedj, ha nem sikerül úgy az érettségi, ahogy azt eltervezted. Angolosan szólva: when life gives you lemons, make lemonade! Azaz, ha az élet citrommal kínál, csinálj belőle limonádét! Most adunk is rá neked néhány ötletet, hogyan.

Népszerűtlen szakok előnyben

Sokan vannak, akik egy ilyen helyzetben inkább várnak egy évet, és újra megpróbálják a hőn áhított szakot. Ha van egy nagy álmod, akkor neked is ezt ajánljuk, ahelyett, hogy egy teljesen más irányba kacsintgass. 

Abban az esetben viszont, ha az eredeti választásod bizonytalan volt és minél hamarabb szeretnél visszakerülni az iskolapadba (lehetőleg ösztöndíjjal), akkor  érdemes körülnézned az alacsony ponthatáros, népszerűtlen szakok között.

Az elmúlt években a népszerűtlen szakok között mindig ott voltak a természettudományos és a tanári szakok. Ez nemcsak itthon, de Amerikában is jellemző tendencia.

Érdemes körülnézni az alacsony ponthatáros, népszerűtlen szakok között. (Forrás: 123rf)

Ha a kémia, fizika és matek közül legalább az egyik az erősséged, akkor fokozottan ajánlott egy kicsit böngészni az ezekhez a tárgyakhoz kapcsolódó hiányszakmák között. Ilyen például a mérnök.

Ha viszont a fantáziádat nem mozgatja meg a természettudomány, akkor keresgélj a történelem, filozófia, szociológia, politika, közigazgatás vagy teológia képzések között!

FOSZK, a kompromisszumos mentőöv

Ha semmiért sem mondanál le a választott szakodról, és nem szeretnél várni arra, hogy elkezdhesd, akkor a FOSZK egy átgondolandó alternatíva lehet neked. Ebben a képzésformában ugyanis jóval alacsonyabbak a ponthatárok, mint az alap- és osztatlan képzésekben. Bekerülve pedig ugyanazt fogod tanulni, mint amit eredetileg szerettél volna.

Ha most azt gondolod, hogy ez így túl szép, hogy igaz legyen, akkor a fején találtad a szöget. A felsőoktatási szakképzéseknek van egy nagy hátránya. Bár két év után valószínűleg könnyen be fogsz kerülni (a végén kapott többletpontok miatt) a vágyott alapszakra, összesen legalább plusz fél évet kell eltöltened a képzésben. Ha érdekel ez a lehetőség, akkor érdemes körülnézned, hogy milyen felsőoktatási szakképzés szimpatikus számodra.

Ha pedig minden kötél szakad: iktass be egy gap yeart!

Töltsd a lehető leghasznosabban az előtted álló egy évet! Ebből a cikkből kiderül, hogy pontosan milyen elfoglaltságokat érdemes számba venni.

Miért esik egyre inkább nehezünkre az olvasás? Főleg a kötelező olvasmányok esetében…

A világ olyannyira felgyorsult, hogy nemcsak a tiniknek, hanem mindenkinek egyre kevesebb ideje van elmélyülni valamiben. A hosszú, többórás filmek végignézését felváltotta egy-két 10-15 perces YouTube-videó, a hetilapok végigolvasását pedig egy-egy felugró bréking hír. Ennek ellenére a középiskolásoktól ugyanúgy elvárják a kötelező olvasmányok elolvasását, sőt az irodalom érettségi az utóbbi években egyre inkább fókuszuált azok ismeretére.

Fotó: 123RF

Felmerül tehát a kérdés, hogyan vedd rá magad egy kötelező elolvasására?

Mindenképpen azt ajánljuk, hogy egyhuzamban olvasd végig az aznapra kitűzött oldalmennyiséget. Ha egyszer rászántad magad, hogy elkezded, akkor ne szakítsd félbe. Az agyadat kapcsold ki, a telefonodat tedd repülőgép üzemmódba, hogy semmi se zavarhasson meg. Különben elég egy Messenger vagy Viber üzenet, és máris teljes mértékben elterelődik a figyelmed. Hiszen valljuk be: egy aktuális iskolai szaftos pletyka mindig érdekesebb lesz évtizedekkel korábban megírt kötelező olvasmánynál.

Azonban, ahogy a nevükben is benne van, ezeket muszáj elolvasnod az adott évfolyamon, különben nagyon leromolhat az átlagod. Ám, ahogy korábban említettük is, a legfontosabb: a kötelezők az érettségin is felbukkanhatnak, amikor számot kell adnod a teljes középiskolai tudásodról.

Az olvasás egyébként ma is népszerű hobbi, számtalan különböző témában találhatsz könyveket. A sci-fiktől kezdve a kalandregényeken és fantasy-köteteken át, egészen a legkülönbözőbb ismeretterjesztő könyvekig széles a választék. A jelen korban azonban, amikor már minden információ három kattintással elérhető, egyre kevesebben választják ennek a hobbinak az űzését. 

Ha nem is a kötelező olvasmányok fogják meghozni a kedved az olvasáshoz, érdemes a kedvenc sorozataid és filmjeid alapjául szolgáló könyveket elolvasni. Így nem kell éveket várni arra, hogy mi történik kedvenc karaktereiddel, hiszen te magad járhatsz utána.

Külföldi egyetemre jelentkeznél? Hasznos tippeket adunk, miként vágj bele

Az utóbbi években folyamatosan nő azon magyar diákok száma, akik a középiskola elvégzése után külföldön folytatják tanulmányaikat. A tehetséggondozó – többek között a külföldi felvételikre történő felkészülést segítő – oktatási programokat kínáló Engame Akadémia becslése szerint a 2021–22-es tanévben több mint 16 ezer magyar diák tanult külföldi felsőoktatási intézményben. Hosszú ideje Ausztria, Németország, az Egyesült Királyság, Dánia és Hollandia számít a legnépszerűbb célországnak.

Információs tábla az amszterdami egyetem egyik épülete előtt (Fotó: 123rf)

A brexit miatt ugyanakkor az Egyesült Királyság népszerűsége jelentősen csökkent: az oda felvételiző magyar diákok száma ebben az időszakban még 1100 volt, 2022–23-ra pedig már csak 315. Ezzel párhuzamosan nőtt az érdeklődés Írország iránt azok körében, akik korábban az Egyesült Királyságba készültek továbbtanulni (hasonló okokból a számos angol nyelvű képzést kínáló Hollandia és Dánia is egyre több magyar diákot vonz).

Időben kell kezdeni a felkészülést

Lévai Balázst, az Engame Akadémia társalapító-ügyvezetőjét arról kérdeztük, mire érdemes figyelniük azoknak a magyar diákoknak, akik ezen nyugat-európai országok vagy az Egyesült Államok (ahol mintegy 600-700 magyar hallgató tanul) valamelyik egyetemén szeretnének továbbtanulni. Az iskola melletti kiegészítő képzést nyújtó Engame Akadémiának ugyanis jelentős tapasztalata van a külföldi felvételik terén: a 2021–22-es iskolaévben például a náluk végzett 102 tanuló összesen 487 jelentkezést nyújtott be külföldi egyetemekre, amelyeknek 75 százaléka (365 jelentkezés) volt sikeres, azaz diákonként átlagban 3-4 sikeres felvételivel zárták a múlt évet.

„Először is azt hangsúlyoznám ki, hogy aki külföldön szeretne továbbtanulni, annak időben el kell kezdenie a felkészülést a felvételire, ugyanis több helyen a jelentkezési határidők korábbiak az itthon megszokott, februári időponthoz képest. A brit egyetemekre január 25-ig kell a jelentkezést leadni, míg az oxfordi, a cambridge-i egyetem, valamint az orvosi szakok esetében október 15. volt ez az időpont. Írországban is február 1-jére lezárul a jelentkezési folyamat” – mondta Lévai Balázs.

Lévai Balázs, az Engame Akadémia társalapító-ügyvezetője (Fotó: Engame Akadémia)

A külföldi egyetemre való jelentkezéskor számos olyan felvételi követelménnyel szembesülhet a felvételiző, amelyekre 1-2 hónap alatt csak igen nehezen lehet felkészülni.

[kiemelt]Nemzetközi nyelvvizsgát (angolnál az IELTS vagy TOEFL, németnél a TestDaF) szinte minden országban elvárnak a jelentkezőktől.[/kiemelt]

Azzal pedig előre érdemes tisztában lenni, hogy már a jelentkezéskor kérik-e a nyelvvizsgát, vagy elég azt később beküldeni.

Fontos szempont az is, hogy a felvételi követelményeket mennyire kötik az érettségihez. Gyakran előfordul, hogy két emelt szintű érettségit kérnek, és sokszor megszabják azt is, hogy milyen tárgyakból milyen szinten kell érettségizni. Az ír egyetemek például a korábbi helyzethez képest kevésbé értékelik a magyar érettségi eredményeket, ezért az ide jelentkező diákoknak abszolút javasolt, hogy emelt szintű érettségit válasszanak.

„Emellett vannak olyan helyek, ahol mindenképpen le kell tenni az egyetem saját felvételi vizsgáját, vagy egy általuk meghatározott nemzetközi vizsgát. Bár Ausztriában a legtöbb esetben nincs felvételi, a szomszédos országban egyes képzéseknél, például a jogi, orvosi szakoknál – ahogy az a többi országra is jellemző – külön felvételit tartanak” – emelte ki Lévai Balázs.

Személyesebb a felvételi folyamat

Fontos azt is figyelembe venni, hogy

[kiemelt]az angolszász oktatási rendszerekben és egyre több európai országban jóval szubjektívebb, személyesebb a felvételi folyamat a Magyarországon megszokott pontszámítási rendszerhez képest.[/kiemelt]

Az egyetemi tanszékek döntése, hogy kit vesznek fel hallgatóik közé, ezért a felvételi követelményeknek csak egy részét teszik ki a tanulmányi eredmények.

Emellett a külföldi egyetemek nagy hangsúlyt helyeznek arra, hogy a felvételi folyamatban kiderüljön a felvételiző motivációja, érdeklődése a választott szak iránt. A legtöbb országban – ha nem is minden szak esetében – így motivációs levelet, vagy a motivációt vizsgáló kérdésekre rövid esszé jellegű válaszokat kell írni. Ezek a motivációs levelek, esszék pedig alapul szolgálhatnak az esetleges szóbeli fordulóhoz is.

A brit és az amerikai egyetemeken, valamint a legtöbb esetben Hollandiában a motivációs levél mellett ajánlólevelet is kérhetnek a jelentkezéshez, amelyben egy tanár (lehet az az osztályfőnök vagy akár az iskola igazgatója) írja le szakmai véleményét az adott diákról.

Fizetős vagy sem?

Ami pedig a kinti tanulás pénzügyi feltételeit illeti, a magyar diákok között népszerű nyugat-európai országok közül Ausztriában, Dániában, Írországban és Németországban az EU-ból érkező külföldiek számára is tandíjmentes a tanulás. Ausztriában, Németországban és Írországban viszont adminisztrációs díjat számolnak fel (ami az előbbi két országban kisebb költséget jelent, viszont Írországban ez 3000 euró).

Hollandiában 2168 euró egy évre a tandíj (az első évben mintegy 1100 euró kedvezmény jár). Az USA-ban 3700-60 000 dollár közötti lehet a tandíj, diákhitel pedig nincs.

Az Egyesült Királyság egyetemeinek népszerűsége pedig főképp azért csökkent a magyar diákok körében, mert a brexit következtében az EU-ból érkező diákok számára jelentősen megnőtt a tandíj mértéke. A korábbi, mintegy 9250 fontnyi összeg helyett évente 10 000–38 000 font tandíjat is fizethetnek az uniós diákok. Továbbá a brexit miatt a diákhitelre vonatkozó lehetőségüket is elveszítették az EU-ból érkező hallgatók – jegyezte meg Lévai Balázs.

Dániában viszont az a szabály, hogy az EU-ból érkező diákok is jogosultak diákhitelre, amennyiben legalább havi 43 órát dolgoznak tanulmányaik mellett.

A magyar diákok egyre népszerűbb célpontjával, Hollandiával kapcsolatban – ahol 2021–22-es tanévben közel 2 ezer magyar hallgató tanult – korábban írtunk arról, hogy az ottani egyetemek egyre nehezebben birkóznak meg a külföldi hallgatók számának utóbbi években tapasztalt jelentős emelkedésével. A több mint 12 ezer külföldi diák által látogatott amszterdami egyetem az angol nyelvű képzésekre bevezetett létszámplafonnal kezelné a helyzetet, azonban ezt a jelenlegi jogszabályok nem teszik lehetővé.

A mintegy 1200 fős magyar hallgatói közöséggel bíró Dániában pedig nemrégiben az okozott jelentős felháborodást az egyetemek körében, hogy a kormányzat a mesterszakok felénél egy évre rövidítené a képzés idejét.

Lezárult a 2022–23-as őszi érettségik időszaka

Az idei őszi érettségi időszak október 14-én, pénteken reggel nyolc órakor kezdődött. Elsőként horvát nemzetiségi nyelv és irodalomból bizonyíthatták tudásukat az érettségizők.

Az ezt követő héten kerültek sorra a nagy érdeklődésre számottevő tantárgyak: múlt hétfőn a magyar nyelv és irodalom, kedden a matematika, szerdán a történelem, csütörtökön az angol nyelv.

Fotó: 123RF

Ezeknek az érettségiknek a feladatsorát és a hivatalos megoldókulcsát oldalunkon is közöltük:

Azok, akik természettudományi tantárgyból tettek idén előrehozott érettségit, választhattak, hogy a 2012-es vagy a 2020-as Nemzeti alaptanterv iránymutatásai szerint szeretnének-e vizsgázni. Ez további két esetben: ének-zenéből és vizuális/digitális kultúrából volt lehetséges, minden más tantárgyból egységes feladatsort kaptak a jelentkezők.

A természettudományi tárgyak 2020-as Nemzeti alaptanterv szerinti feladatsorait és hivatalos megoldókulcsait is közöltük oldalunkon:

Ezek mellett a nagy érdeklődésre számot tartó német nyelv és informatika feladatsorairól és hivatalos megoldókulcsairól is beszámoltunk:

Az utolsó vizsganapon reggel nyolc órától spanyol nyelvből, délután 14 órától fizikából, ének-zenéből és művészettörténetből adhattak számot a diákok a tudásukról. A fizika feladatsor hivatalos megoldásait holnap 14 órakor teszi közzé az oktatási hivatal, a többi természettudományi tárgyhoz hasonlóan erről is beszámolunk majd oldalunkon.

Reméljük, mindenkinek sikerült a legjobb eredményt nyújtania. Amennyiben nem, akkor se csüggedjetek, mert ha rosszul sikerült az írásbeli, de elmentek a vizsga szóbeli részére, azzal annulláljátok az egészet, így semmilyen nyoma nem marad a rossz írásbeli teljesítményeteknek!

Ez az utolsó éved a középiskolában? Ezekre jobb, ha odafigyelsz

A végső év kivételes körülményei kitűnő lehetőséget nyújtanak arra, hogy érettségiző diákként felkészülj az egyetemre. Ha most odafigyelsz pár dologra, akkor előre megspórolhatsz pár bukott kreditet, de akár az érettségin is jobb pontot érhetsz el.

Ideje megtanulni tanulni, nem középiskolás fokon

Ideje bevallani valamit a középiskoláról: nem kell olyan komolyan tanulnod az első három évben, hogy korrekt jegyeket szerezz. Ha órán odafigyelsz, akkor otthon elég minimális energiát fordítani a tanulásra. Sajnos ez beidegződés sokak első egyetemi félévére rányomja a bélyegét. Ne tartozz közéjük!

Szokj hozzá ahhoz, hogy addig gyakorolsz, amíg valami már rutinszerűen megy, illetve legyenek bevált tanulási módszereid, ha valami nagyon nem ragad meg az agyadban. Ez most banális dolognak tűnik, de később aranyat fog érni. Hiába kisebb most a kihívás, fogd fel az érettségit úgy, mintha az egyetemi vizsgaidőszak főpróbája lenne. Már csak azért is, mert nagyon sok múlik rajta, és minden plusz pont jól jöhet.

Forrás: Unsplash

Oszd be az idődet!

A sikeres tanulással kéz a kézben jár a jó időbeosztás. Az érettségi előre lefixált időpontjai arra fognak késztetni, hogy majd az utolsó előtti pillanatban állj neki a tanulásnak. Viszont ez nem egy tanulási terv, hanem egy nagyon káros tévút! Az egyetemen ilyen hozzáállással, hatalmas hullámokban fognak a nyakadba zúdulni a leadási határidők és dolgozatok, amelyekre nem lesz esélyed felkészülni.

Ez az év tökéletes arra, hogy megtanuld beosztani az idődet. Természetesen az egyetem kezdetén mindent újra kell tervezned, de hatalmas előnnyel indulsz, ha nem akkor kell rájönnöd, hogyan egyeztesd össze a szórakozást a kötelezettségeiddel.

Kezdj el olvasni, ha eddig nem tetted!

Jól teszed, ha időben elkezded felpörgetni a szövegértő képességedet, mert nemcsak az érettségin fogod hasznát venni, hanem az egyetemi könyvtárban is. Kevés olyan szak létezik, ahol ne kellene átrágnod magad vaskos, száraz és hosszasan megfogalmazott tankönyveken. Ezekhez türelem és értelem kell, amire szerencsére felkészítheted magad egészen egyszerűen azzal, hogy rendszeresen olvasol.

Miért hasznos a közösségi munka?

Felkészít a későbbi életedre

Elsőre biztosan azt gondolod, hogy ez egy újabb teher, amivel nyomasztanak. Nem elég, hogy egyfolytában témazárókra kell készülni, nyelveket tanulni, már kötelező a mindennapos testnevelés, még további 50 órát elvesznek az életedből.

Felnőttként azonban szinte mindenkinek kell (legalább) 40 órát dolgoznia hetente, amennyiben meg szeretne élni. Ez az 50 óra a középiskolás éveid alatt segít abban, hogy egy kicsit belekóstolj a munka világába.

Fotó: 123RF

Sok területről választhatsz

Nincs kőbe vésve, hogy milyen területen teljesíts, magad választhatod meg, hogy hol dolgozol. Ez lehet egészségügyi, szociális vagy civil szféra, az oktatás, a kultúra, a környezet- és természetvédelem vagy a polgári- és katasztrófavédelmi területe is.

Sőt, több mindenbe is belekóstolhatsz, mert nem kötelező egy adott helyen letudni mind az 50 órát, különböző területeken is kipróbálhatod magad. Ez remek lehetőség arra, hogy megnézd, tetszik-e neked egy-egy munka, el tudod-e képzelni, hogy ebbe az irányba tanulj tovább, majd felnőttként esetleg az adott ágazatban dolgozz akár napi 8 órában.

 

Élvezd!

Fontos, hogy ne kényszerként, hanem lehetőségként éld meg ezt az 50 órát, hidd el, úgy az idő is gyorsabban fog telni, mialatt végzed. Nem muszáj egyedül menned, mehetsz osztálytársaiddal vagy barátaiddal közösen is. Inkább ezt ajánljuk, mert tapasztalatok szerint, így nagyobb az esély rá, hogy élményként élitek meg ezt az időt.

 

Erre ügyelj!

Mivel közösségi munkáról van szó, így pénzt nem fogsz kapni érte. Nagyon fontos, hogy mielőtt elkezded, érdeklődj utána az intézményben, ahol tanulsz, hogy amit kinéztél magadnak, az beszámít-e a közösségi munkába. Nehogy később derüljön ki, hogy az iskola semmilyen kapcsolatban nem áll az adott intézménnyel, és így a munkád kárba vesszen.

Beavatunk a max pontos elemzés rejtelmeibe! Novella vagy vers? Melyiket elemezd?

Kezdjük az alapoknál: a fogalmazásoknál fontos elvárás a hármastagolás. Bevezetés, tárgyalás és befejezés. Az elején felvezeted a mondandódat, de nem mélyedsz még el semmiben, a tárgyalásban lesz lehetőséged az elemzésre, itt fejted csak ki a gondolatmenetedet igazán. Végül összegzed és értékeled a fogalmazásodat.

Égető kérdés: kell címet adni?

Mi az hogy! Legjobb egy rövid és frappáns cím, amivel utalsz a választott műre! Arra is figyelj, hogy az elemzés mondandójához is passzoljon!

A bevezetés rejtelmei

Ahogy már említettük, ne ess abba a hibába, hogy hosszú bevezetést írsz, de ki se hagyd teljesen! Az in medias res, azaz a dolgok közepébe vágás nem az érettségihez méltó, kezd a propozícióval! A következő elemekről nem kell hosszasan beszélned, csak lényegre törően említsd meg őket. Nem is feltétlenül lesz mindenre szükséged belőle:

  • Itt határozod meg, hogy miről fog szólni az írásod. Elmondod például, hogy melyik két költő verseit választottad összehasonlító elemzésed tárgyának, és fél mondatban indokold meg, miért.
  • Térben is időben is elhelyezed a költőt vagy a szerzőt, mikor éltek, milyen irodalmi korszakhoz vagy irányzathoz tartoztak, esetleg milyen írócsoporthoz soroljuk őket. Reflektálhatsz a magyar irodalomban betöltött szerepére, de az is fontos, hogy alkotó életútján hol helyezkedik el, melyik ciklus vagy kötet része a mű.
  • Egy erős tételmondattal érdemes zárni a bevezetést. Ez fogja meghatározni, hogy milyen vezérfonal mentén halad majd az elemzés, amit bizonyítani fogsz a későbbiekben. 

A tárgyalás: ideje kivesézni a dolgokat!

Ebben a bekezdésben elemezd és értelmezd a művet, itt van lehetőséged kifejteni az állításaidat. Segít, ha alaposan elolvasod a feladatot, hogy pontosan tudd, milyen elemzési szempontok szerint várják a fogalmazásodat.

Amiket mindenképpen tartalmaznia kell az első soroknak:

  1. Újabb “bevezetés” következik, most a második részt, a tárgyalást vezeted fel. Itt kaphat helyet a mű keletkezésének története, a történelmi háttér, a cím kapcsolata a szöveggel és a műfaj is. Halkan megjegyeznénk, hogy nem ajánlatos összekeverni a műfajt és a verstípust. Az előbbit a hozzá kapcsolódó érzelem határozza meg (elégia, epigramma, óda, episztola stb.), addig a verstípus lehet érték- és időszembesítő, retorikus, számvetés stb.
  1. Most kezdhetsz végre neki a témához, fogalmazásod központi gondolatához. Novellánál röviden összefoglalod a tartalmát, bemutatod a világát, a konfliktust, ebből milyen értékrend ütközések születnek, meghasonulnak-e a szereplők, mit szimbolizálnak az események. A veres elemzésnél fontosabb a megélt érzelmek kibontása, milyen érzéseket jelenít meg a költő. Filozofikusan elmélkedik, szerelmesen epekedik, tájleírás vagy lelkiállapot bemutatása történik, politikai élcelődés vagy egy ars poeticát versel el.
  2. Ha a verset választottad, akkor a vershelyzetet is meg kell határozni, azaz a líriai alaphelyzetet. Hogy indul a vers, ki a lírai alanya? Kihez szól a költő és milyen hangnemben?

Forrás: Unsplash

A verselemzés alapkövetelményei:

Vizsgáld meg a vers formai szerkezetét. Tagolható-e gondolatmenetekre, ismétlődések, ellentétek fellelhetőek-e benne, esetleg keretes szerkezetű? 

A hangnem és a kifejezett érzelem változik? Utána a szerkezeti egységek alapján a gondolati és érzelmi tartalmát is figyeld meg.

A költői képek célját is említsd meg, hogy kapcsolódnak egymáshoz és mit ábrázolnak. Ha  az eredetüket felismered, érdemes megemlíteni (történelmi, mitológiai vagy biblikus stb.) 

A vers nyelvezete, stílusa és költői eszközei is lényegesek. Milyen a szókincse, zeneisége, szóképei, mondatalakzatai, verselés és rím meghatározása is lényeges. Mindezeket természetesen támaszd alá idézetekkel!

Mi kell a novellához?

Először is kulcsfontosságú, hogy olvasd el alaposan a művet, csak utána kezdj el elemezni. Ebben az esetben a szerkezetének kifejtése után (expozíció, bonyodalom, tetőpont, fordulat, végkifejlet) mutasd be a főszereplőket és mellékszereplőket. Határozd meg, hogy milyen a narráció, az elbeszélő magatartása (mindentudó, objektív, szubjektív). 

Használ-e a szerző rezonőrt? Hogy ki ő? A rezonőr rendszerint a cselekményen kívül álló elmélkedő, foglalkozásánál fogva – orvos, gyóntató, ügyvéd – mindentudó és józan figura, aki a cselekmény mozzanatait magyarázva, közvetlenül mondja ki az író véleményét. A 18. században a felvilágosult bölcselkedő, a 19. századi iránydrámákban pedig moralizáló vagy politizáló alak szerepelt rezonőrként. (Akivel te is találkoztál, az Molière Cléante-ja a Tartuffe-ben. Kései, nem konvencionális rezonőr Molnár Ferenc Ördöge is.)

Írhatsz a nyelvezetéről is, mennyire élőbeszédszerű, népies-e a szókincse, vannak-e benne közmondások. Kitérhetsz egyéb jellegzetességeire is, ha kapcsolódik a tragikumhoz, humorhoz vagy például a babonák világához. Mindenképp írj idézeteket, példákat, legyenek az egyes bekezdések között átvezető gondolatok, hogy az iromány teljes egésze egy egységet alkosson.

A befejezés le ne maradjon!

Ahogy kezdted, úgy is fejezd be: frappánsan. Tipikus hiba, hogy erre már alig hagynak a diákok időt, és csak gyorsan összecsapják. Ezzel a pár ötlettel kevéske idő alatt is ügyesen zárhatod a fogalmazásodat.

  • Összegezd a tárgyalást, a központi gondolatot összefoglalod röviden, ismét visszautalhatsz a tételmondatod bebizonyításához.
  • Itt érkezett el a saját érzéseid bevonása, eddig szakmai szemmel elemeztél és tettél megállapításokat, de a rád gyakorolt hatását is megemlítheted. 
  • Izgalmas adalék lehet, ha a mű utóéletéről, hatásáról is teszel említést, esetleg egy aktuális helyzettel kötsz párhuzamot.

TOP 5 tipp az időd jó beosztásához!

1. A jó tervezésen alapszik minden!

Szerezz be egy határidőnaplót, de elég ha csak egy jegyzetfüzetbe vagy egy Excel táblázatban vezeted a feladataidat, azt válaszd, amelyik számodra jól követhető, mindig kéznél van, mindig fejben tudod tartani. Akár a telefonod jegyzetét is használhatod, ha te azt szereted. Rendszerezd őket fontosság szerint, csoportosítsd őket úgy, hogy mindenre megfelelő mennyiségű időt szánj. Így nem fordulhat elő veled, hogy elfeledkezel valamiről, hiszen ilyenkor – a rengeteg információ között – könnyen elveszhet egy kisebb részlet. 

Forrás: Unsplash

Először alaposan gondold végig, hogy miket kell átvenni az érettségi előtt. Ne csak a tételekre szánj időt, a gyakorló feladatokra, kiegészítő tudást nyújtó könyvekre és az évközbeni iskolai tanulásra is gondolj. Ha mindent összeszedtél, utána jöhet csak a rendszerezés. Nézd meg, hogy mennyi időd van még a vizsgákig, majd egyenletesen oszd fel a feladatokat. Fontos, hogy néha kis pihenőt is betervezz, jót tesz majd, ha kicsit kiereszheted valamelyik nap a gőzt. Akár egy egész hetet is szentelhetsz egy tantárgynak, majd a következő héten egy másikkal foglalkozol, így váltogatva “vetésforgóban” haladva. A legjobb, ha van lehetőséged akár ismételni is, ha újra ahhoz a tantárgyhoz érsz a hetek váltakozásával.

2. Szép dolog a tervezés, de hogyan tartsd magadat hozzá?

Minden napra gondold át előző este, hogy mi a célod, mivel és mennyit szeretnél haladni, mi az, amivel esetleg elcsúsztál és pótolni szeretnéd. Jó, ha ismered a saját képességeidet és határaidat, képes vagy felbecsülni, hogy mennyit tudsz valójában megcsinálni. Akár listát is készíthetsz a következő napi feladatokról, amiket priorizálsz, hogy a fontos dolgokkal tényleg készen legyél. Az is egy módszer, hogy az elején túl esel azokon a részeken, amelyekhez a legkevesebb kedved van, hogy utána sokkal jobb szívvel haladj tovább, hiszen a nehezén már túl vagy.

3. A Pomodoro technika

Ez a technika segíthet abban, hogy ne töltsd valamivel több, esetleg kevesebb időt, mint amit eredetileg rá akartál szánni. Kezdj a legfontosabb feladatoddal, 30-90 percig igyekezz csak erre figyelni és ezzel haladni. Nem szabad megszakítani olyanokkal, hogy gyorsan csinálsz magadnak egy szendvicset, válaszolsz egy üzenetre vagy simán csak pörgeted a mobilodon a tartalmakat. 

A módszer lényege, hogy tényleg csak arra koncentrálsz, ami a kötelességed és nem hagyod elkalandozni a gondolataidat. Ha lejárt az idő és végeztél a tervezett mennyiséggel, tarts egy kis pihenőt, majd következhet egy újabb témakör vagy feladat!. 

4. Az Eisenhower időmátrix

A rendszerezés legfontosabb részlete, hogy jól is tudj priorizálni a tevékenységek között, de mi van akkor, ha képtelen vagy eldönteni, mivel kezd a feladataidat. Ekkor jöhet segítségül az USA 34. elnökének – Dwight D. Eisenhower – nevét viselő módszer! Egy időmátrixot kell használni, ez sokkal egyszerűbb, mint aminek hangzik! Készíts négy dimenziót, hogy csoportosíthasd a teendőket:

  • fontos, de nem sürgős,
  • sürgős és fontos,
  • sürgős, de nem fontos,
  • nem fontos és nem sürgős

Forrás: thelead.io

Annyi a feladatod, hogy kitöltöd az aznapi feladatokkal a cellákat. Egy példával segítünk, hogyan is érdemes használni! Tegyük fel, hogy öt célt tűztél ki mára. Felkészülni egy holnapi dolgozatra, egy gyakorló feladatsor kitöltése, egy új témakör megtanulása, konzultáció a külön tanároddal és egy összefoglaló beszerzése.

  • Fontos, de nem sürgős: Ne ess kísértésbe, hogy minden feladatot idesorolj. Az új tétel kidolgozása és a gyakorló feladatsor természetesen fontos feladat, hiszen készülnöd kell az érettségire, de még bőven van időd rájuk, így nem kell azonnal megcsinálni őket.
  • Sürgős, de nem fontos: Ugyan nincs lehetőséged későbbre halasztani ezeket, de nem is a leglényegesebb feladataid közé tartoznak, ilyen például egy konzultáció.
  • Fontos és sürgős: Nem meglepő módon ezek a leglényegesebb teendők, egy másnapi dolgozat több szempontból is elsőbbséget élvez, hiszen új dolgokat tanulsz, amelyekre szükséged lesz az érettségin, plusz a felvételinél is rengeteget számítanak az év végi jegyek. 
  • Nem fontos és nem sürgős: Ide olyan apróságok kerülnek fel, amelyeket ha egy hét múlva intézel el, akkor sem lesz gond. Például akartál venni egy összefoglalót, de még abból a tárgyból nem tartasz ott a beosztásod szerint, hogy foglalkoznod kelljen vele.

 5. Sok kis dolog sokra megy: GTD módszer 

Több apró kis tényező akadályoz a haladásban? Már sokadjára futsz neki egy tételnek, mert mindig közbevág valami? Egy másik feladatot még gyorsan megoldasz, egy üzenetre reagálsz, még egy idekapcsolódó cikket elolvasol, de magával a tétellel meg nem haladsz. A Getting Things Done módszer fő elve a 2 perces szabály. Ha valami belefér két percbe, akkor intézd el, minthogy folyamatosan az agyadban zakatoljon, mint megoldandó probléma. Így tudsz haladni a valóban fontos dolgokkal, plusz további feladatokat is kipipáltál a hosszú listádról.

TOP 5 szabály és lépés az esszéírásban a töri érettségin

Összesen 50 pontod múlik majd a középszintű írásbeli vizsgán, amikor egy rövid és egy hosszú esszét kell írni, ezért nem árt, ha kihozod belőle a lehető legtöbbet. 

A rövidebbik 17 pontot ér és egyetemes történelmi témájú, a hosszabbik 33 pontos és a magyar történelemhez kapcsolódik. 

Amikor kiválasztod a rövid egyetemes és a hosszú magyar esszétámát, akkor nem dönthetsz két azonos korszak mellett! Szerencsére az írásbeli feladatlap feltünteti a lehetőségeket, így – ha résen vagy – véletlenül sem dönthetsz helytelenül. Ha a következő lépéseket betartod és az atlaszt is jól tudod használni, akár maximum pontos is lehet a fogalmazásod!

Mivel kezdj neki a feladatnak?

  1. Kezdjük az alapoknál: a feladat értelmezése

Számtalanszor hallhattad már, mielőtt nekifogsz egy feladatnak, előtte mindig alaposan olvasd el az instrukciókat, pontosan értelmezd őket. 

Régen rossz, ha csak a cím alapján kezded el írni rögtön a fogalmazásod, mert előre meghatározzák, hogy mire kell kitérni, és csak ezen elemekre kapsz pontot. 

Tehát például hiába részletezed hosszasan Mátyás király csatáinak időpontjait, ha a feladat a gazdaságpolitikájáról szól, és az általa kivetett adókról egy szót sem említesz. Arról nem is beszélve, ha annyira eltérsz a tárgytól, hogy esetleg Podjebrád Katalinnal való házasságáról kezdesz írni…

  1. Egy rövid vázlat mindig segít 

Gyűjtsd össze a piszkozat lapon pontokban a lényeges elemeket, amelyekről írni szeretnél: a témához kapcsolódó legfontosabb évszámokat, eseményeket, fogalmakat és személyeket. A javítókulcs szerint már ezért pontokat kaphatsz, hogy megjelennek később a szövegben. 

Forrás: Pixabay

A bevezetésben egyből határozd meg a teret és időt! Helyezd el pontosan melyik történelmi korszakban, évben, földrajzi helyen vagyunk. Utána térj csak ki, hogy milyen szereplői lesznek az eseményeknek.

Ha valami nem jut eszedbe, próbálj továbblendülni, hagyd üresen az adott részt, van időd bőven, később is kitöltheted. A lényeg: kerüld el azt, hogy valami miatt leblokkolj. Sokkal jobb ha tízből csak hét dolgot tudsz, mintha már a második vagy a harmadik névnél, évszámnál leragadsz!

  1. Öreg hiba kihagyni a forrásokat!

Forráselemzés nélkül nem értékelik sokra a munkádat, a maximum pontos elemzésre ne is számíts, ha elfelejtesz írni róluk. A feladat leírása után két forrást is kapsz. Általában térkép, rövid idézet, diagram, korabeli fotó, esetleg egy műalkotás lehet a segítségedre, de bármi előfordulhat, ami kapcsolódik az adott korszakhoz. A szövegben utalj arra, hogy melyik forrás bizonyítja vagy ábrázolja jól az állításodat.

  1. Évszámok és események

Kevés a forrásokra hivatkozni, be kell bizonyítanod, hogy saját tudással rendelkezel a témáról. Legális puskaként találsz évszámokat és eseményeket a történelem atlaszban is, viszont ez még nem elegendő! Az esszében egyértelműen látszódnia kell, hogy érted az ok-okozati összefüggéseket (miből, mi következik), legalább a lényeget tekintve ismered a történelmi előzményeket és átfogóan tudod értelmezni az adott  korszakot.

  1. A helyesírás és a fogalmazás stílusa

Ugyan ez nem az irodalom érettségi, de a rossz nyelvhelyesség miatt fontos pontoktól eshetsz el. A helyesírásra nyilván alap figyelni, arról nem is beszélve, ha helytelenül írsz le személy- és helyneveket. A címről és a hármas tagolásról (bevezetés, tárgyalás, befejezés) se feledkezz meg. Igyekezz kerek mondatokban fogalmazni, ne csapongj az események között, hanem a gondolati ív mentén haladj. Így sokkal összeszedettebb és átgondoltabb írásnak fogják tartani az esszédet. Ebben segít sokat a 2-ik pontban részletezett rövid vázlat.

Nyelvvizsga vagy nyelvi érettségi? Melyiket válaszd?

Így függ össze a két vizsga

Egyszerre a kettőt? Lehetséges! Amennyiben sikeres emelt szintű érettségid lesz egy idegen nyelvből, akkor a 60 százaléknál jobb eredmény egy B2 (középfokú) komplex nyelvvizsgával. A 40-59 százalék közötti eredmény pedig egy B1 (alapfokú) komplex nyelvvizsgával egyenértékű. Ilyenkor az érettségi bizonyítványod záradékában kerül egy államilag elismert nyelvvizsga bizonyítvánnyal egyenértékű okirat. Ne felejtsd el, hogy ez csak az emelt szintű nyelvi érettségire vonatkozik, sajnos egy hibátlan középszintű érettségi után sem kaphatsz nyelvvizsga bizonyítványt.

Pontszámítási különbségek

Az államilag elismert nyelvvizsga többletpontot ér a felvételi pontszámításnál. A B2 komplex típusú nyelvvizsgáért 28 pontot kapsz, a C1 (felsőfokú) vizsgáért pedig 40 többletpont jár. Figyelj arra is, hogy a nyelvtudásért maximum 40 pontot szerezhetsz a felvételin, még abban az esetben is, ha több nyelvvizsgával rendelkezel.

Egy nyelvből csak egyszer jár többletpont!

Azt is érdemes tudni, egy nyelvből csak egy nyelvvizsgáért kapható többletpont, így ha például angolból van egy B2-es és egy C1-es nyelvvizsgád, akkor csak az egyik után jár pont. Ha pedig ugyanabból a nyelvből szereztél nyelvvizsgát és emelt szintű érettségit is, akkor is csak a kedvezőbb pontszámot biztosító vizsga után ítélik meg a többletpontokat.

Forrás: Pixabay

Készülj fel, hogy ugyan a hazai pontszámításnál az államilag elismert nyelvvizsgák minden esetben beleszámítanak, külföldi egyetemek és bizonyos munkahelyek nem fogadják el az összes típusú nyelvvizsgát, amit itthon szerezhetsz. 

Mi a közös a két vizsgában?

Az olyan emelt szintű idegen nyelvi érettségin és nyelvvizsgán, amelyek egymásnak megfelelő szintűek – nem meglepő módon – ugyanolyan vizsgarészekkel találkozhatsz. Halláskészség, íráskészség, szövegértés és külön a szóbeli. Ha felkészültél már egy nyelvvizsgára, akkor érdemes egy azonos szintű emelt érettségit is tenni, hiszen az elvárt tudás, a témakörök és a típusfeladatok lényegében azonosak lesznek.

Mi a különbség a két vizsga között?

Ha spórolni szeretnél, akkor még az érettségid évében írd meg az idegen nyelvi érettségit, mert a nyelvvizsgák minden esetben fizetősek. Annyi jó hírünk van, hogy az első sikeres államilag elismert komplex nyelvvizsga árát vissza tudod igényelni az államtól. Ennek neked kell utánajárni, automatikusan nem térítik meg a költségeidet.

Nyelvvizsgából több fajta is van, általános vagy szaknyelvi, illetve több helyen is megírhatod, ahol mások a követelmények. Ráadásul – ahogy már korábban is említettük – nem azonosan fogadják el őket a nagyvilágban. 

Nyelvvizsga esetében te választhatod ki a nehézségi szintet, amely lehet alap-, közép-, és felsőfokú, addig az idegen nyelvi érettségin kizárólag csak az emelt szintű vizsgád lesz érvényes közép- vagy alapfokú nyelvvizsgaként.

A tudás kulcsa: tanulj meg tanulni

A hatékony tanuláshoz elengedhetetlen olyan szokások kialakítása, amelyek hozzásegítenek a produktivitáshoz. Először is fontos a tanulási nehézségek okainak feltárása és azok megoldása, a rossz beidegződések megszüntetése. Különben sokkal nehezebben alakul ki az érdeklődés, kíváncsiság és tudásvágy az adott tananyag iránt. A praktikus és egyszerű módszerek megismerése után képes leszel egy saját rutint is kialakítani, ami számodra a legeredményesebb. A figyelmed megtartására és fejlesztésére is akadnak gyakorlatok, de a szókincsfejlesztés, beszédtechnika, szövegértés és memória javítása is a tanulásmódszertan részei. A gondolkodásmódod fejlesztésével a problémamegoldó képességed is fejlődik.

Forrás: Pixabay

Számtalan módszer létezik, de mielőtt rátérnék néhányra, kiemelendő, hogy az egész alapja, hogy a környezeted is megfelelő legyen, olyan helyen tanulj, ahol a lehető legkevesebb külső hatás ér téged. A zavaró tényezők kiküszöbölésén túl a kényelem is fontos. Szellőztess rendszeresen, tarts pihenőket, egyél és igyál közben, mozogj is picit. Csak fokozatosan terheld magadat, lehetőleg egyszerre csak egy dologgal foglalkozz, ne ugrálj vadul a feladatok között.

 

10 módszer, hogy könnyebben tanulj

  • Készíts időbeosztást, hogy mindenre maradjon időd.
  • Kis részletekben haladj, majd időnként térj vissza a korábbi szakaszokra.
  • Kulcsszavakat húzd alá, jegyzetelj, ismétlésnél nagy segítséget nyújt és jobban átlátod a tananyagot.
  • Ne csak úgy memorizálj, hogy újraolvasod a szöveget, hanem próbáld meg folyamatosan visszaidézni is az egyes részeket.
  • Tagoltan ismételd át az anyagot, hogy semmilyen információ felett ne szaladj át.
  • Kérdezz bele az anyagba, ha valamire nem emlékszel, esetleg nem értesz, akkor nézz utána alaposan.
  • Magyarázd el valakinek az anyagot. Sokkal jobban rögzülnek az új információk, ha elismétled őket valakinek úgy, hogy ő is megértse. Tanítva a legkönnyebb tanulni.
  • Próbálj összefüggéseket találni a korábban és az újonnan tanult információk között.
  • Ne becsüld alá a tanulókártyák erejét, nagyon meggyorsítják a folyamatot.
  • Rendszeresen ismételj, ne csak azonnal, hanem pár nappal és héttel később is.