– Nem kevesebbet szeretnénk elérni, mint, hogy 2030-ra legyenek a világ top száz mezőnyébe tartozó olyan magyar egyetemek, melyek erősíteni, segíteni tudják a magyar nemzet szuverenitását, gazdaságát – fogalmazott az átadón a kultúráért és innovációért felelős miniszter.

Hankó Balázs elmondta: egy olyan magyar modellt alkottak, amelyben az egyetem együttműködik a térség meghatározó gazdasági szereplőivel. Ezért nemcsak az egyetemi infrastruktúra fejlesztését támogatják, hanem a kiváló kutatóknak is több pénzt adnak.

– A Debreceni Egyetem (DE) Vezér utcai UD Technológiai és Innovációs Parkjában egymást erősíti a közelmúltban átadott Gyógyszerésztudományi Kar új épülete, a Pilot Laboratórium és az Oltóanyaggyár – tette hozzá a miniszter.

– A magyar modell egyik meghatározó fellegvárában vagyunk Debrecenben. A Debreceni Egyetem az elmúlt évben, az egyik legrangosabb nemzetközi THE rangsorban 400 helyet lépett előre, így a legjobb 2 százalékba, a 600-800. helyre került. A másik ilyen fontos listán, a QS rangsorban a Debreceni Egyetem 100 helyet erősödött és a világ 30 ezer felsőoktatási intézménye közül az 574. helyre jött előre. Azt szeretnénk, hogy az ilyen fejlesztésekkel még versenyképesebb legyen a Debreceni Egyetem – hangsúlyozta tárcavezető.

Fotó: www.unideb.hu

A Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke beszédében kiemelte: a létrehozott kutatóegységek lehetővé teszik, hogy a DE kutatói, a pilot üzem laboratóriumaiban, a high-tech biotechnológiai iparág legmodernebb technológiai, minőségügyi és kiviteli sztenderdjeinek megfelelő környezetben és eszközökkel végzett kutatásaikkal hozzájárulhassanak a hazai és nemzetközi tudományos eredmények gyarapításához és azok gyakorlati alkalmazásához.

– Az új infrastruktúra nemcsak a vakcinakutatás és -fejlesztés terén nyújt kiemelkedő lehetőségeket, hanem fehérje természetű terapeutikumok kutatására és előállítására is alkalmas lesz – ismertette Kossa György.

Úgy vélte, hogy e jelentős beruházás révén egy olyan álom valósulhatott meg, mely hazánk minden állampolgára és az emberiség számára is hasznos, fontos és reménykeltő.

Fotó: www.unideb.hu

Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja köszönetet mondott azoknak, akik segítették a Pilot labor megvalósulását, többek között a miniszternek, a pályázati irányító hatóságnak, az ipari partnereknek és az egyetemi munkatársaknak.

– Kollégáim áldozatos munkája is kellett egy ilyen soha nem látott gyógyszeripari beruházás megvalósulásához. Ez ugyanis nem egy oktatási épület, nem egy sportcsarnok, vagy irodaépület, ez a legkomolyabb gyógyszeripari technológia, amit a tervezés és a megvalósítás szakaszában nekünk is meg kellett tanulnunk – fogalmazott a kancellár.

Bács Zoltán arról is beszélt, hogy az itt előállítandó gyógyszerhatóanyagokból a remények szerint komoly bevételei lesznek majd az egyetemnek. Ezért a 2026 nyaráig tartó próbaüzemi működés, fejlesztés költségeit az egyetem magára vállalta.

Fotó: www.unideb.hu

Debrecen polgármestere szerint ez elmúlt bő évtized páratlan sikert hozott Debrecenben. A gazdaság európai léptékben is hatalmas fejlődésen ment keresztül, az elmúlt 10 évben több mint 12 milliárd eurónyi működőtőke érkezett a városba, mely több mint 20 ezer új munkahelyet eredményezett.

– Sokszor vádolják a magyar gazdaságfejlesztési stratégiát azzal, hogy valójában egy összeszerelő üzem, igazán tudásigényes iparágakra nincs szükség. Ezt csak azok mondják, akik nem ismerik a valóságot. Hiszen csak a Debreceni Egyetem égisze alatt az elmúlt 5 esztendőben több mint 82 milliárd forint beruházás valósult meg. Az egyetemi fejlesztések pedig kéz a kézben járnak az oktatás, a tudományos munka, az innováció, a kutatás támogatásával. A következő három évben megvalósuló hasonló beruházások nagyságrendje eléri a 60 milliárd forintot – emelte ki Papp László.

A városvezető hozzátette: a Covid-járvány idején kiderült, hogy jobb, ha egy ilyen kis ország, mint mi nem másokra vár a vakcinafejlesztésekkel, hanem maga kezd hozzá a munkához.

Fotó: www.unideb.hu

Szilvássy Zoltán rektor beszédében arra a több éve lefolytatott baráti beszélgetésre emlékezett, amikor is egy a gyógyszeriparban érdekelt ipari szereplő azt mondta, hogy az egyre nagyobb számban jelentkező, az antibiotikumoknak ellenálló, rezisztens baktériumokkal folytatott harchoz vissza kellene nyúlni az első világháborúig, amikor – az antibiotikumok felfedezése előtt – még bakteriofágokkal igyekeztek gyógyítani. Amikor utána néztek a témának, észrevették az ebben rejlő, 100 éve félretett lehetőségeket.

– A bakteriofágok a baktériumokat specifikusan elpusztítani képes vírusok, ezeket gyártjuk itt különböző készítmények formájában. Ettől a kutató-gyártó egységtől azt várjuk, hogy a Debreceni Egyetemen azonosított kórházi fertőzéseket okozó hat féle baktérium elpusztítására alkalmas gyógyszer álljon rendelkezésre. Ami azt is jelenti, hogy pár év múlva Debrecenben senki nem fog kórházi fertőzésben meghalni – jelentette ki Szilvássy Zoltán.

A DE rektora arra is felhívta a figyelmet, hogy ez a hatóanyag csak Debrecenben és a környéken lesz jó, mert pár száz kilométerrel arrébb a baktériumtörzs más variánsa jelenik meg. Azonosítani kell őket, majd azok ellen is legyártani a megfelelő fágokat – mutatott rá Szilvássy Zoltán.

Fotó: www.unideb.hu

Az eseményen részt vett az országos tisztifőorvos, aki a hirek.unideb.hu-nak elmondta: a fágok alkalmazása egy rendkívül újszerű megközelítése a terápiás lehetőségeknek, hiszen a baktériumok antibiotikumokkal történő kezelése szinte elérkezett lehetőségei határaihoz.

– Sajnos az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések közül az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok miatt Magyarországon és világszerte is minden tizedik halálozással jár. Úgyhogy ez egy óriási probléma. Ezeket a rezisztens baktériumokat sajnos mi magunk termeljük ki, ez az ára a nagyfokú, széles spektrumú antibiotikum használatnak. Ezért nagyon nagy lehetőséget látunk a fágok alkalmazásában – magyarázta Müller Cecília.

Hangsúlyozta, az új módszer alkalmazásához azonban még további kutatásokra van szükség. Reményeik szerint viszont amint ezek befejeződnek, egy olyan eszközhöz jutnak, amely specifikus, szinte személyre szabott terápiát is lehetővé tesz majd.

Fotó: www.unideb.hu

Az egyetem Vezér utcai UD Technológiai és Innovációs Parkjában mintegy 5,2 milliárd forintból kialakított, Magyarországon egyedülálló Pilot Kutatólaboratóriumban steril körülmények között vírus és baktérium alapú biológiai hatóanyagok fejlesztését, gyártását végzik majd. Az oktatási célokat is szolgáló komplexum teljes belső alapterülete (2 szinten) összesen mintegy 2100 négyzetméter, melyből több mint 400 négyzetméter úgynevezett tisztatér.

Fotó: www.unideb.hu

A több részre osztott, többféle besorolású tiszta tereket és azok teljes ellátórendszerét is tartalmazó létesítmény egy része alkalmas a 2-es osztályú biológiai biztonsági szintnek megfelelő (úgynevezett BSL-2 szintű) munkavégzésre, emellett módot ad fehérjék, fehérje jellegű hatóanyagok, akár vakcinák kutatás-fejlesztésére, a technológiák léptéknövelésére és pilot volumenű előállítására (például toxikológiai és klinikai minták).

Fotó: www.unideb.hu

A pilot laboratórium ezeken túl lehetőséget nyújt gyógyszerfejlesztési- és gyártási folyamatban a törzsek fenntartása, bankolása fázisától a különböző tenyésztési, fermentációs lépéseken át (up-stream) a feldolgozási lépésekig és a hatóanyag steril szűréséig (down-stream) terjedően. A kivitelezés során kiemelt szempont volt az úgynevezett helyes gyógyszergyártási gyakorlat (Good Manufacturing Practice,GMP) maximális figyelembevétele. Az egység minden tekintetben megfelel a GMP irányelveinek, így képes humán felhasználásra is alkalmas vizsgálati minták feldolgozására és előállítására is.

Jelenleg a technológiai-fejlesztések már elindultak, ezek mellett a gyógyszergyártási engedély megszerzéséhez szükséges előkészítő (elsősorban tesztelési és dokumentációs) lépések zajlanak.