gyerek – Diplomátszerzek

Tudatos internethasználat: már gyerekkortól fontos az edukáció

A rendezvény középpontjában a gyerekek online biztonsága és a szülői tudatosság erősítése állt. A fiatalabb korosztály számára hacker- és internetbiztonsági foglalkozásokat tartottak, amelyek házigazdája Frey Krisztián etikus hacker volt. A gyerekek öt kisebb csoportban vettek részt az interaktív játékokon és feladatokon, technológiában jártas mentorok segítségével, játékos formában ismerkedve meg az online tér veszélyeivel és lehetőségeivel.

Gondolkodj, mielőtt kattintasz! – MI, közösségi média és digitális önvédelem

Gyerekek és felnőttek az online térben

A Biztonságos Internet Naphoz kapcsolódó program egyik fontos eleme egy, a gyerekeket megszólító kreatív pályázat volt, amely a mesterséges intelligencia hibáira, félreértelmezéseire irányította rá a figyelmet. A kezdeményezés célja az volt, hogy játékos formában segítse a fiatalokat az MI működésének megértésében, miközben tudatosítja: a technológia nem tévedhetetlen, és kritikus szemléletet igényel.

A rendezvény ideje alatt párhuzamosan zajlottak a gyerekeknek szóló, interaktív internetbiztonsági foglalkozások és a felnőtteknek – szülőknek, pedagógusoknak, szakembereknek – szervezett előadások. Utóbbiak a képernyőhasználat hatásaitól kezdve a szülői szerep digitális átalakulásán át egészen a gyermekjogok online érvényesüléséig jártak körül aktuális kérdéseket, hangsúlyozva a tudatos jelenlét és az iránymutatás fontosságát.

A szakmai program kiemelten foglalkozott a kritikus gondolkodás fejlesztésével, valamint az online tér veszélyeivel, így az álhírekkel, a deepfake-tartalmakkal és az adatbiztonsági kockázatokkal is. Az esemény összességében azt erősítette meg, hogy a biztonságos internethasználat közös felelősség: a gyerekek edukációja, a szülők felkészítése és a szakmai párbeszéd egyaránt elengedhetetlen a digitális világban való eligazodáshoz.

Alapkompetencia a digitális korban

Az internet mára a mindennapi élet szerves részévé vált: információforrás, közösségi tér, tanulási felület és szórakozási csatorna egyszerre. Ez a komplex szerep azonban azt is jelenti, hogy az online jelenlét nem pusztán technikai kérdés, hanem tudatosságot igénylő készség. A digitális írástudás ma már nem merül ki az eszközhasználatban: magában foglalja a kritikus gondolkodást, az információk értékelésének képességét, valamint a felelős viselkedést az online térben.

Miért kell már gyerekkorban elkezdeni az edukációt?

A gyerekek egyre fiatalabb korban kerülnek kapcsolatba az internettel, sok esetben már az írás-olvasás elsajátítása előtt. Bár technikailag magabiztosan mozognak a digitális környezetben, ez nem jelenti azt, hogy képesek felismerni az online kockázatokat. A korai edukáció célja nem a tiltás, hanem az értelmezés: annak megtanítása, hogyan lehet biztonságosan, felelősen és tudatosan jelen lenni az online térben. A megfelelő iránymutatás hiányában a gyerekek könnyen válhatnak félrevezető tartalmak, online zaklatás vagy adatvédelmi visszaélések áldozataivá.

Közösségi média: kapcsolódás és kitettség egyszerre

A közösségi média platformjai a kapcsolattartás és az önkifejezés fontos tereivé váltak, ugyanakkor jelentős pszichológiai és szociális hatással bírnak. A folyamatos összehasonlítás, az idealizált tartalmak és az algoritmusok által vezérelt figyelem könnyen torzíthatja az önképet, különösen a fiatalok esetében. A tudatos közösségimédia-használat része annak megértése, hogy a látott tartalmak szerkesztettek, válogatottak, és nem tükrözik teljes egészében a valóságot. Az edukáció ebben az esetben az önvédelem egyik formája.

Mesterséges intelligencia

A mesterséges intelligencia egyre meghatározóbb szerepet játszik az online környezetben, a keresőmotoroktól kezdve a tartalomajánló rendszereken át egészen a generatív eszközökig. Bár az MI számos lehetőséget kínál a tanulás és az alkotás terén, új típusú kihívásokat is teremt. A deepfake technológiák, az automatikusan generált félretájékoztatás vagy az adatkezeléssel kapcsolatos kérdések olyan területek, amelyek értelmezése tudatos felhasználói attitűdöt igényel. A fiatalok számára különösen fontos megérteni, hol húzódik a határ a technológia segítsége és a vele való visszaélés között.

Online veszélyek és megelőzés

Az internetes környezetben megjelenő veszélyek – például az álhírek, az online zaklatás, a digitális függőség vagy a személyes adatokkal való visszaélés – nem elszigetelt jelenségek, hanem a digitális működés természetes következményei. A megelőzés kulcsa a felismerés: annak képessége, hogy a felhasználó időben azonosítsa a kockázatos helyzeteket. A tudatosság fejlesztése ezért nem egyszeri beavatkozás, hanem folyamatos tanulási folyamat, amelyben a család, az oktatási intézmények és a szakmai szervezetek egyaránt szerepet játszanak.

Digitális felelősség és jövőkompetenciák

A tudatos internethasználat szorosan kapcsolódik azokhoz a jövőkompetenciákhoz, amelyekre a modern társadalomban szükség van. Ide tartozik a kritikus gondolkodás, az empátia az online kommunikációban, valamint a saját és mások digitális jogainak tisztelete. A gyerekek és fiatalok edukációja ezen a téren nemcsak az egyéni biztonságot szolgálja, hanem hozzájárul egy felelősebb, átláthatóbb digitális kultúra kialakulásához is.

Kutatási eredmények: szükség van a képernyőidő csökkentésére

Egyre több szakmai fórum és konferencia foglalkozik a képernyőidővel és az online világ hatásaival. 2025 októberében például országos képernyőidő-csökkentő konferenciát tartottak Budapesten, a Bethesda Gyermekkórház szervezésében, amelyre több mint kétszáz szakember és érdeklődő érkezett.

A Gyermekek a digitális világban – Képernyőidő-csökkentő konferencia 2025 esemény célja az volt, hogy a szülők, pedagógusok és szakemberek közösen találjanak gyakorlati megoldásokat a gyermekek túlzott képernyőhasználatának testi és lelki következményeire, valamint a digitális egyensúly megteremtésére irányuló módszerekre. A konferencia központi eleme egy képernyőidő-csökkentő charta bemutatása volt, amely a legfrissebb kutatási eredményekre és a mindennapokban alkalmazható ajánlásokra épült.

A résztvevők interaktív workshopokon ismerkedhettek meg olyan, azonnal alkalmazható gyakorlatokkal, amelyek segíthetik a családokat és intézményeket a képernyőhasználat tudatos szabályozásában. Bemutatkozott a Bethesda Gyermekkórház Képernyőidő-csökkentő Programja is, amely játékos, közösségépítő eszközökkel, letölthető segédanyagokkal és konzultációs lehetőségekkel támogatja a családokat a digitális szokások egészséges kialakításában.

A rendezvény hangsúlyozta, hogy a mértékletes képernyőhasználat kialakítása nem a digitális eszközök elleni küzdelemről szól, hanem arról, hogy a valós élmények — mint a mozgás, a játék és a személyes kapcsolatok — természetes versenytársként jelenjenek meg a gyerekek életében.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

A gyerekek tanulási módszerével fejlesztik a mesterséges intelligenciát

Ha jobban belegondolunk, a csecsemők, a kisgyerekek hihetetlen és elképesztő fejlődésen mennek keresztül növekedésük során. Gügyögő kisbabákból pár év alatt hihetetlenül fejlett lényekké válnak, válunk, elképesztő kommunikációs és alkalmazkodó képességről téve tanúbizonyságot.

Számtalan elmélet van a gyerekek fejlődéséről

Hihetetlenül sokan kutatták a csecsemők, a gyerekek fejlődését, számtalan elmélet lát, látott napvilágot erről a folyamatról.

[kiemelt]Néhány tudós azt állítja, hogy a nyelvelsajátítás nagy része asszociatív tanulással magyarázható; ennek során a hangokat érzetekhez társítjuk, hasonlóan ahhoz, ahogyan a kutyák a csengő hangját az ételhez kapcsolják.[/kiemelt]

Mások azt állítják, hogy vannak az emberi elmébe beépített öröklött, már a tudatosságot megelőző képességek, amelyek a nyelvek formáját alakítják, s amelyek döntő fontosságúak a tanulásban.

Megint mások azt állítják, hogy a kisgyermekek az új szavak megértését más szavak megértésére építik.

A kisgyerekek hihetetlen és elképesztő fejlődésen mennek keresztül növekedésük során. (Fotó:123RF)

Saját gyermekükön kísérleteztek

New York Times című lap egy potenciális forradalmi áttörésről számol be ezen a területen. Brenden Lake a New York University pszichológusa, és felesége Tammy Kwan saját kislányukon, Lunán végeztek kísérleteket.

[kiemelt]A tizenegy hónapos kísérletsorozat során az emberi és a mesterséges intelligenciára szakosodott tudósházaspár minden héten egy órán keresztül egy kamerát erősített Lunára, s játék közben a gyermek szemszögéből rögzítette az eseményeket.[/kiemelt]

Céljuk az, hogy az így készült videók segítségével olyan nyelvi modellt fejlesszenek ki, amely ugyanazt az érzékszervi inputot használja, mint amit egy kisgyermek – mondhatni, egy LunaBotot szeretnének készíteni.

Egy átlagos ötéves gyermek alig több mint 300 ezer szóval találkozik

Az emberi elmét az MI segítségével megérteni számos akadályba ütközik, ami nem csoda, hiszen a kettő merőben különbözik egymástól.

[kiemelt]A modern nyelvi és multimodális modellek – mint például az OpenAI GPT-4 és a Google Gemini – neurális hálózatokon épülnek fel, kevés beépített struktúrával, és főként a megnövekedett számítási teljesítmény és az egyre bővülő adatbázisok felhasználásának eredményeként fejlődnek.[/kiemelt]

A Meta legújabb nagy nyelvi modelljét, a Llama 3-at több mint tízezer milliárd szó felhasználásával képezték ki. Ehhez képest egy átlagos ötéves gyermek alig több mint 300 ezer szóval találkozik.

A jelenlegi mesterséges intelligenciák képesek elemezni a képek képpontjait, a szövegek karaktereit, viszont nem képesek megkóstolni a sajtot vagy a gyümölcsöket, nem éhesek vagy szomjasak, nem érzik a hideget és a meleget. Holott ezek az érzékszervi tapasztalatok alapvető fontosságúak a gyerekek tanulása során.

[kiemelt]A kutatók ugyan mindent megtesznek azért, hogy a gyermek teljes érzékelési folyamát kódokká alakítsák, de az érzékelés, az érzetek döntő fontosságú aspektusai elkerülhetetlenül kimaradnak.[/kiemelt]

„Amit látunk, az csak az aktív tanulási folyamat pusztán töredéke” – mondta az amerikai lapnak Michael Frank, a Stanford pszichológusa, aki évek óta próbálja kamerával rögzíteni az emberi tapasztalatokat. Laboratóriuma jelenleg több mint 25 gyerekkel dolgozik, köztük Lunával, hogy rögzítse az otthoni és a társas környezetben szerzett tapasztalataikat.

Az ember nem egyszerű adatfelvevő, mint az MI-k neurális hálói, hanem tudattal, szándékkal, akarattal rendelkező lény.

Minden, amit látunk, minden tárgy, amit megérintünk, minden szó, amit hallunk, párosul az adott pillanatban meglévő hiedelmeinkkel és vágyainkkal.

Érdekel a cikk folytatása?

A cikk eredetileg a tudás.hu-n jelent meg, teljes terjedelmében ide kattintva tudod elolvasni.

Online kurzus a gyerekek és a pedagógusok lelki egészségjavításáért

Az UNICEF Magyarország küldetésének fontos része a hazai családok mentális, lelki egészségének megóvása. Ez a munka soha nem volt még olyan fontos, mint a jelenlegi helyzetben: egy világjárvány után és egy háború árnyékában. Hiszen egyaránt fontos a testi és a lelki egészség.

 

A Lélekemelő program pedagógusoknak címet viselő e-learning kurzus 5 részben foglalkozik a következő témákkal:

  • Mit érdemes tenni a mentális egészségünk megőrzéséért pedagógusként? 
  • Hogyan vehetjük észre a romló mentális egészség jeleit magunkon vagy diákjainkon? 
  • Mit tehetünk a prevenció érdekében és azért, hogy a gyerekeknek a lehető leghatékonyabb segítséget nyújthassuk?

 

Mi a lelki egészség?

A probléma felismeréséhez először is tudni kell, mit tekintünk mentális egészségnek. Ez egy belső egyensúlyi állapot, amelynek segítségével az egyén a társadalmi értékekkel összhangban tudja a képességeit kamatoztatni. Képes felismerni, kifejezni és szabályozni az érzéseit és empatikusan fordulni mások felé. Az élet nehézségeivel való megküzdési készség, illetve a test és az elme közötti harmonikus kapcsolat szintén fontos része a mentális egészségnek. 

A lelki egészség magában foglal egy magas szintű pszichológiai jóllétet. (Ide tartozik az önelfogadás, a célok az életben, a fontosságérzés.) Továbbá jelenti az érzelmi jóllétet (pédául az élettel való elégedettséget, pozitív érzelmeket) és társas jóllétet (a társas elfogadást vagy a társadalmi hasznosság érzését).

 

Segíts magadon!

 

A Lélekemelő program keretében a pedagógusok kitölthetnek egy tesztet. Ennek segítségével meg tudják állapítani magukról is, hogy milyen állapotban van a lelki egészségük. 

Átfogó ismereteket kaphatnak arról is, hogyan ismerjék fel magukon a lelki egészség romlásának tüneteit. Leírásokat találnak azokról a tényezőkről, amelyek a saját életükben legfőbb lelki nehézségekként vannak jelen, illetve kérdőíveket, amelyek segítségével mindenki pontosabb képet alkothat magáról. Emellett tanári „lélekápolási tippeket” és beavatkozási pontokat kapnak azzal kapcsolatban, mit is tehetnek saját magukért. A szerkesztők arra is felhívják a figyelmet, hogy a tanárok a Sulinyugi oldalon további információkat kaphatnak arról, hogyan lehet egy kis kiegyensúlyozottságot, nyugalmat vinni, akár a teljes tantestületnek.

 

A gyerekeknél, kamaszoknál nehéz elkülöníteni egymástól a nagy veszélyre utaló jeleket és a normális, de nagyobb kilengéseket. (Fotó: 123rf)

 

„Normális ez a gyerek!?”

 

A lelki egészség megőrzésének, megerősítésének érdekében a pedagógusok kapaszkodókat kapnak a gyerekek mentális állapotának megítéléséhez is. Egyrészt az összeállítás készítői felhívják a figyelmet arra, hogy a gyerekek, a serdülők a változások miatt szélsőségesebben reagálnak. Nagyobb intenzitású érzelmi viharokat élnek meg, sok tünetet produkálnak, ahogy mondani szoktuk, sokkal szélesebb a normalitás sávja, több minden beleférhet. Igazán nehéz dolog elkülöníteni egymástól a nagy veszélyre utaló jeleket és a normális, de nagyobb kilengéseket.

 

Van néhány tényező azonban, amikor már jelezni kell a gyermek szüleinek, az iskola pszichológusának, vagy az igazgatónak, hogy gond lehet. Ilyen, ha

  • a problémásnak tartott viselkedés, helyzet több hétig vagy hónapig fennáll, stagnál, romló tendenciát mutat,
  • mintázatszerűség tapasztalható, vagyis több területen is felbukkan ugyanaz a probléma,
  • ha nagyon szélsőségesek a megjelenő tünetek (az öngyilkossággal fenyegetőzés például kifejezetten ebbe a körbe tartozik).

 

Fontos a lelki egészség!

 

Nemcsak a testünk, hanem a lelkünk mindennapi „rezdüléseire”, azaz jelzéseire is érdemes odafigyelni, hiszen a jobb mentális állapot az egyik kulcsa az oly’ sokszor hangoztatott egészséges életmódnak. Egy külső nézőpont, egy szakember segítsége sokat számít, és szerencsére manapság egyre többen élnek ilyen lehetőséggel. Hiszen bárkivel előfordulhat, hogy nehézségei akadnak a magánéletében, a tanulmányai során vagy egyszerűen tanácstalan egy helyzettel szemben. A UNICEF által felkínált lehetőség mellett érdemes részt venni más online kurzusokon is. Amilyen például a „Találd meg a lelki békédet és az utat önmagadhoz” jeligével a Budapesti Gazdasági Egyetemen (BGE) indított  mentálhigiénés videósorozat Szántó Szilvia életvezetési tanácsadóval.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

Ne hagyd, hogy a szüleid beléd kössenek és becsméreljenek!

Mi is a verbális bántalmazás?

Akár egy egyedüli eset is annak számít, pláne, ha kitartóan és gyakran megtörténik, hogy a szüleid beléd kötnek és szidalmaznak. Hiszen akár egyetlen mondat is rendkívül bántó és romboló lehet. Ezt sokan alábecsülik a fizikai bántalmazáshoz képest, pedig az agyban zajló folyamat azonos. Ugyanúgy fájdalmat élsz át a becsmérlő mondat hallatán, csupán nincsenek árulkodó foltok a testeden, amit mások észrevehetnének. 

Rengeteg módja van a verbális bántalmazásnak, de a szülők esetében igen gyakori az ítélkezés és a leértékelés. (Forrás: Unsplash)

A verbális bántalmazás a testi és a mentális egészséget is kikezdi. Ráadásul a fizikai bántalmazást rendszeresen verbális előzi meg, de önmagában is megjelenik a szóbeli atrocitás. Az is „különlegessége”, hogy nem mindig könnyű felismerni. 

Mi a verbális bántalmazó célja? 

A kontroll, az irányítás megszerzése a másik felett, a manipuláció, az összezavarás, a bizonytalanságérzet okozása és a leértékelés. Nincs lehetőség a konfliktus egyenrangú, kétoldalú rendezésére. Hiszen a szóbeli bántalmazó fölényre törekszik, a saját kisebbrendű érzéseit kompenzálja. 

Különösen megnehezíti a helyzetet, ha a saját szeretteidtől tapasztalsz ilyet. Itt egy iskolaváltás, később egy munkahelyváltás nem oldja meg a helyzetet, mert ugyanúgy a bántalmazó közelében maradsz.

A verbális bántalmazás típusai

Rengeteg módja van a verbális bántalmazásnak, de a szülők esetében igen gyakori az ítélkezés és a leértékelés. Ha a következő mondatok ismerősek számodra, akkor igen árulkodó, hogy te is ennek a viselkedésnek az elszenvedője vagy.

Ítélkezés: Lusta disznó, sértődékeny, semmirekellő, szerencsétlen, önállótlan, iszonyú hálátlan esetleg tehetségtelen vagy! Semmire sem vagy képes! Hogy te milyen béna tudsz lenni! Miért nem vagy képes többre? Te folyton mindig mindent elrontasz!

Az is előfordulhat, hogy az illető nem is közvetlenül a te fejedhez vágja, hanem egy harmadik személynek beszél rólad ilyen becsmérlő stílusban. Az pedig még durvább eset, ha te is jelen vagy ilyenkor. Például: Vele mindig csak a baj van! Mindentől fél, mi lesz így vele? Képtelen kialakítani egy működő párkapcsolatot.

Degradálás és leértékelés: Ne álmodozz, nem egy agysebész típus vagy! Értsd meg, nem körülötted forog a világ! Téged nem lehet elviselni! Egy nulla vagy és semmit sem érsz nélkülem! Ne képzelj túl sokat magadról! Nem szeretlek, mert nem is vagy szerethető! Amint megismer téged egy pasi, el fog hagyni, mert kibírhatatlan vagy! Kiskorodban azért nem foglalkoztunk veled olyan sokat, mert jobban szeretjük anyáddal egymást, mint téged!

Szükséged van segítségre?

Korábban már szó esett arról, hogy mik azok a problémák, amelyekkel leggyakrabban megkeresik a mentálhigiénés tanácsadókat a fiatal felnőttek. Miben és hogyan találhatjuk meg a lelki biztonságunkat a mai világban? Milyen, amikor saját magadat bántod a gondolataiddal? Hogyan tudod kezelni, ha a szüleid túlzásba viszik az aggódást, esetleg mindenáron ők akarják irányítani az életedet? Arról is olvashattál, mit is jelent pontosan a mentális egészség és a mentálhigiéné. Mennyire fontos észrevenni, ha lelkileg nem vagyunk egészségesek, és mennyire  jó, ha tisztában vagyunk vele, mit is tehetünk annak érdekében, hogy mentálisan egészségesebbek, erősebbek legyünk.

Továbbá arról is írtunk, hogy a felsőoktatásban sok helyen van lehetőséged segítséget kérni, ha úgy érzed a problémád túlnőtt rajtad.

A BGE videósorozatának hetedik részének témája: pontosításra kerül a verbális bántalmazás fogalma. Kiderül a verbális bántalmazó célja, majd két verbális bántalmazási típus: az ítélkezés és a leértékelés megjelenési formáit is megismerheted. Szó esik arról is, hogy mi az, ami működik a verbális bántalmazóval szemben és mi az, ami nem.

Iskolapad helyett az oltár elé – 4 sokkoló tény a gyermekjogok helyzetéről a világban

Mit is foglal magában az egyezmény?

Az egyezmény három fontos alappillérre épül, melyeket angolul három P-ként is emlegetnek:

  • gondoskodás-ellátás (provision)
  • védelem (protection)
  • részvétel (participation)

A három alappillér persze több tíz kisebb területre oszlik, ilyen például a gyermekmunka tilalma, az oktatáshoz vagy a játékhoz való jog, a megfelelő egészségügyi ellátáshoz való jog vagy az erőszak minden formájától való védelem joga. A teljes lista az UNICEF oldalán rövid és közérthető formában megtekinthető.

Az aláírás napját azóta a gyermekjogok világnapjaként tartják számon, hazánkban először 1997-ben ünnepelték. Az egyezmény az UNICEF szerint a világ legszéleskörűbben ratifikált emberi jogi egyezménye: az aláíró ENSZ-tagországok közül csak egyetlenegy nem ratifikálta. Ez alapján azt hihetnénk, hogy a világon minden rendben van a gyerekek jogainak érvényesítése terén, azonban sajnos ez közel sincs így. Az alábbiakban négy megdöbbentő tényt sorolunk fel a gyermekjogok mai állásával kapcsolatban.

 

Van olyan állam, amely a mai napig nem ratifikálta az egyezményt

Azt gondolnánk, hogy a gyermekjogok védelme prioritást élvez minden XXI. századi országban, kiváltképp, ha egy jólétben élő, fejlett társadalomról beszélünk. Az egyetlen aláíró, ám nem ratifikáló ország az Amerikai Egyesült Államok. A társadalom igencsak polarizált a ratifikálás kérdésében, rengeteg civil szervezet és önkéntes támogatná ezt a döntést. Az ellenzők közül egyesek azonban úgy gondolják, hogy egyenesen az alkotmány gyengítése az egyezmény célja. Mások pedig arra hivatkoznak, hogy valójában a jelenlegi jogrendszerben már az egyezmény minden pontja teljesül, így felesleges a ratifikáció.

 

Egyes országokban a lányok egynegyede gyerekként férjhez megy

Amíg a mi kultúránkban a tízes éveinek elején a lányok még csak tervezgetik az álomesküvőjük részleteit, és álmodoznak arról, milyen lesz kimondani a boldogító igent, másutt a kislányoknak igen hamar fel kell nőniük. A Közép-afrikai Köztársaságban, Csádban és Nigerben a lánygyermekek nagyjából negyedét még 15 éves kora előtt adják férjhez. Bár az egyezményben nem szerepel szó szerint a gyermekházasság tiltása, azonban a kikényszerített gyermek- vagy fiatalkori házasság több alapvető emberi jogot is megsért. A legerősebben érintett régió Nyugat- és Közép-Afrika területe, itt a lányok közel 40 százaléka 18 éves kora előtt házasodik. Biztató azonban, hogy a gyermekházasságok száma évről évre alacsonyabb. Dél-Ázsiában, ahol ez a probléma szintén rendkívül súlyos volt, körülbelül 50-ről 30 százalék alá csökkent a nagyon fiatalon férjhez adott lányok aránya.

 

Az UNICEF kutatásai sokkoló képet mutatnak a gyermekjogok helyzetéről a világban. (Forrás: Pixabay)

A világon körülbelül 152 millió gyermeket dolgoztatnak

Ha visszaemlékszünk az ipari forradalomról szóló történelemórákra, mindenkinek eszébe juthatnak a gyerekmunkások. Szabályozások híján olykor lelki és fizikai határukig dolgoztattak őket a bányákban és a gyárakban, többnyire éhbérért. Bármennyire is jól esne azonban megkönnyebbülten felsóhajtani azt gondolván, hogy ez már a múlt, sajnos a folyamatos robot ma is számtalan gyerek mindennapjainak része. Becslések szerint a gyermekmunkások 60 százaléka a mezőgazdaságban dolgozik, kétharmaduk pedig saját családjában, mindenféle fizetség nélkül teszi ezt. Még rémisztőbb az az adat, miszerint a dolgozó gyerekek több mint fele kifejezetten veszélyes körülmények között áll helyt nap mint nap.

 

Egyes országokban a fogyatékossággal élő gyerekek harmada még sosem volt iskolában

Ha valamilyen fogyatékossággal vagy tanulási nehézséggel, mentális zavarral rendelkezik egy diák, sajnos még a fejlettebb országokban is rengeteg kihívással kell szembenéznie az oktatás világában. A fejlődő országokban még ennél is nehezebb dolguk van a fogyatékossággal élő fiataloknak, akiknek közel harmada soha nem is jut el az iskolapadig. A Világbank és a GPE 19 fejlődő országban végzett 2017-es kutatása alapján kevesebb mint felük (48 százalék) fejezi csak be az általános iskolát. 40 százalék nem tud írni és olvasni, és csupán harmaduk jut el a középiskola végéig.

 

A fenti négy tény (esetenként minden szörnyűségük ellenére is) csupán töredéke azoknak a visszaéléseknek, amelyeket gyermekjogok ellen követnek el világszerte minden egyes nap. Noha jó lenne azt hinni, hogy ezek a problémák távol vannak tőlünk, ez valójában koránt sincs így. 2020-ban minden tizedik 17 év alatti az úgynevezett szegénységi küszöb (a medián jövedelem 60 százaléka) alatt élt. 2019-ben pedig megközelítőleg 126 ezer gyermek élt hazánkban súlyos szegénységben. Szomorú és beszédes adat az is, hogy bár a gyermekjogi egyezményben egyértelműen tiltott dolognak minősül a gyermekek bármilyen szintű fizikai, lelki vagy szexuális bántalmazása, az UNICEF 2016-os felmérése szerint, melyben 7000 nagykorút kérdeztek meg hazánkban, a válaszadók 16 százaléka szerint a pofon nem számít fizikai bántalmazásnak.

A szüleid tényleg jobban tudják, mi kell neked, mint te?

A szüleid szeretik, ha az ő elképzeléseik szerint történnek a dolgok?

Egy bizonyos életkorig természetesen a szülők azok, akik helyesebben tudják felmérni az adott helyzetet, tapasztalatuk segítségével mérlegelnek és döntenek. Ahogy a gyerek növekszik, egyre több tudás birtokába kerül, rendre több döntést tud saját maga is meghozni. Ez igaz lehet olyan fontosabb helyzetekre, mint az iskolaválasztás, de olyan elsőre egyszerűbb témákra is, mint a hajviselet, vagy vásárláskor a ruhák és cipők kiválasztása.

A szülők igyekeznek megóvni a hibáktól a gyermeküket, de ez néha visszafelé is elsülhet. Például pályaválasztásnál egy olyan szakirányra terelik tovább, ami biztos állást és pénzt jelent a későbbiekben. Azt azonban nem veszik figyelembe, hogy esetleg a tanulás, majd később a munkavállalás is szenvedés lesz neki, mert valójában nem illik hozzá a választott hivatás, és mást sokkal szívesebben csinált volna.

Hogyan lehetsz teljes értékű felnőtt, ha mindig más dönt helyetted?

Úgy érzed, hogy alárendelt vagy a családban, mint egy kisgyerek, közben már fiatal felnőtt vagy? Megmondják neked mit, hogyan kell csinálni, majd ellenőrzik is? A saját lakásodban is úgy viselkednek, mintha az ő birodalmuk lenne? Ha önállósodni próbálsz, vagy szerintük rossz döntést hozol, akkor érzelmi zsarolásba kezdenek? Bűntudatot vagy szégyent keltenek benned, hogy irányítsanak téged?

Forrás: Pexels

Nehéz meghúzni a határt, meddig engeded meg a szüleidnek ezt a viselkedést. A helikopterszülőkről már korábban írtunk, folyton ott keringenek a gyerekük felett, hogy ellenőrizzék őt. Kontrollálni próbálják döntéseit, nem tartják tiszteletben a magánszféráját és igyekeznek erőteljes függésben tartani. Így a gyereknek nem lesz a későbbiekben önbizalma, nem tapasztalja meg, hogy a döntéseinek következményei vannak. Nem tanulja meg képviselni magát, az önérvényesítést és az életben való boldogulást. Lényegében nem engedik, hogy felnőjön a saját gyerekük.

Ha az ilyen szülők gyermekei nem húzzák meg a határt időben, amikor felismerik, hogy ez nem helyes, sőt kifejezetten káros, akkor a későbbiekben hasonló dinamikájú párkapcsolatokban találhatják magukat. A függőségeket okozó párkapcsolatokban manipulációnak lesznek kitéve, ugyanúgy, ahogy a szüleikkel történt.

Szükséged van segítségre?

Korábban már szó esett arról, hogy mik azok a problémák, amelyekkel leggyakrabban megkeresik a mentálhigiénés tanácsadókat a fiatal felnőttek. Miben és hogyan találhatjuk meg a lelki biztonságunkat a mai világban. Milyen, amikor saját magad bántod a gondolataiddal. Hogyan tudod kezelni, ha szüleid túlzásba viszik az aggódást. Arról is olvashattál, mit is jelent pontosan a mentális egészség és a mentálhigiéné. Mennyire fontos észrevenni, ha lelkileg nem vagyunk egészségesek, és milyen  jó, ha tisztában vagyunk vele, mit is tehetünk annak érdekében, hogy mentálisan egészségesebbek, erősebbek legyünk.

Továbbá arról is írtunk, hogy a felsőoktatásban sok helyen van lehetőséged segítséget kérni, ha úgy érzed a problémád túlnőtt rajtad.

A BGE videósorozatának ötödik részének témája: Szántó Szilvia egy kliense által engedélyezett eset bemutatása után beszél a mérgező szülői viselkedésről, és arról, milyen következményei vannak, ha a szülő akadályozza a gyermekét, illetve később a fiatal felnőttet az önálló döntéshozatalban. Kitér arra is, mi húzódhat meg az ilyen típusú szülői viselkedés hátterében, illetve, hogyan tudod a helyzetet kezelni.

Folyton hívogatnak a szüleid: mi a megoldás a mérgező viselkedésre?

Milyen a mérgező szülői viselkedés?

Úgy érzed, hogy a szüleid túlzásba viszik az aggódást? Rendszeresen, kötelező jelleggel be kell számolnod a napodról? Hiába élsz külön, jelezned kell, mikor értél haza vagy a koliba? Túlzott részletességgel kell elmesélned, kivel és hol voltál? Ha nem veszed fel a telefont, bűntudatot keltenek benned, hogy a frászt hoztad rájuk? Ezek mind olyan viselkedési minták, amelyek szép lassan megmérgezik az életedet, hiába a jószándék vezérelte eredetileg a szüleidet. A szülői féltés ugyan egy természetes jelenség, de csak egy egészséges határig. 

Gyermekük függetlenedését sokszor sértésnek vagy tisztelenségnek élik meg a szülők, így haraggal és ellenséges magatartással reagálnak rá. Vagy fenyegetésnek tekintik, ami megkérdőjelezi saját anyai, apai szerepüket.

Helikopterszülő

Sokat elárul az elnevezés azokról az anyákról, apákról, akik folyton ott keringenek a gyerekük felett, hogy ellenőrizzék őket: ők a helikopterszülők. Az állandó, túlzó jelenlét a fiatal felnőttek életében már károsnak minősül. A szülő ilyenkor nem tartja tiszteletben a gyereke magánéletét, intim szféráját. Például folyamatos telefonálásokkal igyekszik függésben tartani őt, egészségtelen kötődést alakítva ki ezzel.

Forrás: Pexels

A gyerek az állandó ellenőrzések által folyamatos bizonytalanságot él meg, hiszen olyan, mintha nem stimmelne valami, különben nem kellene mindig beszámolnia. A folyamatos frusztráció miatt pedig csökken az önbizalma és az önértékelése. 

Ilyenkor egyesek engedelmeskednek, mások ádáz küzdelembe kezdenek a függetlenségükért. Fontos végiggondolni, hogy valóban van oka aggódni a szülőnek? Legtöbbször ilyen mértékben teljesen alaptalan, ráadásul többet tehenek, ha inkább felkészítik a gyermeküket az életre, mintha utólag folyamatosan kérdőre vonják őt. A jelenség mögött sokszor az áll, hogy a saját nevelésükben nem bíznak eléggé, és a saját szorongásukat vetítik ki. Elképzelhető, hogy ők is ebben a mérgező mintában nőttek fel, sőt már az ő szüleik is a kontrollt látták követendő példának.

Mit tehetsz azért, hogy egészségesebb legyen a kapcsolatod a szüleiddel?

Nem az a megoldás, hogy a szüleidet hibáztatod, vagy kérdőre vonod őket. Sokkal fontosabb, hogy te magad megtanuld a helyzetet kezelni. A felismerés után a következő lépés a határok meghúzása átlátható szabályokkal. Így kicsit egészségesebb mederbe terelheted a kapcsolatot a szüleiddel. A kommunikáció normális szintje nem naponta, pláne nem a naponta többszöri beszélgetés. Ezt hibáztatás helyett énközlésekkel tudod a leghatékonyabban megtenni. Remek módszer, ha valamilyen területen kikéred a szüleid véleményét, hogy ne érezzék azt: elvesztik a szerepüket az életedben. Ezzel a kontroll iránti igényük is csökken. A határok felállítása mellett a következményeket is érdemes kilátásba helyezni, hogy ne az legyen, hogy „büntetlenül” átléphessék azokat. Ezeket következetesen be kell tartani, a kölcsönös tisztelet megtartásával.

Szükséged van segítségre?

Korábban már szó esett arról, hogy mik azok a problémák, amelyekkel leggyakrabban megkeresik a mentálhigiénés tanácsadókat a fiatal felnőttek. Miben és hogyan találhatjuk meg a lelki biztonságunkat a mai világban. Milyen, amikor saját magadat bántod a gondolataiddal. Arról is olvashattál, mit is jelent pontosan a mentális egészség és a mentálhigiéné. Mennyire fontos észrevenni, ha lelkileg nem vagyunk egészségesek, és mennyire jó, ha tisztában vagyunk vele, mit is tehetünk annak érdekében, hogy mentálisan egészségesebbek, erősebbek legyünk.

Továbbá arról is írtunk, hogy a felsőoktatásban sok helyen van lehetőséged segítséget kérni, ha úgy érzed a problémád túlnőtt rajtad.

A BGE videósorozat ötödik részének a témája: Szántó Szilvia egy kliense által engedélyezett eset bemutatása után beszél a mérgező szülői viselkedésről, és arról, hogy a szülői aggódásnak és kontrollnak melyek a nem egészséges megnyilvánulásai. Kitér arra is, mi húzódhat meg az ilyen típusú szülői viselkedés hátterében, illetve, hogyan tudod a helyzetet kezelni.