Az energiaválság és az elszabaduló rezsiárak miatt a felsőoktatási intézményekben egyre másra születnek takarékoskodási intézkedések, melyekkel az Uniside-on is több cikkben foglalkoztunk. A hőmérséklet korlátozása az egyik legszembetűnőbb szigorítás.

Az Óbudai Egyetem intézkedéseiről szóló cikkünk végén a hazai egyetemek eddig nyilvánosságra hozott döntéseit is összegyűjtöttük. 

De magánemberként is kardinális kérdés: hány fokra fűtsük fel az otthonunkat?

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1987-ben arra a megállapításra jutott, hogy a 18 és 24 °C közötti beltéri hőmérséklet az, ami nem jár egészségügyi kockázattal az egészséges felnőttek számára. Amennyiben megfelelő a páratartalom és persze a ruházat, amit viselünk.  

Forrás: Unsplash

A WHO 2018-as irányelvei már határozott ajánlást adnak arra vonatkozóan, hogy a minimum 18 °C a „biztonságos és kiegyensúlyozott beltéri hőmérséklet a lakosság egészségének védelme érdekében a hideg évszakokban”. Magasabb minimumra lehet szükség viszont a veszélyeztetett csoportoknál: a gyermekeknél, az időseknél, valamint a szív- és légzőszervi betegségben, illetve más krónikus betegségben szenvedőknél. Számukra a 20 fokot ajánlják a téli hónapokra.

A nők magasabb hőmérsékleten érzik jól magukat, mint a férfiak. A legtöbb ember a 18 fokos helyiségeket még komfortosnak érzi, s ez a hőmérséklet a legideálisabb az alváshoz.

Jót aludni hűvösben lehet

Mivel az emberek nem élnek túl régen fűthető házakban, az emberi test évezredeken keresztül hozzászokott, hogy amikor eljön a lefekvés ideje, jellemzően lehűl a levegő. A termosztát éjszakai letekerésével a modern ember is segíthet jelezni a szervezetének: ideje lefeküdni.

Az emberi szervezet testhőmérséklete 37 Celsius-fok körül mozog. Azonban éjszaka csökken, és ez a folyamat már körülbelül két órával az elalvás előtt elkezdődik. Ez egybeesik a melatonin nevű alváshormon felszabadulásával. A testhőmérséklet kora reggel eléri a mélypontot, majd a fokozatosan felmelegszik.

Egy meleg, fülledt hálószobában ezért nehezebb elaludni, az éjszakai hőmérséklet pedig jelentősen befolyásolhatja az alvás minőségét is. Az amerikai National Sleep Foundation közvélemény-kutatása szerint a hűvös szobahőmérséklet az egyik legfontosabb tényező a jó éjszakai alvásban, és ötből négy válaszadó számára ez a fontos. 

A hideg segíthet a fogyásban!

Még a fázósabbaknak is jó hír, hogy aki szeretne megszabadulni néhány felesleges kilótól, annak kifejezetten ajánlott rövid időszakokra letekerni a termosztátot. Legalábbis erre a következtetésre jutottak a hollandiai Maastrichti Egyetem egészségügyi központjának kutatói.  

Wouter van Marken Lichtenbelt kutató és munkatársai már régóta vizsgálják a hőmérséklet egészségre gyakorolt hatásait. Az emberek többsége ugyanis fedett helyen tölti ideje 90 százalékát (főleg télen). Az eredmények szerint a fiatalok és a középkorúak esetében a didergés nélküli hőtermelés – vagyis az anyagcsere által szabályozott hőtermelés – az energiaháztartás akár 30 százalékáért is felelős lehet. Ez azt jelenti, hogy az alacsonyabb hőmérséklet jelentősen befolyásolhatja az ember energiafelhasználását.

Japán kutatók egy korábbi tanulmánya már a testzsír csökkenését mutatta ki azoknál, akik napi két órát töltöttek 17 Celsius-fokban hat héten keresztül. A maastrichti tanulmány is azt igazolta, hogy az emberek idővel megszokják a hideget. A vizsgálatba bevont emberek tíz napon át napi hat órát töltöttek alacsony hőmérsékleten. A résztvevőknél fokozódott a hőtermelés, nőtt az energiaégetésben, és a hőtermelésben részt vevő barna zsírsejtek aktivitása. Jóval kellemesebben érezték magukat, és kevesebbet dideregtek 15 Celsius-fokos hőmérséklet mellett.

A szakemberek szerint a testmozgás mellett arra is edzenünk kellene, hogy több időt legyünk képesek eltölteni a hidegben. „A legtöbb épületben úgy állítják be a hőmérsékletet, hogy minimalizálják az elégedetlenkedők arányát. Ez télen viszonylag magas benti hőmérsékleteket eredményez, ami megfigyelhető az irodákban és a lakásokban, leginkább pedig az egészségügyi központokban és kórházakban” – írták a kutatók.

Nem csak a hőmérséklet, a páratartalom is számít

A hőmérséklet mellett, a páratartalom is lényeges a hőérzet szempontjából. Az egészséges felnőtt ember számára 40-60 százalékos páratartalom optimális, mind a komfortérzet, mind az egészségmegőrzés céljából. Kisgyermekek környezetében ennél magasabb, 60-70 százalékos az ideális páratartalom. A túl alacsony páratartalom a nyálkahártyák kiszáradásához vezet, ami elősegíti a vírusok, baktériumok megtelepedését, elszaporodását.