k+f – Diplomátszerzek

Íme a Széchenyi István Egyetem innovatív kutatás-fejlesztési programjai

A Széchenyi István Egyetemért Alapítvány közel kétmilliárd forintos támogatásával valósulhatnak meg az egyetem kompetenciaközpontjaiban megfogalmazott kutatás-fejlesztési és innovációs projektek. A programindító rendezvényen az intézmény munkatársai mutatták be az egyes kutatások terveit.

A Széchenyi István Egyetemért Alapítvány az innovatív egyetemi projektek megvalósítását összesen 1 milliárd 911 millió forinttal segíti, amiből az idei évre 441 millió 386 ezer forint támogatást nyújt. A kutatások olyan kulcsfontosságú területeket ölelnek fel, mint a mesterséges intelligencia, a vállalkozásfejlesztés, a precíziós gazdálkodás vagy az egészségtechnológia. A korszerű, fenntarthatóságot is szolgáló technológiák kifejlesztését, valamint a térség versenyképességének erősítését szolgáló projekteket a program indító rendezvényén mutatták be.

Az eseményen prof. dr. Palkovics László, a fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke kifejtette, hogy a Széchenyi István Egyetem a fenntarthatóság és a legújabb technológiák terén is egyre jelentősebb szerepet tölt be úgy az oktatásban, mint a kutatás-fejlesztésben. Kiemelte, az intézmény stabil anyagi, infrastrukturális és tudományos háttérrel rendelkezik mindehhez, és az alapítvány messzemenően támogatja az egyetem törekvéseit.

Hozzátette: azt, hogy a Széchenyi Egyetem jó úton jár, jól mutatja egyre növekvő népszerűsége, ami az idén rekordfelvételt eredményezett, illetve az is, hogy egyre több nemzetközi rangsorban jegyzik.

Az intézmény kompetenciaközpontjai által kidolgozott, jelentős tudományos értékkel bíró, a stratégiai célokkal összhangban álló kutatás-fejlesztési, illetve innovációs projektötletek prof. dr. Bokor József, az egyetem kutatásért és innovációért felelős elnökhelyettese szakmai felügyelete mellett valósulnak meg. A programindító eseményen az elnökhelyettes kiemelte, az egyetemi működés, amelyet a Széchenyi István Egyetem követ, olyan sikeres intézmények útja, mint az egyesült államokbeli Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT).

Széchenyi István Egyetem

Hangsúlyozta, fontos a különböző szervezeti egységek, kutatási műhelyek együttműködése, és fontosak azok a projektek, amelyek a mindennapi életben felhasználható, gyakorlati problémákra megoldást jelentő eredményekkel szolgálnak. Elmondta, a projektek vezetőivel rendszeres és folyamatos az egyeztetés annak érdekében, hogy hatékonyan, az esetleges akadályokra gyors megoldást találva tudjanak haladni a kutatócsoportok.

A támogatott projektek között olyan témák szerepelnek, mint a Vallás és tudomány Kutatócsoport elindítása, a Családi Vállalatok Központ létrehozása, a Fenntarthatósági Integrációs Platform, a Spin-off Ökoszisztéma Fejlesztése Program vagy a Mesterséges Intelligencia Kutatócsoport és a Precíziós Bio-Műszaki Kutatócsoport létrehozása.

A projektek között több egészségügyi témájú kutatás is megtalálható. Ilyen az Egészségtechnológiai Kiválósági Program, az Innováció a rehabilitációban: műszaki megoldások a Pető-féle konduktív fejlesztésben, a Magyar GENOM Program vagy a daganatos betegek személyre szabott célzott terápiás kezeléséhez szükséges diagnosztikai és döntéstámogató rendszerek kutatási programja. A témák között szerepel a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatokkal való kutatási, tudományos, innovációs és oktatási együttműködés, valamint a hallgatói versenycsapatok, technikai sport-aktivitások támogatása is.

Űrtechnika: ez a magyar fejlesztés hozzájárul a gyógyszerhatóanyag-vizsgálatok gyorsításához

A HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézetének (HUN-REN EK MFA) kutatói az Aedus Space Kft.-vel és a holland Micronit B.V. céggel együttműködve mikroszkopikus környezetben alkalmazható optikai és elektrokémiai érzékelési módszereket fejlesztettek a Moore4Medical ECSEL projekt keretében. Az új technológia elősegíti a mikrofluidikai Organ-on-Chip rendszerekben kialakított sejtkultúrák kémiai környezetének és metabolizmusának közvetlen feltérképezését és ezen keresztül a betegségek mechanizmusainak és kezelésének megértését. Az eredmények a gyógyszerhatóanyag-vizsgálatok felgyorsítása mellett az állatkísérletek kiváltásához is jelentősen hozzájárulhatnak.

Miniatűr gyógyszerhatóanyag-vizsgálatok 

Napjainkban a gyógyászat, a farmakológia és az elektronika határai egyre inkább elmosódnak. Az e területek metszetében fejlődő innovatív technológiák az ipar és a társadalom számára is hatalmas előrelépést jelentenek a jobban működő, hatékonyabb és megfizethetőbb egészségügy irányába.

[kiemelt]A mikro- és nano-elektromechanikai (MEMS, NEMS) rendszerek alkalmazása lehetővé teszi az analitikai rendszerek miniatürizálását, illetve különböző érzékelési, kiolvasási, beavatkozási és mintapreparációs funkciók integrálását is. A nagy érzékenységű, multifunkcionális, mégis kompakt méretű okoseszközök pedig kiterjesztik az orvostechnikai és farmakológiai ipar lehetőségeit, felgyorsítják a diagnosztikai döntéshozatalt, illetve a gyógyszerhatóanyag-teszteket.[/kiemelt]

A gyógyszeripar, a gyógyászat és az elektronikai ipar határterületein fejlődő új technológiák és eszközök, amelyek a társadalomra, az egészségügyre és az iparra is jelentős hatással lesznek.

A gyógyszeripar a kémiai és biológiai hatóanyagok kutatására, fejlesztésére és tesztelésére fókuszál, amelyek hatékonyságát napjainkban párhuzamosítható in vitro biológiai elemzésekkel vagy roppant költséges in vivo klinikai vizsgálatokkal validálják. Ezek alternatívájaként jelentek meg az Organ-on-Chip eszközök, amelyek emberi szervek alapkultúráit megalkotva és alapvető funkciójukat lemásolva képesek humán sejteket mikrofluidikai rendszerekben kontrolláltan életben tartani és érzékelőkkel folyamatosan figyelni. Ezek az eszközök jobb reprezentatív modellt adhatnak a gyógyszertesztekhez, mint a tenyésztett sejtkultúrák vagy az állatkísérletek.

Nemzetközi összefogás a gyógyszerhatóanyag-vizsgálatok kapcsán

Még a COVID-19 világjárvány előtt szerveződött a 12 ország 68 résztvevőjének együttműködésében megvalósuló Moore4Medical projekt. A Philips Research által vezetett nemzetközi konzorcium egyik célja egy olyan komplex, standardizált eszköz létrehozása volt, amely jelentős mértékben felgyorsíthatja a gyógyszerek fejlesztését és gyógyászati alkalmazását. A pandémia ezt az igényt határozottan felerősítette, és felgyorsította az ilyen irányú fejlesztéseket.

A Moore4Medical projekt keretében létrehozott fejlett szövettenyésztő tálca prototípusa (smart multiwell plate platform, SMWP) mikrofluidikai és elektronikai infrastruktúrák kombinálásával a biotechnológiai és gyógyszeripar által is standard módon használható rendszer formájában integrálja a speciális Organ-on-Chip eszközöket.

A Moore4Medical projekt „okos” sejttenyésztő platformjának legfőbb komponensei. A koncepciót és a felépítést részletesebben bemutató animáció elérhető a www.moore4medical.eu/organ_on_chip és a https://youtu.be/H595oGbMdyM oldalakon.

Az Aedus Space Kft. az Organ-on-Chip eszközöket magában foglaló mikrofluidikai rendszer ipari gyártástechnológiájának kifejlesztésében vett részt nagy precizitású lézeres hegesztési megoldások adaptálásával. A HUN-REN EK Mikrorendszerek Laboratóriumában a sejtkultúrák kémiai környezetének és a sejtek metabolizmusának folyamatos monitorozását lehetővé tevő, a mikrofluidikai rendszerekkel kompatibilis és integrálható optikai és elektrokémiai szenzorokat fejlesztettek és alkalmaztak.

fotó: HUN-REN EK

Elkészült az optikai mérőrendszer prototípusa is

Elkészült az optikai mérőrendszer hazai fejlesztésű technológiákat integráló prototípusa is, mely a célmolekulák optikai abszorpciós spektrumainak azonosítása révén alkalmas a tápfolyadékok releváns összetevőinek meghatározására. A konzorcium által létrehozott SMWP modulárisan integrálja a rendszerrel kompatibilis mikrofluidikai küvettát, optikai érzékelőt és jelfeldolgozó elektronikát, melyek a Mikrorendszerek Laboratórium kutatóinak a mikrofluidikai szerkezetek és infravörös LED-források fejlesztésében szerzett tapasztalatán alapulnak. Az optikai mérőrendszerrel kompatibilis polimer mikrofluidikai kazetták gyártástechnológiáját a hazai partnerek a holland Micronit B.V. (Enschede) céggel közösen dolgozták ki.

Richter: kiemelten fontos a megfelelő szakmai utánpótlás

A Richter elnök-vezérigazgatójával, Orbán Gáborral készült teljes interjú az UNI in & out 2022 első számában olvasható.

 

Mik az alapvető elvárások képességben és tudásszintben a céghez belépőktől?

Mindenhová keresünk munkaerőt, a termeléstől a kutatásig, a gépkezelőktől a vezetőkig. Ezért nagyon diverz, hogy hol, mit várunk el.

[kiemelt]Az öt alapvető kulcskompetenciánkat viszont általánosan keressük a leendő kollégáinkban: az együttműködést, a szakértelmet, az eredményorientáltságot, a változáskezelést és az önfejlesztést. Fontos, hogy kollégáinknak legyen igénye a fejlődésre és érdeklődjenek társaságunk más területei iránt is.[/kiemelt]

Ehhez támogatást is nyújtunk számukra különböző tréningek és előadások segítségével.

Ha a cégen belül olyan speciális területet nézünk, mint a k+f, ott jellemzően olyan embereket keresünk, akik a saját generációjuknak a legjobb 10 százalékába tartoznak. Mi az élcsapatot próbáljuk megszerezni. A természet- és élettudományos felsőoktatási képzésből érkezőknek nagyon széles és masszív alapismeretet kell az egyetemen elsajátítaniuk ahhoz, hogy a gyógyszeriparban helyezkedhessenek el. A specializált tudás átadása már sokkal inkább a munkahely feladata. Ezeknek az erős alapoknak azért van jelentőségük, mert ahogy az ember bekerül például egy gyógyszer kutatás-fejlesztési folyamatába, akkor egy ekkora cégnél, mint a Richter, nem lehet előre megmondani, hogy éppen melyik tudására hol és mikor lesz szüksége.

 

„Hosszú évekre visszatekintő, folyamatosan aktív, megállapodásokban szabályozott együttműködéseink vannak több hazai kutatóhellyel és egyetemmel, így a Semmelweis Egyetemmel, az ELTE-vel, a BME-vel, a Debreceni, a Pécsi és a Szegedi Tudományegyetemmel” (Fotó: SE)

 

Milyen típusú fiataloknak való a gyógyszeripar?

Hazai szinten 6000, globálisan több mint 12 000 főt foglalkoztatunk, a lehető legváltozatosabb karrierlehetőségekkel. Nehéz lenne általánosítani.

[kiemelt]Mindig keressük a nyitott, innovatív, proaktív, csapatjátékos fiatal tehetségeket. Ugyanakkor a gyógyszeriparra jellemzően szükség van a nagyfokú precizitásra, elmélyülésre való képességre, sok türelemre.[/kiemelt]

Hiszünk abban, hogy nálunk szinte mindenki megtalálhatja a számára vonzó lehetőségeket, aki munkájával szeretne hozzájárulni a küldetésünkhöz, hogy emberek millióinak az életminőségét tegyük jobbá.

 

Milyen sikerei vannak most a cégnek és mi jelenti a legnagyobb kihívást?

A Richter életében gyakorlatilag folyamatosan vannak olyan szakmai sikerek, kihívások, amelyek vonzóvá teszik. Csak az egy-másfél évből példul ilyen siker, hogy originális antipszichotikumunk blockbuster termék lett az USA-ban, vagy hogy új, innovatív nőgyógyászati terméket vezethetünk be az idén az európai piacokra. Továbbá, hogy 2021-ben is nyertünk Innovációs nagydíjat a saját fejlesztésű biotechnológiai készítményünkkel. De itt kell megemlíteni azt is, hogy rekordidő alatt fejlesztettük ki és oldottuk meg a gyártását a súlyosabb fázisban lévő Covid-betegek kórházi kezeléséhez használt remdesivirnek. A készítményből sokáig globális hiány mutatkozott, így a hazai betegellátásban hiánypótló volt és sok esetben életmentőnek bizonyult.

De nem csak az ilyen kimagasló eredményekről szóló hírek tesznek minket vonzóvá. A Richternél olyan minőségű projektek zajlanak, olyan magas színvonalú műszaki infrastruktúra, speciális eszközrendszer áll rendelkezésre, amely nem található meg bármely gyógyszeripari vállalatnál, és amely nemzetközi szinten is versenyképessé tesz minket. Ezek olyan körülmények, amelyek révén külföldről is jónéhány kutatót csábítottunk már haza.

[kiemelt]A pályakezdők keresik a folyamatos újítás és fejlődés lehetőségét is, hiszen ez a sikeres jövő záloga. Mi a szakmai és személyes előrelépést minden területen képzési lehetőségek széles választékával segítjük. Emellett átfogó juttatáscsomaggal a munka és a magánélet egyensúlyára is ügyelünk (konditerem, uszoda, üdülők, cafeteria).[/kiemelt]

Ezeknek is köszönhető a Richter munkáltatói márka kedvező megítélése, amit jól mutat, hogy a 30 ezer fiatal pályakezdő munkahelyválasztási preferenciáit feldolgozó, PwC Hungary által készített felmérés alapján az iparágunkban az idén már harmadik éve cégünké az Év legvonzóbb munkahelye díj.

 

Milyen életpályára készülhetnek az ebben az irányban továbbtanulók?

A gyógyszeripar irányába orientálódó, természet- és élettudományokat tanuló hallgatók hosszú távú, kiszámítható, ugyanakkor az új termékek és új technológiák miatt változatos pályára készülhetnek. Folyamatos megújulásra, önképzésre, innovációra van szükség.

Nehézség lehet elfogadni a gyógyszeripari fejlesztési folyamatok időigényét és a kutatási projektek nagyarányú lemorzsolódását, így nagyobb fokú türelemre és kudarctűrő képességre is szükség van.

 

Milyen intézményekből, milyen szakmaterületről, milyen képzési területről érkező pályakezdőket fogadnak leginkább? Milyen üres pozícióik vannak?

Főként egészség-, természettudományi és műszaki szakmákat tanulókat fogadunk gyakorlatokra. Ezek a gyakorlatok a pályakezdőként való elhelyezkedést is nagymértékben elősegítik. Szeretnénk olyanokat felvenni, akik global mindsettel rendelkeznek, hiszen egy multinacionális cég vagyunk, magyar központtal. Ebben az angolnyelv-tudás egyre fontosabb.

A mintegy 6 ezer fős létszámunkhoz nagyjából 150-200 nyitott pozíciónk van, ami normál, illetve alacsony fluktuációt jelent. Inkább strukturális munkaerőhiánnyal küzdünk, egyes speciális tudást igénylő munkakörök esetén (fejlesztési analitika, biotechnológia).

 

„Egyre több vezetőnk ismeri fel, mit jelent a tehetség, hogyan lehet junior tehetségeket fejleszteni és hogy megéri rájuk építeni üzleti szempontból is” (Fotó: Richter)

 

Milyen tapasztalatai vannak a Richternek a friss diplomásokkal?

Azt látjuk, hogy a klasszikus toborzási csatornák kevésbé működnek. Új, kreatív, alternatív megszólítási felületeket kell felkutatnunk és alkalmaznunk. Jobban meg kell ismernünk a Z generáció viselkedési, illetve digitális fogyasztási szokásait.

[kiemelt]Folyamatosan foglalkoztatunk diákokat és gyakornokokat. Igyekszünk nekik valódi szakmai feladatokat biztosítani, majd az egyetem elvégzése után főállásban alkalmazni őket.[/kiemelt]

A legtöbb területen tapasztalt kollégákra van szükségünk. De még így is van sok divízió, ahol pályakezdő kollégákat is fogadunk. Például kétéves friss diplomás programot működtetünk gyógyszerészeknek a termelésben, a kutatásban és a minőségirányításban, illetve mérnököknek a műszaki részlegen. Egyre több vezetőnk ismeri fel, mit jelent a tehetség, hogyan lehet junior tehetségeket fejleszteni. És hogy megéri rájuk építeni üzleti szempontból is.

[kiemelt]Mivel 2025-re a millenniumi fiatalok teszik ki a munkaerő háromnegyedét, komolyan kell venni, hogy ők mit értékelnek egy munkahelyen. Céljaik nagymértékben eltérnek, sokan a munka és a magánélet közötti jobb egyensúlyt, valamint a céltudatosságot részesítik előnyben a magas fizetésekkel szemben. Ez a tendencia óriási változást hozhat a munkáltatói márkaépítés jövője szempontjából.[/kiemelt]

A jó egyetemeken végzett, sokszor külföldről hazatérő Z generációs jelöltekért nagy a küzdelem a piacon mind a core pharma tevékenységek, mind a támogató területeken, így az IT-, a pénzügyi és a mérnöki területen. Előbbieknél nagyon gyakran nemzetközi versenypartnereink vannak, utóbbiaknál más iparágakkal is versenyzünk.

 

Részt vesz-e duális képzésben a vállalat, van-e saját képzési programja?

Az új szakképzési struktúra bevezetésével 2020-ban elindítottuk az első közös duális vegyésztechnikusi osztályunkat több más gyógyszergyárral összefogva, jelenleg az Egis és a Richter között működik a kooperáció ebben a témában. Dorogi telephelyünkön 2021 februárjában szintén elindult a duális technikusképzés, emellett az idén már a felsőoktatásból is fogadtunk duális mesterképzésben tanuló hallgatót, szeretnénk a területi igények mentén ezt tovább bővíteni. Oktatási és pályaorientációs tevékenységet is folytatunk telephelyeinken és kihelyezve partnerintézményeinkkel, az ELTE-vel és BME-vel karöltve.

 

A Richter hol keres elsősorban tehetségeket?

Az 1200 fős kutató-fejlesztő bázisunkkal Kelet-Közép-Európa legjelentősebb gyógyszerkutatási központjának számítunk. Ahhoz, hogy ez a jövőben is így legyen, sőt tovább tudjunk fejlődni, kiemelten fontos a megfelelő szakmai utánpótlás, amelynek stabil bázisát a hazai kutatóhelyek és egyetemek biztosíthatják.

Éppen ezért hosszú évekre visszatekintő, folyamatosan aktív, megállapodásokban szabályozott együttműködéseink vannak több hazai kutatóhellyel és egyetemmel. Így a Semmelweis Egyetemmel, az ELTE-vel, a BME-vel, a Debreceni, a Pécsi és a Szegedi Tudományegyetemmel. Ezek kiterjednek különböző k+f projektekre, közös pályázati részvételre a hazai és EU-s pályázatokon, illetve az oktatás területére.

Az együttműködésekben, illetve a felsőoktatási szerepvállalásunkban kiemelt szerepet játszik a Richter által létrehozott Talentum alapítvány. Ez ösztöndíjakkal támogatja a 35 év alattiak tanulmányait, akik közül a magyar gyógyszeripar sikeres szakemberei, kutatói kerülhetnek ki. Emellett pedig az őket képző egyetemeknek is biztosít támogatást. Éves szinten mintegy 200 millió forintot fordítunk így a felsőoktatásra. Rendszeresen biztosítunk gyakorlati helyet a Richter számára releváns szakokon tanulmányokat folytató hallgatók számára. Valamint szakdolgozat-, diplomamunka-, PhD-dolgozatírási lehetőséget.

[kiemelt]Az oktatási témájú programjaink nem csak az egyetemistákat célozzák. Hiszen az is fontos, hogy a tehetséges diákokkal mielőbb megszerettessük a természettudományi tantárgyakat és támogassuk a pályaválasztásukat.[/kiemelt]

Ennek a jegyében a Richter, az Ericsson Magyarország és a Graphisoft összefogásával 2001 óta ítéli oda a Rátz Tanár Úr Életműdíjakat. Azoknak a középiskolai és általános iskolai tanároknak, akik kimagasló szerepet töltenek be a természettudományi tantárgyak népszerűsítésében és tehetséggondozásban. Az évente nyolc tanárt elismerő, 1,5-1,5 millió forint pénzjutalommal járó díj mára a hazai természettudományos és a közoktatás egyik legrangosabb elismerése lett.

Hasonló céllal indítottuk el az idén a Te és a természettudományok – mesés történetek (TETT) című mese- és novellaíró pályázatot a Természettudományos Oktatásért Szabó Szabolcs Emlékére Közhasznú Alapítvánnyal. A pályázaton olyan írásokat várunk, amelyek természettudományos elképzelések, gondolatok, kifejezések körül forognak. Ezzel is azt kívánjuk ösztönözni, hogy a közoktatásban tanulók megszeressék a természettudományokat. Elsajátítsák az ezekhez szükséges íráskészséget, a kreatív és precíz gondolkodás alapjait, valamint felfedezzék a bennük rejlő alkotó erőt.

Felsőoktatási mutatóban érte el a legjobb eredményt Magyarország az uniós innovációs rangsorban

Az Európai Bizottság minden évben közzéteszi európai innovációs eredménytábláját, amely 32 indikátor mentén hasonlítja összes az EU-tagállamok innovációs, kutatás-fejlesztési teljesítményét. A 32 vizsgált tényező közül három szorosan kapcsolódik a felsőoktatáshoz:

  • külföldi doktoranduszok aránya,
  • az új PhD-diplomások száma a természettudományos, informatikai, mérnöki és matematikai tárgyak (STEM) terén,  
  • felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya.

Fotó: 123rf

Nemcsak a felsőoktatáshoz szorosan kapcsolódó három mutató, hanem az összes vizsgált innovációs indikátor (például a k+f-kiadások mértéke, szélessávú internet elterjedtsége) közül Magyarország a külföldi doktoranduszok arányában érte el a legjobb értéket az EU átlagához képest.

A hazai egyetemeken mintegy 25 százalék a külföldi doktoranduszok aránya, így e mutatóban Magyarország az uniós átlag 146,3 százalékán teljesít, miután az EU-ban átlagosan 17,8 százalék a külföldi doktoranduszok aránya. Összehasonlításképpen, a 32 indikátor alapján Magyarország innovációs összteljesítménye az EU-átlag 69,8 százalékát teszi ki. Az EU-tagállamok közül Luxemburgban a legmagasabb a külföldi doktoranduszok aránya, megközelíti a 90 százalékot, illetve Hollandiában is majdnem eléri az 50-et százalékot.

[kiemelt]A visegrádi országok közül pedig arányaiban Magyarországon tanul a legtöbb külföldi doktorandusz.[/kiemelt]

EU-átlag alatt a STEM-tárgyaknál kiosztott PhD-diplomák terén

A másik két, szorosan a felsőoktatáshoz köthető mutatóban már elmarad az uniós átlagtól Magyarország. A természettudományos, informatikai, mérnöki és matematikai (STEM) tárgyak terén az EU-ban idén átlagban 0,7 PhD-diplomát osztottak ki ezer főre vetítve (25-34 év közöttiek körében), míg az ezer főre jutó magyarországi PhD-diplomák száma nem éri el a 0,4-et. E tekintetben Finnország és Dánia áll az élen az EU-tagok közül, míg a visegrádi országok közül a szlovák és a cseh mutató is jobb a magyarnál.

Alacsony a felsőfokú végzettségűek aránya

A 25-34 év közötti lakosság körében a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya az EU-ban átlagosan 41,2 százalékot tesz ki, míg a hazai mutató jelenleg 35 százalék. Nem véletlen, hogy a kormányzat a felsőoktatási modellváltás és az új finanszírozási rendszer keretében az egyetemek számára a lemorzsolódás csökkentéséhez anyagi ösztönzőket rendelt.