A magyarérettségi az eddigiekhez hasonlóan idén is két részből állt, kitöltésére összesen 240 percet kaptak a diákok.
Lapozz a feladatokért és a megoldásokért!
Az idei középszintű magyarérettségi írásbeli feladatsora:
Magyarérettségi 2024: Karinthy Frigyes és Babits Mihály a II. részben
Frissítés:
A középszintű magyarérettségi II. feladatlapján vagy Karinthy Frigyes Az olasz fagylaltos című novelláját elemzik a diákok vagy Babits Mihály ars poeticájáról írhatnak témakifejtő esszét.
I. feladatlap
A magyarérettségi az eddigiekhez hasonlóan idén is két részből áll, kitöltésére összesen 240 percet kapnak a diákok középszinten és emelt szinten egyaránt.
A vizsgalap egy szövegértési-nyelvi feladatsorból, és egy irodalmi feladatlapból áll. Idén a Magyar Kultúra egyik szerzőjének tekercsekről, kódexekről, átkokról szóló írását kapták a diákok, ezt a szöveget kell értelmezniük és a hozzá kapcsolódó kérdéseket megválaszolniuk.
Ezután egy irodalmi teszt következik, amelyben 2024-ben Antigoné és Ady Endre neve is szerepel.
Az I. feladatlapra összesen 90 percet kapnak a diákok.
Ha letelt az idő, megkapják a II. feladatlapot.
II. feladatlap
A II. vizsgarészben korábban három fajta szövegalkotás közül lehetett választani: érvelés, egy mű értelmezése, vagy egy összehasonlító elemzés. 2024-től a II. vizsgarész egy műértelmező szövegalkotás, ami középszinten egy irodalmi mű értelmezését, vagy egy témakifejtő esszé megírását takarja, ezek közül a vizsgázó szabadon választhat. A feladat megoldására a középszinten vizsgázóknak 150 perc áll rendelkezésére. Ennél a vizsgarésznél szabadon használható irodalmi szöveggyűjtemény is, amit az iskola biztosít a diákok számára.
Pénteken kezdődik a tavaszi érettségi időszak
Az írásbeli vizsgákat május 3. és 27. között rendezik meg.
Elsőként a nemzetiségi nyelv és irodalom vizsgákra kerül sor május 3-án, majd május 6-án következik a magyar nyelv és irodalom: ebből a tárgyból középszinten 73 472, emelt szinten pedig 2066 tanuló ad számot tudásáról.
A következő napon, május 7-én matematikából középszinten 69 047-en, emelt szinten 6616-an érettségiznek.
Május 8-án történelemből középszinten 68 802, emelt szinten 7679 diák vizsgázik.
Ezután az idegen nyelvi vizsgák következnek: május 9-én angol nyelvből középszinten 34 491-en, emelt szinten 20 821-en; május 10-én német nyelvből középszinten 7772-en, emelt szinten 2332-en érettségiznek.
A vizsgák jogszabályban rögzített időpontjai elérhetők az Oktatási Hivatal honlapján.
Az emelt szintű szóbeli vizsgák június 5. és 12., a középszintű szóbelik június 17. és július 3. között lesznek.
A vizsgaidőszakban összesen több mint 49 000 végzős középiskolás érettségizik. Rendes érettségi vizsgából lesz a legtöbb: a végzős tanulók 217 569 ilyen vizsgát tesznek majd (az összes megmérettetés 61%-a). A már érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők közel 2887 ismétlő vagy kiegészítő vizsgára jelentkeztek (a vizsgák több mint 0,8%-a).
Az előrehozott vizsgák száma 117 522 (a vizsgák közel 33%-a). Ennek egy jelentős részét a mintegy 24 500 fő technikumi képzésben tanuló teszi majd, akik a szakképzés rendszerében korábban elindított szerkezeti reformok miatt 2025 májusában fejezik be középiskolai tanulmányaikat, és ekkor fognak érettségi bizonyítványt kapni. A szintemelő vizsgák száma 12 391 (a vizsgák több mint 3%-a), míg a pótló és a javító vizsgáké együttesen 2212.
Forrás: Oktatási Hivatal
Mikor lesznek a 2024-es tavaszi érettségik? Itt a pontos menetrend!
Az érettségi vizsgaidőszak május és július között zajlik, és több részre oszlik. Május elején az írásbeli vizsgákkal kezdődnek a megmérettetések és június közepén, július elején a szóbeli vizsgákkal zárulnak a számonkérések.
Az 2024-es tavaszi érettségi vizsgaidőszak menetrendje a következő fontos időpontokat tartalmazza:
A szóbeli vizsgák időpontjai iskolánként változhatnak. Ezzel kapcsolatban minden intézmény külön tájékoztatja a diákokat.
Forrás: Oktatási Hivatal
Készülj kvízünkkel az érettségire: ismerd fel a memoritereket!
Ez a kvíz segítséget nyújt abban, hogy felmérd, mennyire tudod felismerni és visszaidézni az általad tanult memoritereket. Te készen állsz a magyarérettségire?
Teszteld a tudásod egy másik kvízzel is, amiben Illyés Gyula élete és művei vannak középpontban:
Készülj kvízünkkel az érettségire: mennyire ismered Illyés Gyula életét?
Készüljünk az érettségire: ezekkel a módszerekkel sokkal hatékonyabban fog menni a tanulás!
Mindenki saját módszereket és technikákat alkalmaz, de fontos megérteni, hogy melyek azok az általános elvek, amelyek segítséget nyújthatnak bárkinek a tanulási folyamatban.
Tanulási környezet kialakítása
Az optimális tanulási környezet kialakítása kulcsfontosságú. Mindenkinek megvan a saját preferenciája, legyen az egy csendes könyvtár, vagy egy kávézó. Szánj rá időt, hogy megtaláld azt a környezetet, amelyben a legjobban tudsz fókuszálni és hatékonyan tanulni!
Fontos, hogy olyan környezetet alakíts ki magad körül, ami motivál. Ha ez számodra a teljes rend és letisztult környezet, akkor addig ne állj neki a tanulásnak, amíg nem tettél rendet.
A tanulás során az érzékszervek bevonása alapvető fontosságú. Az információ feldolgozása már a kódolással kezdődik, és a környezeti tényezők is befolyásolják ezt a folyamatot. Minél több érzékszervet vonunk be a tanulásba, annál könnyebben tudjuk előhívni az információt. Ezért javasolt változatos helyszíneken tanulni, például a parkban, könyvtárban vagy az erkélyen. A különböző környezetek segíthetnek abban, hogy hatékonyabban tudjuk előhívni a tanult anyagot.
Az optimális tanulási környezet kialakítása kulcsfontosságú. Mindenkinek megvan a saját preferenciája, legyen az egy csendes könyvtár, vagy egy kávézó. (Fotó: 123rf)
Időbeosztás és szünetek
Az időbeosztás és a rendszeres szünetek beiktatása segíthet maximalizálni a tanulási hatékonyságot. A timeblocking módszer vagy más időbeosztási technikák alkalmazása segíthet abban, hogy minden fontos teendőnek megfelelő időt szánj. Emellett a rendszeres szünetek is fontosak, hogy fizikailag és szellemileg is felfrissülj!
Kutatások szerint az a legoptimálisabb, ha 30-50 perces tanulások között 10 perces szüneteket tartasz.
Tanulási rugalmasság és motiváció
A tanulás rugalmassága és a megfelelő motiváció kulcsfontosságúak ahhoz, hogy hatékonyan tudjunk tanulni és elérjük céljainkat. A rugalmasság azt jelenti, hogy nyitottak vagyunk az új tanulási módszerek és technikák kipróbálására, valamint alkalmazkodni tudunk az adott tananyaghoz és körülményekhez. Minden tanuló egyedi, ami valakinek hatékony, másnak kevésbé eredményes. Ezért fontos, hogy rugalmasak legyünk és tudjunk változtatni a tanulási stratégiánkon, ha szükséges.
A tanulás rugalmassága és a megfelelő motiváció kulcsfontosságúak ahhoz, hogy hatékonyan tudjunk tanulni és elérjük céljainkat. (Fotó: 123rf)
A motiváció pedig az egyik legfontosabb tényező a tanulásban. Ha nincs megfelelő motivációnk, könnyen elveszíthetjük az érdeklődésünket, elmehet a kedvünk az egésztől és már csak azt vesszük észre, hogy a telefonunkat nyomkodjuk. A motivációt számos tényező befolyásolhatja, például a célok kitűzése, az érdeklődési kör vagy épp a környezetünk elvárásai.
Tisztában kell lennünk azzal, miért fontos számunkra az adott tananyag, és hogyan segíthet elérni a céljainkat.
A rugalmasság és motiváció összefonódik egymással, hiszen ha rugalmasak vagyunk, könnyebben megtaláljuk a motivációt arra, hogy folytassuk a tanulást, még akkor is, ha nehézségekbe ütközünk. Ugyanakkor a megfelelő motiváció segíthet abban, hogy rugalmasak maradjunk és ne adjuk fel könnyen, amikor nehézségekbe ütközünk. Ezért fontos, hogy mindig tartsuk szem előtt a céljainkat és találjuk meg azokat az ösztönzőket, amelyek segítenek fenntartani a motivációnkat és rugalmasságunkat a tanulás során.
Testi jóllét és érzékszervek bevonása
A testi jóllét és az érzékszervek aktív bevonása alapvető fontosságúak a hatékony tanuláshoz. Az agy teljesítménye és a koncentráció szempontjából kritikus a megfelelő alvás, táplálkozás és testmozgás. A jó alvás és a megfelelő táplálkozás hozzájárulnak az agyi funkciók optimális működéséhez, míg a rendszeres testmozgás fokozza a vérkeringést és javítja az agyi teljesítményt.
Az érzékszervek aktív bevonása is kulcsfontosságú a tanulás során. Például a hangos olvasás lehetővé teszi, hogy több érzékszervünkkel foglalkozzunk az információval, így könnyebben rögzülhet az agyunkban. Emellett a vizuális segédeszközök, például ábrák, diagramok és képek használata segíthet abban, hogy a tananyag könnyebben megérthető legyen, és jobban megjegyezzük azt.
A jó alvás és a megfelelő táplálkozás hozzájárulnak az agyi funkciók optimális működéséhez, míg a rendszeres testmozgás fokozza a vérkeringést és javítja az agyi teljesítményt. (Fotó: 123rf)
Fontos megérteni, hogy az érzékszervek bevonása nemcsak a passzív olvasásra korlátozódik. A különböző érzékszervek aktív használata, például a tananyag hangos felolvasása vagy saját ábrák készítése, lehetővé teszi számunkra, hogy aktívan részt vegyünk a tanulási folyamatban, és így hatékonyabban tanuljunk. Ezáltal az agyunk jobban rögzíti és emlékezteti az információkat, és könnyebben hívhatjuk elő azokat a későbbi vizsgahelyzetekben.
Mnemotechnikai gyakorlatok
A mnemotechnikai gyakorlatok alkalmazása segíthet a tananyag könnyebb megjegyzésében és emlékezetben tartásában. Például a mozaikszó-módszer vagy más kreatív mnemotechnikai eszközök segítségével könnyebb lehet rögzíteni a kulcsszavakat és fogalmakat.
Ha kíváncsi vagy mnemotechnikai gyakorlatokra, akkor az alábbi cikkben olvashatsz róluk:
Tanulj meg tanulni! – mnemotechnika, avagy nem csak az ismétlés a tudás anyja
A fenti szempontok figyelembevétele és alkalmazása segíthet abban, hogy hatékonyabban tanulj és sikeresen felkészülj az érettségi vizsgákra. Fontos megjegyezni, hogy mindenkinek a saját egyéni igényeinek és módszereinek megfelelően kell kialakítania a tanulási rutinját.
Sok sikert kívánunk az érettségi vizsgákhoz!
Ezekből a tárgyakból már nem lehet érettségizni 2024-ben – De mi jön helyettük?
Az érettségi vizsga egy fontos mérföldkő az életben, amely lehetővé teszi a diákok számára, hogy bizonyítsák az iskolai tanulmányaik során szerzett tudásukat és felkészültségüket. Magyarországon az érettségi egy komoly és alapos vizsgasorozat, amelynek eredményei jelentősen befolyásolhatják a továbbtanulási lehetőségeket és a jövőbeli karrier kilátásokat.
Így változik az érettségi 2024-ben
Nemrég írtunk róla, hogy mi változik 2024-ben a magyar-, történelem és matematikaérettségi tekintetében. A magyarérettségi I. vizsgarészébe bekerült egy irodalmi feladatlap, a rövid gyakorlati szöveg megírása azonban már nem szerepel a feladatok között. A matematika- és történelemérettségi ugyanúgy épül fel, ahogy eddig, változások csak a témakörökben történtek. Erről korábbi cikkünkben olvashatsz bővebben:
Kötelező vizsgatárgyak
Ahogy eddig, továbbra is kötelező magyar nyelv és irodalomból, történelemből, matematikából és idegen nyelvből érettségi vizsgát tennie a diákoknak. A vizsgatárgyak 2024. május-júniusi vizsgaidőszaktól érvényes vizsgakövetelményei az Oktatási Hivatal weboldalán olvashatók.
Választható vizsgatárgyak
A négy kötelező érettségi tantárgy mellett egy ötödik, választható tárgyból is vizsgáznia kell a tanulóknak. Szakgimnáziumban tanulók számára ez a szakgimnázium ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgy, ami képesítő vizsgával kiváltható. Technikumban az érettségi vizsga kötelezően választandó vizsgatárgya helyett szakmai vizsgát kell tenni. Vannak olyan tantárgyak, amiket a módosítások előtt és után is választhattak a tanulók. Ilyen például a biológia, a kémia, a dráma, az ének-zene, a fizika, a földrajz, a hittan, a mozgóképkultúra és médiaismeret, a testnevelés vagy a vizuális kultúra.
Ahogy eddig, továbbra is kötelező magyar nyelv és irodalomból, történelemből, matematikából és idegen nyelvből, valamint egy választott tárgyból érettségi vizsgát tennie a diákoknak. (Fotó: 123RF)
A 2024-es érettségi vizsgaidőszakban öt olyan tárgy választható, amik az eddigi években még nem szerepeltek a vizsgatárgyak között. Ezek a következők:
- állampolgári ismeretek
- közigazgatási ismeretek
- fenntarthatóság
- bibliaismeret-baptista hittan
- digitális kultúra (informatika helyett)
Az alábbi tárgyakból 2024. január 1-je után már nem lehet vizsgát tenni:
- emberismeret és etika
- ember- és társadalomismeret, etika
- társadalomismeret
- művészettörténet
- népművészet
- pszichológia
- utazás és turizmus
A kötelező és választható tárgyak teljes listája az Oktatási Hivatal weboldalán olvasható.
2024-től nemcsak az érettségiben, hanem a felvételi pontszámításban is változások történtek. Az 500 pontos felvételi rendszer megmarad ugyan, de az egyetemek ez évtől nagyobb mozgásteret kapnak abban, hogy mely tantárgyakat fogadják el, és milyen pluszteljesítményért adnak többletpontot. Erről itt olvashatsz bővebben:
Emlékeztető: változott az egyetemi pontszámítás módszertana!
Így változik az érettségi 2024-ben
Magyarérettségi
A magyarérettségi az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint az eddigiekhez hasonlóan két részből áll, kitöltésére összesen 240 percet kapnak a diákok középszinten és emelt szinten egyaránt.
Középszinten az I. feladatlap kitöltésére 90 perc áll rendelkezésre, ehhez az érettségizők nyomtatott helyesírási szótárt igen, szöveggyűjteményt nem használhatnak. A vizsgalap egy szövegértési-nyelvi feladatsorból, és egy irodalmi feladatlapból áll. A korábbi években megszokott rövid gyakorlati szöveg megírása a 2024-es érettségin már nem szerepel a feladatok között. Az irodalmi feladatlap kérdései nemcsak műcímekre, műfajokra, költőkre és írókra kérdezhetnek rá, hanem a kötelezően megtanult memoriterekre is.
A II. vizsgarészben korábban három fajta szövegalkotás közül lehetett választani: érvelés, egy mű értelmezése, vagy egy összehasonlító elemzés. 2024-től a II. vizsgarész egy műértelmező szövegalkotás, ami középszinten egy irodalmi mű értelmezését, vagy egy témakifejtő esszé megírását takarja, ezek közül a vizsgázó szabadon választhat. A feladat megoldására a középszinten vizsgázóknak 150 perc áll rendelkezésére. Ennél a vizsgarésznél szabadon használható irodalmi szöveggyűjtemény is, amit az iskola biztosít a diákok számára.
Emelt szinten a teljes vizsgafeladat megoldására 240 perc áll a diákok rendelkezésére, amit szabadon oszthatnak be. Míg az I. feladatrész a középszinthez hasonló feladatokból áll, a II. feladatrész egy adott mű több szempontú elemzését, vagy két mű több szempont szerinti összehasonlítását jelenti, emellett egy érvelő vagy véleménykifejtő szöveget is meg kell alkotniuk a vizsgázóknak. A magyarérettségivel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a helyesírási hibákért, valamint a csúnya írásképért pontlevonás jár.
A magyarérettségi az eddigiekhez hasonlóan két részből áll, kitöltésére összesen 240 percet kapnak a diákok középszinten és emelt szinten egyaránt. (Fotó: 123RF)
Történelemérettségi
A történelemérettségi a magyarhoz képest keveset változott, az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a korábbi évekhez hasonlóan mind közép-, mind pedig emelt szinten két részből épül fel.
Középszinten az I. vizsgarészben egyszerű, rövid választ igénylő feladatok megoldása vár a vizsgázókra, míg a II. vizsgarészben egy 100-130 szavas, rövid szöveg és egy 210-260 szavas hosszú szöveg megalkotása a feladat. A teljes vizsgára 180 perc áll a diákok rendelkezésére.
A feladatsor két rövid, egyetemes történelemre vonatkozó feladatot (amelyek közül az egyik az 1849-ig tartó, a másik az 1849 utáni korszakokkal kapcsolatos) és két hosszú, magyar történelemre vonatkozó feladatot (amelyek közül az egyik az 1849-ig tartó, a másik az 1849 utáni korszakokkal kapcsolatos) tartalmaz. A vizsgázónak a négy feladatból kettőt kell választania: egyet az egyetemes történelemre vonatkozó két feladat közül, és egyet a magyar történelemre vonatkozó két feladat közül. Arra azonban figyelni kell, hogy a két választott feladat a két különböző korszakhoz tartozó témáról szóljon.
Emelt szinten a teljes vizsgára 240 perc áll rendelkezésre. Az I. feladatrészben a középszinthez hasonlóan rövid, egyszerű feladatokat kell megoldani 100 perc alatt. A II. feladatrészben hat esszéfeladat közül hármat kell választaniuk az emelt szinten vizsgázóknak: egy 110-130 szavas rövid esszét, ami az egyetemes történelemmel foglalkozik, egy 240-290 szavas hosszú esszét, ami a magyar történelemmel foglalkozik, valamint egy 290-340 szavas komplex esszét. Ez utóbbi esetében az ókortól napjainkig bármelyik időszakkal foglalkozhatnak a megadott témákból válogatva.
A középszinten vizsgázók az egész írásbeli vizsgához, míg az emelt szinten vizsgázók a II. feladatrészhez használhatnak kronológiai adattáblázatot nem tartalmazó középiskolai történelmi atlaszt. Ezt az iskola nem biztosítja, a vizsgázónak kell magával vinnie.
Bár a vizsga felépítése a régi maradt, a témakörökben itt is voltak változások. A középszintű érettségiben előfordulhat többek között az amerikai függetlenségi háború vagy az Aranybulla, amelyek korábban az emelt szintű témakörök közé tartoztak. Emellett a munkajoggal és pénzügyi ismeretekkel foglalkozó tétel átkerült az állampolgári ismeretek érettségihez. Az emeltszinten érettségizőknek tudniuk kell az előre megadott plusz adatbázisban szereplő személyeket, fogalmakat, időpontokat és eseményeket is.
A 2024. május-júniusi vizsgaidőszaktól érvényes vizsgakövetelmények szerinti mintafeladatok elérhetők az Oktatási Hivatal weboldalán. (Fotó: 123RF/Canva)
Matematikaérettségi
Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a matekérettségi a korábbiakhoz hasonlóan két részből áll. Ennek kitöltésére középszinten 180 perc, míg emelt szinten 240 perc áll rendelkezésre.
A középszintű vizsgán az I. feladatlap kitöltésére 45 percet kapnak a vizsgázók, ezután a feladatlapokat a felügyelő tanár összegyűjti. A vizsgalap 10-12 feladatot tartalmaz, amely az alapfogalmak, definíciók, egyszerű összefüggések ismeretét ellenőrzi. A II. feladatlap megoldására 135 perc áll a diákok rendelkezésére. Az A rész három, egyenként 9-14 pontos feladatból áll, míg a B rész három, egyenként 17 pontos feladatot tartalmaz, amiből a vizsgázóknak kettőt kell megoldania.
Az emelt szintű vizsgán a vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az I. és a II. rész, illetve az egyes feladatok között, és megoldásuk sorrendjét is szabadon választhatja. Az I. részfeladatsor négy feladatból áll, melyekkel a vizsgázó összesen 51 pontot szerezhet. A II. részfeladatsor öt, egyenként 16 pontértékű feladatból áll, melyekből a vizsgázónak négyet kell kiválasztania és megoldania.
A matematikaérettségit illetően a történelemhez hasonlóan szerkezeti változás nem történt, az új NAT miatt a témakörökben történt változás, közép- és emelt szinten egyaránt. A középszintű matekérettségibe bekerültek olyan gazdasági számítások, mint a gyűjtőjáradék, a törlesztőrészlet, a megtakarítási, befektetési és hitelfelvételi lehetőségek és azok kockázati tényezőivel kapcsolatos feladatok, valamint a kvartilisek, mint statisztikai fogalom. Az idei évtől a vizsgázóknak behatóbban ismerniük kell a különböző diagramtípusokat, valamint fel kell ismerniük a grafikus manipulációkat is.
A 2024. május-júniusi vizsgaidőszaktól érvényes vizsgakövetelmények szerinti mintafeladatok megtekinthetők a linkre kattintva, az Oktatási Hivatal weboldalán.
Az emelt szintű nyelvi érettségi kiválthatja a nyelvvizsgát
Ha az idegen nyelvből tett emelt szintű érettségi vizsgád eredménye eléri a 60 százalékot, akkor középfokú (B2) komplex nyelvvizsgával, ha a 40 százalékot, akkor pedig alapfokú (B1) komplex államilag elismert nyelvvizsgával egyenértékű. Fontos viszont kiemelni, hogy fordított esetben nem működik az elismerés, tehát a nyelvvizsga nem váltja ki az érettségit, illetve középszintű érettségivel sem lehet nyelvvizsgát szerezni.
Azt is érdemes megemlíteni, hogy az emelt szintű érettségi vizsgán elért eredmény alapján keményfedeles nyelvvizsga bizonyítványt nem kapsz, az érettségi bizonyítvány záradékában szerepel az, hogy az érettségi bizonyítványod nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okirat.
Nemzetiségi nyelvű nevelés-oktatás
A nemzetiségi nyelvű nevelés-oktatásban érettségizőkre összetettebb szabályok vonatkoznak. Itt két feltétel együttes teljesülése esetén szerezhető nyelvvizsgával egyenértékű érettségi bizonyítvány: nemzetiségi nyelven kell érettségi vizsgát tenni két vizsgatárgyból, valamint nemzetiségi nyelv és irodalomból kell érettségi vizsgát tenni. Ha ennek eredménye eléri
– emelt szinten a 60 százalékot, akkor felsőfokú (C1) komplex
– emelt szinten a 25 százalékot, akkor középfokú (B2) komplex
– középszinten a 80 százalékot, akkor középfokú (B2) komplex
– középszinten a 60 százalékot, akkor alapfokú (B1) komplex
nyelvvizsgával egyenértékű lesz az érettségi bizonyítvány.
Ha az idegen nyelvből tett emelt szintű érettségi vizsgád eredménye eléri a 60 százalékot, akkor középfokú (B2) komplex nyelvvizsgával, ha a 40 százalékot, akkor pedig alapfokú (B1) komplex államilag elismert nyelvvizsgával egyenértékű. (Fotó: 123rf.com)
Emelt szintű nyelvi érettségi a két tanítási nyelvű oktatásban
A két tanítási nyelvű nevelés-oktatásban szintén két feltétel együttes teljesülése esetén szerezhető nyelvvizsgával egyenértékű érettségi bizonyítvány. Ehhez célnyelven kell érettségi vizsgát tenni két vizsgatárgyból, valamint célnyelvből emelt szinten legalább 60 százalékot kell elérni. Ebben az esetben, ha minden vizsgarészt teljesítesz, felsőfokú (C1) komplex nyelvvizsgával egyenértékű lesz az érettségi bizonyítványod.
Ha az emelt szintű érettségi és a nyelvvizsga kapcsolatáról további kérdéseid merültek fel, az Oktatási Hivatal weboldalán részletesen tájékozódhatsz.
Emelt és középszintű idegen nyelvi érettségi
Bármely élő idegen nyelv érettségijét is választod, ugyanazoknak a szabályoknak megfelelően kell vizsgáznod. Ehhez adtunk támpontokat tavalyi cikkünkben, amit a linkre kattintva olvashatsz.
A középszintű írásbeli vizsga megírásához összesen 180 perc áll rendelkezésedre. Ez a vizsgaszint az Európa Tanács skáláján a B1-es szintnek felel meg, de nyelvvizsga nem szerezhető vele. Az írásbeli vizsga négy feladatlapból áll: olvasott szöveg értése, nyelvhelyesség, hallott szöveg értése, és íráskészség. A szóbeli vizsga tételhúzás alapján történik, időtartama körülbelül 15 perc.
Mint ahogy ezt korábban részleteztük, az emelt szintű vizsga az Európa Tanács skáláján a B2 szintnek felel meg, vagyis a középfokú nyelvvizsgának. Az írásbeli rész itt 240, a szóbeli pedig 20 percig tart.
Szükséged lenne nehány tippre a nyelvtanuláshoz? A magoláson túl több módszerrel is csiszolhatod a meglévő tudásodat, a nyelvvizsga megszerzésében akár a hangoskönyvek is segíthetnek.
Érdemes emelt szintű érettségit tenned!
Nemrégiben dr. Vanó Renátával, az Oktatási Hivatal felsőoktatásért felelős elnökhelyettesével beszélgettünk arról, hogy mik az emelt szintű érettségi előnyei. Az alábbi videóban meghallgathatod a legfontosabb információkat, az interjú egy részletét pedig korábbi cikkünkben olvashatod.
2024-ben átalakul a pontszámítás
Az idei felvételi eljárás során változik az 500 pontos felvételi pontszám összetétele és az emelt szintű érettségi lehetséges végleges pontértéke. Az egyetemek ez évtől nagyobb mozgásteret kapnak abban, hogy mely tantárgyakat fogadják el, és milyen pluszteljesítményért adnak többletpontot.
Az új pontszámításról készült cikkünkben részletesen tájékozódhatsz arról, hogy hogyan oszlik meg az 500 maximum pont, mi minősülhet intézményi pontnak, vagy szükség van-e a nyelvvizsgára.
Ezek a legfontosabb információk a közösségi szolgálatról
A köznevelési törvény megfogalmazása szerint a közösségi szolgálat szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása.
A közösségi szolgálat fejleszti a tanulók kommunikációs készségét, szociális érzékenységét, érzelmi intelligenciáját, empátiáját, felelősségvállalását, és önismeretét, ezek mellett pedig a pályaorientációban is segítségükre lehet.
Nem kötelező mindenkinek
A középiskolai tanulóknak az utolsó középiskolai évfolyam végéig 50 óra közösségi szolgálatot kell teljesíteniük az érettségi vizsga megkezdéséhez.
– tájékoztat az Oktatási Hivatal. Ez alól a magántanulók sem mentesülnek.
Nem kell azonban közösségi szolgálatot teljesítenie:
- az előrehozott érettségire jelentkező tanulóknak
- a felnőttoktatásban részt vevő tanulóknak
- azon sajátos nevelési igényű tanulóknak, akiket a szakértői bizottság javaslata alapján a közösségi szolgálat alól az igazgató határozatban mentesített
- érettségi bizonyítvánnyal már rendelkező vizsgázóknak
Ezek alapján tehát fontos kiemelni, hogy az előrehozott érettségi vizsga megkezdésének nem feltétele a közösségi szolgálat teljesítése.
Ha végzős tanuló valamilyen tárgyból elégtelen osztályzattal végez, az azt jelenti, hogy nem fejezi be a középiskolát, tehát csak előrehozott érettségi vizsgát tehet. Így ebben az esetben sem feltétel a közösségi szolgálat teljesítése.
A közösségi szolgálat fejleszti a tanulók kommunikációs készségét, szociális érzékenységét, érzelmi intelligenciáját, empátiáját, felelősségvállalását, és önismeretét, ezek mellett pedig a pályaorientációban is segítségükre lehet. (Fotó: 123rf.com)
A közösségi szolgálat teljesítésének feltételei
Az 50 óra több projekt keretében, több év alatt is lehet teljesíthető, aminek az az előnye, hogy a tanulók több dologban is kipróbálhatják magukat. Továbbá lehetőség van arra is, hogy az 50 órát egy nagy projekt révén, vagy több év alatt lefutó program keretében teljesítsék.
A tanulóknak a közösségi szolgálat megkezdéséhez egy jelentkezési lapot kell kitölteni, amihez a szülő egyetértő nyilatkozatát is csatolja. A közösségi szolgálat teljesítéséről a tanulóknak naplót kell vezetniük, ahol feltüntetik, hogy mikor és milyen tevékenységet végeztek.
Kiemelten fontos, hogy az iskolai közösségi szolgálat kapcsán anyagi érdek nem merülhet fel, a tanulók tevékenysége nem juttathat senkit ilyen jellegű előnyhöz, haszonhoz, illetve hogy a tanuló a közvetlen hozzátartozójánál, annak közvetlen munkahelyén nem végezhet közösségi szolgálatot.
A közösségi szolgálat számos helyen teljesíthető
A közösségi szolgálat a tanulók helyi közösségének javát szolgálja, ezért a tanulók lakókörnyezetében, vagy az iskola székhelyén, de legfeljebb ezeknek 30 kilométeres körzetén belül szervezhető meg. A diákok a szülőkkel és tanárokkal való egyeztetés alapján maguk választhatják ki az általuk végzendő tevékenységeket az iskola által megszervezett vagy a maguk által javasolt, az iskola által pedig elfogadott tevékenységek közül.
A közösségi szolgálat számos területen teljesíthető: egészségügyi, szociális és jótékonysági, oktatási, kulturális, valamint környezet-, természet- és katasztrófavédelmi, az óvodáskorú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős területen folytatható tevékenység, illetve az egyes rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerveknél bűn- és baleset-megelőzési területhez kapcsolódó munkával is kiváltható.
Érettségi előtt állsz? Ezeket a cikkeket neked ajánljuk!
- Felvételi előtt állsz? Érdemes emelt szintű érettségit tenned! – interjú az Oktatási Hivatal elnökhelyettesével (videó)
- Neked is megéri magyarból emelt szintű érettségit tenni!
- Így változik a felvételi pontszámítás 2024-től
- Emlékeztető: változott az egyetemi pontszámítás módszertana!
- Hogyan lehet bekerülni az ELTE-re? Bemutatjuk a felvételi pontszámítást
Az utolsó fejezetéhez érkeztünk az idei tanév őszi érettségiének: ma kezdődnek a középszintű szóbeli érettségik
Végre megkönnyebbülhetnek, akik a középszintű előrehozott érettségit választották
Ezen a héten véget érnek az előrehozott középszintű érettségik. Míg az emelet szintre három munkanapot, úgy a középszintű érettségi lebonyolítására öt munkanapot szánnak: mától péntekig.
A középszintű érettségik szóbeli részei mától kezdve az egész héten át tartanak. (Fotó: 123RF)
Mások a ponthatárok
Míg az emelt szintű szóbeliről korábbi cikkünkben olvashattak, középszinten eltérőek a ponthatárok:
- 80-100% – Jeles (5)
- 60-79% – Jó (4)
- 40-59% – Közepes (3)
- 25-39% – Elégséges (2)
- 0-24% – Elégtelen (1)
Annulálás
Az előrehozott érettségik legnagyobb előnye az annulálás. Amennyiben valakinek nem úgy sikerül az írásbeli, mint szerette volna, akkor ha nem megy el a szóbeli részre, akkor azzal érvényteleníti az egész vizsgáját. Itt matematikából lehet egyedül probléma, ugyanis abból a tárgyból középszinten nem tartanak szóbelit (kivéve, ha kifejezetten rosszul sikerült az írásbeli rész).
Megkezdődik az idei őszi érettségi szezon
Nemcsak előrehozott érettségit lehet ősszel tenni
Bár a legtöbb érettségiző – aki erre az időszakra jelentkezik – ezt teszi. Elsősorban annak érdekében, hogy bebiztosítsák magukat, hogy rossz eredmény esetén a tanév végén, májusban újra próbálkozhassanak.
Vannak azonban, akik
- szintemelő,
- javító,
- ismétlő,
- kiegészítő,
- vagy pótló vizsgát tesznek.
Ezúttal is nemzetiségi nyelv és irodalommal veszi kezdetét az érettségi időszak. (Fotó: 123RF)
Az utolsó informatika érettségi
Több szempontból is ez az érettségi időszak számít „az utolsónak”. A 2023/24-es tanév tavaszi időszakában már csak az új nemzeti alaptanterv szerint tehetnek érettségit a diákok a természettudományi tantárgyból. Valamint az informatika érettségi teljesen megszűnik, helyét a digitális kultúra veszi át. Erről korábban olvashattunk a Szakmát szerzek! portálon.
A pontos időpontok
Ahogyan azt egy héttel ezelőtt megírtuk, oldalunk 10 tantárgy érettségijét részletesen nyomon követi majd, és közzéteszi a feladatsorokat és a hozzájuk tartozó megoldókulcsot. Ezek rendszerint pontosan 24 órával az adott tantárgy érettségi vizsgájának megkezdési idejét követően szoktak nyilvánosságra kerülni.
Itt a táblázat, hogy melyik tárgyból pontosan mikor kerül sor az érettségire:
Kvíz: Le tudod helyesen írni az alábbi híres magyarok neveit?
A magyar nyelv és irodalom, valamint a történelem érettségin rengeteg pontot bukhatsz amiatt, hogy nem tudod a magyar történelmi személyek és irodalmi alakok nevét helyesen leírni. Kvízünkben most felmérheted tudásod, mennyire vagy profi!
UNIside webshop
