ipar 4.0 – Diplomátszerzek

Fejlett technológiák és megújuló energia: a felsőoktatás jövője a magyar iparban

A cikk eredetileg 2024. szeptemberében, az UNI in&out Innováció 2024 kiadványban jelent meg.

 

Mivel a magas technológiai intenzitású iparágak a fejlettebb régiókban koncentrálódnak, így az ipari vállalatok 60 százaléka nem tudja teljesen kiaknázni az általa birtokolt adatok potenciálját, a digitalizáció terjesztése pedig folyamatos oktatást, továbbképzést igényel, ezért a felsőoktatás és a vállalatok együttműködését kell még inkább erősíteni.

A digitalizáció a 21. század elejének vitathatatlanul az egyik legfontosabb trendje, amelynek ipari, logisztikai, nagyvállalati vetületét korábban ipar 4.0 néven emlegették, mára inkább az átfogóbb, ipari digitalizáció kifejezés terjedt el. Néhány konkrét felhasználási terület segítségével igyekszünk rávilágítani a változás különböző aspektusaira.

A zöldgazdaság, a megújulók és az ipari digitalizáció

A jövő elektromos hálózatainak fejlesztése nem csupán a fizikai infrastruktúra bővítését igényli, hanem a digitalizáció eszközeinek bevezetését is – nyilatkozta Balasa Levente, a Siemens Zrt. Smart Infrastructure üzletágának vezetője. Magyarországon a napelemek aránya az energiamixben 2035-re akár a jelenlegi két és félszeresére is nőhet, ami komoly kihívásokat jelent az elektromos hálózatok számára. Itthon a napenergia aránya az áramtermelésben a világon a harmadik, Európában pedig a második legmagasabb. A napelemek Magyarország teljes áramtermelésének több mint a 18 százalékát teszik ki, mert a napelemes kapacitások bővítése már 2024 tavaszára elérte a korábban 2030-ra kitűzött 6 gigawattos célt.

Az egyre növekvő, 2030-ra akár 50 százalékkal növekvő terhelés és az új technológiai kihívások, mint az elektromos járművek töltése, kezelése érdekében szükség van adatalapú, intelligens mérésre és okos hálózati elemek alkalmazására. Erre remek megoldást adnak az úgynevezett intelligens villamos hálózatok, amelyek valós időben monitorozzák az alrendszereiket, ezáltal megmutatják, hol vannak extra kapacitások és hol szükséges új kapacitások kiépítése – tette hozzá Balasa Levente. Az elektromos járművek akkumulátorai a háztartások, az intézmények számára hatalmas energiatároló eszközként is szolgálhatnak, amiket összekötve az épületmenedzsment-rendszerekkel, kiegyenlítettebb, stabilabb lokális villamosenergia-gazdálkodást eredményezhet az olyan V2G-hálózatok révén, amelyeket Nyugat-Európában már több helyen kiépítettek – igaz, egyelőre ott is kísérleti jelleggel.

A mesterséges intelligencia (MI) és az öntanuló szoftverek használata segíthet az automatizált hálózati műveletekben, a fogyasztási minták és anomáliák előrejelzésében, valamint az energiaelosztás optimalizálásában. Az MI alkalmazása révén gyorsabban felismerhetők a rendellenes működések és hatékonyabb lehet a válaszadás. Balasa Levente szerint a hatalmas mennyiségű adat tárolása és feldolgozása, valamint a hálózati erőforrások rugalmas kezelése a kiberbiztonsági követelményeknek megfelelő szoftveres technológiák révén valósítható meg. Az előttünk álló időszakban tehát új képességeket és megoldásokat kell bevezetni a villamosenergia-elosztási szektorban (is) azért, hogy a környezeti, megfizethetőségi és energiabiztonsági szempontok figyelembevételével fenntarthatóvá váljon az áramellátás – vont konklúziót a szakember.

A hazai ipar és a negyedik ipari forradalom

Egy 2024 nyarán megjelent tanulmányban a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának tudományos munkatársai, Páger Balázs és Kiss Éva (a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézetének munkatársa) arról írnak A feldolgozóipar és az ipar 4.0-technológiák területi összefüggései Magyarországon a negyedik ipari forradalom elején című tanulmányukban, hogy az ipar 4.0-technológiák bevezetése jelentős hatással van a magyar feldolgozóipar területi eloszlására és versenyképességére.

Mint kifejtik: a fejlettebb régiókban koncentrálódó magas technológiai intenzitású iparágak hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez, míg a kevésbé fejlett területeken való technológiai fejlesztések elősegítik a regionális egyenlőtlenségek csökkentését. Az állami és a helyi fejlesztési stratégiák pedig kulcsfontosságúak az ipar 4.0 sikeres integrációjában, különös tekintettel a munkaerőpiaci kihívások kezelésére és a kkv-k támogatására.

A tanulmány kimutatta, hogy a magas és közepesen magas technológiai intenzitású iparágak jellemzően a fejlettebb régiókban koncentrálódnak, míg az alacsonyak inkább a kevésbé fejlett területeken találhatók. Ez a területi eloszlás jól tükrözi a gazdasági fejlettség és az innovációs képességek közötti különbségeket.

Az adatok szerint az ipar 4.0-technológiák elterjedése és a digitális infrastruktúra fejlettsége szorosan összefügg. Azok a régiók, ahol a magas és közepesen magas technológiai intenzitású iparágak vannak jelen, ott a digitális infrastruktúra is fejlettebb. Ezzel szemben az alacsony technológiai intenzitású iparágak koncentrációja a digitális infrastruktúra kevésbé fejlett régióiban jellemző.

Az ipari digitalizáció gyors terjedése

Az ipar 4.0-technológiák, mint a robotika, az automatizálás, a mesterséges intelligencia és az Internet of Things (IoT), egyre inkább terjednek a magyar feldolgozóiparban, még akkor is, ha mindennapi használatuk csak évről évre lesz egyre szélesebb körű. Az ipari robotok használatának aránya szoros kapcsolatban áll ezekkel az iparágakkal, ami arra utal, hogy a kevésbé fejlett iparágakban is jelentős az automatizálás mértéke. Ezek az új technológiák nemcsak növelik a termelékenységet, hanem hozzájárulnak a versenyképesség növeléséhez is. Az adatok szerint azok a vállalatok, amelyek korán adaptálták ezeket a technológiákat, jelentős versenyelőnyre tettek szert.

Munkaerőpiac: folyamatos képzés szükséges

A mintegy 8-10 éve erősödésnek induló ipari digitalizációs trendek egyik legjelentősebb hatása a munkaerőpiacon érzékelhető. A technológiai fejlődés új állásokat teremtett, ugyanakkor volt, amelyek megszűntek a hagyományos iparágakban. Az új technológiák bevezetése pedig megköveteli a munkavállalók folyamatos továbbképzését és a digitális készségeik fejlesztését.

Az említett tanulmány adatai szerint a munkaerőpiaci változások regionális szinten is jelentősek. A fejlettebb régiókban, ahol a technológiai intenzitás magasabb, a munkaerőpiac is gyorsabban alkalmazkodik az új technológiákhoz. Az alacsonyabb technológiai intenzitású régiókban azonban lassabb az átalakulás, ami további kihívásokat jelent a vállalati és az oktatási rendszer szemszögéből is.

Lényegesek a helyi, digitális fejlesztések

A kormányzat és a helyi önkormányzatok a digitalizáció terjedését sok eszközzel támogatják. Ezek közé tartoznak a pénzügyi ösztönzők, a kutatási és fejlesztési támogatások, valamint a képzési programok, amelyek célja a munkaerőpiaci alkalmazkodás elősegítése. Különösen fontos a kkv-k támogatása, amelyeknek gyakran korlátozott az erőforrásaik a valódi, jól hasznosítható technológiai átállás hatékony végrehajtásához.

Sok vidéki régióban szükséges a széles sávú 5G-mobilnetes hálózatok lefedettségének növelése. Különösen az ipari és kereskedelmi automatizálás, vagy akár a mezőgazdaság digitalizációja, azaz az okoseszközök kellően stabil netkapcsolat hiányában még lehetőséget sem adnak a fejlődésre, elsősorban a nagyvárosoktól távolabb eső régiókban.

A HUN-REN tanulmányának adatai szerint tehát a digitális infrastruktúra fejlettsége jelentős hatással van az ipar 4.0-technológiák elterjedésére is, ezért a kormányzat célzott beruházásokkal segíti a kevésbé fejlett régiók felzárkóztatását.

Új világrend, új kihívások a vállalatok előtt

A Morgan Stanley innovációs világra fókuszáló korábbi, igen átfogó elemzése szerint a többpólusú világra való áttérés megköveteli a globális ellátási láncok kockázatmentesítését és a kutatás-fejlesztés újbóli előtérbe helyezését. Az elemzők megállapították, hogy a nearshoring (a gyártás földrajzilag közelebb telepítése), a friendshoring (a gyártás baráti országokba való áthelyezése) és a termelés lokalizálása kulcsfontosságú stratégia lesz a globalizáció problémáinak sokasodásával.

Ez az elmozdulás felpörgeti a versenyt a technológiai, ipari és megújuló energiával foglalkozó ágazatokban, új lehetőségeket és kihívásokat teremtve a befektetők számára. A Morgan Stanley globális vezetője szerint a kritikus anyagok baráti országoktól való beszerzése a politikai ösztönzők és a beruházási korlátozások miatt valószínűleg előtérbe kerül. Az innovációs verseny fokozódása is várható, mivel egyes országok igyekeznek előnyt szerezni bizonyos iparágakban.

Ezek az ágazatok nyernek sokat

A Morgan Stanley elemzői szerint a többpólusú világra való áttérésnek a következő területeken lesznek a legnagyobb hatásai, a nyertes ágazatok és régiók is ezek közül kerülnek ki:

  • ipari automatizálás

A többpólusú világban nagyobb szükség van a gyárakba, raktárakba és gépekbe való beruházásokra, hogy alkalmazkodni lehessen az ellátási láncok átalakításához. A hardvert és szoftvert biztosító beszállítók, akik megkönnyítik ezt a globális átállást, valószínűleg gyorsabban fognak növekedni, mint az elmúlt évtizedben. A piac a jelenlegi 136 milliárd dollárról, 2030-ra 211 milliárdra, ezen belül az Egyesült Államok részesedése a 20 milliárd dollárról 33 milliárdra nőhet.

  • megújuló energia és e-autó-akkumulátorok

Az energiabiztonság és az energiafüggetlenség az amerikai döntéshozók egyik fő fókuszpontjává vált, és az elektromos járművek ennek egyik kulcsfontosságú eleme. A Morgan Stanley elemzése szerint az elektromos járművek tömeges elterjedésének az eléréséhez jelentősen át kell alakítani az akkumulátorok ellátási láncát, amelynek a 90 százaléka jelenleg Kínától függ. Az alkatrészek és a gyártás áthelyezése, kiépítése 2040-ig több mint 7 ezer milliárd dollárnyi beruházást igényel.

  • globális beruházások fejlett technológiába 

A félvezetők gyártásának diverzifikálása most kiemelt jelentőségű a befektetők, a vállalatok és a politikai döntéshozók számára. A kapacitás növelése érdekében a vállalatok (köztük az Intel) több mint 180 milliárd dollárnyi új beruházást terveznek a félvezetőgyártásban az Egyesült Államokban.

Friss nemzetközi kitekintés: a fenntarthatóság is képbe kerül

A friss, digitalizációval kapcsolatos tanulmányokat áttekintve kiderül: a technológiai fejlődés és az ipari IoT-megoldások bevezetése nemcsak a versenyképesség, az ipari hatékonyság növelésében, de a fenntarthatósági célok elérésében is sokat segíthet. Az így kiolvasható adatok alapján egyértelmű, hogy a nagy- és közepes vállalatoknak továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a digitális infrastruktúra fejlesztésére és az új technológiák integrálására, hogy versenyképesek maradjanak a globális piacon.

 

Digitalization 2024 – Staufen AG és AppliediT

A Digitalization 2024 című tanulmányban a Staufen AG és az AppliediT 417 ipari vállalatot kérdezett meg Németországban, Ausztriában és Svájcban. A kutatás rámutatott, hogy az ipari vállalatok 60 százaléka nem tudja teljes mértékben kiaknázni az adatainak potenciálját, emiatt jelentős értéknövekedési lehetőségeket veszítenek el. Az elemzés szerint a cégek leggyakoribb adattárolási módszere az ERP-rendszerek használata (77 százalék), amelyet az adatbázisok (69 százalék) és az Excel-táblázatok (54 százalék) követnek. A tanulmány hangsúlyozza a koherens IT-rendszer-infrastruktúrák kiépítésének fontosságát a fragmentált adatkezelés elkerülése érdekében.

Digital transformation insights – Gartner

A Gartner által készített jelentés a digitális átalakulás legfontosabb trendjeit mutatja be a gyártásban. A kutatás szerint a gyártási IT-vezetők 67 százaléka elsődlegesnek tartja az operációs modellek javítását a digitális technológiai beruházások során. A jelentés kiemeli a generatív mesterséges intelligencia (GenAI) alkalmazásának a lehetőségeit is, amely képes új betekintéseket (insights) és ajánlásokat is nyújtani a gyártásban a szenzorok által gyűjtött adatok alapján. A generatív MI segíthet személyre szabott képzési anyagok létrehozásában és virtuális tréningkörnyezetek kialakításában, amelyek valós körülményeket szimulálnak.

Forrás és további részletek:
https://www.gartner.com/en/industries/manufacturing-digital-transformation

2024 Industrial Digitalization Report – Nokia

A Nokia 2024-es jelentése szerint az ipari vállalatok egyre inkább használják a privát, okosvezeték nélküli hálózatokat. A felmérésben részt vevő vállalatok 79 százaléka számolt be jelentős fenntarthatósági javulásról, miután bevezették ezeket a hálózatokat. A jelentés bemutatja, hogy a privát vezeték nélküli hálózatok milyen előnyöket nyújtanak az ipari automatizáció és a fenntarthatóság terén például az energiafogyasztás csökkentésével és a folyamatok hatékonyságának növelésével. Egy finnországi kikötőüzemeltető például jelentős üzemanyag-megtakarítást ért el az automatizált rendszerek révén. De más ágazatok is szóba jöhetnek: az energiaszektorban például a digitalizáció támogatja a megújuló energiaforrások termelését és a hálózatok átalakítását azzal a céllal, hogy a szektor gyorsabban átálljon a fenntartható energiaforrásokra. A digitalizáció minden iparágat támogathat a szén-dioxid-mentesítés útján – von konklúziót a Nokia jelentése.

2024 Manufacturing Industry Outlook – Deloitte USA

A Deloitte 2024-es, az ipari kilátásokat számba vevő elemzése szerint a gyártási ágazat továbbra is szembesül a munkaerőpiaci kihívásokkal és az ütemesen emelkedő költségekkel. A jelentés szerint a gyártók egyre inkább digitális eszközöket alkalmaznak a tehetségek megszerzése és megtartása érdekében, beleértve a mesterséges intelligencia használatát a toborzásban és a munkaerőpiaci igények beazonosításában. A jelentés kiemeli a generatív MI alkalmazásának fontosságát is a képzési anyagok testreszabásában és a virtuális tréningkörnyezetek kialakításában.

Billions of Better Decisions tanulmány – ABB

Az ipari digitalizációval is foglalkozó energetikai gépeiről ismert óriáscég, az ABB tanulmánya az ipari digitalizáció és a fenntarthatóság közötti kapcsolatot tárja fel. A kutatás szerint a globális döntéshozók 96 százaléka úgy véli, hogy a digitalizáció elengedhetetlen a fenntarthatósági célok eléréséhez, de csak 35 százalékuk alkalmazza az ipari IoT-megoldásokat széles körben. Az elemzés kiemeli, hogy a digitalizáció lehetővé teszi a jobb döntéshozatalt, növelve a termelékenységet, csökkentve az energiafogyasztást és az üvegházhatású gázok kibocsátását.

 

Az UNI in&out Innováció 2024 kiadvány célja, hogy segítsen eligazodni a technológiai fejlődés gyors ütemében, és bemutassa, hogyan formálják a legújabb innovációk a jövő iparát és oktatását. Kiadványunk ezúttal az MTMI (matematika, természettudomány, műszaki és informatikai) területekre fókuszál, körüljárja az ipar 4.0-koncepciót és témaköreit.

Az UNI in&out Innováció 2024 megvásárolható online a shop.uniside.hu oldalon, valamint a Relay és Inmedio hálózat, illetve az Auchan és Interspar üzleteiben.

A negyedik ipari forradalom már velünk él – ugye nem marad le?

Az ipari termelésen és a logisztikán túl olyan hagyományos ágazatokat is a „feje tetejére” állít, mint a mezőgazdaság, a városaink szervezése, a közlekedés, a szállítás, a logisztika, az építőipar vagy a kulcsfontosságú energetika. Ez a mindent elsöprő digitalizáció egyre többször erősíti fel a fenntarthatósági törekvéseket is, így mind szorosabban összefonódik a két terület. Gondoljunk például a megújuló energiákra, a mesterséges intelligenciára vagy az elektromos autókra, de a példák sora egyre bővül.

A napi kihívásokon túl szinte másról sem hallunk manapság egy-egy gazdasággal, innovációval foglalkozó konferencián, vagy háttérbeszélgetésen, mint arról, hogy nemcsak a mindennapjaink, de az egész gazdaság gyökeresen átalakul a digitalizáció, a fenntarthatóság előtérbe kerülésével. Ezt az átalakulást igen ütemes sebességű és az üzleti élet szinte minden területére kiterjedő, főként információtechnológiai innováció fűti, akár bő egy évszázada az akkori ipari forradalmat a kőolaj. A kőolaj kitermelésének kezdetein az iparosodás új lendületet kapott, így például a robbanómotorok elterjedésével a világ a feje tetejére állt.

A kérdés nem az, hogy van-e és lesz-e drámai hatása a mai digitális trendeknek, hanem pusztán az, hogyan, milyen időtávon alakít át minden gazdasági ágazatot a digitalizáció, miként változtatja meg a munkánkat, a társadalmunkat a következő években, évtizedekben.

Az a digitalizáció, amely maga is szinte 2-3 évente tud vadonatújat nyújtani. Az okostelefonok és a gyors mobilnet révén például szinte minden a kezünkbe került, nemcsak a kommunikáció, a munkavégzés, a közösségi oldalak, de a bankolás, a forgalmat is figyelő GPS-megoldások és tucatnyi más terület. A mobilokhoz és az okostelefonok elterjedéséhez hasonlóan gyökeres változást hoz az iparosodás új szakasza, amikor a gépek szenzorok és okosprogramok révén a hatékonyság egy teljesen új dimenzióját nyitják meg. És akkor még nem is szóltunk az egyre látványosabban fejlődő, a ChatGPT révén százmilliók kezébe adott mesterségesintelligencia (MI)-technológia 2022 végén kezdődött kivirágzásáról, amely miatt újra méhkasként bolydult fel az egész technológiai szektor.

Az ipar negyedik forradalma már valóság

Ráadásul nemcsak elméleti, hosszú és unalmas konferenciák hívószava az ipar 4.0 (azaz az ipari digtalizáció), hanem „hús-vér” valóság a mindennapokban, ahogy Európában nevezik az ipar 4.0, vagy ahogyan a tengerentúlon emlegetik: Internet of Things (IoT). Ezek a fogalmak legfeljebb apró finomságokban térnek el, a lényegüket tekintve ugyanazt vetítik előre: egy olyan új gazdasági „világrendet”, amelyben a gyártás, a logisztika, az energetika, a közlekedés-szállítás, az építőipar és még a mezőgazdaság is egész máshogyan szerveződik majd, mint akár csak pár évvel korábban.

*

AJÁNLÓ

Az UNI in&out ipari digitalizációs kiadványa – ami a hazai Siemens Zrt. fő támogatásával készült – a fentihez hasonló témákon túl (amelyek teljes terjedelemben elolvashatók a kiadványban) igen értékes rangsorokat tartalmaz. Mégpedig a digitalizáció terén releváns STEAM* képzési területeken.

E rangsorok az Oktatási Hivatal és a Clarivate megoldásai alapján készültek.

*A STEM a (Science, Technology, Engineering és Mathematics) felsőoktatási képzési területeket jelenti, ám újabban STEAM-ként is emlegetik, mert az A, mint Arts is a rövidítésbe ékelődik, hiszen a digitalizációban is elengedhetetlen a művészeti megközelítés.

*

A fentiekből az következik, hogy amelyik régió, ország vagy vállalat-vállalkozás ezeket a trendeket beépíti a mindennapokba, nyitott, és e technológiákat egyre intenzívebben alkalmazza, az sokkal jobban fel tudja majd venni a versenyt a 21. század egyre sokasodó kihívásaival.

Az IoT-alkalmazások sokfélesége az iparban már most jó néhány földindulásszerű változást hozott. Az alábbiakban tisztázzuk az alapfogalmat, majd példákat hozunk az ipar 4.0 alkalmazásaira és az ipari digitalizációs trendekre, azokra, amelyekről már most látszik, hogy az iparág jövőjét is meghatározhatják.

*

KAPCSOLÓDÓ CIKKÜNK:

A Siemens és a Microsoft így gyorsitaná fel az ipari digitalizációt

Az ipar 4.0 és a Modern Mintaüzem Program

Az ipar 4.0 egy olyan gyűjtőfogalom, amely csokorba gyűjti azokat az eszközöket és megoldásokat, amelyek ipari környezetben lehetővé teszik az adatok és információk gyűjtését, elemzését és az azokból való tanulást, ami hatalmas jelentőségű az ipari folyamatok és műveletek hatékonyabbá tétele szempontjából.

Azaz például két gyártósor vagy két hatalmas raktári folyosó mellé nem még kettőt-kettőt építünk, hanem a meglévő kettő jellemzően 30-50 százalékos kihasználtságát próbáljuk 80-90 százalékra növelni, vagyis a termelőeszközöket kellően „felokosítani”.

 

2018-ban egy EU-s pályázat keretében a Budapesti Műszaki Egyetemen létrehozott Ipar 4.0 Technológiai Központ vezetője. Kovács László szerint a technológia sok olyan területen használható, amelyre esetleg a vállalatok önállóan nem is fókuszálnak. Éppen ezért valósult meg a Modern Mintaüzem Program (amelyről e kiadványban több helyen írunk), amely gyakorlati és elméleti ismeretek átadásával támogatta a vállalkozások automatizációs és digitalizációs fejlesztési törekvéseit. Továbbá növelte nyitottságukat az ipar 4.0-technológiák irányában, így a fejlettségi szintjüknek megfelelően segítette, és ma is segíti a hazai, főként feldolgozóipari cégek bekapcsolódását a negyedik ipari forradalomba.

*

Érdekel a technológia? A digitalizáció friss trendjei? Ez az anyag teljes terjedelmében megtalálható a – már említett – kiadványunkban is!

Itt megtalálod továbbá a STEAM képzési területek listáit is. Benne van az innovációhoz kapcsolódó képesítések, szakmák, a top középiskolák listája is!

Nézz bele az innovációs kiadványunkba, amit nyomtatott verzióban most meg is vásárolhatsz az alábbi linken! 

 

 

Gondoltad volna? Íme egy magyar startup, amelynek drónos megoldása úrrá lehet a karácsonyi őrületen

Egy magyar startup remek találmányát mutatjuk be, de kezdjük előbb egy nemzetközi felméréssel. E szerint

ez év első felében nem kevesebb, mint 8200 esetben szakadt meg a globális ellátási lánc.

Végső soron az áruellátási nehézségeket is enyhítheti a magyar Aeriu megoldása, amelyet nemrég egy Miskolc melletti globális autóipari nagyvállalat is bevezetett raktárába. A Covid óta azt tapasztaljuk, hogy egyre több a hiányzó, vagy nehezen beszerezhető árucikk a piacon, például többet kell várni a legtöbb új autóra. Holott korábban akár az átlagember, akár egy cég beszerzési felelőse megtalált szinte minden szükséges árucikket. Ma azonban az ellátási láncok alaposan felborultak, és csak lassan állnak helyre. A legmodernebb technikát kell bevetni ahhoz, hogy enyhüljön ez az óriás nyomás, különösen például a vállalati évzárások, illetve a karácsony jelentette szállítási-raktározási főszezonban.

Érdekel a logisztika? Benne lennél egy drónpilóta képzésben? Nézd meg ezt a videót:

 

Az, hogy a szállítás-raktározási ágazat egyre növekvő nyomás alatt van, illetve egyre ellenállóbbnak kell lennie, az nem is kérdés, a hírekben egymást érik a gyári tüzekről, a kibertámadásokról, a kikötői zavarok és visszahívásokról szóló hírek. Erre jönnek a gyári zavarok, perek, sztrájkok, cégfelvásárlások és vezető váltások.

A Resilinc pár hete közzétett kutatása szerint 2023 júniusáig összesen közel 8200 esetben szakadt meg a globális ellátási lánc összes iparágban, ami 3 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest.

 

Egy magyar startup – az Aeriu raktározási megoldásának lehjobb része: a drónpilóta képzés igen sikeres – fotó: Aeriu

A nehezebb gazdasági helyzet, a magas infláció miatti sztrájok, tüntetések, továbbá a munkaerőhiány a világon mindenütt nagy probléma: az efféle zavarok jelentetették az egyik legfontosabb logisztikai kihívást. A kutatás szerint a fenti gondok 136%-kal nőttek 2022 első félévéhez képest.

A Resilinc szerint az egészségügy, a csúcstechnológia, az autóipar, a repülőgépipar, valamint az élelmiszer- és italgyártás szembesült a leginkább a szállítás-raktározási problémákkal. De a globálisan közel háromszorosára emelkedő céges csődök, illetve a csökkenő céges nyereségek is tetézték a bajt. (Érdekesség: a Resilinc adatait az EventWatchAI nevű mesterséges intelligencia platform gyűjtötte össze, amely világszerte 104 millió különböző forrásból gyűjti az információkat, 200 országból.)

***

Érdekel a műszaki világ? Az IT? A digitális gyártás? Tanulnál műszaki-tudományos-művészi (STEAM) területeken? Egyetemi és technikumi rangsorok, érdekes interjújúk ebben a remek kiadványban:

Innováció és ipari digitalizáció – egyetemek és vállalatok együttműködése – megjelent az UNIside kiadványa

***

Nyakunkon a karácsonyi káosz – ez a magyar startup így enyhítene rajta!

Nyilván cégek ezrei igyekeznek különféle technológiákkal enyhíteni a munkaerőhiányon, illetve a fent részletezett kihíváson. Az egyik ilyen lehetséges megoldás a drónok alkalmazása nem csak a kiszállításban, de már a raktári folyamatok gyorsításában is. „Elképesztő drón-forradalom zajlik nem csak a harctereken vagy a hobbisták körében, de immár a raktárakban is” – mondja Ellenrider Gergely. A hazai, eddig 100, illetve 200 ezer eurónyi kockázati tőkét gyűjtő, számos tehetséges hazai mérnököt foglalkoztató dróntechnológiai vállalkozás, az Aeriu alapító-ügyvezetője szerint a pörgős karácsonyi logisztikai főszezont rendszerint az év végi leltárazási őrület követi a legtöbb cégnél. A leltározás azonban – főként az itthon is jellemző munkaerőhiány miatt – nem csak kellemetlenségeket, de csúszásokat, ellátási problémákat, termelési fennakadásokat is okozhat januártól.

A legjobb raktárosból lesz a legjobb drónpilóta e magyar startup által

Az ellátási láncok problémáin akár a nagy, akár a kisebb, de modern, magaspolcos raktárakban sokat segíthetnek a drónos megoldások, amelyek közül immár szerencsére egy magyar vállalkozás is kínál egyet.

A karácsonyi szezont tehát az év végi leltározási őrület követi a legtöbb cégnél, és mint az Aeriu alapító-ügyvezetőjének beszámolójából kiderül: a raktári dolgozók többsége lelkes, önként jelentkezik drónpilótának. Az alábbi videóból pedig kiderül, hogy miként működik ez a remek hazai fejlesztés.

De hogyan zajlik egy ilyen oktatás? A drónpilóta jelölteknek kétnapos képzésben volt részük. Először elméleti oktatást kaptakaz aerodinamika alapjairól, például, hogy hogyan működnek a drónok, és milyen törvények és szabályok vonatkoznak a használatukra. Az első délutánon pedig lehetőségük volt összeszerelni a drónokat és megtanulni az irányítás alapjait is. A következő napon a bonyolultabb mozgásokat gyakorolták. Ezután ellátogattak a raktárba is, hogy kipróbálják, hogy hogyan történne a tényleges munkavégzés.
Az Aeriu vezetőinek meglepetésére a legtöbb dolgozó önként jelentkezik drónpilótának, és nagyon könnyűnek és intuitívnak találják az irányítást. „Ez remek módja annak, hogy a munkát szórakoztató tevékenységgé tegyük. A drón irányítása felelősséget igényel, de nem nehéz megtanulni. A raktárkészlet ellenőrzési feladatok világosak és egyszerűek lettek.” – mondta Kós Bence, az Aeriu egyik legújabb üzleti partnerének az S.E.G.A. Hungary egyik friss, lelkes drónpilótája.

A 14 országban 6 ezer főt foglalkoztató globális autóalkatrész gyártó SEG Automotive (Starters E-Component Generators Automotive) magyar leánya a S.E.G.A. Hungary. A cég magas minőségű hajtáslánc-komponenseket fejleszt és gyárt Miskolc mellett egy 50 ezer négyzetméteres gyárban, amelyhez egy közel négy futballpályányi méretű, hatalmas raktárcsarnok is kapcsolódik.

Így 80%-kal kevesebb eszköz- és 35%-al kevesebb raktáros kell

Az S.E.G.A. Hungary tehát a Aeriu raktár drónjai mellett tette le a voksát. Szigorú előírások alapján átvizsgálták a teljes megoldást, amellyel szemben elvárás volt, hogy könnyen integrálható legyen a meglévő munkafolyamatokba. A S.E.G.A. öt drónt vásárolt az Aeriu-tól. Az ismert drón szállító, a DJI eszközeire épülő hazai megoldás révén jelentősen csökkentek az egészségügyi és biztonsági kockázatok, továbbá nőtt a hatékonyság. A rendszeres készletellenőrzés munkaerőköltsége legalább 3-5 millió forintot tesz ki egy átlagos raktárban, amelyet mintegy harmadával képesek csökkenteni az Aeriu drónjai, de például az emberek magasba emelésének veszélyei és költségei is jelentősen, 80-90 százalékkal csökkenthetők. Az adott projektben a leltározáshoz mintegy 80 százalékkal kevesebb műszaki felszerelést vettek igénybe, és a részt vevő kollégák számát is 35 százalékkal csökkentették.

***

A neten ebben a formában nem fellelhető STEAM egyetemi rangsorokat, technikumi rangsorokat tartalmazó digitalizációs kiadványunkat most meg is vásárolhatod:

https://diplomatszerzek.hu/termek/uniside-ipari-digitalizacios-kiadvany/

 

A Siemens berkein belül is összekötjük a digitális és a valódi világot – interjú

Sokan beszélnek a mesterséges intelligenciáról – gondolom a Siemens Zrt-n belül is. Az iparban milyen alkalmazási lehetőségei vannak ennek a technológiának?

Számos ügyfelünk gyakorlatával lehet illusztrálni, hogy mennyi területen dolgozik már mesterséges intelligencia (MI). Így például ennek segítségével gyorsul fel a vízszivárgások felderítése, lokalizációja, a kakaógyártásban is használják, korai hibafelismerést biztosít az üzemekben, emellett az adatközpontok energiaigényét szintén csökkenti. A legújabb fejlesztéseink egyikével a komissiózás is automatizálható, ekkor a robot MI segítségével választja ki, fogja meg az előtte lévő változó alakú, súlyú termékeket, amelyekből például csomagokat készít elő a webes megrendelések teljesítéséhez a raktárban. Segítségével többek közt a munkaerőhiánnyal küszködő logisztikai vállalatok tudják növelni a versenyképességüket. A Siemens már az 1990-es évektől dolgozik azon, hogy az MI-neurális hálózatok technológiáját beemelje az iparba. Az MI-vel végzett K+F munka során több szempontra figyelünk, így többek közt a kibervédelemre is. közbeszédben lassan lecsengenek a virtuális metaverzum körüli hírek, bejelentések, ugyanakkor a termelés digitalizálása, sőt virtuális modellezése új szintre emelheti az ipart.

Érdekel a technológia? A digitalizáció friss trendjei?

Ez az interjú megtalálható az UNIside ipari digitalizációs kiadványában is, amelynek fő támogatója a Siemens Zrt.

Itt megtalálod továbbá a STEAM képzési területek listáit is. Benne van az innovációhoz kapcsolódó képesítések, szakmák, a top középiskolák listája is Nézz bele innovációs kiadványunkba, amit nyomtatott verzióban meg is vásárolhatsz! 

Innováció és ipari digitalizáció – egyetemek és vállalatok együttműködése – megjelent az UNIside kiadványa

 

Melyek a metaverzumhoz kapcsolt elvárások?

Igen, a hírek inkább a virtuális valóságról szóltak, a metaverzum kapcsán főként a kereskedelmi, a szórakozási szempontokat emelték ki. Például azt, hogy sokan esetleg egy a mai játékokból ismert, látást is eltakaró VR-headsettel a fejükön töltik majd az életük egy jó részét. Ahogyan mondjuk Spielberg Ready: Player One című filmjében láttuk. És mondjuk valaki egy virtuális közösségi térben virtuális sört iszik, pixelekből kreált ruhát vesz, digitális házat épít, amelyet virtuális bútorokkal és műalkotásokkal rendez be. Arról azonban kevesebb szó esett, hogy „vásárlói” metaverzum mellett közel háromszor akkora piacértéket képvisel annak gyártóipari verziója.

Jeránek Tamás, a Siemens Zrt elnök-vezérigazgatója

Jeránek Tamás, a Siemens Zrt elnök-vezérigazgatója fotó: Siemens Zrt.

A szórakoztatás vagy a vásárlás nyilvánvaló, de az ipari metaverzum hogyan néz ki a gyakorlatban?

A metaverzummal ellentétben az ipari metaverzum haszna a gyakorlatban ölt testet. Ha ugyanis a komplex gyártási környezetben leképezzük a fizikai valóságot az online térben, akkor jó néhány hatékonyságnövelő lehetőség bontakozik ki. Gondoljunk bele, ha a vállalatok minden digitalizálható eszköze, folyamata valósághűen leképezhető, bejárható, az elemei és az egésze szimulálható, akkor ez alapján fejlesztési döntéseket lehet hozni a fizikai valóság számára.

Eddig érthető, de mire használható egy virtuálisan leképezett valódi gyár metaverzuma?

Így tökéletesíteni lehet az üzemek tervezését, működését, a termékek elkészítését, emellett új szintre kerülhet a fenntarthatóság is. Hiszen már az áruk tervezésekor a legfenntarthatóbb modellt lehet kidolgozni, és annak elkészítését, leszállítását, környezeti lábnyomát megtervezni. Mindezt úgy, hogy a legjobb szakembereknek nem kell fizikailag egy irodában dolgozniuk. Mi több: az ipari metaverzum segítségével egy gyárban akár az időben is vissza tudunk menni, és megnézni, hogy az egyik robot miért nem úgy működik, mint a többi. A virtuális térben frissítést küldhetünk a robotra, így szimulálni, ellenőrizni lehet a működését, majd a tesztek alapján a valóságban is megtenni azt. Az a célunk, hogy összekössük a digitális és a valódi világot. Ez eddig meglehetősen science fictionnek hangzik.

Milyen technológiák szükségesek ehhez?

A technológia elemei, így például az 5G-hálózatok, az MI, a felhő-számítástechnika, a peremhálózati technológia, a kiterjesztett valóság rendelkezésre áll. Ezeket már „csak” össze kell illeszteni az adott konkrét feladathoz. Ennek segítségével épül például a legújabb német gyártóüzemünk, és több ügyfelünk új beruházása szintén így valósul meg világszerte, valamint itthon is. Bár minden eset más, egy-egy komplex ipari metaverzum segítségével egy-egy üzem 20 százalékos produktivitásnövelést és 40 százalékkal nagyobb rugalmasságot is elérhet. Ez ugrást, új időszámítást jelent a korábbi hatékonyságnövelési módszerekhez képest.

Mire alkalmas még ez a technológia a gyártáson túl?

Az előbb részletezett ipari metaverzum alapvetése, az úgynevezett digitális ikrek már megjelentek az innovatív szervezetek mindennapjaiban. Városnegyed tervezésekor, korallzátonyok megmentésére, űrinfrastruktúra-elemek vagy éppen „földi” lakóautók tervezésekor vetik be a megoldásunkat. Innovatív ötletek tesztelésére, egy adott környezetben való működés modellezésére is alkalmas tehát ez a koncepció, amellyel megvalósul az ipar 4.0 következő lépcsőfoka. Bár az ipar 4.0 mint fogalom már több mint tízéves, megannyi fejlődési lehetőséget kínál ma és a jövőben is.

Mi a helyzet a munkaerő vonatkozásában? Hogyan változtatja meg ez a trend a HR-területeket?

Az ipar 4.0-technológiák használatához, terjedéséhez sok képzett kékgalléros munkatársra van szükség. Jóval többre, mint ami most elérhető a munkaerőpiacon. A gépeket ugyanis a helyszínen üzemeltetni kell, a fizikai karbantartást nem lehet távolról elvégezni. Míg a rendszerek kitalálását, tervezését jellemzően felsőfokú végzettségű mérnökök végzik, a helyszíni üzemeltetésre az eddiginél is nagyobb fókusz esik. E feladatok komoly tudást igénylő pozíciók, hiszen már nem egy-egy berendezéshez, gyártósorhoz kell érteni, hanem komplexebb rendszerekhez. Így előfordul, hogy egy-egy kékgalléros kolléga tudása nagyobb, mint az egyetemen tanult munkatársé. Bármelyik munkakört nézzük, az biztos, hogy a folyamatos tanulás elengedhetetlen az ipar 4.0 korában.

Hogyan állunk a hazai ipar 4.0-s képzéssel?

Ezen a területen vannak még fejlődési tartalékok. Ez érthető is, hiszen ez a szegmens nagyon gyorsan változik, és a versenyképesség fenntartásához fejleszteni szükséges. Igyekszünk ehhez a mi eszközeinkkel, lehetőségeinkkel hozzájárulni, mint például a laborkörnyezettel, az oktatás támogatásával a közép- és felsőfokú műszaki intézményekben.

Önök hogyan találják meg a leendő munkatársaikat?

A vonzó munkahely kialakítására, fejlesztésére jelentős erőfeszítéseket teszünk. Kiemelném a fenntarthatósági aspektusokat is, amely területen szintén azt gondolom, hogy kiemelkedő munkát végzünk. A környezetvédelemtől a munkaerő képzésén át a megfelelőségig ugyanis széles körben haladunk afelé, hogy elérjük a fenntarthatósági céljainkat, egyúttal ügyfeleinknek is segítsünk abban, hogy ők is fenntarthatóbbak legyenek az ipar 4.0-technológia segítségével. Erre a feladatra invitáljuk a leendő munkatársainkat is.

 

NÉVJEGY – Jeránek Tamás

– 53 éves, nős, 2 felnőtt gyermek édesapja.

– Mérnökdiplomát szerzett, emellett elvégzett egy MBA másoddiplomás képzést.

– Siemenses karrierje előtt saját cégét vezette, illetve egy másik multinacionális vállalatnál töltött be menedzseri posztokat.

– 2012-ben csatlakozott a Siemens Zrt.-hez az ipari digitalizációval foglalkozó divízió vezetőjeként, amely szektor a vállalat meghatározó területe lett a szakember vezetése alatt.

– 2021-től a Siemens Zrt. vezérigazgatója.

– Szabadidejében szívesen biciklizik, illetve korábbi, versenyszerűen űzött kosárlabdázói múltjával dobja a pontokat a baráti összejöveteleken.

A Siemens és a Microsoft így gyorsitaná fel az ipari digitalizációt

Mesterséges intelligenciára épülő, ipari chatbotot mutatott be a Siemens. Rendkívüli mértékben meggyorsítja az automatizációs- és szoftverkódok létrehozását, illetve optimalizálását a Siemens és a Microsoft közös fejlesztése, az Industrial Copilot.

A mesterséges intelligenciára épülő, ipari chatbot segítségével az összetett kódok hibamentesítése is könnyebbé válik, és a szimulációk átfutása hetekről percekre rövidül.

A Siemens és a Microsoft ipari co-pilot megoldása

Az „ipari másodpilótát” jelenleg két felhasználási területen alkalmazzák. Egyrészt közreműködik a Siemens vezérlőrendszereihez készülő PLC programozási kód elkészítésében, ami tartalmazza, mely gépeknek, mit kell csinálniuk, milyen sorrendben és milyen feltételek mellett. Ezt a munkát nemcsak kódgenerálással, hanem szükség esetén a programozási nyelvek közötti fordítással és optimalizálással is gyorsítja.

Érdekel az ipari digitalizáció? Olvass bele nyomtatott kiadványunkba is!

Ez most nagyon menő trend, Te mit tudsz róla? Ipar 4.0 – ipari digitalizáció

A gépek meghibásodása esetén megkeresi a probléma forrását

Másrészt a gépek meghibásodása esetén megkeresi a probléma forrását, megszüntetésére pedig javaslatot is tesz. Mindezt úgy, hogy a karbantartók egy csevegőablakban írhatják le a problémát, részletes műszaki információkat kérhetnek, és megvitathatják a javasolt megoldást, mintha csak kollégáikkal beszélnének.

Az új fejlesztés így jelentős terhet vesz le a folyamatautomatizálás, a PLC programozás és a karbantartás területén dolgozó, magasan képzett és tapasztalt szakemberek válláról, akikből nagy a hiány a munkaerőpiacon. Ennek köszönhetően, valamint a gépek állásidejének lerövidítése miatt az AI-másodpilóta a termelékenység és a hatékonyság ugrásszerű növekedését hozza majd az autó- és gyártóipartól kezdve, a kritikus fontosságú infrastruktúrákon, illetve a szállítmányozáson át, az egészségügyig, különféle iparágakban.

Kooperatív fejlesztés, ami az ipari csapatok együttműködését is új szintre emeli

A megoldás a Siemens Xcelerator digitális üzleti platformjáról érkező automatizációs és folyamatszimulációs információkat a Microsoft Azure OpenAI Service felhőalapú szolgáltatásával dolgozza fel. A vállalatok eközben biztonságban tartják a megismert adatokat: még a szolgáltatás alapjául szolgáló AI-modellek tanítására sem használják fel őket.

A két szállító egyúttal az ipari csapatok együttműködését is új szintre emeli kollaborációs platformjaik összekapcsolásával. A Teamcenter for Microsoft Teams alkalmazás, amely a terméktervezés és -gyártás különböző területein dolgozó alkalmazottak együttműködését a generatív AI képességeivel teszi hatékonyabbá, 2023 december elejétől általánosan elérhető lesz.

Siemens Industrial Copilot, fotó: Siemens

Siemens Industrial Copilot, fotó: Siemens

Fotók: Siemens és Pixabay

Innováció és ipari digitalizáció – egyetemek és vállalatok együttműködése – megjelent az UNIside kiadványa

A felsőoktatás és a szakképzés STEAM-területeit bemutató legfrissebb UNI kiadvány fókuszában a manapság igen fontos területnek számító innováció és az ipari digitalizáció áll. A kiadvány fő támogatója a Siemens Zrt. 

A megjelent magazin sorra veszi az új kormányzati digitalizációs és K+F-stratégia gyakorlati megvalósításának elemeit, a mesterséges intelligencia fejlődési irányait és a vállalatok egyetemekhez való kapcsolódásainak egyes jó gyakorlatait. A Makronóm Intézet Makroszkóp rendezvényén debütáló magazinban számos meghatározó véleményformálóval készített interjúban mutatják be az innovációs ökoszisztéma sokszínűségét.

A számítási felhő, a virtuális, a kiterjesztett valóság (VR, AR), a már több helyen felbukkanó önvezető járművek, a blokklánc-technológia, az akár árukat szállítani képes drónok, a robotporszívók és az önmaguktól dolgozó fűnyírók mind olyan eszközök, amelyek alig egy évtizede épültek be a mindennapjainkba. A ChatGPT berobbanása révén újra a világ figyelmének középpontjába került a gépi értelem, azaz a mesterséges intelligencia, amely immár nemcsak a tanulók házi dolgozatát írja meg, de a vállalatoknak is segíthet, szövegalkotási, marketing- és egyéb üzleti folyamatok támogatásával.

Mi van a kiadványban? Mi az UNIside kiadó misszója?

Az UNIside kiadó – amely startupként felsőoktatási rangsorok készítésével, egyetemi és vállalati vezetőkkel készített interjúkkal, szakmai tartalmakkal, a szakképzés és a szakmák népszerűsítésével segíti a fiatalokat, szüleiket, tanáraikat a pályaorientációban – most megjelent, innovációval, ipari digitalizációval foglalkozó különkiadása ezúttal a felsőoktatás és a szakképzés STEAM-területeire fókuszál. Bemutatja az új kormányzati digitalizációs és K+F-stratégia gyakorlati megvalósításának elemeit, a mesterséges intelligencia fejlődési irányait és a vállalatok egyetemekhez való kapcsolódásainak egyes jó gyakorlatait. A kiadványban számos interjúaz e területeken meghatározó véleményformálókkal segít megvilágítani az innovációs ökoszisztéma sokszínűségét.

A magyar STEAM területek és a digitalizáció – egyetemi és szakképzési rangsorok

Az UNI in&out ipari digitalizációs kiadványa a fenti témákon túl értékes rangsorokat tartalmaz a digitalizáció terén releváns STEAM képzési területeken. (E rangsorok az Oktatási Hivatal és a Clarivate megoldásai alapján készültek.) A STEM a (Science, Technology, Engineering és Mathematics) felsőoktatási képzési területeket jelenti, ám újabban STEAM-ként is emlegetik, mert az A, mint Arts is a rövidítésbe ékelődik, hiszen a digitalizációban is elengedhetetlen a művészeti megközelítés.

A Makronóm Intézet szakmai rendezvényen debütált a digitalizáció témájú kiadvány

A patrióta és pragmatikus gazdaságpolitikai szemlélet kiterjesztését célul kitűző gazdaságkutató, a Makronóm Intézet éppen a kiadvány fő témájáról, az ipari digitalizációs trendekről készített felmérést, amelynek eredményeit első alkalommal az UNIside kiadványában publikálták. E munka részletes eredményeit Budapesten, 2023. október 5-én a Makroszkóp minikonferencián mutatta be az intézet. Az elemzés fő eredményei szerint a vállalatvezetők több mint harmada nem ismeri az ipari digitalizáció fogalomkörét, és csupán a 24 százalékuk alkalmazza azt a gyakorlatban. A Makronóm Intézet felmérésének eredményeit ismertető Purczeld Eszter vezető elemző az eseményen elmondta: a DESI felmérés 2022-es adataival összhangban a hazai vállalatok jelentős lemaradást érzékelnek már az alapszintű digitális technológiák alkalmazásában is, így jelentős fejlődési út áll még a hazai gazdasági társaságok előtt. A kerekasztal-beszélgetés meghívott vendégei – Vajda Viktor, a Neumann Technológiai Platform operatív ügyvezető helyettese, Tajthy Krisztina, az IVSZ főtitkára és Ács István, a Bosch Rexroth Kft. ügyvezető igazgatója – pedig mind egyetértettek abban, hogy az ipari digitalizáció ma az egyik legfontosabb prioritás a gazdaságpolitikában, és számos élő példát és lehetőséget villantottak fel az érdeklődők számára.

Az Uni In&Out Innováció – ipari digitalizációs, ipar 4.0 tematikájú kiadványa, fő támogató: a Siemens Zrt.

Ez most nagyon menő trend, Te mit tudsz róla? Ipar 4.0 – ipari digitalizáció

A lehető legtöbb gyártási folyamat minél szélesebb körű automatizációja és digitalizáció kapcsán erősöső technológiai törekvése ma már kétségkívül kulcskérdés minden termelő vállalat sikerében. A számítási kapacitások ugrásszerű növekedése, a megdöbbentő tempóban fejlődő AI-algoritmusok és felhőplatformok pedig várhatóan még inkább berúgják a motort. Így 2030-ra a gyártás digitálizációjának globális piacának értéke elérheti az 1370 milliárd dollárt. A modern Ipar 4.0 megoldások terjedése és fejlődése nem csupán gyorsabb, hatékonyabb és olcsóbb termelést tesz lehetővé. Sőt, még a folyamatok energiaigényén is faraghat, így napjaink egyik legnagyobb kihívására adhat választ. Milyen trendekre érdemes odafigyelni, hogyan válik valósággá az ipari digitalizáció következő lépcsőfoka és milyen lépéseket tett hazánk ezen a téren? A legérdekesebb okosipari megoldásokat gyűjtötte össze a Stylers információ-technológiai cégcsoport.

Az iparban is egyre erősödik a digitalizáció

Az elmúlt évtized digitalizáció kapcsán felpörgő „kényszere” az ipart sem hagyta érintetlenül. Különösen nagy lendületet kapott a modern technológiák alkalmazása a gyártás és termelés mindennapi gyakorlatában a járványidőszakot követően. Azok a vállalatok küzdöttek meg sikeresebben a kihívásokkal, melyek a digitális megoldásoknak köszönhetően könnyebben tudták biztosítani az üzletmenet és az ellátási láncok folytonosságát. Illetve a megszokott minőséget és az alkalmazottak védelmét a napról napra változó gazdasági környezetben. „Az Ipar 4.0 célja, hogy a folyamatokat a digitális technológiák felhasználásával fejlessze, automatizálja és minden szempontból hatékonyabbá tegye. A robotizáció, az adatalapú folyamatoptimalizálás és intelligens döntéshozatal mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a termelés rugalmasabb, átláthatóbb, pontosabb és fenntarthatóbb legyen” – mondja Gönczy Gábor, a Stylers információ-technológiai cégcsoport ügyvezető-tulajdonosa.

Digitális ikrek, csökkenő energiaigény, ember-gép szinergia

Nem meglepő tehát hogy egyre szaporodnak a technológiai újítások a termelő szervezetek mindennapi gyakorlatában, melyekről korábban ráadásul azt gondoltuk, hogy csak a sci-fi filmekben létezhetnek. A termelékenység mellett azonban további fontos érv, hogy a modern megoldások többsége nemcsak a vállalatok és a fogyasztók zsebének, de bolygónk fenntartható jövőjének is jót tesz. A gyártási folyamatok energiaigénye óriási, miközben környezeti és geopolitikai indikációk miatt egyre nagyobb kihívás ezt a mennyiséget – főként hagyományos forrásokból – biztosítani. Még a hétköznapokban is.

Mennyire hatékony az ipar 4.0?

Az Ipar 4.0 megoldások akár 40 százalékkal is mérsékelhetik a gyárak energiaigényét, ami kulcskérdés a fenntarthatóság szempontjából. Pontosan milyen technológiáknak vehetjük hasznát a termelésben, mik a legforróbb trendek és legérdekesebb megoldások? Nézzünk néhány példát!

1. Ipari IoT (Internet of Things)

Az IoT által vezérelt gépek és szenzorok lehetővé teszik az eszközök automatizálását és az adatok gyűjtését a folyamatok javítása és az energiahatékonyság növelése érdekében. A logisztika például tárolhatja a készleteket egy olyan mérlegen, mely a súly mellett azt is megállapítja, ha a mért érték túl alacsony, ezt az információt pedig azonnal továbbítja a készletgazdálkodásnak, hogy az elindíthassa a szükséges lépéseket.

2. Additív termelés és 3D nyomtatás – kevesebb idő, kevesebb hulladék

Az additív gyártási technológiának köszönhetően nem kell folyamatosan, jóelőre raktáron tartani például bizonyos alkatrészeket. Azokat gyorsan, olcsón és személyre szabottan lehet létrehozni az aktuális igények szerint. A 3D nyomtatás ráadásul még környezetkímélő is. A folyamat során egyrészt kevesebb hulladék keletkezik, másrészt számos így keletkező anyag teljes mértékben újrahasznosítható, ami lehetőséget ad egy fenntartható, ciklikus ellátási lánc kialakítására is.

3. A digitális iker a barátunk

A kifejezés – bár első hallásra akár ijesztőnek is tűnhet – bármilyen, a valóságban is létező rendszer, gép, termék vagy folyamat digitális reprodukciója is lehet. Hogy kell ezt elképzelni? Van egy bonyolult gyártórobotunk, melynek akár rövid meghibásodása is komoly kiesést jelent a termelésben. A gép digitális lenyomatán számos tesztet, szimulációt lefolytathatunk, így akár előre megjósolhatjuk a gyenge pontokat, javítanivaló alkatrészeket, ha pedig valóban bekövetkezne a probléma, villámgyorsan reagálhatunk.

4. Az AR/VR az iparban is hódít

A kiterjesztett- és virtuális valóság-alapú megoldások a gyártásban is egyre népszerűbbek, elsősorban a hatékonyságnövelés és a betanítás/továbbképzés módszerei között találkozhatunk velük gyakran. A használati utasítások lapozgatásával vagy a dokumentumok görgetésével töltött órák helyettesíthetők például a releváns információk azonnali megjelenítésével egy okosszemüvegen, az adatok kivetítésétől az alkatrészek sorozatszámáig.

5. Máris támad az Ipar 5.0

Egyre többen emlegetik az ipari digitalizáció lehetséges következő lépéseit. Ezek még szorosabb és hatékonyabb szinergiát teremthetnek meg a gépek és a humán munkaerő között. Ez azt jelentheti, hogy az emberek és a robotok együttműködése, a munkafolyamatok rugalmassága és az emberi kreativitás kiemelkedő szerepet kaphat a jövőben az intelligens gyártási környezetben.

A digitalizáció itt kezdődik, a mai apró alkatrészekkel könnyű „felokosítani” a gyárakat, a raktárakat, a műhelyeket. fotó: unsplash

Kulcsfontosságú a kkv-k támogatása a digitális szintlépésben

Hazákban több mint 23 széázalékos az ipar részesedése a bruttó hozzáadott értékből, tehát nagyban befolyásolja az ágazat a gazdasági teljesítményünket, hogy a foglalkoztatottságban megmutatkozó hatásokról már ne is beszéljünk. Természetesen Magyarországnak számos teendője van az Ipar 4.0 technológiák minél szélesebb körű elterjesztése terén. Ugyanakkor a globális nagyvállalatok helyi egységei révén számos újítás és előrelépés történik. A közeljövő legfontosabb feladata így talán az lehet, hogy a nemzetgazdaság gerincét adó kis- és középvállalkozások is minél inkább bekapcsolódjanak az ipari digitalizációba és sikeresen együttműködhessenek az ezen a téren előttük járó meghatározó piaci szereplőkkel.

Felgyorsulhat az ipar 4.0 trend miatt az új technológiák térnyerése

Az ezt forrásokkal és kapcsolati tőkével támogató hazai és nemzetközi programok mellett a tudásmegosztás éppúgy fontos. „Ha egy tanácsot érdemes megfogadni a digitalizáció kapcsán, az az előrelátó tervezés: a modern felhőalapú megoldások vagy a szabványosított IoT-platformok például felgyorsíthatják az új technológiák kezdeti bevezetését és jóval könnyebb lehet ezekbe integrálni a később érkező újabb és újabb alkalmazásokat” – teszi hozzá Gönczy Gábor.

(Nyitókép és belső kép forrása: unsplash.com)

Logisztikai folyamatokat szimulál a BGE és a Bosch közös okoslaborja

A Smart Shop Floor Ipar 4.0 Logisztikai Labor az országban szinte egyedülálló módon biztosít lehetőséget termelési és logisztikai folyamatok szimulálására tantermi kereteken belül – emelte ki az okoslabor átadásán Csekő Katalin a BGE külkereskedelmi karának dékánja.

Az okoslabor egyben kiváló környezetet kínál a tudományos publikációkhoz szükséges alapkutatások elvégzésére, valamint hozzájárul a hallgatóik digitális kompetenciáinak fejlesztéséhez.

 

Ipar 4.0-s technológiák

[kiemelt]A laborban ipar 4.0-s technológiákkal (például mesterséges intelligenciával, digitális ikerrel, azaz a valós folyamatok virtuális, digitálisan nyomon követhető másával, és az okosgyártásnál használt technológiákkal) szemléltetik a gyártási és az anyagáramlási folyamatokat.[/kiemelt]

Ezt kiemelten a nyomon követés, az adatgyűjtés és -kiértékelés, azaz az adatbányászat területén mutatják be – derül ki a BGE közleményéből.

Az okoslabor ipari környezetben alkalmazott vezető technológiák megismerése mellett a hallgatók digitális kompetenciáinak továbbfejlesztését is elősegíti (Fotó: Bosch)

Elsősorban olyan eszközöket telepítettek, amelyeket a Bosch hatvani gyárában is alkalmaznak, többek között

  • RTLS-szenzorokat,
  • PLC-programozásra alkalmas szimulációs készletet,
  • RFID-olvasókat,
  • illetve különböző szoftveres megoldásokat.

Ezeknek a megismerése és használatának begyakorlása nagyban segíti a mesterséges intelligenciát használó algoritmusok elsajátítását, a hibakeresések és az öntanulás folyamatát.

Átadták a Bosch és a BME kompetenciaközpontját is

A Bosch egyetemekkel való együttműködése kapcsán pár napja számoltunk be arról, hogy megnyitották a Bosch és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Innovatív Járműtechnológiák Kompetencia Központját a Műegyetem kampuszán. A központban az elektromos járművek hajtásláncainak fejlesztését végzik, ami egyben évente 60-80 egyetemi hallgató szakmai munkáját is támogatja majd.

Két vadonatúj mérnöki tanszék jött létre az Óbudai Egyetemen

Immár külön tábla is hirdeti, hogy az ország az egyik meghatározó szoftverfejlesztő cége, a Siemens Zrt. érdekeltségi körébe tartozó evosoft Hungary Kft. az Óbudai Egyetem két ipari tanszékének működtetésében vesz részt. A következő tanszékekről van szó:

  • Kutatás és Fejlesztés Kihelyezett Tanszék (a Neumann János Informatikai Karon)
  • Ipar 4.0 Kihelyezett Tanszék (Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karon)

„Az új ipari tanszékek révén a legmodernebb számítástechnikai eljárások, fejlesztések és eszközök megismerésére nyílik újabb lehetősége hallgatóinknak” – mondta Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora az ipari tanszékek elindulását jelző táblák kihelyezésekor az evosoft Hungary Kft. Univerzum székházában február 8-án.

Molnár György, a Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar dékánja (b) és Eigner György, a Neumann János Informatikai Kar dékánja (Fotó: evosoft Hungary Kft./Facebook)

2022 októberében kötötték az eredeti megállapodást

A tanszékek elindításáról szóló megállapodást még októberben írta alá az egyetem a céggel. A többéves együttműködés eredményeként megalapított kihelyezett ipari tanszékekkel a vállalat nagyobb intenzitással kapcsolódhat be az oktatási tevékenységbe, további tantárgyakat emelhet be a tantervbe, és gyakorlati képzési helyet biztosíthat a hallgatóknak. 

Emellett szakdolgozatok, diplomamunkák és tudományos diákköri dolgozatok vezetésében, valamint a záróvizsga-bizottságok munkájában vállalhatnak szerepet az evosoft Hungary Kft. vezetői és munkatársai.

Évekre nyúlik vissza az együttműködés

Az evosoft Hungary az elmúlt években aktívan bekapcsolódott az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar oktatási tevékenységébe. A mérnökinformatikus BSc képzés programozás törzstárgyain kollégáik labor foglalkozásokat vezettek, előadásokat tartottak. Emellett kifejezetten a szoftvertervezés és -fejlesztés, valamint a szoftvertechnológia területéhez kötődő oktatási feladatokban vállaltak aktív szerepet.

A Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karon pedig 2015-től kezdődően a villamosmérnök BSc-s hallgatók számára PLC-s előadásokat tartottak. Továbbá a Korszerű irányítástechnikai megoldások Siemens eszközökkel tárgyban, illetve MSc-s hallgatók számára több tárgyban villamos hajtásokkal kapcsolatos témakörrel kapcsolatos ismereteket oktattak.

Az Ipar 4.0 kihívásainak való megfelelés a cél

„A magyar műszaki felsőoktatás gyakorlatorientált meghatározó egyetemeként célunk az Ipar 4.0 kihívásainak megfelelő piaci szereplők minél intenzívebb bevonása működésünkbe. E célt szolgálja az ipari tanszékek alapítása is” – mondta Kovács Levente a két ipari tanszék elindításáról szóló megállapodás aláírásakor.

[kiemelt]Az evosoft Hungary Kft. az első olyan vállalat, amely két kihelyezett tanszék alapításában vesz részt[/kiemelt]

– tette hozzá a rektor.

Az evosoft Hungary Kft. Magyarország meghatározó szoftverfejlesztő vállalata, amely az egyik legnagyobb európai mérnöki-technológiai konszern, a Siemens Advanta része. Több mint 1600 főnek biztosítanak munkát Budapesten, Miskolcon és Szegeden.

Megújított tanterv az Ipar 4.0-nak megfelelően

Idén szeptembertől új, az Ipar 4.0 irányába megújított tantervekkel várja a hozzájuk érkező elsőéveseket az Óbudai Egyetem. Erről Kovács Levente számolt be az UNI 2023 kiadványnak adott interjúban.

A napokban arról is írtunk, hogy az egyetem új és innovatív tantervvel várja a hallgatókat a 2023 szeptemberi tanévkezdéstől. Ennek célja, hogy gördülékenyebbé váljon az átállás a felsőfokú oktatás elvárásaihoz.

Segít a digitalizáció? Meglepő válasz a Corvinustól

A nemzetközi szakirodalom szerint a digitalizáció az üzleti teljesítmény javításának legfőbb forrása. A hazai feldolgozóipari cégeknél azonban egyelőre nem mutatható ki ez a pozitív kapcsolat – állapítja meg a Corvinus kutatóinak közreműködésével készült elemzés.

A Corvinus kutatói (Losonci Dávid, Lőrincz László és Demeter Krisztina) társszerzőjükkel 2510 feldolgozóipari cég adatai alapján elemezték a digitalizációban alkalmazott technikák hazai elterjedtségét és azok kapcsolatát az üzleti teljesítménnyel. (A digitalizációra sokszor Ipar 4.0-ként is hivatkoznak.) A tanulmány a Közgazdasági Szemle idei januári számában jelent meg.

Az elemzés a feldolgozóipari szektor – 10 főnél nagyobb – cégeinek egyharmadát vizsgálta a fémfeldolgozóktól a gépgyártáson keresztül az élelmiszer- és vegyiparig.

Van hova fejlődni a digitalizáció terén

A tanulmány azt mutatta ki, hogy

[kiemelt]Magyarországon nincs egyértelmű kapcsolat a feldolgozóipari vállalatok digitalizációja és az üzleti teljesítmény mutatói között.[/kiemelt]

Specifikusan a működési hatékonyságot (például a készletmenedzsment) és a nyereségesség szintjét vizsgálták.

A digitalizáció az üzleti teljesítmény javításának legfőbb forrása – bár itthon ez még kevésbé látszik (Fotó: 123rf)

Az elemzés következtetése szerint ennek oka többek között az ország vagy a régió egyedisége lehet – olvasható a Corvinus közleményében. Korábbi kutatások szerint ugyanis Magyarország a fejlett országokhoz képest lemaradásban van a digitalizációban. Így a kutatók szerint elképzelhető, hogy a hazai digitalizációs beruházások még nem jutottak el abba a fázisba, hogy megtérüljenek, ha egyáltalán elkezdődtek.

A feldolgozóipari cégek tizedének van csak webshopja

A digitalizáció technikáinak elterjedtségében nagyon jelentősek a különbségek a feldolgozóiparban. A szektorban működő cégek 77 százalékának van weboldala, webshopja viszont csak alig több mint tizedüknek.

A vállalatok több mint harmadánál vannak használatban a menedzsment munkáját támogató e-business szoftverek és elektronikus adatcsere-megoldások. Ugyanilyen arányban rendelkeznek a cégek IT-személyzettel és képeznek ki infotechnológiai ismeretkörben munkatársakat.

Ipar 4.0-megoldások: kevés cég jártas benne

A sokszor az Ipar 4.0-hoz kötött megoldások kapcsán (big data, gépi tanulás, 3D nyomtatás) egyelőre kevés cégnek van tapasztalata.

[kiemelt]A kutatók a digitalizáció legmagasabb átlagos értékét a gyógyszeriparban találták. Átlag feletti szintet mutat az autóipar, a számítógép- és elektronikai ágazat, valamint az italgyártás is.[/kiemelt]

A 3D nyomtatás a legjobban az autó-, műanyag-, fémipari és villamos berendezések gyártásában terjedt el, a robotok pedig az autó- és járműgyártási ágazatokban, jellemzően a nagyobb cégekben.

A digitális tudások egyre inkább elengedhetetlenné válnak, ezek erősítik és teszik versenyképesebbé, valamint a válságokkal szemben ellenállóbbá a jövő munkavállalóit. Erről Bíró Pál, a Google Magyarország Country Managere beszélt abban az interjúban, amit vele, valamint Vadász Zita Marával, a Grow with Google program korábbi, a Digitális Kereskedelmi Szövetség (DKSZ) jelenlegi vezetőjével készített az UNIside. Az interjú, amelyben a digitális tudás jelentőségéről is szó esik, az UNI 2022 nyári számában jelent meg.

Fiatal és dinamikus: az Óbudai Egyetem a legjobbak között

Az Óbudai Egyetem rektora, Kovács Levente az UNI 2023 kiadványnak adott interjút.

Ebben többek között kiderül, hogy a Times Higher Education (THE) fiatal egyetemeket rangsoroló 2022 februári listájában a legjobb magyar felsőoktatási intézményként szerepel az Óbudai Egyetem, amely mára nemcsak hazai léptékben, de régiós összevetésben is az egyik legjelentősebb műszaki felsőoktatási intézménnyé vált.

 

„Nálunk az oktatók és a diákok között kevésbé nagy a távolság, mint sok más intézményben.” (Fotó: UNI)

Miért jó az Óbudai Egyetemre járni?

 

Kovács Levente szerint először is azért, mert jó a hangulat. Hozzátette: itt nem csak a bulik formájában megnyilvánuló közösségépítésre gondol. „Nálunk az oktatók és a diákok között kevésbé nagy a távolság, mint sok más intézményben. Ennek egyik oka, hogy mindig a gyakorlatorientált képzésre fektettük a hangsúlyt. Azt szeretnénk, hogy a nálunk végzettek jól hasznosítható, a változásokra mindig kész tudással érkezzenek a munka világába.

Ma Magyarországon minden harmadik mérnök az Óbudai Egyetemen szerzi meg a diplomáját, és ami ennél is lényegesebb, hogy végzőseink szinte azonnal el tudnak helyezkedni, az álláskeresés időszaka átlagosan kevesebb mint egy hónap.

A rektor kiemelte azt is, hogy az országban egyedülálló módon három tudományos és innovációs parkot hoznak létre: Zsámbékon, Kaposváron, illetve Székesfehérváron. Ennek a fejlesztési programnak az eredménye, hogy a Tudományos Parkok Nemzetközi Szövetségének (IASP) első magyarországi egyeteme lehet az Óbudai.

Megkérdeztük azt is, hogy jogosak-e a félelmek a műszaki pályától. Kovács Levente azt mondta: a mérnöki pálya tele van izgalmas lehetőségekkel, olyan tudást ad, amelyet sok területen felhasználhatunk. Az Óbudai Egyetemre 2023 szeptemberétől ráadásul új, az Ipar 4.0 irányába megújított tantervekkel várja az elsőéveseket. Az egyetem kiemelten fókuszál a középiskola és a felsőoktatás eltérő követelményeinek fokozatos átvezetésére.

A teljes interjú az UNI 2023 kiadványban olvasható. A kiadvány megrendelhető az UNIside-on.

Így lehet valódi nyerő szituáció cégek és egyetemek együttműködéséből

A Corvinus Egyetem és az MVM

„Ahhoz, hogy hallgatóink számára a képzéseinket folyamatosan naprakészen, kiváló minőségben fejlesszük, a legfrissebb hazai üzleti tapasztalatok integrálása elengedhetetlen, és ebben kiváló partnerre találtunk az MVM-ben. Másrészt meggyőződésem, hogy a Corvinus által biztosított elsőrangú oktatási és alkalmazott kutatási lehetőségekkel élve az MVM versenyelőnyhöz jut a piacon.” Ezt Szabó Lajos, a Corvinus általános rektorhelyettese mondta, miután az intézmény együttműködési megállapodást kötött az MVM Zrt-vel.

A kooperáció keretében az MVM-csoport szakmailag támogatja a Budapesti Corvinus Egyetem képzéseit. Munkatársai részt vesznek a vállalati igényekhez igazodó tananyagok fejlesztésében, szakértőként segítik az oktatási háttérmunkát, konzultációs lehetőséget nyújtanak szakdolgozatok, TDK-dolgozatok elkészítéséhez, vendégelőadóként, üzemlátogatások szervezésével megosztják szakmai tapasztalataikat az egyetem hallgatóival, szakmai gyakorlati helyeket ajánlanak fel. A Corvinus pedig vállalja, hogy segít az MVM-csoport számára legalkalmasabb gyakornokjelöltek kiválasztásában, közreműködik a munkatársainak szakmai továbbképzésében, és a vállalat által igényelt témákban kutatásokat, módszertani fejlesztéseket végez.

Fluck Benedek, az MVM Zrt. humánerőforrás és szolgáltatási vezérigazgató-helyettese szerint a megállapodás kiváló alapot teremt arra, hogy az MVM-csoport és a Corvinus Egyetem megossza egymással gazdasági és energetikai tudását, illetve kutatási és fejlesztési tapasztalatait, annak érdekében, hogy az egyetem tovább tudja fejleszteni képzéseit.

A MATE és az Energofish-Czikkhalas alkotta konzorcium

Több mint 700 millió forintos projektben dolgozik környezetbarát horgászeszközök kifejlesztésén és két őshonos halfaj termelés technológiáján a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, az Energofish és a Czikkhalas Kft. alkotta konzorcium.

Az Energofish Kft. horgászati eszközöket gyárt és forgalmaz, és mint közleményükben írták, a horgászat dinamikusan fejlődik Magyarországon. Jelenleg 1200 horgászegyesület és csaknem 700 ezer, állami horgászigazolvánnyal rendelkező horgász van, a bővülés azonban jelentős terhelést ró a környezetre.

Forrás: Unsplash

Éppen ezért a projektben egyebek mellett olyan termék fejlesztésére vállalkoztak, amely kiválthatja a horgászatban használt sörétólmot. Az ökoszisztémára mérgező hatású ólomból ugyanis az európai uniós horgászcikk-kereskedelemben becslések szerint évente 6000-8000 tonna fogy. Az új terméket hasonló, vagy nagyobb atomtömegű anyag felhasználásával állítanák elő, amely biztonságosabb a környezetre. Emellett a halcsaliként szintén nagy tételben használt gumikukoricát alakítanák át úgy, hogy az a természetben viszonylag gyorsan és teljes mértékben le tudjon bomlani.

A konzorcium a domolykó és a széles kárász termelési technológiáját is kidolgozza, mivel ennek a két halfajnak az állománya folyamatosan csökken. Az új eljárásokat a főleg piaci haltermeléssel foglalkozó Czikkhalas Halastavai Kft. varsádi tavainál extenzív és félintenzív körülmények között vizsgálják, az egyetem a szaporítás alapjait kutatja.

A projekt, amelyet 480 millió forinttal támogat a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program, 2023 februárjában zárul.

A MATE és a Béke Agrár Kft.

Szarvasmarhák egészségi paramétereit monitorozza majd az a szenzor, amelynek kifejlesztésére az orosházi, állattenyésztéssel is foglalkozó Béke Agrár Kft. és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) konzorciuma hatszáz millió forintos uniós fejlesztési támogatást nyert el.

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (ginop) Plusz keretéből érkező összeg a cég számára 60 százalékos támogatási intenzitást jelent. Konzorciumi partnerük, a MATE 208,66 millió forintot nyert el 100 százalékos támogatási intenzitással.

Kovács Levente, a MATE tudományos főmunkatársa úgy nyilatkozott: a k+f projekt célja egy olyan, szarvasmarhák által élethosszig viselhető, vezeték nélkül tölthető, lassan lemerülő szenzor kifejlesztése, amely monitorozza az állat testhőmérsékletét, mozgási aktivitását és pozícióját. Egy telefonos applikáción keresztül pedig riasztást küld a gazdának, amennyiben beavatkozásra van szükség. Így – szívritmus elemzésre alapozva – betegségek korai felismerésére, stressz-állapotok kiszűrésére, ivarzás és ellés megbízható jelzésére lenne lehetőség.

A k+f megoldással a mesterséges megtermékenyítések hatékonyságát, és ezáltal a gazdaságilag legfontosabb szaporasági mutatók hatékonyságát is növelni lehet a klímaváltozás miatt kiváltott úgynevezett hőstressz időszakokban. Emellett az egyes növendék korban, ellés körüli időszakban és a laktációs termelés csúcsán jelentkező megbetegedések állatjóllétre, reprodukciós teljesítményre és termelésre gyakorolt negatív hatásait is csökkenteni lehet majd. A hosszú távú cél az, hogy a szenzor más állatfajták esetében is alkalmazható legyen.

A TF és az MTK

Ha nem is a hagyományos vállalati kooperáció, de ugyanolyan win-win szituációt hoz létre az az együttműködés, amelyet a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem (TF) és az MTK Budapest Sándor Károly Labdarúgó Akadémiája kötött nemrégiben.

„Örülünk annak, ha minél többen felismerik, hogy a magyar sport fejlesztését a TF-en keresztül kell megtenni” – hangsúlyozta a szerződéskötés alkalmából Sterbenz Tamás rektor. Kiemelte: az intézmény hallgatói számára kedvező, ha magas szintű akadémián tudnak edzéseket látogatni, hospitálni. A TF-nek pedig öröm, ha a klubok nyitottak a tudományos eredményeikre, felhasználják őket a gyakorlatban, és nem „csak” a könyvek, tanulmányok számára végzik a kutatásokat.

„A TF adja a komoly tudást, a tudományos hátteret, mi pedig a létesítményeket, szakembereket. Ebben a szimbiózisban erősödik a magyar sport” – tette hozzá Finfera Maximilián, az MTK sales igazgatója, a projekt vezetője.

UNIside webshop

Webshop: Uniside Kiadvány vásárlás

Hírlevél

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Minden héten válogatott tartalmainak kapod meg, hogy naprakészek lehess oktatási, egyetemi, innovációs témákban.

Impresszum

Felelős kiadó az UNIside Kft. ügyvezetője
Kiadja az UNIside Kft.

Felelős szerkesztő
Török Sára

Szabályozó szervezet

  1. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
  2. 1015 Budapest, Ostrom u. 23-25.
  3. (+36 1) 457 7100

Adatkezelési tájékoztató | Diplomátszerzek.hu