gazdálkodási és menedzsment – Diplomátszerzek

„Hétfőtől szombatig, reggeltől estig mindig van mit csinálnom” – diákinterjú Akaró Rafaellel

Támogatott tartalom.

Mi alapján döntöttél az érettségi előtt, hogy merre tanulj tovább? Milyen szempontok alakították az egyetemválasztásodat, és hogy kerültél kapcsolatba az MCC-vel?

Én sem tartoztam azok a diákok közé, akik már általános iskolában tisztában voltak azzal, hogy mivel szeretnének foglalkozni felnőttként. Középiskolában emelt biológia–kémia szakra jártam, és 11. osztályban informatikát, illetve gazdasági ismereteket vettem fel fakultációnak. Azt tudtam, hogy Pécsett szeretnék továbbtanulni, hiszen a városnak országosan is elismert egyeteme van, rengeteg karral és szakkal, de nem tudtam, hogy mire adjam be a jelentkezésemet. Próbáltam az alapján választani, hogy melyik az a tantárgy, amelyiket szeretek, és minimális erőbefektetéssel és tanulással is jó jegyeket érek el benne. Ez volt a gazdasági ismeretek, így az érettségi félévében elkezdtem komolyabban venni a tárgyat, és a szabadidőmből is egyre többet áldoztam rá. Végül fel is vettek a Közgazdaságtudományi Karra.

Az MCC-be 2015-ben jelentkeztem, ötödikes koromban a FIT-programra. Akkoriban minden második szombaton volt egy egész napos képzés valamelyik iskolai tárgyhoz kapcsolódóan, ami extra tudást adott. Később a Középiskolás Programban folytattam, ahol nem tudtam annyi időt belefektetni, mivel versenyszinten kosárlabdáztam napi több edzéssel, de sosem veszítettem el a kapcsolatot az MCC-vel. Amikor tizenegyedikben abbahagytam az aktív sportolást, elhatároztam, hogy tovább fogok jelentkezni az Egyetemi Programba, hiszen itt kapjuk a legtöbb lehetőséget.

Mi az oka, hogy angolul kezdtél bele a képzésbe? Miben nyújt támogatást az MCC?

A PTE KTK meghirdeti ezt a képzését magyar nyelven is, de én egy percig nem hezitáltam azon, hogy angolul szeretném folytatni a tanulmányaimat. Ennek az egyik oka a sokszínű környezet, amiben lehetőségem van tanulni, a másik pedig, hogy az angol képzés egy EFMD akkreditált diplomát ad, ami nemzetközileg elismert, így sokkal versenyképesebb a piacon.
Az MCC is nagyon nagy támogatást nyújt, számos külföldi tapasztalattal. Volt lehetőségem három hetet Oxfordban tanulni a világ első számú egyetemén és egy hónapot Szöulban, a Korea Universityn, ami szintén az első ötven között van. Eljuthattam még egy-egy hetes tanulmányút keretében az USA-ba, Izraelbe és Belgiumba is. Az egyetemet és az MCC-t kombinálva olyan lehetőségekhez jutok, amelyekhez csak nagyon kevesen, és az így szerzett tudásom a versenyszférában igazán kifizetődő lesz.

Mik a terveid, milyen munkahelyet képzelsz el magadnak?

Már a második szemeszter után elkezdtem dolgozni egy munkaerő-közvetítéssel foglalkozó cégnél, ahol félállásban én vagyok az elnök személyi asszisztense, illetve kontrollingfeladatokat is ellátok. Több mint tíz városban van irodánk, és a feladatköreim szorosan kapcsolódnak a tanulmányaimhoz, amit kifejezetten fontosnak találok, hiszen így az egyetemen tanultakat egyből kamatoztathatom a versenyszférában.

A jövőben viszont mindenképpen létre akarom hozni a saját vállalkozásomat, amit a lehető legmagasabb szintre, vagyis multinacionálissá szeretnék emelni. Ehhez nagy löketet adott egy tavalyi óránk, a bevezetés a vállalkozástanba. Itt ki kellett dolgoznunk egy tervezetet, ami akár rendes vállalkozásként is megvalósulhatna. Három barátommal akkora sikerünk volt az ötletünkkel, hogy megnyertük az iExpót – ez egy PTE-s verseny, ahol több mint nyolcvan csapat elképzeléseit értékelik vállalatvezetők. Fel is kértek bennünket, hogy prezentáljuk a már továbbfejlesztett ötletünket egy cég külsős helyszínén. Ez egy remek lehetőség arra, hogy fiatalon belekóstoljunk a vállalkozói világba, és örülök, hogy ehhez minden szükséges alapot megkapunk az egyetemtől.

Milyen kompetenciákra van szükség a képzésen, és ezek hogyan kamatoztathatók a tanulmányokban, majd a munkaerőpiacon?

A PTE KTK nagyon erősen gyakorlatorientált képzéseket nyújt. A tantárgyaim túlnyomó többségén csoportmunkákban dolgozunk, ezáltal fejlődik a nyelvtudásom: rengeteg külföldi társam van a világ minden tájáról, az USA-tól kezdve Jordánián és Nigérián át Franciaországig. Velük együtt dolgozni teljesen más, mint csak magyarokkal keresni a problémák megoldását.

A legfontosabb kompetencia emiatt a nyitottság, hiszen különböző kultúrákból érkező emberek más megoldásokkal rukkolnak elő. Emellett nagy szükség van arra, hogy tudjon csapatban dolgozni az ember, illetve képes legyen önmagát elhelyezni a csoporton belül. Az extrovertáltság előny, de ha valaki inkább visszahúzódóbb, az sem jelent problémát, hiszen úgyis lesznek mások, akik átveszik ezt a szerepet.

Ezek mind olyan tulajdonságok, amik a munkaerőpiacon is nagyon jól jönnek. Aki ezt a képzést elvégzi, az nagy eséllyel emberekkel fog foglalkozni, így kifejezetten hasznos, ha sokakkal megtalálja a közös nevezőt. Az egyetem segít abban, hogy tisztában legyünk a meglévő tulajdonságainkkal, és fejleszteni tudjuk azokat is, amelyekből van egy kis hiányosságunk.

Mennyire jut időd magadra, szórakozásra az egyetem mellett? Mivel szeretsz foglalkozni a szabad óráidban, napjaidon?

Az egyetem, az MCC, a munka és sport (focizom és kosarazom megyei szinten) együtt azzal jár, hogy hétfőtől szombatig reggeltől estig mindig van mit csinálnom. Ezért fontos a lelki feltöltődés, hiszen anélkül aligha bírnám a tempót. Én ezt elsősorban a hitemben találom meg, hetente többször is járok istentiszteletre. Továbbá nagyon szeretek a külföldi barátaimmal időt tölteni, és igyekszem megtalálni a szórakozást a mindennapi elfoglaltságaimban is. Ez a legtöbbször sikerül, mert szeretem, amikkel foglalkozom, és nagyon hálás vagyok az életemért és a lehetőségeimért.

Mit tanácsolsz azoknak, akik még bizonytalanok a gazdálkodási és menedzsment képzés melletti döntésben? Mit üzennél azoknak, akiket frissen vettek fel ide a PTE-re?

Akik csak azért választják a szakot, hogy legyen egy diplomájuk, azok igazolják a sztereotípiákat, és nem feltétlenül fognak kitűnni a munkaerőpiacon. Viszont akik konkrét céllal állnak neki, miszerint vállalkozók vagy menedzserek szeretnének lenni, és ennek érdekében extra energiát fektetnek bele a fejlődésbe – legyen az szakkollégium, munka, vállalkozás, külföldi tanulmányok –, azok jelentős előnyökkel indulnak, és kapkodni fognak utánuk a munkáltatók.

Akit pedig frissen vettek fel PTE KTK gazdálkodási és menedzsment szakára, az mindenképp keressen meg engem: nagyon szívesen beszélgetek másokkal. És élvezze ki, hogy itt van, tegyen bele sok energiát, és vállaljon pluszdolgokat egyetem mellett, mert mindez kifizetődő lesz. (x)

Akaró Rafael

  • 21 éves.
  • A világ 23 országában járt és több neves egyetemen tanult.
  • Országos kosárlabdabajnok az U16-os és az U18-as korosztályban, emellett megyei szinten focizik és kosarazik a tanulmányai, valamint a munkája mellett.

Még több értékes tartalom vár!

Az UNI in&out 2026 nyár kiadványban olyan témákban mélyedhetsz el, amik valóban számítanak – oktatásról, jövőről, karrierről. Digitális és print formátumban is elérhető a shop.uniside.hu oldalon!

Felvételi jelentkezőszámok – Ezek a legnépszerűbb szakok 2026-ban

Ahogy a miniszter tavaly is hangsúlyozta: a rekordot döntő jelentkezési számok és a támogatási rendszer sikere azt mutatja, hogy a magyar felsőoktatás vonzó perspektívát kínál a hallgatók számára. A bővülő lehetőségek, az egyetemi rangsorokban való előrelépés és a célzott ösztöndíjak mind hozzájárulnak ahhoz, hogy egyre többen válasszák az egyetemi tanulmányokat, függetlenül attól, hogy fiatal pályakezdőként vagy későbbi életkorban döntenek a továbbtanulás mellett.

2025-ben a pótfelvételi is rekordszámokat hozott

A 2025-ös pótfelvételi során számos szakra volt lehetősége jelentkezni azoknak, akik az általános eljárásban nem tették vagy nem nyertek felvételt sehova. Negyvennégy felsőoktatási intézmény hirdetett meg önköltséges képzéseket, de emellett harminchat egyetemen vagy főiskolán adhattak be állami ösztöndíjas helyekre is jelentkezést a diákok. Az eljárás során csak egyetlen képzést lehetett megjelölni, azonban egynek számított az adott szak ösztöndíjas és önköltséges formája.

A lehetőséggel idén 16.500 diák élt, ami a közel 130 ezres általános felvételi eljárásbeli jelentkezőszámmal együtt soha nem látott eredményt hozott. A pótfelvételi során szintén az orvosi, az informatikai, a műszaki és a gazdaságtudományi területek, valamint pedagógusképzések voltak a legnépszerűbbek.

A legnépszerűbb szakok 2026-ban

Az elmúlt évek trendjeihez képest idén látványosan nőtt a jelentkezők száma a műszaki, természettudományos, informatikai, orvos- és egészségtudományi, agrár-, valamint pedagógusképzések esetében: 2022-höz viszonyítva csaknem 30 ezerrel többen választották ezeket a szakirányokat. A miniszter hangsúlyozta, hogy a felsőoktatás nemcsak a gazdasági utánpótlás biztosításában játszik kulcsszerepet, hanem a társadalmi felzárkózás egyik fontos eszköze is, amit jól mutat, hogy az elmúlt években két és félszeresére nőtt a hátrányos helyzetű térségekből jelentkezők aránya.

A jelentkezési adatok alapján 2026-ban továbbra is a gazdasági, egészségügyi és társadalomtudományi képzések tartoznak a legnépszerűbbek közé: a legtöbben első helyen a gazdálkodási és menedzsment szakot jelölték meg, amelyet 4.571-en választottak, miközben az összes jelentkezés száma elérte a 20.285-öt. Kiemelkedő érdeklődés övezi az általános orvos képzést is, amelyre 2.792 első helyes jelentkezés érkezett (összesen 8.030), valamint a pszichológiát 2.782-en jelölték meg elsőként (összesen 8.518). A jogász szakot 2.653-an választották első helyen (összesen 6.763), míg a kereskedelem és marketing képzésre 2.633 első helyes jelentkezés jutott (összesen 10.773). A nemzetközi gazdálkodás szak esetében 2.504 az első helyes jelentkezők száma (összesen 8.935), az ápolás és betegellátás képzésnél pedig 2.465 (összesen 8.811). A mérnökinformatikus szakra 2.357-en jelentkeztek első helyen (összesen 7.545), a pénzügy és számvitel képzésre 2.007-en (összesen 6.825), míg a gépészmérnöki szakot 1.716-an választották első helyen, összesen 6064 jelentkezéssel.

Az ország legnépszerűbb egyeteme

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 2026-ban is megőrizte vezető pozícióját a hazai felsőoktatásban: 20.350 első helyes jelentkezőjével továbbra is az ország legnépszerűbb egyeteme. Az intézmény iránti érdeklődés összességében is jelentősen nőtt, hiszen mintegy 73 ezer jelentkezés érkezett, ami 7 ezres emelkedést jelent az előző évhez képest. Országos összevetésben ezzel az ELTE továbbra is kiemelkedik, megelőzve a Debreceni Egyetemet és a Szegedi Tudományegyetemet, amelyekre 11.386, illetve 9.360 első helyes jelentkezés érkezett.

A jelentkezési adatok alapján az ELTE képzési portfóliója széles körben vonzza a hallgatókat: a legtöbben pedagógusképzésre jelentkeztek (4.905 fő, 24,1 százalék), ezt követik a gazdaságtudományi (4.741 fő, 23,3 százalék) és a bölcsészettudományi képzések (4.285 fő, 21,1 százalék). A pedagógusképzés különösen erősödött, hiszen közel 900 fővel többen választották első helyen, mint tavaly, ami az országos növekedés mintegy negyedét jelenti ezen a területen.

A legnépszerűbb szakok között továbbra is a pszichológia, a gyógypedagógia, a jogász, a nemzetközi gazdálkodás és a programtervező informatikus képzések szerepelnek, ami jól tükrözi az egyetem sokszínű képzési kínálatát és stabil vonzerejét a különböző érdeklődésű hallgatók körében.

Rekordok az Óbudai Egyetemen

Az Óbudai Egyetem 2026-ban újabb rekordot döntött: az idei felvételi eljárásban 6.105 jelentkező jelölte meg első helyen az intézményt, ami 8,19 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A 2026/2027-es tanévre összesen 22.538 jelentkezés érkezett, amellyel az egyetem tovább erősítette helyét Magyarország legnépszerűbb felsőoktatási intézményei között. A növekedés különösen a műszaki és gazdaságtudományi képzések iránti érdeklődés élénkülésének köszönhető, ami jól tükrözi a technológiai és innovációs területek felértékelődését.

A legnépszerűbb alapképzések között idén is a mérnökinformatikus, a villamosmérnöki és a gépészmérnöki szakok szerepelnek, miközben a mesterképzések iránti kereslet is jelentősen nőtt: 1.227-en jelölték meg első helyen az MSc-képzéseket, ami 13 százalékos emelkedést jelent. Kiemelkedő érdeklődés övezi az újonnan induló mesterséges intelligencia informatikus mesterszakot, amelyre 146 első helyes jelentkezés érkezett, de a kiberbiztonsági mérnöki és a villamosmérnöki mesterképzések is a legnépszerűbbek közé tartoznak.

Az egyetem vonzerejét erősíti nemzetközi teljesítménye is: a Times Higher Education 2026-os világranglistáján a 601–800. helyen szerepel. A jelentkezők túlnyomó többsége, 91 százaléka állami ösztöndíjas formában kezdené meg tanulmányait, ami jól jelzi az intézmény versenyképességét. Az Óbudai Egyetem emellett vidéki képzési helyszínein is stabil érdeklődést tapasztal, ami azt mutatja, hogy a helyben elérhető, piacképes diplomát kínáló képzések továbbra is vonzó alternatívát jelentenek a felvételizők számára.

Nő az érdeklődés a mesterképzések iránt a Corvinuson

A Budapesti Corvinus Egyetem idén is növelni tudta vonzerejét: az első helyes jelentkezések száma 3.940-re emelkedett, ami 6,5 százalékos, 239 fős bővülést jelent az előző évhez képest. Különösen a mesterképzések iránt nőtt meg az érdeklődés, ahol 23,8 százalékos emelkedést mértek, míg az alapképzéseken mérsékeltebb, 1,3 százalékos növekedés tapasztalható. A jelentkezők csaknem 68 százaléka angol nyelvű képzést választana, ami jól mutatja a nemzetközi programok erősödő szerepét; ezek népszerűsége összességében 20 százalékkal, az angol nyelvű mesterképzések esetében pedig 35,6 százalékkal nőtt.

Az egyetem kiemelkedő pozícióját jelzi, hogy a magyarországi angol nyelvű gazdasági képzésekre első helyen jelentkezők több mint fele, 54,3 százaléka a Corvinust jelölte meg, és országosan az összes angol nyelvű képzésre jelentkezők 37,5 százaléka is ide szeretne bekerülni. A képzési területek közül a társadalomtudományi alapszakoknál 7,9 százalékos bővülés látható, míg a megújított gazdasági és üzleti mesterszakoknál átlagosan 27,5 százalékos növekedést mértek, a közgazdász-tanári képzések iránti érdeklődés pedig 18,2 százalékkal emelkedett.

A legnépszerűbb szakok között az angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás alapképzés áll az élen 540 első helyes jelentkezővel, ezt követi a gazdálkodási és menedzsment magyar nyelvű képzés 497 fővel. Számos programnál kiugró növekedés tapasztalható: az alkalmazott közgazdaságtan angol alapképzés iránti érdeklődés 66,7 százalékkal, míg a nemzetközi számvitel és könyvvizsgálat mesterszak esetében 90 százalékkal nőtt. Az egyetem továbbra is jelentős számú, mintegy 1500 hallgató számára biztosít térítésmentes tanulási lehetőséget saját ösztöndíjprogramján keresztül.

Ponthatárok az egyes szakokon

A felvételizők számára lényeges információ, hogy március végén ismét megnyílik az E-felvételi felülete. A hiányzó dokumentumokat 2026. július 7-ig pótolhatják a jelentkezők, és ugyanezen időpontig van lehetőség a megjelölt sorrend módosítására is. A ponthatárokat és a felvételi eredményeket várhatóan 2026. július 21-én hirdetik ki. Ezt, a korábbi évekhez hasonlóan, Pont Ott Parti események kísérik országszerte.

Az idén legnépszerűbb szakokra tavaly a következő felvételi pontszámokkal lehetett bekerülni:

Gazdálkodási és menedzsment

  • Budapesti Corvinus Egyetem: 443 pont; angol nyelven: 478 pont.

Általános orvos

  • Semmelweis Egyetem: 427 pont
  • Debreceni Egyetem: 397 pont

Pszichológia

  • ELTE: 457 pont

Jogász

  • ELTE: 479 pont

Kereskedelem és marketing 

  • Budapesti Gazdasági Egyetem: 400 pont
  • ELTE: 419 pont
  • Debreceni Egyetem: 387 pont
  • Miskolci Egyetem: 410 pont

Nemzetközi tanulmányok

  • ELTE: 439 pont
  • Budapesti Corvinus Egyetem (angol nyelven): 455 pont

Ápolás és betegellátás

  • Szegedi Tudományegyetem: 222 pont
  • Miskolci Egyetem: 192 pont
  • Széchenyi István Egyetem: 214 pont

Mérnökinformatikus

  • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: 355 pont

Pénzügy és számvitel

  • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: 438 pont
  • Budapesti Corvinus Egyetem: 442 pont
  • ELTE: 423 pont
  • Debreceni Egyetem: 402 pont

Gépészmérnöki

  • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: 340 pont

Pontszámítás 2026-ban

A 2026-os felsőoktatási felvételi pontszámítási rendszere alapvetően nem változott: továbbra is egy 500 pontos rendszer határozza meg a bekerülést. Ennek keretében legfeljebb 200 pont szerezhető a középiskolai tanulmányi eredményekből, további 200 pont az érettségi eredményekből, míg a fennmaradó 100 pontot az egyetemek saját hatáskörben, úgynevezett intézményi pontok formájában adhatják.

A pontszámítás egyik fontos sajátossága, hogy a rendszer a jelentkezők számára legkedvezőbb módon számol: többféle számítási mód közül automatikusan azt veszik figyelembe, amelyikkel a felvételiző több pontot ér el. Emellett továbbra is lehetőség van az úgynevezett „duplázásra”, vagyis arra, hogy a pontszámot kizárólag az érettségi eredmények alapján állapítsák meg, ami kedvező lehet azoknak, akik erősebb vizsgaeredményekkel rendelkeznek.

Fontos változás ugyanakkor, hogy az intézmények szerepe erősödött: az egyetemek maguk dönthetnek arról, milyen jogcímen és mennyi többletpontot adnak, így a pontszámítás részletei szakonként és intézményenként eltérhetnek. Ez azt is jelenti, hogy ugyanazzal a teljesítménnyel különböző képzéseken eltérő pontszámok adódhatnak, ezért a jelentkezőknek minden esetben az adott szak konkrét követelményeit érdemes figyelembe venniük.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

Ponthatár-körkép: mutatjuk, mely szakok a legnépszerűbbek 2025-ben!

A főváros mellett Veszprémben volt a legnagyobb Pont Ott Parti, ott tartották az országos központi rendezvényt, de szerveztek még Egerben, Szegeden, Pécsett és Sopronban is. A legtöbbször ingyenes regisztrációt követően több száz diák várhatta együtt egy-egy helyszínen az este nyolc órakor kihirdetett ponthatárokat, felvételi eredményeket.

Országszerte több helyszínen várták a diákok Pont Ott Partikon az eredményeket (Veszprém – Fotó: UNIside)

Rekordszámú jelentkező az egyetemeken

Idén közel 130 ezren adták be a jelentkezésüket valamilyen felsőoktatási képzésre. Több mint kétharmaduk alap-, egyötödük osztatlan, és csupán tíz százalékuk mesterképzésre készült, továbbá majdnem 2500-an tervezték felsőoktatási szakképzés megkezdését szeptemberben.

Idén is a gazdasági, műszaki és informatikai szakok voltak a legkeresettebbek, és egyre többen készülnek pedagógusnak is. Az egyetemek közül továbbra is az Eötvös Loránd Tudományegyetem van az élen a jelentkezők számát tekintve, de a top ötbe már csak egy fővárosi egyetem fért be, az is csak az alsó határra. Az ELTE-t a Debreceni Egyetem követi, majd a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem, és a BGE áll az ötödik helyen.

A legkeresettebb szakok idén:

  • gazdálkodási és menedzsment (7142 jelentkező)
  • pszichológia (6530 jelentkező)
  • óvodapedagógus (4499 jelentkező)
  • kereskedelem és marketing (4373 jelentkező)
  • mérnökinformatikus (3651 jelentkező)
  • gyógypedagógia (3392 jelentkező)
  • pénzügy és számvitel (2873 jelentkező)

Ponthatárok a legnépszerűbb intézményekben

A statisztikák alapján idén is az ELTE képzései vonzották a legtöbb diákot (Forrás: felvi.hu)

Eötvös Loránd Tudományegyetem

Az osztatlan képzésben indított jogász szak volt a második legnépszerűbb az ELTE-n, erre 742-en jelentkeztek első helyen, összesen pedig 1405-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 479.

Magyar nyelven zajló, nappali munkarendű, állami ösztöndíjas formában indított alapképzések közül az első öt legnépszerűbb szak ponthatárai az ELTE-n:

Pszichológia szakra 873-an jelentkeztek első helyen, összesen 1977-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 457.

Programtervező informatikus szakra (Budapestre) 740-en jelentkeztek első helyen, összesen 1699-en jelölték meg. A 2025-ös őszén induló képzés ponthatára: 385.

Gazdálkodási és menedzsment szakra (Budapestre) 523-an jelentkeztek első helyen, összesen 2560-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 422.

Kereskedelem és marketing szakra (Budapestre) 399-en jelentkeztek első helyen, összesen 1704-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 419.

Nemzetközi gazdálkodás szakra 392-en jelentkeztek első helyen, összesen 1419-en jelölték meg. A 2025-ös őszén induló képzés ponthatára: 433.

Debreceni Egyetem

A két legnépszerűbb szak az általános orvos és a jogász osztatlan képzés volt.

Általános orvos szakra 399-en jelentkeztek első helyen, összesen 1768-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 397.

Jogász szakra 260-an jelentkeztek első helyen, összesen 618-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 434.

Magyar nyelven zajló, nappali munkarendű, állami ösztöndíjas formában indított alapképzések közül az első öt legnépszerűbb szak ponthatárai a DE-n:

Gazdálkodási és menedzsment szakra 258-an jelentkeztek első helyen, összesen 898-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 407.

Pszichológia szakra 234-en jelentkeztek első helyen, összesen 640-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 449.

Programtervező informatikus szakra (Debrecenbe) 227-en jelentkeztek első helyen, összesen 647-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 332.

Kereskedelem és marketing szakra (Debrecenbe) 177-en jelentkeztek első helyen, összesen 765-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 387.

Nemzetközi gazdálkodás szakra 164-en jelentkeztek első helyen, összesen 503-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 416.

A Debreceni Egyetemen a két legnépszerűbb szak az általános orvos és a jogász osztatlan képzés volt. (Fotó: Debreceni Egyetem)

Szegedi Tudományegyetem

Az eredmények alapján általános orvos és jogász osztatlan képzés itt is kiemelkedően népszerű volt.

Általános orvos szakra 444-en jelentkeztek első helyen, összesen 1923-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 414.

Jogász szakra 240-en jelentkeztek első helyen, összesen 760-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 438.

Magyar nyelven zajló, nappali munkarendű, állami ösztöndíjas formában indított alapképzések közül az első öt legnépszerűbb szak ponthatárai az SZTE-n:

Programtervező informatikus szakra 260-an jelentkeztek első helyen, összesen 647-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 350.

Ápolás és betegellátás (gyógytornász) szakra 246-an jelentkeztek első helyen, összesen 739-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 412.

Pszichológia szakra 235-en jelentkeztek első helyen, összesen 754-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 442.

Gazdálkodási és menedzsment szakra 231-en jelentkeztek első helyen, összesen 798-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 396.

Kereskedelem és marketing szakra 208-an jelentkeztek első helyen, összesen 780-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 389.

Pécsi Tudományegyetem

Osztatlan képzésben az általános orvos, a jogász és a fogorvos volt kiemelkedően népszerű.

Általános orvos szakra 499-en jelentkeztek első helyen, összesen 1971-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 406.

Jogász szakra 184-en jelentkeztek első helyen, összesen 633-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 417.

Fogorvos szakra 152-en jelentkeztek első helyen, összesen 695-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 407.

Magyar nyelven zajló, nappali munkarendű, állami ösztöndíjas formában indított alapképzések közül az első öt legnépszerűbb szak ponthatárai a PTE-n:

Ápolás és betegellátás (gyógytornász) szakra 270-en jelentkeztek első helyen, összesen 800-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 388.

Pszichológia szakra 186-an jelentkeztek első helyen, összesen 734-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 442.

Gazdálkodási és menedzsment szakra 152-en jelentkeztek első helyen, összesen 546-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 401.

Kereskedelem és marketing szakra 138-an jelentkeztek első helyen, összesen 526-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 401.

Mérnökinformatikus szakra 126-an jelentkeztek első helyen, összesen 339-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 371.

A PTE-n az általános orvos, a jogász és a fogorvos szakok voltak idén kiemelkedően népszerűek. (Fotó: UnivPécs / Csortos Szabolcs)

Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem

Magyar nyelven zajló, nappali munkarendű, állami ösztöndíjas formában indított alapképzések közül az első öt legnépszerűbb szak ponthatárai a BGE-n:

Kereskedelem és marketing szakra 805-en jelentkeztek első helyen, összesen 2725-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 400.

Turizmus-vendéglátás szakra 720-an jelentkeztek első helyen, összesen 1690-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 400.

Gazdálkodási és menedzsment szakra 690-an jelentkeztek első helyen, összesen 3195-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 400.

Pénzügy és számvitel szakra 465-en jelentkeztek első helyen, összesen 1548-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 401.

Nemzetközi gazdálkodás szakra 461-en jelentkeztek első helyen, összesen 1882-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 400.

Széchenyi István Egyetem

Magyar nyelven zajló, nappali munkarendű, állami ösztöndíjas formában indított alapképzések közül az első öt legnépszerűbb szak ponthatárai az SZE-n:

Járműmérnöki szakra 347-en jelentkeztek első helyen, összesen 837-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 356.

Gazdálkodási és menedzsment szakra 261-en jelentkeztek első helyen, összesen 781-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 423.

Kereskedelem és marketing szakra 209-en jelentkeztek első helyen, összesen 760-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 416.

Mérnökinformatikus szakra 196-an jelentkeztek első helyen, összesen 567-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 334.

Gépészmérnöki szakra 180-an jelentkeztek első helyen, összesen 620-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 339.

Fotó: SZIE / Adorján András

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Az osztatlan képzésben indított építészmérnöki szak volt a harmadik legnépszerűbb az BME-n az eredmények szerint, erre 345-en jelentkeztek első helyen, összesen pedig 575-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 392.

Magyar nyelven zajló, nappali munkarendű, állami ösztöndíjas formában indított alapképzések közül az első öt legnépszerűbb szak ponthatárai a BME-n:

Mérnökinformatikus szakra 659-en jelentkeztek első helyen, összesen 1827-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 355.

Villamosmérnöki szakra 392-en jelentkeztek első helyen, összesen 1016-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 358.

Gépészmérnöki szakra 338-an jelentkeztek első helyen, összesen 1118-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 340.

Mechatronikai mérnöki szakra 337-en jelentkeztek első helyen, összesen 778-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 394.

Építészmérnöki szakra 314-en jelentkeztek első helyen, összesen 836-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 424.

Az alapképzési és osztatlan szakokon 4,3 százalékkal több jelentkezőt vett fel a BME az idén, mint tavaly. (Fotó: BME)

Óbudai Egyetem

Magyar nyelven zajló, nappali munkarendű, állami ösztöndíjas formában indított alapképzések közül az első öt legnépszerűbb szak ponthatárai az OE-n:

Mérnökinformatikus szakra (Budapestre) 734-en jelentkeztek első helyen, összesen 1901-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 423.

Villamosmérnöki szakra (Budapestre) 364-en jelentkeztek első helyen, összesen 960-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 380.

Építészmérnöki szakra 357-en jelentkeztek első helyen, összesen 961-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 397.

Gépészmérnöki szakra (Budapestre) 279-en jelentkeztek első helyen, összesen 988-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 368.

Kiberbiztonsági mérnöki szakra 192-en jelentkeztek első helyen, összesen 478-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 401.

Pázmány Péter Katolikus Egyetem

A legnépszerűbb szak a PPKE-n az osztatlan képzésben indított jogász volt. Erre 542-en jelentkeztek első helyen, összesen pedig 1528-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 469.

Magyar nyelven zajló, nappali munkarendű, állami ösztöndíjas formában indított alapképzések közül az első öt legnépszerűbb szak ponthatárai a PPKE-n:

Pszichológia szakra 343-an jelentkeztek első helyen, összesen 1300-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 474.

Nemzetközi tanulmányok szakra 109-en jelentkeztek első helyen, összesen 514-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 430.

Molekuláris bionika szakra 107-en jelentkeztek első helyen, összesen 265-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 359.

Kommunikáció- és médiatudomány szakra 106-an jelentkeztek első helyen, összesen 563-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 408.

Igazságügyi igazgatási szakra 67-en jelentkeztek első helyen, összesen 291-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 408.

A legnépszerűbb szak a PPKE-en az osztatlan képzésben indított jogász volt. (Fotó: PPKE)

Károli Gáspár Református Egyetem

Az eredmények megmutatták, hogy az osztatlan képzésben indított jogász szak volt a második legnépszerűbb a KRE-n, erre 276-an jelentkeztek első helyen, összesen pedig 1143-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 445.

Magyar nyelven zajló, nappali munkarendű, állami ösztöndíjas formában indított alapképzések közül az első öt legnépszerűbb szak ponthatárai a KRE-n:

Pszichológia szakra 348-an jelentkeztek első helyen, összesen 1493-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 447.

Kommunikáció- és médiatudomány szakra 94-en jelentkeztek első helyen, összesen 435-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 425.

Óvodapedagógus szakra (Budapestre) 93-an jelentkeztek első helyen, összesen 373-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 298.

Keleti nyelvek és kultúrák (japán) szakra 84-en jelentkeztek első helyen, összesen 247-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 272.

Anglisztika szakra 78-an jelentkeztek első helyen, összesen 378-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 310.

Semmelweis Egyetem

Osztatlan képzésben az általános orvos, a fogorvos és a gyógyszerész volt kiemelkedően népszerű.

Általános orvos szakra 1240-en jelentkeztek első helyen, összesen 2084-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 427.

Fogorvos szakra 386-an jelentkeztek első helyen, összesen 988-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 417.

Gyógyszerész 149-en jelentkeztek első helyen, összesen 625-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 350.

Magyar nyelven zajló, nappali munkarendű, állami ösztöndíjas formában indított alapképzések közül az első öt legnépszerűbb szak ponthatárai az SE-n:

Ápolás és betegellátás (gyógytornász) szakra 478-an jelentkeztek első helyen, összesen 1086-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 382.

Ápolás és betegellátás (dietetikus) szakra 169-en jelentkeztek első helyen, összesen 675-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 330.

Konduktor szakra 130-an jelentkeztek első helyen, összesen 264-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 351.

Ápolás és betegellátás (mentőtiszt) szakra 77-en jelentkeztek első helyen, összesen 263-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 301.

Ápolás és betegellátás (szülésznő) szakra 75-en jelentkeztek első helyen, összesen 249-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 301.

A Semmelweis Egyetem hat karára összesen 2175 hallgató nyert felvételt idén (Fotó: Semmelweis Egyetem)

Miskolci Egyetem

Az osztatlan képzésben indított jogász szak volt a legnépszerűbb az ME-n, erre 123-an jelentkeztek első helyen, összesen pedig 360-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 402.

Magyar nyelven zajló, nappali munkarendű, állami ösztöndíjas formában indított alapképzések közül az első öt legnépszerűbb szak ponthatárai az ME-n:

Ápolás és betegellátás (gyógytornász) szakra 92-en jelentkeztek első helyen, összesen 284-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 296.

Gépészmérnöki szakra (Miskolcra) 87-en jelentkeztek első helyen, összesen 255-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 282.

Kereskedelem és marketing szakra 84-en jelentkeztek első helyen, összesen 245-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 410.

Mérnökinformatikus szakra 82-en jelentkeztek első helyen, összesen 210-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 280.

Programtervező informatikus szakra 74-en jelentkeztek első helyen, összesen 238-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 287.

A 2025-ben induló felsőoktatási képzések ponthatárai, felvételi eredményei megtekinthetők szakos és intézményi bontásban is a felvi.hu felületén. Aki lemaradt a februári határidőről vagy nem nyert felvételt, július 30. és augusztus 7. között lesz lehetősége a pótfelvételi eljárás során egyetlen helyre beadni a jelentkezését.

Kiemelt kép: Miskolci Egyetem

Felvételi 2023 – A legnépszerűbb szakok

Több mint 126 ezren jelentkeztek idén a magyar felsőoktatásba szemben a tavalyi 99 ezerrel. Gyakorlatilag minden képzési területre és szinte minden szakra többen szeretnének bejutni, mint 2022-ben.

A felvi.hu statisztikái alapján összegyűjtöttük, melyek Magyarországon a legnépszerűbb alapképzések, szakok.

 

A pszichológia szak az egyik legnépszerűbb ma az alapképzések közül (Fotó: 123RF)

 

A dobogós szakok

A felsőoktatási alapképzések közül jelenleg a gazdálkodási és menedzsment szak a legnépszerűbb az országban. Az egyetemek, főiskolák 2023 őszén induló képzéseire jelentkezők közül a legtöbben ezt a képzést jelölték meg. Akár az elsőhelyes jelentkezéseket (14 375), akár az összes jelentkező számát (6900) vesszük. 

A képzeletbeli dobogó második fokát a jelentkezők összlétszámát tekintve a kereskedelem és marketing szak foglalja el. Ilyen képzésre 9800-an szeretnének bejutni. Ha azonban azt vesszük, hogy mennyien jelölték meg első helyen ezt a képzést, akkor a 4124 jelentkező már „csak” a negyedik helyre elegendő. 

Az elsőhelyes jelentkezések alapján a pszichológia szak az ezüstérmes. A felvételizők közül 5279-en jelölték meg legelsőnek ezt a szakot. Összesen pedig 7174-en, ami a dobogó 3. fokára juttatta ezt a képzést. 

Az összes jelentkező száma alapján a negyedik helyezett az ápolás és betegellátás. Az elsőhelyes jelentkezéseket nézve ugyanakkor ez a harmadik legnépszerűbb képzés. 

 

Az első helyes jelentkezések és az összjelentkezések alapján is a gazdálkodási és menedzsment szak a legnépszerűbb ma az országban. (UNIside)

 

A top 10-ben lévő népszerű alapképzések

 

Az elsőhelyes jelentkezések alapján a további sorrend a BSc/BA képzések között a következő:

  • mérnökinformatikus,
  • óvodapedagógus,
  • programtervező informatikus,
  • gyógypedagógia,
  • gépészmérnöki,
  • pénzügy és számvitel.

 

Az összes jelentkezőszám alapján a további sorrend:

  • mérnökinformatikus,
  • pénzügy és számvitel,
  • kommunikáció és médiatudomány,
  • nemzetközi gazdálkodás,
  • programtervező informatikus,
  • gépészmérnöki.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

UNIside webshop

Webshop: Uniside Kiadvány vásárlás

Hírlevél

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Minden héten válogatott tartalmainak kapod meg, hogy naprakészek lehess oktatási, egyetemi, innovációs témákban.

Impresszum

Felelős kiadó az UNIside Kft. ügyvezetője
Kiadja az UNIside Kft.

Felelős szerkesztő
Török Sára

Szabályozó szervezet

  1. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
  2. 1015 Budapest, Ostrom u. 23-25.
  3. (+36 1) 457 7100

Adatkezelési tájékoztató | Diplomátszerzek.hu