HR – Diplomátszerzek

A digitális tudás már nem előny, hanem alapelvárás a munkaerőpiacon

Miközben Magyarországon a digitális eszközök elérhetősége sok területen már nem jelent komoly akadályt, a digitális készségek fejlesztése továbbra is kulcskérdés. Különösen igaz ez az iskolás korosztályra, hiszen a munkaerőpiacra belépő fiataloktól ma már digitális magabiztosságot, problémamegoldó gondolkodást, együttműködési készséget és technológiai nyitottságot is elvárnak.

Ebben a folyamatban játszik fontos szerepet a Yettel ProSuli programja, amely a 2015/2016-os tanévben indult, kezdetben öt iskolával. A program elsődleges célja akkor az volt, hogy digitális eszközöket és stabil, szélessávú mobilinternetet biztosítson az intézményeknek. Az első tapasztalatok azonban gyorsan megmutatták: önmagában az eszköz és az internetkapcsolat nem elég. A valódi változáshoz felkészült pedagógusokra, módszertani támogatásra és a digitális megoldások tudatos használatára van szükség.

A tanárok szerepe kulcsfontosságú

A ProSuli az elmúlt tíz évben országos hatású programmá nőtte ki magát: ma már több mint 170 iskolában és mintegy ezer pedagógussal működik együtt. A hangsúly az évek során egyre inkább a tanárok szakmai támogatására került, hiszen ők azok, akik a digitális készségeket valóban be tudják építeni a mindennapi oktatásba.

A program részeként élő és online workshopok, tematikus kurzusok, valamint akkreditált tanárképzések segítik a pedagógusokat. A cél nem pusztán az, hogy a tanárok megtanuljanak használni egy-egy digitális eszközt, hanem az, hogy ezeket a megoldásokat értelmesen, a tanulási célokhoz illesztve alkalmazzák.

„A digitális készségek mára alapfeltételei annak, hogy a fiatal generáció sikeresen lépjen be a munkaerőpiacra” – hangsúlyozta Tőzsér Judit, a Yettel vállalati kommunikációs igazgatója. Szerinte nem mindegy, hogy egy pályakezdő az első munkanapoktól kezdve értéket tud teremteni, vagy rögtön továbbképzésre szorul.

Robotika és projektalapú gondolkodás

A technológia fejlődése az oktatásban is új kihívásokat hozott. A ProSuli ezért folyamatosan reagál a digitális trendekre: a programban megjelent a virtuális valóság, az online oktatást támogató alkalmazáshasználat, a robotika és a mesterséges intelligencia oktatási alkalmazása is.

A robotika különösen látványos fejlődési utat járt be. Egy 20 csapatos kísérleti projektből mára 170 csapat részvételével zajló, országos versennyé nőtte ki magát. A ProSuli robotikaverseny győztesei nemzetközi megmérettetésre is kijuthatnak: korábban Tallinnba, idén pedig Dél-Koreába nyertek lehetőséget a legjobbak.

A robotika azonban nem egyszerűen programozásról szól. A diákok játékos formában tanulnak együtt gondolkodni, tervezni, hibákat javítani és közösen megoldást találni. Ezek a készségek – kreativitás, problémamegoldás, csapatmunka, projektalapú szemlélet – ma már számos munkakörben alapvető elvárásnak számítanak.

Az AI-t is tanulni kell

A mesterséges intelligencia megjelenése újabb nagy kérdéseket vet fel az oktatásban. Hogyan lehet úgy használni az AI-t, hogy az ne a tanulás helyettesítője, hanem valódi támogató eszköze legyen? Hogyan készíthetők fel a tanárok és a diákok arra, hogy tudatosan, kritikusan és felelősen használják ezeket a rendszereket?

A ProSuli erre is reagált: 2025-ben ingyenes online AI-képzéssorozatot indított pedagógusok számára. A program célja, hogy a tanárok naprakész tudással rendelkezzenek az AI oktatási lehetőségeiről, és segítséget kapjanak abban, hogyan beszéljenek erről a fiatalokkal.

Koren Balázs, a program szakmai vezetője szerint a digitális oktatás legfontosabb kérdése az elmúlt tíz évben lényegében nem változott: hogyan lehet felkészíteni a diákokat egy olyan világra, amely gyorsabban változik, mint valaha. Úgy véli, a következő években még nagyobb szerepet kapnak az AI-alapú oktatási módszerek, az online együttműködés és a digitális tudatosságot fejlesztő programok.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

„A vendéglátásban tanulni kiváltság” – interjú Semsei Rudolffal

A cikk eredetileg az UNI in&out 2026 kiadványában jelent meg.

A cégcsoportjában most már több mint ötszázan dolgoznak. Mi a bevett rutin: a vendéglátó egységeikbe inkább egyetemistákat vagy szakközépiskolában, technikumokban végzetteket vesznek fel?

Nálunk viszonylag kevesebb egyetemista van. A tapasztalat azt mutatja, hogy a szakképzésből érkezőket könnyebb betanítani, és rendszerint több évig maradnak nálunk. Persze igyekszünk segíteni a kezdők dolgát: néhány hónapja van egy kollégánk, aki kizárólag a szakoktatásért és a képzésekért felelős, ráadásul létrehoztunk egy mentorprogramot is. Minden egyes vendéglátóipari egységben kiválasztottunk két-két vezetőt, akiknek az a feladatuk, hogy a hallgatókat és a tanulókat segítsék. Egy ambiciózus belső képzési rendszert indítottunk, amely a vezetőket házon belül igyekszik kiválasztani. Nem ez az első eset, hogy ebbe a fába vágjuk a fejszénket, bár az a korábbi kezdeményezés, amelyet ebben a témában indítottunk kevésbé volt sikeres.

Mi volt a probléma?

Nem tudtam jó vezetőket kiválasztani a meglévő állományból. Ez pedig kettős kudarc volt. Mert ha kinevezünk mondjuk egy felszolgálót üzletvezető-helyettesnek és nem válik be, akkor elveszítjük a pincért és az üzletvezető-helyettest is. Nekem ez komoly kudarcélmény volt, ezért utána tudatosan kintről kezdtem el behozni a megfelelő embereket. Viszont néhány éve azt érzem, hogy mégis csak a vállalatcsoporton belül kell keresni a lehetséges új vezetőket. Úgyhogy a kurzusainkat új irányba vittük el. Akin azt látjuk, hogy jók a képességei és megvan az affinitása a tanuláshoz, annak felajánlunk egy lehetőséget, amelyek mentén később esetleg vezetőt tudunk belőle faragni. Úgy vélem, ha ezzel a módszerrel csak két kiváló embert találunk az egész cégcsoportban, már akkor is megérte.

Ebbe a vezetőképzésbe ezek szerint nem lehet kívülről csatlakozni?

Nem, mert fontos, hogy a jelentkező bizonyítsa, hogy nálam akar dolgozni. Egy roppant komoly know-how-t is átadunk az ebben résztvevőknek, és bár fontos – és már hallottam vissza a piacról –, hogy általánosan edukáljuk a szektort, azért valójában ebben az éles versenyhelyzetben, amiben dolgozunk, alapvetően nem az a célom a vállalati kurzusokkal, hogy sok vendéglátóst képezzek ki szerte a világban, hanem hogy olyan embereknek segítsek, akikkel aztán együtt tudjuk építeni ezt a sajátos társaságot. Egyetemen is vagyok óraadó, de más az, amikor a hallgatóknak egy gondolkodásmódot adok át, és más, amikor a cégcsoportnál a saját rend szerünkre, a saját megoldásainkra, hozzáállásunkra okítom ki őket.

A vendéglátásban mennyire nehéz vagy könnyű megszólítani a fiatalokat? A Z generáció is épp úgy jár étterembe, mint a korábbi nemzedékek?

Pont azt látjuk, hogy jön egy generáció, amely alig jár étterem be. Többek között ezért is ragaszkodtam hozzá, hogy ne emeljünk árakat. Megértem, hogy minden költség emelkedik, és erről az üzemeltetési igazgatómmal sok vitám is volt, de figyelembe kell venni, hogy az embereknek egyrészt nincs több pénzük, másrészt a fiatalokkal is meg kell szerettessük az étterembe járást. A kommunikáció terén is változtatnunk kellett, hogy ezt a réteget is be tudjuk vonzani. Tavaly év végén döntöttem el, hogy kerítenünk kell egy céget, amely erős a közösségi média területén. Elindítottunk egy TikTok-csatornát, amelynek azóta 20 ezer követője van. Ami meglepett minket, hogy ezt a közösségi platformot a mi generációnk is elkezdte használni.

Nagyon vegyes a kép, amit a munkáltatók festenek le a pályakezdőkről. Vannak, akik arra panaszkodnak, hogy pár nap után már be se jönnek az új munkavállalók dolgozni. Mik a saját tapasztalataik?

Sokan szeretnek nosztalgiázni a „régi szép időkről”. Bizonyára a szüleink is így voltak ezzel annak idején, ami kor még mi voltunk fiatalok. Szerintem mindent egybevéve a mostani ifjú korosztály egy fantasztikus generáció. Persze más, mint a korábbiak: eltérő az értékrendjük, másként kommunikálnak, de nekünk épp az a feladatunk, hogy elutasítás helyett kiismerjük őket. Nyilván időről időre akadnak kiábrándító tapasztalatok. Vannak a kezdők között olyanok is, akik például nem tartják be a határidőket. De ebben nincs semmi újdonság. Ha körbenézek a saját generációmban, ott is ugyanígy találok hasonlókat. Mindig azt mondom, hogy ne magunkat keressük az összes tanulóban. Az se lehet elvárás, hogy az összes alkalmazott a legjobb legyen. Néha egyszerűen csak a jót kell keresni. Vagyis olyasvalakit, akiben megvan a nyitottság, a tehetség, és láthatóan szívesen dolgozik. Akikből pedig hiányzik a hajlandóság, azokat el kell engedni. Ahogy egy ókori mondás is tartja: az elme nem egy edény, amit meg kell tölteni, hanem egy parázs, amit lángra kell lobbantani.

Mit üzenne azoknak a fiataloknak, akik a vendéglátásban indítanák el a karrierjüket?

Mindig el szoktam mondani, hogy a vendéglátásban tanulni kiváltság. Aki ebben a szakmában elvégez egy sulit, az szinte biztos, hogy nyelvet is tud beszélni, külföldön pedig kapkodnak a végzősök után. Ráadásul, ha valaki egy étteremben dolgozik, utána a tapasztalatait más helyen is tudja hasznosítani. Hisz egy vendéglátóhelyen komoly teherbírásra lehet szert tenni, elsajátítja a multitasking-képességet és a kommunikációs készségeket is lehet fejleszteni. Az ilyen kaliberű kollégákért más iparágakban is kapkodnak.

Mik az elvárások a fiatal belépők felé? Milyen tulajdonságokra van szüksége egy jó vagy kiváló vendéglátósnak?

Fontos, hogy legyen hitük és víziójuk arról, hogy hova akarnak eljutni. Legyen bennük kitartás és nyitottság, amennyire lehet, legyenek maximalisták, a saját pozíciójukban pedig képezzék magukat.  Mi erre meg is adjuk a teret. Csak hogy pár példát említsek: a pultosainknak évente egyszer részt kell vennie egy baristaképzésen, a felszolgálóinknak kommunikációs tréningeket indítunk. A szakácsainknak pedig izgalmas területeket mutatunk meg belsős képzéseinken a legújabb konyhai technológiák és más nemzetek konyháinak megismertetésével. A vezetőinket is folyamatosan képezzük. A felsoroltakon túl az igazi kulcs- elem a vendégközpontúság: a szolgáltatóiparban elengedhetetlen, hogy a dolgozók empatikusak legyenek. Nemcsak a kiszolgálók, hanem a vállalati hierarchia tetején állók is. Ma már nagyon másképp kell irányítani a kollégákat, mint 20–30 évvel ezelőtt. Pár évtizede egy diktatórikus menedzser is sikeressé tudott válni. Ma már merőben más a helyzet. A vezetőknek együttműködőnek, asszertívnek kell lenniük, és oda kell figyelniük a kollégákra. Csak akkor tudják motiválni a beosztottjaikat, ha van fülük arra, amit a többiek mondani akarnak.  A tanácsom ezért az, hogy ha erre a területre jössz, akkor szeresd a kollégáidat és szeresd az embereket. Lényeges, hogy a munkavállalók csapatban tudjanak dolgozni. Aki nem szeret emberekkel dolgozni, annak nem való a vendéglátás.

Milyen nálatok a csapat? Régóta építed a birodalmad, van olyan kolléga, akinek akár már a gyermeke is veletek dolgozik?

Kifejezetten sok példa van erre, mivel nálunk nincs nagy fluktuáció. Vezetői szinten különösen kicsi az elvándorlás.

A pályakezdők milyen életpályára számíthatnak a vendéglátás világában?

A pályaválasztás sok összetevőből épül fel. Fel kell mérniük a diákoknak, hogy ők mit akarnak, ahogy azt is, hogy a habitusuk passzol-e ahhoz az életstílushoz, ami a kiválasztott szakmával jár. Mikor én belekezdtem ebbe a pályába, a vendéglátás még egyáltalán nem volt családbarát. Sőt, mondhatom, hogy még „életbarát” se, hiszen a műszakok roppant hosszúak voltak, végig robotolni kellett, gyakorlatilag borzalmas munkakörülmények között. Ma már szerencsére más világot élünk. A vendéglátás cseppet sem olyan spártai, mint az ezredforduló körül. Alapelvárásnak számítanak a jó körülmények. A konyhák légkondicionáltak és roppant higiénikusak. Komoly fókuszt kapnak az egészség ügyi ellenőrzések. A dolgozók részt vehetnek ingyenes programokon is. Ráadásul a műszakok is lerövidültek és emberibbé váltak. Persze a legtöbb helyen este és az ünnepnapokon továbbra is fontos, hogy legyen, aki munkába áll, de cserébe a kollégák több szabadnapot kapnak. Általában felváltva dolgoznak 12 órás műszakokban. Vagyis jóval több pihenőnapjuk van, mint az átlag-munkavállalónak, viszont amikor dolgozni kell, akkor időben többet kell vállalniuk a megszokottnál. Közben a lehetőségek is kinyíltak. Ma már nagyon sok típusa van a vendéglátásnak, ezért az éjszakába nyúló műszakoknak is vannak alternatívái. Akadnak olyan szakácsok is, akik reggel kezdenek és délután végeznek. Például nekünk is vannak önkiszolgáló éttermeink, amelyek délután már zárnak, ezért a kollégáknak nem kell este is vagy estig dolgozniuk. Akinek fontos, hogy a nap végét otthon töltse, annak jó lehetőség lehet az is, ha a szakmai tudását a háttérmunkában kamatoztatja, és egy irodai környezetben végzi a feladatát. El lehet mondani, hogy a szakmánk az évek során sokkal családbarátabbá vált.

Semsei Rudolf

  • 51 éves, a Semsei Gastronomy vállalatcsoport (a VakVarjú étteremcsalád, a Dobay cukrászdák és a Budapest Party Service Kft.) tulajdonosa, ügyvezető igazgatója. Há zas, négy gyermeke van.
  • 1996-ban szerzett diplomát a Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendég látóipari és Idegenforgalmi Karán, vendéglátó és szálloda szakon.
  • 2003-tól tulajdonosa és vezetője a Semsei Gastronomyhoz tartozó Budapest Party Service-nek, amely saját rendezvényhelyszínek üzemeltetése mellett több nagynevű intézmény – például a Várkert Bazár, Pesti Vigadó és a Szépművészeti Múzeum – exkluzív cateringpartnere.
  • A hozzá tartozó VakVarjú étteremcsalád már komoly sikernek örvendett, amikor a cégcsoportja 2022 decemberében megnyitotta Dobay Cukrászda néven első cukrászdáját, amely azóta szintén lánccá vált. Helyszíneik egy részén rendezvény termeket és szállodai szobákat is üzemeltetnek.
  • Az Év Menedzsere a Társadalomért Különdíj kitüntettje 2025-ben.
  • Hobbija a sport. Rendszeresen maratonokat fut.

Még több értékes tartalom vár!

Az UNI in&out 2026 kiadványban olyan témákban mélyedhetsz el, amik valóban számítanak – oktatásról, jövőről, karrierről. Digitális és print formátumban is elérhető a shop.uniside.hu oldalon!

„A megtartás a legnagyobb kihívás” – interjú Hinterstein Anikóval, a KPMG HR-vezetőjével

A cikk eredetileg az UNI in&out 2026 kiadványában jelent meg.

Idén csatlakoztál a KPMG csapatához. Mennyiben volt más ez a váltás, mint amikor korábban a PwChez mentél?

Nagyon más élmény volt. Azelőtt, hogy a PwC-hez csatlakoztam, középvezető voltam a Telekomnál. Úgy léptem be tehát egy felső vezetői HR-pozícióba, hogy egy teljesen más iparágból érkeztem – telekommunikációs piaci ismereteket és nagyvállalati tudást hoztam a Big Four (a nagy üzleti tanácsadó cégek) világába. Most viszont már négyévnyi – ráadásul tanácsadói cégnél szerzett – HR-vezetői tapasztalattal ültem át a KPMG-hez. A sokéves felső vezetői tapasztalat már más hozzáállást ad, és ez is óriási különbség. Hamarabb átláthattam itt a vállalat munkatársainak, vezetőinek az érdekeit és a stratégiai célokat is. Sokkal gyorsabban tudtam segíteni a szervezetet és könnyebben értettem meg, mire van szükségük.

Sok gyakornoki programotok van, ahol a fiatalok komoly szakmai alapokat kapnak. Milyen módon lehet itt fejlődni és mit és hogyan kell elsajátítaniuk a diákoknak vagy a frissen csatlakozóknak?

A KPMG-ben alapvetés, hogy a jövő menedzsereit nagyrészt saját fiatal kollégáinkból neveljük ki. A karrierút gyors, és a tudást is gyorsan, egyre mélyebben lehet elsajátítani. Sok juniort veszünk fel, és a hozzánk belépő pályakezdők már a nulladik pillanattól összetett projekteken dolgoznak, ezáltal gyorsan szerezhetnek mély – és a valós élethez igazított – tudást munkájuk során. Ezt nevezzük „on the job” tanulásnak, és azt gondolom, ez dolgozói szemszögből óriási érték, de a KPMG számára is kulcsfontosságú, hiszen tanácsadó cégként okos és felkészült munkatársakra van szükségünk – jobbnak kell lennünk azoknál a szakembereknél, akik a piacon a vállalatoknál dolgoznak.

Hogyan fejlesztitek a pályakezdőket, hogy kell elképzelni az „on the job” tanulást?

Minden kollégának van egy „performance managere” – nálunk így hívjuk a mentorokat. Ezek a vezetők sokéves tapasztalattal rendelkeznek, és ők a felelősek az adott munkatárs teljesítményéért, továbbá támogatást, segítséget nyújtanak.

A tanulás – ahogy mondtam is – döntően munka közben történik. Így sajátítják el a dolgozók, hogy miként kell prezentálni, ajánlatot összeállítani, ügyfélkapcsolatot tartani, tárgyalni. Természetesen rendszeres képzéseken is fejlesztjük a munkatársainkat, mégis úgy gondolom, hogy a valódi unikális tudás a mindennapi közös munkából születik.

Melyik üzletág a legnagyobb vagy a leghangsúlyosabb a KPMG-nél? Több mint ezren dolgoznak a cégnél, de milyen a korösszetétel?

Létszám alapján a két legnagyobb a könyvvizsgálati és a tanácsadási üzletágunk, és van egy közepes méretű adótanácsadási üzletágunk is a nemzetközi szolgáltató központunk mellett. Összesen több mint ezren dolgozunk a KPMG-nél, és folyamatosan keresünk új dolgozókat, így bőven van lehetősége a fiataloknak belépni a KPMG-be, csatlakozni a közösségünkhöz. A szervezet piramisszerkezetű, ami azt jelenti, hogy a piramis alján sok junior van, felettük a szeniorok, menedzserek, szenior menedzserek, direktorok. Éppen ezért a szervezetünk fiatal – az átlagéletkor nagyjából 31 év körül van.

Mely egyetemekről jönnek a legtöbben, és hogyan választjátok ki az újakat?

Budapesti székhelyű cégként elsősorban a budapesti egyetemekről érkeznek a fiatalok: a BGE-ről, a Corvinusról és az ELTE-ről, de természetesen vidékről is szívesen látunk jelentkezőket.

A felvételi folyamat általában minimum két, de inkább háromkörös. Először rendszerint egy HR-beszélgetésre kerül sor, majd valamilyen szakmai feladattal felmérjük a jelentkező gondolkodásmódját, végül egy interjúra kerül sor a vezetővel vagy a performance managerrel.

Említetted, hogy a gondolkodásmódot is felméritek. Mit kerestek egy pályakezdőben, és mik a főbb elvárások?

Nagyjából ugyanazt, amit a tanácsadói szakma mindig is megkövetelt: problémamegoldó és megoldásfókuszú gondolkodást, stratégiai szemléletet, kiváló kommunikációs készségeket, logikus gondolkodást és erős nyelvtudást a nemzetközi környezet miatt.

És van még egy dolog, ami szerintem kulcsfontosságú ahhoz, hogy valaki sikeres lehessen: ez az alázat. Nem meghunyászkodást értek ezalatt, hanem azt a belső késztetést, hogy valaki nyitott legyen, mindig jobb akarjon lenni, érteni akarja, hogyan szolgálhatja ki jobban az ügyfeleket. Ezt a fajta belső tüzet és hajtóerőt keressük.

Három hónap után milyen irányokon dolgozol HR-vezetőként? Mi a legnagyobb kihívás?

A stratégiai irányok megvannak: még jobb munkavállalói élmény, jobb belépési élmény, a vezetők további fejlesztése. Továbbá számunkra is fontos fókusz a HR-ben manapság nagy kihívást jelentő elköteleződés, megtartás, a közösségépítés.

Az onboarding kapcsán azt látom, hogy belépés során rengeteg információ zúdul az új kollégákra rövid idő alatt, és ezen szeretnénk digitalizációval, automatizációval is könnyíteni. Két célunk van: minél gyorsabban bevonni őket a működésbe, és megteremteni a kereteket ahhoz, hogy már az első naptól érezzék: büszkék lehetnek arra, hogy a KPMG-nél indíthatják a karrierjüket.

A vezetőfejlesztésben nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a vezetők hogyan tudnak a legjobban hatni a beosztottjaik elkötelezettségének növelésére. A fizetés és a munka-magánélet egyensúly fontos a fiatalok megtartásában, de ezeken túl a vezetők kommunikációja, a rendszeres visszajelzés, az elismerés és a nyitott, befogadó környezet is mind kulcstényezők. Ezek mind kellennek ahhoz, hogy a dolgozóink jól érezzék magukat nálunk. Emellett a pszichológiai biztonságra is törekszünk: legyen természetes beszélni a karrierambíciókról, akár arról is, ha valaki a cégen kívül – vagy másképp – képzeli el a jövőjét.

Ebből a szempontból is érdekes, hogy akkor mennyire vonják be a munkavállalókat a vállalati döntésekbe.

Működik nálunk egy munkavállalói fórum, ahová kollégák jelentkezhetnek, hogy képviseljék az adott üzletágat, részleget. Ezeken az eseményeken a vezetőkkel együtt beszéljük át a javaslataikat, és örömmel tapasztaltam, hogy nagyon konstruktív beszélgetések alakulnak ki. Nem minden ötlet valósítható meg azonnal, de több esetben konkrét akciótervekkel távozunk.

Mindezek bizonyára vonzóvá teszik a fiatalok körében a KPMG-t. Mit üzennél azoknak, akik most kezdik az egyetemet?

Nemrég előadást tartottam Szegeden a karrierutamról. Nagyon érdekes volt utána az a visszajelzés, hogy a legtöbben a bátorság szót vitték haza magukkal következtetésként. Ha ugyanis visszanézek a karrieremre, sok minden azért történt, mert meg mertem tenni az első lépést. Ha nem teszem meg, ma nem itt ülnék. Ehhez persze kellettek mentorok, jó vezetők, lehetőségek és néha kudarcok is. De mindig volt bennem valami plusz: a kíváncsiság, ami segített új dolgokat alkotni, innovatívan gondolkodni.

Azt hiszem, a hozzáállás mindig időtálló lesz: a bátorság, a kíváncsiság és a tenni akarás. Természetesen fontos a szakmai tudás is, de ez csak akkor épül be, ha megvan a belső hajtóerő.

Hinterstein Anikó

  • 1994-ben Matematikus mesterdiplomát szerzett a Debreceni Egyetemen, majd közgazdász diplomája megszerzése után a rotterdami Erasmus Egyetem HR tanácsadó szakát is elvégezte 2008-ban és a Pécsi Tudományegyetemen munkajogi szakokleveles tanácsadó lett 2012-ben.
  • Szakmai pályafutását a Magyar Telekomnál kezdte 2006-ban. A Telekomnál töltött 20 évében dolgozott szervezetfejlesztőként, HR Business Partnerként, az utolsó 5 évben pedig a tehetségmenedzsmentért, a toborzásért és az employer brandingért felelős csapatot vezette.
  • 2021-ben a lett PwC HR-vezetője.
  • Több, mint 20 éves HR-tapasztalattal 2025 szeptemberétől a KPMG HR-igazgatója.

Még több értékes tartalom vár!

Az UNI in&out 2026 kiadványban olyan témákban mélyedhetsz el, amik valóban számítanak – oktatásról, jövőről, karrierről. Digitális és print formátumban is elérhető a shop.uniside.hu oldalon!

A Connect idén is összehozza a HR, marketing és kommunikációs szakembereket

Legyen szó szakmai fejlődésről, kapcsolatépítésről vagy a legfontosabb munkahelyi témák kreatív feldolgozásáról, a Connect eseményei között mindent megtalálsz. Fedezd fel, milyen programokkal készülnek, és csatlakozz, hogy együtt alakítsuk a jövő munkahelyét és üzleti világát!

Generációs káosz a munkahelyen? Van megoldás!

A generációs különbségek nemcsak kihívást, hanem hatalmas lehetőséget is kínálnak a munkahelyeken. Hogyan alakíthatjuk ezeket az előnyünkre? Hogyan érthetjük meg jobban egymást, és teremthetünk harmonikus együttműködést?

A Connect Conflict Night január 16-i eseménye erre ad választ, fókuszálva a generációs különbségek kezelésére. Az improvizációs színház és a kommunikációs szakértelem izgalmas kombinációja garantálja, hogy közben szórakozva tanulhatsz. Ne hagyd ki, ha szeretnéd megérteni, és maximálisan kihasználni a generációk közötti különbségekben rejlő lehetőségeket!

Részleteket az előadásról ITT találsz.

CONNECT 2025 – Forma:Bontó

A Connect Konferencia idén már negyedik alkalommal kerül megrendezésre, HR, marketing és kommunikációs szakemberek részvételével, akik a vállalati kultúra építésében, valamint a belső és külső kommunikációban játszanak kulcsszerepet.

A konferencián a vállalatok, mint munkáltatók és a munkavállalóik közötti belső kapcsolódásra fókuszálnak, és megvizsgálják a vezető szerepét, valamint a személyes brandépítés fontosságát.

Ezen kívül ráláthatunk a vállalatok külső kapcsolataira is, beleértve az intézményekkel, művészetekkel, sporttal és társadalmi ügyekkel való együttműködéseket.

A rendezvény során inspiráló szakemberek osztják meg tapasztalataikat és esettanulmányokat, miközben a legjobb gyakorlatok is bemutatásra kerülnek. Az esemény egy remek alkalom a kötetlen kapcsolódásra és szakmai hálózatunk bővítésére.

Az előadók nevét és a programot folyamatosan frissítik a weboldalon.

Akikkel már biztosan találkozhatsz az eseményen:

  • Azurák Csaba – Kommunikációs szakértő
  • Pantl Péter – Csoportszintű társasági kommunikációs igazgató, MOL Nyrt.
  • Li Mengyi – Interkulturális tanácsadó, gasztroblogger
  • Lil Frakk – Zenész, előadóművész
  • Szirmay Dávid – Főszerkesztő-helyettes, Blikk
  • Esterházy Mátyás – Owner & CEO, EM Sports Consulting Zrt.
  • Guld Ádám – Médiakutató, egyetemi docens, PTE
  • Szinai Ádám – Marketing és PR vezető, CIB Bank

Connect Academy Jobb belső kommunikáció, eredményesebb vállalat

Úgy érzed, hogy a belső kommunikáció a cégednél jobban is működhetne? Akkor ne hagyd ki a következő Connect Academy képzést, ahol egyszerű, azonnal alkalmazható megoldásokkal ismerkedhetsz meg. A képzés nem elméleti előadásokat kínál, hanem gyakorlati technikákat és esettanulmányokat, amiket már másnap bevethetsz.

A képzés során érintett témák:

  • belső kommunikáció
  • vezetői szerepvállalás & branding
  • generációk & kultúrák együttműködése
  • irodaköltözés kultúraformáló hatása
  • vállalati podcastok & vlogcastok
  • ESG & társadalmi marketing
  • vállalati collabok
  • disconnect – töréspontok & újrakezdések

A Connect Academy képzésen egyszerű, azonnal alkalmazható megoldásokkal ismerkedhetsz meg (Fotó: letsconnect.hu)

Miért érdemes részt venned a képzésen?

  • Gyakorlatorientált: a képzés során a gyakorlatra helyezik a hangsúlyt, így a tanfolyam végére minden résztvevő azonnal alkalmazható tudással gazdagodik
  • Kiscsoportos munka: Lehetőséget biztosítanak a személyes kihívások megvitatására és megoldására, így biztosan megtalálod a választ a belső kommunikációs problémákra
  • A jövő támogatása: A képzés után is része leszel a Connect közösségnek! További rendezvényekre állandó kedvezménnyel csatlakozhatsz.

Részleteket az eseményről ITT találsz.

Ne hagyd ki – válaszd ki a számodra leginkább érdekes eseményt, vagy vegyél részt mindhárom programon!

Connect Conflict Night: interaktív színházi est a munkahelyi konfliktusok kezelésére

Munkahelyi konfliktusok a színpadon

A Connect Conflict Night alapötlete a munkahelyi konfliktusok kezelésének megértése és fejlesztése. A jeleneteket az Itt és Most Társulat színészei vitték színpadra, akik különféle munkahelyi szituációkat elevenítettek meg. A felettes, aki mások ötleteit sajátként mutatja be, a kolléga, aki folyton kávé- és cigiszünetekre rángatja el a többieket vagy az arrogáns, határokat nem ismerő főnök, aki bántó megjegyzésekkel nyomasztja a csapatát. 

A nézők által beküldött konkrét eseteket improvizációs színészek (Janó Anna, Szőke Gábor, Madaras Attila és Gregus László) vitték színpadra, majd kommunikációs és pszichológus szakértőkből álló csapat elemezte, formálta a színészek játékát.

Fotó: Letsconnect

Improvizáció és szakértői elemzés

A Connect Conflict Nighton Végh József klinikai szakpszichológus és Szerémi Péter kommunikációs tréner mellett Bán-Horváth Veronika, az Itt és Most Társulat művészeti vezetője segített abban, hogy a kissé kényelmetlen helyzeteket is megtanuljuk magabiztosan kezelni. A két felvonás közötti szünetben az Eureka Games csapata egy networking játékot is hozott a nézőknek. 

Fotó: Letsconnect

DISC-módszertan: hogyan viselkedünk különböző helyzetekben?

Az este házigazdája, Barathi Tamás, a Blue Colibri Co-Founder & CEO-ja a DISC-módszertan alapján bemutatta, hogyan kategorizálhatjuk a különböző személyiségtípusokat. Ez a modell épp a leegyszerűsítés révén nagyon sokat segít abban, hogy megértsük, hogyan viselkednek különböző helyzetekben az egyes emberek. A kategóriákat színekkel is be lehet mutatni (pl. piros: domináns, határozott, versengő; sárga: lelkes, optimista, felületes; zöld: megbízható, segítőkész, stabil; kék: analitikus, pontos, túlzó stb.), és persze ezeket lehet vegyíteni is egymással.

Az est nemcsak tanulságos, hanem szórakoztató is volt, a résztvevők új perspektívákat kaptak a munkahelyi konfliktusok kezelésére, és számos olyan technikát tanultak, amelyeket saját munkahelyi környezetükben is alkalmazhatnak.

Novemberben folytatódik a színházi HR-tréning

A Connect Conflict Night 2.0 november 21-én lesz az Átriumban, ahol újabb munkahelyi szituációkat dolgoznak fel. Az állásinterjú, fizetésemelés és előléptetés konfliktusos helyzetei kerülnek majd terítékre. A nézők által beküldött történetek alapján ismét improvizációs jelenetekkel és szakértői tanácsokkal segítik a résztvevőket, hogy jobban kezelhessék a munkahelyi konfliktusaikat.

Az estről további információkat ide kattintva lehet találni, és már jegyek is kaphatóak.

Válhat-e egy vezető influenszerré? Az AI már a HR szakmát is “megfertőzte”? – a III. Connect konferencián jártunk

A költészet napján adta magát, hogy Baranyi Barna és Bárány Bence egy slam poetry-vel nyissa meg a belső kommunikáció és vállalati kultúra jegyében rendezett eseményt. A modern marketingkommunikáció visszásságairól szóló előadás megalapozta a nap hangulatát.

Baranyi Barna és Bárány Bence Forrás: Connect Konferencia – Blue Colibri

A nyitó előadásban Barathi Tamás (Blue Colibri) az influenszerek lehengerlő hatásáról beszélt, a ValueTeam alapítója, Semperger Attila pedig érdekes témát feszegetett: mit tehetünk vezetőként, ha úgy érezzük, egyesek szégyenkeznek a munkahelyük miatt, amikor pedig joggal lehetnének büszkék is rá? Legyen szó akár a bankszektorról, a gyógyszer- vagy az építőiparról. De a kezdés indulhatott prezentációs technikák és stratégiák elsajátításával is Nemes Orsolya segítségével, aki a Spark Prezentation alapítója.

Azurák Csaba a közösségi médiában is aktív cégvezetőket kérdezett arról, mit és hogyan posztolnak. A vendégek közül volt, aki csak céges történésekről posztol, más a magánélete mozzanatait is szívesen megosztja a közönséggel. Gazsi Zoltán például odafigyel arra, hogy olyan témákat osszon meg, amelyek összhangban vannak és kiegészítik a vállalati belső kommunikációt. Az Eisberg ügyvezetőjének frissen megjelent könyve, az Emberszemlélet bemutatója is a helyszínen volt, így a szerző később névre szólóan dedikált is.

Gazsi Zoltán Forrás: Connect Konferencia – Blue Colibri

A cross-mentoringról szóló, Ludvig Orsolya Stefanie, a Libri marketing és kommunikációs igazgatója által moderált kerekasztal-beszélgetésben a hallgatók közelebb kerültek ahhoz, vajon mit tanulhat a mentor és mit a mentorált egy mentorálási folyamat során.

Ludvig Orsolya Stefanie Forrás: Connect Konferencia – Blue Colibri

Kell egy jó sztori

Az érdeklődők hallhattak még a belső kommunikáció trendjeiről, a vezetői üzenetek hitelességéről, a női vezetők társadalmi felelősségéről. Választ kaphattak arra a kérdésre, hogy mennyire lehet bulváros a belső kommunikáció, vagy hogy hogyan állítható a közösségi hálózat az értékteremtés szolgálatába. 

A Zolnay Judit által vezetett kerekasztalban Varga Eszter, a Pannonhitel Zrt. alapító-tulajdonosa, a Cápák között című műsor állandó résztvevője, Iván László, a Graboplast Zrt. vezérigazgatója és Gondi Ferenc, a CTP Hungary ügyvezető igazgatója arra a kérdésre keresték a választ, hogy vajon mennyire vállalati érték a vezetői érték vagy a brand érték.

Mint elhangzott, minden vezetőnek kell egy jó sztori, de azt is fontos hangsúlyozni egy vállalati stratégia felépítése és megvalósítása során, hogy a másik félnek, munkavállalónak miért lesz jó, ha nekem jó. Varga Eszter kiemelte: “Ha az emberi kapcsolatainkra figyelünk, akkor az ügyeink is haladnak.”

Varga Eszter Forrás: Connect Konferencia – Blue Colibri

Emellett a HR-szakma más hot topicjai is terítékre kerültek, mint például az offline toborzás és az AI által támogatott kiválasztási eszközök használata.

De szó volt a kerekasztal-beszélgetésben arról is, hová tartozik cégen belül a társadalmi felelősségvállalás, vagy mi kell ahhoz, hogy a cégnek írott ESG/CSR stratégiája legyen. A résztvevők megvitatták, hol a határ a CSR és a marketing és PR-kommunikáció között, valamint milyen cselekedetek hatásaitól mit vár el az közvélemény és mit a vállalatvezetés, amelyből az is kiderült, hogy a fogyasztók több mint fele szkeptikus a vállalatok fenntarthatósági állításaival kapcsolatban.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy korszakváltás szemtanúi lehetünk, mert az egymástól elszigetelt akcióknak egyre kevésbé látszik a hatása, így összefogásra van szükség a vállalatok között is.

A beszélgetésben Pintér Dániel Gergő, a BioTechUSA-cégcsoport vállalati kommunikációs, PR és CSR vezetője szerint a vállalat számára mindig az lesz az elsődleges, hogy milyen ügyeket vesz magára és hogyan termel profitot.

Külön szekció a kkv-knak

A Connect Konferencia KKV Zóna By OTP Bank szekciójában kiemelt figyelmet kapott az üzleti fenntarthatóság. A rendezvényen a digitalizáció, generációváltás, cégépítés és ESG is terítékre került. 

Az OTP Bank képviseletében Dancsné Engler Bernadett felidézte az elmúlt évek vállalkozásokat is jelentősen érintő, már sokak által ismert változásait, mint a pandémia, a rezsiválság, vagy a háború hatásai. Beszélt az üzleti és pénzügyi fenntarthatósági tervek fontosságáról, hangsúlyozva a folyamatos elemzés szükségességét.

Oszkó Péter, OXO Technologies Holding ügyvezető igazgatója emlékeztetett arra, hogy az elmúlt évek komoly változásai azért is voltak sok esetben meglepőek, adott esetben sokkolóak, mert előtte majdnem 10 évig állandó fejlődésben volt a gazdasági szektor. Hozzátette, a 2010-es évek konjunkturális időszakában könnyebben lehetett hibázni, mert sok pénz volt a piacon, azonban mára ez teljesen megváltozott, és a gazdasági ciklikusság törvényei szerint is a következő hét év valószínűleg szűk lesz, a gazdasági bizonytalanságok időszaka folytatódni fog.

Szerintem a befektetők is sokkal óvatosabbak lesznek, sokkal hamarabb akarnak majd eredményt látni, az cégérték növekedését sokkal gyorsabban fel kell majd mutatni!” – jósolta Oszkó Péter.

Oszkó Péter Forrás: Connect Konferencia – Blue Colibri

Tardos Gergely az OTP Bank elemzési központjának igazgatója előadásában előrevetítette a gazdasági környezet változásait, melyekre a vállalkozásoknak fel kell készülniük.

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara által indított Bridge To Benefits program célja a KKV-k bevonása a társadalmi innovációba és a versenyelőny biztosítása. A pozitív, értékalapú együttműködés bizonyíthatóan versenyelőnyt jelent a szervezeteknek, amely bevételeket is generálhat” – mondta Harsányi Mónika, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara nemzetközi projektek vezetője a KKV zónában tartott panelbeszélgetésen.

A konferencián szó esett a családi generációváltás nehézségeiről is. Cserkúthy András, a GLT Delta Kft. ügyvezetője úgy véli, sokszor ott bicsaklik ki a folyamat, hogy az alapítói generáció nagyon akarják a váltást, és van egy kimondott, kimondatlan elvárásuk, hogy ugyanúgy kell működnie a családi vállalkozásoknak, ahogyan ők annak idején elkezdték.

A szervezők a jövőben további eseményekkel és friss témákkal várják a szakmai közösséget, ősszel pedig folytatódik a Connect Club eseménysorozat is.

Nem találnak a mesterséges intelligencia terén jól mozgó kollégákat a HR-esek

Évek óta látható trendet számszerűsített nemrégiben a LinkedIn szakmai közösségi platform, mikor beszámolt arról, hogy az elmúlt két évben megduplázódott a felületen közzétett, a mesterséges intelligencia kapcsán íródott, mint kompetenciát említő álláshirdetések száma.

Hasznosítani kellene a mesterséges intelligencia tapasztalatokat

Hasonlóan „kelendő” tudásnak számít minden, ami adatokkal, valamint azok szakmai és üzleti kiaknázásával, illetve a kiberbiztonsággal kapcsolatos – vagyis a kisebb-nagyobb cégek pontosan felismerték, hogy a legújabb mesterséges intelligencia technológiákat mindenképpen hasznosítaniuk kell, ha talpon akarnak maradni a digitalizációs versenyben. A bökkenő csak az, hogy hónapokba telhet egy-egy ilyen szakember toborzása, ha egyáltalán sikerül, a beillesztésről vagy az égetően fontos projektek megkezdéséről nem is beszélve. Hogyan juthatnak hozzá a hiányzó technológiai tudáshoz a hátrányból induló kisebb cégek, és tényleg a kiterjesztett csapatok jelentik a munka jövőjét?

Naponta vállalkozások millióival fordul elő szerte a világon, hogy a szaporodó kibertámadások közepette meg szeretnék erősíteni biztonsági rendszerüket, MI-alapú chatbottal gyorsítanák meg az ügyfélkiszolgálást és a belső kommunikációt, vagy éppen a különböző üzleti területekről érkező óriási mennyiségű adatot szeretnék hasznosítani a legjobb stratégiai döntések meghozatalában. Csakhogy a hasonló projektek megvalósítása speciális technológiai tudást igényel, így még szűkebb munkaerőpiaci szegmensből tudnak meríteni a cégek, miközben már az alapvetői fejlesztői tudás megszerzése is óriási kihívást jelent: egy profit szoftvermérnök toborzása átlagosan 43 napot vesz igénybe, miközben a fejlesztők közel fele csupán 1-2 évet tölt egy adott cégnél.

Kiterjesztett csapatok – team augmentation

„A technológiai kompetenciahiány – különösen a legtrendibb területeken, mint a mesterséges intelligencia, az adattudomány és az IT-biztonság – komoly problémát jelent a cégeknek, a betervezett projektek megvalósítása ugyanakkor nem csúszhat éveket, mert az óriási hátrányba hozná őket a digitalizációs versenyben. A hiányzó szakértelem pótlására megkereshetnek külső tanácsadót, aki iránymutatást adhat, kiszervezhetik a teljes folyamatot, ami számos logisztikai, bizalmi és minőségbiztosítási kérdést vet fel, azonban egyre népszerűbb a két megoldás előnyeit egyesítő „team augmentation”, vagyis a kiterjesztett csapatok alkalmazása, amikor a saját munkaerőt egészítik ki a cégek külső szakember(ek) bevonásával egy-egy projekt erejéig” – hívta fel a figyelmet Gönczy Gábor, a Stylers információ-technológiai cégcsoport ügyvezető-tulajdonosa.

Fontos a jó partner, de kell tudnunk, kit/mit akarunk

A vállalatok 60%-a már most is él a lehetőséggel, hogy az elnyúló, HR-erőforrásokat és IT-büdzsét nem kímélő toborzási folyamatok helyett inkább a flexibilis, gyors és költséghatékony „team augmentation” megoldásokat válassza, de a jövőben várhatóan még jelentősebb lesz a belső kompetenciahiány kezelésében ez a típusú külső támogatás. A kiterjesztett csapatok tagjai akár más kontinensről vagy időzónából is hozzá tudnak járulni a közös projekt sikeréhez, vagyis azonnal kitágul azon szakemberek köre, akiknek a tudását hasznosíthatjuk. Ezek az együttműködési modellek ráadásul éppen az olyan, egyre nagyobb hangsúlyt kapó soft skillek meglétét feltételezik, mint a jó kommunikációs készségek, alkalmazkodás, agilitás és a képesség a csapatmunkára – ha pedig ebben hiány van a belső munkavállalói körben, egy-egy ilyen projektből sokat tanulhatnak a kollégák is.

Ha a toborzás ilyen nagy falat, felmerül kérdés, hogyan tudunk külső specialistákat bevonni a különböző technológiai területekre. Az első és talán legfontosabb lépés a teljeskörű belső audit, mellyel feltárhatjuk, hogy milyen szakemberekre és kompetenciákra van szükségünk ahhoz, hogy teljesítsük a kitűzött célokat, valamint érdemes egy belső mentrendet is kialakítani, hogy világosan lássuk az időkereteket és pontos elvárásokat tudjunk támasztani a külső munkaerő felé. Ezt követően azonosítanunk kell azon lehetséges partnerek körét, akik segítségünkre lehetnek a szükséges tudás bevonásában, ha pedig megtaláltuk a számunkra legmegfelelőbbet, indulhat a kiterjesztett csapat összeállítása, az új tagok beillesztése, majd a közös munka.

„Mi tipikusan az egyenlet másik oldalán állunk, hiszen a technológiai terület legszélesebb köréből segítünk szaktudást bevonni a cégeknek, de az együttműködések kapcsán azt látjuk a legfontosabbnak, hogy világos szabályrendszer mentén történjen a közös munka. Ez lehetővé teszi, hogy minden csapattag – akár belső, akár kívülről bevont munkaerőről van szó – tudja, mi a feladata és milyen szerepe van ebben az új szervezeti és szakmai modellben” – teszi hozzá Gönczy Gábor.

A startupok és mikrovállalkozások megmentője lehet a mesterséges intelligencia

A legutóbbi felmérésekből azt is tudjuk, hogy még az árérzékeny magyar piacon is kiemelkedő elvárás a technológia szakemberek körében, hogy a fizetési színvonal mellett a szakmai kihívások is megfelelőek legyenek, lehetőség legyen a folyamatos tanulásra és a karrierút fejlesztésére is. Ebből is adódik, hogy a technológiai szakemberek gyakran váltanak céget és pozíciót, ez viszont a kiterjesztett csapatok malmára hajtja a vizet, és szinte garantálja, hogy motivált, érdeklődő új tagokat vonhatnak be a cégek a meglévő munkavállalók mellé. Gönczy Gábor szerint ez egyben nagy lehetőség a kisebb vállalkozások és főként a startupok számára, ugyanis ezeknél a cégeknél alaphelyzet a folyamatos és gyors változás, valamint nagy kihívást jelent a szolgáltatások skálázása, az újabb és addig ismeretlen terepnek számító projektek végrehajtása. Emellett a „kicsik” nyilvánvaló hátránnyal indulnak a kiforrott vállalati kultúrát, menő irodai tereket és komplex képzési rendszert kínáló piaci óriásokkal szemben – ezért számukra kulcsfontosságú megoldást jelenthet a külső tudás problémamentes, gyors és költséghatékony bevonása.

mesterseges-intelligencia-pixabay

Mesterseges intelligencia – a kép illusztráció; Fotók: Pixabay.com

A természettudományos ismeretek jelentik az alfát és az ómegát

A MOL Magyarország HR-igazgatójával készült teljes interjú a UNI in & out 2022 első számában jelent meg.

 

A Mol friss diplomás programja, a Growww jó alapja annak, hogy nagyon jók legyenek a felsőoktatási kapcsolataik. Mi jellemzi ezeket?

A Mol tevékenységei, munkatársaink munkája szerteágazó. A finomítástól a pénzügyig, a kiskereskedelemtől a stratégiai tervezésig mindenféle végzettséggel dolgoznak nálunk. Csak Magyarországon 10 ezer munkavállalónk van, több régióban jelen vagyunk, mintegy 60 telephelyen. Az egyes regionális specifikumok mellett a petrolkémia, a vegyipar, a bányászat, a műszaki területek külön mind kiemelt szerepet kapnak. Arra jöttünk rá, hogy ez nem csak hr-kérdés, és figyelembe kell vennünk, hogy minden területhez máshogy kell közelítenünk. Épp emiatt

[kiemelt]átstrukturáltuk a felsőoktatással és a középiskolákkal kötött megállapodásainkat, és stratégiában kezdtünk gondolkodni. Megnéztük, hogyan és hol tudunk az oktatási intézményekkel közös tudományos kutatásokban részt venni. Hol tudunk közös, valós üzleti példákon alapuló projektekben együtt dolgozni és milyen kutatást tudunk kiszervezni például az egyetemek felé.[/kiemelt]

A Mol-tanszékek üzemeltetése szintén ebbe a körbe tartozik. Ez a megközelítés átalakította a kapcsolatainkat, és ezekre épültek rá a további hagyományos jellegű programjaink. Mint a nyílt nap vagy a pályaorientációs nap, amelyek önmagukban kevésnek bizonyultak. Az immár 15 éves, friss diplomásoknak szóló Growww programunk csak egy szelete az egyetemi együttműködéseinknek, viszont jól mutatja a filozófiánkat. Szeretnénk minél szorosabbra fűzni a kapcsolatot a tehetségekkel, és megmutatni nekik a vállalatot. Azt, hogy nemcsak a Growww keretében tudnak beülni hozzánk és gyakorlati tapasztalatot szerezni, hanem a duális képzések során is.

 

Hogyan írta felül mindezt a pandémia, mit kellett másként csinálni?

Nem hagytuk, hogy ezen programjainkat a járványhelyzet befolyásolja. Hiszünk abban, hogy az egészségvédelmi intézkedések maximális betartásával a személyes kapcsolatokat és tehetségmenedzsmentet továbbra is fenn kell tartani. Így például az elmúlt évben is 50 duális hallgatónk volt, a Growww friss diplomás programunkban 2021-ben 62-en vettek részt. Emellett hetvenhét középiskolás duális diákunk és 150 szakmai gyakorlatosunk volt a nyáron.

 

Bauer Dávid nagyvállalati kategóriában a Behaviour Magazin Az év HR-vezetője díját nyerte el 2021-ben. (Fotó: Behaviour magazin, Youtube)

Mely egyetemekkel ápol kiemelten jó kapcsolatot a Mol-nak?

 

[kiemelt]Kiemelt partnerünk a Pannon Egyetem, a Miskolci Egyetem, a BME, a Debreceni Egyetem, a Corvinus és az ELTE, amelyekkel szoros együttműködésben dolgozunk.[/kiemelt]

Olyan területeken, mint a vegyész-, a gépész-, a villamos- és az olajmérnöki szakok, kiemelt stratégiai együttműködéseket alakítunk ki, közös kutatási projektjeink vannak.

 

Milyen kiemelhető fejlesztések vannak most, amelyek vonzóvá teszik ezeket a kutatásokat, illetve a Mol-t a fiatal, természettudományi végzettségű tehetségek számára?

Például a körforgásos gazdaság, azaz a circular economy olyan projekt, amely évtizedekre meghatározza a működésünket és érdekes a fiatalok számára is. Ez olyan új technológiákat igényel, amelyek nemcsak új képzéseket, de az előbb felsorolt szakmákra is szervesen épülő tudást is szükségessé tesznek.

 

A pandémiában hogyan használták a home office-t?

Az ország bezárása idején általános home office-t rendeltünk el. Jelenleg pedig általános szabályként hetente egy napot dolgozunk otthonról ott, ahol ez megoldható. A lezárások alatt az üzemek nem állhattak le, de ott is minimálisra csökkentettük a fizikai jelenlétet igénylő munkatevékenységeket.

[kiemelt]Azt gondoljuk azonban, hogy a home office lehet hatékony eszköz, mégis, a személyes jelenlét ereje az irodákban nem helyettesíthető. Az egymással folytatott spontán beszélgetéseknek és a folyosói rövid egyeztetéseknek: például, a „de jó, hogy eszembe juttattad” gondolatoknak, mondatoknak óriási erejük van.[/kiemelt]

Így nem tudhatjuk, hogy a heti 3-4 napos home office milyen hosszú távú hatást gyakorol a vállalatokra.

 

Mit jelentenek mindezek a frissen belépő kollégák szempontjából?

Azt még nem tudjuk megmondani, hogy a friss diplomások, a pályakezdők, amennyiben a személyes interakcióknak csak a felén tudnak részt venni, hogyan képesek beilleszkedni a szervezetbe. Nálunk vannak például komoly, pontos elsajátítást igénylő feladatok. Ahhoz, hogy valakiből művezető legyen, 5-10 éves tapasztalat kell. A Growww programunk az elsősorban irodában dolgozó friss diplomásokat célozza, és egy évig tart. Kérdés, hogy személyes jelenlét nélkül hogyan integráljuk őket a szervezetbe.

 

Az otthon töltött munkaidőben a tehetségmenedzsment-programban résztvevők munkáját is nagyon nehéz elképzelni. A mentor hogyan tud a személyes interakciónak megfelelő, mindennapos segítséget nyújtani a mentoráltjának?

A szaksajtóban már most cikkeznek a „proximity bias” jelenségről. Ez az, amikor a vezető sokkal jobban megkedveli és szakmailag is értékesebbnek tartja azokat a kollégákat, akik a közelében vannak. Azaz, ha napi szinten találkozik velük.

 

Mi van, vagy mi lesz azokkal a tehetséges munkatársakkal, akik home office-ból dolgoznak?

Alapesetben nálunk heti egy nap a home office, és ettől a közvetlen felettessel való megállapodás alapján el lehet térni. Az aktivitásokhoz rendelt munkakörnyezetet tartjuk megfelelőnek, szemben a teljes vagy 3-4 nap itthon dolgozással.

[kiemelt]Világszinten is egyedülálló csúcstechnológiával lesz felszerelve az új budai campusunk.  2022 őszétől tehát olyan okosépületben dolgozhatunk, amely minden típusú munkavégzést támogat. Ettől kezdve nem az otthoni vagy irodában való munka között kell választani, mert bármilyen munkavégzéshez a legmegfelelőbb környezetet tudjuk biztosítani.[/kiemelt]

 

„Világszinten is egyedülállóan csúcstechnológiával lesz felszerelve az új budai campusunk, 2022 őszétől tehát olyan okosépületben dolgozhatunk, amely minden típusú munkavégzést támogat.” (Fotó: Mol campus/Facebook)

 

Milyennek látják a mai fiatalokat, ha leszűkítjük ezt a természettudományos végzettségű diákokra? Mik az elvárásaik, igényeik?

Való igaz, hogy egyre nehezebb a kitartást igénylő tárgyak elsajátítására ösztönözni a gyerekeket. Ezt már az általános iskolában kell elkezdeni. A tanárok és a szülők feladata az erre fogékony fiatalokat ebbe az irányba terelni. Ma ez nem trendi. Elsősorban azt emelném ki, hogy valóban kihívás vonzóvá tenni.

[kiemelt]Ezért a diákok számára már az alap- és a középfokú oktatás keretein belül meg kell mutatni, hogy a természettudományos ismeretek jelentik az alfát és az ómegát. Itt vannak megdönthetetlen igazságok. Épp emiatt is nehéz ez, hiszen ma a relativitás kultuszát éljük. Mi ezzel szemben más értékekben hiszünk.[/kiemelt]

Ez a korosztály ugyanakkor meglehetősen kíváncsi, és ki van éhezve arra, hogy valódi, értékteremtő munkát végezzen. Igazi feladatot kell kapniuk és sok, releváns visszajelzést. Ezt nagyon igénylik, és ez az, ami a vezetőktől is pluszerőfeszítést kíván, hogy megfelelően, értékalapúan, iránymutatást adva adjanak visszajelzést, különösen a friss diplomásoknak. A fent említetteken felül 200 diákmunkásunk dolgozik minden évben, ők is valós, a képességeiknek megfelelő munkát szeretnének végezni.

 

Azt mondtuk, nehéz általánosítani azon a területen, ami a core businesshez tartozik. Mégis, mik azok a jellemzők, amelyek fontosak az önök számára? Mit várnak el a céghez belépőktől mik az alapvető elvárások képességben, tudásszintben?

A tisztességes magatartás, az ügyfélközpontú cselekvés, a képességfejlesztés, az együttműködés, az eredmények elérése. Ezek azok a magatartások, amelyekről úgy gondoljuk, ha ezek mentén működünk, akkor hosszú távon is sikeresek leszünk. Ezért a teljesítményértékelési rendszerünkbe is beépítjük.

 

Hogyan vélekednek a Mol munkáltatói márkájáról, mit tesznek érte?

A járvány előtt volt egy munkáltatói márka felmérésünk, ami azt vizsgálta, hogy mit gondolnak a cégről a munkaerőpiacon és a szervezeten belül. Fontosnak tartjuk, hogy amit kifelé kommunikálunk, azt belül el is fogadjuk és higgyünk is benne. Ezen elvek mentén alakítottunk ki három fontos tényezőt. Az első a stabilitás, amit nagyon jól bizonyít, hogy senkit sem kellett elküldenünk a válság miatt. A második az, hogy egy közösség vagyunk, egy munkavállaló átlagos nálunk töltött ideje 10 év. A harmadik pedig, hogy nálunk valóban karriert lehet építeni: magam, de több kollégám is példa rá, hogy 15 év alatt a sokadik, esetemben a nyolcadik pozíciómat töltöm be. Ezeket az értékeken alapuló elveket teljesen magunkénak érezzük.

 

Milyen olyan kiemelhető juttatási csomagjuk van, amely kifejezetten a pályakezdőket célozza, vagy számukra vonzó?

[kiemelt]Összességében elmondható, hogy a javadalmazáscsomagunk, valamint a projektek, amelyeken a fiatalok dolgozhatnak, kiegészítve mentori támogatással, vonzó számukra. A fizikai állománynak is fontos, hogy pontos karriertervet lásson maga előtt. Ezért konkrétan le tudjuk modellezni, hogy milyen vizsgarendszeren keresztül léphetnek egyre feljebb a ranglétrán.[/kiemelt]

A fiatalok egészségtudatosak, és az az egészségbiztosítás, amit nyújtunk, számukra is vonzó. De ilyen a korlátlan mobil- és internetcsomag is. 2022- től pedig átvállaljuk a 30 év alatti fiatalok diákhitelének felét, ha nálunk kezdik a karrierjüket.

 

Épp a beszélgetésünk előtti napon nyerte el nagyvállalati kategóriában a Behaviour Magazin Az év hr-vezetője díját. Mit jelent önnek ez az elismerés, és mit gondol, miért önt választotta a zsűri?

Megtisztelő és kötelez is ez a díj. Kötelez a még jobb teljesítményre, mindeközben motivál, mert pozitív visszajelzést ad arra, amit a munkatársaimmal nap mint nap teszünk, illetve teszek. Mindezt erős üzleti szemlélettel, értékvezérelve, szem előtt tartva azt is, hogy Magyarország egyik legnagyobb stratégiai vállalatát képviselhetem. Az elmúlt időben a pandémia ellenére is jó néhány projektünk megvalósult, akár az egyetemi/középiskolai kapcsolatok, akár a digitalizáció, a kompenzáció vagy a munkáltatói márkaépítés terén.

 

Would you mind if a robot waited for you for a job interview?

The pandemic has accelerated digitalisation by years. This has of course also affected HR, where the use of digital assistants is no longer just the solution of the future.

WHC Group, one of the largest Hungarian-owned HR services companies, has also taken another step on the digitalisation path: the company’s artificial intelligence-based chatbot facilitates the coordination of and everyday communication with workers from abroad.

McKinsey global firm predicts, that Human resources is playing a critical role in helping organizations respond to the COVID-19 pandemic. Chief human resources officers expect that influence to persist.

A robot in a HR world

A global pandemic. Essential workers at risk. Whole companies suddenly working from home as offices fall silent. Millions reevaluating their lives and careers. The “Great Resignation.” Wage increases amid a tight labor market. Who’s responsible for navigating this upheaval? Human resources, which in many organizations now sits awkwardly between its history as a support function and its future as a strategic partner.

While the nature and purpose of the HR function have been evolving for years, the demands of the pandemic dramatically accelerated this transition. In interviews with more than 80 chief human resources officers (CHROs) at some of the largest organizations in the United States and Europe, we found more than 90 percent predict significant changes to the HR operating model during the next two to three years.

So the Coronavirus pandemic has accelerated the digital transformation by around four years.
Also, many of the digital technologies adopted by companies have stayed with us for the long term.

Whether it’s team meetings or interviews, web video calls, for example, are now part of our everyday lives, as is the fact that communication with employees is often done by not a colleague but an algorithm-based digital tool such as a chatbot.

Mobile apps for HR robot are coming, too

Mobile HR apps could be one of the defining new technologies of 2023. As more and more companies shift to post-pandemic mixed working methods and adopt hybrid working practices, so the demand for quick and handy HR apps will grow.

The need for usability outside the office environment is appearing for many HR functions, be it payroll, workforce coordination or communication.

According to Verified Market Research’s HR sector prognosis published in 2022, the value of the global HR software market is expected to reach $33.57 billion by 2028, and the uptake of HR applications will play a significant role in this.

High-tech digital solutions – in a form of a HR robot

WHC Group, one of the largest Hungarian-owned HR service providers, is continuously looking for digitalisation and automation solutions that further optimize HR processes. WHC has been involved in temporary employment of foreign workers since 2014, and since September 2021, the possibility to employ non-EU (third country) nationals from far abroad in Hungary has also been opened in a simplified form.

Here is the HR chatbot

Workers arriving from remote countries need constant contact and communication to get through their daily lives – whether it’s work-related issues, leisure time or even daily shopping. In reality, this requires a 24/7 availability.

Foto: Unsplash.com

A négy személyiségtípus, ahogy a HR-esek látják

Álláskeresés közben érdemes a HR-esek és csoportvezetők fejével gondolkoznod nemcsak azért, hogy megszerezd álmaid munkáját, hanem azért is, hogy felismerd, milyen pozícióban tudnál a legjobban kiteljesedni.

A négy személyiségtípus, Keirsey szerint

Dr. David Keirsey modellje adja a következő elmélet gerincét, amiben a munkavállalókat a temperamentumuk szerint négy csoportra osztotta két jellemző alapján. Az első, hogyan kommunikálnak, konkrét vagy absztrakt módon; a második, hogy milyen módon cselekszenek, kooperatívan vagy utilitárius módon.

A konkrétan kommunikálók a tényekre fektetik a hangsúlyt, a munkában és az életben is az egyértelmű dolgokat keresik. Az önmagukat absztraktul kifejezők hajlamosabbak elvont témákról beszélni, olyanokról mint a filozófia, hit, álmok és ötletek.

Az együttműködő, kooperatív emberek az etikus és szabályos megoldásokat helyezik előtérbe, és igyekeznek a közös jóért cselekedni. Velük szemben az utilitárius vagyis haszonelvű munkavállalók inkább a célokra összpontosítanak, és közben nem feltétlenül gondolnak a társaikra vagy a szabályokra.

személyiségtípus

Fotó: Unsplash

A céges gondnokok

Konkrét és kooperatív emberek, akik a munkavállalók többségét teszik ki. A toborzók számára mindig jó választások, főleg amikor egy meglévő rendszerben kell betölteni egy megüresedett helyet. Igyekeznek beilleszkedni, magukévá tenni a vállalati kultúrát és nem felrúgni a már bevált szabályokat.

Ha neked mindegy mit dolgozol, a lényeg, hogy hagyjanak békén és fizessenek meg jól, akkor valószínűleg ebbe a csoportba tartozol. Ezt ne érezd negatívumnak, hiszen kevés jobb dolog van a nyugodt anyagi biztonságnál, nem kell, hogy kizárólag a munkádnak élj.

Az alkotók

Konkrét és haszonelvű munkavállalók, akiknek fontos, hogy eredményeket érjenek el, úgy hogy közben beteljesítsék önmagukat. Könnyebben vállalnak el kiszámíthatatlanabb, több felelősséggel járó munkaköröket, de csak akkor, ha szeretik is csinálni. Ahhoz, hogy jól dolgozzanak nagyobb szabadságot kell kapjanak, ami sokszor ütközik a vállalati kultúrával.

Alkotóként érdemes kreatívabb, mozgalmasabb munkakörökre jelentkezned, vagy olyanokra, ahol előnyöddé válik az erős személyiség. Néha azért mérlegeld azt is, hogy érdemes lenne-e kicsit visszavenni a személyiségedből, hogy ne ijeszd el a hr-eseket.

A racionalisták

Elvontan gondolkodó, de haszonelvű emberek, akik nemcsak megálmodják a jövőt, de azt is tudják, hogyan kell megvalósítani. Kutatók, fejlesztők, akik átlátják az előttük álló helyzetet és meg akarják változtatni. Egy megújulni vágyó cégben óriási sikereket érhet el egy ilyen személyiség, de az alkotókhoz hasonlóan lehet, hogy nehezen illeszkednek be.

Ilyen személyiséggel előfordulhat, hogy gyakran ütközöl akadályokba a karriered során, emiatt gyakran kereshetsz új állást. Ennek meglesz az előnye és a hátránya is. Hiszen az eredmények, amiket elértél, önmagukért beszélnek, de elképzelhető, hogy nehezen fognak olyan cégekhez felvenni, ahol hosszú távra keresnek munkaerőt.

Az idealisták

Elvont és együttműködő emberek, akik a cég lelkét adják. Számukra fontos, hogy a munka, amit végeznek értékes is legyen, s hogy lehetőleg jobbá tegye a világot. Őszinték és együttérzők, így képesek lehetnek feloldani esetleges ellentéteket egy csoporton belül.

Idealistaként mondanunk sem kell, hogy érdemes szétnézned a közhasznú alapítványok világában, de szerencsére a versenyszférában sem kell meghazudtolnod önmagad. Sok vállalat végez közhasznú, önkéntes munkát, és te lehetsz ennek az egyik mozgatórugója. A gondnokokhoz hasonlóan jó választás lehetsz sok pozícióra, de mindig igyekezd elválasztani a munkát a magánéletedtől.

Fontos kihangsúlyoznunk, hogy egyszerre akár több csoportba is tartozhatsz, hiszen mindenkinek sokrétű a személyisége. 

A Siemensnél pályakezdőként is lehet többéves szakmai gyakorlatod

Nem fair jelentős szakmai elvárásokat támasztani a pályakezdőkkel szemben. A Siemens Zrt.-nél is kifejezetten örülnek azonban, ha a gyakornok dolgozott már szervezeti keretek között. Emiatt pedig a duális képzésben végzett hallgatók előnyben vannak a munkaerőpiacon – fejti ki Schmidt Andrea.

 

A Siemens és az egyetemek

A Siemens Zrt. a Budapesti Gazdasági Egyetemmel együttműködve a duális felsőfokú képzésben vesz részt. Hivatalos partnerszervezetként szinte minden évben 2–6 diákot fogadnak. De emellett több egyetemmel is kapcsolatban vannak – derül ki az interjúból.

 

A duális képzés során úgy válhat valaki pályakezdővé, hogy közben már van többéves szakmai gyakorlata. (Fotó: UNI)

 

Schmidt Andrea elmondta: szakértő munkatársaik mentorálásával kiképezik a fiatalokat a legújabb Siemens-technológiára és egy multinacionális vállalat komplex gazdasági ismereteire.

 

Elvárások, juttatások

Megkérdeztük, mit várnak el a céghez belépőktől képességben, tudásszintben. Schmidt Andrea erre a következőket mondta: „A gyakornokok esetén az alapoktól indulunk, szakmai oldalról nincs sok elvárásunk. A felvételi eljárásban is inkább a személyiséget, a hozzáállást és az idegennyelv-tudást nézzük. Alapvető elvárás, hogy érdeklődjön a terület iránt, ahová érkezik, továbbá, hogy pontos és figyelmes legyen – természetesen a kellő szakmai alázat mellett. A csapatmunkára alkalmas, kitartó, nyitott személyiségű kollégákat keresünk, és segítünk nekik a beilleszkedésben, valamint egyéni céljaik elérésében.”

Arról is beszélt, hogy náluk minden gyakornok kap fizetést, valamint a cafeteriajuttatás felére, havi bruttó 21 ezer forintra is jogosultak, amennyiben több mint heti 20 órát dolgoznak náluk. Hozzátette: „Elsősorban szervezeten belülről igyekszünk betölteni a nyitott pozícióinkat. A duális képzés során úgy válhat valaki pályakezdővé, hogy közben már van többéves szakmai gyakorlata.”

 

Schmidt Andreának feltettük azt a kérdést is, mit üzenne a ma pályát, munkát kereső fiataloknak? A HR-vezető így válaszolt: „Foglalkozzanak az önismerettel, próbálják megfogalmazni, hogy mit szeretnének csinálni, és legyen bennük szakmai alázat a tapasztaltabb kollégákkal, illetve a vezetőkkel szemben. Továbbá lényegesnek tartom, hogy soha ne hagyjanak fel a tanulással, mert ami ma elég volt, az holnap már lehet, hogy nagyon kevés lesz a boldoguláshoz.”

A Siemens HR-vezetőjével készült teljes interjú az UNI 2023 kiadványban jelent meg. A kötet megrendelhető az UNIside-on.

 

Zavarna, ha egy robottal kellene állásinterjúznod?

A koronavírus-járvány mint ismert, évekkel gyorsította fel a digitalizációt. Ebben természetesen a hr (szüleid, nagyszüleid szavaival: személyzetis, vagy személyügyi terület) is érintett, ahol immár a digitális asszisztensek, az automatizált erőforrás-kezelő programok, továbbá az algoritmuson alapuló projektmenedzsment-eszközök használata már nem csak a jövő megoldásait jelentik, mivel egyre több cég dolgozik robottal a hr-ben.

Az egyik legnagyobb magyar tulajdonú hr-szolgáltató vállalat, a WHC Csoport is újabb lépést tett a digitalizáció útján: a vállalat mesterséges intelligencián alapuló chatbotja a külföldről érkező munkavállalók koordinálását és a velük való mindennapi kommunikációt könnyíti meg – derül ki a Makronóm minapi cikkéből.

A neves McKinsey nemzetközi tanácsadó vállalat egy 2020-as felmérése alapján

  • a koronavírus-világjárvány négy évvel gyorsította fel a digitális átalakulást,
  • a vállalatok által bevezetett digitális technológiák közül pedig számos megoldás maradt velünk hosszú távon is
  • ilyen például az online kommunikáció hangsúlyos jelenléte.

Legyen szó csapatmegbeszélésről vagy interjú elbeszélgetésről, a webes videohívások például már mindennapjaink részét képezik, akárcsak az, hogy a munkavállalókkal sokszor nem egy kolléga, hanem egy algoritmuson alapuló digitális eszköz, például chatbot kommunikál.

Ha állást keresel érdemes elolvasnod ezt a tanácsadó írásunkat is!

Megállíthatatlan a digitalizáció

Az International Data Corporation (IDC) 2021-es prognózisa alapján

  • a világ 2000 legnagyobb vállalatának 60 százaléka fog 2023-ra mesterséges intelligencia- és gépi tanulás alapú munkavállalói menedzsmentmegoldásokat alkalmazni,
  • 2024-re pedig 80 százalékuk fog algoritmuson alapuló projektmenedzsment eszközt használni a munkavállalók koordinálására, képzésére.

A tendencia már ma is tetten érhető: a PWC elemzése szerint a nemzetközi vállalatok hr-megoldásainak közel fele, 40 százaléka dolgozik már mesterséges intelligenciával.

Érkeznek a hr-es mobil appok is

A jövő év meghatározó digitális technológiája lehet továbbá a mobil hr-applikációk alkalmazása. Ahogy egyre több vállalat tér át a pandémia utáni vegyes munkavégzésre és alkalmaz hibrid munkamódszereket, úgy növekszik a kereslet a gyors és praktikus alkalmazások iránt.

Az irodai környezeten kívüli használhatóság igénye számos hr-funkció esetében megjelenik, legyen szó bérszámfejtésről, munkaerő-koordinálásról vagy kommunikációról.

A Verified Market Research 2022-ben megjelent, hr-szektorra vonatkozó prognózisa alapján 2028-ra a nemzetközi hr-szoftverpiac értéke várhatóan eléri a 33,57 milliárd dollárt, ebben pedig jelentős szerepet fog játszani a hr-alkalmazások elterjedése.

High-tech digitális megoldás

Az egyik legnagyobb magyar tulajdonú hr-szolgáltató, a WHC Csoport folyamatosan keresi azokat a digitalizációs és automatizációs megoldásokat, amelyek tovább optimalizálják a hr-folyamatokat. Így még kényelmesebbé teszik mind a belső kollégák, mind a külső, kölcsönzött munkavállalók, továbbá a partnerek, ügyfelek számára is a mindennapi kommunikációt és ügyintézést.

A WHC már 2014 óta foglalkozik külföldi munkaerő kölcsönzésével. 2021 szeptembere óta pedig megnyílt a lehetőség távoli, nem EU-tagországok (harmadik országok) állampolgárainak egyszerűsített formában történő hazai foglalkoztatására is. Az ázsiai országokból, például a Fülöp-szigetekről, Indonéziából, vagy a Kazah Köztársaságból érkező munkavállalók alkalmazása azonban újfajta kihívásokat is támaszt a foglalkoztatók felé, hiszen a külföldieknek egy számukra idegen országban, a sajátjuktól eltérő kulturális és nyelvi közegben kell boldogulni.

Íme, a hr-es munka robottal – azaz chatbottal

„A távoli országokból érkező munkavállalóknak folyamatos kapcsolattartásra, kommunikációra van szükségük ahhoz, hogy mindennapjaikban boldoguljanak – legyen szó munkaviszonnyal kapcsolatos kérdésekről, a szabadidő eltöltéséről vagy akár a napi bevásárlásról. Ez tulajdonképpen egy éjjel-nappali rendelkezésre állást igényel, melyet a WHC Csoport biztosít partnereinek, és ebben már a legújabb technológiát is bevetjük. Annak érdekében, hogy megkönnyítsük a külföldi munkatársakkal folytatott kommunikációt, a beilleszkedésüket és mindennapi életüket, mi is egy könnyen kezelhető chatbot megoldást használunk” – mondta el Szombathelyi Sebestyén, a WHC Csoport IT vezetője.

Nyitókép és belső fotó forrása: Pixabay.com