Bár időben közel esnek egymáshoz, a Halloween és a Halottak napja két külön világot képvisel. Míg a november 1-jei Mindenszentek és a november 2-i Halottak napja a keresztény kultúrkörben a csendes emlékezésről, és a mulandósággal való szembenézésről szól, addig az október 31-i Halloween a jelmezekre, a játékos csokigyűjtésre és a mókás díszekre helyezi a hangsúlyt.

Az angolszász országokból érkező ünnep egyre növekvő népszerűsége sokakban ellenérzéseket kelt, különösen az idősebb generációk körében, akik úgy érzik, hogy a messzire nyúló, hazai hagyományokat beárnyékolja egy idegen, felszínes szokás.

Látványos trendforduló

A Halloween a kilencvenes évek végén és a 2000-es évek elején kezdte el megvetni a lábát Magyarországon, és mára sok helyen be is épült a fiatalok kulturális naptárjába. Az ifjabb generációk jellemzően egy szórakozási lehetőségként tekintenek rá. Afféle őszi farsangként élik meg.

Fotó: 123RF

Persze önmagában az, hogy a környezetünkben páran elkezdtek tököt faragni és mókás jelmezben tűnnek fel október 31-én, még nem feltétlenül kéne azt jelentse, hogy országos jelenségről van szó. Csakhogy a Halloween magyarországi térnyerése ma már mérhető gazdasági és társadalmi tény.

Egy 2023-as, 1323 fős online felmérés konkrét adatokkal támasztja alá az ünnep beágyazottságát a magyar társadalomba, különösen a fiatalabb és középkorú felnőttek körében. Mint kiderült:

• A Halloweent a felmérésben részt vevők 20 százaléka minden évben megünnepli.
• További 20 százalék ünnepel, ha meghívást kap egy buliba.
• A válaszadóknak úgy a 67 százaléka vásárolt már halloweeni dekorációt. Rendszerint maximum öt-tízezer forint értékben.
• Október utolsó napján a kutatásban szereplők közel 25 százaléka készül édességgel.

A kereskedelmi szektor gyorsan reagált is az új igényekre. A jelmezkölcsönzőknek a Halloween már a farsanggal egyenértékű szezont jelent, ami a rendszerváltás idején még elképzelhetetlen lett volna. A változás nem csak az elmúlt években állt be. Egy budapesti kölcsönző vezetője már több mint tíz éve is arról számolt be, hogy a halloweeni időszak forgalma felzárkózott a hagyományos farsangi rohamhoz.

Pont a Halloween-nak ez látványos élre törése váltott ki sokakból nem tetszést. Mostanában egyre gyakrabban hallani az alábbi frázist: „Nálunk mindenszentek van, nem Halloween.” Az egyik gyakori vád szerint az elsősorban Amerikából érkező szokások a fogyasztói társadalom vívmányaival terhelik le a megemlékezés időszakát.

Fotó: 123RF

Vidéken ráadásul több helyen ténylegesen is ütközik a két ünnep, hisz miközben a szülők a temetők látogatására készülnek, a gyerekek gyakran inkább a filmekből ellesett játékos édesség-gyűjtéssel szeretnének foglalkozni és „csokit vagy csalunk” felkiáltással csöngetnek be a közeli házakba.

A tökfaragásnak magyar gyökerei is vannak

A Halloween terjedését a történelmi egyházak is kritizálni szokták. Mint fel szokták rá hívni a figyelmet: az ünnepnek pogány eredete van. Egy háromezer éves kelta ünnepre a samhainre vezethető vissza, amelyet a kelta újév előestéjén tartottak meg. A régi időkben úgy tartották, hogy ezen a speciális napon megborul a világ rendje, ezért, akinek mégis messzi útra kellett indulnia ilyenkor töklámpással védhette magát az ártó, gonosz erőktől.

Fotó: 123RF

Nagy Szabolcs evangélikus lelkész mindenesetre úgy látja: a valódi kihívás az, hogy sem a keresztény, sem a világi ünnepeinkkel nincs élő kapcsolatunk. Ebből a szempontból a Halloween akár egy lehetőség is lehet arra, hogy a félelmeinket játékos formában megnevezzük és feldolgozzuk – írta egy blogposztjában.

Érdekes módon, a tökfaragás hagyománya nem is teljesen idegen a magyar kultúrától; a XX. század elején a „tökvicsori” néven ismert lámpás a falusi fiatalság kedvelt ijesztgető eszköze volt.

——

Szerző: Devecsai János.

A kiemelt kép forrása: 123RF.