[kiemelt]„Sikeresen debütált a 2020-ban bevezetett Nemzeti alaptanterv (NAT) alapján megújított érettségi, az új típusú feladatokat a diákok és pedagógusok is kedvezően fogadták“

– közölte Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal (OH) elnöke keddi sajtótájékoztatóján Budapesten. [/kiemelt]

Az idei év az első, amikor az érettségi vizsgák követelményrendszerét és feladatstruktúráját a 2020-as NAT alapján állították össze. Brassói elmondása alapján a feladatfejlesztés és az új követelményrendszer összehangolása jól sikerült. Bár az írásbeli vizsgaidőszak előtt nagy volt a hírverés, nem voltak fennakadások az újítások miatt, ellentétben a sajtóhírekkel.

Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal (OH) elnöke (Forrás: UNIside)

Többen tettek előrehozott vizsgát

Az OH elnöke elmondta, hogy az érettségi időszak minden évben „nagyüzem” a köznevelés és a felsőoktatás számára is. Tájékoztatása szerint az írásbeli vizsgákon összesen 112 655 vizsgázó jelent meg. 

Középszinten 155, emelt szinten pedig 106 vizsgatárgyból szerveztek vizsgákat, összesen tíz nyelven, országszerte 1161 helyszínen, 3150 bizottság előtt.

Kitért arra is, hogy a jelenlegi vizsgaidőszakban jelentősen megnőtt az előrehozott vizsgák száma. Ez azonban nem a vizsgázói szándékok változása miatt történt, hanem azért, mert az ötévessé vált technikumokban a diákok többsége a negyedik évben tesz vizsgát a közismereti tantárgyakból.

Kevés probléma merült fel a vizsgák során

Az elnök a „közvélemény teljes félrevezetésének” nevezte azokat a híreket, amelyek szerint jelentős hibák voltak az idei feladatlapokban. Hangsúlyozta, hogy nagyon kevés probléma merült fel. Egy helyszínen fordult elő, hogy az iskola egy feladatcsomaggal kevesebbet kapott, illetve négy helyszínen voltak hiányosak a feladatlapok, azonban mindenhol időben, a vizsgák kezdete előtt megoldódott a pótlásuk. Hozzátette, hogy az értékelési útmutatót nyolc esetben módosították annak érdekében, hogy más megoldások is elfogadhatók legyenek.

[kiemelt]Brassói Sándor hangsúlyozta, hogy nem igaz az az állítás, miszerint a diákok és tanáraik nem kaptak elegendő tájékoztatást az új követelményekről. Az OH honlapján már egy éve elérhetőek voltak az új rendszer alapján kidolgozott mintafeladatok, így senkit nem ért meglepetés. A vizsgázóknak bőséges idejük és lehetőségük volt arra, hogy megismerjék, mire számíthatnak. [/kiemelt]

Az OH elnöke jelezte azt is, hogy a szakemberek szerint az új feladatok az elsajátítandó tudást kérték számon, és az eredmények igazságosabbá és objektívebbé váltak a korábbiakhoz képest.

A módosítások a diákoknak kedveznek

Dugasz János, a hivatal köznevelési programok főosztályának vezetője szerint az idei módosítások minden tantárgy esetében kedvezőek a diákoknak. A magyar írásbeli dolgozat egyszerűbbé vált, hiszen az első részből kimaradt a gyakorlati szövegalkotás, a második feladatsorban pedig már nem szerepel az összehasonlító elemzés. 

Matematikából a korábbinál hangsúlyosabbá váltak a pénzügyi feladatok és a statisztika, kikerült viszont a témák közül többek közt a másodfokú egyenletrendszer, az abszolútértékes egyenlet és az algebrai törtek. 

Történelemből a korábbi 12 helyett 7 témakör szerepel a követelmények között, és az összevonás eredményeképpen lehetővé vált, hogy a világtörténelmet és a magyar történelmet összekapcsoló feladattípusokat hozzanak be.

A főosztályvezető elmondása szerint új témakörök jelentek meg az idegen nyelvi vizsgák feladatsoraiban, valamint a digitális kultúra tantárgy esetében is. A biológia vizsga 120 helyett 150 perces lett és a problémamegoldó feladatok kerültek előtérbe. A fizika, kémia és földrajz tantárgyak esetében nagy sikert aratott, hogy a szóbeli számonkérés projektfeladatokkal is kiváltható.

A vizsgaidőszak június 5. és 12. között az emelt szintű szóbelikkel folytatódik, a középszintű szóbelikre június 17. után kerül sor.

Új generáció, új kihívások: milyen jövő vár a most érettségizőkre?

Forrás: MTI