jog – Diplomátszerzek

Diákmunka 16 évesen: mit lehet, és mit nem?

A diákmunkára, a fiatalkorú munkavállalókra külön szabályok vonatkoznak. És ez nem véletlen: a jog célja az, hogy a munka ne menjen a tanulás, az egészség vagy a biztonság rovására. A International Labour Organization és európai munkaerőpiaci ajánlások is hangsúlyozzák, hogy a fiatalok korai munkatapasztalata segítheti az önállósodást és a munkaerőpiaci beilleszkedést, ha megfelelő jogi és biztonsági keretek között történik.

Mikortól lehet legálisan dolgozni?

Magyarországon 16 éves kortól lehet munkát vállalni. Ez az a korhatár, ahol a legtöbb diákmunkalehetőség hivatalosan is megnyílik. Van azonban kivétel: 15 éves tanulók is dolgozhatnak az iskolai szünetek alatt, ha nappali rendszerű oktatásban tanulnak. Ez tipikusan a nyári szünetben vállalt munkákra vonatkozik.

18 év alatt ugyanakkor a munkajog fiatalkorúként kezeli a diákokat, ami több speciális védelmet is jelent:

  • korlátozott munkaidő,
  • több pihenőidő,
  • bizonyos munkák tiltása,
  • és fokozott munkavédelmi szabályok formájában.

Milyen munkákat vállalhat egy 16 éves?

A leggyakoribb diákmunkák ebben a korban általában:

  • hostess- és promóciós munkák,
  • gyorséttermi pozíciók,
  • árufeltöltés,
  • könnyebb raktári feladatok,
  • irodai adminisztráció,
  • rendezvényes kisegítés,
  • kasszázás,
  • vagy online munkák.

[kiemelt] A legtöbb diákszövetkezet kifejezetten fiatalkorúak számára is kínál pozíciókat, mert a jogi kereteket és a szükséges adminisztrációt ismerik. [/kiemelt]

Viszont vannak munkák, amelyeket 18 év alatt nem lehet végezni. Ilyenek például:

  • veszélyes fizikai munkák,
  • egészségkárosító környezetben végzett feladatok,
  • bizonyos éjszakai munkák,
  • vagy túlzott fizikai megterheléssel járó pozíciók.

A szabályozás célja itt elsősorban a fizikai és mentális egészség védelme.

Mennyi időt dolgozhat egy gimnazista?

Fiatalkorúaknál a munkaidő szigorúbban szabályozott, mint a felnőtteknél. A magyar munkajog szerint 18 év alatt:

  • napi maximum 8 óra munka végezhető,
  • kötelező pihenőidőket kell biztosítani,
  • és éjszakai munkavégzés általában nem engedélyezett.

Emellett fontos szabály, hogy a tanulás nem sérülhet a munkavállalás miatt. Iskolaidőben ezért különösen fontos a terhelés egyensúlya.

Sokan alábecsülik, mennyire fárasztó lehet az első rendszeres munkatapasztalat. Egy nyári munka gyakran fizikailag és mentálisan is intenzívebb, mint amire egy diák számít.

Kell-e szülői engedély?

Igen.

[kiemelt] 18 év alatt a munkaszerződéshez általában szükséges a törvényes képviselő hozzájárulása. Ez különösen fontos első munkavállalásnál. [/kiemelt]

A hivatalos munkavégzéshez több dokumentumra is szükség lehet:

  • adóazonosító jel,
  • TAJ-szám,
  • bankszámla,
  • személyi igazolvány,
  • és sok esetben diákigazolvány is kell.

Ez elsőre sok adminisztrációnak tűnhet, de hosszú távon nagyon fontos, hogy a munka legálisan történjen.

Miért fontos a legális foglalkoztatás?

Sok diák találkozik olyan ajánlatokkal, ahol gyorsan sok pénzt ígérnek – szerződés nélkül. Ez azonban komoly kockázatokat jelenthet:

  • nincs biztosítás,
  • nincs jogi védelem,
  • nem garantált a fizetés,
  • és probléma esetén nehezebb segítséget kérni.

A diákszövetkezetek egyik előnye éppen az, hogy jogilag szabályozott keretet biztosítanak. Ez nem jelenti azt, hogy minden alkalmi munka rossz, de fiatalkorúként különösen fontos az átláthatóság.

Az első munka valójában nem csak pénzről szól

Sokan az első fizetés miatt kezdenek dolgozni, de a legtöbben gyorsan rájönnek, hogy a diákmunkának más hozadéka is van:

  • kommunikáció,
  • konfliktuskezelés,
  • időbeosztás,
  • önállóság,
  • felelősségvállalás.

A munkaerőpiaci kutatások szerint azok a fiatalok, akik már tanulmányaik alatt munkatapasztalatot szereznek, később gyakran könnyebben mozognak a munka világában, mert korábban találkoznak valódi munkakörnyezettel és elvárásokkal.

Az első diákmunkák ráadásul sokszor abban is segítenek, hogy valaki jobban megértse saját magát:

  • milyen környezetben érzi jól magát,
  • milyen munkatípus fárasztja,
  • hogyan működik csapatban,
  • és mennyire bírja a monotonitást vagy a stresszt.

Nem kell „álommunkát” találni 16 évesen

Az első diákmunkának nem az a célja, hogy meghatározza az egész életpályádat. Sokkal inkább egy tapasztalatszerzés: betekintés a munka világába. Lehet, hogy valaki egy nyár után rájön, hogy nem szeret emberekkel dolgozni. Más pedig pont azt fedezi fel, hogy élvezi a pörgést és a kommunikációt. Mindkettő hasznos felismerés.

És talán ez a legfontosabb: az első munka nem attól értékes, hogy menő-e, hanem attól, hogy elkezded megtapasztalni, milyen érzés saját felelősséggel jelen lenni egy valódi rendszerben.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

Több perspektívából építkezve – Diákinterjú Illés Borbálával

Mi alapján döntöttél az érettségi előtt, hogy merre tanulj tovább?

Hirtelen jött döntés volt, hogy ezt az utat és egyetemet választottam. A Schulek Frigyes Építőipari Technikumban tanultam és építészmérnöknek készültem. Sokat dolgoztam felszolgálóként a középiskolás éveim alatt, ahol a kollégáim először csak viccelődve, majd egészen komolyan kérdezték, hogy miért is nem döntöttem valamilyen humán szakirány mellett. Egy beszélgetésnél jött az az ötlet, hogy egész remek jogász lenne belőlem, és attól a naptól kezdve ez nem hagyott nyugodni. Amikor az osztálytársaimmal Győrben jártunk nyílt napon, nem az építész műteremházat látogattam meg, hanem elosontam a jogi karra. Olyan mély benyomást tett rám az a látogatás, hogy ott helyben el is döntöttem, beadom a jelentkezést a Széchenyi István Egyetem jogászképzésére.

Milyen kompetenciákra van szükség az osztatlan jogászképzésen, és ezek hogyan kamatoztathatók a tanulmányokban, majd a munkaerőpiacon?

Szerintem a legfontosabb az alázat és az elkötelezettség. Ehhez a szakmához kell a hivatástudat és a tisztelet azon szakemberek felé, akik átadják nekünk a legjobb tudásukat. Még középiskolásként megkérdeztem egy joghallgatót, mi kell ahhoz, hogy valaki sikeresen, ép lélekkel abszolválni tudja a jogi tanulmányokat. „Ez legyen a hobbid” – és igaza volt. Ha az ember szereti, amit tanul, akkor nem érzi tehernek a belefektetett munkát és elvesztegetett időnek ezt az öt évet.

Szükség van még időmenedzsmentre és hatalmas önuralomra, mert azt azért nem szabad elfelejteni, hogy nem kis mennyiséget kell elsajátítani. De az egy tévhit, hogy itt éjjel-nappal magolni kell. Ha az ember elsajátítja a rendszerben gondolkodás képességét, akkor már csak a jogi terminológiát kell megtanulni helyesen használni. Ehhez értő olvasás és gyakorlati példák kellenek, így csupán a fogalommeghatározásokat nem lehet megúszni magolás nélkül.

Én erősségemnek érzem a rendszerben való kritikus gondolkodást és a jó kommunikációs készségemet: „jó beszélőke” nélkül nem lehet elvégezni a jogot, de ez szerencsére egy fejleszthető képesség. Emellett hasznos, hogy kitartó vagyok, segítőkész és együttműködő.

Hogyan kerültél kapcsolatba az MCC-vel? Milyen lehetőségekhez jutsz a programon keresztül?

Amikor felvettek az egyetemre, még azon a héten hívtak ezzel a lehetőséggel kapcsolatban. Gondolkodás nélkül beadtam a pályázatomat, ami nagyon jó döntésnek bizonyult. Fantasztikus embereket ismerhettem meg az MCC-n keresztül, igazi mentorokat, remek barátokat. Itt egy olyan, intellektuálisan felemelő közegbe kerültem, ahol mindennap érzem a vágyat a fejlődésre, az új információkra, kihívásokra. Ez egy életstílus lesz azoknak, akik nyitottak, emellett erős alapot és lendületet adhat egy sikeres karrierúthoz.

A tanulmányutak jelentik számomra a legnagyobb lehetőséget, mivel az MCC előtt nem igazán volt lehetőségem utazni, főleg nem szakmai közegben. Továbbá a hallgatóknak több a publikációs, illetve a kapcsolatépítési lehetősége, aminek a kedvező kihatásait meg is tapasztalhattam. A kurzusokon pedig elmélyedhetünk egy-egy témában, és egy másik perspektívából is megérthetjük, megtapasztalhatjuk azt, amit az egyetemi órákon tanulunk.

Miből áll a nevelőtanári munkásságod? Mi motivál abban, hogy a kiemelkedő tanulmányi eredményeid elérése mellett is aktívan végezd?

A nevelőtanárság számomra egyszerre jelent felelősséget és elismerést. Azért kerültem ebbe a helyzetbe, mert az első évemben mindenek elé helyeztem az MCC-s közösséget. Otthont adott nekem ez a közeg. Kérdés nélkül álltam rendelkezésére mind a társaimnak, mind a munkavállalóknak, és ez a mai napig nem változott. Úgy érzem, hogy a munkám részét képezi az is, hogy jó hírét vigyem az intézménynek, valamint a belső közösséget is megerősítsem ebben a hitben a keményebb időszakokban, amikor sok a tanulnivaló és vannak kisebb-nagyobb feszültségek.

A feladataim között szerepel az új évfolyam integrálása az helyi közösségbe, az egyetemi életbe, mindezt mentorálással, egyéni konzultációkkal, azaz bármikor fordulhatnak hozzám problémákkal. Részben menedzseri feladatokat is ellátok, mivel figyelemmel kísérem az itteni szakmai és diákprojekt-eseményeket, segítek ezek összehangolásában és megszervezésében. Az év vége felé közeledve pedig a toborzásban segédkezem, valamint részt veszek a felvételiken és bátorítom a jelentkezőket: mosollyal és izgalmas kérdésekkel.

Mik a terveid a jövőre nézve?

Nincs pontos elképzelésem. Az egyik legnagyobb hajtóerőm a tanulásban, hogy nincs olyan ágazata a jognak, amiben ne dolgoznék szívesen. Egyelőre inkább a közjog felé hajlok, de az alkotmányjog is érdekel. Nem szeretem determinálni, hogy hol képzelem el magam: hiszek abban, hogy közvetlenséggel, odaadással és sok munkával oda fogok kerülni, ahová kell.

Jelenleg az egyetemen kutatok, versenyzem, és az elmúlt félévben a Magyar–Német Ifjúságért Egyesület megbízásából dolgoztam stratégiai csapattagként egy nagy projekten, ami részben a tanulmányaimhoz kapcsolódóan is hordozott magával gyakorlati tapasztalatot. Sikerült jobban elmélyülnöm a parlamenti munkában: az SZE jogi karának oktatóival közösen megírtam a Magyar–Német Ifjúsági Parlament ügyrendjét, továbbá nagy örömömre én kaptam meg feladatként a plenáris ülés első felének levezetését és az Ügyrendi Bizottság vezetését társelnökként.

Mennyire jut időd magadra, szórakozásra az egyetem, az MCC, a nevelőtanári munka mellett?

Ha ki kell emelni valamit, amiben a leginkább fejlődnöm kéne, az a szabadidő és a pihenés felmagasztalása. Nem szánok elég időt magamra és a kikapcsolódásra, ami néha komoly kimerüléshez vezet. Ha viszont mégis marad néhány szabad órám, akkor a barátaimmal találkozom és feltöltődöm a mély beszélgetések adta jó érzésekkel, valamint hazamegyek társasozni és zenélni, énekelni a családommal. Ezenkívül próbálok újra visszatalálni a rendszeres futáshoz, mivel épp a 2026-os Ultrabalatonra készülök.

Mit tanácsolsz azoknak, akik bizonytalanok a jogászképzés melletti döntésben, és mit azoknak, akiket frissen vettek fel a szakra?

Sokan meglepődnek azon, miről is szól valójában ez az életpálya, de akit egyszer beszippant ez a légkör, az nehezen szabadul. A bizonytalankodóknak azt tanácsolom, hogy jól nézzenek utána a különféle jogászi hivatásrendek munkájának, valamint olvassanak tudományos folyóiratokat, és tájékozódjanak. A frissen felvettek pedig ne kérdőjelezzék meg magukat minden akadálynál és kudarcnál, inkább beszélgessenek sokat az oktatókkal, építsenek valódi szakmai és baráti kapcsolatokat más hallgatókkal. Talán az egyik legnagyobb előnye a Széchenyi István Egyetemnek, hogy az oktatók és a diákok között valódi, tartós és élő mentor-mentorált kapcsolat alakulhat ki, ami a tanulmányaink és a jövőnk szempontjából is kulcsfontosságú.

Illés Borbála

  • A Széchenyi István Egyetem harmadéves joghallgatója, az MCC Jogi Iskola diákja, nevelőtanár.
  • Önkéntesként részt vett az Európai Szolidaritási Testület által támogatott A szabadság hangjai: fiatalok a Páneurópai Piknik emlékének megőrzéséért című projektben.
  • Kutatási területe az alkotmányjog, különös tekintettel a jogállamiság, a különleges jogrend kérdéskörére és az ifjúsági érdekképviselet parlamenti formáira.
  • Digitális műszaki rajzolói végzettséget is szerzett.

Szabály, törvény, rendelet – Te átlátod a jogrendszert?

Derítsd ki, mennyire vagy profi az állami papírmunka világában! 

 

 

A kiemelt kép forrása: 123RF.

A jogi képzést is lehet gyakorlatorientáltan csinálni – interjú Barabás Tamással, a Cataphractos Compliance Auditors Kft. tulajdonos-ügyvezetőjével

Ez a cikk eredetileg az UNI in&out 2024-es nyári számában jelent meg.

Milyen gyakornoki programot működtetnek, részt vesz-e a vállalat duális képzésben?

Üzleti tanácsadó cégként mi elsősorban megbízási szerződéssel foglalkoztatunk szakembereket adatvédelmi, információbiztonsági, munkavédelmi, ISO-auditori és egyéb szakterülethez kapcsolódó tanácsadási területen. Mivel kis cég vagyunk, ezért egyelőre gyakornoki  programot nem működtetünk, nem is veszünk részt duális képzésben, azonban ezt nem zárjuk ki, sőt tudatosan keressük a kapcsolatot a különféle egyetemekkel és jogi karokkal.

Mit várnak el a céghez belépőktől, mik az alapvető elvárások képességben, tudásszintben?

Tizenöt éven át nemzetközi compliance területen dolgoztam, ahol közös, határokon átívelő projektekben működtünk együtt nemzetközi ügyvédi irodákkal, civil szervezetekkel, nagyvállalatokkal. Sok képzést is tartottunk elsősorban joghallgatók számára az ország legjelentősebb jogi egyetemein. A nemzetközi ügyvédi irodák részéről az általános visszajelzés az volt, hogy a lexikális ismeretek mellett az ügyfélkapcsolati kompetenciák, az időmenedzsment, a projektmenedzsment és a kommunikációs készségek hiányoznak a mai diákok kompetenciái közül.  Természetesen elsődleges a jogi vagy egyéb szaknyelv ismerete, de ennél is fontosabb, hogy társalgási szinten tudjunk beszélgetni a külföldi ügyfelekkel, tájékozottak legyünk a világ dolgaiban, ismerjük különféle országok kulturális sajátosságait, azaz tudjunk kapcsolódni azokkal, akik az ügyfeleink lesznek.

Ma milyen típusú fiatalok lehetnek sikeresek jogi diplomával a zsebükben?

Az interperszonális készségek, a „jó beszélőke” nagyon fontos, de nem elégséges feltétele egy jó szakember sikerének. Elsődleges, hogy rendszerezett ismereteket szerezzenek az egyetemi évek alatt különféle területeken, és manapság elengedhetetlen, hogy egy jogásznak ne csak jogi ismeretei legyenek, hanem akár informatikai, egészségügyi, műszaki vagy agrárgazdasági, ingatlanforgalmi vonatkozású is, amelyeket  aztán össze tud kapcsolni a bővülő jogászi szakértelmével. Magyarországon például a pécsi jogi egyetemen működik jogklinika, amely ezeket a készségeit igyekszik megerősíteni a hallgatóknak: vagyis hogy jól tájékozódjanak a különféle diszciplínák között, és megtalálják azokat a fontos jogi belépési pontokat, ahol a szakismereteket konkrét élethelyzetekre, üzleti szituációkra vagy éppen projektek megvalósítására konvertálhatják. Változtatni kell azon a gyakorlaton, hogy a jogi képzési területen tanulók általában egész idő alatt magolnak és kevés valós esettel találkoznak, nem beszélnek igazi ügyféllel az egyetemi tanulmányaik alatt.

Milyen életpályára készülhetnek azok a fiatalok, akik ebben az irányban tanulnak tovább?

A jogi szakma sok tekintetben konvergálódik: a posztgraduális képzésben is nagy hangsúllyal jelenik meg a szakjogászképzés, hiszen a nemzetközi adó- és munkajog, az adatvédelem, az adatbiztonság, az informatika vagy éppen a mesterséges intelligencia jogi vonatkozású  kérdései teljesen új dimenziókat nyitnak meg, amelyek egyenként is egy teljes tanácsadói, vállalati jogászi, ügyvédi praxist is ki tudnak tölteni. A legizgalmasabb talán az úgy nevezett compliance terület, amely tapasztalataim szerint felszippantja nemcsak a közgazdászokat, hanem a jogászokat is. Egy nagyvállalati működésben nem léteznek tisztán jogi problémák, vagyis a jog szorosan kapcsolódik a közgazdaságtanhoz vagy a szervezetfejlesztéshez. Holisztikus szemlélettel kell felvérteződnie egy jövőbeli compliance szakembernek és képesnek kell lennie otthonosan mozogni a különféle, teljesen eltérő diszciplínák között, mint a műszaki, a természettudományok, a vállalati gazdaságtan, a pszichológia vagy szervezetszociológia.

Milyen az ideális jelentkező?

A legértékesebb munkavállalók azok, akik mernek önállóan gondolkodni és önálló következtetéseket levonni. A szenior munkatárs tud segíteni abban, hogy a fiatalabb munkavállaló által nem ismert szempontokat is mérlegelés tárgyává tegye. Gyakran előfordul, hogy nemcsak a főbb európai nyelvek tartalmait kell legalább nagy vonalakban megértenünk, de a regionálisakat is. Ebben a mesterséges intelligencia, a jogi chatbotok tudnak segíteni, amit kellő kritikával kell fogadnunk, de érdemes nyitnunk a régiónkban is létező eltérő jogi, gazdasági, adózási megoldások megértése felé. A külföldi nemzetközi ösztöndíjak kiváló lehetőséget biztosítanak arra, hogy akár Közép-, Kelet-, akár Nyugat- Európában tájékozódjunk a gazdasági, társadalmi kihívásokról.

Mit gondolnak a mai fiatalokról, pályakezdőkről?

Másfél évtizedig dolgoztam gyakornokokkal a világ legkülönbözőbb országaiból. Tulajdonképpen semmi különbség nem volt közöttük abban az esetben, ha az illető őszintén vágyott arra, hogy tanuljon, szakmailag előrelépjen, minél inkább megismerjen egy szakterületet. Az  átlagfizetéseket illetően ezért jól látható, hogy az angolszász országokban, illetve Nyugat-Európában jelentősen magasabb béreket kapnak a  fiatalok, míg Kelet-Európában ezen öszszegek töredékéért is lelkesen dolgoznak. Ez a különbség azt gondolom, az elkövetkezendő években  jelentősen csökken. A megtartásuk eszköze lehet az ESG, a környezeti kérdésekben tanúsított vállalati tudatosság, a munkavállalói jólét megteremtése és a vállalat transzparens működtetése. Jó néhány tanácsadó cég és ügyvédi iroda jelezte, hogy a mai fiatalok legelső kérdései  között szerepel, hogy mit tesz a vállalat vagy éppen az ügyvédi iroda a környezetvédelemért, vagy éppen mennyire szolidáris a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok irányába. Nobless oblige (A nemesség kötelez) – mondták a régiek. A jó az, hogy az új generációk ezt számon is kérik rajtunk.

Ma sok HR-es szerint a legnagyobb kihívás, hogy munkavállalói élményt adjanak a cégek a munkavállalóiknak. A tapasztalatai szerint mi a fontos a fiatalok számára jelenleg a munkaerőpiacon?

A fiatalok várakozásai megalapozottak lehetnek akár a magasabb fizetésekre is, ha az általuk képviselt szemlélet, nyitottság, kreativitás,  munkabírás értékként jelenik meg a cég számára. Azt is látjuk, hogy nem igazán szeretnek elköteleződni egy cég vagy vállalat iránt, hanem a  főállás mellett önálló vállalkozás indításában gondolkodnak, és mindenféle értékteremtő zenei, művészeti, sport- és egyéb tevékenységekben vesznek részt. Az Y és a Z generáció rendkívül értékes munkaerővé válik, ha be tudjuk őket vonni a munkahelyi értékteremtésbe. Az előbb  említett ESG-szemlélet például kiváló lehetőség arra, hogy az új nemzedékek a nagyvállalatra, a cégre, az ügyvédi irodára ne csak  profittermelő mechanizmusként tekintsenek, hanem értékteremtő közegként is felismerjék egy felelős vállalkozás kedvező társadalmi hatását is.

Barabás Tamás

  • Adatbiztonsági és adatvédelmi szakjogász.
  • 51 éves, idén érettségiző leánygyermek apja, aki maga is jogásznak készül.
  • PR- és kommunikációs tanácsadóként (SZTE) majd egy évtizedig itthon és külföldön dolgozott, eközben a New York-i Columbia  Egyetem európai jogi innovációs központjának (PILI) gyakornoka, állandó munkatársa volt.
  • Az ELTE Jogi Karán (2005) végzett, aztán 2019-ben visszatérve adatvédelmi és adatbiztonsági szakjogász diplomát szerzett.
  • A Szegedi Tudományegyetem Jogi Karán működő Üzleti Tudományok Intézetében környezetvédelmi szakjogász (2017) diplomát, a  Bankárképzőben compliance auditori, a TÜV Rheinlandnál pedig ISO/IEC 27001 információbiztonsági auditori képesítést is szerzett (2018).
  • Több mint két évtizede dolgozik együtt hazai és külföldi nagyvállalatokkal, kkv-kkal adatvédelem, informatikai biztonság és belső vállalati compliance kultúra fejlesztése területén.
  • Szakterülete a GDPR és az ISO-szabványok hazai alkalmazása és az üzleti, szervezeti, termelési folyamatok adatvédelmi compliance megfelelősége.
  • A Budapesti Ügyvédi Kamara és a Magyar Vállalati Compliance Társaság tagja.
  • Alapító tagja az Adatvédelmi Szakemberek Szakmai Egyesületének, valamint az idén alakult Mesterséges Intelligencia és Legal Tech  Egyesületnek.

Barabás Tamás (Fotó: Barabás Tamás)

Az ELTE-s jogi diploma kiemelkedő érték – interjú Sonnevend Pállal, az ELTE Állam-és Jogtudományi Karának dékánjával

Ez a cikk eredetileg az UNI in&out 2024-es nyári számában jelent meg.

Mit tart a kar legfontosabb jellemzőinek, amelyek a hasonló karoktól megkülönbözteti önöket?

Jogászképzésben már a tanulmányok legelejétől, első éves koruktól tételes jogi tárgyakkal találkoznak hallgatóink. Különböző jogi problémák megoldására készítjük fel őket, ami a munkáltatók részéről sűrűn hangoztatott elvárás. Az ELTE-s jogi diploma kiemelkedő értékét nem csak  a munkaerőpiac ismeri el, a hazai jogi karok közül egyedül intézményünk Állam- és Jogtudományi Karát jegyzik a nemzetközi rangsorok.  Végül, de nem utolsósorban a tanulmányi és perbeszédversenyeken – itthon és külföldön – elért kiemelkedő eredményeink is azt igazolják,  hogy a miénk az ország vezető jogi kara. Meg kell jegyezni azt is, hogy a politikatudományi képzésünk egyedülálló az országban, mert csak nálunk szerezhető meg egy intézményen belül a BA- és az MA-végzettség, illetve az erre ráépülő PhD-fokozat.

Miért vonzó ez a képzési terület és konkrétan ez itteni szakok a fiatalok számára?

Az ELTE-s diplomával nem jelent gondot elhelyezkedni. Az első számú felvevőpiac az ügyvédi hivatás, de diplomásaink nagy számban találnak munkát ügyészségeken, bíróságokon és a közigazgatásban is. Vonzó az is, hogy a mi hallgatóink közül sokan mennek Erasmus+ elnevezésű programmal külföldi szakmai gyakorlatra, ami megalapozhatja az uniós munkavállalást.

Milyen fejlesztések voltak, illetve lesznek a karon?

A Kecskeméti utcai épületünk homlokzatát felújítottuk, az Egyetem téri épületben megújult a földszint és az első emelet világítása, több szemináriumi gyakorlótermet felújítottunk és a felszerelését is fejlesztettük. A kancellária folytatta az internetes hálózatunk kicserélését, emellett befejeződött az akadálymentességet biztosító lépcsőjárók beszerelése is a főbejáratnál és a földszint két másik pontján.

Mennyire gyakorlatorientált az itt folyó képzés?

Az első tanévtől kezdve törekszünk arra, hogy a hallgatók kisebb csoportokban, jogesetek elemzésével sajátíthassák el a tananyagot. A  különböző hivatásrendektől időről időre visszajelzéseket kérünk, de a nálunk végzett alumnusok is beszámolnak arról, hogy milyen irányban  érdemes a képzést fejleszteni. A már említett perbeszéd vagy más tanulmányi versenyeken való részvétel során tanulóink korán kipróbálhatják magukat akár neves nemzetközi bíróságok eljárásainak szimulálása közben is. Ezzel olyan gyakorlatot és tapasztalatot  szerezhetnek, aminek eredményeképp akár nemzetközi területen is elhelyezkedhetnek neves ügyvédi irodáknál vagy intézményeknél.

Milyen gyorsan tudnak állást találni a végzőseik, és milyen jövedelemre, karrierre számíthatnak?

Az ELTE-n megszerzett jogászdiploma birtokában átlagosan két és fél hónap az elhelyezkedési idő. Friss diplomásaink jellemzően Budapesten dolgoznak, a kezdő fizetésük versenyképes, és hosszú távon is sikeres karriert tervezhetnek.

Mekkora a lemorzsolódás a karon, és mit tesznek azért, hogy ez csökkenjen?

A lemorzsolódás mérséklése fontos, ugyanakkor nehéz feladat, mert fenn kell tartanunk a minőségi számonkérést annak érdekében, hogy a nálunk megszerzett diplomával jól felkészült szakemberek lépjenek ki iskolánk kapuján. Igyekszünk sokfajta segítséget nyújtani hallgatóinknak a kari mentorprogramon keresztül, vagy tanácsadó pszichológusok, tanulásmódszertani tréningek segítségével azoknak, akik ezt igénylik.

Mit tanácsolna azoknak, akik most vannak a felvételi előtt? Hogyan készüljenek a megmérettetésre akár mentálisan, akár tárgyi szinten?

Jogszabályi rendelkezések szerint a középszintű érettségit tevő diákok csak az elért eredményük 67 százalékát számíthatják be a felvételi pontszámukba, egy legjobbra megírt középszintű érettségi is 33 pont hátrányt jelent. Ez a változás minden jelentkezőt arra motivál, hogy két érettségit tegyen le emelt szinten, hiszen így megkaphatják a lehetséges 100 többletpontot. Ettől függetlenül nálunk egy emelt szintű érettségi kötelező mind a jogász-, mind a politikatudományi alapképzésen. Azok számára, akik csak egy tárgyból tesznek emelt szintű érettségit, fontos tudni, hogy egy felsőfokú nyelvvizsgáért is 50 pontot adunk a korábbi 40 helyett. Többletpontoktól függetlenül egy későbbi sikeres szakmai pályafutás előfeltétele is legalább egy európai, de inkább két idegen nyelv ismerete. Vagyis ezekre mindenképpen érdemes összpontosítani a
középiskolai tanulmányok idején.

Milyen támogatásokra számíthat az, aki nem az önök egyetemének a városában élt eddig?

Állandóan keressük a módját, hogy segíthessünk azoknak, akiknek nehézséget jelent a tanulmányaik finanszírozása. A Lippay György Alapítvány évente jelenleg 15-20 – tanulmányaikban kiemelkedő és anyagilag rászoruló – diáknak biztosít támogatást, és az ösztöndíj odaítélésénél előnyt élvez az a pályázó, akinek az állandó lakóhelye kistelepülés. Nagyon népszerű az úgynevezett felező ösztöndíj” is, amelynek köszönhetően 2023-ban a legkiválóbbak közül 140 hallgatónknak csak az önköltség felét kellett megfizetnie. Komoly akadály számunkra az államilag támogatott helyek viszonylag csekély száma, mert mindig a legjobbakat szeretnénk kiválasztani, így viszont két szűrő is érvényesülhet: a teljesítmény és az anyagi teljesítőképesség.

Mennyire elterjedt, hogy más régiókból jelentkeznek önökhöz?

Igyekszünk nemcsak Budapesten, hanem az egész országban rekrutálni, az adatok szerint vidékről is sokan választanak minket, így kijelenthető, hogy az egyetem vonzáskörzete országos. Sokat köszönhetünk annak, hogy a nemzetközi perbeszédversenyeken elért sikereinkről rendszeresen beszámol az országos sajtó, ugyanis az a tapasztalat, hogy vannak, akik kifejezetten ezek hatására döntenek az ELTE mellett.

Sonnevend Pál

  • A nemzetközi jog és az európai közjog professzora az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, ahol 2019 óta dékán.
  • 1995-ben végzett az ELTE-n, majd a Heidelbergi Egyetemen szerzett LLM- és PhD-fokozatot.
  • Vendégkutató volt a Max-Planck összehasonlító közjogi és nemzetközi jogi intézetben.
  • A Kaliforniai Egyetem tengerentúli programjában előadóként, az Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetemen és a Heidelbergi
    Egyetemen vendégprofesszorként tevékenykedett.
  • Dolgozott Mádl Ferenc és Sólyom László köztársasági elnökök tanácsadójaként.
  • Képviselte Magyarországot a Hágai Nemzetközi Bíróság előtt.
  • 2013 óta az EBESZ békéltető és választott bíróságának tagja

Sonnevend Pál

Az egyetem sokkal több, mint az előadások és szemináriumok – diákinterjú Csordás Gergellyel

Ez a cikk eredetileg az UNI in&out 2025 Nyár kiadványában jelent meg.

Miért a jogász szakot választottad az érettségit követően? 

Mindenekelőtt a beállítottságom miatt. Mindig is szerettem a humán tárgyakat, és szerettem volna egy emberközelibb szakmát választani. Ebből még nem következik persze egyenesen a jogi pálya. A jog azonban azért emelkedik ki, mert kifejezetten széles választékot kínál egy jogi diploma. Egy jogász számos területen el tud helyezkedni, nincs behatárolva. Lehetséges olyan irányba specializálódni, ami igazán érdekli, és vélhetően nem sokan foglalkoznak vele. Energiajogtól a műemlékvédelmen át egészen fogyasztóvédelemig, hogy néhány példát említsek.

Milyen a hallgatói közösségi élet a karodon és a szakodon?

A hallgatói élet, a jogi pálya változatossága miatt nagyon színes. Több olyan diákszervezet működik a karon, mint a European Law Student Association pécsi helyi csoportja és a Fiatal Értelmiségi Klub, amelyek mind szakmai, mind közösségi programok révén kovácsolják össze a helyi, vagy akár máshonnan származó hallgatókat. Az Óriás Nándor Szakkollégium, valamint a számos Tudományos Diákkör végzi a tehetséggondozást a karon, de ezek mellett vannak olyan szabadidős tevékenységek köré épülő szervezetek is, mint a MuzsikáLAW. Emellett a Mathias Corvinus Collegium és a Pécsi Katolikus Egyetemi Lelkészség is szervez önállóan, illetve más szervezetekkel együttműködve eseményeket. Bizonyára van, amit kihagytam, de ez is jól mutatja, hogy nálunk mindenki megtalálhatja a maga helyét az egyetemi légkörben.

Mit javasolsz azok számára, akik a jövőben jogász képzésre készülnek felvételizni?

Mindenekelőtt arra biztatok minden leendő jogászhallgatót, hogy legyen érdeklődő. Ne engedje senki magát megrémíteni néhány nehéznek ígérkező tárggyal. Akiben van hajlandóság és lelkesedés valami tanterven kívül eső témával is foglalkozni, az bátran gondolja tovább. Az egyetem sokkal több, mint az előadások és szemináriumok. A tanácsom elsősorban ez: A hallgatói lét és ez az öt év akkor igazán élvezetes, ha közben az ember meg tudja élni a saját szenvedélyeit a szakmán belül.

Mik a terveid a képzést követően?

A diplomát követően jelentkezni fogok az egyetem doktori iskolájába, és hosszú távon oktatni szeretnék az egyetemen jog- és állambölcseletet. Emellett az egyetem után fogalmazónak is jelentkezem majd (amennyiben lesz rá lehetőség) a Pécsi Törvényszékhez.

Névjegy

  • Név: Csordás Gergely
  • Egyetem/Intézmény: a PTE ÁJK, MCC Jogi Iskola
  • Szak: jogász
  • Lakhely: Pécs

Támogatott tartalom (x)

Nehéz kérdések: kié a ChatGPT szerzői joga?

ChatGPT, Midjourney, GitHub Copilot. Csak három példa az elmúlt fél évben elterjedt mesterséges intelligenciák (MI) közül, amelyet egyre többen és napi szinten használunk. Az MI rohamos fejlődése és egyre szélesebb körű alkalmazása számos új kérdést és kihívást vet fel a jog számára. Különösen a szerzői jogok területén. Dr. Nagy Dóra Adriána, az NDAlegal vezető ügyvédje azt a kérdést járja körbe, hogy amennyiben létrehozunk az MI-vel egy művet, annak ki lesz a szerzője?

Kezdjük is el, és kezdjük rögtön azzal a kérdéssel, ami informatikai szakmai oldalon sokszor felmerül, tőlem legalábbis sokat kérdezik: egyáltalán mesterséges intelligencia-e a – jelenleg legnagyobb hypenak örvendő, ezért cikkünkben is sokszor kiemelt szerepet kapó – ChatGPT ? – olvasható az NDAlegal honlapján megjelent cikkben. A rövid válasz: jogilag valószínűleg igen.

Jelenleg nincs hatályban olyan magyar vagy Európai Uniós szabályozás, amely pontosan meghatározná a mesterséges intelligencia fogalmát, azonban az EU előtt már folyamatban van egy MI rendelet elfogadása, amelynek a tervezete természetesen elérhető. Ez a rendeleti szintű szabályozás – amely emiatt közvetlenül alkalmazandó lesz valamennyi tagállamban –meghatározza a mesterséges intelligencia jogi fogalmát, amely szerint a mesterséges intelligencia-rendszer olyan szoftver, amelyet az I. mellékletben felsorolt technikák és megközelítések közül egy vagy több alkalmazásával fejlesztettek, és amely az ember által meghatározott célkitűzések adott csoportja tekintetében olyan kimeneteket, például tartalmat, előrejelzéseket, ajánlásokat vagy döntéseket képes generálni, amelyek befolyásolják azt a környezetet, amellyel kölcsönhatásba lépnek

Hogy értsük a hivatkozást, az I. melléklet az alábbiakról rendelkezik a ChatGPT révén sokak által megismert Mesterséges Intelligenciával kapcsolatban:

a) Gépi tanulási megközelítések, ideértve a felügyelt, a felügyelet nélküli és a megerősítő tanulást, a módszerek széles skálájának, többek között a mélytanulásnak az alkalmazásával;
b) Logikai és tudásalapú megközelítések, beleértve a tudás megjelenítését, az induktív (logikai) programozást, a tudásbázisokat, a következtetőmotorokat, a(z) (szimbolikus) érvelést és a szakértői rendszereket;
c) Statisztikai megközelítések, Bayes-féle becslés, keresési és optimalizálási módszerek.

Jogászként nyilvánvalóan nem posztom azt eldönteni, hogy a fent nevezett MI-k megfelelnek-e ezeknek a feltételeknek, ám valószínűsíteni merem, hogy igen, így mesterséges intelligenciának tekinthetjük őket – egy még nem létező jogszabály alapján legalábbis.

Szerzői mű-e egyáltalán az MI által alkotott mű?

A szerzői jogról szóló törvény (Szjt.) rendelkezései szerint a szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. Ezek alapján tehát az alábbiakra van szükség ahhoz, hogy egy mű egyáltalán szerzői jogi védelemben részesülhessen, tehát szerzői műnek tekintsük:
1. először is szükségünk van egy szerzőre,
2. ennek a szerzőnek kell valamilyen szellemi tevékenységet kifejteni,
3. a létrehozott alkotásnak pedig egyéni, eredeti jellege kell, hogy legyen.

Ki vagy MI a szerző – mondjuk a ChatGPT esetén?

A szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta (szerző). Számos jogeset foglalkozott már korábban a nem ember – hanem például állat – által alkotott művek szerzői jogaival. A hatályos szerzői jogi szabályozás értelmében egyértelmű hazánkban az a kinyilatkoztatás, hogy a szerző csak és kizárólag természetes személy lehet, erre utal a jogszabályban az „aki” jelző is, hiszen nem úgy került megfogalmazásra a törvény, hogy „aki vagy amely” megalkotta a művet. Ennek megfelelően tehát kizárhatjuk azt a felvetést, hogy maga a mesterséges intelligencia lenne a mű szerzője.

Adódik a kérdés, hogy lehet-e a programozó a mű szerzője? Az általános vélekedés szerint mesterséges intelligencia felépítése, tanulása és a benne rejlő „fekete doboz” miatt alapvetően a programozók szerzősége a magyar és EU-s jogrendben kizártnak tekinthető, hiszen valójában nincs semmilyen ráhatásuk az alkotás folyamatára, mivel hatalmas mennyiségű adathalmazon tanul és alkot a mesterséges intelligencia.

Abban az esetben tehát, ha egyáltalán szerzői jog által védettnek tekinthetjük a mesterséges intelligencia által, vagy segítségével létrehozott műveket. A szerzői jogi védelem jogosultja fő szabály szerint – jelenlegi ismereteink alapján a magyar jogrendben – egyedül a felhasználó/promptoló lehet. Abban az esetben, ha a létrehozatal az ő szellemi tevékenységén is alapul.

AIkotási folyamat

A fentiekből tehát most már látjuk, hogy a mű szerzője a felhasználó/promptoló lehet. Azonban ez még mindig nem jelenti azt, hogy létrejön szerzői mű, amely szerzői jogi védelemben részesül. Hiszen két további feltételnek is meg kell felelni. A szerző szellemi tevékenysége szükséges, hogy kifejtésre kerüljön, illetve a létrehozott alkotás egyéni, eredeti jelleggel kell, hogy rendelkezzen.

E tekintetben világszerte kialakulni látszik az az álláspont, hogy abban az esetben tekinthetünk egy MI-val létrehozott alkotást szerzői műnek, amennyiben az azt létrehozó (promptoló) embernek valós beavatkozási lehetősége van az eredmény létrehozásához. Erre az elmúlt időszakból származó klasszikus példa a „Zarya of the Dawn” c. képregény esete. Az USCO, az Amerikai Egyesült Államok Szerzői Jogi Hivatala első körben megadta a képregényt a Midjourney segítségével elkészítő szerzőnek a szerzői jogi védelmet. Végül azonban kijelentette, hogy mivel a természetes személynek nem volt lényegében beavatkozási lehetősége a képek megszületésében. Így maga a képregény szerzői jogi védelemben nem részesülhet, kizárólag azon elemek tekintetében jegyezte be a szerzői jogot, ami a szerző valós és saját szellemi alkotása volt.

Kijelenthetjük tehát, hogy attól, hogy egy MI-nek írunk egy promptot, a létrehozott alkotás még nem fog szerzői műnek minősülni. És nem illeti meg szerzői jogi védelem. Csak akkor részesülhet egy ilyen mű szerzői jogi védelemben, ha a természetes személy valóban részt vesz az alkotásban. Illetve befolyása van az eredményre, így például a ChatGPT esetében megírt szöveget átszerkeszti. Vagy átírja, javítja, hozzátesz – tehát művészi teljesítményt produkál maga az ember. Ebben az esetben beszélhetünk tehát szerzői műről, keletkezhet jogvédelemre hivatott alkotás.

Végeztek az első sportszakjogászok és sportjogi szaktanácsadók Győrben

A győri egyetem 2022 februárjában indította el a sportszakjogász, illetve a sportjogi szaktanácsadó továbbképzési szakokat.

Miről szól a sportjogi képzés?

„A sport a munkajogtól a polgári jogig a jogrendszer számos ágához kapcsolódik, ezért az e területen dolgozó jogászoknak és más szakembereknek speciális tudásra van szükségük. A jelentkezők száma igazolta, hogy ezekre a képzésekre van igény az országban” – mondta Simon József, a képzések operatív szakmai vezetője.

Milyen szakterületeket tanulhatsz a sportjogi képzéseken?

A képzéseken többek között az alábbi szakterületeken mélyedhetnek el a hallgatók:

  • jogi és sportjogi alapismeretek,
  • európai uniós és nemzetközi sportjog,
  • médiajog,
  • közvetítések joga,
  • üzleti kommunikációs ismeretek,
  • tárgyalástechnika,
  • pénzügyi ismeretek,
  • sportgazdaságtan,
  • sportmarketing.

A DVTK és a Haladás szakemberei is az elsőéves sportjogi végzősök között

A képzéseket online formában tartják, így a Győrtől távolabb élők is könnyen el tudják végezni a SZE képzését – olvasható az intézmény közleményében. A most oklevelet szerzett első évfolyamban így többek között az alábbi neves hazai sportklubok szakembereit is meg lehet találni:

  • Diósgyőri VTK,
  • Pécsi MFC,
  • Szombathelyi Haladás.

A Széchenyi István Egyetemen első végzősei a sportszakjogász és sportjogi szaktanácsadó szakról. (Fotó: SZE)

Sportakadémiákon kötelező a sportszakjogászi végzettségű munkatárs

Gyömörei Tamás egyetemi docens, az SZE Testnevelési és Sportközpontjának vezetője kiemelte: a hivatásos sportolói szerződések több évre hatással lehetnek a nevelőegyesületre, és ha nem megfelelően kötik meg őket, az akár anyagi veszteséggel is járhat, esetleg a játékos érdekei sérülhetnek.

„Nem véletlen, hogy a sportakadémiákon kötelező sportszakjogászi végzettséggel rendelkező munkatársat alkalmazni, a kormányzat ugyanis a támogatások fejében elvárja a minden téren szakszerű működést” – hangsúlyozta a docens.

Az SZE mind a sportszakjogász, mind a sportjogi szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szakokat meghirdette idei februári indulással is. A felvi.hu-n olvasható információk szerint egy harmadik képzés, a sportjogi szakjogász szakirányú továbbképzés elérhető a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen.

[kiemelt]Egy másik speciális jogi terület, a közjegyzői munka jellemzőit egy külön cikkben mutattuk be, ahol Máté Viktor, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elnökhelyettese adott betekintést e szakma jellemzőire.[/kiemelt]

[kiemelt]Az egyetemek különböző jogi képzéseit pedig egy másik cikkben foglaltuk össze.[/kiemelt]

Betegjogok világnapja – Ne félj kérdezni!

Február 11-e 1993. óta a betegek világnapja. II. János Pál pápa kezdeményezésére született meg ez az emléknap, hogy többek között az emberi személy jogaira és méltóságára is felhívja a figyelmet. Méltóságunk tiszteletben tartása különösen fontos akkor, amikor a legkiszolgáltatottabb helyzetben vagyunk, azaz betegen, sérülten, vagy bármilyen más állapotban ellátásra szorulunk.

Előfordulhat, hogy hiba csúszik a rendszerbe és úgy érezzük, ami velünk történt nem helyes. Ilyenkor fontos tisztában lenni a betegjogokkal, hogy azonosíthassuk a problémát és segítséget kérhessünk jogi panaszaink orvoslására. A betegjogokról az egészségügyi törvény, vagyis az Eütv. rendelkezik. Az alábbiakban ezek közül mutatjuk be azokat, amelyekkel a hétköznapok során leggyakrabban találkozhatunk.

Az egészségügyi ellátáshoz való jog

Ez a jog az életmentő ellátást, a súlyos egészségkárosodás megelőzését biztosító ellátást, a fájdalom csillapítását jelenti. Ha egészségi állapotunk indokolja, jogunk van ahhoz, hogy hozzáértő orvosok a szakmai előírásoknak megfelelően megvizsgáljanak és kezeljenek. Ehhez a joghoz tartozik a szabad orvosválasztás joga, vagyis megválaszthatjuk, hogy melyik orvos kezeljen minket. A szabad orvosválasztás mellett is vannak szabályok, melyeket be kell tartanunk, például, ha a kezelés beutalót ír elő, ezt be kell szereznünk.

betegek

Ne féljünk visszakérdezni, hiszen a kezelőorvosunknak kötelessége válaszolni. (Fotó: Pexels)

Az emberi méltósághoz való jog

Jogunk van ahhoz, hogy a kórházakban és rendelőkben udvariasan szólítsanak meg minket, tisztelettel bánjanak velünk. Az ellátás során tekintettel kell lenni a páciensek szeméremérzetére, például nem kérhetnek feleslegesen arra, hogy vetkőzz le. Továbbá jogod van ahhoz, hogy az orvoson kívül más ne lásson ruha nélkül. Jogod van a személyes szabadságod tiszteletben tartásához, távozhatsz a kórházból és visszautasíthatod az ellátást, ez alól mindössze pár különleges kivétel van.

A kapcsolattartás joga

A kórházban levő betegeket meglátogathatják rokonaik az intézmény házirendje szerint, ezt a jogot csak különleges esetben, például járvány idején lehet korlátozni. Súlyos állapotú betegek esetében az általuk megjelölt személy akár folyamatosan is mellettük tartózkodhat. Ahogy 18 év alatti gyermekük mellett a szülőknek joga van ott lenni ellátáskor, és a szülő nőknek joguk van hozzá, hogy társuk mellettük maradjon.

A tájékoztatáshoz való jog

Jogunk van ahhoz, hogy az állapotunkról számunkra érthető formában, életkorunkra, iskolázottságunkra, ismereteinkre, lelki állapotunkra tekintettel kapjunk tájékoztatást. Ennek mindenre ki kell terjednie, például arra, hogy mire számíthatunk a betegség lefolyása során, mik a lehetséges gyógymódok, mik a kockázatok, milyen más lehetőségeink vannak beavatkozások tekintetében. Továbbá arra, hogy a kezeléssel kapcsolatban a mi jogunk döntést hozni. Ha olyan, orvosi kifejezésekkel teletűzdelt tájékoztatást kapunk, amiből nem sokat értünk, ne féljünk visszakérdezni, hiszen a kezelőorvosunknak kötelessége válaszolni.

Hova fordulhatunk?

Ha úgy érezzük, sértő számunkra, amit az ellátás során tapasztaltunk, forduljunk a betegjogi képviselőhöz. Minden kórházban megtalálható, személyesen és telefonon is elérhető, és feladata, hogy jogi tanácsokkal lásson el, ha panaszod van.

Érdekel az egészségügy? Itt a felvételi!

Ha érdeklődsz a betegek ellátása iránt, nem árt, ha tudod, hogy az orvos- és egészségtudomány képzési területen alapképzésen 5, míg osztatlan mesterképzésen 3 szak közül választhatnak a felvételizők. A jövendőbeli hallgatók több felsőoktatási intézmény mellett is dönthetnek, legyenek akár fővárosiak, akár vidékiek. 2017–18-as tanévben végzettek havi bruttó átlagjövedelme közel 364 ezer forint, de ez akár még több is lehet egyetemtől függően.

Szakkollégiumi körkép: Bibó István Szakkollégium

 

A Bibó István-kollégium akkor és most

 

A Bibó-szakkolit 1983-ban alapították, tehát az intézmény idén ünnepli 40 éves jubileumát. Célja mindig is az elkötelezett, tehetséges hallgatók többletigényeinek kielégítése volt. Az egyetemi, zömmel elméletfókuszú képzést ellensúlyozandó főleg kiscsoportos, a gyakorlati tudást középpontba helyező tanulási lehetőségeket kínált. 

 

A szakmai élet itt is az érdeklődési köröknek megfelelő műhelyekben zajlik, a közösségért pedig úgynevezett stábok a felelősek. A kollégisták előmenetelét biztosítja többek között a félévente elkészített beszámoló, illetve a szakmai terv, melyben összefoglalják a soron következő félév vállalásait a területükön. A nagyjából hetven főt számláló bibósok a szakmai gyakorlatuk teljesítésével kapcsolatban is extra segítségben részesülhetnek.

 

A szakkollégium az Eötvös József Collegiumhoz hasonlóan a Ménesi úton helyezkedik el, lehetőség van a bentlakásra, de bejárós státusz is létezik. A szobák többnyire kétágyasak, és saját fürdőszobával is rendelkeznek.

Bibó épülete

A Bibó épülete (Fotó: Facebook)

Felvételi, lehetőségek

 

A felvételi eljárásban első- és másodéves jogász-, illetve politológushallgatók vehetnek részt. Az Eötvös-kollégiummal ellentétben itt nem a nyár folyamán, hanem az őszi félévben lehetséges pályázni egy CV és egy bemutatkozó esszé beadásával. A felvételinek írásbeli és szóbeli fordulója van, melyeket a szóbelin továbbjutók esetében egy tábor követ. Az írásbeli forduló során az érvelési készségeket, illetve a logikát mérik fel. A szóbelin előre megadott tanulmányok, illetve cikkek képezik az anyagot. Azonban a kollégium weboldala kiemeli, hogy nem klasszikus vizsgahelyzetre kell számítaniuk a jelentkezőknek. Az utolsó lépcsőfok az úgynevezett tízperces, amely tulajdonképpen egy kötetlen beszélgetést takar a felvételi bizottsággal.

 

A kollégium a már említett szakmai programokon túl támogatja a nyelvtanulást is. Említést érdemel még a Szakmai nap nevet viselő rendezvény, amely tulajdonképpen a Bibó belső tanulmányi versenye. A hallgatók saját dolgozataikat, pályaműveiket mutathatják be szakmai zsűri és opponens előtt. Ez nemcsak az előadókészség fejlesztése végett lehet izgalmas, hanem a későbbi szakdolgozatvédésre is jó előkészületet jelenthet.

 

Egy egyetemi kollégium persze nem is létezhetne közösségi élet nélkül, a Bibó pedig ebben is jeleskedik. Mind a gólyák (vagyis elnézést: harkályok), mind a végzettek „kapnak” egy nekik dedikált bulit a tanév folyamán, de ezeken kívül sem unatkoznak a kollégisták. Rendszeresek a közös színházlátogatások, sportesemények, irodalmi estek és filmklubok. Az itt lakóknak lehetősége van tevékenyen részt venni a közösségi élet alakításában, így sok minden múlik azon is, hogy a közösség tagjaiban éppen milyen igény merül fel. A szakkollégisták közös utazásokat, túrákat is szerveznek, valamint külön hangsúly kap az alumnusokkal való együttműködés, találkozás is.

 

A Bibó István Szakkollégium elérhetőségei

 

Weboldal: https://bibo.elte.hu/ 

Facebook-oldal: https://www.facebook.com/bibokoll/ 

Instagram: https://www.instagram.com/bibokoll/ 

Ha kíváncsi vagy, milyen kollégiumok között választhatsz Budapesten, akkor olvasd el ezt a cikkünket, ha pedig a vidéki lehetőségek érdekelnek, akkor ezt ajánljuk olvasásra.

A jogászi diploma jól konvertálható

Bár rohamtempóban fejlődik a technika és a technológia, ma is ugyanolyan szükség van a jogot ismerő és értő emberekre, mint a korábbi századokban.

Ez is kiderül az interjúból, amelyet Komáromi László, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának dékánja adott az UNI 2023-nak.

 

Készségek és képességek a jogászi hivatásban

 

Komáromi László dékán szerint a hagyományos jogászi képességek továbbra is lényegesek. „A széles körű jogismeret, a kritikus gondolkodásmód, a logikus, meggyőző érvelés képessége ma is meghatározó a jogászi munkában. Ugyanakkor vannak olyan képességek, amelyek szintén egyre fontosabbá válnak. Ma már sokféle számítógépes szoftver segíti a jogászi munkát, ezeket a jogászoknak is készségszinten kell tudniuk használni napjainkban. Megjelenik a jogászi kompetenciakészletben az is, hogy tudni kell aránylag bonyolult, sokszereplős, soklépcsős tranzakciókat átlátni, megtervezni, megszervezni, menedzselni. És amit még említenék: nagy szerepe van a munkánkban az érzelmi intelligenciának. Sokszor nem a legcélravezetőbb hosszasan pereskedni, sokkal inkább a megegyezésre kell törekedni. Ennek a megegyezésnek a kimunkálásában sikeresebbek azok, akiknek magas az érzelmi intelligenciájuk”.

 

A joganyag elsajátíttatásán túl a jogi képzés ma már nagymértékben készség- és képességfejlesztés is. (Fotó: UNIside)

 

A jogászi gondolkodást kell elsajátítani

 

A joghallgatók számára az egyik legnagyobb kihívást a hatalmas lexikális tudás elsajátítása jelenti. Megkérdeztük hát: jogos elvárás-e ez manapság, amikor az internetnek köszönhetően akár a zsebükben lehet a teljes jogszabálytár.

Komáromi László dékán egyetértett abban, hogy nincs ember, aki a mára rendkívüli módon felduzzadt joganyagot akárcsak tartalmilag képes lenne átlátni, nemhogy megtanulni. „Ritka is, hogy szó szerint meg kell tanulni valamit, bár a tapasztalat az, hogy egy-egy tételmondat, definíció, a büntetőjogban egy-egy törvényi tényállás pontos memorizálása segítheti a jogászi gondolkodást… A joganyag elsajátíttatásán túl a jogi képzés ma már nagymértékben készség- és képességfejlesztés is. A hallgatóinktól nem azt várjuk, hogy bebiflázzanak bizonyos jogszabályszövegeket, hanem ezek közös feldolgozására kerül sor a szemináriumokon. Emellett perbeszédversenyeket tartunk házon belül és kívül. Van perszimulációs termünk, tehát nemcsak a szabályok és a tételes joganyag ismeretét, hanem mindennek a gyakorlati alkalmazását is fontosnak tartjuk”.

 

Egyre nagyobb nagy szerepe van a jogászi munkában az érzelmi intelligenciának. (Fotó: 123RF)

 

Megéri a befektetés

 

Az interjúból kiderül az is, hogy továbbra is megéri jogot végezni. Mint a dékán elmondta: egy 2020-as felmérésből kitűnik, hogy a végzettek 60-70 százaléka jellemzően jogi munkakörökben, esetleg jogi asszisztensi vagy egyéb magasan képzett ügyintézői státuszban helyezkedett el. A többiek sokféle egyéb területen vállaltak munkát, például adótanácsadóként vagy adószakértőként, gazdasági, költségvetési szervezet vezetőjeként, országos és területi közigazgatás, igazságszolgáltatás vezetőjeként, egyéb hatósági ügyintézőként. De találhatunk jogászokat a média világában vagy a diplomáciai szolgálatban is. Mint Komáromi László fogalmazott: „Számomra ennek a sokféleségnek az az üzenete, hogy a jogászi diploma jól konvertálható, sok területen alkalmazható alaptudást jelent napjainkban is”.

A Komáromi László dékánnal készült interjúból a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán folyó képzés sajátosságairól, a kari életről is sok mindent megtudhattok. A teljes beszélgetés az UNI 2023 kiadványban olvasható. A kiadvány megrendelhető az UNIside-on.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

Iskolapad helyett az oltár elé – 4 sokkoló tény a gyermekjogok helyzetéről a világban

Mit is foglal magában az egyezmény?

Az egyezmény három fontos alappillérre épül, melyeket angolul három P-ként is emlegetnek:

  • gondoskodás-ellátás (provision)
  • védelem (protection)
  • részvétel (participation)

A három alappillér persze több tíz kisebb területre oszlik, ilyen például a gyermekmunka tilalma, az oktatáshoz vagy a játékhoz való jog, a megfelelő egészségügyi ellátáshoz való jog vagy az erőszak minden formájától való védelem joga. A teljes lista az UNICEF oldalán rövid és közérthető formában megtekinthető.

Az aláírás napját azóta a gyermekjogok világnapjaként tartják számon, hazánkban először 1997-ben ünnepelték. Az egyezmény az UNICEF szerint a világ legszéleskörűbben ratifikált emberi jogi egyezménye: az aláíró ENSZ-tagországok közül csak egyetlenegy nem ratifikálta. Ez alapján azt hihetnénk, hogy a világon minden rendben van a gyerekek jogainak érvényesítése terén, azonban sajnos ez közel sincs így. Az alábbiakban négy megdöbbentő tényt sorolunk fel a gyermekjogok mai állásával kapcsolatban.

 

Van olyan állam, amely a mai napig nem ratifikálta az egyezményt

Azt gondolnánk, hogy a gyermekjogok védelme prioritást élvez minden XXI. századi országban, kiváltképp, ha egy jólétben élő, fejlett társadalomról beszélünk. Az egyetlen aláíró, ám nem ratifikáló ország az Amerikai Egyesült Államok. A társadalom igencsak polarizált a ratifikálás kérdésében, rengeteg civil szervezet és önkéntes támogatná ezt a döntést. Az ellenzők közül egyesek azonban úgy gondolják, hogy egyenesen az alkotmány gyengítése az egyezmény célja. Mások pedig arra hivatkoznak, hogy valójában a jelenlegi jogrendszerben már az egyezmény minden pontja teljesül, így felesleges a ratifikáció.

 

Egyes országokban a lányok egynegyede gyerekként férjhez megy

Amíg a mi kultúránkban a tízes éveinek elején a lányok még csak tervezgetik az álomesküvőjük részleteit, és álmodoznak arról, milyen lesz kimondani a boldogító igent, másutt a kislányoknak igen hamar fel kell nőniük. A Közép-afrikai Köztársaságban, Csádban és Nigerben a lánygyermekek nagyjából negyedét még 15 éves kora előtt adják férjhez. Bár az egyezményben nem szerepel szó szerint a gyermekházasság tiltása, azonban a kikényszerített gyermek- vagy fiatalkori házasság több alapvető emberi jogot is megsért. A legerősebben érintett régió Nyugat- és Közép-Afrika területe, itt a lányok közel 40 százaléka 18 éves kora előtt házasodik. Biztató azonban, hogy a gyermekházasságok száma évről évre alacsonyabb. Dél-Ázsiában, ahol ez a probléma szintén rendkívül súlyos volt, körülbelül 50-ről 30 százalék alá csökkent a nagyon fiatalon férjhez adott lányok aránya.

 

Az UNICEF kutatásai sokkoló képet mutatnak a gyermekjogok helyzetéről a világban. (Forrás: Pixabay)

A világon körülbelül 152 millió gyermeket dolgoztatnak

Ha visszaemlékszünk az ipari forradalomról szóló történelemórákra, mindenkinek eszébe juthatnak a gyerekmunkások. Szabályozások híján olykor lelki és fizikai határukig dolgoztattak őket a bányákban és a gyárakban, többnyire éhbérért. Bármennyire is jól esne azonban megkönnyebbülten felsóhajtani azt gondolván, hogy ez már a múlt, sajnos a folyamatos robot ma is számtalan gyerek mindennapjainak része. Becslések szerint a gyermekmunkások 60 százaléka a mezőgazdaságban dolgozik, kétharmaduk pedig saját családjában, mindenféle fizetség nélkül teszi ezt. Még rémisztőbb az az adat, miszerint a dolgozó gyerekek több mint fele kifejezetten veszélyes körülmények között áll helyt nap mint nap.

 

Egyes országokban a fogyatékossággal élő gyerekek harmada még sosem volt iskolában

Ha valamilyen fogyatékossággal vagy tanulási nehézséggel, mentális zavarral rendelkezik egy diák, sajnos még a fejlettebb országokban is rengeteg kihívással kell szembenéznie az oktatás világában. A fejlődő országokban még ennél is nehezebb dolguk van a fogyatékossággal élő fiataloknak, akiknek közel harmada soha nem is jut el az iskolapadig. A Világbank és a GPE 19 fejlődő országban végzett 2017-es kutatása alapján kevesebb mint felük (48 százalék) fejezi csak be az általános iskolát. 40 százalék nem tud írni és olvasni, és csupán harmaduk jut el a középiskola végéig.

 

A fenti négy tény (esetenként minden szörnyűségük ellenére is) csupán töredéke azoknak a visszaéléseknek, amelyeket gyermekjogok ellen követnek el világszerte minden egyes nap. Noha jó lenne azt hinni, hogy ezek a problémák távol vannak tőlünk, ez valójában koránt sincs így. 2020-ban minden tizedik 17 év alatti az úgynevezett szegénységi küszöb (a medián jövedelem 60 százaléka) alatt élt. 2019-ben pedig megközelítőleg 126 ezer gyermek élt hazánkban súlyos szegénységben. Szomorú és beszédes adat az is, hogy bár a gyermekjogi egyezményben egyértelműen tiltott dolognak minősül a gyermekek bármilyen szintű fizikai, lelki vagy szexuális bántalmazása, az UNICEF 2016-os felmérése szerint, melyben 7000 nagykorút kérdeztek meg hazánkban, a válaszadók 16 százaléka szerint a pofon nem számít fizikai bántalmazásnak.

UNIside webshop

Webshop: Uniside Kiadvány vásárlás

Hírlevél

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Minden héten válogatott tartalmainak kapod meg, hogy naprakészek lehess oktatási, egyetemi, innovációs témákban.

Impresszum

Felelős kiadó az UNIside Kft. ügyvezetője
Kiadja az UNIside Kft.

Felelős szerkesztő
Török Sára

Szabályozó szervezet

  1. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
  2. 1015 Budapest, Ostrom u. 23-25.
  3. (+36 1) 457 7100

Adatkezelési tájékoztató | Diplomátszerzek.hu