esszé – Diplomátszerzek

A 7 leggyakoribb érettségi hiba, ami pontokba kerül

A jó hír, hogy ezek nagy része tudatosan megelőzhető. Nem plusz tanulást igényelnek, hanem egy kis odafigyelést és stratégiát. Ha tisztában vagy velük, máris sok pontot megmenthetsz magadnak.

A feladat félreértése

Az egyik leggyakoribb hiba, hogy nem pontosan azt válaszolod meg, amit kérdeznek. Ez sokszor nem látványos tévedés, inkább apró elcsúszás: mást hangsúlyozol, más szempontból közelítesz, vagy nem minden részre reagálsz.

Ennek elkerüléséhez érdemes tudatosan lassítani az elején. Olvasd el kétszer a kérdést, és húzd alá magadban a kulcsszavakat. Ha több részből áll, ellenőrizd, hogy mindegyikre válaszoltál-e. Ez pár másodperc plusz, mégis rengeteg pontot jelenthet.

A figyelmetlenségből adódó hibák

Elírások, kihagyott lépések, rosszul másolt számok – ezek mind tipikus „pedig tudtam volna” hibák. Gyakran a sietség vagy a stressz következtében jelennek meg, nem a tudás hiánya miatt.

A megoldás itt nem a lassítás, hanem a tudatos ellenőrzés. Hagyj időt a végén arra, hogy átnézd a válaszaidat. Különösen azoknál a feladatoknál, ahol számolni kell, vagy pontos adatokat leírni, egy gyors ellenőrzés is sokat számít. Így könnyedén elkerülhetők az egyenletek első sorában elhagyott negatív előjelek is a matekérettségin.

Időbeosztási problémák

Sokan ott veszítenek pontot, hogy túl sok időt töltenek egy feladattal, és a végére már nem marad energiájuk vagy idejük a többire. Ez különösen veszélyes hosszabb feladatsoroknál.

Segíthet, ha már az elején felméred a feladatokat, és nagyjából elosztod az idődet. Ha egy kérdés túl sokáig tart, érdemes továbblépni, és később visszatérni rá. Nem kell mindenáron egynél leragadni, mert lehet, hogy később számodra könnyebb feladatok jönnek, amelyekkel biztosabban szerzel pontokat.

Olvashatatlan vagy nehezen értelmezhető válaszok

A javító tanár nem gondolatolvasó. Ha nem egyértelmű, mit írtál, könnyen pontokat veszíthetsz, még akkor is, ha egyébként tudtad a választ.

Ez különösen igaz esszéknél és rövid kifejtős feladatoknál. Nem kell gyöngybetűkkel írni, de törekedj az átláthatóságra. Tagold a gondolataidat, hagyj helyet a sorok között, és fogalmazz egyértelműen. Ez nem stílus vagy esztétikum kérdése: pontok múlnak rajta.

Túl rövid vagy túl általános válaszok

Sok diák spórol a szavakkal, és csak a lényeget próbálja leírni. Ez viszont könnyen oda vezet, hogy kimaradnak fontos részletek, kulcsszavak, amelyekért egyébként pont járna.

Érdemes kicsit a biztonságra játszani. Ha egy válasz kifejtést igényel, adj hozzá egy rövid magyarázatot is. Nem kell túlírni, de legyen benne annyi, hogy egyértelmű legyen: érted az összefüggéseket.

Instrukciók figyelmen kívül hagyása

Gyakori hiba, hogy valaki nem veszi észre a feladat apró utasításait. Például hány példát kell írni, milyen formában kell válaszolni, vagy milyen hosszúság az elvárt.

Ezek a részletek sokszor ott vannak a leírásban, mégis könnyű átsiklani felettük. Pedig konkrét pontokat érnek. Vizsga közben érdemes tudatosan figyelni ezekre, és akár vissza is ellenőrizni, hogy betartottad-e őket.

Pánik és túlzott önellenőrzés

A stressz nemcsak hibákat okozhat, hanem túlzott kontrollt is. Van, aki annyira bizonytalan lesz, hogy folyamatosan átírja a válaszait, és végül rosszabb megoldásnál köt ki.

Fontos megtalálni az egyensúlyt. Ellenőrizni szükséges, de nem kell mindent újragondolni többször. Ha egy válasz logikus és átgondolt, nagy eséllyel jó is. A túl sok javítás inkább növeli a hibák esélyét.

Ami igazán számít vizsga közben

Ezek a hibák elsőre apróságnak tűnnek, mégis komoly pontkülönbséget okozhatnak. A közös bennük az, hogy nem a tudásról szólnak, hanem a helyzetkezelésről. Ez jó hír, mert azt jelenti, hogy tudatosan lehet rajtuk javítani.

Az érettségi nem tökéletes teljesítményt vár, hanem elég jót. Ha figyelsz a kérdésekre, beosztod az idődet, és adsz egy kis teret az ellenőrzésnek, már sokat tettél azért, hogy a valós tudásod jelenjen meg a pontokban.

A cél nem az, hogy hibátlan legyél, hanem az, hogy a lehető legkevesebb pontot veszítsd el feleslegesen. És ez sokkal inkább múlik apró döntéseken, mint elsőre gondolnád.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

A ChatGPT használatával így spórolhatnak időt a tanárok

Napjaink leggyorsabban terjedő webes platformjának számít az okos csevegőrobot, a gyorsan hírnevet szerzett ChatGPT. A mesterséges intelligencián alapuló chatbotot arra alkották, hogy megértse a számára feltett kérdéseket, és azokra választ adjon. Az Edutopia amerikai szakportál azt vizsgálta, hogy a tanárok miként használhatják fel a chatbot nyújtotta szolgáltatásokat.

Az Edutopia cikkének tanárként is dolgozó szerzője néhány hónapon keresztül tesztelte, hogyan kezeli a ChatGPT a tanárok tucatnyi rutinfeladatát. Todd Finley arra a következtetésre jutott, hogy a chatbot nem tökéletes, de azért csökkenti azt a napi 10 órát és 40 percet, amit egy átlagos amerikai tanár munkával tölt.

[kiemelt]Számos tanári feladat automatizálását segítheti elő ugyanis a mesterséges intelligencia az egyes oktatói tevékenységekhez kapcsolódó első szövegtervezet megírásával.[/kiemelt]

A cikk szerzője hat tanári feladatot, tevékenységet sorolt fel, ahol hasznát lehet venni a ChatGPT-nek, (vagy akár a konkurensének, a Google Bard-nak) – egyelőre főként angol nyelven.

 

1. A tanítás megtervezése

A ChatGPT hatalmas szövegfeldolgozási és -generálási kapacitásával racionalizálni lehet a különböző vázlatok elkészítését. Meg lehet kérni például a ChatGPT-t, hogy írjon óravázlatot egy adott tananyagról, vagy készítsen slide-okat különböző témához.

Ha pedig nehézséget okoz egy bonyolultabb fogalom, téma elmagyarázása, akkor arra is megkérhető a ChatGPT, hogy magyarázza el az adott kérdéskört úgy, mintha azt első osztályos diákoknak kellene kifejteni. Emellett a ChatGPT-vel könnyedén lehet kérdéseket is generálni a diákok számára egy adott tananyagra vonatkozóan.

 

2. Segédanyagok

A chatbot képes olyan hosszabb segédanyagok (handout) generálására, amelyek konkrét oktatási célokat szolgálnak. Például utasíthatjuk a mesterséges intelligenciát, hogy készítsen megoldott matek példákat úgy, hogy az egyes lépésekhez magyarázatot is fűz. De azt is kérhetjük, hogy állítson össze egy olyan sillabuszt, amely tartalmazza az adott tananyag feldolgozásának ütemezését, valamint a diákok munkájának értékelési módját.

A ChatGPT szolgáltatásaival leegyszerűsíthetik rutinfeladataikat a tanárok. (Fotó: 123rf)

Továbbá a tanárok könnyedén készíthetnek különböző témákról szóló plakátokat is, például a 10 leggyakoribb helyesírási hibáról, amelyekhez magyarázatok is tud fűzni a chatbot.

 

3. Differenciálás

A chatbottal olyan szövegeket, összefoglalókat is lehet készíteni, amelyekkel a támogatásra szoruló diákok felzárkózását lehet segíteni. Az eszköz szövegtömörítőként is működhet, amely elemzi az olvasottakat, és tömörebb változatokat készít.

 

4. Levelezés

A ChatGPT használatával a tanárok egyszerűsíthetik a szülőkkel, kollégákkal történő levelezést is. Különböző sablonokat használhatnak fel gyakori levelezési témákhoz így például hírlevelekhez, adomány-kérésekhez, kirándulási javaslatokhoz, illetve a szokásos engedélykérő nyilatkozatokhoz.

 

5. Tudásfelmérés

Különféle tudásfelmérési teszteket, segédleteket is létre lehet hozni a chatbottal. Kvízeket például könnyen lehet generálni egy adott témáról. Csak a konkrét témát kell megadnunk, majd azt kérnünk, hogy kvíz formátumban a kérdéseket és a lehetséges válaszokat is adja meg. Persze, itt különösen elengedhetetlen, hogy

[kiemelt]megfelelően ellenőrizzük le a chatbot generálta szöveget, mint ahogy azt minden más specifikus kérdésre adott válasz esetben is meg kell tenni.[/kiemelt]

Olyan teszteket is generálhatunk a ChatGPT-vel, ahol a hiányzó szavakat kell megadnia a diákoknak.

 

6. Visszajelzés

A ChatGPT segítségével a tanárok fejleszthetik diákjaik íráskészségét is. Lehet használni az eszközt például esszéírás javítására. Ehhez annyit kell tenni, hogy megadjuk a diákok által írt esszét a chatbotnak, majd javítási javaslatokat kérünk tőle. Egyben arra is lehet kérni a ChatGPT-t, hogy jelölje meg a helyesírási hibákat, illetve adja meg, mire kell figyelni ezeknél. (Egyelőre csak a nagyobb világnyelveken működik teljesen a robot, azonban bizonyos funkciói magyarul is elérhetők.)

 

Nem tökéletes a ChatGPT

Az Edutopia is felhívja azonban arra a figyelmet, hogy a ChatGPT nem egy tökéletes eszköz. A legnagyobb probléma vele az, hogy

[kiemelt]téves információkat is hitelesen hangzóan képes leírni. [/kiemelt]

Ezért nagyon fontos kihangsúlyozni, hogy a ChatGPT tanári rutinfeladatokat megkönnyítő szolgáltatását, szöveggenerálását csak alapos ellenőrzés után lehet felhasználni az órákon.

A másik fő hiányossága a chatbotnak, hogy egyértelmű stílusbeli utasítások nélkül az eszköz nagyon száraz szöveget ad, hisz egy algoritmus áll mögötte. Mindent összevetve, úgy kell kezelni a chatbot generálta szövegeket, mintha azok egyfajta első tervezetek lennének.

 

Kiszűrnék a csalásokat

Korábban írtunk arról, hogy egyre több diák veszi igénybe a mesterséges intelligenciát (MI) dolgozatai elkészítéséhez. A szöveggeneráló algoritmusok egyre jobbak, de még messze nem tökéletesek, ezért az egyetemi oktatók többsége egyelőre nem esik kétségbe a használatuktól, még ha általánosságban nagyon különböző módokon is vélekednek a témában.

A ChatGPT alkotója, az OpenAI nemrégiben bejelentette, hogy egy olyan megoldást is tud nyújtani, amely el tudja dönteni, hogy az adott dolgozat egy MI gép munkája vagy valódi ember tollából született – de persze nem 100 százalékos bizonyossággal.

Fekete öves vizsgázók kézikönyve az erős esszékhez

Ha túljutottál az érettségin, egészen bizonyos, hogy valamekkora rutinod már van az írásbeli szövegalkotásban. Azonban két olyan „műfajban” szereztél jártasságot, amelyet – kis túlzással – csak akkor fogsz hasznosítani, ha magyar vagy történelem szakra jársz. Azonban más szakok vizsgáin is előfordulhat, hogy esszé lesz a feladat.

 

A legfontosabb különbség, hogy mindkét érettségi feladat esetében van egyfajta „kapaszkodód” írás közben: a történelmi forrás vagy az elemezni kívánt irodalmi mű. Épp ezért sokkal több esélyed van arra, hogy a látott anyagok révén felidéződjenek benned a vonatkozó ismeretek. Egy egyetemi vizsgán azonban legtöbbször más a helyzet.

 

Miben más az egyetemen a vizsgaesszé?

 

Legtöbbször egy címet vagy tételt, esetleg problémafelvetést kapsz, amelyet összefüggő mondatokban kell kifejtened a vizsgán. Ha rövidebb esszé a feladat, az is előfordulhat, hogy a cím vagy kérdés az anyag egy igen specifikus részére vonatkozik. Az írásbeli vizsgának ráadásul nagy hátránya, hogy személyes jelenléteddel nem tudod befolyásolni a dolgok kimenetelét.

 

Gondolkozz előre!

 

Ahogy a szóbeli esetében, úgy itt is már a készülés folyamán tudatosítsd, hogy esszéírásra készülsz, és ennek megfelelően szervezd a tanulást. Különösen fontos, hogy részekre bontsd az anyagot. Akár még az egyes tételeket is résztémákra szedheted, hogy felismerd az ezek közötti összefüggések rendszerét. A tananyag megértése kulcsfontosságú, ugyanis nem lesz mód arra, hogy a tanárod segítő kérdéseket tegyen fel, ha elakadnál. Érdemes ebben az esetben is kulcsszavakat, vázlatpontokat memorizálnod.

 

Légy logikus!

 

A dolgozatodat javító oktató akkor lesz biztos abban, hogy tudod az anyagot, ha az írásod egy következetes logikai ívet jár be. A memorizált kulcsszavak épp azért lehetnek hasznosak, mert így ezek köré építheted fel a mondanivalódat. Írásban különös jelentősége van a szövegkohéziónak is. Használd bátran (és helyesen) a különböző, oksági és egyéb viszonyt kifejező kötőszavakat. Következtess és indokolj, tárj fel minél több kapcsolatot az állításaid között.

 

Légy szakszerű!

 

A logikus szerkezettel valószínűleg már félsikered van. A másik fele ennek a sikernek (persze, a helytálló tartalmi információkon túl) a szakmaiságod kidomborítása. Használd a szaknyelvet, a szakkifejezéseket, hivatkozz szerzőkre, cikkekre, könyvekre, kötelező irodalmakra. Természetesen senki nem várja el, hogy oldalszám pontossággal citáld a szakirodalmat. Viszont a tájékozottság hatását kelti, ha legalább címek és nagyjábóli tartalom szintjén tudsz írni a legjelentősebb, tételhez kapcsolódó szakmai anyagokról.

 

Hass az olvasóra!

 

Bár a cikk elején azt írtuk, nincs mód arra, hogy személyes hatást tégy a javítóra, ez nem teljesen igaz. Ebből a szempontból a legfontosabb a dolgozatod külalakja. Elismerjük, nem mindenki képes kalligrafikus szépségű betűket a papírra vetni, azonban ettől még lehet olyan az esszéd, amire „jó ránézni”. A legfontosabb, hogy írj olvashatóan, bármennyire  nehezedre is esik. Hidd el, nem biztos, hogy lesz ideje a tanárodnak kisilabizálni az általad felrajzolt ákombákomokat (de akár félre is olvashatja, mit írtál), így pedig nem biztos, hogy a valós tudásodra kapsz jegyet.

Lényeges az is, hogy a szerkezet látszódjék a külalakon is: tagold egyértelműen bekezdésekre a szöveged. Emellett kerüld az átfirkálásokat, oda-vissza nyilazásokat, hiszen ez azt a hatást keltheti, mintha valójában fogalmad sem lenne arról, mit is szeretnél mondani a tárgyról. Inkább gondold át, mit szeretnél írni, és higgadtan, nagy figyelemmel kezdj neki a munkának. Ha mégis elrontottál valamit, egyetlen (!!!) vonallal húzd át, és írj tovább, mintha mi sem történt volna. Ha a téma megengedi, mindenképp vond be a személyes látásmódod is, ez akár a dolgozat lezáró bekezdésének is jó kiindulópontja lehet.

Nem kell, hogy szépek legyenek a betűid, de fontos az esszé olvashatósága (Forrás: Pexels)

Mit ne tegyél?

 

Két fontos dolog van, amelyeket mindenképp muszáj külön is megemlítenünk. Bár csábító, hogy minél több oldalt adj be a vizsga végén, valójában ez egyáltalán nem segít hozzá a jobb érdemjegyhez az esetek többségében. Az oktatód nem véletlenül dolgozik egy egyetemen: a szakterületén jártas, tájékozott ember, aki nagy eséllyel a harmadik mondat után észreveszi, ha érdemi mondandó nélkül „rizsázol”. Inkább legyen rövidebb az esszé, de minden szó bírjon benne súllyal.

Hasonlóképpen csábítja a hallgatók egy részét az is, hogy minél igényesebb(nek vélt) nyelvezettel írják meg a vizsgafeladatot. Ez azonban – mivel senki nem lesz egy vizsgahelyzet hatására egyszeri hallgatóból Pázmány Péter vagy Kölcsey Ferenc – éppen ellenkezőleg szokott elsülni. Az eredmény: véget nem érő, érthetetlen, túlbonyolított mondatok, helytelenül használt idegen kifejezések. Törekedj inkább a letisztultságra, egyértelműségre – ahogy az életben, úgy a vizsgákon sem érdemes megjátszanod magad!

Amikor az MI írja a dolgozatot

Amióta megjelent a ChatGPT, ismét beindult a mesterséges intelligencia miatti aggodalom. A ChatGPT felhasználói bázisa egy-két hét alatt milliós nagyságrendűvé duzzadt, a Google pedig már a keresőpiacát kezdte félteni az OpenAI természetesnyelv-feldolgozó algoritmusától.

Fotó: 123rf

Kik és mire használják a ChatGPT-t (és társait)?

Az egyetemisták ideális célcsoportja az ilyen algoritmusoknak: gyakran és nagy mennyiségben kell szövegeket előállítaniuk, és értik az internet működését is. A kínálat egyre bőségesebb, nem is túl drágák, és szinte mindegyiknek van ingyenes próbaverziója. Igaz, mint a ChatGPT esetében is kiderült, főleg angol nyelven jeleskednek, vagy esetleg szóba jöhet még a mandarin is.

A The Register terjedelmes riportot készített arról, hogy a legnagyobb felhasználóik az egyetemisták lettek, egyre gyakrabban íratják mesterséges intelligenciával a beadandó esszéiket. Pár jól megadott utasítás, egy gombnyomás, és már el is készült a dolgozat, lehet küldeni az oktatónak.

 

Nem minden professzor esett kétségbe

Az algoritmusok azonban hiába generálnak szemantikailag és szintaktikailag helyes szöveget, a tartalom (legalábbis egyelőre) gyakran nem koherens, a gondolatmenet logikája erősen döcög, és az adatok sem mindig pont azok, amikre adott helyen épp szükség lenne.

Az austini Texasi Egyetemen retorikát és írást tanító Scott Grahamet a probléma kísérletezésre ösztönözte. Diákjainak azt a feladatot adta, hogy írjanak egy 2200 szavas esszét (ez angol nyelven átlagosan kb. 13 ezer karakter, 4-5 oldalnyi folyó szöveg) valamilyen egyetemi témáról, de MI-vel! A diákok utólag szerkeszthették a szöveget, beleírhattak, de az esszé nagy részét automatikusan, szoftverrel kellett létrehozni. Az oktató az Inside Higher Ed című lapban megjelent cikkében azt írta, hogy az MI dolgozatai gyengék voltak, a legjobbak C vagy C mínusz értékelést kaptak (az USA-ban az értékelési skála A-tól F-ig tart, ahol az F a 0-nak, azaz a teljesen értékelhetetlen munkának felel meg). A legtöbb esszét újra kellett volna írni, vagy talán jóval pontosabban kellett volna meghatározni, hogy milyen témát fejtsen ki az algoritmus.

 

Csalás-e MI-t használni?

De nem csak a minőség kérdéses. Csalásnak minősül-e, ha valaki MI-val íratja a beadandóját? Graham szerint, ez nem jelent gondot. Ugyanis a lényeg igazából a szöveg vázának vagy első verziójának elkészítése után jön. Vannak hallgatók, akiknek viszont ez nagy erőfeszítés. Számukra az MI óriási segítség, mert átlendíti őket az első nagy akadályon.

Annette Vee, a Pittsburghi Egyetem tanára kifejti, hogy az írást alapvetően a technológia alakítja. A szövegszerkesztőkben helyesírásellenőrző van, és az MI tulajdonképpen ehhez hasonló eszköz, csak más szinten.

 

Egyenes út az elbutuláshoz?

A szöveggeneráló algoritmusok képességei hatalmasat javultak, de a kreativitásuk még nem az igazi. Egyszerű, általános, egy kaptafára készülő szövegeket simán elő tudnak állítani (listák, sporthírek, tőzsdei hírek stb.), de mély tudományos dolgozatokat vagy magas irodalmi műveket ne várjunk tőle.

Az USA-ban el is kezdődött erről a párbeszéd igaz, egyelőre csak szűk, akadémiai körben. Anna Mills, a „mozgalom” egyik elindítója, azt mondta, hogy egyértelmű szabályok kellenek. A hallgatókban azt kell tudatosítani, hogy az írás nem egyenlő a kimenettel. Az írás tevékenysége és a szöveg javítása a gondolkodás fejlesztése.

Mills szerint fennáll a veszélye, hogy az MI mentesíti az embert a gondolkodás fárasztó tevékenysége alól, aki így kritika nélkül teszi magáévá a nyelvi modellekbe kódolt előítéleteket. Más szerint ez az egész az összeesküvés-elméletek melegágya lesz.

Egyelőre még alapkérdéseket kell tisztázni. Hogyan lehet felismerni, hogy a szöveget gép vagy ember írta? A gépek által generált mondatok esetében mi a helyzet a plágiummal?  

De a legfontosabb, hogy nem pánikolni kell, hanem meg kell keresni a technológia alkalmazásának lehetőségeit, hogy hatékonyabbá válhasson az oktatás, mondta egy egyetemi oktató a The Registernek.

TOP 5 szabály és lépés az esszéírásban a töri érettségin

Összesen 50 pontod múlik majd a középszintű írásbeli vizsgán, amikor egy rövid és egy hosszú esszét kell írni, ezért nem árt, ha kihozod belőle a lehető legtöbbet. 

A rövidebbik 17 pontot ér és egyetemes történelmi témájú, a hosszabbik 33 pontos és a magyar történelemhez kapcsolódik. 

Amikor kiválasztod a rövid egyetemes és a hosszú magyar esszétámát, akkor nem dönthetsz két azonos korszak mellett! Szerencsére az írásbeli feladatlap feltünteti a lehetőségeket, így – ha résen vagy – véletlenül sem dönthetsz helytelenül. Ha a következő lépéseket betartod és az atlaszt is jól tudod használni, akár maximum pontos is lehet a fogalmazásod!

Mivel kezdj neki a feladatnak?

  1. Kezdjük az alapoknál: a feladat értelmezése

Számtalanszor hallhattad már, mielőtt nekifogsz egy feladatnak, előtte mindig alaposan olvasd el az instrukciókat, pontosan értelmezd őket. 

Régen rossz, ha csak a cím alapján kezded el írni rögtön a fogalmazásod, mert előre meghatározzák, hogy mire kell kitérni, és csak ezen elemekre kapsz pontot. 

Tehát például hiába részletezed hosszasan Mátyás király csatáinak időpontjait, ha a feladat a gazdaságpolitikájáról szól, és az általa kivetett adókról egy szót sem említesz. Arról nem is beszélve, ha annyira eltérsz a tárgytól, hogy esetleg Podjebrád Katalinnal való házasságáról kezdesz írni…

  1. Egy rövid vázlat mindig segít 

Gyűjtsd össze a piszkozat lapon pontokban a lényeges elemeket, amelyekről írni szeretnél: a témához kapcsolódó legfontosabb évszámokat, eseményeket, fogalmakat és személyeket. A javítókulcs szerint már ezért pontokat kaphatsz, hogy megjelennek később a szövegben. 

Forrás: Pixabay

A bevezetésben egyből határozd meg a teret és időt! Helyezd el pontosan melyik történelmi korszakban, évben, földrajzi helyen vagyunk. Utána térj csak ki, hogy milyen szereplői lesznek az eseményeknek.

Ha valami nem jut eszedbe, próbálj továbblendülni, hagyd üresen az adott részt, van időd bőven, később is kitöltheted. A lényeg: kerüld el azt, hogy valami miatt leblokkolj. Sokkal jobb ha tízből csak hét dolgot tudsz, mintha már a második vagy a harmadik névnél, évszámnál leragadsz!

  1. Öreg hiba kihagyni a forrásokat!

Forráselemzés nélkül nem értékelik sokra a munkádat, a maximum pontos elemzésre ne is számíts, ha elfelejtesz írni róluk. A feladat leírása után két forrást is kapsz. Általában térkép, rövid idézet, diagram, korabeli fotó, esetleg egy műalkotás lehet a segítségedre, de bármi előfordulhat, ami kapcsolódik az adott korszakhoz. A szövegben utalj arra, hogy melyik forrás bizonyítja vagy ábrázolja jól az állításodat.

  1. Évszámok és események

Kevés a forrásokra hivatkozni, be kell bizonyítanod, hogy saját tudással rendelkezel a témáról. Legális puskaként találsz évszámokat és eseményeket a történelem atlaszban is, viszont ez még nem elegendő! Az esszében egyértelműen látszódnia kell, hogy érted az ok-okozati összefüggéseket (miből, mi következik), legalább a lényeget tekintve ismered a történelmi előzményeket és átfogóan tudod értelmezni az adott  korszakot.

  1. A helyesírás és a fogalmazás stílusa

Ugyan ez nem az irodalom érettségi, de a rossz nyelvhelyesség miatt fontos pontoktól eshetsz el. A helyesírásra nyilván alap figyelni, arról nem is beszélve, ha helytelenül írsz le személy- és helyneveket. A címről és a hármas tagolásról (bevezetés, tárgyalás, befejezés) se feledkezz meg. Igyekezz kerek mondatokban fogalmazni, ne csapongj az események között, hanem a gondolati ív mentén haladj. Így sokkal összeszedettebb és átgondoltabb írásnak fogják tartani az esszédet. Ebben segít sokat a 2-ik pontban részletezett rövid vázlat.