Korai fázisú befektetéseket támogat az EU-s HICEE program

A Healthy Investment Central Eastern Europe (HICEE) program célja, hogy fellendítse az innovációt Közép- és Kelet-Európában. Itt, ahol a startupok csak az európai átlag harmadának megfelelő szinten jutnak kockázatitőke-befektetésekhez. A projektkonzorcium élén Európa vezető egészségügyi innovációs hálózata, az EIT Health áll, amely az Európai Unió Európai Innovációs és Technológiai Intézetének (EIT) része.

A projektpartnerek között vannak magyarországi, lengyelországi, szlovákiai és szlovéniai üzleti akcelerátor szolgáltatók és befektetői hálózatok, valamint belgiumi és hollandiai innovációs központok. A kétéves kezdeményezést stratégiailag a Horizont Európa, az EU kiemelt kutatási és innovációs programja keretében hajtják végre.

Az európai kockázatitőke-befektetéseknek mindössze 3,2%-a érkezett Közép- és Kelet-Európába 2021-ben. Az ebben a régióban működő startupok átlagosan 1,2 millió eurós kockázatitőke-befektetéshez jutottak, ami a 3,8 millió eurós európai átlag harmada.

A földrész országait értékelő European Innovation Scoreboard (EIS) alapján szerény, illetve mérsékelt fejlettségű innovációs ökoszisztémának minősülő országokban éppen a tőke bevonzása az egyik legnagyobb kihívás. Ennek okai között van a kevesebb befektetési célpont és a befektetők alacsony száma, valamint az ódzkodás a határokon átnyúló tőkebefektetésektől.

Érdekelnek a startupok? Nézed a Cápák Között műsorát? Olvasd el ezt a cikkünket is:

Tudtad? Jön a Cápák között startup-show hetedik évada is! (videóval)

„A kutatások azt mutatják, hogy Közép- és Kelet-Európában nem áll rendelkezésre a projektek és a befektetők kritikus tömege, emiatt kevesebb befektetés valósul meg. A HICEE kezdeményezés a technológiatranszfer-irodák támogatásával, tudásmegosztással és kapacitásépítéssel, valamint a korai fázisú vállalkozásokra szabott befektetői infrastruktúra kiépítésével járul hozzá a helyzet javításához. A program kiemelt figyelmet fordít az egészségügyi és élettudományi startupok előtt álló sajátos kihívásokra. Célja, hogy az ökoszisztéma szereplőit olyan ismeretekkel vértezze fel, melyek segítenek piacképessé tenni innovatív termékeiket vagy szolgáltatásaikat” – magyarázza Magda Krakowiak, az EIT Health Accelerator igazgatója.

Magda Krakowiak, az EIT Health Accelerator igazgatója, forrás: EIT Health Accelerator

3 millió euró tőkebevonás határokon átívelő befektetésekkel

A HICEE projekt célja fenntartható korai fázisú befektetési ökoszisztémák létrehozása, helyi és nemzetközi befektetők bevonása, kockázatcsökkentő támogatás nyújtása, valamint a sikertörténetek aktív megosztása a befektetői támogatás ösztönzése érdekében. Az első programokat a partnerek székhelyei szerinti országokban, nevezetesen Lengyelországban, Magyarországon, Szlovákiában és Szlovéniában rendezik meg. A program keretében megnyíló képzési lehetőségek azonban más szerény és mérsékelt innovációs képességekkel rendelkező európai régiókra is kiterjednek majd.

A program keretében várhatóan legalább 10 startup-támogató szervezet, például technológiatranszfer-iroda (TTO) sajáthíthat el új módszertant. A kezdeményezés célja továbbá 30 oktató kiképzése, akik évente akár 150 innovációs projekt megvalósításához vagy startup fejlesztéséhez járulhatnak hozzá. A projekt során 25 egészségügyi startupot is átvilágítanak. Megvizsgálják, hogy mennyire állnak készen fejlett nemzetközi piacokon eurómilliós nagyságrendű, határokon átnyúló befektetések bevonására. A projekt keretében digitális befektetési kézikönyvek és egy befektetési politikáról szóló fehér könyv is készül. Ez felbecsülhetetlen értékű útmutatóként szolgálnak majd a befektetők számára és tudásmegosztással járulnak hozzá egy tájékozottabb és képzettebb befektetési közösség kialakításához.

A TTO-kat, egyetemeket, befektetőket és innovátorokat egyaránt megszólító HICEE program az együttműködés középpontba állításával állítaná fenntartható pályára a régió innovációs ökoszisztémáját. A program közvetlen együttműködésre törekszik az Európai Beruházási Alappal, a regionális és nemzeti innovációs ügynökségekkel és az európai döntéshozókkal. Annak érdekében, hogy a hosszú távú növekedést elősegítő környezetet teremtsen. Valamint, hogy élő és tartós kapcsolatokat alakítson ki a régión belüli és kívüli innovációs szereplők között.

HICEE konzorciumi partnerek

A projektkonzorcium 7 európai országból érkező 10 partnerből áll. A projekt koordinátora a németországi székhelyű EIT Health, a hozzá tartozó EIT Health SI, az elsődleges kedvezményezettek a szlovákiai Civitta és Crowdberry. a lengyelországi Cobinangels. Továbbá az EIT Health InnoStars, a Magyar Üzleti Angyal Egyesület (HunBAN). E mellett a szlovéniai Ljubljanski univerzitetni inkubator, a belgiumi MEDVIA és a hollandiai TU Delft.

A kezdeményezés emellett a következő intézmények külső szakértőit és tanácsadó csoportjait is bevonja. Ezek a KU Leuven (Belgium), Danube Angels (Ausztria), Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. (Magyarország), Business Angels Europe BAE (Belgium). Továbbá a Karolinska Institutet Innovations AB KII (Svédország), Európai Beruházási Alap EIF (Luxemburg), Invest Europe IE (Belgium), Arima d.o.o / Business Angels of Slovenia (Szlovénia).

A HICEE konzorciumi partnerek többsége eddig is részt vett hasonló projektekben a saját régiójában: a Civitta akcelerátor programot működtet. Emellett a Civitta, a TU Delft, a Ljubljanski univerzitetni inkubator és az InnoStars hosszú ideje működnek együtt. Olyan közös programokban, mint például a DRIVE vagy a RIS Jumpstarter. Az EIT Health és az Európai Beruházási Alap között már régóta bejáratott együttműködés zajlik. A közösen működtetett Venture Center of Excellence (VCoE) nevű program keretében kockázatmentesített üzletkötési kapcsolatot biztosítanak európai befektetői szövetségek számára. A VCoE egy köz- és magánegyüttműködésben megvalósuló befektetési program, amely a 150 millió eurós, a fenntartható fejlődést elősegítő Sustainable Development Umbrella Fund (SDUF) ernyőalaphoz kapcsolódik.

„A HICEE elindítása kulcsfontosságú lépés a dinamikus közép- és kelet-európai innovációs ökoszisztéma kialakítása felé. Annak érdekében, hogy a projekt minél szélesebb körben tudja kifejteni hatását, nagyban támaszkodni fogunk az EIT Health InnoStars. Valamint a 13 szerény és mérsékelt innovációs képességekkel rendelkező országot összefogó Regionális Innovációs Rendszer (RIS) hálózatára. A HICEE projekt résztvevői, a befektetők és innovátorok elkötelezettségét látva optimista vagyok, hogy a program maradandó nyomot hagy majd a régió gazdaságának és egészségügyi ellátásának fejlődésén. Ezt is hozzátette Fürjes Balázs, az EIT Health InnoStars ügyvezető igazgatója.

A HICEE programmal kapcsolatos további információk a Funding & tenders (europa.eu) weboldalon.

Mennyire ismered az EU történetét? – Kvíz

Május 9-én ünnepli az Európa-napot az Európai Unió. Miért? 1950-ben ugyanis ezen a napon jelent meg a Schuman-nyilatkozat. Hogy mi az? Olvass tovább és megtudod!

Robert Schuman francia külügyminiszter ebben a dokumentumban egy új politikai együttműködést vázolt fel Európa számára annak érdekében, hogy a kontinens országai között soha többé ne robbanjon ki háború.

[kiemelt]Javaslatának fő eleme a szén- és acéltermelés közös felügyeletére vonatkozott annak érdekében, hogy egyetlen állam se tudjon úgy fegyverkezni, hogy arról a többi ország ne szerezzen tudomást.[/kiemelt]

A Schuman-terv alapján jött aztán létre az Európai Unió első elődszervezete, az Európai Szén- és Acélközösség, amelynek megalapításáról hat európai ország írt alá szerződést 1951-ben.

Május 9-én ünnepeljük az Európa-napot. (Fotó: 123rf)

Kvízünkben az EU történelméről 12 kérdést teszünk fel, miután az EU zászlajában 12 aranyszínű csillag látható, amelyek kék alapon egy kört alkotnak. A 12-es szám a tökéletesség és a teljesség jelképe, és bár sokan tippelnek erre, nincs összefüggésben az EU tagállamainak számával. (Ellentétben az Amerikai Egyesült Államok lobogóján található csillagokkal, de az egy másik cikk témája lehetne.)

Teszteld magad, hogy mennyire ismered az EU történetét!

Ha további érdekes teszteket szeretnél kitölteni, akkor itt találhatsz még!

Technológiai verseny – Kína ma már szinte mindent visz

Kijózanító képet ad a nyugat és a kelet közti technológiai verseny állásáról az Ausztrál Stratégiai Politikai Intézet (ASPI) friss tanulmánya, a The Critical Technology Tracker 2023 márciusi kiadása. Ugyanis megkísérlik meghatározni, hogy 44 kritikus technológiai területen mely országok, egyetemek és vállalkozások vezetik a tudományos és kutatási innovációt.

Mi is a helyzet a technológiai verseny frontján?

Megvizsgáltak nem kevesebb, mint 2,2 millió releváns tudományos publikációt, a területek összes publikációjának 10 százalékát, és adatokat gyűjtöttek a kutatók országok közötti áramlására a különböző karrierfázisokban. Továbbá felmérték az agyelszívást minden technológiai területen.
Ismert, hogy Kína több területen előrébb jár, mint a közvélemény gondolná, de az eredmény megdöbbentő. A 44 vizsgált technológia közül 37-ben vezető szerepet tölt be, és több esetben ötször annyi nagy hatású kutatást folytat, mint legközelebbi versenytársa. A 44 technológia közül jelenleg csak hétben vezet az USA – írta meg a Mandiner.

Amerikának továbbra is erőssége

a fejlett félvezető eszközök tervezése és fejlesztése,
a nagy teljesítményű számítástechnika,
a fejlett integrált áramkörök tervezése és gyártása,
a kvantum-számítástechnika és
a vakcinák kutatása.

Ezek az országok erősek a technológia területén

Technológiánként az első öt országban még megjelenik az Egyesült Királyság és India (29 területen), Dél-Korea és Németország (20), majd Ausztrália (9), Olaszország (7), Irán (6), Japán (4) és Kanada(4). Oroszország, Szingapúr, Szaúd-Arábia, Franciaország, Malajzia és Hollandia egy vagy két technológia esetében szerepel az első ötösben.

Az ausztrál kutatók globális technológiai verseny kapcsán végzett kutatása kiemelt figyelmet szentelt mindeközben az emberi dimenziónak is – számolt be a minap az eredményekről a Makronóm egy nagyobb, EU-s versenyképességgel foglalkozó elemzés részeként.

Azt vizsgálták meg ebben a Makronóm által is feldolgozott felmérésben, hogy a kutatók hol kezdik szakmai útjukat. Továbbá hol kapják meg a jelenlegi eredményeikhez szükséges képzést, és hova jutottak. Másképpen: a képző országok mennyire voltak képesek megtartani, vagy mennyire tudták egyes országok átcsábítani őket.
Megállapították, hogy Kína a demokratikus országokból is vonzza a tehetségeket. A nagy hatású szerzők 21,6 százaléka valamelyik Five Eyes országban (Ausztrália, Kanada, Új-Zéland, Egyesült Királyság, USA) végezte posztgraduális képzését, nagy valószínűséggel kínaiak, akik hazavitték a szaktudásukat.

„Ha valaki jó origamiban, de még nem jeleskedik abban, hogy tisztességes papírt készítsen a munkájához, akkor valóban jó origamiban?” Azaz fontos kérdés, hogy a nagy hatású kutatásban szerzett szaktudás megmutatkozik-e a gyártásban is. Persze itt Kínának számos területen nemcsak előnye, de gondja is akad. Azonban például a (hiperszonikus) sugárhajtóművek gyártásában vagy a fejlett robotikában úgy tűnik, Kína nagyot lépett előre.

Az ausztrál kutatók tehát úgy vélik, hogy ezek az eredmények ébresztő erővel kell hogy hassanak a demokratikus nemzetek számára. Ahogy írják, a felzárkózás költségei így is jelentősek lesznek, de a tétlenség költségei még sokkal nagyobbra rúghatnak.

A Makronóm Intézet elemzése teljes terjedelmében itt érhető el.

Kínai űrhajós még nem jutott el a Holra (csak egy digitális fantáziakép a fenti), de a technonlógiai fejlődés terén már nincsnenek messze ettől (Fotó: 123rf)

EU-s intézményben dolgoznál? Itt a Nemzetek Európája Karrierprogram

Az EU-tagság 20. évfordulóján, 2024 második felében ismét Magyarország tölti be – 2011 után másodszor – az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. Ez egyben azt is jelenti, hogy a közeljövőben szükség lesz minél több, az EU működését jól ismerő és értő fiatal, hazai szakemberre – közölte a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) a Nemzetek Európája Karrierprogram új évfolyamára történő jelentkezési folyamat elindítása kapcsán.

Az NKE kiemelte:

[kiemelt]a program felkészítést nyújt mindazon európai uniós karrierre készülő fiatal számára, aki európai uniós intézményekben vagy a hazai közigazgatás uniós területein szeretne elhelyezkedni.[/kiemelt]

A szeptemberben induló immár negyedik évfolyamra 2023. május 15-ig lehet beadni a jelentkezést. A programra felsőfokú végzettséggel, vagy végzős hallgatóként lehet jelentkezni.

Munka mellett is elvégezhető

A munka mellett elvégezhető, két szemeszteres program az elméleti tudás mellett gyakorlatorientált képzést nyújt. Felkészít az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) versenyvizsgájára, továbbá a szaknyelvi tudás fejlesztésével segíti a pályázókat.

Prőhle Gergely programigazgató a Nemzetek Európája Karrierprogram hallgatóival (Fotó: Nemzetek Európája Karrierprogram)

A 2020 szeptemberében indult program célja, hogy növelje az európai uniós intézményeknél sikeresen pályázó és elhelyezkedő, idegen nyelveken jól beszélő, megfelelő szakpolitikai ismeretekkel rendelkező magyar szakemberek számát – olvasható a Nemzetek Európája Karrierprogram honlapján.

A végzettek közül többen már Brüsszelben dolgoznak

A képzés első évfolyamát 47, a másodikat 17 fiatal végezte el. Közülük többen dolgoznak már Brüsszelben uniós intézménynél vagy a magyar képviseleten, illetve a hazai közigazgatásban kifejezetten uniós területen.

Pár napja írtunk arról, hogy fizetett gyakornoki és ösztöndíj-programot hirdet a Danube Institute. Az áprilistól decemberig tartó programra azokat várják, akiket érdekel a külpolitika, Magyarország nemzetközi kapcsolatrendszere és geopolitikai térben elfoglalt helye.

Itt az ingyenes EU-s vonatbérlet – Te is szeretnéd bejárni Európát?

Mi a vonatbérlet-kezdeményezés lényege?

Az Európai Bizottság által 2018 júniusában elindított DiscoverEU kezdeményezés lényege, hogy ingyenes vonatbérletet oszt ki 18 éves európai fiataloknak, amelyet szerte Európában felhasználhatnak utazásaikhoz. A pályázóknak feleletválasztós tesztet kell kitölteniük az EU-val és a fiatalokat megcélzó más uniós kezdeményezésekkel kapcsolatos általános ismereteikről. A Bizottság ezek alapján állítja fel a pályázók rangsorát, és osztja ki közöttük a bérleteket.

A program 2023 tavaszi fordulójában március 15. 12 órától március 29. 12 óráig lehet jelentkezni a DiscoverEU oldalán.

[kiemelt]A mostani körben az pályázhat, aki 2004. július 1. és 2005. június 30. között született (e két dátumot is beleértve).[/kiemelt]

Maximum 30 napig érvényes a vonatbérlet

A sikeres pályázók legfeljebb harminc napig utazhatnak majd 2023. június 15. és 2024. szeptember 30. között egyedül vagy legfeljebb öt fős csoportokban. A jegyek általában vonatra szólnak, de ez alól vannak kivételek, hogy a szigeteken vagy más távoli területeken élő fiatalok is részt vehessenek a programban (így busz, komp, illetve kivételes esetekben akár repülőgép is igénybe vehető).

Az ingyenes vonatbérletre március 15. és 29. között lehet jelentkezni. (Fotó: Canva)

750 magyar fiatal jut most ingyenes vonatbérlet birtokába

Minden EU-tagállam fiataljai számára meghatározott számú bérlet áll rendelkezésre az adott ország népességének az EU teljes lakosságához viszonyított aránya alapján.

Ujhelyi István európai parlamenti képviselő március 12-i sajtótájékoztatóján kiemelte:

[kiemelt]a mostani pályázati fordulóban 35 300 vonatbérletet osztanak szét, a magyaroknak várhatóan 750 bérlet jut majd ebből a keretből.[/kiemelt]

Az előző fordulóban ezer magyar fiatal kapott bérletet

A DiscoverEU 2022 októberi fordulójában az EU tagállamaiból, illetve az Erasmus+ programhoz társult nem uniós országokból (Észak-Macedónia, Izland, Liechtenstein, Norvégia, Szerbia, Törökország) összesen mintegy 161 ezer 18 éves fiatal jelentkezett, akik közül 47 700 fő kapta meg az ingyenes bérletet. Magyarországról 3906 jelentkező volt, közülük 1015 fő járt sikerrel.

A program elindítása óta eddig összesen közel 25 ezer magyar pályázott a kvóta szerint Magyarországnak járó eddigi közel 5 ezer vonatbérletre.

Erasmusos élmények egy vonatbérlet révén

A DiscoverEU a 2021–2027-es időszakra szóló Erasmus+ program része. A magyar fiatalok erasmusos tapasztalatairól, illetve további uniós utazási lehetőségekről ezekben a cikkekben írtunk:

Európai Uniós utazási lehetőségek fiataloknak, amiket kár kihagyni

Így duplázd meg az erasmusos élményeket – interjú

Erasmus+ élmények: Lisszabonban jártunk

Itthonra pedig érkezik a vármegyebérlet

Májustól két új bérlettípust (vármegyebérletet és országbérletet) vezetnek be a hazai közösségi közlekedésben, amelyeket vonaton, buszon, illetve HÉV-en lehet majd használni. A köz- és felsőoktatásban tanuló diákok 90 százalékos kedvezménnyel vehetik meg az új bérleteket.

A 30 napos érvényességű vármegyebérletet így diákként 945 forintért – vagyis ahogy a MÁV-csoport közleménye megjegyezte – nagyjából két gombóc fagyi árából lehet megvenni.

A 30 napos országbérletet pedig 1890 forintért árusítják. Vagyis „nagyjából egy vidéki mozijegy áráért” bebarangolhatják a diákok az egész országot vonaton, buszon, vagy HÉV-en, ami akár egy-két kirándulás alkalmával is könnyen megtérülhet.

Erasmus-ügy: nincsenek már a kuratóriumokban miniszterek

A kormány szerdai ülésének végén Varga Judit, Lantos Csaba, Lázár János, Varga Mihály, Nagy István, Szijjártó Péter és Navracsics Tibor miniszterek bejelentést tettek. Közölték: február 15-től nem folytatják tevékenységüket az egyetemi vagyonkezelő alapítványok kuratóriumaiban. Ezt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter mondta el a Kormányinfón az Erasmus-ügy kapcsán.

Meghatározott ideig szólhat a kuratóriumi tagság

A tárcavezető az MTI beszámolója szerint azt is közölte: „azt várjuk továbbá, hogy minden kormányzati tisztviselő járjon el így”. Tehát várhatóan távoznak a kuratóriumokból az államtitkárok, helyettes államtitkárok, közigazgatási államtitkárok, miniszteri biztosok, kormánybiztosok is.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón 2023. február 9-én. (Fotó: Illyés Tibor/MTI)

Gulyás Gergely azt mondta: szeretnének mielőbbi megállapodásra jutni Brüsszellel az Erasmus-ügyben. Ezzel kapcsolatban kiemelte: nincs akadálya annak, hogy tovább változtassanak a kuratóriumok összeférhetetlenségi szabályain. Leszögezte: ha kell, a kormány azon is kész módosítani, hogy a kuratóriumi tagok megbízatása ne élethosszig, hanem meghatározott ideig tartson.

Erasmus-ügy: 21 egyetem érintett

Január elején derült ki, hogy az EU miniszteri tanácsának decemberi döntése komoly hátrányba hozhatja a magyarországi alapítványi fenntartású felsőoktatási intézményeket. A döntés értelmében az érintett egyetemek nem kaphatnak friss támogatásokat az EU által finanszírozott Erasmus+ oktatási csere-, valamint a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból.

Az egyik uniós kifogás az alapítványi fenntartású egyetemekkel kapcsolatban az volt, hogy az érintett 21 intézmény csaknem felének kuratóriumaiban politikusok ülnek, és mandátumuk határozatlan időre szól. Korábban ezzel kapcsolatban az Erasmus-ügyben Brüsszellel tárgyaló Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter azt közölte, hogy ezt a kérdést megfelelő szabályozással meg lehet oldani. „Két nem túl bonyolult jogszabály-módosításról van szó. Ezeket márciusban az Országgyűlés várhatóan elfogadja” – mondta a miniszter.

Az Erasmus+ futó programjait nem érinti az ügy

Pár hete az Európai Bizottság külön közleményt adott ki az ügyben. Ebben leszögezte: amíg a decemberi uniós döntés hatályban marad, az érintett 21 hazai egyetem számára nem ítélhető meg uniós forrás az Erasmus+ vagy a Horizont Európa program keretében, azonban ebben az időszakban továbbra is pályázhatnak az uniós programokra.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium pedig azt közölte: az Erasmus-ügy a jelenleg futó diákcsereprogramokat nem érinti. Az erre vonatkozó pénzügyi keretek biztosítottak.

Ezer magyar fiatal kapott ingyenes uniós vonatbérletet

Az Európai Bizottság által 2018 júniusában elindított DiscoverEU kezdeményezés lényege, hogy ingyenes vonatbérletet oszt ki 18 éves európai fiataloknak, amelyet szerte Európában felhasználhatnak utazásaikhoz. A pályázóknak feleletválasztós tesztet kell kitölteniük az EU-val és a fiatalokat megcélzó más uniós kezdeményezésekkel kapcsolatos általános ismereteikről. A Bizottság ezek alapján állítja fel a pályázók rangsorát, és osztja ki közöttük a bérleteket.

160 ezren jelentkeztek szerte Európából

[kiemelt]Magyarországról 3906 jelentkező volt, közülük 1015 fő járt sikerrel[/kiemelt]

– derül ki a Bizottság adataiból.

Az ingyenes vonatbérlettel legfeljebb 30 napig lehet utazni 2023. március 1. és 2024. február 29. között (Fotó: 123rf)

Minden EU-tagállam fiataljai számára meghatározott számú utazási igazolvány áll rendelkezésre az adott ország népességének az EU teljes lakosságához viszonyított aránya alapján. A jelentkezőket január 10-én értesítették a pályázat eredményeiről, közölte az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete.

Maximum 30 napig lehet használni a bérletet

A sikeres pályázók legfeljebb harminc napig utazhatnak majd 2023. március 1. és 2024. február 29. között egyedül vagy legfeljebb ötfős csoportokban. A jegyek általában vonatra szólnak, de ez alól vannak kivételek, hogy a szigeteken vagy más távoli területeken élő fiatalok is részt vehessenek a programban (így busz, komp, illetve kivételes esetekben repülőgép is igénybe vehető).

A következő pályázati fordulót 2023 tavaszán tartják (a pontos dátumot később teszik közzé).

A DiscoverEU a 2021–2027-es időszakra szóló Erasmus+ program része. A magyar fiatalok erasmusos tapasztalatairól, illetve további uniós utazási lehetőségekről ezekben a cikkekben írtunk:

Európai Uniós utazási lehetőségek fiataloknak, amiket kár kihagyni

Így duplázd meg az erasmusos élményeket – interjú

Erasmus+ élmények: Lisszabonban jártunk

Félmillió forintos díjat lehet nyerni EU-ról szóló dolgozattal

Március 20-ig lehet benyújtani a dolgozatokat az Országgyűlés elnöke, az igazságügyi miniszter és az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője által kiírt pályázatban.

A napokban megjelent kiírás szerint a legfeljebb 80 ezer leütés terjedelmű dolgozatok témáját 13 témakör közül lehet kiválasztani. Ezek:

Egy szabadonválasztott uniós politika szabályainak értékelése (pl. a 2021–2027 közötti többéves pénzügyi keret és a helyreállítási alap összefüggései, a Közös Agrárpolitika reformja).
Magyarország vagy egy másik EU-tagállam európai uniós tagságának tapasztalatai.
Az EU reformjának lehetséges irányai (föderális Európa vs. erős tagállamokra épülő EU); tagállami és uniós intézményi álláspontok.
Az EU alapértékei és védelmük: hatásköri, eljárási és hatékonysági szempontok.
Magyarország 2024. második félévi EU Tanácsa elnöksége.
Energiaválság Európában – okok és lehetséges megoldások.
Az EU válasza az új globális kihívásokra (pl. migráció, klímaváltozás, élelmiszerbiztonság, kiber és hibrid fenyegetések).
Az EU stratégiai autonómiájának kérdései (pl. az európai védelmi unió szükségessége és kilátásai, a közös európai hadsereg felállításának lehetőségei).
Európa Kulturális Fővárosa program (pl. Veszprém-Balaton 2023 program).
Az uniós bővítéspolitika új fejleményei (pl. Ukrajna és Moldova EU-tagjelölti státusza).
A Visegrádi Négyek és a regionális együttműködés aktuális lehetőségei.
Az uniós csatlakozás társadalmi vonatkozásai, különös tekintettel a Kárpát-medencei kisebbségi közösségek helyzetére.
Az őshonos nemzeti közösségek helyzetének védelme és előmozdításának lehetőségei az EU-ban (különös tekintettel az identitás kérdésére Európában, vagy az őshonos közösségekhez kapcsolódó polgári kezdeményezésekre).

A dolgozatok készítői 13 témakör közül választhatnak (Fotó: 123rf)

A pályázatra a hazai felsőoktatási intézmények, vagy a szomszédos országok magyar nyelven is oktató felsőoktatási intézményeinek 30 évnél fiatalabb hallgatói jelentkezhetnek.

A pályázatokat az Országgyűlés elnöke által felkért szakértőkből álló bírálóbizottság fogja értékelni. A díjazott pályaművek az alábbi pénzjutalomban részesülnek (a díjakat adó és tb-járulék terheli):

I. helyezett: 500 000 Ft
II. helyezett: 400 000 Ft
III. helyezett: 300 000 Ft
két különdíj: egyenként 200 000 Ft

A pályázat részletes formai követelményeit a pályázati kiírásban olvashatjátok. A pályaműveket az alábbi email címre várják:

Felsőoktatási mutatóban érte el a legjobb eredményt Magyarország az uniós innovációs rangsorban

Az Európai Bizottság minden évben közzéteszi európai innovációs eredménytábláját, amely 32 indikátor mentén hasonlítja összes az EU-tagállamok innovációs, kutatás-fejlesztési teljesítményét. A 32 vizsgált tényező közül három szorosan kapcsolódik a felsőoktatáshoz:

külföldi doktoranduszok aránya,
az új PhD-diplomások száma a természettudományos, informatikai, mérnöki és matematikai tárgyak (STEM) terén,
felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya.

Fotó: 123rf

Nemcsak a felsőoktatáshoz szorosan kapcsolódó három mutató, hanem az összes vizsgált innovációs indikátor (például a k+f-kiadások mértéke, szélessávú internet elterjedtsége) közül Magyarország a külföldi doktoranduszok arányában érte el a legjobb értéket az EU átlagához képest.

A hazai egyetemeken mintegy 25 százalék a külföldi doktoranduszok aránya, így e mutatóban Magyarország az uniós átlag 146,3 százalékán teljesít, miután az EU-ban átlagosan 17,8 százalék a külföldi doktoranduszok aránya. Összehasonlításképpen, a 32 indikátor alapján Magyarország innovációs összteljesítménye az EU-átlag 69,8 százalékát teszi ki. Az EU-tagállamok közül Luxemburgban a legmagasabb a külföldi doktoranduszok aránya, megközelíti a 90 százalékot, illetve Hollandiában is majdnem eléri az 50-et százalékot.

[kiemelt]A visegrádi országok közül pedig arányaiban Magyarországon tanul a legtöbb külföldi doktorandusz.[/kiemelt]

EU-átlag alatt a STEM-tárgyaknál kiosztott PhD-diplomák terén

A másik két, szorosan a felsőoktatáshoz köthető mutatóban már elmarad az uniós átlagtól Magyarország. A természettudományos, informatikai, mérnöki és matematikai (STEM) tárgyak terén az EU-ban idén átlagban 0,7 PhD-diplomát osztottak ki ezer főre vetítve (25-34 év közöttiek körében), míg az ezer főre jutó magyarországi PhD-diplomák száma nem éri el a 0,4-et. E tekintetben Finnország és Dánia áll az élen az EU-tagok közül, míg a visegrádi országok közül a szlovák és a cseh mutató is jobb a magyarnál.

Alacsony a felsőfokú végzettségűek aránya

A 25-34 év közötti lakosság körében a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya az EU-ban átlagosan 41,2 százalékot tesz ki, míg a hazai mutató jelenleg 35 százalék. Nem véletlen, hogy a kormányzat a felsőoktatási modellváltás és az új finanszírozási rendszer keretében az egyetemek számára a lemorzsolódás csökkentéséhez anyagi ösztönzőket rendelt.

Cookie	Duration	Description
cookielawinfo-checkbox-advertisement	1 year	Set by the GDPR Cookie Consent plugin, this cookie is used to record the user consent for the cookies in the "Advertisement" category .
cookielawinfo-checkbox-analytics	11 months	This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Analytics".
cookielawinfo-checkbox-functional	11 months	The cookie is set by GDPR cookie consent to record the user consent for the cookies in the category "Functional".
cookielawinfo-checkbox-necessary	11 months	This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookies is used to store the user consent for the cookies in the category "Necessary".
cookielawinfo-checkbox-others	11 months	This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Other.
cookielawinfo-checkbox-performance	11 months	This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Performance".
CookieLawInfoConsent	1 year	Records the default button state of the corresponding category & the status of CCPA. It works only in coordination with the primary cookie.
viewed_cookie_policy	11 months	The cookie is set by the GDPR Cookie Consent plugin and is used to store whether or not user has consented to the use of cookies. It does not store any personal data.

Cookie	Duration	Description
_ga	1 year 1 month 4 days	The _ga cookie, installed by Google Analytics, calculates visitor, session and campaign data and also keeps track of site usage for the site's analytics report. The cookie stores information anonymously and assigns a randomly generated number to recognize unique visitors.
_ga_*	1 year 1 month 4 days	This cookie is installed by Google Analytics.
_gat_gtag_UA_*	1 minute	Set by Google to distinguish users.
_gid	1 day	Installed by Google Analytics, _gid cookie stores information on how visitors use a website, while also creating an analytics report of the website's performance. Some of the data that are collected include the number of visitors, their source, and the pages they visit anonymously.
CONSENT	2 years	YouTube sets this cookie via embedded youtube-videos and registers anonymous statistical data.

Cookie	Duration	Description
VISITOR_INFO1_LIVE	5 months 27 days	A cookie set by YouTube to measure bandwidth that determines whether the user gets the new or old player interface.
YSC	session	YSC cookie is set by Youtube and is used to track the views of embedded videos on Youtube pages.
yt-remote-connected-devices	never	YouTube sets this cookie to store the video preferences of the user using embedded YouTube video.
yt-remote-device-id	never	YouTube sets this cookie to store the video preferences of the user using embedded YouTube video.

Cookie	Duration	Description
Session	session	No description
UserCode	1 year	No description available.

Korai fázisú befektetéseket támogat az EU-s HICEE program