A most létrejövő miskolci intézmény a negyedik ilyen központ az országban, amely nemcsak nyelvórákat, hanem kurzusokat, kulturális eseményeket, előadásokat és workshopokat is kínál. A cél, hogy tovább erősödjön a magyar–koreai kulturális párbeszéd, és mélyebb kapcsolat alakuljon ki a két ország között.
Nemzetközi kulturális kapcsolatok
Az intézet megnyitóján Yu Hye-Ryong, a Koreai Kulturális Központ igazgatója hangsúlyozta, hogy Magyarországon láthatóan egyre nagyobb az érdeklődés és lelkesedés a koreai nyelv és kultúra iránt. Az új intézet célja, hogy a diákok és a város polgárai számára egyaránt lehetőségek helyszínévé váljon, valamint akadémiai és kulturális csereprogramok központjaként is szolgáljon, ezzel is erősítve majd a két nemzet közötti kapcsolatot.
Fotó: Miskolci Egyetem
Horváth Zita, a Miskolci Egyetem rektora kiemelte: intézményük számára hatalmas megtiszteltetés, hogy otthont adhat a King Szedzsong Intézetnek. Főként azért, mert világszerte 77 pályázatból 11 európai volt, és végül a Miskolci Egyetemmel együtt három helyen nyílhatott Szedzsong Intézet. Az egyetemen abban bíznak, hogy így közelebb tudják hozni a koreai kultúrát a hallgatókhoz is, illetve lehetőség lesz a dél-koreai intézményekkel való kapcsolatépítésre. „Emellett reméljük, hogy a Magyarországon jelen lévő dél-koreai vállalatokkal is további együttműködéseket alakíthatunk ki a jövőben” – tette hozzá a rektor.
Fotó: Miskolci Egyetem
Az intézet névadója
A koreai történelem egyik legfényesebb alakja, Szedzsong, a Nagy király (1397–1450) a Joseon-dinasztia negyedik uralkodójaként vezette az országot 1418 és 1450 között. Uralkodása nemcsak politikai stabilitást, hanem a tudomány, a művészet és az oktatás aranykorát is elhozta Koreában. Támogatta a csillagászati, zenei és orvosi kutatásokat, új vízórákat, esőmérőket és hangszer-rendszereket vezettek be regnálása idején. A tudományos fejlődés és a művészetek pártolása mellett nagy hangsúlyt fektetett az oktatásra és a közjóra, így uralkodása alatt Korea kulturálisan és technológiailag is megerősödött.
A 15. század elején a koreaiak kizárólag a kínai írásjelek segítségével tudtak írni és olvasni. Ez a rendszer bonyolult volt, elsősorban a művelt réteg számára hozzáférhető, így a köznép írástudatlan maradt. Szedzsong azonban hitt abban, hogy a tudás minden emberé, nem csupán a nemesi elit kiváltsága. Felismerte, hogy a nyelv a nemzeti identitás és a társadalmi felemelkedés kulcsa, ezért elhatározta, hogy létrehoz egy egyszerű, logikus, mindenki által megtanulható írást. Ez lett a hangul, 1443-ban.
Fotó: Miskolci Egyetem
A rendszer eredetileg 28 betűből állt, ma 24-et használ a koreai nyelv: 14 mássalhangzót és 10 magánhangzót. Az írás különlegessége, hogy tudatos tervezés eredménye – a mássalhangzók formája a beszédszervek állását tükrözi, a magánhangzók pedig a világ rendjét szimbolizálják: az ég, a föld és az ember hármasságát. A betűket szótagblokkokba rendezik, így minden szótag egy négyzet alakú egységet alkot. Az írás egyszerre esztétikus, logikus és rendkívül hatékony – az írástudás elsajátítása mindössze néhány napot igényel.
A megnyitó napjának jelentősége
Szedzsong öröksége a mai napig él: a hangul az egyik legtudatosabban megalkotott írásrendszer a világon, amelynek köszönhetően Dél-Korea mára a legmagasabb írástudási arányú országok közé tartozik. Az országban minden év október 9-én Hangul-napot ünnepelnek, tisztelegve a király és a tudósai előtt, akik lehetővé tették, hogy a nyelv, ezáltal pedig a tudás is mindenkié lehessen.
A hangul napján, a miskolci Szedzsong Intézet megnyitásának alkalmából a budapesti Koreai Kulturális Központ fesztivált rendezett a Miskolci Egyetem főépületében, az Eoullim („közösség, együttlét”) kezdeményezés keretében.
Fotó: Miskolci Egyetem
A program során a látogatók megismerkedhettek a koreai gasztronómiával – Kim Taeyeon séf, a Kimcsi Intézet alapítójának közreműködésével –, kipróbálhatták a kalligráfia művészetét a Munbangsau csoport vezetésével, és játékos élménystandokon fedezhették fel a K-pop világát.
Fotó: Miskolci Egyetem
A zenei programban ROZU és a SOAK Koreai Zenetársulat lépett színpadra, ízelítőt adva a kortárs és hagyományos koreai zenéből.
Fotó: Miskolci Egyetem
Az új intézet létrehozása nem véletlen: az utóbbi években ugrásszerűen nőtt a koreai nyelv iránti érdeklődés. A jelenség mögött egyrészt a koreai kultúra – a K-pop, a filmek és sorozatok – nemzetközi népszerűsége, másrészt a gazdasági és kulturális kapcsolatok erősödése áll.
——
A kiemelt kép forrása: Miskolci Egyetem.
