félelem – Diplomátszerzek

Történelem érettségi 2026 – a tanár válaszol

A történelem érettségivel kapcsolatban Kákonyi Sára, a budapesti Everest Alapítványi Gimnázium tanára válaszolt a kérdéseinkre.

Milyen témákra számíthatnak az érettségin a diákok az Ön tárgyából?

Ezt sajnos lehetetlen megjósolni, hiszen nem én állítom össze a feladatsort. Persze a diákjaim is kérdezik: „Tanárnő, milyen esszétémákat javasol átnézésre?” Ettől tartanak a leginkább. Ilyenkor megnézem a közelmúlt érettségi időszakainak feladatait, és megemlítek párat, ami már régen fordult elő. Természetesen az is megtörténhet (és volt is ilyen, pl. a Rákosi-korszak gazdaságpolitikája 2024 és 2025 őszén is), hogy egymás után megjelenik hasonló téma a kifejtős feladatrészben is.

Amik régen voltak már:

rövid esszé – 1849 előtt: rövid esszé – 1849 után: hosszú esszé – 1849 előtt: hosszú esszé – 1849 után:
athéni demokrácia hidegháború államalapítás Kádár-korszak
kereszténység születése II. ipari forradalom törökellenes harcok Alaptörvény, demokrácia működése a mai Magyarországon
középkori uradalom EU felvilágosult abszolutizmus 1918-20, trianoni béke
USA alkotmánya Szovjetunió felbomlása, rendszerváltások Aranybulla kiegyezés, dualizmus időszaka
reformáció holokauszt Mohács, három részre szakadt ország oktatás és kultúrpolitika

Mit tapasztal, melyik témakörtől tartanak leginkább a diákok?

Ugyan nem témakör, de tapasztalatom szerint leginkább az esszéírástól magától tartanak a legtöbben. Szinte minden tantárgyból ki kell fejteniük egy-egy témát hosszabban is, de egyáltalán nem szeretnek maguktól hosszabb, egybefüggő szövegeket írni. A törinél ezt még megspékeli az is, hogy nem biztosak abban, hogy egy adott feladathoz pontosan mennyi információt, adatot vár el a feladat (illetve a megoldókulcs), és hogy ezt hogy fogják a megadott helyre besűríteni. Nyilván egy bizonyos ponton szelektálniuk kell, hogy mennyit írnak le egy adott témáról, de vajon pont azt hagyják-e ki, ami releváns lenne…?

Témakörök szintjén a keresztény egyházzal kapcsolatos témákat már sokan nem annyira érzik közelinek magukhoz, így azoktól tartanak. Sokszor ráadásul keverik az ezzel kapcsolatos fogalmakat (keresztény, katolikus, protestáns, stb.). Nehezebben mennek azok a témakörök is, ahol kevés idő alatt sok változás történt, ahol sűrűek az események. Ilyen pl. a mohácsi vész utáni időszak, vagy az I. világháború végével bekövetkező események Magyarországon.

Nagyon általánosítani viszont nem tudok (és nem is akarok), hiszen van, akinek jobban mennek a gazdasággal kapcsolatos témakörök, és van, aki jobban kedveli pl. a politikatörténeti témákat.

Mi az a tipikus hiba, amit a diákok gyakran elkövetnek a vizsgán, és hogyan lehet ezt elkerülni?

Rövid válaszos feladatoknál
Mindig mondom a diákoknak, hogy üresen nem hagyunk semmit. Írjon be valamit az atlasz segítségével, még azt is, amiben bizonytalan, mert hátha jó. Mínusz pont nem jár. Arra nagyon figyeljenek, hogy mit kér a feladat: például ha karikázni kell, akkor ne X-eljenek. A feladat leírásában sokszor ugyan dőlt betűvel van szedve, de akkor is olvassák el, mert fontos: lehet, hogy nem kell minden betűjelet felhasználni, vagy az egyik betűjel többször is szerepelhet.

Esszéknél
Ha nincs az esszében egyetlen évszám se, az legyen gyanús. Sokszor nagyon szépen, akár érzelmesen meg van fogalmazva egy adott téma, de nincs benne semmi konkrétum – pedig én ezekre tudok pontot adni. Használjuk az adott témához tartozó neveket, konkrét fogalmakat, évszámokat. Például a céheknél nem tudunk konkrét évszámot írni, de fogalmazzuk bele, hogy a 11. századtól létrejövő középkori városokban fokozatosan kialakult a céhes ipar is. Jelenjen meg a mester, az inas, vagy a céhszabályzat és a verseny korlátozása, mint fogalmak, és a többi.

Összességében
Az atlasz sokat segít! Már egy-egy térkép címében is rengeteg adat van (nem is beszélve magáról a térképábráról), de a jelmagyarázatokban is megjelenik sok név, fogalom stb. Persze tudni kell, hogy nagyjából mit hol keressünk, mert azért három óra sok idő az írásbelin, de az egész atlasszal nem tudunk ott megismerkedni…

Hogyan érdemes még készülni az utolsó hetekben: inkább ismétlés, gyakorlás, vagy új anyag tanulása?

Hát én nagyon remélem, hogy ezen a ponton már egyik anyag sem teljesen új. Ha mégis, az már mindegy, mert új tudás nem tud addig úgy elmélyülni és beépülni, hogy stresszhelyzetben is jól tudja használni a vizsgázó. Főleg, hogy a töri már a harmadik napon van…

Mindenképpen fontos az ismétlés, de nem csak a füzet, könyv olvasása, mert attól úgy tűnik, hogy igen, ezt már tudom, igen, ezt ismerem. Próbálják meg magunktól is felmondani/leírni egy adott papírra az adott anyagrészt, mert önálló (füzetes segítség nélküli) munkára lesz mindenki kényszerítve az érettségi közben.

Az írásbeli érettségi előtt érdemes gyakorolni is a típusfeladatokat. Vásárolni is lehet feladatgyűjteményeket, de az előző évek feladatsorai fent vannak az oktatas.hu-n teljesen ingyenesen, megoldókulccsal együtt. Esszét nehéz magunknak ellenőrizni, úgyhogy érdemes megkérni a szaktanárt, hogy adjon visszajelzést az önállóan megírt fogalmazásra.

Szóbeli tételeknél kicsit jobb dolgunk van: bárkit megkérhetünk, hogy felmondjuk neki az adott témát (ha van kidolgozott tétel, ami alapján tudja ellenőrizni). Itt is nagyon fontos, hogy ne csak passzívan olvassuk a tételeket, hanem magunktól mondjuk fel minél többször, mert így gyakoroljuk a helyzetet is, és az is kiderül, hogy mi a valódi tudásunk segédlet nélkül.

Mit tanácsol a vizsga napjaira: hogyan ossza be a diák az idejét, és mire figyeljen különösen írás közben?

A töri érettségin előny lehet, hogy egy feladatlap van, így bármilyen sorrendben lehet haladni. Akinek az esszéírás lassabban megy, inkább kezdjen azzal: válassza ki azt a párosítást, aminek a hosszú esszéje (mivel több pontot ér) jobban megy, és írja meg a vázlatokat. Így a nehezén már túl van az elején, és utána a rövidebb választ igénylő feladatoknál „bele lehet húzni”.

Mivel ez már a harmadik nap, természetes, hogy elfárad a diák az előző napi magyar és matek érettségik után. Érdemes a vizsgák után kicsit pihenni, és utána maximum pár anyagrészt átnézni. Inkább időben feküdjön le mindenki, mert kipihenten csodákra képes az agy.

Mivel szokta bátorítani/megnyugtatni a diákjait az érettségi előtti „pánikhangulatban”?

Szerintem azt nagyon fontos éreztetni a gyerekekkel, hogy nem várjuk el, hogy bárkinek maxpontos legyen az érettségije. Nem baj, ha gyakorlás közben nem jól válaszoltak valamire vagy hibáztak, és az érettségin sem lesz baj. Arra próbálunk törekedni, hogy minél kevesebb legyen a pontveszteség, de bármilyen módon büntetni nem fogunk senkit.

Ha első átfutásra ijesztőnek is tűnik a feladatlap, feladni nem szabad. Van rá három óra, ott van nagyon sok segítséggel az atlasz, és a forrásokból is rengeteg támpontot, mankót olvashatnak ki/le. A rövid válaszos szekció túlnyomó része igazából szövegértés. Keressenek szinonimákat, neveket és fogalmakat a forrásban, amiket témákhoz tudnak kötni!

Igazából, bár nagyon fontos mérföldkő, nem élet-halál kérdése az érettségi. Rengeteg lehetőség van és lesz az életben, amikor újat tanulhatnak, ahol elhelyezkedhetnek, és amiben megtalálhatják az erősségeiket.

Hajrá!

——

A kiemelt kép a Gemini segítségével készült.

Magyar érettségi 2026 – a tanár válaszol

A magyar nyelv és irodalom érettségivel kapcsolatban Agócs Orsolya, a budapesti Everest Alapítványi Gimnázium tanára válaszolt a kérdéseinkre.

Milyen témákra számíthatnak az érettségin a diákok az Ön tárgyából?

Ez magyar nyelv és irodalom tantárgyból nem jósolható meg könnyen, tekintve, hogy akár 15-20 szerzőt is érinthet az írásbeli feladatsor. Az elmúlt évek tapasztalata szerint az ókortól a kortárs szerzőkig bármi előfordulhat.

Mit tapasztal, melyik témakörtől tartanak leginkább a diákok?

Természetesen az elemző esszé témája mindig fontos kérdés, de talán az irodalmi feladatsor és a leíró nyelvtanhoz kapcsolódó kérdések okozzák a legnagyobb izgalmat.

Mi az a tipikus hiba, amit a diákok gyakran elkövetnek a vizsgán, és hogyan lehet ezt elkerülni?

Sajnos tipikus hiba, hogy nem mindig olvassák el pontosan a feladatot a szövegértésnél, így például nem idéznek, amikor ezt kérik tőlük, illetve vázlatpontok írása helyett összefüggő, kerek mondatokban válaszolnak. Gyakoriak a figyelmetlenség miatt elkövetett helyesírási hibák is, például az ékezetek lehagyása, amivel ugyancsak értékes pontokat veszíthetnek.

Hogyan érdemes még készülni az utolsó hetekben: inkább ismétlés, gyakorlás, vagy új anyag tanulása?

Attól függ, hogy korábban mennyit készült valaki. Nyilván a semmihez képest a végén is érdemes a tudásukat gyarapítani a halogató típusú diákoknak. Azonban általánosságban nézve és feltételezve, hogy évek kitartó munkája áll a végzősök háta mögött, én ilyenkor már a rendszerezés híve vagyok. Gyakorló feladatsorokon keresztül lehet a legjobban „kondiba hozni” az agyat.

Mit tanácsol a vizsga napjaira: hogyan ossza be a diák az idejét, és mire figyeljen különösen írás közben, illetve a szóbelin?

A vizsga előtt fontos az alvás, a pihenés. Nem érdemes hajnalig tanulni, mert pont akkor esik szét a koncentráció, amikor a legnagyobb szükség lenne rá. A tanulás fontos fázisa az éjszakai alvás, amikor az agy „rendet rak”.

Mind az írásbeli esszénél, mind pedig a szóbelin arra van szükség, hogy a diák okosan, logikusan vezesse végig gondolatain, meglátásaim az olvasót, illetve hallgatót. Ehhez viszont a háttértudás mellett tiszta fejre van a legnagyobb szükség.

Mivel szokta bátorítani/megnyugtatni a diákjait az érettségi előtti „pánikhangulatban”?

Azt gondolom, hogy aki eljut az érettségiig, az már többször is bebizonyította nekem, hogy képes megugrani ezt az akadályt. Ha én bízom a diákokban, akkor ez őket is megerősíti.

Másrészt természetesen az érettségi vizsga nagyon fontos, főleg, ha az ember felvételi pontszáma múlik rajta, de emellett azt is látni kell, hogy nem ez az egyetlen fontos dolog az életben. Bármilyen eredménnyel végeznek, másnap is felkel a nap, és mindig van lehetőség a javításra.

——

A kiemelt kép a Gemini segítségével készült.

Nosztalgia és félelem a jövőtől – Az utolsó gimis év pszichológiája

Fejlődéslélektani szempontból a középiskola vége az egyik legerősebb átmeneti életszakasz. Erik H. Erikson pszichoszociális fejlődéselmélete szerint ilyenkor zajlik az identitás formálásának kulcsidőszaka, amikor a fiatal egyszerre keresi, ki ő, és próbálja elképzelni, merre tart. A szalagavató ezt az átmenetet szimbolikusan is felerősíti. Egy korszak lezárul, miközben az új még bizonytalan.

Kutatások szerint az ilyen átmeneti időszakok fokozott érzelmi intenzitással járnak. Egy longitudinális vizsgálat kimutatta, hogy a végzős középiskolások egyszerre élnek meg magasabb szintű nosztalgiát és jövővel kapcsolatos szorongást, ami látszólag ellentmondásos, pszichológiailag mégis természetes együttállás.

Miért erősödik fel a nosztalgia éppen ilyenkor?

A nosztalgia nem pusztán múltba révedés. A modern pszichológia szerint ez egy érzelemszabályozó mechanizmus, amely segít biztonságérzetet teremteni bizonytalan helyzetekben. Amikor a jövő kiszámíthatatlanná válik, az agy gyakrabban nyúl vissza olyan emlékekhez, amelyek stabilitást és összetartozást jelentettek. Egy brit kutatás arra mutatott rá, hogy a nosztalgikus emlékek aktiválása csökkenti a stresszszintet és erősíti az önazonosság érzését.

Ez magyarázza, miért válik a „régi osztály”, a közös élmények és belső poénok hirtelen felértékeltté, még akkor is, ha korábban természetesnek tűntek.

Változástól való félelem és izgalom

Az utolsó közös év egyik legnehezebb része az érzelmi kettősség. A jövő lehetőségei izgalmasak, ugyanakkor fenyegetőek is. A döntéskényszer aktiválja az agy bizonytalanságra érzékeny területeit, ami szorongásként jelenik meg. Ugyanakkor a dopaminrendszer is működésbe lép, hiszen az új lehetőségek a jutalom ígéretét hordozzák.

Ez az ambivalencia sokszor összezavaró. Fontos tudni, hogy nem arról van szó, hogy valaki „nem tud örülni”, hanem arról, hogy az idegrendszer egyszerre több ingerre reagál.

Közösség, amely lassan átalakul

A végzős év egyik rejtett vesztesége az állandó közösség felbomlásának előérzete. Szociálpszichológiai kutatások szerint az iskolai osztályok erős érzelmi biztonságot nyújtó mikroközösségek. Amikor ezek megszűnésének gondolata megjelenik, az bizonytalanságot kelt, még akkor is, ha a jövőben új kapcsolatok várhatók.

Ezért válik fontossá sokak számára a „minden pillanatot ki kell használni” érzése, ami azonban könnyen túlzott nyomássá alakulhat. A jelen élvezete ilyenkor gyakran keveredik a megszokott dolgok elvesztéstől való félelemmel.

Mit lehet kezdeni ezzel az időszakkal?

A pszichológiai kutatások alapján az egyik leghasznosabb megközelítés az átmenet tudatosítása. Azok a fiatalok, akik képesek ezt az időszakot lezárásként és kezdetként is értelmezni, alacsonyabb szorongásszintet mutatnak. Segíthet az élmények rögzítése naplóban, közös projektek vagy beszélgetések formájában, amelyek nem idealizálják túl a múltat, mégis teret adnak a búcsúnak.

Ugyanilyen fontos a jövő elképzelése kisebb lépésekben. A bizonytalanság csökkenthető, ha a figyelem nem évekre előre, hanem a következő reális döntésekre irányul.

Nem elveszik, hanem átalakul

Az utolsó közös év valójában nem valaminek a végéről szól, hanem az átrendeződésről. A kapcsolatok formát váltanak, a szerepek módosulnak, és az identitás új elemekkel bővül. A pszichológiai rugalmasság kutatásai szerint azok alkalmazkodnak könnyebben ehhez az időszakhoz, akik elfogadják, hogy a változás nem törlés, hanem átírás.

A szalagavató utáni hónapok így nem egy lezárult történet utóhangjai, hanem egy új fejezet első oldalai. Az érzések intenzívek, néha zavarosak, mégis pontosan jelzik, hogy valami fontos történik. Ez az átmenet nem hiba a rendszerben, hanem a felnőtté válás egyik legmeghatározóbb állomása.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.