Károli Szabadegyetem címmel indított ismeretterjesztő előadássorozatot tudományos és aktuális témákról közérthető formában a Károli Gáspár Református Egyetem. Ezúttal az űrkutatás témakörét járták körül.

Így lett a Föld globális falu

A Károli Szabadegyetem március végi vendége Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos volt. Az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék Űrkutató Csoportjának tudományos főmunkatársa emlékeztetett: az űrkutatás egyik első mérföldkövét 1955 októberében a Szputnyik 1 műhold sikeres pályára állítása jelentette. 

Akkor még nem tulajdonítottak ennek nagy jelentőséget, de szintén óriási lépés volt, hogy Dwight D. Eisenhower amerikai elnök 1958-as karácsonyi beszédét már műholdon keresztül közvetítették. Összesen tizennégy hónap alatt jutott el az emberiség az első, ember alkotta tárgy űrbe küldésétől egy globális szolgáltatás első pillanatáig. Ezzel a mozzanattal kezdődött, hogy a Föld mostanra egy „globális falu” lett. 

A Hold lesz a dobbantó az űrbe

Ugyancsak mérföldkő volt az űrkutatásban a 1969-es Holdra lépés. Igaz, 1972 óta, tehát több mint ötven éve nem járt ember a kísérő bolygónkon – mondta Ferencz Orsolya űrkutatási biztos. Ebben 2024 végén, 2025 elején jöhet áttörés, olyannyira, hogy az űrkutatási biztos egyenesen a Hold kolonizációjáról beszélt. A Hold az emberiség következő kontinense.

A Holdon űrbányászat folyik majd, és dobbantóként fogjuk használni ahhoz, hogy könnyebben kijussunk az űrbe (Fotó: 123rf)

[kiemelt]Kísérő bolygónkra vissza akarunk menni még ebben az évtizedben. 2025 és 2030 között olyan forradalmat fogunk itt látni, amit ma még kevesen hisznek el.[/kiemelt]

Óriási verseny indult meg a „Holdért”, elstartolt az Artemis-program, amelynek keretében több űrhajóst a Holdra juttatna 2024-ben a NASA. De az Amerikai Űrügynökségnél ott az Orion-program is, az Európai Űrügynökségnek is van Holdprogramja, de Oroszországnak, Kínának Indiának, sőt Izraelnek is.

S hogy mit fogunk a Holdon csinálni? Nem, nem lakni. Számos hasznos nyersanyag van ott, ami a Földön már kifogyóban vagy itt nem is található meg. Valamint, dobbantóként fogjuk használni ahhoz, hogy könnyebben kijussunk az űrbe, mint az erős gravitációval rendelkező anyabolygónkról. 

Űrkutatási biztos: Nincs B-terv az emberiség számára

Amikor arról gondolkodunk, lehet-e más, életre alkalmas bolygó az univerzumban, akkor azt kell látni, hogy az ember számára a Föld az egyetlen hely, ahol élhet. 

[kiemelt]Nincs B-terv, nincs másik bolygó, a Földet nem fogjuk tudni soha lecserélni, nincs hová innen elmenekülni.[/kiemelt]

Az lenne az ideális állapot, ha elég forrást tudnánk fordítani a saját technológiáink jó irányú fejlesztésére, hogy lehetőségünk legyen elmenni is, de erre nem kényszerből legyen szükség – fogalmazott Ferencz Orsolya. De, tette hozzá, mielőtt a Marsot akarnánk lakhatóvá tenni, fontosabb lenne a Földet ismét azzá tenni. Már csak azért is, mert ez mégiscsak kisebb ráfordítással lenne megoldható. A Marsra akkor kell menni, amikor vissza is tudunk jönni onnan – hangsúlyozta.

Az űrkutatás lehet a Föld megmentője

A Földet azonban különös módon az űrnek is köszönhetően tudjuk megmenteni. Az űrkutatásnak már most forradalmi fejlesztéseket köszönhetünk a víz- és levegőtisztításban. A Föld, hasonlóan egy űrállomáshoz, energiaforgalmában nyitott, anyagforgalmában zárt rendszer. Míg napfényt kívülről kapnak, vízből és oxigénből csak annyi áll rendelkezésre, amennyi rajtuk megtalálható. Az űrkutatásnak köszönhetően tehát minden modellezhető: a mezőgazdaságtól kezdve egészen a hadmozdulatokig. 

Az űrkutatás „melléktermékei” az emberi gazdaság alapjává váltak, ilyen például a meteorológia vagy a termékbecslés. Emellett jelentős szerepe van a hírközlés, a távközlés és a navigáció terén, hiszen műholdjaink nélkül összeomlana a tengeri kereskedelem és a légi forgalom is. 

Az emberi test megértésében és a gyógyszerészeti kutatások fejlődésében is jelentős szerepet játszik az űrkutatás, hiszen egymást kiegészítő tudományágakról van szó. A csontritkulás és a kardiovaszkuláris rendszerünk működésének megismerésében központi szerepet játszottak a súlytalanságban tapasztalt változások. 

Űrszemét és napkitörés

A Napot ma már sokkal jobban ismerjük és figyelemmel követhetjük, mint 1859-ben, köszönhetően a műholdaknak. De ez sem feltétlenül óv meg minket attól, hogy egy napkitörés mindent tönkretegyen.

Azok számára, akik az űrkutatás bármely aspektusával szeretnének foglalkozni, UniSpace néven indított három féléves szakirányú továbbképzést 17 magyar egyetem (Fotó: 123rf)

Legutóbb 1989-ben volt egy X19 erősségű napkitörés, ami miatt a kanadai Québec teljes infrastruktúrája mindössze kilencven másodperc alatt összeomlott. 1859-ben azonban egy tízszer ilyen erősségű, X190-es érte el a Földet. Akkor a feljegyzések szerint Hawaii-n napokig olvasni lehetett a sarki fénynél. Ezt akkor az emberek még megcsodálták, mert nem voltak olyan technológiák, amelyeket kedvezőtlenül befolyásolt volna a csillag energiája. De mi történne ma egy ugyanilyen naptevékenységnél? Ferencz Orsolya szerint nem kérdés: mindenünk odaveszne. 

[kiemelt]A műholdakon ugyanis rengeteg minden múlik: a telekommunikáció, a navigáció, az időjáráselőrejelzés, a katasztrófavédelem, a mezőgazdaság, de akár a banki tranzakciók sem működnének nélkülük.[/kiemelt]

Műholdakból csak a fejünk felett több ezer kering, és ezek idővel el is romlanak: űrszemét lesz belőlük. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy használhatatlanná szemeteljük a Föld körüli pályát, mert civilizációnk működése múlik rajta – húzta alá az űrkutatási biztos.

UniSpace: űrkutatók minden szakterületen kellenek

Az előbbiekből is nyilvánvaló, hogy az űrtudomány jóval a jogi szabályozó környezet előtt jár.

[kiemelt]Ezért ugyanolyan fontos az űrtevékenységhez értő jogászok, diplomaták, biztonságpolitikai szakemberek képzése, mint olyan szakembereké, akik például a jövő űreszközeit fejlesztik.[/kiemelt]

Mint Ferencz Orsolya elmondta: azok számára, akik az űrkutatás bármely aspektusával szeretnének foglalkozni, UniSpace néven indított három féléves szakirányú továbbképzést 17 magyar egyetem. A képzés érinti az élettelen és élő természettudományokat, a társadalomtudományt, valamint a műszaki, informatikai és társadalomtörténeti oldalát is az űrkutatásnak. Az önköltséges finanszírozású programra rengetegen jelentkeztek, jelenleg 92 hallgató folytatja ennek keretében továbbképző tanulmányait.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.