immunrendszer – Diplomátszerzek

Itt az ideje, hogy elkezdj D-vitamint szedni!

A D-vitamin valójában nem is vitamin, mert a „rendes” vitaminoktól eltérően az emberi szervezet állítja elő, mégpedig a bőrt érő UV-B sugarakból. Ahhoz, hogy ideális legyen az emberi szervezet D-vitamin-ellátottsága,

márciustól októberig elég, ha az arcunkat, karunkat és lábunkat akár csak 15-30 percig napoztatjuk.

Minél inkább lebarnulunk, a fokozódó pigmenttartalom egyre inkább gátolja a D-vitamin-képzést, ahogyan a napvédő krémek is. Magyarországon késő ősztől kora tavaszig a napsugarak beesési szöge, valamint a sok ruha miatt a napfényből a bőrbe jutó UV-B mennyisége már nem elegendő a szükséges mennyiségű D-vitamin termelődéséhez. Sokaknál alakul ki D-vitamin-hiány. Ez önmagában nem lenne baj, csakhogy ez az állapot számos betegség kockázatát növeli.

A D-vitamin-hiányról kimutatták, hogy szerepe van bizonyos immunbetegségekben, endokrinológiai zavarokban, növelheti egyes daganatos betegségek kockázatát, de termékenységi problémákat is okozhat. Valamint egyértelműen gyengíti az immunrendszert, és ezzel csökkenti az esélyünket a fertőzések leküzdésében.

A szakemberek mindezek miatt azt ajánlják, hogy novembertől márciusig mindenki szedjen valamilyen D-vitamin-készítményt. Télen az aktuális orvosi ajánlás szerint az egészséges felnőtteknek

legalább napi 2000 NE (nemzetközi egység) D3-vitamint érdemes szedniük, akár napi rendszerességgel, vagy akár heti egy alkalommal. 

Ma sokféle változatban, többféle hatóanyagmennyiséggel készülnek D3-vitamin-készítmények. A szakértők azonban figyelmeztetnek: mindenképpen megbízható forrásból származó termékeket válasszunk. Mérések bizonyítják ugyanis, hogy az internetről rendelhető, ellenőrizhetetlen külföldi gyártótól származó szerek gyakran nem a feltüntetett vitaminmennyiséget tartalmazzák, így könnyen lehet, hogy ugyan olcsón jutsz hozzá, csak éppen semmit nem ér.

Forrás: 123rf

A D-vitaminnal kapcsolatban számos tévhit él. Az egyik leggyakoribb a vitamin túladagolásával kapcsolatos. Ami a tény: a D-vitamin-túladagolás, vagy netán a mérgezés rendkívül ritka. Még ha egy egészséges felnőtt a felső határt jelentő, biztonságosan szedhető, napi 4000 NE mennyiségű vitamint is vesz be naponta, túllőni akkor sem tud a célon.

A szervezetünkben működik ugyanis egy védelmi mechanizmus, amely a bevitt készítményekből csak annyi D-vitamint hasznosít, amennyire szükség van.

A hatóanyagok ráadásul néhány hét után lebomlanak és kiürülnek a szervezetből.

Annak, hogy az egészségügyi ajánlások korosztályonként meghatároznak ajánlott értékeket, nem a túladagolás veszélye az oka, hanem az, hogy hiába szedsz több D-vitamint, nem leszel egészségesebb. A napi 2000 NE egészséges felnőtteknél elégséges ahhoz, hogy a szükséges D-vitamin-szintjét fenn tudja tartani, illetve a téli hónapokban előforduló vitaminhiányt megelőzze. 

Gyakori tévhit az is, hogy a fényterápiák vagy a szolárium segítik a D-vitamin-termelést. Ezek egy bizonyos szintig akár hasznosak is lehetnek bőrünk egészségének fenntartásában, ám a D-vitamin-termeléshez szükséges UV-B-sugárzást nem pótolják. Nem beszélve arról, hogy a túlzásba vitt szoláriumozással komolyan kockáztatod bőröd és az egész szervezeted egészségét. 

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

Hogyan védekezz a kórokozók ellen? A Semmelweis Egyetem segít ebben – Videó

Az immunrendszer szervezeted legfontosabb védekező mechanizmusa, ennek hiányában hamar leterítenének a fertőzések. Nem véletlen, hogy egyből megérzed, ha csak kicsit is meggyengült. Szerencsére az orvostudomány segítségével és természetes módokon tudod erősíteni, így újabb és újabb kórokozók ellen szerezhetsz tartós vagy legalább átmeneti védettséget. Az immunrendszer képes a tanulásra, ez a szerzett immunitás, ami még hatékonyabbá teszi a védekezést.

Forrás: Canva

A jól működő immunrendszerhez megfelelő vitamin- és ásványianyag-szintre van szükséged. A vitaminok fontosságáról korábbi cikkünkben már részletesen szó esett. A betegségek megelőzéséhez elengedhetetlen, hogy ilyen módon is erősítsd a szervezeted, de nem árt, ha tisztában vagy az immunrendszer pontos működésével. Így jobban átláthatod, hol szorul még a tested legfontosabb védőpajzsa további segítségre.

Az immunitás varázslatos védelme

Immunitásnak nevezzük a szervezetünket érő idegen, esetleg ártalmas anyagokkal, különösen kórokozókkal szembeni védettségét. Ez többféleképpen alakulhat ki a testünkben. Védettségünk egy része velünk született, míg egy másik részét az életünk során szerezzük meg. Minden egyes legyőzött betegséggel edződik az immunrendszerünk, ezt hívják spontán szerzett immunitásnak, míg a védőoltások segítségével (pl. a Covid–19 elleni védőoltásokkal) úgynevezett mesterségesen szerzett immunitásra teszünk szert.

Hogy ismerjük fel az ellenséget?

A veszélyes behatolók felismerésében, majd legyőzésében az immunsejteknek, közülük is a limfocitáknak van kiemelt szerepe. Az immunsejtek citokin molekulákkal váltanak üzenetet, így hívják fel egymás figyelmét a kórokozókra. Ha túl sok citokin molekula szabadul fel, az citokinviharhoz vezethet, ilyenkor az immunrendszer maga ellen fordul. Például, egy szervátültetés esetén ezért van szükség immunszupresszióra, tehát az immunrendszer működésének gátlására, hogy a test hajlandó legyen elfogadni az idegen szervet.

Térjünk vissza az átlagosabb esetekhez, amelyek a hétköznapokat érintik. Normál immunválasz esetén a kórokozó legyőzése után kialakul az immunmemória, amely segít a következő támadást gyorsabban és hatékonyabban kivédeni.

Hogyan védi magát a szervezetünk a kórokozóktól? 

Mi az az immunmemória? Hogyan segítenek a védőoltások a küzdelemben? A Semmelweis Egyetem animációs filmjéből ezekre a kérdésekre is választ kaphatsz.