érettségi Archívum | Oldal 4 a 14-ből | Diplomátszerzek

Történelemérettségi 2024: Hunyadi Mátyás és a gazdasági rendszerváltozás a feladatok között

A 2024-es témák

A 2024-es középszintű töriérettségi első részében többek között a kereszténység elterjedésével, az ipari forradalommal, Hunyadi Mátyással, a Horthy-korszakkal, az I. világháborúval vagy épp a barokk stílussal kapcsolatos feladatokat kell megoldania a diákoknak.

A második részben esszéket kell írniuk az érettségizőknek. A rövid esszét az angol alkotmányos monarchiáról vagy a II. világháború kirobbanásáról írhatják, a hosszú esszénél az Erdélyi Fejedelemség és a gazdasági rendszerváltoztatás témakörök közül választhatnak.

Mi vár a diákokra?

A történelemérettségi a magyarhoz képest keveset változott, az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a korábbi évekhez hasonlóan mind közép-, mind pedig emelt szinten két részből épül fel.

Középszinten az I. vizsgarészben egyszerű, rövid választ igénylő feladatok megoldása vár a vizsgázókra, míg a II. vizsgarészben egy 100-130 szavas, rövid szöveg és egy 210-260 szavas hosszú szöveg megalkotása a feladat. A teljes vizsgára 180 perc áll a diákok rendelkezésére.

A feladatsor két rövid, egyetemes történelemre vonatkozó feladatot (amelyek közül az egyik az 1849-ig tartó, a másik az 1849 utáni korszakokkal kapcsolatos) és két hosszú, magyar történelemre vonatkozó feladatot (amelyek közül az egyik az 1849-ig tartó, a másik az 1849 utáni korszakokkal kapcsolatos) tartalmaz.

A vizsgázónak a négy feladatból kettőt kell választania: egyet az egyetemes történelemre vonatkozó két feladat közül, és egyet a magyar történelemre vonatkozó két feladat közül. Arra azonban figyelni kell, hogy a két választott feladat a két különböző korszakhoz tartozó témáról szóljon.

Emelt szinten a teljes vizsgára 240 perc áll rendelkezésre. Az I. feladatrészben a középszinthez hasonlóan rövid, egyszerű feladatokat kell megoldani 100 perc alatt. A II. feladatrészben hat esszéfeladat közül hármat kell választaniuk az emelt szinten vizsgázóknak: egy 110-130 szavas rövid esszét, ami az egyetemes történelemmel foglalkozik, egy 240-290 szavas hosszú esszét, ami a magyar történelemmel foglalkozik, valamint egy 290-340 szavas komplex esszét. Ez utóbbi esetében az ókortól napjainkig bármelyik időszakkal foglalkozhatnak a megadott témákból válogatva.

A középszinten vizsgázók az egész írásbeli vizsgához, míg az emelt szinten vizsgázók a II. feladatrészhez használhatnak kronológiai adattáblázatot nem tartalmazó középiskolai történelmi atlaszt. Ezt az iskola nem biztosítja, a vizsgázónak kell magával vinnie.

Bár a vizsga felépítése a régi maradt, a témakörökben itt is voltak változások. A középszintű érettségiben előfordulhat többek között az amerikai függetlenségi háború vagy az Aranybulla, amelyek korábban az emelt szintű témakörök közé tartoztak. Emellett a munkajoggal és pénzügyi ismeretekkel foglalkozó tétel átkerült az állampolgári ismeretek érettségihez. Az emeltszinten érettségizőknek tudniuk kell az előre megadott plusz adatbázisban szereplő személyeket, fogalmakat, időpontokat és eseményeket is.

Íme a 2024-es matematikaérettségi feladatsora és hivatalos megoldókulcsa!

A matekérettségi a korábbiakhoz hasonlóan két részből állt. Ennek kitöltésére középszinten 180 perc, míg emelt szinten 240 perc állt rendelkezésre.

A matematikaérettségit illetően a történelemhez hasonlóan szerkezeti változás nem történt, az új NAT miatt a témakörökben történt változás, közép- és emelt szinten egyaránt.

Szaktanári vélemény a középszintű matekérettségiről: volt néhány furcsa meglepetés…

Lapozz a feladatokért és a megoldásokért!

Az idei középszintű matekérettségi írásbeli feladatsora:

Szaktanári vélemény a középszintű matekérettségiről: volt néhány furcsa meglepetés…

Az új témakörök, mint a kamatos kamat, várható érték, geometria valószínűség egyáltalán nem fordultak elő a feladatsorban.

Egyedül a statisztika témakörben jelent meg a két előre beharangozott téma a box plot és a “csaló grafikonok leleplezése”, amik 2 pontot és 4 pontot értek. Vagyis 6 pontnyi új téma volt.

Ennél is nagyobb meglepetés viszont, hogy a másodfokú egyenletrendszerek deklaráltan kikerültek a középszintű követelmények közül, mégis szerepelt az idei érettségiben – igaz egyetlen lépéssel vissza lehetett vezetni sima másodfokú egyenletre. Ez egyébként a 16. feladat c) része 8 pontért.

Nem minden feladat volt középszintű…

További furcsaság, hogy mindez egy koordinátageometria feladatban szerepelt. A koordinátageometria témakör követelményeit éppen a 2020-as NAT nyirbálta meg jelentősen. Bár magának a konkrét feladatnak a megoldásához a kör egyenletének a felírására elegendő volt, és ez továbbra is követelmény, a gond itt nem is ez. A gond ezzel a feladattal az, hogy nagyon leegyszerűsítve, de mégis egy kör és egyenes metszéspontjainak kiszámolását kéri. Márpedig ez deklaráltan nem középszintű anyag. Sem a kör és egyenes metszéspontja, sem annak a másodfokú egyenletrendszernek a megoldása, amire szükség van a feladat megoldásához.

Skizofrén helyzet, hogy évek óta nem szerepelt ilyen típusú számításokat igénylő koordinátageometria feladat az érettségin, és erre most, hogy ezek már hivatalosan kikerültek a követelmények közül, most igen.

Túl könnyű feladatok is belekerültek

Szintén nem szokványos az érettségi 13. feladata, ami lényegében a 8. osztályos gimnáziumi felvételiben is szerepelhetett volna. Elsőfokú zárójeles egyenletet kellett megoldani és két szám prímtényezős felbontását és a számok közös osztóit. Ezek nem érettségibe való feladatok, hacsak nem az a célja, hogy tesztelje mennyit felejtettek a diákok 8. osztály óta…

A 14. feladat első része is szerepelhetett volna a gimnáziumi felvételiben, és a többi rész is elég könnyen megoldható korrekt feladat volt.

A 15. feladat is teljesen korrekt és könnyű volt, mint ahogy a 16. feladat is, leszámítva a skizofrén részfeladatot a kör és egyenes metszéspontjával.

A végére is jutott határfeszegetés

A 17. feladatban újra egy skizofrén helyzet alakul ki, amikor a c) kérdésben egy olyan valószínűséget kérdeznek, ami lényegében binomiális eloszlás és ez szintén kikerült a középszintű követelmények közül. Természetesen kijön binomiális eloszlás nekünk is, de ez a feladat is feszegeti a határokat. Gond itt sem a feladat nehézségével van, hanem azzal, hogy miért pont akkor szerepel egy ilyen feladat az érettségiben, amikor deklaráltan épp most került ki az a képlet a középszintű követelmények közül, amellyel ezt a feladatot rutinszerűen meg lehet oldani.

Összességében a skizofrén helyzeteket leszámítva ez egy könnyű érettségi volt, egy biztonsági játék az összeállító bizottság részéről.

Matematikaérettségi 2024: valószínűségszámítás és geometria is van a feladatok között

Frissítés:

II. feladatlap

Sodrófadiagram, gráfok, egyenletek, terület- és térfogatszámítás is van a feladatlapon.

I. feladatlap

A 2024-es középszintű matematikaérettségin első részében százalékszámítással, logaritmussal, halmazzal, függvénnyel, geometriával és  számtani sorozattal is találkoznak a diákok.

Átlagot és szórást is kell számítaniuk, illetve valószínűségszámítást is kaptak. Ezen túl egy aktuális témában kell megmutatniuk, hogy állnak a százalékszámítással: az egyik feladatban egy polgármester-választás eredményeit kell kiszámolniuk az érettségizőknek.

Két részből áll a feladatlap

A matekérettségi a korábbiakhoz hasonlóan két részből áll. Ennek kitöltésére középszinten 180 perc, míg emelt szinten 240 perc áll rendelkezésre.

A középszintű vizsgán az I. feladatlap kitöltésére 45 percet kapnak a vizsgázók, ezután a feladatlapokat a felügyelő tanár összegyűjti. A vizsgalap 10-12 feladatot tartalmaz, amely az alapfogalmak, definíciók, egyszerű összefüggések ismeretét ellenőrzi. A II. feladatlap megoldására 135 perc áll a diákok rendelkezésére. Az A rész három, egyenként 9-14 pontos feladatból áll, míg a B rész három, egyenként 17 pontos feladatot tartalmaz, amiből a vizsgázóknak kettőt kell megoldania.

Változás a témakörökben

A matematikaérettségit illetően a történelemhez hasonlóan szerkezeti változás nem történt, az új NAT miatt a témakörökben történt változás, közép- és emelt szinten egyaránt. A középszintű matekérettségibe bekerültek olyan gazdasági számítások, mint a gyűjtőjáradék, a törlesztőrészlet, a megtakarítási, befektetési és hitelfelvételi lehetőségek és azok kockázati tényezőivel kapcsolatos feladatok, valamint a kvartilisek, mint statisztikai fogalom. Az idei évtől a vizsgázóknak behatóbban ismerniük kell a különböző diagramtípusokat, valamint fel kell ismerniük a grafikus manipulációkat is.

Kiemelt kép: MTI

Íme a 2024-es magyarérettségi feladatsora és hivatalos megoldókulcsa!

A magyarérettségi az eddigiekhez hasonlóan idén is két részből állt, kitöltésére összesen 240 percet kaptak a diákok.

Lapozz a feladatokért és a megoldásokért!

Az idei középszintű magyarérettségi írásbeli feladatsora:

Magyarérettségi 2024: Karinthy Frigyes és Babits Mihály a II. részben

Frissítés:

A középszintű magyarérettségi II. feladatlapján vagy Karinthy Frigyes Az olasz fagylaltos című novelláját elemzik a diákok vagy Babits Mihály ars poeticájáról írhatnak témakifejtő esszét.

I. feladatlap

A magyarérettségi az eddigiekhez hasonlóan idén is két részből áll, kitöltésére összesen 240 percet kapnak a diákok középszinten és emelt szinten egyaránt.

A vizsgalap egy szövegértési-nyelvi feladatsorból, és egy irodalmi feladatlapból áll. Idén a Magyar Kultúra egyik szerzőjének tekercsekről, kódexekről, átkokról szóló írását kapták a diákok, ezt a szöveget kell értelmezniük és a hozzá kapcsolódó kérdéseket megválaszolniuk.

Ezután egy irodalmi teszt következik, amelyben 2024-ben Antigoné és Ady Endre neve is szerepel.

Az I. feladatlapra összesen 90 percet kapnak a diákok.

Ha letelt az idő, megkapják a II. feladatlapot.

II. feladatlap

A II. vizsgarészben korábban három fajta szövegalkotás közül lehetett választani: érvelés, egy mű értelmezése, vagy egy összehasonlító elemzés. 2024-től a II. vizsgarész egy műértelmező szövegalkotás, ami középszinten egy irodalmi mű értelmezését, vagy egy témakifejtő esszé megírását takarja, ezek közül a vizsgázó szabadon választhat. A feladat megoldására a középszinten vizsgázóknak 150 perc áll rendelkezésére. Ennél a vizsgarésznél szabadon használható irodalmi szöveggyűjtemény is, amit az iskola biztosít a diákok számára.

Pénteken kezdődik a tavaszi érettségi időszak

Az írásbeli vizsgákat május 3. és 27. között rendezik meg.

Elsőként a nemzetiségi nyelv és irodalom vizsgákra kerül sor május 3-án, majd május 6-án következik a magyar nyelv és irodalom: ebből a tárgyból középszinten 73 472, emelt szinten pedig 2066 tanuló ad számot tudásáról.

A következő napon, május 7-én matematikából középszinten 69 047-en, emelt szinten 6616-an érettségiznek.

Május 8-án történelemből középszinten 68 802, emelt szinten 7679 diák vizsgázik.

Ezután az idegen nyelvi vizsgák következnek: május 9-én angol nyelvből középszinten 34 491-en, emelt szinten 20 821-en; május 10-én német nyelvből középszinten 7772-en, emelt szinten 2332-en érettségiznek.

A vizsgák jogszabályban rögzített időpontjai elérhetők az Oktatási Hivatal honlapján.

Az emelt szintű szóbeli vizsgák június 5. és 12., a középszintű szóbelik június 17. és július 3. között lesznek.

A vizsgaidőszakban összesen több mint 49 000 végzős középiskolás érettségizik. Rendes érettségi vizsgából lesz a legtöbb: a végzős tanulók 217 569 ilyen vizsgát tesznek majd (az összes megmérettetés 61%-a). A már érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők közel 2887 ismétlő vagy kiegészítő vizsgára jelentkeztek (a vizsgák több mint 0,8%-a).

Az előrehozott vizsgák száma 117 522 (a vizsgák közel 33%-a). Ennek egy jelentős részét a mintegy 24 500 fő technikumi képzésben tanuló teszi majd, akik a szakképzés rendszerében korábban elindított szerkezeti reformok miatt 2025 májusában fejezik be középiskolai tanulmányaikat, és ekkor fognak érettségi bizonyítványt kapni. A szintemelő vizsgák száma 12 391 (a vizsgák több mint 3%-a), míg a pótló és a javító vizsgáké együttesen 2212.

Forrás: Oktatási Hivatal

Így változik az érettségi 2024-ben

Mikor lesznek a 2024-es tavaszi érettségik? Itt a pontos menetrend!

Az érettségi vizsgaidőszak május és július között zajlik, és több részre oszlik. Május elején az írásbeli vizsgákkal kezdődnek a megmérettetések és június közepén, július elején a szóbeli vizsgákkal zárulnak a számonkérések.

Az 2024-es tavaszi érettségi vizsgaidőszak menetrendje a következő fontos időpontokat tartalmazza:

A szóbeli vizsgák időpontjai iskolánként változhatnak. Ezzel kapcsolatban minden intézmény külön tájékoztatja a diákokat.

Forrás: Oktatási Hivatal

Így változik az érettségi 2024-ben

Készülj kvízünkkel az érettségire: ismerd fel a memoritereket!

Ez a kvíz segítséget nyújt abban, hogy felmérd, mennyire tudod felismerni és visszaidézni az általad tanult memoritereket. Te készen állsz a magyarérettségire?

 

 

Teszteld a tudásod egy másik kvízzel is, amiben Illyés Gyula élete és művei vannak középpontban:

Készülj kvízünkkel az érettségire: mennyire ismered Illyés Gyula életét?

Készüljünk az érettségire: ezekkel a módszerekkel sokkal hatékonyabban fog menni a tanulás!

Mindenki saját módszereket és technikákat alkalmaz, de fontos megérteni, hogy melyek azok az általános elvek, amelyek segítséget nyújthatnak bárkinek a tanulási folyamatban.

Tanulási környezet kialakítása

Az optimális tanulási környezet kialakítása kulcsfontosságú. Mindenkinek megvan a saját preferenciája, legyen az egy csendes könyvtár, vagy egy kávézó. Szánj rá időt, hogy megtaláld azt a környezetet, amelyben a legjobban tudsz fókuszálni és hatékonyan tanulni!

Fontos, hogy olyan környezetet alakíts ki magad körül, ami motivál. Ha ez számodra a teljes rend és letisztult környezet, akkor addig ne állj neki a tanulásnak, amíg nem tettél rendet.

A tanulás során az érzékszervek bevonása alapvető fontosságú. Az információ feldolgozása már a kódolással kezdődik, és a környezeti tényezők is befolyásolják ezt a folyamatot. Minél több érzékszervet vonunk be a tanulásba, annál könnyebben tudjuk előhívni az információt. Ezért javasolt változatos helyszíneken tanulni, például a parkban, könyvtárban vagy az erkélyen. A különböző környezetek segíthetnek abban, hogy hatékonyabban tudjuk előhívni a tanult anyagot.

Lány könyvtár ablakában fekszik egy könyvvel.

Az optimális tanulási környezet kialakítása kulcsfontosságú. Mindenkinek megvan a saját preferenciája, legyen az egy csendes könyvtár, vagy egy kávézó. (Fotó: 123rf)

Időbeosztás és szünetek

Az időbeosztás és a rendszeres szünetek beiktatása segíthet maximalizálni a tanulási hatékonyságot. A timeblocking módszer vagy más időbeosztási technikák alkalmazása segíthet abban, hogy minden fontos teendőnek megfelelő időt szánj. Emellett a rendszeres szünetek is fontosak, hogy fizikailag és szellemileg is felfrissülj!

Kutatások szerint az a legoptimálisabb, ha 30-50 perces tanulások között 10 perces szüneteket tartasz.

Tanulási rugalmasság és motiváció

A tanulás rugalmassága és a megfelelő motiváció kulcsfontosságúak ahhoz, hogy hatékonyan tudjunk tanulni és elérjük céljainkat. A rugalmasság azt jelenti, hogy nyitottak vagyunk az új tanulási módszerek és technikák kipróbálására, valamint alkalmazkodni tudunk az adott tananyaghoz és körülményekhez. Minden tanuló egyedi, ami valakinek hatékony, másnak kevésbé eredményes. Ezért fontos, hogy rugalmasak legyünk és tudjunk változtatni a tanulási stratégiánkon, ha szükséges.

Fiú asztalnál ülve tanul, mellette könyvkupacok.

A tanulás rugalmassága és a megfelelő motiváció kulcsfontosságúak ahhoz, hogy hatékonyan tudjunk tanulni és elérjük céljainkat. (Fotó: 123rf)

A motiváció pedig az egyik legfontosabb tényező a tanulásban. Ha nincs megfelelő motivációnk, könnyen elveszíthetjük az érdeklődésünket, elmehet a kedvünk az egésztől és már csak azt vesszük észre, hogy a telefonunkat nyomkodjuk. A motivációt számos tényező befolyásolhatja, például a célok kitűzése, az érdeklődési kör vagy épp a környezetünk elvárásai.

Tisztában kell lennünk azzal, miért fontos számunkra az adott tananyag, és hogyan segíthet elérni a céljainkat.

A rugalmasság és motiváció összefonódik egymással, hiszen ha rugalmasak vagyunk, könnyebben megtaláljuk a motivációt arra, hogy folytassuk a tanulást, még akkor is, ha nehézségekbe ütközünk. Ugyanakkor a megfelelő motiváció segíthet abban, hogy rugalmasak maradjunk és ne adjuk fel könnyen, amikor nehézségekbe ütközünk. Ezért fontos, hogy mindig tartsuk szem előtt a céljainkat és találjuk meg azokat az ösztönzőket, amelyek segítenek fenntartani a motivációnkat és rugalmasságunkat a tanulás során.

A tudás kulcsa: tanulj meg tanulni

Testi jóllét és érzékszervek bevonása

A testi jóllét és az érzékszervek aktív bevonása alapvető fontosságúak a hatékony tanuláshoz. Az agy teljesítménye és a koncentráció szempontjából kritikus a megfelelő alvás, táplálkozás és testmozgás. A jó alvás és a megfelelő táplálkozás hozzájárulnak az agyi funkciók optimális működéséhez, míg a rendszeres testmozgás fokozza a vérkeringést és javítja az agyi teljesítményt.

Az érzékszervek aktív bevonása is kulcsfontosságú a tanulás során. Például a hangos olvasás lehetővé teszi, hogy több érzékszervünkkel foglalkozzunk az információval, így könnyebben rögzülhet az agyunkban. Emellett a vizuális segédeszközök, például ábrák, diagramok és képek használata segíthet abban, hogy a tananyag könnyebben megérthető legyen, és jobban megjegyezzük azt.

Fa anyagon futócipő, súlyzók és egy tál müzli.

A jó alvás és a megfelelő táplálkozás hozzájárulnak az agyi funkciók optimális működéséhez, míg a rendszeres testmozgás fokozza a vérkeringést és javítja az agyi teljesítményt. (Fotó: 123rf)

Fontos megérteni, hogy az érzékszervek bevonása nemcsak a passzív olvasásra korlátozódik. A különböző érzékszervek aktív használata, például a tananyag hangos felolvasása vagy saját ábrák készítése, lehetővé teszi számunkra, hogy aktívan részt vegyünk a tanulási folyamatban, és így hatékonyabban tanuljunk. Ezáltal az agyunk jobban rögzíti és emlékezteti az információkat, és könnyebben hívhatjuk elő azokat a későbbi vizsgahelyzetekben.

Mnemotechnikai gyakorlatok

A mnemotechnikai gyakorlatok alkalmazása segíthet a tananyag könnyebb megjegyzésében és emlékezetben tartásában. Például a mozaikszó-módszer vagy más kreatív mnemotechnikai eszközök segítségével könnyebb lehet rögzíteni a kulcsszavakat és fogalmakat.

Ha kíváncsi vagy mnemotechnikai gyakorlatokra, akkor az alábbi cikkben olvashatsz róluk:

Tanulj meg tanulni! – mnemotechnika, avagy nem csak az ismétlés a tudás anyja

A fenti szempontok figyelembevétele és alkalmazása segíthet abban, hogy hatékonyabban tanulj és sikeresen felkészülj az érettségi vizsgákra. Fontos megjegyezni, hogy mindenkinek a saját egyéni igényeinek és módszereinek megfelelően kell kialakítania a tanulási rutinját. 

Sok sikert kívánunk az érettségi vizsgákhoz!

Ezekből a tárgyakból már nem lehet érettségizni 2024-ben – De mi jön helyettük?

Az érettségi vizsga egy fontos mérföldkő az életben, amely lehetővé teszi a diákok számára, hogy bizonyítsák az iskolai tanulmányaik során szerzett tudásukat és felkészültségüket. Magyarországon az érettségi egy komoly és alapos vizsgasorozat, amelynek eredményei jelentősen befolyásolhatják a továbbtanulási lehetőségeket és a jövőbeli karrier kilátásokat.

Így változik az érettségi 2024-ben

Nemrég írtunk róla, hogy mi változik 2024-ben a magyar-, történelem és matematikaérettségi tekintetében. A magyarérettségi I. vizsgarészébe bekerült egy irodalmi feladatlap, a rövid gyakorlati szöveg megírása azonban már nem szerepel a feladatok között. A matematika- és történelemérettségi ugyanúgy épül fel, ahogy eddig, változások csak a témakörökben történtek. Erről korábbi cikkünkben olvashatsz bővebben:

Így változik az érettségi 2024-ben

 

Kötelező vizsgatárgyak

Ahogy eddig, továbbra is kötelező magyar nyelv és irodalomból, történelemből, matematikából és idegen nyelvből érettségi vizsgát tennie a diákoknak. A vizsgatárgyak 2024. május-júniusi vizsgaidőszaktól érvényes vizsgakövetelményei az Oktatási Hivatal weboldalán olvashatók.

Választható vizsgatárgyak

A négy kötelező érettségi tantárgy mellett egy ötödik, választható tárgyból is vizsgáznia kell a tanulóknak. Szakgimnáziumban tanulók számára ez a szakgimnázium ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgy, ami képesítő vizsgával kiváltható. Technikumban az érettségi vizsga kötelezően választandó vizsgatárgya helyett szakmai vizsgát kell tenni. Vannak olyan tantárgyak, amiket a módosítások előtt és után is választhattak a tanulók. Ilyen például a biológia, a kémia, a dráma, az ének-zene, a fizika, a földrajz, a hittan, a mozgóképkultúra és médiaismeret, a testnevelés vagy a vizuális kultúra.

Ahogy eddig, továbbra is kötelező magyar nyelv és irodalomból, történelemből, matematikából és idegen nyelvből, valamint egy választott tárgyból érettségi vizsgát tennie a diákoknak. (Fotó: 123RF)

A 2024-es érettségi vizsgaidőszakban öt olyan tárgy választható, amik az eddigi években még nem szerepeltek a vizsgatárgyak között. Ezek a következők:

  • állampolgári ismeretek
  • közigazgatási ismeretek
  • fenntarthatóság
  • bibliaismeret-baptista hittan
  • digitális kultúra (informatika helyett)

Az alábbi tárgyakból 2024. január 1-je után már nem lehet vizsgát tenni:

  • emberismeret és etika
  • ember- és társadalomismeret, etika
  • társadalomismeret
  • művészettörténet
  • népművészet
  • pszichológia
  • utazás és turizmus

A kötelező és választható tárgyak teljes listája az Oktatási Hivatal weboldalán olvasható. 

2024-től nemcsak az érettségiben, hanem a felvételi pontszámításban is változások történtek. Az 500 pontos felvételi rendszer megmarad ugyan, de az egyetemek ez évtől nagyobb mozgásteret kapnak abban, hogy mely tantárgyakat fogadják el, és milyen pluszteljesítményért adnak többletpontot. Erről itt olvashatsz bővebben:

Emlékeztető: változott az egyetemi pontszámítás módszertana!

Így változik az érettségi 2024-ben

Magyarérettségi

A magyarérettségi az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint az eddigiekhez hasonlóan két részből áll, kitöltésére összesen 240 percet kapnak a diákok középszinten és emelt szinten egyaránt.

Középszinten az I. feladatlap kitöltésére 90 perc áll rendelkezésre, ehhez az érettségizők nyomtatott helyesírási szótárt igen, szöveggyűjteményt nem használhatnak. A vizsgalap egy szövegértési-nyelvi feladatsorból, és egy irodalmi feladatlapból áll. A korábbi években megszokott rövid gyakorlati szöveg megírása a 2024-es érettségin már nem szerepel a feladatok között. Az irodalmi feladatlap kérdései nemcsak műcímekre, műfajokra, költőkre és írókra kérdezhetnek rá, hanem a kötelezően megtanult memoriterekre is.

A II. vizsgarészben korábban három fajta szövegalkotás közül lehetett választani: érvelés, egy mű értelmezése, vagy egy összehasonlító elemzés. 2024-től a II. vizsgarész egy műértelmező szövegalkotás, ami középszinten egy irodalmi mű értelmezését, vagy egy témakifejtő esszé megírását takarja, ezek közül a vizsgázó szabadon választhat. A feladat megoldására a középszinten vizsgázóknak 150 perc áll rendelkezésére. Ennél a vizsgarésznél szabadon használható irodalmi szöveggyűjtemény is, amit az iskola biztosít a diákok számára. 

Emelt szinten a teljes vizsgafeladat megoldására 240 perc áll a diákok rendelkezésére, amit szabadon oszthatnak be. Míg az I. feladatrész a középszinthez hasonló feladatokból áll, a II. feladatrész egy adott mű több szempontú elemzését, vagy két mű több szempont szerinti összehasonlítását jelenti, emellett egy érvelő vagy véleménykifejtő szöveget is meg kell alkotniuk a vizsgázóknak. A magyarérettségivel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a helyesírási hibákért, valamint a csúnya írásképért pontlevonás jár.

A magyarérettségi az eddigiekhez hasonlóan két részből áll, kitöltésére összesen 240 percet kapnak a diákok középszinten és emelt szinten egyaránt. (Fotó: 123RF)

Történelemérettségi

A történelemérettségi a magyarhoz képest keveset változott, az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a korábbi évekhez hasonlóan mind közép-, mind pedig emelt szinten két részből épül fel. 

Középszinten az I. vizsgarészben egyszerű, rövid választ igénylő feladatok megoldása vár a vizsgázókra, míg a II. vizsgarészben egy 100-130 szavas, rövid szöveg és egy 210-260 szavas hosszú szöveg megalkotása a feladat. A teljes vizsgára 180 perc áll a diákok rendelkezésére.

A feladatsor két rövid, egyetemes történelemre vonatkozó feladatot (amelyek közül az egyik az 1849-ig tartó, a másik az 1849 utáni korszakokkal kapcsolatos) és két hosszú, magyar történelemre vonatkozó feladatot (amelyek közül az egyik az 1849-ig tartó, a másik az 1849 utáni korszakokkal kapcsolatos) tartalmaz. A vizsgázónak a négy feladatból kettőt kell választania: egyet az egyetemes történelemre vonatkozó két feladat közül, és egyet a magyar történelemre vonatkozó két feladat közül. Arra azonban figyelni kell, hogy a két választott feladat a két különböző korszakhoz tartozó témáról szóljon. 

Emelt szinten a teljes vizsgára 240 perc áll rendelkezésre. Az I. feladatrészben a középszinthez hasonlóan rövid, egyszerű feladatokat kell megoldani 100 perc alatt. A II. feladatrészben hat esszéfeladat közül hármat kell választaniuk az emelt szinten vizsgázóknak: egy 110-130 szavas rövid esszét, ami az egyetemes történelemmel foglalkozik, egy 240-290 szavas hosszú esszét, ami a magyar történelemmel foglalkozik, valamint egy 290-340 szavas komplex esszét. Ez utóbbi esetében az ókortól napjainkig bármelyik időszakkal foglalkozhatnak a megadott témákból válogatva.

A középszinten vizsgázók az egész írásbeli vizsgához, míg az emelt szinten vizsgázók a II. feladatrészhez használhatnak kronológiai adattáblázatot nem tartalmazó középiskolai történelmi atlaszt. Ezt az iskola nem biztosítja, a vizsgázónak kell magával vinnie. 

Bár a vizsga felépítése a régi maradt, a témakörökben itt is voltak változások. A középszintű érettségiben előfordulhat többek között az amerikai függetlenségi háború vagy az Aranybulla, amelyek korábban az emelt szintű témakörök közé tartoztak. Emellett a munkajoggal és pénzügyi ismeretekkel foglalkozó tétel átkerült az állampolgári ismeretek érettségihez. Az emeltszinten érettségizőknek tudniuk kell az előre megadott plusz adatbázisban szereplő személyeket, fogalmakat, időpontokat és eseményeket is. 

A 2024. május-júniusi vizsgaidőszaktól érvényes vizsgakövetelmények szerinti mintafeladatok elérhetők az Oktatási Hivatal weboldalán. (Fotó: 123RF/Canva)

Matematikaérettségi

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a matekérettségi a korábbiakhoz hasonlóan két részből áll. Ennek kitöltésére középszinten 180 perc, míg emelt szinten 240 perc áll rendelkezésre.

A középszintű vizsgán az I. feladatlap kitöltésére 45 percet kapnak a vizsgázók, ezután a feladatlapokat a felügyelő tanár összegyűjti. A vizsgalap 10-12 feladatot tartalmaz, amely az alapfogalmak, definíciók, egyszerű összefüggések ismeretét ellenőrzi. A II. feladatlap megoldására 135 perc áll a diákok rendelkezésére. Az A rész három, egyenként 9-14 pontos feladatból áll, míg a B rész három, egyenként 17 pontos feladatot tartalmaz, amiből a vizsgázóknak kettőt kell megoldania. 

Az emelt szintű vizsgán a vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az I. és a II. rész, illetve az egyes feladatok között, és megoldásuk sorrendjét is szabadon választhatja. Az I. részfeladatsor négy feladatból áll, melyekkel a vizsgázó összesen 51 pontot szerezhet. A II. részfeladatsor öt, egyenként 16 pontértékű feladatból áll, melyekből a vizsgázónak négyet kell kiválasztania és megoldania.

A matematikaérettségit illetően a történelemhez hasonlóan szerkezeti változás nem történt, az új NAT miatt a témakörökben történt változás, közép- és emelt szinten egyaránt. A középszintű matekérettségibe bekerültek olyan gazdasági számítások, mint a gyűjtőjáradék, a törlesztőrészlet, a megtakarítási, befektetési és hitelfelvételi lehetőségek és azok kockázati tényezőivel kapcsolatos feladatok, valamint a kvartilisek, mint statisztikai fogalom. Az idei évtől a vizsgázóknak behatóbban ismerniük kell a különböző diagramtípusokat, valamint fel kell ismerniük a grafikus manipulációkat is.

A 2024. május-júniusi vizsgaidőszaktól érvényes vizsgakövetelmények szerinti mintafeladatok megtekinthetők a linkre kattintva, az Oktatási Hivatal weboldalán.

Az emelt szintű nyelvi érettségi kiválthatja a nyelvvizsgát

Ha az idegen nyelvből tett emelt szintű érettségi vizsgád eredménye eléri a 60 százalékot, akkor középfokú (B2) komplex nyelvvizsgával, ha a 40 százalékot, akkor pedig alapfokú (B1) komplex államilag elismert nyelvvizsgával egyenértékű. Fontos viszont kiemelni, hogy fordított esetben nem működik az elismerés, tehát a nyelvvizsga nem váltja ki az érettségit, illetve középszintű érettségivel sem lehet nyelvvizsgát szerezni.

Azt is érdemes megemlíteni, hogy az emelt szintű érettségi vizsgán elért eredmény alapján keményfedeles nyelvvizsga bizonyítványt nem kapsz, az érettségi bizonyítvány záradékában szerepel az, hogy az érettségi bizonyítványod nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okirat.

Nemzetiségi nyelvű nevelés-oktatás

A nemzetiségi nyelvű nevelés-oktatásban érettségizőkre összetettebb szabályok vonatkoznak. Itt két feltétel együttes teljesülése esetén szerezhető nyelvvizsgával egyenértékű érettségi bizonyítvány: nemzetiségi nyelven kell érettségi vizsgát tenni két vizsgatárgyból, valamint nemzetiségi nyelv és irodalomból kell érettségi vizsgát tenni. Ha ennek eredménye eléri

– emelt szinten a 60 százalékot, akkor felsőfokú (C1) komplex

– emelt szinten a 25 százalékot, akkor középfokú (B2) komplex

– középszinten a 80 százalékot, akkor középfokú (B2) komplex

– középszinten a 60 százalékot, akkor alapfokú (B1) komplex

nyelvvizsgával egyenértékű lesz az érettségi bizonyítvány.

Ha az idegen nyelvből tett emelt szintű érettségi vizsgád eredménye eléri a 60 százalékot, akkor középfokú (B2) komplex nyelvvizsgával, ha a 40 százalékot, akkor pedig alapfokú (B1) komplex államilag elismert nyelvvizsgával egyenértékű. (Fotó: 123rf.com)

Emelt szintű nyelvi érettségi a két tanítási nyelvű oktatásban

A két tanítási nyelvű nevelés-oktatásban szintén két feltétel együttes teljesülése esetén szerezhető nyelvvizsgával egyenértékű érettségi bizonyítvány. Ehhez célnyelven kell érettségi vizsgát tenni két vizsgatárgyból, valamint célnyelvből emelt szinten legalább 60 százalékot kell elérni. Ebben az esetben, ha minden vizsgarészt teljesítesz, felsőfokú (C1) komplex nyelvvizsgával egyenértékű lesz az érettségi bizonyítványod.

Ha az emelt szintű érettségi és a nyelvvizsga kapcsolatáról további kérdéseid merültek fel, az Oktatási Hivatal weboldalán részletesen tájékozódhatsz.

Emelt és középszintű idegen nyelvi érettségi

Bármely élő idegen nyelv érettségijét is választod, ugyanazoknak a szabályoknak megfelelően kell vizsgáznod. Ehhez adtunk támpontokat tavalyi cikkünkben, amit a linkre kattintva olvashatsz.

A középszintű írásbeli vizsga megírásához összesen 180 perc áll rendelkezésedre. Ez a vizsgaszint az Európa Tanács skáláján a B1-es szintnek felel meg, de nyelvvizsga nem szerezhető vele. Az írásbeli vizsga négy feladatlapból áll: olvasott szöveg értése, nyelvhelyesség, hallott szöveg értése, és íráskészség. A szóbeli vizsga tételhúzás alapján történik, időtartama körülbelül 15 perc. 

Mint ahogy ezt korábban részleteztük, az emelt szintű vizsga az Európa Tanács skáláján a B2 szintnek felel meg, vagyis a középfokú nyelvvizsgának. Az írásbeli rész itt 240, a szóbeli pedig 20 percig tart. 

Szükséged lenne nehány tippre a nyelvtanuláshoz? A magoláson túl több módszerrel is csiszolhatod a meglévő tudásodat, a nyelvvizsga megszerzésében akár a hangoskönyvek is segíthetnek.

Érdemes emelt szintű érettségit tenned!

Nemrégiben dr. Vanó Renátával, az Oktatási Hivatal felsőoktatásért felelős elnökhelyettesével beszélgettünk arról, hogy mik az emelt szintű érettségi előnyei. Az alábbi videóban meghallgathatod a legfontosabb információkat, az interjú egy részletét pedig korábbi cikkünkben olvashatod.

2024-ben átalakul a pontszámítás

Az idei felvételi eljárás során változik az 500 pontos felvételi pontszám összetétele és az emelt szintű érettségi lehetséges végleges pontértéke. Az egyetemek ez évtől nagyobb mozgásteret kapnak abban, hogy mely tantárgyakat fogadják el, és milyen pluszteljesítményért adnak többletpontot. 

Az új pontszámításról készült cikkünkben részletesen tájékozódhatsz arról, hogy hogyan oszlik meg az 500 maximum pont, mi minősülhet intézményi pontnak, vagy szükség van-e a nyelvvizsgára.