figyelem – Diplomátszerzek

Több, mint virág és csoki – Mit ünneplünk valójában nőnapon?

A 21. században a nőnap a tisztelet és megbecsülés kifejezése mellett a nők elleni erőszak és a nemek közötti egyenlőtlenségek elleni tiltakozás napja is. De honnan ered, milyen hagyományok fűződnek hozzá világszerte, és milyen fontos üzenetet hordoz minden korosztály számára?

Mozgalomból világnap

A nemzetközi nőnap eredete a 20. század elejére nyúlik vissza, amikor Európában és az Egyesült Államokban egyre erőteljesebb nőjogi mozgalmak szerveződtek. A nők választójogáért, jobb munkakörülményekért és tisztességes bérezésért folytatott küzdelmek több országban tüntetésekhez vezettek. Az első nemzeti nőnapot az USA-ban 1909-ben tartották, majd 1910-ben a II. Internacionálé nyolcadik kongresszusán született meg az ötlet egy nemzetközi nőnap bevezetésére, Clara Zetkin német szocialista politikus és nőjogi harcos korábbi, 1889-es beszéde nyomán.

1911-ben már több európai országban – köztük Németországban, Ausztriában és Dániában – is megtartották a nőnapot, akkor még március 19-én. A március 8-i dátum az 1917-es oroszországi női munkástüntetésekhez kötődve vált szimbolikussá. Magyarországon 1948-tól a szovjet mintára vált ez a dátum hivatalos nőnappá, az ENSZ pedig 1975-ben, a Nemzetközi Nőév keretében ismerte el a dátumot hivatalosan nemzetközi nőnapként, ezzel globális szintre emelve az ünnepet.

Ünneplési formák a világ körül

A nőnap jelentése országonként eltérő hangsúlyt kap. Olaszországban hagyomány a mimóza ajándékozása, amely a női szolidaritás szimbóluma. Oroszországban és több kelet-európai országban családi ünnepként is él, ahol a férfiak és gyerekek köszöntik az édesanyákat, nagymamákat. Spanyolországban és Latin-Amerika számos országában inkább társadalmi kérdésekre irányítják a figyelmet, gyakran szerveznek felvonulásokat és figyelemfelhívó kampányokat.

Skandináviában az oktatás és a munkahelyi egyenlőség kerül a középpontba, míg az Egyesült Államokban a teljes márciust a nőknek szentelik, az úgynevezett Women’s History Month keretében, amikor a női történelmi alakok és tudósok munkásságát emelik ki. A különböző megközelítések közös pontja, hogy a nőnap túlmutat az ajándékozáson: társadalmi párbeszédet indít.

Miért aktuális ma is a nőnap?

A 21. században sok országban természetesnek tűnik, hogy a nők tanulhatnak, dolgozhatnak, szavazhatnak. Ugyanakkor globális szinten még mindig jelentős különbségek tapasztalhatók a bérezésben, a vezető pozíciók arányában vagy az oktatáshoz való hozzáférésben. Az ENSZ és a Világbank adatai szerint a nemek közti bérszakadék világszinten továbbra is mérhető, és a STEM-területeken – természettudomány, technológia, mérnöki tudományok – alacsonyabb a nők aránya.

A STEM-világ jövője: nőket is várnak a műszaki pályákon

A nőnap ezért ma sok helyen az esélyegyenlőség kérdéseire hívja fel a figyelmet. Az iskolákban és egyetemeken egyre több program foglalkozik a női példaképek bemutatásával, a pályaorientációval és azzal, hogyan lehet lebontani a sztereotípiákat. A téma a diákok számára azért is releváns, mert a pályaválasztás, az önbizalom és a lehetőségek kérdései már középiskolában eldőlhetnek.

Nők a tudományban, sportban, közéletben

A nőnap alkalom arra is, hogy reflektorfénybe kerüljenek azok a teljesítmények, amelyek sokszor kevesebb figyelmet kapnak. Marie Curie, Karikó Katalin vagy Rosalind Franklin neve ma már ismertebb, de még mindig sok női tudós munkája marad a háttérben. A sport világában az olimpiai mozgalom története is jól mutatja a változást: míg az első újkori olimpián, 1896-ban egyetlen nő sem indulhatott, ma a Nemzetközi Olimpiai Bizottság törekvése, hogy a részvétel aránya kiegyensúlyozott legyen.

A médiában és a közösségi platformokon egyre több fiatal nő osztja meg saját történetét, legyen szó vállalkozásról, kutatásról vagy művészetről. Ezek a történetek inspirációt adhatnak azoknak a diákoknak, akik még keresik az útjukat.

Mit jelenthet a nőnap a diákok számára?

A nőnap nem egyetlen üzenetről szól. Lehetőség arra, hogy felismerjük a mindennapi környezetünkben jelen lévő női teljesítményeket, és tudatosan beszéljünk az egyenlőségről. Egy beszélgetés az osztályban, egy projektmunka vagy akár egy közös filmnézés is alkalmat adhat arra, hogy jobban megértsük a történelmi és társadalmi hátteret.

A legfontosabb talán az, hogy a nőnap nem csupán egy dátum a naptárban. Nem annyit jelent, hogy aznap virágot és csokit vásárolnak a fiúk és férfiak. Ez a nap egy emlékeztető arra, hogy az esélyegyenlőség és a kölcsönös tisztelet kérdése a mindennapok része. Az ajándék kedves gesztus, de az alkalom igazi jelentősége abban rejlik, hogy figyelünk egymásra, és teret adunk a tehetségnek – nemtől függetlenül.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

Nem a jegyzet a lényeg – Hogyan tanulj meg valóban tanulni?

Az agykutatás szerint a tanulás nem az információ befogadásával kezdődik, hanem azzal, hogyan dolgozza fel az agy az új anyagot. A hatékony tanulás kulcsa nem a módszer divatossága – fontosabb, hogy az mennyire segíti az emlékezeti rögzítést és az előhívást. A kutatások azt mutatják, hogy sok diák valójában rengeteget tanul, mégis kevésbé hatékonyan, mert nem az agyuk működéséhez igazítják a technikákat.

Az időzítő, ami tényleg segíthet

A Pomodoro-módszer az egyik legismertebb study hack. Rövid, általában 25 perces tanulási blokkokat váltogat pihenőkkel. Az idegtudomány szerint ez azért működhet, mert az agy figyelmi kapacitása korlátozott. A rövidebb szakaszok segítenek fenntartani az éberséget, és csökkentik a mentális kifáradást. A módszer ott szokott elcsúszni, amikor a szünetek is képernyőidővé válnak, mert ez nem ad valódi regenerációt az idegrendszernek.

Esztétikus jegyzetek

A színes, kalligrafikus jegyzetek rendkívül népszerűek a közösségi médiában. A probléma nem az esztétikával van, hanem azzal, ha a vizuális megjelenés fontosabbá válik, mint a tartalom feldolgozása. A kognitív pszichológia szerint az aktív jegyzetelés, amikor saját szavakkal fogalmazza meg valaki az anyagot, sokkal hatékonyabb, mint a puszta másolás. Egy szép jegyzet lehet motiváló, de önmagában nem garantálja a megértést.

Tanulás videókra és zenére

A „study with me” videók és a lo-fi zene sok diák számára adnak tanulási keretet. Az agykutatás alapján az enyhe háttérzaj bizonyos embereknél valóban segíthet a koncentráción, különösen monoton feladatoknál. Ugyanakkor komplex tananyag elsajátításánál a beszéd vagy a vizuálisan túlterhelő tartalom zavaró lehet. A hatás erősen egyéni, ezért fontos megfigyelni, mikor segítenek ezek az audiovizuális tartalmak, és mikor vonnak el figyelmet.

Aktív előhívás

Kevésbé trendi, mégis az egyik legerősebb tanulási technika az aktív felidézés. Ez azt jelenti, hogy a tanuló nem újraolvassa az anyagot, hanem megpróbálja emlékezetből visszamondani, kérdéseket feltenni magának. Az emlékezetkutatások szerint ez a módszer erősíti a hosszú távú rögzítést, mert az agy megtanulja előhívni az információt, nem csak felismerni. Ez nem olyan látványos, például a médiában, viszont vizsgán pontosan erre van szükség.

Multitasking, a tanulás legnagyobb ellensége

A TikTok tanulós tartalmai gyakran egyszerre több tevékenységet mutatnak. Kávézás, üzenetváltás, háttérvideó. A neurológiai kutatások szerint az agy valójában nem képes valódi multitaskingra tanulás közben. Amit annak érzékelünk, az gyors váltogatás a feladatok között, ami rontja a teljesítményt és növeli a hibák számát. A hatékony tanulás inkább az elmélyült figyelemről szól, még ha rövidebb ideig is tart.

A tanulás nem trend, hanem készség

A legfontosabb tanulság, amit sem a TikTok, sem az iskolai órák nem hangsúlyoznak eléggé, az az egyéni különbségek szerepe. Az agy fejlődése, a motiváció, a tantárgy jellege mind befolyásolja, mi működik. A tanulás tanulása valójában kísérletezés. Meg kell figyelni, mikor marad meg az adott anyag, mikor csúszik szét a figyelem, és ehhez szükséges igazítani a módszereket.

A study hackek világában könnyű azt hinni, hogy létezik egy titkos módszer, ami mindent megold. A tudomány üzenete jóval földhözragadtabb, és éppen ezért felszabadító. A hatékony tanulás nem látványos, nem mindig motiváló, viszont tanulható. Az igazi trükk nem egy alkalmazás vagy egy videó, hanem hogy valaki megérti, hogyan működik a saját figyelme és emlékezete. Ez pedig egy olyan készség, ami messze túlmutat az iskolai éveken.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

Elmerengés és tanulás: segítheti a figyelem elkalandozása az emlékezést?

Amikor az agy „félálomban” tanul

A figyelem elkalandozását, az elmerengés jelenségét, gyakran negatívumként éljük meg, különösen tanulás vagy munka közben. De mi van akkor, ha ez a „zavaró tényező” valójában segíti az agyunkat a tanulásban?

Simor Péter és Németh Dezső, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar kutatói francia, spanyol és norvég partnereikkel együtt olyan jelenséget vizsgáltak, amely átrendezheti az elmerengésről alkotott képünket. A kutatás központi kérdése: vajon tényleg csak hátrány, ha elkalandozik a figyelmünk – vagy éppen ekkor történik valami fontos az agyunkban?

A tudattalan tanulás titka

A kutatásban részt vevőknek egy látszólag egyszerű reakcióidő-feladatot kellett végrehajtaniuk, amely nem igényelt tudatos odafigyelést. A háttérben azonban egy rejtett szabályszerűség húzódott, amit a résztvevők észrevétlenül megtanultak.

Meglepő eredmény született. Azok tanulták meg jobban ezt a mintázatot, akik időnként „elkalandoztak” – vagyis nem a feladatra koncentráltak, hanem máshol jártak gondolatban.

Egy új kutatás szerint az elmerengés nem csak hátrányos lehet – sőt, segítheti az információfeldolgozást. (Fotó: 123rf)

Elmerengés = részleges alvás ébren?

A második, laboratóriumi kísérlet megerősítette a felfedezést, és EEG-vel mérték az agyi aktivitást is. A kutatók lassú hullámú agyi tevékenységet észleltek – hasonlót ahhoz, amit mélyalvás során látunk. Ez a „lokális alvás” azt jelenti, hogy az ébren lévő agy egyes részei ideiglenesen pihenő üzemmódba kapcsolnak, miközben más részei tovább dolgoznak.

Ez az állapot emlékeztet arra, amit alvás utáni tanulás során tapasztalunk. Az agy rendszerezi, rögzíti a korábban szerzett információkat – csak most mindez ébren történik.

Miért nem baj, ha néha elkalandozol?

Bár az elmerengés csökkentheti a teljesítményt szövegértésnél vagy komplex döntéshozatalnál, van egy másik oldala is: elősegítheti az emlékek mélyebb feldolgozását, rendszerezését. Az eredmények szerint különösen akkor hasznos ez az „off-line” állapot, ha spontán, nem tudatos módon következik be.

A kutatás hatása: újragondoljuk a figyelem szerepét

A tanulmány azt sugallja, hogy a figyelem időnkénti elkalandozása nem feltétlenül hiba, hanem az agy természetes módja lehet a tanultak elmélyítésére. Ez nemcsak a pedagógiában vagy a pszichológiában, de a mindennapi munkavégzés során is új megvilágításba helyezheti a koncentráció és a pihenés közötti egyensúlyt.

Ha szeretnéd mélyebben is megérteni a kutatás hátterét, nézd meg Simor Péter videóját, amelyben a marseille-i kutatóévéről és a projektről is beszél:

Mit tegyél, hogy ne terelődjön el a figyelmed tanulás közben?

A pandémia remekül rávilágított arra a tényre, hogy a mai, 2020-as években már el sem kell hagynod az otthonodat, a megannyi impulzus anélkül is megtalál: tiktokkerek és youtuberek folyamatosan töltik fel a tartalmaikat, az ismerősök egyfolytában írnak a Messengeren, a streaming szolgáltatók sorra új műsorokat gyártanak, melyekről naponta ugyanígy több értesítést kapsz.

Forrás: Unsplash

Kutatások szerint a legtöbb diák úgy tud hatékonyan tanulni, ha egyedül van, és teljes csend van körülötte. Ez idilli, szinte lehetetlen dolognak hangzik, pedig nem az.

 

Első körben alakíts ki egy olyan helyet az otthonodban, ahol ki tudod zárni a külső zavaró tényezőket, “el tudsz bújni a világ elől”. Persze ez sokkal nehezebb, ha kollégista vagy, netán kistestvéreid vannak, akik állandóan visonganak vagy bárki az otthonodban maximálisan üvölteti a tévét, és nincs tekintettel rád.

 

[kiemelt]Ekkor is van megoldás, “menekülj el” egy állandóan csendes könyvtárba, vagy egy olyan étterembe, kávézóba, teázóba, ahol egy sarokban ugyanígy elbújhatsz.[/kiemelt]

 

A függő ügyeidet intézd el, majd legyél igen szigorú magadhoz: telefonodat természetesen tedd repülőgép üzemmódba. Azért,hogy egyrészt ne jöjjenek a folyamatos értesítések, hogy a kedvenc youtubered épp most töltött fel egy új videót, és másrészt: üzenetet se tudjon neked küldeni senki. Akitől fontos üzenetre számíthatsz, annak röviden jelezd, hogy pár órára, vagy 1-2 napra most nem leszel elérhető, vizsgára készülsz. Hidd el meg fogja érteni mindenki ezt a kérésed.

 

Ráadásul ha éppen egy olyan vizsgára készülsz, aminek a témája nem is érdekel annyira, akkor biztos, hogy el fogsz csábulni, és inkább megnézed az adott tartalmat (aminek a végén automatikusan feldobódik még három, és akkor ugye azokat már miért ne?), vagy hosszú beszélgetésbe elegyedsz azzal, aki rád írt. Mindkét esetben akár hosszú órák is eltelhetnek mire észbe kapsz, és utána már arra sem fogsz emlékezni, hogy éppen hol tartottál a tananyagban.

 

A számítógép a mai világban már elengedhetetlen a tanuláshoz, a legtöbben laptopból tanulnak, nem könyvből. Érdemes így a gépeden is beállítani, hogy ne jöjjenek értesítések, mert ugyanúgy jársz, mint az előbb említett esetben.

 

Sokszor még csak külső tényező sem kell, ha unalmas az anyag, akkor saját magadtól is képes vagy elkalandozni. Éppen ezért ne csak olvasd a tananyagot, hanem közben mindenképpen készíts az anyagról rövidített jegyzeteket, ezeket a vizsga előtti órákban átfutva sokkal jobban képben leszel. Ha kell, akkor szedd a lényeget táblázatokba, rajzolj ábrákat és diagramokat! Mindez abban is sokat segít, hogy a figyelmed ne terelődjön el.

 

Fontos, hogy ne legyél “túlpörögve”. Szorgalmi időszakban érthető, hogy a ZH-kra körülbelül este hattól tudsz felkészülni, hiszen addig órád van. Vizsgaidőszakban azonban próbálj meg minél korábbi időpontban nekikezdeni a tanulásnak, így kevesebb eséllyel lesz szükséged kávéra (az abszolút káros energiaitalról már nem is beszélve). Hidd el, jobban megmarad, amit tiszta fejjel, kipihenten tanulsz!

 

[kiemelt]Próbáld megfogadni tanácsainkat, elsősorban a saját tanulmányi átlagod érdekében![/kiemelt]

Tippek prezentációkészítéshez

  1. Adj kreatív, figyelemfelkeltő címet!

Sokan úgy tartják, hogy az első benyomás a legfontosabb. Egy kreatív, nem túl száraz és egyértelmű címmel felkelted a néző figyelmét, hiszen kíváncsivá teszed az előadás további tartalmával kapcsolatban. A cím lehet egy kapcsolódó kérdés vagy egy odaillő mondás is, lényeg, hogy sűrítetten tartalmazza a lényeget.

 

  1. Keretezd az előadásod!

Ahelyett, hogy rögtön belecsapsz a dolgok közepébe, a cím után vezesd fel, hogy mit fog tartalmazni a prezentációd. Ezzel adsz egy struktúrát az előadásnak, és a néző is tudni fogja, hogy mire számítson. A prezentáció végén mindig legyen egy rövid összefoglalás, amely lezárja a mondanivalód. Ezzel a két elemmel adsz egy olyan keretet a prezentációdnak, amely megkönnyíti a munkád értelmezését és átlátását.

 

  1. Figyelj a logikai felépítésre!

Ha egy projektet vagy valamilyen folyamatot mutatsz be, mindig haladj logikai, időrendi sorrendben. Ez gördülékennyé teszi a prezentációt, ami neked is segít az előadásban, a nézőnek pedig a befogadásban.

 

  1. Minél kevesebbet írj!

A prezentációd elsődlegesen arra szolgál, hogy az előadásod támogassa. Emiatt elég, ha vázlatosan, kulcsszavakban viszed fel a leglényegesebb tudnivalókat. Az előadás során ez téged is segít, hiszen a szöveg támpontként szolgál, és a befogadó sem a diát fogja olvasni, hanem rád tud figyelni.

 

  1. Használj minél több képet és ábrát!

A legtöbb ember vizuális alapon működik, így a prezentációdban a legjobban az illusztrációk fogják felkelteni és fenntartani a nézők figyelmét. Rakj minél több képet és szemléltető ábrát, azaz grafikont, táblázatot a diasorba, hogy megtörjék a szöveg egyhangú jellegét! Mindig figyelj arra, ha az illusztrációt nem te készítetted, akkor pontosan hivatkozz a forrásra!