hiba – Diplomátszerzek

Ezeket a hibákat ne kövesd el ebben a szorgalmi időszakban

„Csak ezen a vizsgán menjek át, Uram, a következő szorgalmi időszakban rendszeresen fogok készülni!” – hallottam számtalanszor a mondatot (vagy valamilyen tetszőleges variációját) az egyetemi éveim alatt. Talán nem árulok el nagy titkot azzal, hogy olykor bennem is megfogalmazódtak hasonló gondolatmenetek, bár szerencsére nem olyan sokszor. Sajnos nem mindig sikerült tartanom magam ezekhez az elhatározásokhoz.

 

Talán az újévi fogadalmakhoz lehetne hasonlítani a vizsgaidőszak alatti nagy fogadkozásokat. Ahogyan az ünnepek alatti evésmaratonból lábadozva, bűntudattól gyötörten nagyon könnyű a jövőbeni egészségmegőrzés mellett érvelni magunkban, úgy a tizenkettedik kávé után is sokkal észszerűbbnek tűnik nem az utolsó pillanatban felkészülni. Aztán, amikor már a dolgok sűrűjében vagyunk, mégis gyakran szem elől tévesztjük, milyen célokat is jelöltünk ki magunknak.

 

Az alábbiakban öt olyan területet tekintünk át, amelyekre ritkán koncentrál az ember a szorgalmi időszak ideje alatt, holott közép- vagy hosszú távon rendkívül fontos lenne időt és energiát invesztálni beléjük.

 

Nem tanulsz rendszeresen

 

Talán ez viszi a prímet az összes felsorolt hiba közül. Szeptember vagy február közepén a 3-4 hónap múlva esedékes vizsgák még felfoghatatlanul távolinak tűnnek. Amikor éppen nem órán ülsz úgy érzed, mintha végtelen szabadidőd lenne. Pedig sajnos nincs. Ha a következő vizsgaidőszakodat minél gyorsabban és gördülékenyebben szeretnéd letudni, célszerű a kezdetektől készülnöd. Legalább a jegyzeteidet és (ha van) az aktuális kapcsolódó szakirodalmat, tételeket olvasgasd át óráról órára. Ugyanis már ezzel is sokat javítasz a helyzeteden. A lényeg, hogy a vizsgakészülés közben ne érjen újdonságként egy-egy téma, szerző vagy anyagrész.

 

Nem figyelsz a határidőkre

 

Sok stressztől megkímélheted magad, ha akkurátusan feljegyzel minden fontos határidőt egy naptárba vagy a mobilodba. Legyen szó tanulmányi ügyek intézéséről, diákigazolvány érvényesítéséről vagy akár a referátumod, beadandód leadási dátumáról. Ha egy nagyobb projekted (pl. szakdolgozat, szemináriumi dolgozat) esedékes a félévben, külön érdemes ahhoz is egyfajta ütemtervet készítened, hogy nyugodtan legyen rá időd.

 

szorgalmi időszak to do list

Ebben a szorgalmi időszakban tartsd szem előtt a céljaid! (Fotó: Pexels)

 

Elaprózod, túlvállalod magad

 

Az is előfordulhat, hogy te tényleg mindent ki akarsz hozni az egyetemi éveidből: tanulás, közéleti tevékenység, barátok, munka, sport és hobbi egyszerre. Sajnos a társadalom is erősítheti benned azt az érzést, hogy nem vagy elég értékes, ha nem csinálsz sok mindent – ráadásul tökéletesen. Fontos azonban ismerni a határaidat. Hosszú távon komoly következményei lehetnek, ha túlhajtod magad. Ha úgy érzed, túl fárasztó az életed, vegyél lejjebb a fordulatszámból. Jobb egy el nem végzett tárgy vagy egy lemondott program, mint egy totális összeomlás vagy betegség.

 

Nem figyelsz az egészségedre

 

Az előzőekben már említettük a lelki egészséget, azonban nem szabad megfeledkezni a testi egészségről sem. Bár jómagam is elvesztem annak idején a „Smack leves, kifőtt tészta, sült krumpli” kulináris Bermuda-háromszögben, visszagondolva jobban tettem volna, ha inkább a kiegyensúlyozott étkezésre áldozok a zsebpénzemből. Hasonlóképpen igaz ez a sportra, a szabad levegőn tartózkodásra is. De legyünk őszinték: te is tudod, hogy ezt kéne tenned még akkor is, amikor már a harmadik epizódot indítod el a Netflixen egy kis mekis kajával az öledben. 

 

Nem gondolsz a jövődre

Természetesen senki nem várja el tőled, hogy már akkor is a karriereden stresszelj, amikor még tanulsz. Ennek ellenére azért érdemes a fejedben tartanod a jövődet is az egyetemi éveid alatt. Hová szeretnél eljutni? Milyen célokat látsz magad előtt a karrieredben? Az ilyen kérdésekre adott válaszok függvényében a jövőddel való foglalkozás lehet egy jó diákmunka, egy tudományos kutatásban való részvétel vagy bizonyos programok látogatása, networking is. A lényeg, hogy mindig igyekezz egy picit tenni a jövőbeni önmagadért!

3 + 1 helyesírási és nyelvhelyességi babona, amit te is hallottál az iskolában

Nyelvi babonának nevezzük az olyan tévhiteket, amelyek bizonyos nyelvhasználati elemeket (szóalakokat, szószerkezeteket stb.) rossznak, helytelennek bélyegeznek, noha az adott elem tökéletesen illeszkedik a nyelv rendszerébe. Használatban van, illetve meghatározott funkciót lát el.

E cikkben olyan „helyesírási babonákat” is górcső alá veszünk, melyek éppen ellenkezőleg működnek. Nem egy „rossz verzióra” utalnak, hanem egy sok esetben helytálló helyesírási szabályt tévesen próbálnak általánosan (azaz minden esetre vonatkozólag) alkalmazni.

A nyelvi babonáknak sajnos melegágya az oktatás világa. Főleg általános iskolában nincs mód és idő arra – illetve a gyerekeket is összezavarhatja –, hogy az egyes helyesírási szabályokat teljes összetettségükben magyarázza el a tanár a diákoknak. Az is előfordulhat, hogy a tanulók nyelvhasználatát kritizáló tanár maga sem tudja, hogy valójában nincsen tudományos alapja az általa hangoztatott szabálynak. Például nem magyar szakos, így nincsen birtokában a szükséges nyelvészeti ismereteknek.

1. tévhit: „És elé nem teszünk vesszőt.”

Ez a helyesírási tévhit tulajdonképpen bizonyos helyzetekben igaz. Amennyiben az és felsorolás elemeit („kenyeret, tejet és margarint”) választja el, a vesszőt „helyettesíti”, ezért valóban nem szükséges elé kitennünk. Ugyanez a helyzet azonos mondatrészek közötti helyzetében is: „Régen kajakoztam, futottam és úsztam.” Azonban összetett mondatok tagmondatainak határán szükséges vesszőt tennünk az és elé. Ugyanis itt ez jelöli a tagmondatok határát. Az és kötőszó pedig a két tagmondat közötti logikai kapcsolatot jelzi: „Elmentem Annához, és megbeszéltem vele a terveimet.”

2. tévhit: „Háttal nem kezdünk mondatot.”

A fenti mondatot akár azzal is kiegészíthetnénk: „és éssel sem”. A probléma csak az, hogy ez egész egyszerűen hazugság. Egy kutatás során különböző életkorú diákokkal, illetve magyartanáraikkal készítettek interjúkat, majd a leggyakrabban használt szavakból szófelhőket hoztak létre. A legtöbbször elhangzott szó kivétel nélkül minden csoportban a hát lett – ráadásul többnyire mondatkezdő helyzetben. Bármennyire is a pongyola nyelvhasználattal igyekeznek a tévhit alkalmazói érvelni („A hát csak töltelékszó”), Schirm Anita nyelvész szerint nagyon is fontos funkciókat lát el. Lehet a magyarázkodás és az önjavítás eszköze, kifejezhet érzelmi felfokozottságot, nyomatékosíthatja a mondandónkat – egyszóval a legkevésbé sem „töltelékként” szerepel a mondatainkban. Számtalan költőnk és írónk is figyelmen kívül hagyta műveiben ezt a „szabályt”, pedig őket valószínűleg nem vádolnánk „csúnya” nyelvhasználattal.

3. tévhit: „Mint elé mindig teszünk vesszőt.”

Ez a helyesírási babona is egy többnyire igaz szabályból eredeztethető. A mint szó elé valóban mindig kell vessző – amennyiben hasonlítást fejez ki („Magasabb vagyok, mint az öcsém.”). Létezik azonban az úgynevezett határozóvá tevő mint, amely jelentésben nagyjából egyenértékű a -ként raggal („Anyukám mint a szülői munkaközösség vezetője vett részt az értekezleten.” = „Anyukám a szülői munkaközösség vezetőjeként vett részt az értekezleten.”). A több mint szókapcsolat esetében is csak akkor kell vessző, ha hasonlítás történik, egyébként nem („A húgom zsebpénze kétezer forinttal több, mint az enyém.” DE: „Több mint hatszázan jöttek el a rendezvényre.”). 

A jelenet, amely az egyik legismertebb nyelvi babonánkra utal… (Forrás: Pixabay)

+1 gyakran hallott példamondat: „A macska meg fel van mászva a fára…”

Valamiért az elmúlt két évszázad folyamán kialakult az a tévhit, hogy a létigéből és határozói igenévből álló nyelvtani szerkezet germanizmus, azaz német eredetű, magyartalan megoldás. Ezt azonban cáfolja, hogy számtalan korai nyelvemlékünkben, népköltések, népdalok szövegeiben is megjelenik ez a szerkezet, amely azt sejteti, hogy igen régóta a nyelvünk részét képezi. Használatát maga a Magyar Tudományos Akadémia sem helyteleníti – nekik talán elhihetjük, ezzel el is van intézve!

Tipikus hibák, melyeket a friss egyetemisták elkövetnek

Elfelejted a fontos határidőket

Az ember azt hinné, hogy előbb-utóbb bele tud szokni abba, hogy egyszerre rengeteg határidőt tartson számon, ez azonban nem mindenkivel van így. Az egyetem első félévében pedig különösen oda kell majd figyelned erre!

Csak néhány példát említsünk: beiratkozás, tárgyfelvétel, regisztráció a Neptunba, valamint bizonyos egyetemeken gólyatáborra való jelentkezés is a fontos dátumok közé tartozik. Továbbá azok számára, akik a lakóhelyüktől távol lévő intézménybe jelentkeztek, életbevágóan fontos lehet a kollégiumi jelentkezés határidőn belül történő leadása.

[kiemelt]Online rengeteg eszköz van erre, válassz kedved szerint. De ha ígyis gondod van, vedd elő a szüleid “ősi” módszerét: egy fali, vagy asztali (papír alapú!) naptáron jelöld be a legfontosabbakat, ne csak a digitális világra hagyatkozz.[/kiemelt]

 

Nem jársz be előadásokra

Bár kétségkívül viccesek tudnak lenni azok a mémek, amik az előadásokra való bejárást figurázzák ki, a valóság igazából az, hogy csak saját magadat szivatod azzal, ha nem jelensz meg rendszeresen az órákon.

[kiemelt]Néhány hiányzással természetesen semmi probléma nincs, de hidd el, annál kellemetlenebb szituáció kevés van, amikor gólyaként az első vizsgaidőszakodban azon kapod magadat, hogy nemhogy egy darab jegyzeted sincs a tárgyból, de még az oktató nevét sem tudod… [/kiemelt]

 

A bulizást helyezed a tanulás elé

Rendkívül elterjedt sztereotípia az egyetemistákkal kapcsolatban, hogy a szorgalmi időszak 14 hete számukra csak a bulizásról szól, te azonban egy percig se dőlj be ennek. Természetesen, nem kell minden hétvégén a jegyzeteid felett görcsölve magolni a tananyagot, az azonban meg se forduljon a fejedben, hogy a szorgalmi időszak során a tanulnivaló felé sem szagolsz, az első évek hatalmas hibái ezek, hiszen az anyag már nem középiskolás szintű és mennyiségű, ezt nem fogod a vizsga előtt “bevágni”, különösen, ha az órák egy részét is ellógod.

[kiemelt]Bulizni lehet, de csak mértékkel. Az lebegjen a szemed előtt, hogy nem azért tanultál évekig a gimiben, és nem azért tetted le nehézségek árán az érettségit, hogy aztán a hanyagságod miatt már az első félévben kirúgjanak az egyetemről – ne már![/kiemelt]